Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

1971. február 4. KTT TT MAGYAWORS7A9 9. oMa! Lakás, Lalíbér — holnap II. Ki, mi»Ti, mennyit fizet ? Európai színvonalú üzeni lesz a HAEE Már ismereteseik az 197 - július elseje után életbelépő új lakbértarifák. (Egy négy­zetméter alapterület bére összkomfortos lakásnál hat. komfortos lakásnál 5,40. fél- komfortos lakásnál 3,60 fo­rint. A komfort nélküli la­kásokra a lak bérrendezés nem terjed ki.) A végrehajtási utasi aás pontosan tisztázza majd ezeket a fogalmakat. Ennek ellenére a legtöbb probléma e témakörben vár­ható. Nyíregyházi példával élve: van összkomfortos lakás a város szívében, de van a pe­remkerületben is. Ugyanak­kor vannak földszinten lévő és hetedik emeleti lakások, továbbá utcára, parkra néző, illetve udvari lakások. (Saj­nos még pincelakások is ta­lálhatók.) Hogyan alakul ilyen esetekben a lakások bé­re? Ezzel kapcsolatban a rendelet hangsúlyozza: a te­lepülésen belüli fekvésről, to­vábbá a lakások műszaki ál­lapotában meglévő eltérések­ből eredő különbségok ki- egyenlítesére a lakbér mér­téke 10 százalékkal növelhe­tő, illetőleg csökkenthető. Tehát: elképzelhető hogy egy összkomfortos, de rendkívül előnyös fekvésű lakás bére lapméterenként meghaladja a hat forintot, míg például a közelben lévő. de udvari lakás bére el sem éri a 6 forintot Bonyolult kérdés az is. hogyan kell eljárni, ha valaki a saját költségén komfortosította korábban a lakását. Mégiscsak igazság­talanság lenne, ha egy ilyen bérlő a korábbi anyagi ál­dozatával most nagyobb lak­bér fizetéséhez „juttatná” ön­magát. Ez esetben a bérleti díj változatlan.' de az ille­tő bérlő élhet a beszámítás jogával. Tehát, ha például 5—6 ezer forintot költött a komfortosításra, ezt az ősz- szeget lakbérként lélakhatja. Amennyiben régebben vé­gezte ezt az átalakítást és a számlák elvesztek, úgy az illetékesek becslés útján ál­lapítják meg a beszámítás összegét. Főleg Nyíregyházán talál­ható több olyan bérlakás, amelynek tulajdonosa nem ez állam, hanem magánsze­mély. Sokan közülük ag­gódnak amiatt, hogy vajon a tulajdonos most miként ál­lapítja meg az ő bérüket. Er­ről is rendelkezik az új jog­szabály, amikor kimondja, hogy a nem állami lakások lakbérét a tulajdonos az ál­lami lakások lakbérével azo­nos módon és mértékben ál­lapíthatja meg. Tehát tör­vénybe ütköző, ha például egy összkomfortos lakásnál négy­zetméterenként a megenge­dett 6 forintnál nagyobb bért követelnek a tulajdono­sok. Ha a bérbeadás a jö­vőben történik, szabad lakbér- megállapodás érvényesíthető. Itt is korlátot állít azonban a jogszabály: a július 1 után megállapítandó bér mértéke ilyen esetekben nem lehet maeasabb, mint a hasonló állami lakás lakbérének a kétszerese. Igaz. a szabályozás ren­dezi az albérleti és az ágy­bérleti díjakat is. (ez maxi­mum háromszor lehet maga­sabb. mint a helyiség egyéb­ként bére) ám sajnos, ezt már kevésbé lehet ellenőriz­ni hiszen aki egy jó albér­lethez iut, nyilván a maga­sabb összevet is igyekszik m°nHzetni. Sokkal figyelem­re méltóbb az az intézkedés, heev a iövéhen úgynevezett „c'+'érlők házai” évülnek a ’akáseondokkal küzdő na- gv-Hb *eienülés'>ken. Remél- ho*ő1o£t Nvi>eevházán és Sza- hoi'"s-S7"tmár más városai­ban is épülnek ilven házak, amelyek átmenetileg kisegít­hetik a íaVósniiküHeket. nemcsak a magánosokat, ha­nem például a fiatal házaso­kat is. A tervezet szerint ezek a kis f»a»”7nnl sírások bi­zonyos kaució (biztosíték) le­fjvn+óvo elötenovSsp evetén yj.'n <>* rmaifi itfonvbe Uayt A —ülr A1+A y) VTVC Í ern np. mii’rl py oft io­A 37 V?VŐ rC'rT' i r? r> n+in ftccTocrv*’! tp Ori-F p7 rine-T-'it-'F prpnrt'r' Oiéf triói} befizetéséhez elegendő. úgy a kauciót hiánytalanul visz- szakapja. Ezzel lényegesen lehet majd csökkenteni az albérleti uzsorát, mindemel­lett ha kényszerű is, de ren­dezett körülmények között élhetnek átmenetileg ezek az emberek. Azért, hogy a lakbérek emelése ne csökkentse egyet­len család életszínvonalát se, a párt- és a kormány­határozat a többletkiadások ellensúlyozására lakbérhoz­zájárulás bevezetését írta elő. Erre a bérből, fizetésből élő kereső, a nyugdíjas, a csökkent munkaképességű és a keresőképtelen bérlők jogosultak abban az esetben, ha lakbérük emelkedett. (Tehát nem jogosultak _ a komfort nélküli lakások bér­lői. akik változatlanul eddi­gi lakbérüket fizetik.) A lakbéremelés összegét a lakótársak között meg kell osztani, ha nincs házas­társ, — vagy van, de nem kereső — viszont van a családban második kereső is, úgy az emelés összegét ket­tejük között osztják meg. Természetesen, ha csak egy kereső van a családban, ak­kor ő kapja a teljes lakbér­hozzájárulást A bérbeadó — tehát például az ingatlanke­zelő vállalat — minden lak­bérhozzájárulásra jogosult személynek „igazolási lapot” ad a lakbérhozzájárulásként igényelhető összegről. Ennek alapján a lakbérhozzájárulást a kereső bérlőknek a mun­káltató szerv, a nyugdíjasok­nak a folyósító szerv, a kere­sőképteleneknek pedig a szo­ciális ellátás megállapításá­ra jogosult tanácsi szerv jut­tatja. A kifizetett lakbérhoz­zájárulást a folyósító szerv­nek az állami költségvetés megtéríti. Igen méltányos rendelkezés, hogy a nyugdíjas bérlőkéit a lakbérhozzájá­rulás az eredetileg meg­állapított összegben életük végéig megilleti. Megszorí­tás ugyanakkor, hogy példá­ul nyugdíjas bérlő lakbér­hozzájárulást csak a méltá­nyos lakásjogosultságának mértékéig kaphat. Tehát in­dokolatlanul több szobás, nagy lakás esetében a hoz­zájárulás nem feltétlenül fe­di a lakbéremelést. Ilyen esetben megoldáshoz a la­káscsere vezethet, amikor például az egyedül élő nyug­díjas az őt megillető nagy­ságú lakásra cseréli el mostani bérleményét. Külön­ben fizetnie kell a magasabb lakbért. Kereső bérlőit esetében a lakbérhozzájárulás összege minden év január első nap­jától kezdődően a havi átla­gos keresetnövekedés ne­gyedével csökken. Tehát, ah­hoz, hogy valaki 1 száz fo­rintos havi lakbérhozzájáru­lást teljes egészében maga fizessen. 400 forintos kere­setnövekedés szükséges. (In­dokolt itt hangsúlyozni , a keresetnövekedést, ami nem minden esetben a fizetés­emeléssel egyenlő.) Abban az esetben, ha a kereső bérlő nyugdíjassá válik, az akkor meglévő lakbérhozzájárulas őt is élete végéig megilleti. A rendelet lehetőséget te­remt arra is, hogy a bér­lő — amennyiben sérelmes­nek találja a lakbérhozzájá- rulás összegét, vagy annak A horgászok között min­dig akadnak olyanok, akik­nek ritkán kedvez a szeren­cse. Mások eredményesebben űzik ezt a sportot. Egyszer nekem is nagydbb volt a szerencsém, mint az ügyességem. Fogtam egy olyan halat, amelyik na­gyobb és szebb volt. mint bármelyik leorábbi zsákmá­nyom Egy vasárnap történt és a hal, amit fogtam, aranyhal volt Az jutott az eszembe, hogy előbb-utóbb talán min­den horgásznak akad ib en ragyogó napja; ez a kitartó munka jutalma. Talán méa más dolgokra is gondoltam volna ha a hal hirtelen meg nem szólal: — Fiatalembert Én arany­hal vagyok. Megismersz? — Természetesen... — Beszélgetés a vállalat vezérigazgatójával megosztása ellen van kifo­gása — egyszerű jogorvoslat­tal élhessen. Észrevételét a területileg illetékes tanácsok pénzügyi szakigazgatási szerve vizsgálja majd felül és hoz az igazságnak meg­felelő határozatot. Abból az alapelvből kiin­dulva, hogy a jövőben senki se jusson igyenlakáshoz, a rendelet rögzíti a lakásépité- si hozzájárulást, a lakás­használatbevételi díj ősz­szegét, módját. A cél az, hogy aki a jövőben állami bér­lakáshoz jut, arányosan vál­laljon részt a lakásellátás terheiből is. A használatba­vételi díj mértéke változó lesz: függ majd a lakásnagy­ságától, komfortosságától, és területi fekvésétől. Ennek összege mintegy 40 ezer fo­rintig terjedhet. Ez már „zsebbe vágó” lesz. éppen ezért bővebben kell szólni róla. Ugyanis a lakáshasználati díj megfizetése állami bér­lemény esetén nagyon is érzékenyen érinthetne pél­dául egy 6 tagú munkáscsa­ládot. Éppen erre tekintettel, a rendelet több olyan ked­vezményt honosít meg, amelynek elsőként szociális célja van. Legfontosabb ezek közül, hogy az ilyen haszná­latbavételi díj megfizetésé­nél a bérlőket a gyermekek és eltartott személyek Után kedvezmény illeti meg. (Gyermekenként például 25 százalék.) Ennek a kedvez­ménynek a felső határa 80 százalék. Fiatal házaspár esetén a gyermekek utáni ked­vezményt 2 gyermek erejéig meg lehet előlegezni. (A ren­delkezés szerint fiatalnak az a házaspár tekinthető, amely­ben a társak egyike sem idősebb 35 evesnél.) Egy példával illusztráljuk: téte­lezzük lek tiogy Nyíregyhá­zán egy 2 szobás állami bér­lakás használatbavételi díja körülbelül. 20 ezer forint. Ha ezt egy 3 gyerekes családnak utalják ki. úgy a 20 ezerből 15 ezer forintot elengednek és csak 5 ezer forintot kell befizetni. Egyes esetekben még erre a használatbavételi díjra is részletfizetési kedvez­mény adható. Ugyanakkor félkomfortos és komfort nél­küli lakások esetében a ta­nács ezt a díjat — kedve­zőtlen anyagi helyzet, szoci­álpolitikai szempontok miatt — teljesen elengedheti. Úgy­szintén részben, vagy egész­ben elengedheti ezt a díjat a munkáltató vállalati bér­lakás esetébem Gyakorlati kérdés: mi van akkor, ha például meghal a főbériő és a lakásban él a hozzátarto­zó. Ilyen esetben kell-e a kiutalásért neki díjat fizet­ni? Ha a bérleti jogviszonyt olyan közeli hozzátartozó folytatja, áld legalább 1 éve együtt lakott a lakás koráb­bi bérlőjével, úgy nem kell használatbavételi díjat fi­zetni. Ehhez hasonlít az az eset, — ami igen gyakori — ha például fiatal házaspár eltartási szerződést köt az idős bérlővel, a bérleti jog­viszony fejében Ilyen eset­ben is minimális együttélési időt szab meg a rendelet ah­hoz. hogy az eltartó haszná­latbavételi díj nélkül folytat­hassa a jogviszonyt. A. S. Hároméves a Hajtómű- és Felvonógyár nyíregyházi gyáregysége, s az eltelt idő tapasztalatairól, meg az ipar- telepítés gyakorlatáról be­szélgettünk Kovács István­nal, a vállalat vezérigazgató­jával. — A nyíregyházi gyáregy­ségünk a hozzáfűzött remé­nyeket a mai napig beváltot­ta, s ezt úgy is mondhatnám, hogy fejlődésben, a termelés növelésében, és az új témák felvételében, megoldásában olyat produkált, amilyenre az összevont vállalat történeté­ben még nem volt példa. Jól megy az elektroforetikus be­rendezések gyártása, a fel­vonó aknaajtó tömegszerű készítése, s a járműprogram keretében ott készülő 40 se­bességváltó-alkatrész kész­termék-kibocsátásunkhoz ma már nélkülözhetetlen. A gyáregység felkészült a kon- vejor fogadására is, s a gyártás kezdetének késése nem az ő hibájuk. — Gazdaságilag ho* gyan fizetődött ki a vállalatnak a szabolcsi ipartelepítés? — A gyáregység eredmény­tervét túlteljesítette, de még ennél is többet várunk. A jövőben egyre nagyobb nye­reségtömegre van a vállalat­nak szüksége, mert a hitele­ket vissza kell fizetnünk. s ezért Nyíregyházán is sokat kell dolgozni. De erre — a mostaninál is eredménye­sebb munkára — megvan minden reményünk, mert a termékek készítésében a dol­gozóink Nyíregyházáin is egy­re gyakorlottabbakku válnak — Vajon a nagyobb nyereség elérésében lesz-e szerepe az űj te­lepnek, ahová a nyír­egyháziak hamarosan kiköltözhetnek? — Feltétlenül. Most példá­ul elszállították Lvemingrádba az Elektroszilának az elektro­foretikus festőberendezést. A jelenlegi telepen alig lehe­tett mozogni, a hatalmas ká­dak, alagutak szinte betöltöt­ték az egész udvart. Az új telepen nagyobbak lesznek a lehetőségek, nagyobb lesz a tér, s nein kell szorulva dol­gozni. Erre szükség is lesz. Olyan, berendezések gyártá­sáról tárgyalunk szovjet part­nerünkkel, amelyek ötszor- tíaszer nagyobbak, mint az Elektrosziíáé volt. Komplett autófestő sort készítünk pél­dául a Eihacsov autógyárnak és Uljanovszkba, továbbá a ZIL-gyámak, Rámába. Ezen­kívül több traktarfesto sorról is tárgyalunk, s várható, hogy e tárgyalásokból hamarosan szerződések lesznek. — Hogyan sikerűi! kialakítani a gyáregy­ség kollektíváját? — Az eredmények arra jo­gosítanak, hogy bízhatunk az utóbbi három évben felnőtt fiatal vezetőgárdában, s az alakuló munkás törzsgárdá­ban egyaránt. A munkásgár­da utánpótlásáról minden erő­vel igyekszünk gondoskodni, s ebben rendkívül sokat se­gít a megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékes osz­tálya. Később még a mosta­ninál is intenzívebbé tesszük az ipari tanú ló-képzést, hogy a gyáregység szakmunkásai innen kerülhessenek ki. — Milyen helyet foglal el a nyíregyházi gyáregység a vállalat gyárai között? — A legjobbak az adottsá­gai. Két nagyberuházásunk folyi k most, a sebességváltó- gyár és a nyíregyházi. Kül- csínban és további fejleszthe­tőségben kétségtelenül a nyíregyházi gyáregység áll legjobban. Már eredetileg úgy terveztük, hogy a továb­bi bővítéseket is zökkenő- mentesen el tudja majd vi­selni. Elgondolásaink inár er­re is megvannak, hiszen 1980-ig kidolgoztuk a válla­lat fejlesztési elképzeléseit, de ezt még a piac és anyagi lehetőségeink befolyásolhat­ják. A megye vezetőitől ed­dig is messzemenő megértést és támogatást kaptunk. re­mélhetőleg a további fej­lesztéshez is megkapjuk — Szabolcsban a műszaki kultúra csak most honosodik, A HAFE kockáztatott: két olyan licenciámat ..hozott le”, amelyek nagy műszaki felké­szültséget igényelnek. Hogyan igazolódod' a kockázat? t ■— Nyíregyházán magas kultúrájú termékeket gyárta­nak, olyanokat, amelyekben a durva vasszerkezeti munkától a finom elektrotechnikáig, vagy vegyészeiig — sőt, a konvejoraál az automatikákig — minden előfordul. E gyár­tás összefogása rendkívül bo­nyolult, s még az egyes mun­kásoktól is állandó önkép­zést kíván. Ha valaki azt ál­lítja, hogy műszaki kultúra hiányában nem lehet valaho­vá a legfejlettebb licencek gyártását letelepíteni, — az lehet általában igaz, de a mi esetünk kivétel. A festőbe­rendezések esetében már a Dürr-cég átvevői szerint s több részegységünk Dürr ui- nőség. Ez pedig nagy szó, mert ezek az átvevők elég kényesek. — Mi a nyíregyházi gyáregység további fejlődésének az útja? — A telepítés eredeti szán­déka: segíteni a foglalkozta­tottsági gondokon. Mi azon­ban nem egyszerűen manu­fakturális kézi munkát tele­pítettünk Nyíregyházára, ha­nem európai színvonalon ál­ló üzemet, korszerű gépsoi-o- kat. Figyelembe vettük, hogy nincs az a sok, aimi el ne fogyna. Ma már nincs túl sok szabad képzett munkaerő a „piacon”, Nyíregyházán sem. Ezért került a telepítés­sel párhuzamosan előterbe a valóban' ipari színvonal, a kulturáltság a termelésben. Lényegében ezzel teremtjük meg a további fejlesztés le­hetőségeit. Előfordulhat, hogy néhány éven belül a gyáregy­ségünk a megye legnagyobb vasipari- üzemévé válik — fe­jezte be a beszélgetést Ko­vács István. Kim István NAPONTA 3—400 KÖBMÉTER BETONKEVERÉK. Je­les András az automata betonrelé'vezérlőpultjánál. A kor­szerű telepről naponta 300—400 köbméter betonkeveréket szállítanak el a nagy építkezésekre. A kezelőnek mindöss: e annyi a dolga, hogy a vezérlőasztal gombjaival irányítja az automatika munkáját, amely még az adalékanyagok s a kész keverék pontos súlyát is rögzíti. (Ferkó Mária felvétele) Mi lován llics: AZ ARANYHAL mondtam. — Van egy arany­órám is... — Az egészen más! — til­takozott. — Az óra az ros szül is járhat! — Az én órám nem jár rosszul! Az egy /igazi arany­óra! — De én teljesítem három kívánságodat, ha elengedsz és visszadobsz a vízbe! Tedd meg, kérlek! — Nem értelek és nem ■« akarlak érteni. Megfőzlek és megeszlek, mint a többieket Én az emberek között se te­szek kivételt, miért tennék eppen veled? De addig-addig beszélt hoz­zám, míg végül is meggyő­zött. Visszadobtam a vízbe — és máris elkezdtem töpren­geni, hogy mit kérjek tőle. Mert ugyebár, mit is kíván­hat egy ember, akinek van egy jó felesége, autója, laká­sa, titkárnője (aki négy nyel­ven beszél), hűtőgépe és por­szívója, televíziója és bélyeg­albumai villanyborotvája — amit még javíttatni sem " T lett — ugyan, mit kívánhat7 Géppisztolyt? Minek! Repü­lőteret? Fölösleges! Oroszlá­nok erejét? — Nem kell! Szókratész bölcsességét? Meg mit nem!... Végül is, amikor mindent végiggondoltam, úgy döntöt­tem, azt fogom kívánni első­nek: helyezzék át a főnökö­met egy neki megfelelőbb — alacsonyabb — munkakörbe. De nem helyezték át... Aztán azt kívántam, hogy az én kedves folyom, a Szá­va. folyjék visszafelé. De nem folyt.., A harmadik kívánságom az volt, hogy teljesítse az első kettőt. De nem teljesítette. Ekkor értettem meg, hoov a hal becsapott. Kimentem hát a Száva partjára és be­vetettem horgomat a vízbe, azzal az eltökélt szándékkal. hogy megfogom az aranyha­lat, es nem kegyelmezek neki! Nem kellett sokáig várnom, amikor egyszer csak felbuk­kant a víz színén. — Becsaptál! — szóltam á mérgesen. — Mit várhat i.z embér a többi haltól, ha gy aranyhal így cselekszik?! — szidtam össze. A hal azonban visszafele­selt: — Először is: en nem va­gyok igazi aranyhal. Cs"»•. aranyozott! Másodszor. a jö­vőben ne higgy a halak e- szédének. Harmadszor ped:a; az az igazi aranyhal, amely­ben benne van a próba! : 'a. ég veled! Azzal örökre eltűnt a sze­mem elöl. Fordította; Anta&fy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom