Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
4. AM ffffrrr MAflVARnR«?** 1971 feGraZr f*. Tudomány • TECHNIKA • Tudomány S TECHNIKA ® Tudomány © TECHNIKA §> Tudomány Milyen lesz az élet 2000-ben? A világsajtó, a tudományos folyóiratok, a konferenciák és kongresszusok kedvelt témája, hogy mit hoz a 2000. esztendő? Bizonyos, hogy még harminc évig nem kerül le ez a téma a napirendről. Utoljára a hírközlési eszközök (nem merem leírni, hogy újságok, rádió és tévé, mert addigra talán másfajták lesznek) 2000 január 1-i számában, adásában láthatunk, hallhatunk erről utoljára jóslatokat, előrejelzést. Földi paradicsom A századfordulók is izgatják az emberiséget, hát még az ezredfordulók. 1000-bem az utolsó ítéletet várták, 2000-nek is megvannak az „aktuális katasztrófái”. Nyugaton különböző változatait ismertetik annak, hogy miként pusztítja el az emberiség önmagát. Ezzel ellenkező előjelűek azok a jóslatok, amelyek 2000-ne paradicsomot ígérnek a földnek, netán más égitestnek is. Ez lesz az az időpont, amikor a munkás és a tőkés között eltűnik a különbség. Vajon miként is juthat eszébe művelt embernek, tudósoknak — és nem őrült prófétáknak, csillagjósoknak —, hogy harminc esztendő alatt kifordul sarkából a világ. Ennek sokféle oka van. A legfontosabb: a tudásanyag állandóan gyorsuló növekedése. Alig múlt huszonöt esztendeje, hogy az első atombomba felrobbant, azóta az atomenergia békés célokra való felhasználásán fáradoznak a tudósok. Az elmúlt negyedszázadban terjedtél és tökéletesedett az automatizálás, a számítógép-technika s alighogy a repülőgép gyorsasága meghaladja a hangsebességet, már vidáman, kedvesen megszólal a szputnyik. Még nem felejtettük el a hangját, máris távközlési műholdak segítségével ingyen jeggyel nézzük az olimpiát. Gagarin az űr Kolumbusa néhány esztendő és amerikai űrpilóták személyes látogatást tesznek a Holdon. Röviddel azután a Szovjetunió egy kompot küld oda és ember nélkül fedezi fel tájait, anyagait. A műtőasztalon átültetik az emberi szivet«. Mao/at a lombikban Eddig műszáki-tudományos forradalomról beszéltünk, most jelzik, hogy a fizika és kémia frontáttörése után biológiai forradalom. előtt állunk. A rák gyógyítását, . a ragályok kiirtását, a szív, a máj, a tüdő átültetését még erre az évtizedre ígérik. S nem sok időbe telik: a magzat az anyaméh helyett lombikban fejlődhet és a szülők meghatározhatják a gyerek nemét. Az élelmiszer-termelés megsokszorozódását 2000- ig akarják megvalósítani, (egyebek között a tengervíz sótalanítását, a sivatagok öntözésével). G. R. Taylor Biológiai pokolgép című könyvében írja:, „A jövő században meg fogjuk valósítani a trilógiái szabályozást is: módunkban lesz megszabni, hogy hol, mennyi és milyen fajta élet létezzék. S5t olyan élőlényeket is létre tudunk hozni, amelyek azelőtt nem voltak.” íme, egy meglehetősen önkényes szembesítése az elmúlt három évtized néhány nagv felfedezésének, azzal a néhánnyal, ami a következő három évtizedben és a jövő században egyetlen tudománytól, a biológiától várható. A második oka annak, hogy a 2000. év felé tekintenek, a szorongás, a félelem a világkatasztrófáitól. A szorongás Nyugaton több elemből tevődik össze. A tőkés társadalom fel-felszakadó sebei súlyos betegségéről tanúskodnak. A római birodalom bukása sem egyetlen napon következett be. Akik végignézték halódását, azt hitték, hogy nem a birodalom, hanem a világ vége következik eL Egyszerű állampolgárok és Nobel-díjas tudósok attól is rettegnek — nem alaptalanul —, hogy a tengernyi tudományos eredményt, amelyet az emberiség javára alkalmazhatnának, vajon nem az elpusztításra fogják-e felhasználni. S nem csupán az atomenergiára gondolnak, hanem például a víruskuta- tésokra is, amelyek mind a járványok leküzdésére, mind elterjesztésére alkalmasak. Ne feledjük, hogy milyen tömegű bakteriológiai fegyver van az USA militaristáinak a kezében! Ennek a rettegésnek van egy anrtihumánus alkotóeleme is. Ismeretes, hogy a fejlődő országokban, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika területén közegészségügyi intézkedésekkel, mocsarak kiszárításával, jó ivóvízzel, a járványok elleni hatásos küzdelemmel sok emberi életet mentettek meg. Az átlagéletkor megnöveke- desét elsősorban a csecsemő- és gyerekhalandóság nagymérvű visszaszorítása okozta. Több ember éli meg a felnőttkort, több gyereket hoznak a világra, a természetes szaporodás üteme felgyorsul. Az elkövetkező harminc esztendőben a Föld lakossága megkétszereződik; 7 milliárd ember népesíti be. Vagy ahogy Nyugaton mondják, felrobban a népességbamba. Ugyanez idő alatt a fejlett ipari országok természetes szaporodása megcsappan. Az Egyesült Államok saját faji ellentéteit — az üldözött négerek lázadását — világméretekre nagyítja. Az újabb nép- vándorlással számol, illetve a Föld színes bőrűinek támadásával a fehérek ellen, a világszegény népeinek hadjáratával a gazdag országok ellen. Gondolkodás — világméretekben S van egy valós probléma, egy indokolt kényelmetlenségérzés is Romantikus megfogalmazása ekképp hangzik: a civilizáció, a technika úrrá lett terem tő je, az ember felett. Az ipar fejlődése következtében az ember tömegek a városokba vándorolnak. Egyes számítások szerint 2000-re a Föld hétmilliárdnyd lakosságának fele, 160 óriási méretű városba tömörül. A metropolisokban az élet ma is kibírhatatlan. A gyárak füstjétől, az autók kipufogógázaitól nem lehet lélegezni. Emellett a gépkocsik akadályozzák a közlekedést, az üzemek szennyezik a vizeket. Az autók zajához a repülőgépeké párosul. Mindenütt ember ember hátán. A falvakból a városokba toluló tömegek nyomortanyókon zsúfolódnak. Egy orvoscsoport, amely „Az éhség — USA” című jelentést írta az Egyesült Államokban, meghökkent, hogy e gazdag országban a városi nyomortanyákon ugyanazokkal a betegségekkel. ragályokkal találkozott. mint amelyeket még nem küzdöttek le. Afrika megközelíthetetlen vidékein, az indiai Calcuttában, mely a világ legnagyobb városa, százezrek az utcán alusznak. Nagv részüknek mér sohasem volt fedél a feiük felett. A városok nőnek, bekebelezik a falvakat, és add;g terjednek, amíg esv következő városig nem'érnek; azzal összeépülnek. Eközben pusztítják a zöldterületet, a szántóföldet. A 2000. évig tehát gigászi feladatokat kell megoldani, levegő és a víz szennyeződésének megakadályozását, a zajártalom megszüntetését, a közlekedési krízis leküzdését. A városokat alkalmassá kell tenni az emberi életre, a mezőgazdasági termelést pedig olyan nagymértékben föllendíteni, hogy 7 milliárd földlakó jóllakhasson. A 2000. évre tekintve mindenkinek világméretekben kell gondolkodnia. Ha az emberiség szükségleteiből indulunk ki, a jövőkutatás, a futurológia elkerülhetetlen Abban sok igazság van, amit egy nyugati filozófus megállapított, hogy a tudomány ezen új területét a marxizmus