Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
SW feEruIr fi. TT MAGVARORRSAG I. of«*’ A megyei pártértekezleten elhangzottak nyomán Mi van a kosárban ? Kattog a Seeura. A pénztárgép kiköpi a szalagot: 50 —60, vagy a 100 forintos végösszeget. A vevő összerezzen. Nagy az összeg. Pedig nem vett csak... Olajos halat akart. Szardínia volt. 3,80-as kolbászt keresett. Négy negyvenes volt. Olcsó kakaó kellett volna. Csak hollandit kapott. Citrompótló helyett citrom került a kosárba. Típusnápolyi sem volt. Tubusos mustár helyett üvegest vett. Amikor paradicsom ivóiét keresett — megmosolyogták. Lisztet csak kétkilós csomagban kapott — szétméretni szégyellt«. Száraztészta csak nyolctoiásos volt. A kéttojásos? Majd jön... Azután irány a zöldségbolt. Almából és burgonyából nincs megfelelő választék. Se árban, se minőségben. Innen egy lépés csak, és máris kéri a túrós bélest. Háromért kikészít 5,10-et. — Hat — mondja az eladó — Felment? Miért? — Nem tudni. A krémes mind kisebb, a mignon is összement Mire hazaér, már keserű. A kis pénzű vagy nagycsaládos részére a bevásárló körút rosz- szu I végződött. És mi van, ha kap? A boltvezető elém tesz egy szál 3,80-as kolbászt. Gusztustalan, mócsingos, a mó- csingon az állatorvosi pecsét nyoma. A héj lehúzásakor rátapad az áru 10 százaiéba. Olcsó, de rossz. — Nyíregyházi készítmény — sóhajt az eladó. Látná a debrecenit! Micsoda különbség! A disznósajt sem különb. Az egyik: mint a zsírszalon- na. A másik: mint a fűrészpor. A parizer a boltban frissen még szép. Otthon? Még a hűtőszekrényben :'v szivaccsá változik A félbarna kenyér már egészen barna — ha van. A lecsókolbászon átüt a marhafaggyú szaga. A bébiételek közül csak kettőhárom fajta közül válogathat. A stanidis tej szivárog, elönti a kosarat Az olcsó sajtba beleragad a fog. Több mint 10 nyíregyház5 Czletet néztem meg. A belterületi ABC-ket éppúgy, mint » külsőségi boltokat. így első látásra a tapasztalat nem éppen biztató. A boltvezetők vevőkörük ismeretében törekszenek arra, hogy olyan árut tartsanak, ami kelendő, aminek az ára megfelel a vevők pénztárcájának. De néha ez a legjobb törekvés is semmivé válik. Mert előfordul: rendel olcsót, de nem kap. Vagy kap, de rossz. Van olyan is, hogy nem kér. Érdekek és feszültségek — Hogy vasporból vagy törkölyből hozom a tervet, az a vállalatnak mindegy. Jobb, ha nagy hasznot hozó áruból jön össze. Könnyebb, nagyobb haszon és nekem is nagyobb a jutalék — így fogalmazott az egyik boltvezető. — Ismerem a vevőkörömet. Egyszerű munkásernbe- rek. Tudom, nekik az olcsó, de jó minőségű áru keil Ezt rendelek. Hogy a minőség nem mindig a legjobb, az már nem az én hibám — így a másik. A két példa igazolja: a van és a nincs, az olcsó a* a drága, az igény és a lehetőség harca mindig a boltban dől el. A pult két oldalán. A vevő — érthetően — soha nem azt firtatja, hogy milyen objektív lehetőségek miatt kap vagy nem kap valamit A végeredmény érdekli: Áruval és megelégedetten távozik-e vagy sem. És ez a végcél boltosnál és vevőnél nem mindig esik egybe. A boltos anyagilag nem érdekelt a sűrű krajcár — ritka forint elv érvényesülésében. Ha mégis érvényesíti, az politikai öntudatából, kereskedői önérzetéből fakad. Ami a pulton nem látható Amint mondtam, a vevő vásárlás közben nem firtat okokat. Nem izgatja, hogy a FŰSZERT a hibás, mert nem érkezett meg a citrompótló. Nem keresi, ki a hibás, mert nincs olcsó lisztesáru. Nem foglalkoztatja, hogy a nyíregyházi húsipar mintegy 10 termékét szabvány alattinak értékelte a minőségvizsgáló és miért. A vevő az eladóval áll szemben. A kereskedelemmel és soha nem magyarázatot vár, hanem árut Nem mentségként csak a realitások mián: egy-egy sikertelennek tűnő vásárlás után helytelen egyértelműen elmarasztalni a kereskedelmet. Most nem arról van szó. amikor a boltvezető hanyagsága a csalódások oka. Ennek felderítése vállalati feladat — társadalmi segítséggel. Az úgynevezett olcsó árfekvésű áruk forgalomba hozása, landó és folyamatos biztosítása sokrétű munka, eredményessége elsősorban a társadalmi kontroll útján biztosítható. A vevő jelzése legyen parancs a kereskedő részére. Mindez társuljon azzal, hogy a boltvezetők a kereskedelempolitikai irányelveknek megfelelően értékeljék rendeléskor a helyzetet. Nem kétséges, hozzá kell, hogyiá- ruljon ehhez a helyes anyagi ösztönzés, ami ezen a ponton már nem vállalati belügy. Vajon az irányító és felügyeleti, szerv, a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya nem tud tenni valamit, hogy az elv minél gyorsabban átkerüljön a gyakorlatba? Hagymási József, az osztály vezetője: A legjobban járható út az. ha a vállalat minden dolgozójával megérteti a jó ánv"- tika jelentőségét. Ez természetesen párosul a gazdasági intézkedésekkel is. A kereskedelmi osztály — és általában a tanács — messzemenően tiszteletben tartja a vállalati önállóságot. Mi irányítunk. terelünk — ha úgy tetszik, javasolunk és: beszámoltatunk. A figyelmeztető jövő A pozitív és negatív jelenségek összességükben arra figyelmeztetnek: a jelen első lépéseit mind gyorsabban kell, hogy kövessék a többi intézkedések. Sürgetően szükséges a megyei minőségellenőrző állomás felállítása, mely gondosan ügyel arra, hogy az, ami olcsó, ne legyen egyben rossz is. Kívánatos a mostani, de főleg a leendő kereskedelmi dolgozók alapos politikai képzése is, hiszen az eladás nem egyszerűen mechanizmus, a rendeléstől a kosárig minden politika. A megyei pártértekezleten az egyik nyíregyházi üzem munkásasszonya így fogalmazott: ......míg állandó panaszok hangzanak el a kenyér, a sej-, a hús- és a hentesáru-ellátás gyengeségei miatt, amíg az olcsó, keresett áruféleségek hamar eltűnnek a boltokból — korántsem lehet azt mondani, hogy a legpraktikusabb módon segítik a nők második műszakját.’' Ha c jelzés után mutat is javuló törekvéseket a kereskedelem, úgy hiszem, a negyedévvel ezélőtt elhangzottak még ma is érvényesek. Hozzátenném: a nők második műszakjának nehézségei mellett a gondok rajtuk keresztül családok ezreit is érintik. Mindez sürgeti, hogy a társadalmi problémát társadalmi erőfeszítések és kontrollok számolják fél. Bürget Lajos Ahonnan hadüzenet indult... Lányok a kastélyban Baktalőrántházán, egy fél- száz holdas parkban, évszázados platánok, tölgyek, gyönyörű sétányok környezetében magasodik egy domb tetején az egykori Dégenfeld kastély. Innen indult először Szabolcsból szervezett hadüzenet 1946 tavaszán a Párt kezdeményezésére az akkori népbetegség, a tüdőbaj ellen, mely szűkebb hazánkban, a Nyírségben szedte talán a legtöbb áldozatát. Évtizedeken át lappangó betegséget hordozó zsellérek, egykori cselédeik voltak első betegei. Házról házra jártak, élelmet,. fehérneműt, vaságyakat gyűjtötték, hogy megkezdődjön az ápoló-gyógyító munka. Az első beteget, Adám Mihályt 1946. november 16-án fogadták itt. Örökösföldrő! hozták be Az intézet mai vezető ápolónője, Kajdi György- né ikkor már itt volt. Ő vette gondjai ba. Az elsőt, s az utána következőket is. Csak a szeretet, a gondoskodás és a segíteni akarás volt határtalan. A kútról vödrökben hordták fel a vizet az ápolónők, vaskályhán , melegítették, így készítettek fürdővizet. Hiányzott a korszerű orvosi felszerelés, az áramot aggregátorral szolgáltatták. S bizony nem egyszer reggel még nem tudták, mit adnak ebédre a betegeknek. Rangos tüdőgyógyintézetté fejlődött a baktalórántházi. Évente háromszáz beteg gondos ápolása, gyógyítása az eredmény. Csillogó tisztaság és rend fogadja az ide érkezőt, s a távozó gyógyultak leve! ei tanúskodnak a szerető gondoskodásról. Bevezették a központi fűtést. Hideg-meleg víz van. Kiváló betegellátás. A vizsgálatokhoz, a kezelésekhez a legmodernebb gépek állnak rendelkezésre. Jelenleg 127 beteg gyógyítása a legfőbb gondjuk. Tavaly csaknem 5 és fél millió forint volt az intézet f költségvetése. Van saját konyhakertészetük, friss primőrökről maguk gondoskodnak. Hizlaldájukban sertéseket nevelnek saját ellátásra. Négyezer kötetes könyvtárban válogathatnak. Van az intézetnek lemeztára stúdióval, hetenként kétszer filmeket vetítenek, s a legkülönbözőbb játékok: sakk, dominó, kugli, stb. áll rendelkezésükre. Egy nagy lépéssel most januárban jutottak előbbre. Felavatták a csaknem egymilliós költséggel épült új nővérszállást, s tizennégy. Nyíregyházán, Szegeden végzett, de szabolcsi születésű nővér kezdte meg a munkáját. Tükörfenyes fotelekkel, tv- készülékekkel berendezett a társalgó. Ketten laknak egy A Nyíregyházi Konzervgyár nagycsarnokában teljes erővel folyik az alma feldolgozása. Elek Emil felvétele Egy mozgalom hanyatlása Meonyit ér az adott szó Szamosszegeo ? Puskás Menyhért párttitkár egy szerződést keres elő. Dienes Lajos elnök közben arról beszel, hogy csak két évet töltött eddig tisztségében. Nem rutinnal kezdett, maga is egyszerű tag volt addig, míg funkcióba nem tette a közgyűlés. Sok gond szakadt rá, tavaly meg az árvíz is. 16 milliós kár keletkezett ELSŐ PRÓBÁLKOZÁS — Megvan az első próbálkozásról a dokument — mondja a párttitkár. Össze vannak fűzve az ívek. Beleolvasunk. „Alulírottak, mint a sza- mosszegi Dózsa Termelőszövetkezet gyümölcstermelő brigád tagjai, a szocialista brigád cím elnyeréséért a mai nappal községünkben mozgalmat indítunk...” Majd külön is kiemelve három ismert tétel: i „1. Szocialista modem élni; 2. Szocialista módon termelni; 3. Szocialista módon művelődni.” Aztán 22 aláírás. Ezt követően pedig a vállafásak részletezése 6 gépelt íven. „Kelt: ...1969 június 10-én.” De csak az írás maradt meg. Nem teljesült a vállalás, az adott szó. — Nem foglalkoztak velük, magukra voltak hagyva — jegyzi meg a múlt év szobában, amelyekben beépített szekrények, mosdófülke is van. Rendelikeznok hűtő- szekrénnyel, teakonyhával. Fekete Gabriellának — aki társadalmi gondnoka a nővérszállásnak — ez az első munkahelye. Ibrányba való. Nyíregyházán végzett. Három helyre mehetett volna, de ő Balktalórántházát választotta. „Ez tetszett a legjobban.” Alapfizetése 1400 forint, s ami még hozzá „jön”, azzal eléri a 2100 forintot. Kezdetnek nem rossz. „Es sokat számít, hogy tanulhatok.”, ö most laborasszisztens. Lóga Irénke Tunyogma- tolcsra való. Szülei házát elmosta az árvíz, ö segíti a családot, s a három húgát is. Kiss Anna a Baktalörántháza melletti Flóra-tanyán végezte a nyolc általánost. Nővére itt dolgozott, de férjhez ment, elköltözött, ö jött ide helyette. Szegeden végzett, de haza hozta a szive. „Szüleim kértek, jöjjek haza. Itt igazi otthonom van most már, de szabadnapokon kerékpárra ülök, s elkarik-zom Flórára.” Most végzi a gimnáziumot. Tizennégy fiatal ápolónő megkezdte élethivatását Baktalóránthazán. P. K szeptemberében választott párttitkár. — A brigád elkedvetlenedett. — A megtisztelő cím elmaradt ugyan. — idézi az akkori időt az elnök is —, de magát a jó szándékot is értékelte a közgyűlés. A brigád tagjait tokaji kirándulásra vitte a tsz. MÁSODIK PRÓBÁLKOZÁS Múlt esztendőben újra hasonló célkitűzéssel indult az említett brigád. — Altkor is készült, jegyzőkönyv. Az a főagronómu's asztalfiókjában van, de nem tudjuk elővenni. ö most nincs benn. Egyébként lényegében ugyanaz, mint a 69-es évi. Csak néhány név cserélődött... — Aztán jött majd Sándor, József névnap. Sok ilyen keresztnevű tagunk van. A névnap ünneplésére pálinkát vittek ki a gyümölcsösbe. ahol befejezéshez közeledett a metszés. Nos. az történt, hogy az ital „ösz- szekeverítette” a brigádot. Veszekedéssé fajult a dolog. Ez megint végképp áthúzta az induló lelkes szándékot. Az ügy rosszalló véleményt váltott ki a tez-ben, a faluban. S az már nem köszörülhette ki az újabb súlyos csorbát, hogy később kibékülöt eve tart a Budapesti Ikarus Gyár és a Nagykál- lói Gépjavító Állomás gaz dasági kapcsolata. A mindjobban kölcsönössé váló kooperáció nyomán, három éve kezdte meg a gépjavító szinte teljes kapacitásával — a pesti gyár kívánságára — autóbusz-oldalvázak készítését. S ez biztonságosan le is köti termelési erejét. A kapcsolat nagyságára jellemző, hogy 1970-ben 52 millió forint értékű munka anyagának szállítását bonyolította le, szerződéseknek megfelelően a gépállomás. Az Ikarus meg van elégedve a Kálidban végzett munkával Olyannyim, hogy tek a brigád tagjai. (UgyanJ csak pohárral a kézben!?) HARMADIK PRÓBÁLKOZÁS Nem hiányzik ugyan s« önbírálat. Ám ez mit serit változtat a megtörténteké«. Azon a tényen, hogy nem mindenáron való „kötelesség” szocialista brigád kialakítása. A már eddig is elismerten szép sikereket, eredményeket hozott mozgalmat nem szabad sehol megsérteni, lealacsonyítani! Ahol nin<ss még meg hozzá a kellő erkölcsi és szervezeti feltétel, helyesebb elállni a meddő próbálkozásoktól. — Mindez nagyon igaz — mondja a párt-titkár is, az elnök is szinte egyszerre. Aztán a párttitkár folytatja: — Ami azt illeti, van náluníe jó példa is. A hatvanas évek első felében, pár éven át kitűnő ifjúsági brigádunk volt. Képes lertt volna elnyerni — ha olyan célt tűzött volna maga ele —. a megtisztelő szocialista brigád címet. De ismét csak azt kell mondanunk: sajnos, ea múlt idő. Ez idő szerint a gépműhelyben dolgozókban és a traktorosokban bíznak. Hogy velük komoly eséllyel lehet újabb próbát tenni. Tudat és szervezettség terén náluk „magasabb szint” van. Harmadszorra? És még mindig azzal az előjellel: talán? Asztalos Bálint újabban hosszabb távú, egyelőre 5 évre szóló szerződés kötésének lehetősége is felvetődik. Vagyis a szándékból az derül ki. hogy a pesti gyár a 180-as, 556-os és a 25Ö-es típusú autóbusz- oldalvázak készítését teljes mértékben a káliói gépjavító állomásra alapozza. A a eddigi tapasztalatok szerinti a készítési, illetve szállítási ütemet kielégítőnek tartja. A gépjavító állomás él & megszerzett bizalommal, s az abból adódó lehetőséggel. As idén tovább fejlesztik az állomás műszaki színvonalát korszerűbb technológiák bevezetésével, űj gépeket vásárolnak és bővítik a műhelyt Autóbusz-oidalvázt gyártanak Nagy kálióban Az Ikarus és a gépjavító állomás sikeres kooperációja
