Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-04 / 29. szám
yrmi»r ec’TSrt 1971. február #. •-------------—----------------------—__________________________________________ Korunk mezőgazdasága II fabordók vetéiytársai A bortárolás korszerű eszközei A századforduló idején kedvező tu'ajdonságaik miatt még a fahordók voltak a leglontosabb bortároló edények. Könnyen mozgathatók, szükséges esetben szétszedhetők. majd ismét összerakhatok és a legkülönbözőbb méretűre készíthetők. Ami azonban mindennél fontosabb. hogv a fa szabad szemmel nem is látható pórusain keresztül lassan, de folyamatosan levegőhöz jut a bor, és ez meggyorsítja a fejlődését. Ezenkívül a tárolás ideje alatt bizonyos anyagokat is kiold a bor a hordó faanyagából, ami befolyásolja a bor Izét. zamatét. Ezért is érezhető különbség ízben és zamatban ugyanannál a bornál ha különböző fafa- Ijokból készített hordókban tárolják. Mind°zek. különösen a hosszú érlelést kívánó minőségi fehér és vörös boroknál előnyösek. Hordók — vasbetonból A mai ízlésnek jobban megfelelő friss, üde, fiatalos jellegű borok kialakulására viszont kedvezőtlen lehet a levegővel való folyamatos érintkezés, különösen az alacsony szárazanyag- és savtartalmú alföldi boroknál Ezért egvre fontosabbak a pórusmentes bortartályok, és ezek közül is elsősorban a vasbeton. vagy más néven cementhordók. Az ezekben tárolt bor a pórusmentesség miatt nem levegőzik, tehát hosszú ideig változás nélkül megőrzi állanotát. frissességet, Ezenkívü gyakorlatilag apadás sincs, vagyis nem éri mennyiségi és alkoholveszteség a bort. A vasbeton hordók szögletes hasáb alakúra építhetők. így 50—100 százalékkal jobb a térkihasználásuk, mint fahordóknál. Építésük fenntartásuk gazdaságos és élettartamuk is hosz- szú. hiszen van olyan ma Is használt vasbeton hordó, amit 80 éve építettek. A nagyüzemi borászatokban még azért is előnyösek, mert 2 ezer hektoliteres is lehet egy-egy vasbeton hordó, ami lehetővé teszi ilyen nagy mennyiségű egységes bor előállítását. A borban lévő savak és az alkohol azonban megtámadhatja a betont, a beton kalciumtartalma ugyanakkor a bor savanyagaiban idézhet elő káros elváltozásokat. Ezért a hordók belsejében az egyszerű cementsimítás nem elegendő, hanem ellenálló burkolattal kell bevonni. Leggyakrabban üveg- csem^^kkel bélelik ld a vasbeton hordókat. Egyéb eljárásokat is kidolgoztak, amelyek közül legfigyelemreméltóbb a műanyagokkal való bélelés. A műanyag lakk formájában, oldott állapotban és fólia alakban is alkalmasnak látszik, a vasbeton hordók kibéleléséhez. Fém — védőbevonattal Az utóbbi években a fémtartályok jelentősége is ugrásszerűen megnőtt. Különösen azokban a borászati üzemekben. ahol korszerű nyomás alatti erjesztést és hő- -kezelést is alkalmaznak, mert ezek kizárólag nyomásálló, jó hővezető fémtartályokban végezhetők el. A csak tárolásra szolgáló fémtartályoknál a nyomásállóság nem fontos, de minden fémtartálynak megvannak ugyanazok az előnyei, mint a vasbeton hordóknak és ezenkívül a helyükről elmozdíthatok, sőt a kisebbek szállíthatók is. Mindezek ellenére napjainkban még csak kevés fémtartály található a borászati üzemekben, mivel a rozsdamentes acélból készített tartályok drágák, ha viszont folytacélból, vagy ka- zánlemezacélból készítik őket. be kell vonni a belsejüket hő-, alkohol- és savellenálló réteggel. Ez lehet nemesacél, ami szintén költséges, ha zománcozással oldják meg. óvatosan kell kezelni a tartályt, mert a zománcréteg könnven lepattogzik, míg a jelenleg ismert műanyag bevonatok a zománcrétegnél kevésbé ellenállnak, A jövő a műanyagoké Mégis a műanyagoké a jövő. nemcsak a fémtartályokat bélelő anyagként, hanem mint önálló tartályanyagok. Ezt bizonyítja, hogv egyes országokban már több száz hektoliteres bortartályokat is készítenek műanyagból. Erre a célra rendszerint stirollal oldott poliésztert használnak, amit több hosszanti és keresztirányba futó üveg-, vagy poliamid- szállal erősítenek meg, mint a vp<-«zálakkal a betont. A műanyag tartályok alkohol- és savállók. A hőhatásokkal szemben sem érzékenyek mert mínusz 40 Celsius- és olusz 115 Celsius-fok közötti hőmérsékletváltozás sem okoz kárt bennük Natív előnyük még, hogy könnyűek. ha üresek akár táskaszerűen összehajthatok és így egyszerűen szállíthatók. vatíy használaton kívül kis helyen tárolhatók Komiszár Lajos Mennyi gyümölcsöt fogyasztunk ? Az elmúlt évtizedben mezőgazdaságunk leggyorsabban fejlődő ágazata a kertészet volt. A kertészeti ágazat fejlődésén belül is leggyorsabban a gyümölcstermelés fejlődött. Ez természetesein kihatással volt a gyümölcsfogyasztás alakulására is. Hazánkban az 1934—38. évek átlagában az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 45 kg volt. Ez az alacsony gyümölcsfogyasztás az alacsony életszínvonal kifejezője is volt. A második ötéves terv időszakában (1961—65), az öt év átlagában már 63,2 kg volt az egy főre jutó gyümölcsfogyasztásunk, azaz 1934—38. évek átlagához képest 40 %-kal nőtt. 1966—68. közötti 3 év átlaga már 66,9 kg volt. Ismeretes, hogy 1969-ben sok gyümölcs termett, ami jóval 70,— kg fölé emelte az 1 főre jutó gyümölcsfogyasztásunkat, ugyanakkor 1970-ben kevesebb gyümölcs termett, saz 1 főre jutó gyümölcsfogyasztásunk 70,— kg alá csökkent. Ezek a hivatalos statisztikai adatokra épülő számok azt mutatják, hogy gyümölcs- fogyasztásunk gyors ütemben fejlődött 1945, de különösen 1960r<i»ta. Érdemes ezt évenként megvizsgálni a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az 1 főre jutó gyümölcsfogyasztásunk az egyes években: 1961- ben 63,8 kg 1962- ben 64,2 kg 1963- ban 69,9 kg 1964- ben 65,4 kg 1965- ben 52,8 kg 1966- ban 61,2 kg 1967- ben 70,6 kg 1968- ban 68,9 kg 1969- ben 70 kg fölött 1970- ben 70 kg alatt (1969—70. becsült adatok.) A IV. ötéves terv időszakában (1971—75) 22 %-kal kell a gyümölcsfogyasztásnak növekednie. 1975-ben hazánkban a terv szerint az 1 főre jutó gyümölcsfogyasztás 90 kg lesz. Hazai eredetű gyümölcsből 82 kg/fő (ebből 8,— kg a konzerv), ezenkívül 8 kg/fő déligyümölcs-fogyasz- tást irányoztunk elő. A belföldi fogyasztás előirányzott növelése a fogyasztási idény széthúzását, a tartósított áru nagyobb választékát, jobb áruterítést és kedvezőbb áralakulást feltételez. Hogy világviszonylatban hol állunk, az alábbi adatok segítenek megvilágítani. Az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 1968, ill. ahhoz közel eső év adatai alapján: A gyümölcsfogyasztás néhány országban: Bulgária 152,— kg Csehszlovákia 45,— kg Jugoszlávia 57,— kg NDK 59,— kg Magyarország 68,9 kg Ausztria 103,— kg Belgium— Luxemburg 71,— kg Egyesült Királyság 55,— kg Franciaország 85,— kg Görögország 145,— kg Hollandia 84, kg NSZK 115,— kg Spanyolország 81,— kg 1975-re utolérünk olyan fejlett tőkésországokat, mint a Benelux államok (Belgium_Hollandia—Luxemburg), Anglia és Franciaország. A fogyasztói igények alakulása azt mutatja, hogy több málnát, szamócáit, cseresznyét, meggyet, ribázlit, köszmétét szeretnének látni a piacokon, a boltokban és elfogadható áron. A rendszeres gyümőlcsfo- gyasztásnak a szervezet vita- minellátása szempontjából nagy jelentősége van. Éppen ezért ha csak tehetjük, egyetlen nap se múljon el, hogy gyümölcsöt ne fogy asszunk. Sipos Sándor tanszékvezető tanár Távlati tervek — és az árvízvédelem Az elmúlt év ismét bebizonyította, milyen komoly feladat a jó védőgátak kiépítése jelentősebb folyóink mentén. Csakhogy a megbízható gátrendszer nagy befektetéseket is kíván. Megéri-e? És mennyiben? A kár összege hogyan aránylik a védekezés tetemes kiadásaihoz. A kérdésre elsősorban az árvíztől fenyegetett terület lakosainak számával és a terület értékével lehet válaszolni. Sűrűn lakott terület, értékes mező- gazdasági táj védelme mindenképpen indokolt. Sza- boles-Szatmár megye három árvíztől fenyegetett tája, a szatmári síkság, a Rétköz és a Tisza-kanyar ezenkívül jelentős fejlődés előtt áll. A következő években egyre inkább nő a terület értéke. r'i- zenöt év múlva már jóval nagyobb — milliárdos értékrenddel magasabb — értékeket védünk ugyanitt. Erről végeztünk számításokat. ződik majd. Az 19(>9-es folyó árakon számítva a terület értéke két és fél milliárd. Ez 198"-re azonos árakon 3755 millióra növekszik. Bereg- ben szintén fejlődik az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha-nevelés. Már.s nv-vic tehenészeti telep épül 2500 férőhellyel. Ré!köz Szatmár Elsőnek a szatmári síkságot és az Ecsedi-lápot magában foglaló gazdaságföldrajzi egységet vizsgáltuk. Itt az állattenyésztés már jelenleg is nagy súlyt képvisel, de 1985-re el fogja érni az ösz- szes ertékterrnelés hatvan százalékát és a növénytermesztés negyven százalékra csökken. Különösen a szarvasmarha-tenyésztés fejlődése várható. Máris elfogadták e vidéken tíz szakosított tehenészeti és öt sertéstelep építésének tei*vét, ösz- szesen harmincezer férőhely- lyel. A jelenlegi gyümölcstermesztési szint a következő tizenöt évben jelentősen csökken. Annál nagyobb változás áll be a vetésszerkezetben: nagyobb részarányt képviselnek a növénytermesztésben a takarmánynövények és fokozott gondot fordítanak az állattenyésztők a korszerű rét- és legelőgazdálkodás kialakítására. Kibontakozik a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége, a foglalkoztatottság biztosítására. Tisza-kanyar Sereg és Feíső-Sza'bóics Tiszától veszélyeztetett területe negyvenöt termelőszövetkezet és egy állami gazdaság földje egészben vagy részben. Száznegyvenezer holdja kevesebb 37 ezerrel az előbb tárgyalt „Szatmár”-nál. Záhony, Kisvárba és Tuzsér között jelentős ipari centrumok alakulnak ki 1985-ig, de a táj főbb gazdasági érdeke így is a mezőgazdasághoz fűA megye nyugati Tisza- partján árvíztől fenyegetett területen dolgozik 16 'rme lőszövetkezet és egy ál ami gazdaság. Hetvenkétezer hold értéke itt 1969-ben 1317 millió volt. Csak évi négyszázalékos fejlődést feltételezve