ellen találták ki, mert eddig csak Marx, Engels és Lenin voltak képesek a társadalmi fejlődés tudományos előrejelzésére. Ám azért. mert Nyugaton egyes futurológusok a fantasztikumok birodalmába menekülve a reális céloktól igyekeznek eltéríteni az emberiséget, vagy az osztálvharc elkerülésére meghirdetik, hogy minden n íkásból tőkés lehet, miért vetnénk el a jövőkutatást? Hiszen, ha marxista módszerrel végzik, s az objektív valóságból kiindulva számolnak a fejlődés irányaival, lehetővé teszi a várható konfliktusok megelőzését, tartalékaink és lehetőségeink feltárását. A nyugati futurológia fantasztikus, pesszimista és kommunistaeilenes vagy a tömegeket manipuláló irányzatait elvetve, mért ne használjuk fel az ottani jövőkutatás eredményeit? íj komplex tudomány: a prognosztika Futurológiával a Szovjetunióban is foglalkoznak. I. V. Beztusev-Lada, akit a szovjet futurológia atyjának neveznek, A tudomány jövője című könyvében írja: „Lényegében egy új komplex tudományterület születik: a társadalomprognosztika (vagy futurológia, így is szokás nevezni) a jóslások törvényszerűségeiről és módszereiről szóló tudomány, amely egvcsíti magában a többi tudomány eredményeit, elősegíti egymással kölcsönhatásban álló prognózisok kialakítását. komplex módszerrel vizsgálja az emberi társadalom fejlődési perspektíváinak konkrét törvényszerűségeit”. Magyarországon is foglalkoznak már prognosztikával. Előrejelzések készültek a 15 esztendős távlati terv előkészítésére is. Mi még nem 2000-nél. csupán 1985-nél tartunk. A prognózis vitájakor néhány figyelemre méltó megjegyzés hangzott el. Hiba az. ha a mai helyzetet vetítik a jövőbe Igaz, sok az olyan teendőnk, amelyeknek elvégzéséhez idő kell. Sok ellentmondás, feszültség van. amelyeket fel kell oldani. Ám időközben változhatnak a feloldás módszerei, s a megszűnt ellentmondások talaján újak keletkezhetnek. Más jelenségekkel találkozhatunk. Tehát a mai és holnapi feladatainkkal együtt, egymással összefüggésben kell számolni. Az életszínvonal prognózisával kapcsolatban elmondták, hogy a távlati terv elkészítésekor az életkörülmények javítását hozzák összhangba a szocializmus eszméivel, értékrendjével. Ne feledjük. hogy a gyorsabb gazdasági növekedésnek nálunk sajátos feltételei vannak, nevezetesen a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a tervgazdálkodás, a szocialista társadalmi rendszer. A háromgyerekes esaládíípus Mit remélünk 1985-től? Minden család külön lakásban él. Sőt. több lesz a lakás. mint a család. Alapterületük. szobaszámúk és felszereltségük is növekszik. Mivel 1975-től kezdve már lassítani lehet a lakásépítés ütemén, a lakosság egyéb igényeire jobban tekintettel lehetünk. A hétvégi házak építésére nagyobb lehetőség lesz. A személyautó elterjed. Ez azonban nem csupán az úthálózat javítását követeli meg, hanem igen sok újfajta szolgáltatás bevezetését is. Amint a lakásínség megszűnik. már nem ütköznek meg rajta, ha az állami bérházjjj^- hoz garázsok is épülnek. Ne-- künk már ma fel kell készülnünk, hogv megelőzzük a közlekedés csődjét, és a következő 15 esztendőben komoly intézkedéseket teszünk a levegő és a víz szennyeződésének a megszüntetésére. Hogyan élnek a családok? Miután az állam az idősek és a gyerekek ellátásából sokkal- nagyobb részt vállal, meghonosodik a háromgyerekes családtípus. Az oktatási rendszer is fejlődik, Minden gyerek az általános iskola előtt egy esztendőt