Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

« «M* W'»*r nt »onoo »m 197* b»hni8- ** CSALÁD—OTTHON Előre elkészített szabás­minta szerint dolgozzunk és a kabát egyes darabjait azonnal a mintával kezdjük. A kezdésnél ne feledkezzünk meg arról, hogy a csavart szemek az anyagot kissé összehúzzák! Kötésminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 1 sima 4 fordított, stb. 2. —3.—4. sor: Simára sima. fordítottra fordított. 5. sor: 1 sima. 1 fordított. A következő sima szemet ráemeljük a jobb tűre, a kö­vetkező négy fordított sze­met pedig segédtűre szedjük. Most a jobb és a bal tűn egyaránt sima szemünk van ezt a két sima szemet fel­cseréljük és mindkettőt a bal tűre tesszük. Újból kötni kezdünk: 1 sima következik, majd lekötjük a segédtűről, a 4 fordítottat. 1 sima. 1 for­dított. 1 sima. 4 fordított és ismételünk a sor végéig. 6.—7.—8. sor: Simára si­ma, fordítottra fordított, stb. 9. sor: 1 sima, 1 fordított, 1 sima. 4 fordított kezdés után az 5. sor ismétlése. A gallér és a zsebtakaró pánt 1 ítma, 1 fordított kö­téssel készül, az ujjak szélét és a kabát alját kimosott és kivasalt ripszszalaggai szeg­jük alá. SZOBANÖVÉNYEINK felfrissítése és gyarapítása most időszerű. Néhány, lakás­ban jól tartható, mégis ke­vésbé elterjedt növényt is­mertetünk. Ha újabbakkal gyarapítjuk szobanövény-ál- Jományunkat, olyanokat vá­lasszunk. melyeknek hő- és fényigénye otthonunk adott­ságainak megfelelő. A PEPEROMIAKAT spa- esyol botanikusok hozták át Brazíliából, a XVIII. század második felében. Kevés he­lyet foglalnak el, élénk szín­foltok. Szárazabb levegőjű központi fűtéses szobában is megmaradnak, csupán az erő­sebb lehűlésre és a túlöntö- aésre érzékenyek. Közülük már elterjedt a márványle­vélnek nevezett, tojásdad, ezüstösen csíkozott levelű faj­ta. A fűszerborssal rokon nö­vénynemzetségnek azonban még sok, ugyancsak nagyon szépen színezett levelű faja ismert. Például a sárga vagy fehér foltokkal tarkázott; de van zöld színű, fonákján pi­rosán színezett, egyneműen bordó árnyalatú, fehér gyap­jas szőrökkel fedett, redőzött levelű, és csüngő hajtású Fe- perómia is. Mindegyikük szaporítható hajtásdugványozással. A már­ványlevélnek a levélereknél bevágott, és homokra lefek­tetett levelén fejlődnek le­választható kis növénykék. Laza. tápdús földbe ültetve nevelhetők fel. Mint minden levél-dísznövény, ezek is meghálálják, ha a még me­legebb időszakban kétheten- fcáxtt Mmn-erégyeareiékas nitrogéntartalmú tápoldattal megöntözzük. A BOROSTYÁN az erdőben vadon található tő alatt is változékony, mert idős korá­ban három -ötkaréjós levelek helyett tojásdad alakú, ép le­veleket fejleszt és a szára sem kúszik. Érthető tehát, hogy felkeltette a növénynemesítők figyelmét, akiknek sikerült többek között röntgenbesu­gárzással úgynevezett mutá­ciót — haj tásdugványozás út­ján tovább vihető alak- és színváltozást előidézni. Ez annyira új változat, hogy az ilyen növények öregkori, azaz virágzó alakja nem is ismert. Másik érdekességük, hogy egyáltalán nem „következe­tesek”, mert még a szobában tartott példányokon is gyak­ran egymás után különböző színű, néha pedig teljesen el­térő alakú levelek fejlődnek. A levélváltozatok a tőalak­hoz hasonlóan fényszegény helyen is tarthatók, 16 C-fok körüli hőmérsékleten, de az öntözésükről nem szabad megfeledkezni. A színes le- velűek (mivel kevesebb az asszimiláló, zöld levélfelüle- tük) csak világos helyen fej­lődnek szépen. a közvetlen napot azonban ezek sem sze­retik. A 4—6 leveles hajtásvégeik homokba dugványozva, üveg­gel vagy fóliatasakkal lebont­va árnyékos helyen tartva meggyökeresednek. Utána be­ül tethetők középkötött kerti földbe, cserépbe, kivájt £a- torzsdarabba. vagy ámpolna- növénynek, mohába burkol- feágfesz ágvillája köas. Kézápolás — a kéz kozmetikája Gépkocsi-tu'gídono'ok figye'méte: Ismerkedés A ház körül végzett mun­ka, a mindennapi takarítás és egyéb szennyeződéssel já­ró munkák, a mosogatás, de különösen a mosás, erősen megviselhetik a kéz bőrét. A szennyeződéssel járó munkák miatt gyakorta kell kezet mosni. Szárítják a kéz bőrét a gyakori mosáshoz használt lúgos szappanok, a háztartás­ban a takarításhoz, tisztoga­táshoz. mosogatáshoz, mosás­hoz használt különböző vegy­szerek. Ártalmas a kéz bőré­nek, különösen ilyenkor tél­időben, de tavasszal is, ha nem szárazra törölt, megszá­rított kézzel megyünk a sza­badba A nedves kéz a hi­degtől kivörösödik, enyhébb, vagy erősebb fagyást is szen­vedhet. a szél sokkal köny- nyebben kifújja. Mindezektől a hatásoktól a kéz bőre kér­gessé. szárazzá válhat, fájdal­mas, nehezen gyógyuló repe­dések keletkezhetnek rajta, amelyek a további szennyező­déstől gyulladásos, gennyes sebekké fertőződhetnek. Hogyan ápoljuk, hogyan védjük kezünket ezektől a káros behatásoktól? Mindenekelőtt itt is külön figyelemmel kell lenni az eredendően száraz tulajdon­ságú bőrre, amely különösen érzékeny. A normál, vagy zsíros tulajdonságú bőrt bár­milyen szappannal moshat­juk, s ha csak a túlzott igénybevételtől nem érezzük, hogy száraz, húzós lett a kézbőrünk, napközben nem szükséges a krémezése. A száraz, erősen érzékeny, re- pedezésre hajlamos kézbőr mosására azonban lehetőleg csak túlzsírozott lanolinos ba­baszappant használjunk. Min­den mosás után kissé még nedvesen munka közben, nap­pal is kenjük be jól beszi'- vódó, nem túl zsíros krémmel például tejkrémmel, vagy a háztartási és illatszerboltak- ban kapható glicerines kéz­ápoló krémekkel, zselékkel. A glicerin önmagában, mi­után erősen nedvszívó, az el­terjedt hiedelemmel ellentét­ben, nem megfelelő kézápo­lásra. A száraz, vagy kiszá­radt bőrnek ugyanis nem­csak zsír-, hanem vízhiánya is van, s a krémezéssel ezt is pótolni kell. A kézápolás­ra használható gyári készít­mények mind ilyen összetéte- lűek. Házilag is készíthetünk Recepiek KIFLI MÁJKRÉMMEL TÖLTVE A kifliket hosszába« fel­vágjuk, a középükéit kissé kikaparjuk, minden oldalukat megvajazzuk, a közepükbe egy-egy darabka, »síron, hagymával együtt megpirított kenőmájast töltünk, ezután mindegyikre visszarakjuk a tetejét, és a sütőben rózsapi­rosra sütjük. TŰRŐKARIKÁK Egynegyed kg áttört tehén­túrót, ugyanannyi lisztet, 3 tojás sárgáját, 2 dkg langyos tejben felfuttatott élesztőt és egy csipet sót összedolgo­zunk. Negyedóra hosszat kel­ni hagyjuk, utána kinyújtjuk kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és a pogácsák közepét gyűszűvel kilyukaszt­juk. Forró zsírban vagy olaj­ban kisütjük. A tetejét vaní­liás porcukorral hintjük meg. GOMBÁS OMLETT 20 deka gombát nv“'+isztí- tunk, megsózunk és szeletek­re vágjuk Kevés zsíron 3 deka apró hagymát pirítunk, hozzátesszük a gombát, gyor­san megpirítjuk, sóval. tö­rött borssál és vágott zöld­petrezselyemmel ízesítjük és ezzel töltjük meg az om­a -j -a - .íl a gyújtógyertyával azonban a nappali és esti kézápoláshoz is, jó glicerines kézápoló szert, egy deci glice­rin, egv deci tiszta szesz, egy deci víz és egy egész citrom levének a keverékéből Az egész napi munkától igénybe vett kezet valójában az esti kézápolással vehetjük igazán gondozásba. Miután meleg vízzé’ szappannal és körömkefével megtisztítot­tuk a szennyeződéstől, bő hi­deg vízzel való leöblítés után éjszakára feltétlenül jól ken­jük be a kezünket túlzsíro­zott, bőrtápláló krémmel. Le­het ez például lanolinos ba­bakrém is, de a háztartási és illatszerboltokban kapható más zsíros krém. Ha azon­ban más éppen nincs kéz­nél, megfelel erre a célra az édes, tiszta disznózsír is. A krémet az ujjvégektől a csukló felé történő masszíro­zással jól dörzsöljük be a bőrbe. Az erős fizikai munkától gyakran túlzottan megvas­tagszik a bőr szarurétege, amely kiszáradva nagyon könnyen bereped. Ez eset­ben, például nagymosás után, az erősen kiázott, vegy­szerektől kiszárított kéz bő­rére is nagyon ió hatású az olajos áztatás. 5—10 percre mártsuk langyos. kézmeleg étolajba a kezünket. Majd a felesleges olajat puha ruhá­val leitatva, éjszakára húz­zunk kesztyűt a kezünkre. Ez egyébként a bőséges esti zsí­rozásnál is nagyon jó hatású, mert nemcsak az ágyneműt védjük vele a bezsírozástól, hanem a kézbőr a kesztyű­ben mintegy dunsztot kap. jól megpihen és megpuhul. Ha pedig már azt érezzük, hogy a hidegtől fájdalmasan viszketővé és vörössé lett a kezünk — ami már az eny­hébb fagyás jele — esténként hideg vízzel kezdve és be­fejezve. 10—15 percen át többször váltva, dugjuk hi­deg-meleg vizes váltófürdő­be. Utána bőven kenjük be zsíros krémmel és legalább 6—8 percen át erőteljesen masszírozzuk, hogy a vérke­ringést fokozzuk a fagyos részben. Ajánlatos azonban, különösen súlyosabb esetben, amikor duzzadt, daganatos a kéz, hogy az esetleges kise- besedést is elkerüljük. a gyógyszertárban vagv az or­vostól fagykenőcsöt kérni az ápolására, gyógyítására. A benzinmotor hengerében összesűrített lsvegő—benzin­gőz keveréket a gyújtógyer­tya csúcsai között átugró nagyfes-ü .Igű szikra g.uj. ja meg A gyertya felépíté­se rendkívül egysz rű: egy külső, a hengertérbe nyúló iszákr i’súccsal ellátott csr» varmenetes részből és egy, az előbbitől tűzálló szigete­lő anyaggal (a szigetelőkő­vel) elválasztott középső, ugyancsak a hengertérbe nyúló gyújtószegből áll. Egy­szerűsége ellenére szerfölött kényes feladat a jó gyújtó- gyertya előállítása, üzem közben ugyanis jelentős hőingadozásnak van kitéve. A gyertya külső vége 60— 80, a gyertyatest 250—300, a hengerbe nyúló rész pedig kb. 600 Celsius-fok hőmér­sékletet ér el. Tovább bo­nyolítja a helyzetet, hogy a városi közlekedésben a sok megállás és a változó menetsebesség olyan gyer­tyát kíván, amely gyorsan veszi fel az üzemi hőmér­sékletet és nem hül le na­gyon. Hosszú távú utazáskor viszont olyan gyertya kell, amelyik gyorsan beáll az üzemi hőmérsékletre, azt nagy fordulatszámon hosszú ideig tartja is, tehát jól hül. Arról persze szó sem lehet, hogy az útviszonyokhoz iga­zodóan cserélgessük a külön­féle gyertyákat, a konstruk­ciónak kell olyannak lennie, hogy lehetőleg széles hatá­rok között kielégítse a vál­tozó igényeket. Mit jelent a höérték? A gyújtógyertyák legfőbb jellemzője a hőérték, ami azt fejezi ki. hogy milyen mértékben távozik a gyer­tyából a meleg. Minél na­gyobb szám a hőérték, an­nál gyorsabban adja le a gyertya a meleget, annál kisebb a felízzásbót eredő öngyulladás veszélye, de an­nál nagyobb a kormozódás lehetősége is. A kisebb hő­értékű gyertyából lassabban távozik a meleg. így a ko­rom leég ugyan, de könnyen öngyulladás jöhet létre. A lassú járású, kis sűrítési nyomással dolgozó motorok­ban alacsony hőértékű. a nagy sűrítési nyomású és magas fordulatszámú moto­rokban pedig nagv hőértékű gyertya kívánatos. Az utóbbi időben az autó­gyárak megnövelték a mo­torok kompresszióját, foltoz­ták a motorok fordulatszá­mát, és magasabb oktánszá­mú benzinek kerültek for­galomba Ennak megfelelően a gyújtógyertyák hőértéke is egyre magasabb. Gyakorlati jo tanácsok A gyár minden autótípus­hoz előírja a gyuj iógyetya hóértékszámát, amitől nem ajánlatos eltérni. Nagyobb baj az, hogy több künöldi gyertyamárkánál nincs feltüntetve a számszerű hő­érték, csak egy típusszám található rajta, ilyenkor ösz- szehasonlító táblázat segítsé­gével történhet meg az azo­nosítás (ilyen táblázat aa Autó-motor 1969. 15. számá­ban található). Ha motorunkban az előírt­nál alacsonyabb hőértékű gyertyát használunk, akkor a szigetelőtest száraz és vi­lágosfehér lesz, az elektró­dák pedig érdes felületűéi-; és erősen beégettek. Ha vi­szont gyertyánk magast) >b hőértékű a kelleténél, akkor a szigetelőtest és a gyertya­hüvely nedvesnek, kormosnak: és olajosnak mutatkozik. A helyesen megválasztott gyer­tya szigetelőteste barnás szí­nű. tiszta. Az a szabály, hogy a hasz­nálatba vett gyertya hőérté­ke inkább valamivel kisebb legyen, mintsem nagyobb. Azt is tartsuk szem előtt, hogy négyütemű motoroknál a gyújtógyertya átlagos élet­tartama 15 ezer kilométer, kótüteműeknél 7—8 ezer km. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezt követően a gyer­tyák már nem adnak szik­rát. hanem az öreg gyer­tyákkal való üzemeltetéskor csökken a motorteljesítmény, nő a fogyasztás. Nem egy­szer megesik, hogy gyertya cseréje után szinte «szárnya­kat kap” a kocsi. Hézagellenőrsés — 2000 km utám A gyertya elektródjai íte~ kozatosan elégnék és rövidül­nek. Normális használat ese­tén kb. 2 ezer km megtéte­le után ajánlatos ellenőrizni, utánállítani az elektródái* közötti rést, nem szcmmér* tékkel, hanem meghatáro­zott vastagságú hézagmérő­vel. Az előírtnál nagyobb hézag árt a gyűj tóberen de- | zésnek és a gyertya szigete­lésének. mert a szikra lét­rehozáshoz nagyobb feszült­ségű áram kell. A kisebb hézag viszont gyenge szikrát eredményez. Esetenként a gyertyák megtisztításáról se feledkezzünk el, drótttefével távolítsuk el az esetleges lerakódásokat, de csak a fémrészekről, a szigetelőkő felületének felsértése csök­kenti a gyertya élettarta­mát. Ugyanígy a gyertya benzinlángban való kiégeté­sét sem javasoljuk, inkább ellapított drőtvéggel kotorjuk ki a kormot a gvertyatest bemélviilő. elszűkülő részé­ből. (A szétszedhető gyer­tyák tisztítása sokkal köny- nyebb. de ezekét ma máy nem ií»<=-n <*várt1ák.) A tisztítás utáni beszere­léskor n“m szabad „patta­násig” meghúzni a gyújtő- gvertya menetét, elég csak olyan szorítást biztosítani, hogy a tömítőgyűrű jól zás?- Jo«. Női ruhák hagyományos hosszal 1. Mintás Ingruha, hosszú ujjal, fekvő kenek gallér­ral, elején és a zseb visszahaj lóján mintával hainmomizáló egyszínű díszítés. 2. Egybekötött pulóver és harisnya fölött, elkerekített elejű kötényruha fiatalabb nőknek. 3. Hosszú ujjú ruha, elején keskeny gomboló pánttal, beállított de­rékrésszel, tűzésdiszítésseL

Next

/
Oldalképek
Tartalom