Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

tPH ta

» olds!

Javultak a dolgozók

élefköriiiinényei

Beszélgetés Kovács Ferenccel, nyírbátori járás, párioizottság e.so titkárával

Lapunk munkatársa felkereste Kovács Ferenc elvtár- sat. a nyírbátori járási pártbizottság első titkárát, hogy nehány időszerű politikai és gazdasági kérdéstől tájékoztassuk olvasóinkat. Kovács Ferenc elvtárs válaszait az alábbiakban közöljük.

— Hogyan látja Kovács elvtárs a járás jelenlegi helyzetét?

— A népgazdaság III. ötéves tervéből a járásra eső célok megvalósításában, a gazdasági mechanizmus bevezetésében úgy ítéljük meg, hogy jelentős eredményeket értünk el. Ezek az eredmények tükröződnek a járás politikai, gazdasági és kulturális életében egyaránt.

— Torább erősödött a párt vezető szerepe, következetesebben érvényesült a párt irányvonala, A járás lakosságának. a kommunistáik és a párton kívüli dolgozók szorgalmas munkájának eredményeként javultak a dolgozók életkörülményed, nőtt a dolgozók életszínvonala.

— Az elmúlt négy év során járásunkban nőtt az ipari munkások száma, fejlődött öntudatuk, munkaszeretetük. Erősödött a szövetkezeti parasztság egysége és c szövetkezet iránti bizalma. Jelentős munkát végzett az értelmiség. Növekedett a lakosságot kiszolgáló kisiparosok és kiskereskedők száma.

— Szélesedett a szocialista demokratizmus, a szocialista közgondolkodás. Tovább erősödött a párt és tömegek kapcsolata, érvényesült a szocialista törvényesség, az állampolgári fegyelem.

— Szóljon • gazdaságban álért eredményekről.

— Pártunk IX. kongresz- •feuse az elmúlt 4 év időszakára a gazdasági fejlődés terén kettős feladatat határozott meg: a harmadik ötéves terv megvalósítását; az Új gazdasági mechanizmus bevezetését.

— Járásunkban a kettős feladatot a párt irányításával, a dolgozók aktív közreműködésével sikeresen teljesítettük. Járásunk területén gazdaságunk alapját három fő ágazat alkotja: ipar, mezőgazdaság és a kereskedelem. A döntő súlyát a mezőgazdaság képezd annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben az iparfejlesztés üteme, az ipari termelés növekedése jelentősen meggyorsult.

— Az edért eredmények félreérthetetlenül igazolják, hogy pártunk gazdaságpolitikája a járás gazdaságára, — ezenbelül különösen a mezőgazdaság fejlesztésére — kedvezően hatott.

— Járásunkban megtalálható az állami, szövetkezeti és a magánkisipar, melyek többsége Nyírbátorban helyezkedik el. Jelenleg 15 ipari üzemülik van. Ezek körül az Auróra Cipőgyár és az aszparaginüsem az elmúlt 4 évben létesült. Az Ú1ak mellett azonban a régiek is bővültek, korszerűsödtek.

— Ipari beruházásra a 4

év alatt 74,5 millió forintot fordítottunk amely különösen a növényolaj gyár. a cipőüzem és a Csepeli Mo- tovkerékpárgyár nyírbátori telepének gyors ütemű fejlődését segítette. A fedődért a termeiért érték és a foglalkoztatottak számának alakulása is bizonyítja. Üzemeinknek 1965-b-n 220 millió.

Ipao-ben pedig 610 millió volt a termeiért volumene és a korábbi 157R «5 bevett IP«* be„ már 2490 főt fog- láikoztartak. Az ipari ter- mrtfe 5 év alatt 56 százalékkal növ°kedett.

— Javult a vezetés sztn- tfmnln. Jelenleg 12 mérnök és Rft technikus iránvftla a ^fpyr-r.^iA^ A *r»VrrwmtHi*o&r #*4 ma a 4 é*v alatt

ra emelkedett. A feg- llalVoztptciHelrrm brtfll a nők ■tárn* 373-rSI 754-»» wlttt

amely csökkentette a nők elnciyezési gondjait, de teljes mértekben még nem oldotta meg.

Az eredmények ellenére azonban ma még több tényező gátolja ipari üzemeink fejlődését. Ilyenek: a

munkatermelékenység kedvezőtlen alakulása; a mun* kaszet. -„es es a munkafegyelem terén fennálló lazaságok; az egészségtől énül nagy munkaerő-vándorlás; a szakmunkásképzés viszonylag alacsony színvonala; a szakmai továbbképzés tervsze- rűtlensége; a szociális ellátottságban mutatkozó lemaradás.

— Az eredményeik és a gátló tényezők ismertetése alapján azonban mégis az állapítható meg, hogy üzemeink teljesítették az ipar- fejlesztésben, a termelés növelésében feladataikat.

— Amíg az állami ipar zömmel népgazdasági igényeket elégít ki, addig a szövetkezeti és a magámkis- ipar jelentős szerepet játszik a lakosság közvetlen igényeinek kielégítésében. A saolgálta+ási idények kielégítését 42 féle szakmában 3 fetsz. a tsz-ek melléküzemágai és a magánkisipar látta el. Biz kevés, mert a szolgáltatás mennyisége és minő<-^je még ma sem kielégítő.

— Am i'-razdasági flipnek hogyan fejlődtek?

■— Járásunkban a mező- gazdaságnak döntő szerepe van. Természeti és közgazdasági viszonyaink azonban gyengébbek a megyei átlagtól. A termelési módra a többszektofűság jellemző. Az ossz földterület 75,7 százaléka van állami, illetve szövetkezeti tulajdonban.

—■ A járásban 20 tss gazdálkodik, melyek megszilárdításához és fejlődésük meggyorsításához a párt helyes gazdasáqpolitikája

nagyban hozzá**—■lt: a gazdaságirányítás reformja; a földtörvény; az állami dotáció; az árkiegészítés rendszere; a garantált munkadíjazás; a tsz-nyugdíj rendezése.

— Tsz-eink termelése a harmadik ötéves terv előirányzatai szerint alakultak. Céljaikat általában teljesítették. sőt egyes területeken túltelj esitették. A gazdasági fejlődés, a tsz-ek gazdasági erősödése mellett nagy jelentőségű eredménynek tartjuk a tsz-ek politikai, szervezeti erősödését. Nőtt a pártszervezetek irányító, ellenőrző és szervező tevékenysége, javult a káder- munka, c vezetés színvonala.

— Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan fejlődött a kereskedelem. ax egészségügy, a szocialista közgon dolkodás, fellendült a kulturált élet, jelentőse* emelkedett a dolgozók életszínvonala. A fejlődés a párt politikájának szellemiben ment végbe, ha annak üteme a különböző területeken differenciáltan jelentkezett is. <*

— Szóljon Kováéi elvtárs a legfontosabb gondokról, feladatokról

— Most. amikor nagyvonalakban vázoltuk a járás négy éven fejlődését. Indokolt szólni néhány olyan ténvezőről is, amelyek gátolták a nagyobb arányú fejlődért. Ezt elsősorban a mezőgazdaság vonatkozásában indokolt különösen hangsúlyozni.

— A nyírbátori Járásban a mezőgazdasági termelés fő tényezői lényegesen gyengébbek a megyei átlagnál. Azonban a iáráson h-’ül Is nagyon differenciáltak, eltérőek az adottságok, nem egyenlőik a termeiért feltételek ítalaimipfeég. dóm borsát!. szállítási viszonyok rtfc)

— Nagymértékben nehe- jítl helyzetünket a mezó- —winág tőbbgzrtcfojTÚsága.

ként vetődik fel a szakszövetkezetek lovaOiA erősítésének kérdése, más részt a még mev’évo egyen gazdaságok helyzeten«« reii dezése. Megítélésünk szerint ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem egyre in..a politikai kérdéssé válik az ott élő lakások élctkörülmé- nye, életszínvonala és egyéb vonatkozásban.

— Az eredményeiket ét problémákat, valamint azok hatását figyelembe véve azt állapítha.iuk meg, hogy já rásunkban a fejődés jó irányba halad, megvannak i reális alapok a továbbfejlő déshez.

— Most az a legfőbb feladatunk, hogy min'3— ©ró' mozgósítsunk a X. kongresszus által meghatározott f Ladrtainak. a negyedik öt éves terv járásunkra eső céljainak, a megyei és járási pártértekezletek határozatainak megvalósítására.

— A negyedik ötéves te*előíró-vzata szerint az ipari termelést 3’—34 százalékkal, a mcTŐga^dasági termelést 15—16 százalékkal, a kiskereskedelem forgalmát

33—40 százalékkal kell emel ni. A rtermelés növelésének 75—80 százalékát a munkatermelékenység emelésével kell elérnünk.

— Gazdasági egységeink elsőrendű feladata saját ötéves tervük elkészítése. Értnek során fő feladat a termelés növelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés szervezésének tökéletesítése, a meglévő üzemek bővítése és korszerűsítése.

— Tervszerűbbé szüksége«

tenni a szakmunkás-utánpótlást, törekedni kell a vezetés színvonalának emelésére, szélesíteni az üzemi demokráciát, fokozni az ellenőrzés h - vságát.

— A mezőgazdaság minden ágában törekedni kell a műszaki és technikai színvonal növelésére, a korszerű eljárások széles körű alkalmazására, fokozni kell a különböző termelési ösztön zők hatását, tökéletesíteni a munkadíjazást. különös

gonddal segíteni a kedvezőtlen adottságú tsz-eket. szakszövetkezeteket és társulásokat.

— Az a meggyőződésünk

hogy a következő 4 év feladata nehéz, de járásunk lakossága azt magáévá tesz1 és a párt irányításával, a kommunisták példamutatásával — erejét n-m kímélve — mindent megtesz arm a z mewalArttásáért, szocialista társadalmunk magasabb

ov+Ang építéséért — mondotta befejezésül a Járási pártbizottság első titkára.

Munkások a hetonváz peremén

Akik mpglirciiilik a perceket

Mit tagadjam: a hagyományos építkezéshez szokott embernek hiányérzete támad az öz közi munkahelyen. Nincsenek nyüzsgő emberek, nem látni a vidáman és kényelmesen szalonnázgató munkásokat, nem kacarásznak lányok a vizeskannával a kézben. Ügy tűnik: lézeng itt ugyan néhány ember, de hát hogyan lesz ebből munka? Miként épül így fel a 115 lakásos bérház? És főleg mikorra?

Egyedüli a megy eben

A nyers beton édesen-nedveskés illata keveredett a betont szárító gázkályhák keserűjével. A fejem felett hangok, a munka ütemét diktáló kiáltások. Fönt nem sok ügyet vetettek rám. Nem álltak meg csodálkozva, hogy mit keres ott egy civil az ÉPSZER sárga munkaruhába öltözöttek között. Látszólag megszokták, hogy kabátos vendégeik vannak, akik nézegetik az ,itt folyó munkát, melynek fő érdekessége: megyénkben egyedülállóan modem.

— Hányán dolgoznak itt — tettem fel bemutatkozás után a sztereotip kérdést egy munkásnak, akiről kiderült, hogy Bergován Istvánnak hívják és a brigád vezetője.

— összesen tizenk elten. Nyolc fő a brigád, azután ketten a darunál, és két villany- szerelő. Nem is kell több. Ha volna itt még valaki, akkor azt el kellene tartani, mert dolga nem akadna. Nincs tehát szükség több emberre.

Lecke

munkaszervezésből

A volt pazonyi segédmunkás, ma a hipermodern építkezés ügyes munkása aztán magyarázni kezd:

— Amikor elkezdtük ezt áz új módszert (a Qutinord-féle zsaluzásról van szó) nemigen tudtuk, hogyan kell csinálni. Nem is hittük, hogy ennyien megbirkózunk vele. Azt mondták: emberek, napi egy lakást kell megcsinálni. Nemigen ment. Űj volt itt minden. Próbálgattuk így is, úgy is. Aztán összerázódott a verkli. Kiderült: mindenkinek megvan a maga feladata, csak éppen egy a fő: azt ütemesen meg Is kell csinálni. Ha egy leáll, mindenki kárát látja. így aztán magunk dolgoztuk ki, hogyan a legésszerűbb. Tudtuk, mit fizetnek egy lakás elkészítéséért Kiszámoltuk, hogyan megy ez a legjobban és leggyorsabban. Világos, ha több pénzt akarunk, akkor okosabban kell csinálni, hogy hamarabb menjen. Higgye el, a másodpercekért harcoltunk. Hogy vége van-e? Szó sincs róla. Ügy éljek, ha bejön a jó iao, majdcsak másfél lakással tudunk elkészülni!

A váz melletti dobogón, hasán a kapcsolótáblával mindezt végighallgatta a darus. Márkus Miklós, miközben meg-megbőgette „signore Edil- mac”, a hatalmas olasz daru Clacson-dudáját, bale is szólt á beszélgetésbe.

Számolás kérdése az egesz

— Sejtem én, hogy mit firtat az elvtárs. A termelékenységet. Csak annyit mondhatok magának, számolás kérdése az egész. Ide figyeljen: van olyan nap — ez az átlag — amikor 130-at emelek. Először becsületesen, de valahogy túl Körülményesen ment ez. Rájöttem, minden emelésnél lehet spórolni egy fél percet. Mert ez a dara okos, jó, szorgalmas és gyors jószág. Nos, megspóroltam. Hogy ez mit jelent? 130 fél perc az é5 perc. Vagyis egy óra és öt perc. Ez az én esetemben nem sok. De számítsa ki, az Itt dolgozó hétnek, akit kiszolgálok, már napi 7 és fél óra. Ha nem ésszerűsítem a munkámat, akkor az jön ki belőle, hogy egy ember egy napot hiába volt itt, vagy még . tovább, olyan az, mintha a héten egy napot nem dolgoztunk volna.

Itt minden ember egymásra van utalva. A betonkeverő, akinek folyamatosan kell készíteni az anyagot a darusnak, akinek egy konténerfordulóra három perc jut, a betonozó, a vibráló, a villanyszerelő munkája olyan láncolat, amely a maximális egyéni teljesítményen alapuló kollektív alkotás.

A kívánság: teljesítményben

A tetőn fújó szél elől a vas- zsaluit közötti betont védő sátor alá menekülök. Bent a kis gázkályha melegénél gémbere- dett ujjait olvasztgatja Hazi- na László villanyszerelő, ö a brigádvezető a „villanyosoknál”, bár ami azt illeti, a műszakban lévő brigádja csak egy emberből áll.

— Ez az ideális létszám. Persze idő kellett ahhoz, hogy

A nyugalmazott pásztor

Kesely, Bitang, Vezér, VQma és a többi hűséges lovak a hosszú szolgálat alatt mind kimúltak meLette. Kimúlt a régi rend is. De az öreg „cseléd” él Negyedszázadom át hét uraság lovát hajtotta. Hét urat szolgált Ramocsaházán. Vándorolt családjával az egyik cselédlakásból a másikba, mert űzte a megélhetés.

Hjutott az igazi gazdáig. Eknber lett, gerincoel, szava lett, s munkája után most a Rákóczi Tsz egyik nyugdíjasa. Igaz nem újdonság ez ma már. De az öreg Kecskés Pál valamikor még álmodni sem merte volna.

Három hete nyugdíjas. Havi 1160 forintot számol le a postás minden hónapban a kezébe. Szeptembertől visszamenőleg megkapta. Summa- pénz volt, egyszerre több mint hatezer forint Nem tagadja, könnyes lett a szeme.

Kocsisom bér volt gyerek- ember korától „Egyéb semmi. Többet voltam a lovakkal, mint a családommal. OfSiotn

míg haraptam valamit Űzött

hajtott az öt éhes száj.” Júlia néni, a felesége tíz gyermeknek adott életet de csak Ötöt tudott felnevelni.

ö így emlékezik: „Sajnos

az öt gyerekem mind pici korában halt meg. Alig érték meg az egy, három vagy hat hónapot. Nem mondták az orvosok, hogy miért. De tudom én, nem törődtek akkor a cselédasszony sorsával. Sokszor orvos sem jött mert nem volt szekér. Hogy hívhattuk volna a tanyára?”

Takaros házban laknak a falu végén, a József Attila utca 26 szám alatt Ide is csak 1961-ben költöztek a volt Nagymáté-féle „cselédtanyáról.” Hogy a tsz megalakult, innen járt az első perctől a telepre minden hajnalban négy-öt órakor, egészen nyugdíjazásáig. A kényszer tanította munkára, fegyelemre, de az elmúlt tíz esztendő megtanította a közösség sererebetért, becsületére. Legelső volt minden reggel a telepen. Nem tat Bankira. Hozzálátott

egyedül a sok száz sertés etetéséhez. Amikorra a fiatalabbak megérkeztek, Pali bácsi már előkészített mindent.

És Kecskés Pál volt az utolsó is, aki abbahagyta este a munkál Júlia néni mindig azzal fogadta, hogy már megint késtél. De mindig volt „alibije.” Legtöbbször egy- egy kis vakarcs malacra hivatkozott, amelyeket még ő külön ápolt, adott nekik egy kis ivóét, hogy fejlődjenek, utólérjék a többit. Ez a vérében, életében kialakult állat- szeretet most sem hagyja pihenni. Először életében a 66 év alatt, 1971. február elsején nem ment a telepre. Nem dolgozott. Pihent. Nehezére esett „Nem leltem a helyemet. Csak felkeltem, itt téblábol- tam az udvaron.” Nehezen telnék az első napok. Egyik nap kereste a család. Hol lehet? Kiment a telepe«. Megkereste a pásztorokat s a kis vakarcsokat csak megetette.

Tavaly az öreg Kecskés harminchatezer forintot i*- rasett, mint áltatecckkkaé.

erre rájöjjek. Mert ki látott már olyan ép kezest, ahol hamarabb készülnek a villany- .vzerelvények, mint a fal? Nem vagyok mai gyerek, de ezt meg kellett tanulni. Hagyták, sőt úgy írták elő, hogy mindezt havi fixért. De most már jöhetne a teljesítmény. Mert megtanultuk a fogásokat. Meg ésszerűsítettünk is egy sort. Azárt, mert valami új, azért ott is lehet még valami jobbat kitalálni. Ha a jó idővel gyorsul a munka, akkor is álljuk a sarat. Az ujjainkban van a munka. És ez a lényeg. Itt kényszerített az új, hogy tanuljunk. Volt ebben izgalom, újat csinálni mindig érdekes. Rájöttünk arra, hogy ezen az építkezésen a technológia szervezi a munkát, a korszerű módszer határozza meg a tempót. Aki itt lógni tud, az művész.

Végszóra: az építésvezető

Fiatalember Balogh József. Nagyon „passzol” ehhez a fiatal építkezéshez, ahol friss a tempó, a szellem és a módszer. Az új technológia trükkjeit a franciáktól, Párizsban leste el. Be is vezette. Szakmai fejtegetéséből csak annyit értettem: olyan módon dolgoznak, amit az országban folyó többi Qutinord-építkezésen nem sikerült sehol megvalósítani.

— Optimális létszám, tudatos munka, minden technikai adottság legjobb kihasználása. Ez vezetett az induláskor. Szinte nevetséges, hogy 25 em- ■ barrel húzzuk fel az épület vázát. Egy műszákban I2-veL Ezt jó előre megbeszéltük velük. A módszert és a keresetet. Az egymásra utaltságot. Megértették. Tél ide, hideg oda, végigment a munka. Ma a napi egy lakásnál tartunk, de lesz ez még több is!

Ügy érzem, itt az egész történet lényege. Mert termelni lehet így is, lehet sok ráérő emberrel is. Az űj technológia szervez, diktálja a tempót — mondta a villanyszerelő. Ha ehhez még a tudásból, érdeklődésből, anyagi érdekeltségből, öntudatbó. fakadó plusz i

S társul, akkor mindez gazdaságos és gyors. Az Qutinord- ral folyó építkezés a modernnel való kísérlet? Több la? Nemcsak módszerben, da munkában la a jövő előszél*.

Bürget UJ«

Évente mikor kettő, öt vagy tíz malac prémiumba.

Ünnepélyesen a zárazáns» adó közgyűlésen búcsúzta** ták. Keresték, hol az öreg, Kinn volt a telepen. Szabadp- kosák. .„Annyi jószágot nem lehetett magáira hagyni, kérem.” Az ötszáz forint jutalmat is Juliska lánya veti» fel.

Beköltözött a boldogság * szép kis háziba. Szeretet öved az öreg Kecskés Pált Nera akarták elengedni. Ertt a hái- zat már ő vette a keresetéből, Tetejét csináltatta, takarossá formálta. Itt él „Ha a múltban egy ember elöregedett sokszor még a házból Is kihajtották. Mórt megbecsülnek. Nem hagytam volna én ott még a helyemet Nagyon szerettem dolgozni, az állatokkal foglalkozni. Csak már a szívem nem bírja. Nem hajtott engem seki, osak én magamat De észrevettem, hogy sok már az a munka nekem, fogy az enő.”

Pihen az egykori cselédember. Tsz-nyugdíjas.

De nem feledkezik meg ráta a közösség ezután sem.

Parka* Kálmát»