óvodában tölt. Az általános iskolai hálózat kiépítése és korszerűsítése lehetővé teszi. hogy megkezdjük az egész napos iskolára való áttérést. A gyerekek az iskolában étkeznek, tanulnak, sportolnak és szórakoznak. A továbbtanulás lehetősége és szükségessége is növekszik. Ehhez több szabad idő áll majd rendelkezésre. Fokozatosan áttérünk a 40 -órás munkahétre. Csináld magad mo/ga ont A közlekedés és a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése. a háztartás további gépesítése és automatizálása következtében az otthoni munka is kevesebb időt követel. A szabad idő eltöltése fontos társadalmi problémává válik. Sikerre számíthat a „csináld magad mozgalom”. fellendül az amatőr művészi tevékenység. A társaséletre. a klubmozgalomra turizmusra nagy jövő vár. A nagyobb szabad idő bizonyára új követelményeket támaszt a művelődési és szórakozási intézmények iránt. A népesség egészségesebb lesz, az élet hosszabb, ha az ifjúság nem is tart tovább, de az alkotó időszak megnövekszik. Fokozatosan megszűnik mindaz, amivel csak kényszerűen él együtt a szocializmus: a borravaló, a korrupció. a bürokrácia, a munkakerülés. Erősödik a közösség:' szellem. A hírközlés fejlődése. az utazási lehetőségek kiterjedése. a távolságok csökkenése következtében fogékonyabbak leszünk földünk problémái iránt és személyes seeít,séget is nyúltunk megoldásukhoz. S ami igen fontos: a béke kilátásai megnövekednek. K. J. HÍREK - KÉPEKBEN UJ MESTERSÉGES LÉGZŐKÉSZÜLÉK. A modem orvostudomány műtétek, heveny betegségeik, balesetek alkalmával reanimációs módszerekkel igyekszik fenntartani ^ súlyos beteg életét. A reanimáció különösen a súlyos műtéteknél kap fontos szerepet. Nemcsak a műtét alatt,, hanem azt meglőzően és a műtét után is a különféle méréseknek, megfigyelő rendszeréknek nagy szerepük van a beteg regenerációjában. A reanimáció jelentős célkitűzése a betegség vagy a műtét súlyos szakaszában a légzés és a megfelelő vérkeringés fenntartása. Ezt jelzőberendezésekkel és különféle kisegítő készülékekkel érik el. A Szovjetunióban nemrégiben új mesterséges légzőkészüléket dolgoztak ki. A PO—5-ös berendezés teljesítményét tekintve felülmúlja az eddigi típusokat A készülék automatikus választórendszere módot nyújt a* elgyengült légzés fokozására. Képünkön akaragandai I. számú városi kórház orvosai és asszisztensnője láthatók a kórház reanimációs osztályának műtőjében, ahol sikeresen működik a PO—5-ös készülék. LENINGRAD- 1. A fényképészetben a helyes beállítás ’ ? a távolságmérés mellett csak a pontos megvilágítási idő eredményezhet jól exponált filmet. Ez a szabály az amatőr fényképészekre, hivatásosokra és tudományos fotósokra egyaránt 'onatkozik. Annak ellenére, hogy a kereskedelem ma már megbízható fénymérőket árusít, sőt számos fényképezőgéptípus beépített fénymérővel készül, igen sokan nem használtak ilyen műszert, hanem becsléssel állapítják meg az expo- íeiós időt. Normál körülmények között ez a módszer sok asetben be is válik. Ugyanakkor más esetekben a fényviszonyokat nehéz megbecsülni. Különösen vízparton, ahol erős a ükrözés, hegységben, havas tájon tévednek nagyot a fotótok és nem számolnak a különféle tényezőkkel. Ilyen terepen és körülmények között, különösen ha az expozíciós időre még kényesebb színes filmmel dolgozunk, a fénymérő nélkülözhetetlen eszköz a fényképezésnél. Képünkön: a szovjet ipar új terméke, egy Leningrad—4 típusú fénymérő.
