Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-20 / 67. szám
mi. *. ITELIT-WAGYA'RÖÉS'ZA® t. <Am A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a III. ötéves terv időszakában (1966—1970) Összefoglaló megállapítások A népgazdaság fejlesztésének ni. ötéves terve 1966— 1970. évekre alapvető feladatként tűzte ki, hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresen emelkedjék az életszínvonal, javuljon a termelés és a szükségletek összhangja, mind á mennyiség, mind a választék és a minőség tekintetében és hogy a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban legyen. E célok elérése érdekében a terv előírta a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékonyabb felhasználását, a termelékenység fokozását és a termelési költségek csökkentését, a korszerű technika meghonosításával a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt. hogy a termelést elsősorban ott kell növelni, ahol arra a hazai feltételek kedvezőek. A nemzetközi munkamegosztás fokozását a terv szerint eredményesebb külkereskedelmi tevékenység, a behozatalnál gyorsabb ütemű kivitelnövekedés útján kellett biztosítani. A III. ötéves terv időszakában fejlesztettük a gazdálkodás, a gazdaságirányítás rendjét, ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált. Mindezek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság életszínvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. A gazdálkodás fokozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak folyamán mind a lakosság jövedelme és vásárlása, mind a beruházások és építkezések tekintetében az eredeti előirányzatokat meghaladó célkitűzéseket valósítsunk meg. A gazdasági növekedés 1966—1970-ben folyamatos és viszonylag egyenletes volt. Javult a termelés és az áruforgalom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett területeken az átlagosnál nagyobb volt Fokozódott és sokoldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk, ami hatékonyan szolgálta az alapvető gazdasági célkitűzések megvalósulását A terv azt irányozta elő, hogy 1966—1970 években a nemzeti jövedelem 19 százalékkal haladja meg az előző öt évit. A növekedés ennél nagyobb, 31 százalék volt. A tervidőszak utolsó évében, 1970-ben a nemzeti jövedelem 39 százalékkal haladta meg az 1965. évit, ami évi átlagban 7 százalékos növekedésnek felelt meg. Az aktív keresők száma öt év alatt kb. 7 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint ahogy a terv előirányozta. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem a III. ötéves terv időszakában 30 százalékkal nőtt, szemben az előző öt évben elért 23 százalékos növekedéssel. A tervidőszakban a termelés gyorsabban nőtt, mint az anyagfelhasználás. A fő termelő ágazatok kőéül az ipari termelés az elmúlt öt évben a tervezett mértékben, 35 százalékkal emelkedett. A központi célkitűzéseknek megfelelően a vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, javult a termelés szerkezete az egyes ágazatokon belül is. Az ipari termelés emelkedése a III. ötéves terv időszakában is a nemzeti jövedelem növekedésének legfontosabb tényezője volt. az ipar aránya a nemzeti jövedelemben az 1961— 1965 évi 40 százalékról 1966— 1970 években 42 százalékra emelkedett. Az ötéves terv az építőipart termelés 24—28 százalékos növekedését irányozta elő 1970-ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az 1965 évit. Az építőipari termelés gyors növekedése folytán az építőipar aránya Is nőtt a nemzeti jövedelemben. A terv célkitűzése az volt, hogy a mezőgazdasági termelés öt év átlagában 13—15 százalékkal emelkedjék az előző öt évhez képest. Ezt az előirányzatot a mezőgazdaság kismértékben túlteljesítette: a bruttó termelés 1966—1970. években kb. 16 százalékkal több volt mint 1961-1965- ben. A műszaki-agrotechnikai fejlődés folytán, a korábbi évekhez hasonlóan a mező- gazdaság anyagfelhasználása 1966—1970-ban is jobban nőtt, mint a termelés, a bruttó termelés viszonylag jelentős növekedése mellett a mezőgazdaság által megtermelt nemzeti jövedelem csak kismértékben emelkedett. A mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelemben a n. ötéves tervidőszakban 25 százalék, a III. ötéves terv éveiben 21 százalék volt. A népgazdaság gyors fejlődéséhez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom növekedése. 1966—1970. években 47 százalékkal több árut importáltunk és 53 százalékkal többet exportáltunk, mint az előző öt évben. A behozatali többlet a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött: 1961—1965. években a nemzeti jövedelem 1,4 százalékát, 1966—1970 években 0,5 százalékát tette ki. A nemzeti jövedelem gyors növekedése folytán az elmúlt öt év átlagában mind a fogyasztás, mind a felhalmozás emelkedése meghaladta a tervezettet. A fogyasztás aránya az összes felhasználáson belül 1966—1970. években lényegében a tervnek megfelelően 76 százalék, a felhalmozásé 24 százalék volt. (A második ötéves terv időszakában a fogyasztás a felhasználás 79 százalékát, a felhalmozás 21 százalékát tette ki.) Az összes anyagi fogyasztáson belül a lakosság fogyasztása 1970-ben kb 32 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedés® mellett javult annak szerkezete is: az élelmiszerek aránya csökkent, az iparcikkeké pedig emelkedett. A szolgáltatások fogyasztása a III. ötéves terv időszakában kevésbé emelkedett, mint a termékeké. A fogyasztás növekedését és szerkezetének átalakulását a jövedelmeknek a korábbinál és a tervezettnél nagyobb emelkedése tette lehetővé. A III. ötéves terv a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedését irányozta elő, ténylegesen a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1970-ben kb. 34 százalékkal volt magasabb az 1965. évinél. (Az előző ötéves időszakban a növekedés 18 százalék volt.) A jövedelmek a fogyasztásnál nagyobb mértékben emelkedtek, ennek folytán nőttek a lakosság pénztartalékai. A takarékbetét-állomány az 1965. év végi 20,4 milliárd forintról 1970 végére több, mint kétszeresére, 42 milliárd forint fölé emelkedett és nőtt a lakosságnál lévő készpénzmennyiség is. A közösségi fogyasztás 1970-ben 48 százalékkal haladta meg az öt évvel ezelőtti szintet. A közösségi fogyasztás növekedése lehetővé tette az egészségügyi viszonyok javítását, az oktatás és népművelés fejlesztését, az ország védelmének és belső rendjének, a jog- és közbiztonságnak a szilárdítását. A felhalmozás növekedése túlnyomórészt az állóeszközök fejlesztésére fordított ösz- szeg emelkedéséből adódott, készletnövekedésre a nemzeti jövedelemnek valamivel kisebb hányada jutott, mint az előző öt évben. 1966—1970 években, 1968 évi árakon számolva több, mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, kereken 50 százalékkal többet mint a II. ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a III. ötéves terv előirányzott. Az üzembe helyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke — az üzembe helyezések és a kiselejtezések különbségeként — 26 százalékkal emelkedett. A befejezetlen beruházások állománya a III. ötéves terv folyamán több, mint 30 milliárd forinttal nőtt és 1970. végén megközelítette a 70 milliárd forintot. A III. ötéves tervidőszakban, részben központi árintézkedések, részben a kereslet és kínálat hatására változtak az árarányok. Az áremelkedés a termelő ágazatokban — elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban — nagyobb mértékű, a fogyasztói áraknál viszonylag mérsékelt volt A gazdasági fejlődés főbb mutatóinak alakulása a III. ötéves tervidőszakban: NEMZETI JÖVEDELEM V. terv teljesítés 1966—1970 évek összesen 1961—1965 évek százalékában 119—121 131 A BELFÖLDI FELHASZNÁLÁSBÓL & fogyasztás aránya 76—78 76 a felhalmozás aránya 22—24 24 ebből: állóalapnövekedés 15—17 18 BERUHÁZÁS 1966—1970 évek 1961—1965 évek százalékában 127—1XS 150 A FOGLALKOZTAT OTTAK SZAMÁNAK NÖVEKEDÉSE 1970-ben 1965-höz képest, 1000 fő 160—200 l jói IPAR 1970 év 1965 százalékában 132—136 135 egy foglalkoztatottra jutó termelés 124—127 ' 120 ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS 1970 év 1965 százalékában 124—m !«2 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 1966—1970 évek 1961—1965 évek százalékában 113—115 116 A LAKOSSÁG EGY FŐRE JUTÓ REÁLJÖVEDELME 1970 év 1965 százalékában 114—ne 134 KISKERESKEDELMI FORGALOM 1970 év 1965 százalékában 119—121 1341 A termelő ágazatok fejlődése IPAR A ill. ötéves terv azzal számolt, hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik. Ténylegesen az ipar 1970-ben 35 százalékkal termelt többet mint 1965- ben. A termelés növekedése <a tervidőszak első két évében viszonylag gyors, a következő két évben mérsékeltebb. 1970-ben ismét gyorsabb volt Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az első kétévi növekedés után 1963-bain és 1969-ben lényegében változatlan maradt, 1970-ben ismét emelkedett Az ötévi növekedés 20 százalék volt a tervben előirányzott 24— 27 százalékkal szemben. Öt év alatt a termelésnövekedés 95 százaléka származott az egy órára jutó termelés emelkedéséből. A termelés- és a termelékenység-növekedés részben abból származott hogy a III. ötéves tervidőszakban az ipari beruházás 43 százalékkal nagyobb volt. mint az előző öt évben. A beruházásokon belül különösen kiemelkedett néhány nagy, központilag elhatározott fejlesztési program. A beruházásoknak, különösen a központilag elhatározott fejlesztési programoknak is szerepük volt abban, hogy a III. ötéves terv időszakában folytatódott az ipari struktúra korszerűsítése. A terv célkitűzéseinek megfelelően a vegyipar, a villa- mnsenergia-inar és a gépipar az átlagosnál gyorsabban fejlődött aránvuk a termelésben emelkedett Csökkent az iparon belül a bányászat elsősorban a szénbányászat az épftőanvag-ipar és a könnyűipar súlya, míg a kohászaté gyakorlatilag nem változott A szénbányászat arányának csökkenése hozzájárult az enereias+ruktúra javulásához, az épftöanvag- ioar mérsékelt fejlődése azonban nem volt összhangban a népvavdasáe növekvő SZÓ kséglet ei vei. A villamosenergia kapacitás lényegében a tervezett mértékben. 930 mW-tal bővült az import fokozása érdekében megépült a 400 ik±- lóvoltos távvezeték. 1970- ben 14.5 milliárd kWó villamos energiát termeltünk, 30 százalékkal többet mint 1965-ben. Ennél nagyobb arányban nőtt a villamos- energia-import 1965-ben. A kohászaton belül emelkedett az alumíniumkohászat súlya. Az alumíniumipar komplex fejlesztésére mintegy 8 milliárd forintot fordítottunk. A vaskohásait elsősorban a meglévő termelőberendezések korszerűsítésére, intenzivebb kihasználására, valamint a termelés összetételének javítására, pl a íinom- kohászaiti termékek arányának növelésére törekedett. A nyersacéltermelés öt év alatt 23 százalékkal. 3,1 millió tonnára nőtt. A vegyipar ötéves beruházásai meghaladták a 20 milliárd forintot Elsősorban a kőolajtermelő és feldolgozóipari. a műtrágyatermelő és a gyógyszeripari beruházások voltak jelentősek. 1970-ben 1.7 millió tonna nitrogénműtrágyát termeltünk (hatóan vnbart 517 ezer tonnát), ai 1905 évinek 2 4- szeresét A felhasználás több, mint 80 százaléka 1970-ben hazai termelésből származott A műan vag*erme!és öt év alatt megkétszerezíV-’ött. de a tervezett mennyiséget nem érte el: A műanyagszükséglet nagyobb hányadát behozatalból fedeztük. Az építőanyag-ipar termelése öt év alatt 24—26 százalékkal emelkedett. A gyorsabb fedööé^i kanaritá«. és munkaerőhiány, a beruházások elhúzódása 'egyen ágazatokban gyakori üzemzavarok, stb. gátolták. Az építőanvag- ipar viszonylag mérsékelt fejlődése és az építkezések nagyarányú növekedése folytán az építőanyag-ellátás a jelentős Import ellenére sem volt zavartalan. A gépipar termelése 1066— 1970 években 48 százalékkal emelkedett. Legevorsabhan és £ Hfr~ adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar fejlődött. A Irn’r'f nV/vl gyártása 1970-ben gyorsul? meg nagymértékben. Az ágazat termelésének szerkezeti átalakulására elsősorban a közúti járműprogram kibontakozása hatott. A pro@-am keretében az autóbusztenne- lés az 1965 évi 2688 darabról 1970-ben 5979 darabra emelkedett A termelés nagy része — 1970-ben 4745 darab — exportra került. Külföldi lioenc alapján megkezdődött a nagy szériáid autómotor- és futáműgyártás is. A mezőgazdasági gépgyáriás az utóbbi években csökkentette a traktorok és növelte a munkagépek gyártását A könnyűipar termelésének 26 százalékos növekedésén belül öt év alatt a papíripar 52. a nyomdaipar 51, a textilipar 8, a textilruházati ipar 28, a bőr-, szőrme- és cipőipar 34 százalékkal növelte termelését. A tervidőszak első három évében az ipari értékesítés kevésbé nőtt. mint a termelés. a készletfelhalmozás fokozódott 1969-ben és 1970- öen a termelés jobban alkalmazkodott a kereslethez, az értékesítés növekedése meghaladta a termelését a készletfelhalmozás mérséklődött 1968. január 1-vel megváltozott a termelői árrendszer. 1969-ben a termékek •agyharm a d á nak az ára rögzített. illetve maximált volt, kétharmada szabad-, mozgóáras kategóriába tartozott. Az 1968 január 1-i árrendezés nyomán az ipari termelői árak majdnem 6 százalékkal, ezt követően 1969- ben és 1970-ben évi 2—2 százalékkal emelkedtek. így az 1970, évi árszínvonal mintegy 10 százalékkal volt magasabb az 1967 évinél. Építőipar A Hl. ötéves terv időszakában az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meghaladó mértékben, 62 -százalékkal emelkedett. A növekedés nagyobb volt, mint az előző ötéves időszakok bármelyikében. Az állami építőipari vállalatok termelése 45 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké 61 százalékkal a nem építőipari szervezetek építőipari tevékenysége pedig több. mint kétszeresre emelkedett Az építőipari tevékenységen belül a beruházási jellegű építési munkák aránya emelkedett. a fenntartási munkáké csökkent A II. ötéves tervidőszakban az ösz- saes építésnek kb. negyedrésze volt fenntartási munka, 1966—1970 években nem egészen egyötöde. Az építőipari termelés emelkedésének több. mint háromnegyed részét ezen bel ül az állami építőipari vállalatoknál valamivel több. mint felét a létszámnövekedés fedezte. Hozzájárult a termelés növekedéséhez a gépesítés fokozódása is. Az állami építőipari vállalatok gépállománya a tervidőszak folyamán mintegy 44 százalékkal nőtt. Az építkezések korszerűsítését a technológiai fejlődés. a lakásépítkezések vonatkozásában pedig a házgyárak üzembe helyezése segítette elő. 1968—1970 években az állami építőiparban javult az erők koncén .rációi a, csökkent az egyidejűleg folyamatban lévő építkezések (munkahelyek) száma. Egy munkahelyen 1970-bm átlagosan. 30 százalékkal több építőipari munkás dolgozott, mint 1965-ben. Az építkezések kivitelezési ideje — an nak ellenére, hogy öt év alatt kb. 15 százalékkal rövidült — továbbra is hosz- szú. Az építőipari termelés tervezettnél nagyobb növekedése nem szüntette meg at építőipari kapacitás és a fizetőképes építési igények közötti feszültséget. Az építőipari árak színvonala a* 1968. évi 13 százalékos növekedés után 1969-ben és 1970- ben is évi 3—4 százalékkal emelkedett. MEZÖGAZDASAt-. ÉLELMISZERIPAR. ERDÖGAZDÄLKODAS A mezőgazdaság bruttó termelése 1966—1970. években kb. 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakiban. (A terv 13—15 százalékos emelkedést írt elő.) Az összes termelésen belül a növénytermelés 17 százalékkal. az állattenyésztés 14 százalékkal nőtt. A, termelés növekedése a mezőgazdasági keresők számának a korábbi éveknél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. A termelékenység emelkedését elősegítette a gépesítés, az öntözés, a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának fokozódása. öt év alatt a mezőgazda- sági üzemék 30 300 traktort . 7000 gabonakombájnt, 5700 ti-Vf.-os sorvetőgépet. 14 ezer 800 traktorokét, 4300 silókombájnt vásároltak, az öntözőberendezésekkel ellátott területért 370 ezer hektárról 460 ezer hektárra növelték, 450 ezer szarvasmarha és 810 ezer sertés számára űj férőhelyeket létesítettek, a magtárak befogadóképességét 400 ezer tonnával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktorbeszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezettől. A műtrágya-felhasználás a terv előirányzatának meg felelően emelkedett és az 1966—1970. években kétszer ennyi volt. mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kart, szőlő, gyümölcsös) hatóanyagban 1965-ben 63 kg. 1970-ben 146 kg műtrágya jutott. A mezőgazdasági termelés szerkezete a gazdaságpoliti - kai intézkedések hatására a népgazdasági igénvekné!- mogMelően változott. Bár az állatállomány időszakonként csökkent, a hústermelés évről évre emelkedett. A mezőgazdaság] üzemek termelésének szerkezetét módosította az ún. kiegészítő tevékenység gyors ütemű elterjedése és növekedése is.' A fontosabb növények termésmennyisége és termésátlaga Évi átlagos termes- mennyiség, millió tonna 1961-1965 1966—1970 oúza 2,0 3,0 árpa 1,0 0,8 kukorica 3,3 4,0 cukorrépa 3,1 32 burgonya 1.7 1.7 A állattenyésztés termelésének növekedése nagyrészt az állomány minőségi változásaiból adódott. A vágómarha-termelés az elmúlt öt év átlagában évi 300 000 tonna volt, 20 százalékkal több. mint a II. ötéves tervidőszakban. Az ötéves terv a hozamok emelése mellett elsősorban a szarvasmarha- és juhállomány növelését tartotta szükségesnek A szarvasmarha-állomány 1970. decemberében iß millió darab volt, Termésátlag, q/hektár 1961—1965 1966—1970 18,6 24,3 18,7 21,2 26,1 32,3 246,4 325,2 79,1 104,5 kb. akkora, mint 1965. évvégén. A sertésállomány a tervidőszak végén 7,3 millió darab volt, 11 százalékkal nagyobb az öt évvel korábbinál. A juhállomány öt év alatt kismértékben csökkenj a baromfiállomány jelentő- fáén emelkedett A mezőgazdasági termékek áruforgalma a termelést meghaladóan. Öt év alatt 25 százalékkal nőtt, (Folytatás ft 4L oldalon)