is, a terület értéke 1985-ig 1902 millióra nő. Itt is előretör az állattenyésztés, ha nem is olyan mértékben, mint Szatmárban. Bereg is valamivel több állatot termel tizenöt év múlva, mint Felső-Szabolcs, ahol az iparosítás köti le jobban a munkaerőt. összefoglalva: a három táj 370 ezer holdjaid, melyből 45 ezer hold háztáji és 25 ezer hold a négy állami gazdaságé, a terület értékének növekedésében hárommil- lárdos növekedés várható minimálisan (hétmilliárdról tízre.) Az állattenyésztés érték- termelő részaránya a mostani 35 százalékról 55-re növekszik a három terület átlagában. Szinte minden mezőgazdasági üzemben lesz valamilyen kiegészítő tevékenység. A gyenge talajokon nagyfokú erdősítésre kerül sor. Nagyarányú meliorizáció indul meg, főleg az Ecsedi-láp vidékén. ★ Figyelembe véve az összes adatokat, számításba véve a* elmúlt évi védekezés költségeit is, egy 1970-ben bekövetkezett árvíz mindhárom területen együttesen két és fél milliárd kárt okozott volna. Ez a közvetlen kár 1985- ben azonos — tehát 1969 évi — árakon számítva hár -m és fél milliárdra növekednék. De ha a többletköltségeket is vesszük, akkor a közvetlen kár és a többletköltségek összege a veszélyeztetett terület mezőgazdasági értékének 44,5 százalékára rúgna. Egy 1985-ben bekövetkező árvíz tehát a három területen mindösszesen négyezeröt- száz-millió kárt okozna. Ez pedig indokolja, hogy az érintett területen biztonságos gátrendszerrel rendelkezzünk. amely lehetővé teszi az ellenállást a támadó vízzel szemben. Csík László SZAKKÖNYVTÁRUNK A személyi jövedelmek differenciáltsága a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Az MSZMP IX. kongresz- szusa határozatot hozott «..r- ról. nogy társadalmunk két fő osztálya, a munkásság és a parasztság életszínvonalát, szociális és kulturáls ellátottságát közelíteni kell egymáshoz. A határozat meghozatalának természetesen előfeltétele volt a gazdasági alapok megteremtése, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megerősödése. Azóta, az elmúlt négy esztendőben az intézkedések sora született, rm hozzá iárult a parasztság életszínvonalának növeléséhez. Különösen kiemelkedik a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekről való meg különböztetett gondoskodás E céltudatos törekvések során jelentősen csökkent a két osztály életszínvonal-különbsége. Az általános elven belül — a két alapvető osztály jövedelmének közelítése — vizsgálandó kérdés, hogyan alakul a személyi jövedelem a szövetkezetekben. A közeli napokban látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában dr. Kulcsár Viktor könyve A személyi jövedelmek differenciáltsága a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben címmel. Ez a könyv fontos é- zagpótló mű, amely a legfrissebb adatokra támaszkodva vizsgálja a szövetkezeten belüli bérezést, jövedelem-elosztást Leszögezi többek ö- zött, hogy a differenciáltságnak csak a végzett munka alapján szabadna lenni. Ma azonban még egyéb differenciáló tényezők is erősen ér z- tetik hatásukat, mint például a szövetkezetek termesz ;i adottságai, közgazdasági tényezők és egyebek. A szerző sorra szedi azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek leginkább befolyásolják a jövedelmet. Különösen jó tanácsokat ad a gyenge termelőszövetkezetek irányítóinak. de minden szövetkezeti vezető jól haszr >- síthatja a könyvet. E mű ismerete azért is fontos a termelőszövetkezeti vezetők -zá- mára. mert 1971-ben készítenek először középtávú tervet, aminek elkészítéséhez okvetlenül fontos a helyzet pontos ismerete, a tényezők elemzése A iövedelem-elosz- tás jobb ismerete rövid távon, az éves tervekben lényeges, ezért e könyv alanul szolgálhat a szövetkezeti vezetők konkrét intézkedéseinek yi nbav LS. Lucernából fehérje As életszínvonal emelésének egyik alapja az állattenyésztés fejlesztése, ami megköveteli a takarmány bázis növelését. Ez viszont nem a vetésterület növelésével, hanem csak a területek hozamának a fokozásával oldható meg. Ezért oly nagy jelentőségű a lucematermesztés helyes agrotechnikai és tartósítási módszereinek a fejlesztése. A lucerna fehérje- és vitamintartalma miatt nélkülözhetetlen része a takarmánybázisnak. Takarmányértéke azonban a betakarítási és tartósítási veszteségek miatt nagyon ingadozik. A mai kék virágú lucerna őse a bajorországi Frank lucerna. Európában valameny- nyi országban termesztik, mind a tengerparti országokban, mind a szárazföldi éghajlatú területeken. Gyökérzete különleges: függőleges karógyökérzet ami 2—3 m mélységig hatol. Ha azonban az altalajvíz mélyen van és kedvező a talaj összetétele, gyökérzete 8—10 m hosszúra is megnőhet. Az'a talaj felel meg leg- V»bhp(n a lu cematermesztésre. amelynek szénsavas mésztar- talma, szerkezete kedvező, így a gyökérzet elegendő oxigénhez jut. A gyökereken a levegő szabad nitrogénjét megkötő gümöbaktériumok élnek, ez nagy jelentőségű a talaj nitrogéntartalma szempontjából. Kultúrnövényeink közül az egyik legvízigényesebb növény. Egy kg szárazanyag előállításához kb. 700 kg vizet párologtat el nagy tömegű levélzetén keresztül. Évi 500— 800 mázsa zöldtömegének kb. 50 %-a levélzet. Vízigénye ellenére szárazságtűrő növény. A látszólagos ellentmondás oka a mélyre hatoló gyökérzetben keresendő. A hőmérséklethez igen alkalmazkodó növény, de ez befolyásolja a takarmány-, vagy maghozamát. A lucernát a belterjes állattenyésztés „emelte ki” a legelőnövények sorából és állította kaszás kultúrába. Régebben a lónak volt elsőrendű takarmánya, később nőtt szerepe a tehenészetben is. A technika mai színvonalán, amikor az erőgépek egyre inkább háttérbe szorítják az igás állatot, a lucerna végleg előlépett az állati fehérjét termelő tömeg takarmánnyá. A további perspektíva az, hogy az alaptakarmányból abrak takarmánnyá lépjen elő: részben pótolja majd a sertés és a baromfi abraktakarmányát. A lucerna jó étrendi és egészségjavító hatása már régóta ismert az állattenyésztésben. A fiatalon kaszált, gondosan szárított és levelesen begyűjtött ún. borjúszénát, — mint neve is mutatja — fiatal állatokkal etetik. De felismerték, hogy a lucerna- széna táplálóanyagának emészthetősége őrléssel fokozható Magyar vizsgálatok szerint az összes tápanyagokat magában foglaló lucerna- liszt emésztési együtthatója 37 %-kal növekszik. Fontos azonban a modern agrotechnikai rendszabályok pontos betartása. A megfelelő időben végzett kaszálás, a levágott lucerna helyes szárítása. tárolása nemcsak meny- nyiséget befolyásoló tényezők hanem a minőségjavítás fontos lehetősége is. Ezért kell ezt a munkát is felelősséggel végezni. Megéri.
