Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

S aMa? S«LB? MAGYARORSZAe 2971. Mndr 81. HÉTFŐ: KEDD: Budapestre érkezett Strougal csehszlovák miniszterelnök. — Franciaországban meg­kezdődött a választási kampány. Kekkemen finn államfő, illetve Tepavac ju­goszláv külügyminiszter Moszkvában meg­kezdte tárgyalásait. SZERDA: Algéria államosította a francia olajtársasá­gokat. — Willi Stoph levele a nyugat-berüni kormányzó polgármesterhez. CSÜTÖRTÖK: Nixon üzenete a kongresszushoz az USA kül­politikájáról. — A szovjet kormány nyilat­kozatban ítélte el a laoszi agressziót. FENTEK: Péter János befejezte koppenhágai hivatalos látogatását. — Cjabb Kohl—Bahr találkozó Bonnban. SZOMBAT: t Súlyos harcok az indokínai frontokon. Csúszós o9aj A héten számos olyan hírt hoztak a távírógéoek, ame­lyek az olajra — ennek a fontos energiahordozónak, siratégiai nyersanyagnak a kitermelésére. értékesítésére — vonatkoznak. Magyarán arra: ’-‘é legyen az olaj . és haszna? Amiről eddig viszonylag keveset hallottunk-olvasrtunk, most a vietnami háború egy esetleges gazdasági tétjéről is szó esett - a héten. Egyes nyugati lapok egy-két hó­napja kezdik emlegetni, hogy a szinte titoknak — miért is terjeszti ki az Egyesült Ál­lamok az indokínai hábo­rút? — talán „fekete arany­ból” van a kulcsa... Azaz meglehet, hogy az amerikai tőkések ólai érd ekei diktálnák a hadszíntér bővülését, az Egyesült Államok hadseregé­nek és a saigoni bábrendszer csapatainak újabb katonai erőfeszi léseit. Emlékeztettek ezek a nyugati források ar­ra. hogy korábban Wash­ingtonban csak „a kommu­nizmus ázsiai terjedésének megállításáról” beszéltek, a „dcmmó^lmélritel” hozakod­tak elő mondván, hogy Dél- kelet-Azsia államai egymás mellé állított dominókhoz hasonlítanak, s ha ezek kö­zül egy — a dél-vietnami dominó — eldől, bukásával feldönti a többit is, Laosztól Thaiföldig. Most az egyelőre ellen­őrizhetetlen híreik szerint Indokína országaiban, még jnkább pedig a félsziget partjainál olajmezőket fe­deztek feL A legbizakodóbb jelentések úgy tudják, hogy nem kevesebb, mint öt esz­tendőn belül eljuthatnak itt — a Thaiföldtől Indonéziáig a partok mentén húzódó le- lőh'lvék feltárása révén —a 400 millió barrel ólai éven­kénti kitemtei^éig (7 barrel egyenlő hozzávetőleg egy tornával). Felvetik egyesek a kér­dést: vajon nem az történt-e. hogy a washingtoni kor­mányzat új garanciáikat adott a tőkés olajkartellnak, nyugodtan beruházhatta az út olaimezők kiaknázásához B7f.v séges száz- és százmil­lió dollárokat, az USA ka tonailag gondoskodik arról hogy ezek a területek min­denkor amerikai befolyás alatt maradjanak... A viet­nami zálás sokba kerül az -amerikai kincstárnak. Le­hetséges. hogy az indokínai háborút hosszú távra — az ólai miatt, — mégis kiflze * tödönek tartanák Washing -torban? A héten a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalma kormányának kül­ügyminisztériuma nyilatkoza­tot adott ki. amelyben állást foglalt az amerikai kor­mányzat a saigoni bábre- z&im és a tőkés olajtársasá­gok üzletelése dolgában. A nyilatkozatban az áll. hogy Saigonban osztogat”* most a koncessziókat a fu si. fel­tárási engedélyeket. A dél- víetnami föld minden ter­mészeti kincse a dél-vietna­mi nép elidegeníthetetlen tu­lajdona. Ezt a népet az ideiglenes forradalmi kor­mány képviseli. A nép és kormánya semmisnek és ér­vénytelennek tekinti a Sai­gon! bábok, az amerikai megszállók és a nemzetközi olajtársaságok mindennemű megállapodását — olvasnató a nyilatkozatban. Az olajvilághelyzet leglát­ványosabb fordulatát ezen a héten Algéria kormánya idéz­te elő: Algírban bejelentették, hogy kisajátítják az országban működő francia olajtársaság részvényeinek 51 százalékát, államosítják a földgáz kiter­melését, állami kézbe veszik az olaj- és a gázvezetékeket is, amelyeken a Szahara e két kincse a Földközi-tenger part­ján lévő finomítókba és a ki­kötőkbe jut. Már a múlt év második fe­lében megkezdődtek a kemény alkudozások Algír és Párizs között az olaj és a gáz ára, az algériai kincstárnak járó adó és részesedés körül. Ezenkívül Bumedien ezredes kormánya megpróbálta rászorítani a francia tőkés társaságokat, hogy profitjukat ne vigyék ki az országból, hanem Algériá­ban ruházzák be, így teremtve munkaalkalmat a még mindig egynéhány millió (!) munka­nélkülinek az országban. A francia fél már-már engedett, amikor Párizs megtudta, hogy a nagy olaj fogyasztók nyomást akarnak kifejteni az olajter­melő és exportáló országokra A francia kormány nyomban hajlandónak mutatkozott fel­sorakozni a nyugati egység­frontba... Megszakította hát a tárgyalásokat az algériai kor­mánnyal. Háromhetes várako zás után aztán Bumedien el­nök „robbantotta a politika' bombát”: bejelentette kormá nyának egyoldalú döntését, a francia társaságok részvény- többségének megszerzését, az olajvezetékek államosítását. Algéria nem áll egy ed ü a Franciaországgal szembe ni gazdasági küzdelemben Ugyancsak ezen a héten lé­pett döntő szakaszába a lí­biai Tripoli ban egy másik nagy. nemzetközi olajtárgya­lás. Ezen Algéria mellett Li­bia, Szaud-Arábia és Kuwait van az egyik oldalon, velük szemben a nagy tőkés olaj- társaságok... (A négy arab or­szág 1969-ben a világ olajának majdnem egynegyedét szol­gáltatta !) Tripoliban kemé­nyen tartják magukat az arab országok képviselői. Az ottani alkudozás kimenetelé számot­tevően befolyásolja majd a francia—algériai olajvitát. Nixon amerikai elnök ten­geri kígyó hosszúsága) „külpo­litikai üzenete” az Egyesült Államok szenátusához nem hozott meglepetést. 65 000 szó foglaltatott az elnöki üzenet­ben, Nixon merész vállalko­zással a hetvenes esztendők amerikai külpolitikáját akarta körvonalazni. Merészsége fő­leg abban áll, hogy úgy tekin­ti, mintha már túl lenne az 1972-es elnökválasztáson és a következő évekre is ő döntené el, hogy az USA külpolitikai vonala milyen legyen... Európában a két német ál­lam viszonyában végbemenő fejlődés újabb eseményei von­ták magukra a figyelmet. Is­mét találkoztak Bonnban Kohl és Bahr államtitkárok. Kohl kocsiján újra csak ott lengett az NDK állami zászlaja, ma már egyre kevesebb feltűnést kelt ez, pedig egy-másfél éve is még elképzelhetetlen lett volna az NDK lobogójának megjelenése nyugatnémet föl­dön... Willi Stoph miniszterei nők kezdeményezése a hétéi szintén rendkívüli érdeklődés váltott ki: az NDK kormány .'ője Schütz nyugat-berlini kor mányzó polgármesterhez leve let intézett és ebben egész so: javaslattal élt. Látogatási le­hetőséget kínált fel Nyugat- Berlin lakosainak, akik az emlékezetes Bassier—Schein- akciók óta, közel öt éve, nem mehettek Berlinbe, az NDK fővárosába, mert a korábbi nyugatnémet kormányok és a nyugat-berlini szenátus maga­tartása miatt nem jöhettek létre megállapodások, holott 1963-ban és az azt követő esz­tendőkben, főként az ünnepek idején, az NDK kezdeménye­zésére születtek ilyen meg­egyezések. A nyugat-berlini probléma megoldása felé vezető út azon­ban még mindig hosszú és lát ható, vagy éppen előre neu látható akadályok keletkez hetnek rajta. A héten volt eg. esztendeje, hogy a négy nagy hatalom nagykövetei Nyugat Berlinben — Nyugat-Berlinrő tárgyalnak. Az egy év még ke vés volt jelentősebb eredmé nyék eléréséhez. Pálfjr József CSEHSZLOVÁKIÁI (EGYEETEK (2.) Látogatóban Skodáéknál Két óikból is érdekeit & csehszlovák autógyártás. Egyrészt ér m modern csehszlovák ipar egyik leg­jellegzetesebb és Európa- szerte Ismert ága, másrészt úgy tudtam, hogy néhány magyar vállalat kooperációs kapcsolatban áll Skodáékkal. A győri vagongyár például a gépkocsi hátsóhidak gyártá­sában. A LIAZ-cég. vagy teljes nevén a Liberecke Automo- bilové Závody hét gyáregy­sége tehergépkocsikat, zöm­mel Skoda 706 osakat gyárt, ezek 50 százalékát exportál­ja. A Neisse menti Jablonec — 550 méter magasan a tengerszint felett, a roman­tikus észak-csehországi he­gyek. tűlevelű erdők koszo­rújában — a vállalat köz­pontja és egyik gyáregysé­ge. Ez utóbbi most van át* alakulóban, két év óta fo­lyik & több százmillió ko­ronás rekonstrukció, a csar­nokok. irodaépületek egy részét bontják, építik. má­sutt már beköltöztek, folyik a termelés, illetve a hivata­li munka. A nagy szerelőcsarnokban a gyár büszkeségét, az M 634-es 210 lóerős, hathenge­res Diesel-motorokat gördíti a szalag, óránként 12 dara­bot Fenn a labaratórlumsaerü így előteremben automaták - ellenőrzik a kész motorok próbaüzemeltetését. Az úgy­nevezett „fék”-ben 24 db motort állíthatnak be egy­szerre, 4 és fél órán át 1000-es. 1500 as, 2000-es for- dulatszámmal járatják, s közben rögzítik a legfonto­sabb adatokat a víz hőmér­sékletétől az olaj-, s egyéb üzemanyag-fogyasztásig. Miloslav Bohdal mérnök, a műszaki fejlesztés egyik vezetője fiatal szakember. Készséggel magyarázza a gyártástechnológia részle­teit. Egyebek közt megem­líti. hogy az automata ellen­őrzés tettes berendezése csehszlovák gyártmány. A minőségi követelmények meg­növekedése miatt az üzem­próbán kívül minden tizen­kettedik motort szétszedik, darabonként megvizsgálják, majd ismét a próba-„fék”-be helyezik. A Skoda-márka megköveteli a magas fofcú garanciális biztonságát. A gyártás eilen őrzését magyar berendezés könnyíti meg. A Budapesti VILATI gépeit részben már felsze­relték. a többit fokozatosan szerelik a kulcsfontosságú gépiekhez, gépcsoportokhoz. A berendezés lényege a pro oess7t>gráf, amely egy köz­ponti diszpécserteremben feljegyzi a megfigyelt gépek működésének, állásidejének, az állás okamak adatait. a gépcsoporthoz szerelt ipari tévékészülék pedig bipi.- lantást nyűit az üzemrész­be. Jámbor Béla szerei övei —, aki egy éve dolgozik Jablonecbain — az egyik tv-kamera felszerelje köz­ben találkoztam. Elmondta, hogy az első 40 géphez cs?'vte bérénd“test feb ruár 13-én adtek át. maid újabb 40 fontos kulcsmunka­helyet kötnek b“ a dicspé- cserterembe. Csehszlovákiá­ban ez az első ilven magyar berendezés, az NDK-ban, a mavdetourgi csőgyárban már felszereltek ilyent szakem­bereink. Az egvúttm dködés részle­teiről Jaromir Provaznik igazgatóhelyettes tájékozta­tott. Megmondta őszintén, hogy ezen a területen még sok a tennivaló. A pno- cesszográf ügyében nem volt akadály, a berendezést meg­vásárolták. Sokkal több problémát okoz a szakosítás, a gyártás nemzetközi meg­osztása. az alkatrészek szab­va "-ásítása A KGST-orszá- gok azonos, vagy hasonló profilú üzemed, vállalatai nem minden esetben tudják egyeztetni saját érddkefflíef a KGST-partner igényeivel, — Egyébként most várjuls Romvári Ferencet, a Győri Rába m-gbízottját — mond* ja —. hogy a hátsóhld kooperáció részLtórői tár­gyaljunk. A LIAZ autóbu­szokhoz győri hárióhidakat szeretnénk rendelni. A meg­beszélés egyébként folytatá­sa lesz annak a KGST-ta­nácskozásnak, amit Moszk­vában tartottunk. — -Egy pillanatra marad­junk még a győri hátsóhi- daknál. — Elképzeléseink szerint a győriek 13 tonnás há' , hi­dakat szállítanának t'c'iiÖÍV kocsijaink számára Mi ezek gyártását leállítanánk, s csak a motort, sebességváltót, pontosabban: a hajtóművei két gyártanánk. A szakosfás megkönnyítené a nagyobb soroltak beindítását az au­tomatizálást. Az utóbbinak köszönhetjük, hogy üzemünk például egy év alatt — azo­nos munkáslétszámmal —, ha az 1969. évit 100 százaléknak veszem, 218 százalékra emel­te a termelést. A LIÁZ munkásainak át­lagkeresete 2000 korona, sa­ját bölcsődéjük, üzemi ren­delőjük, étkezdét ük, vállala­ti üdülőjük (Zámostiban) van. A vállalat kölcsönnel és gépi segítséggel könnyíti meg a munkások lakásépíté­sét Bertalan Lajos Magyar—K.\ DK kulturális inunkalerr Szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében ün­nepélyesen aláírták az 1971— 72-es évre szó.ó magyar— koreai kulturális és tudomá­nyos munkatervet Az ok­mányt Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökhelyettese és Li Dong Szón, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete látta eu kézjegyével. Az új munkaterv szakem­berek és alkotók tanulmány­útjait, kölcsönös látogatásait, ösztöndíjas hallgatók cseré­jét irányozza elő. Kiállítások kö.csönös bemutatására is sor kerül. Tizenöt éves az NDK néphadserege A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti nép­hadserege megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Czlnege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere táv­iratban köszönötte Heinz Hoffmann hadseregtábornoko^ az NDK nemzetvédelmi mi­niszterét. Szamos Rudolf: ICOMfo 33. Bertit az események kizök­kentették megszokott nyu­galmából Az utóbbi napok szorongásaihoz hasonlót utol­jára tizenegynéhány eszten­dővel ezelőtt, Szicíliából tör­tént menekülésekor érzett. Eddig azt hitte, hogy Calo bűvköréből tör­tént kiszabadulása óta önálló és határozott egyéniséggé lett. És most mégis tanácstalan volt. Szíve szerint már tegnap este el­hagyta volna Palermói. A fél éjszakát a Modrano e.őtti parányi térre néző ab­lak meLett állva töltötte. A kihalt csendet leste, s az üvegen át halló minden egyes lépés koppanására össze rezzent. „Most jönnek érte”. Hogy kicsodák? Azt nem fo ;almazta meg magának? Va lakik biztosan jönnek majd Elsősorban nem is a rendőr­ségtől félt A Barberák jön­nek... De miért lenne 6 az építkezési maffia útjában?... Lehet, hogy senki sem akar­ja eltenni láb alól?... Hajnal felé az ablak köze lébe húzott fotelba roskadt és e.nyomta a fáradtság. Kábultan aludt. Nyomasztó álmok kínozták. Vissza-visz- szatért egy álomkép. Kopott Irodát látott és az asztal mö­gött egy karvaly ült A kar­valy a rendőrség egyenruhá­ját viselte. Hangja bántó, csőre é.es volt s valahány­szor Berti hazudott, kicsipett egy darabot a testéből. Sze­mébe végül is fájdalmasan hasogató fény szúrt, mert az asztalon álló hatalmas ref­lektort a karvaly bekapcsol­ta és a rávetített izzó.ám- oából parányi égő nyilat zú­dultak lezárt szemhéjaira. Megölted a gazdát?” — ri- cácsolta ritmikusan az egyenruhás madár és feje időnként Charley-re, Lucia­no testőrére hasonlított. És 6 hiába kapta «esne elé kezét, éi fénynyilak áttörték bőrét is, csontját is és tűhegyes végük agysejtjeiben akad­tak el. Nyögött, tiltakozott, míg csak fel nem riadt. Ak­kor is percekbe tellett, mire értelme felfogta, hogy a ref­lektor a nap volt, ame.ymár meglehetősen magasra há­gott a déli égen... Bambán hunyorgott és nem látott A fürdc szobáig ván- szorgott Nehézkesen hajolt a csap alá. A tarkójára zu­bogó hideg víz lassan magá­hoz térítette. Megborzongott, és a borzongás kirázta belő­le a féle.em szülte álom szo­rongását „Furcsa” — emlékezett viaz- sza kicsivel később. Mi áz ördögnek kínlódhatott álmá­ban a főnök testőrével? Mint minden szicíliai, Berti is babonás volt. Gyermekko­rában annyiszor hallotta, hogy az á.om nem oktalan játék, hanem a lélek jövőt megsejtő mélységeiből a tu­datig fe.törő figyelmeztetés Még mindig szentül hitt eb ben. S mert ritkán álmo­dott különös jelentőséget tu­lajdonított minden á.omkép- nek. Az éjszaka, amíg ébe ren leste, mikor settenked­nek a szálloda felé a meg­ölésére, vagy elfogására ér­kaié árnyak, tok mindtm eszébe ötlött elmúlt életéből. Három utcával odébb maga­sodtak az Ucciardone ko­mor falai .. És tíznapos szi­cíliai tartózkodása után csak most figyelt fel erre: — A* Ucciardone — mormogta maga elé. A pelermói börtön a biztos ha.ál. És Berti nem tudhatta, hogy Don Russo milyen viszonyban van a je­lenlegi palermói rendőrfő­nökkel. Lima, a polgármes­ter, a maffia embere. Erről személyesen győződhetett meg az ájtatos Manzella há­zában tartott donok tanács­kozásán, hiszen a polgármes­ter Manzella mellett ült és állítólag személyesen is jó­barátok voltak. És Manzellá- nak mégis meg kellett hál­nia. Lehet, hogy Russo vala­melyik pisciottója már ő kö­rülötte settenkedik nap k óta s csak az alkalmas pil­lanatot várja, hogy rásüsse a luparát, mért szembefordult Russóval, meg is sértette, elég oktalanul Mussome 11- ben és szembefordult a Mad- re Nobile-vel, amikor Lu- cianóhoz, az amerikásokhoz szegődött. „Nem, ez képte­lenség” rázta tag-ióan a fe­jét. Ha el akarták volna né-' mítani, már az éjszaka érte iöttek volna. (Folytatjuk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom