Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

SW feEruIr fi. TT MAGVARORRSAG I. of«*’ A megyei pártértekezleten elhangzottak nyomán Mi van a kosárban ? Kattog a Seeura. A pénz­tárgép kiköpi a szalagot: 50 —60, vagy a 100 forintos vég­összeget. A vevő összerezzen. Nagy az összeg. Pedig nem vett csak... Olajos halat akart. Szardí­nia volt. 3,80-as kolbászt ke­resett. Négy negyvenes volt. Olcsó kakaó kellett volna. Csak hollandit kapott. Cit­rompótló helyett citrom ke­rült a kosárba. Típusnápolyi sem volt. Tubusos mustár helyett üvegest vett. Amikor paradicsom ivóiét keresett — megmosolyogták. Lisztet csak kétkilós csomagban kapott — szétméretni szégyellt«. Szá­raztészta csak nyolctoiásos volt. A kéttojásos? Majd jön... Azután irány a zöldség­bolt. Almából és burgonyá­ból nincs megfelelő válasz­ték. Se árban, se minőség­ben. Innen egy lépés csak, és máris kéri a túrós bélest. Háromért kikészít 5,10-et. — Hat — mondja az eladó — Felment? Miért? — Nem tudni. A krémes mind kisebb, a mignon is összement Mire hazaér, már keserű. A kis pénzű vagy nagycsaládos ré­szére a bevásárló körút rosz- szu I végződött. És mi van, ha kap? A boltvezető elém tesz egy szál 3,80-as kolbászt. Gusz­tustalan, mócsingos, a mó- csingon az állatorvosi pecsét nyoma. A héj lehúzásakor rá­tapad az áru 10 százaiéba. Olcsó, de rossz. — Nyíregyházi készítmény — sóhajt az eladó. Látná a debrecenit! Micsoda különb­ség! A disznósajt sem különb. Az egyik: mint a zsírszalon- na. A másik: mint a fűrész­por. A parizer a boltban frissen még szép. Otthon? Még a hűtőszekrényben :'v szivaccsá változik A félbarna kenyér már egészen barna — ha van. A lecsókolbászon át­üt a marhafaggyú szaga. A bébiételek közül csak kettő­három fajta közül válogat­hat. A stanidis tej szivárog, elönti a kosarat Az olcsó sajtba beleragad a fog. Több mint 10 nyíregyház5 Czletet néztem meg. A belte­rületi ABC-ket éppúgy, mint » külsőségi boltokat. így el­ső látásra a tapasztalat nem éppen biztató. A boltvezetők vevőkörük ismeretében tö­rekszenek arra, hogy olyan árut tartsanak, ami kelendő, aminek az ára megfelel a vevők pénztárcájának. De néha ez a legjobb törekvés is semmivé válik. Mert elő­fordul: rendel olcsót, de nem kap. Vagy kap, de rossz. Van olyan is, hogy nem kér. Érdekek és feszültségek — Hogy vasporból vagy törkölyből hozom a tervet, az a vállalatnak mindegy. Jobb, ha nagy hasznot hozó áruból jön össze. Könnyebb, nagyobb haszon és nekem is nagyobb a jutalék — így fo­galmazott az egyik boltveze­tő. — Ismerem a vevőkörö­met. Egyszerű munkásernbe- rek. Tudom, nekik az olcsó, de jó minőségű áru keil Ezt rendelek. Hogy a minőség nem mindig a legjobb, az már nem az én hibám — így a másik. A két példa igazolja: a van és a nincs, az olcsó a* a drága, az igény és a le­hetőség harca mindig a bolt­ban dől el. A pult két olda­lán. A vevő — érthetően — soha nem azt firtatja, hogy milyen objektív lehetőségek miatt kap vagy nem kap valamit A végeredmény ér­dekli: Áruval és megelége­detten távozik-e vagy sem. És ez a végcél boltosnál és ve­vőnél nem mindig esik egy­be. A boltos anyagilag nem érdekelt a sűrű krajcár — ritka forint elv érvényesülé­sében. Ha mégis érvényesíti, az politikai öntudatából, ke­reskedői önérzetéből fakad. Ami a pulton nem látható Amint mondtam, a vevő vásárlás közben nem firtat okokat. Nem izgatja, hogy a FŰSZERT a hibás, mert nem érkezett meg a citrompótló. Nem keresi, ki a hibás, mert nincs olcsó lisztesáru. Nem foglalkoztatja, hogy a nyír­egyházi húsipar mintegy 10 termékét szabvány alattinak értékelte a minőségvizsgáló és miért. A vevő az eladó­val áll szemben. A kereske­delemmel és soha nem ma­gyarázatot vár, hanem árut Nem mentségként csak a realitások mián: egy-egy si­kertelennek tűnő vásárlás után helytelen egyértelműen elmarasztalni a kereskedel­met. Most nem arról van szó. amikor a boltvezető hanyag­sága a csalódások oka. Ennek felderítése vállalati feladat — társadalmi segítséggel. Az úgynevezett olcsó árfekvésű áruk forgalomba hozása, landó és folyamatos biztosí­tása sokrétű munka, ered­ményessége elsősorban a tár­sadalmi kontroll útján bizto­sítható. A vevő jelzése legyen pa­rancs a kereskedő részére. Mindez társuljon azzal, hogy a boltvezetők a kereskede­lempolitikai irányelveknek megfelelően értékeljék ren­deléskor a helyzetet. Nem kétséges, hozzá kell, hogyiá- ruljon ehhez a helyes anyagi ösztönzés, ami ezen a ponton már nem vállalati belügy. Vajon az irányító és fel­ügyeleti, szerv, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lya nem tud tenni valamit, hogy az elv minél gyorsab­ban átkerüljön a gyakorlat­ba? Hagymási József, az osz­tály vezetője: A legjobban járható út az. ha a vállalat minden dolgo­zójával megérteti a jó ánv"- tika jelentőségét. Ez termé­szetesen párosul a gazdasági intézkedésekkel is. A keres­kedelmi osztály — és álta­lában a tanács — messze­menően tiszteletben tartja a vállalati önállóságot. Mi irá­nyítunk. terelünk — ha úgy tetszik, javasolunk és: be­számoltatunk. A figyelmeztető jövő A pozitív és negatív je­lenségek összességükben ar­ra figyelmeztetnek: a jelen első lépéseit mind gyorsab­ban kell, hogy kövessék a többi intézkedések. Sürge­tően szükséges a megyei mi­nőségellenőrző állomás felál­lítása, mely gondosan ügyel arra, hogy az, ami olcsó, ne legyen egyben rossz is. Kí­vánatos a mostani, de főleg a leendő kereskedelmi dolgo­zók alapos politikai képzése is, hiszen az eladás nem egy­szerűen mechanizmus, a ren­deléstől a kosárig minden politika. A megyei pártértekezleten az egyik nyíregyházi üzem munkásasszonya így fogal­mazott: ......míg állandó pa­naszok hangzanak el a ke­nyér, a sej-, a hús- és a hen­tesáru-ellátás gyengeségei miatt, amíg az olcsó, keresett áruféleségek hamar eltűnnek a boltokból — korántsem le­het azt mondani, hogy a leg­praktikusabb módon segítik a nők második műszakját.’' Ha c jelzés után mutat is javuló törekvéseket a kereskedelem, úgy hiszem, a negyedévvel ezélőtt elhangzottak még ma is érvényesek. Hozzátenném: a nők második műszakjának nehézségei mellett a gondok rajtuk keresztül családok ez­reit is érintik. Mindez sürge­ti, hogy a társadalmi problé­mát társadalmi erőfeszítések és kontrollok számolják fél. Bürget Lajos Ahonnan hadüzenet indult... Lányok a kastélyban Baktalőrántházán, egy fél- száz holdas parkban, évszá­zados platánok, tölgyek, gyö­nyörű sétányok környezeté­ben magasodik egy domb te­tején az egykori Dégenfeld kastély. Innen indult először Szabolcsból szervezett had­üzenet 1946 tavaszán a Párt kezdeményezésére az akkori népbetegség, a tüdőbaj ellen, mely szűkebb hazánkban, a Nyírségben szedte talán a legtöbb áldozatát. Évtizedeken át lappangó betegséget hordozó zsellérek, egykori cselédeik voltak első betegei. Házról házra jártak, élelmet,. fehérneműt, vas­ágyakat gyűjtötték, hogy megkezdődjön az ápoló-gyó­gyító munka. Az első beteget, Adám Mi­hályt 1946. november 16-án fogadták itt. Örökösföldrő! hozták be Az intézet mai ve­zető ápolónője, Kajdi György- né ikkor már itt volt. Ő vet­te gondjai ba. Az elsőt, s az utána következőket is. Csak a szeretet, a gondoskodás és a segíteni akarás volt határta­lan. A kútról vödrökben hordták fel a vizet az ápoló­nők, vaskályhán , melegítet­ték, így készítettek fürdővi­zet. Hiányzott a korszerű or­vosi felszerelés, az áramot aggregátorral szolgáltatták. S bizony nem egyszer reggel még nem tudták, mit adnak ebédre a betegeknek. Rangos tüdőgyógyintézetté fejlődött a baktalórántházi. Évente háromszáz beteg gon­dos ápolása, gyógyítása az eredmény. Csillogó tisztaság és rend fogadja az ide érke­zőt, s a távozó gyógyultak le­ve! ei tanúskodnak a szerető gondoskodásról. Bevezették a központi fű­tést. Hideg-meleg víz van. Kiváló betegellátás. A vizs­gálatokhoz, a kezelésekhez a legmodernebb gépek állnak rendelkezésre. Jelenleg 127 beteg gyógyítása a legfőbb gondjuk. Tavaly csaknem 5 és fél millió forint volt az intézet f költségvetése. Van saját konyhakertészetük, friss pri­mőrökről maguk gondoskod­nak. Hizlaldájukban sertése­ket nevelnek saját ellátásra. Négyezer kötetes könyvtár­ban válogathatnak. Van az intézetnek lemeztára stúdió­val, hetenként kétszer fil­meket vetítenek, s a legkü­lönbözőbb játékok: sakk, do­minó, kugli, stb. áll rendel­kezésükre. Egy nagy lépéssel most ja­nuárban jutottak előbbre. Felavatták a csaknem egy­milliós költséggel épült új nővérszállást, s tizennégy. Nyíregyházán, Szegeden vég­zett, de szabolcsi születésű nővér kezdte meg a munká­ját. Tükörfenyes fotelekkel, tv- készülékekkel berendezett a társalgó. Ketten laknak egy A Nyíregyházi Konzervgyár nagycsarnokában teljes erővel folyik az alma feldolgozása. Elek Emil felvétele Egy mozgalom hanyatlása Meonyit ér az adott szó Szamosszegeo ? Puskás Menyhért párttit­kár egy szerződést keres elő. Dienes Lajos elnök közben arról beszel, hogy csak két évet töltött eddig tisztségé­ben. Nem rutinnal kezdett, maga is egyszerű tag volt addig, míg funkcióba nem tette a közgyűlés. Sok gond szakadt rá, tavaly meg az árvíz is. 16 milliós kár ke­letkezett ELSŐ PRÓBÁLKOZÁS — Megvan az első próbál­kozásról a dokument — mondja a párttitkár. Össze vannak fűzve az ívek. Beleolvasunk. „Alulírottak, mint a sza- mosszegi Dózsa Termelőszö­vetkezet gyümölcstermelő brigád tagjai, a szocialista brigád cím elnyeréséért a mai nappal községünkben mozgalmat indítunk...” Majd külön is kiemelve három is­mert tétel: i „1. Szocialista modem élni; 2. Szocialista módon termelni; 3. Szocialis­ta módon művelődni.” Aztán 22 aláírás. Ezt követően pe­dig a vállafásak részletezése 6 gépelt íven. „Kelt: ...1969 június 10-én.” De csak az írás maradt meg. Nem telje­sült a vállalás, az adott szó. — Nem foglalkoztak ve­lük, magukra voltak hagyva — jegyzi meg a múlt év szobában, amelyekben beépí­tett szekrények, mosdófülke is van. Rendelikeznok hűtő- szekrénnyel, teakonyhával. Fekete Gabriellának — aki társadalmi gondnoka a nő­vérszállásnak — ez az első munkahelye. Ibrányba való. Nyíregyházán végzett. Három helyre mehetett volna, de ő Balktalórántházát választotta. „Ez tetszett a legjobban.” Alapfizetése 1400 forint, s ami még hozzá „jön”, azzal eléri a 2100 forintot. Kezdetnek nem rossz. „Es sokat szá­mít, hogy tanulhatok.”, ö most laborasszisztens. Lóga Irénke Tunyogma- tolcsra való. Szülei házát el­mosta az árvíz, ö segíti a családot, s a három húgát is. Kiss Anna a Baktalörántháza melletti Flóra-tanyán végez­te a nyolc általánost. Nővére itt dolgozott, de férjhez ment, elköltözött, ö jött ide helyet­te. Szegeden végzett, de ha­za hozta a szive. „Szüleim kértek, jöjjek haza. Itt igazi otthonom van most már, de szabadnapokon kerékpárra ülök, s elkarik-zom Flórára.” Most végzi a gimnáziumot. Tizennégy fiatal ápolónő megkezdte élethivatását Baktalóránthazán. P. K szeptemberében választott párttitkár. — A brigád el­kedvetlenedett. — A megtisztelő cím el­maradt ugyan. — idézi az akkori időt az elnök is —, de magát a jó szándékot is értékelte a közgyűlés. A brigád tagjait tokaji kirán­dulásra vitte a tsz. MÁSODIK PRÓBÁLKOZÁS Múlt esztendőben újra ha­sonló célkitűzéssel indult az említett brigád. — Altkor is készült, jegyző­könyv. Az a főagronómu's asztalfiókjában van, de nem tudjuk elővenni. ö most nincs benn. Egyébként lé­nyegében ugyanaz, mint a 69-es évi. Csak néhány név cserélődött... — Aztán jött majd Sán­dor, József névnap. Sok ilyen keresztnevű tagunk van. A névnap ünneplésére pálinkát vittek ki a gyümöl­csösbe. ahol befejezéshez közeledett a metszés. Nos. az történt, hogy az ital „ösz- szekeverítette” a brigádot. Veszekedéssé fajult a dolog. Ez megint végképp áthúzta az induló lelkes szándékot. Az ügy rosszalló véleményt váltott ki a tez-ben, a falu­ban. S az már nem köszörül­hette ki az újabb súlyos csorbát, hogy később kibékül­öt eve tart a Budapesti Ikarus Gyár és a Nagykál- lói Gépjavító Állomás gaz dasági kapcsolata. A mind­jobban kölcsönössé váló koo­peráció nyomán, három éve kezdte meg a gépjavító szin­te teljes kapacitásával — a pesti gyár kívánságára — autóbusz-oldalvázak készíté­sét. S ez biztonságosan le is köti termelési erejét. A kapcsolat nagyságára jellem­ző, hogy 1970-ben 52 millió forint értékű munka anyagá­nak szállítását bonyolította le, szerződéseknek megfele­lően a gépállomás. Az Ikarus meg van elégedve a Kálidban végzett munkával Olyannyim, hogy tek a brigád tagjai. (UgyanJ csak pohárral a kézben!?) HARMADIK PRÓBÁLKOZÁS Nem hiányzik ugyan s« önbírálat. Ám ez mit serit változtat a megtörténteké«. Azon a tényen, hogy nem mindenáron való „kötelesség” szocialista brigád kialakítása. A már eddig is elismerten szép sikereket, eredményeket hozott mozgalmat nem sza­bad sehol megsérteni, leala­csonyítani! Ahol nin<ss még meg hozzá a kellő erkölcsi és szervezeti feltétel, helye­sebb elállni a meddő pró­bálkozásoktól. — Mindez nagyon igaz — mondja a párt-titkár is, az el­nök is szinte egyszerre. Az­tán a párttitkár folytatja: — Ami azt illeti, van náluníe jó példa is. A hatvanas évek első felében, pár éven át kitűnő ifjúsági brigádunk volt. Képes lertt volna el­nyerni — ha olyan célt tű­zött volna maga ele —. a megtisztelő szocialista brigád címet. De ismét csak azt kell mondanunk: sajnos, ea múlt idő. Ez idő szerint a gépmű­helyben dolgozókban és a traktorosokban bíznak. Hogy velük komoly eséllyel lehet újabb próbát tenni. Tudat és szervezettség terén náluk „magasabb szint” van. Harmadszorra? És még mindig azzal az előjellel: ta­lán? Asztalos Bálint újabban hosszabb távú, egye­lőre 5 évre szóló szerződés kötésének lehetősége is fel­vetődik. Vagyis a szándékból az derül ki. hogy a pesti gyár a 180-as, 556-os és a 25Ö-es típusú autóbusz- oldalvázak készítését teljes mértékben a káliói gépjaví­tó állomásra alapozza. A a eddigi tapasztalatok szerinti a készítési, illetve szállítási ütemet kielégítőnek tartja. A gépjavító állomás él & megszerzett bizalommal, s az abból adódó lehetőséggel. As idén tovább fejlesztik az ál­lomás műszaki színvonalát korszerűbb technológiák be­vezetésével, űj gépeket vásá­rolnak és bővítik a műhelyt Autóbusz-oidalvázt gyártanak Nagy kálióban Az Ikarus és a gépjavító állomás sikeres kooperációja

Next

/
Oldalképek
Tartalom