Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

1. «Rfa? XTTW WiflVABnflWCll litt m A VAROS FAI VÉDELMÉBEN Örömmel és helyesléssel ol­vastam az újságban nemrégi­ben megjelent „Az erdő és Sóstó” című cikket, melynek írója az erdő irtása ellen emelt szót. Amit megtettek, azt nem lehet jóvá tenni, de a további erdőirtást meg kell akadá­lyozni. De nemcsak az erdő fáinak védelmére van szük­ség, hanem a város utcáiban és parkjaiban lévő fák védel­mére is. Fájó szívvel nézem nem egyszer, hogy fiatal cse­metéket kitörnek, helyéből ki­csavarják. Lehet, hogy csak „virtusból”. Ezért felelniük kellene, mégpedig példás bün­tetéssel. — javasolja levelé­ben Barcs József Nyíregyhá­za, Szamuely tér 5. szám alat­ti lakos. Szerkesztői Takács József szabolcsi, Si­pos András balkányi, Szabó Bálint fehérgyarmati, Földi Jánosné mándoki, Gáva Mik­lós napkori, Krikk Miklós ófehértói, Ródi Imre tunyog- matolcsi, Papp S. Jánosné jánkmajtisi, Kovács József tisztabereki, Pivnyik András- né nyírteleki, id. Papp István­ná vásárosnaményi, Takács János sényői olvasóink és a Geszterédről érkezett névtelen levél ügyében az illetékesek segítségét kértük. Nagy Klára nagyhalászi, Karakó Istvánná nyírmadai. Bíró László nyír­üzenetek egyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Molnár Erika nyíregyházi lakost kérjük, hogy közölje pontos címét, mert észrevételével csak ak­kor tudunk foglalkozni. Pus­kás Balázs nyíregyházi, Tóth József né és Szabó Lászlóné kocsordi lakosoknak az illeté­kesek levélben válaszoltak. Rdcz Sándor újdombrádi, Szerdahelyi Ilona beregsurá- nyi, Csáki Imre csengeti és Ilku Lafosné tiszabererii ol­vasóinkat a társadak l \7.i0- sítási igazgatóság levélben tá­jékoztatta. A lap megírta — lAnckorlAt-ügyben az illetékes válaszol A Centrum Aruház és a Szabolcs-száiló közötti járdát szegélyező lánckorlátot nem tartom célszerűnek. Nevezete­sen azért, mert a járda úttest felőli részén a lánckorlát igen alacsony, azt egy gyermek is könnyen átlépheti — így az úttestre léphet — de előfor­dulhat az is, hogy valaki fi­gyelmetlenségből megbotlik benne — éppen az alacsony volta miatt — s az úttestre eshet, ahol mint ismeretes, rendkívül nagy a forgalom. Nem értem, hogy a füves par­kot védő lánckorlát miért ma­gasabb — véleményem szerint ez a célszerűbb — mint a jár­da úttest felőli lánckorlátja, amely a baleseteket hivatott megakadályozni — kérdezi le­velében Takács Imréné nyír­egyházi olvasónk. CSUROG A TEJ... Megszoktuk és megkedvel­tük a tasakos tejet, hiszen csomagolása célszerű, meg­szabadultunk a csomagoló­anyag (az üveg) súlyának fe­lesleges cipelésétől. Vélemé­nyem szerint azonban a bolt­ba történő kiszállításához nin­csen megfelelő műanyag re­kesz. Jelenleg műanyag kosár­ban szállítják, melyben 20—30 tilsak tej van egymásra rak­va. Természetes, hogy nyomás hatására a műanyag tasakok- ból az akár gombostűfej nagy­ságú résen is kiszivárog a tej. ennek eredménye, hogy a ko­sár alján a tasakok „tejben fürdenek.” Javaslom, hogy a műanyagfeldolgozással fog­lalkozó ktsz-ek készítsenek a tasakos tej szállítására célsze­rű és alkalmas rekeszt — ol­vastuk Szilágyi Kálmánná nyíregyházi olvasónk levelé­ben. NINCS PÉNZ VILLANYRA Öpályi, Zrínyi utca lakói­nak problémájára —, amely villany bevezetéssel volt kap­csolatos — az illetékesek vá­lasza a következő. Öpályiban a Zrínyi utca a község szélén lévő legelő­területnél van. A település körülbelül 350 méterre van az utolsó közvilágítási osz­loptól. A villanyhálózat bő­vítése több 10 ezer forintba kerülne, viszont fejlesztési tervünkben hosszú távon itt nincs utcasor kialakítása terv­be véve, sőt új lakóházra építési engedélyt sem adunk. Tekintettel arra, hogy ez a település mindössze három lakóépületből áll, nem tud­juk megígérni, hogy ide több 10 ezer forintos költséggel a villanyt elvezetjük. A ter­vezéseknél és azok végrehaj­tásánál a végrehajtó bizott­ság, valamint a tanács min­dig arra törekszik, hogy olyan feladatokat valósítson meg, amely a lakosság szé­les tömegét érinti. öpályi Községi Tanács V. B. szakigazgatási szerve SZEMÉTGYŰJTŐK — TELI „Az urbanizációnak nem­csak' látványos létesítmények­ben előtűnő külső jegyei van­nak, a városiasodás életforma is” —"őlvástam' á Kelet-Ma- gyarország vasárnapi számá­ban. Valóban egyetérthetünk ezzel, hiszen a városiasodás­hoz nekünk városlakokndR. ia hozzá kell járulnunk, egyrészt munkánkkal, másrészt peuig magatartásunkkal. Szerintem egyik legelemibb magatartás­beli követelmény, hogy vi­gyázzunk városunk tisztaságá­ra. Rendszeresen megfigyelem például, hogy az autóbusz- megállóknál, legyen az a Ta­nácsköztársaság téren, vagy a Sóstói úton, nemcsak a tábla jelzi, hogy itt megállóhely van, hanem a szemét is. A tábla egy bizonyos körzetében rendkívül sok a szemét. A napraforgómag héjától kezd­ve, a lekezelt jegyekig, kiürült cukorkászacskótól a bolti blokkokig minden megtalálha­tó, s mind ez a földön. Annak ellenére, hogy van szemittar- tó. Mégsem használják — mert a szeméttartók legtöbbször teljesen teli Vannak. Jó . len­ne végre ezzel komolyan, tö­rődni — írja levelében Szabó Zoltán nyíregyházi olvasónk. HUSVÄGÖ deszka? Húsvágó deszkára lenne szükségem, mint kezdő házi­asszonynak, ez még hiányzik háztartásomból. Nyíregyháza üzleteiben sajnos nem kap­tam. Egyfajta ugyan kapható, de késsel együtt 140—150 fo­rint közötti áron. Nekem kés­re nincsen szükségem, de őszintén szólva pénzem sincs arra, hogy egy húsvágó desz­káért ennyit fizessek, még ak­kor sem, ha az „gőzölt”, vagy éppen külföldi gyártmányú. Hol van az olcsó, egyszerű si­ma fából készült húsvágó desz­ka? — kérdezi Kiss Lászlóné nyíregyházi olvasónk. METSZŐOLLŐT KÉRNEK Községünkben igen sok csa­ládnak van gyümölcsöse, ter­melőszövetkezetünkben is a tagság 80°/o-ának a beltelke, vagy háztáji földje gyümölcs­fákkal van betelepítve. Sokan panaszkodnak, hogy a gyü­mölcsfákat nem tudják meg­felelően kezelni, főleg metsze­ni, mert az üzletekben nem kapnak jó minőségű és elfo­gadható áron metszőollót. Ol­csó és jó minőségű hazai met­szőollót kérünk, da nemcsak mi. hanem mindazok akiknek gyümölcsösük van — írja le­velében Pethő János őr. Rá­kóczi u. 117. szám alatti lakos. ANTENNA NÉLKÜL Szeptember 25-én költöz­tünk be Nyíregyházán az Észa­ki körúton lévő A—3-as jelű házba. Az épületen központi tv-anterma van, de a középső lépcsőház lakóit csak bosz- szantja vele a GELKA. Kará­csony előtt ugyan megjelentek a szerelők, hogy végre-valahá- ra bekössék a lakásokba a köz­ponti tv-antennát, de arra hi­vatkozva, hogy nincs feszült­ség az erősítőjükhöz, később még azt a berendezést is le­szerelték, amit akkor feltet­tek. Mi pedig azóta is csak a rossz minőségű képet néz­zük, vagy rászorulunk a házi­lag barkácsolt tv-antennákra. Egy konnektor megjavíttatása féléves gondot jelentene a GELKÁ-nak? — kérdezi L. B. levelében. TÜRELEM AZ INTERSZTÁRIIOZ 1970. októberében egy Inter- sztár elnevezésű televízióké­szüléket vásároltam. Sajnos néhány nap után meghibáso­dott. Értesítettem a kisvárdai GELKA-szervizt, ahonnan ki is jöttek, de közölték, hogy be kell vinni a szervizbe a ké­szüléket, mert a helyszínen nem tudják megjavítani. Egy hét után visszakaptuk a készüléket, de mindössze egyetlen este élveztük a tele­vízió adását. Ismét elromlott, értesítésünkre elvitték megja­vítani. Másfél hónapig sem­mit nem tudtunk a televí­ziónkról, mindaddig, míg sze­mélyesen nem érdeklődtem, ekkor közölték, hogy új kép­csőre lenne szükség hogy a javításuk eredményes legyen, de ezzel ők nem rendelkez­nek. írtam a székesfehérvári Videoton-gyárnak, leve­lemre válaszképpen közölték: várjak türelmesen. De med­dig? Azóta iá 'rtiár többször javították a készüléket, hiszen hibás alkatrész mellett, a hi­bát csak néhány órára tudják elhárítani — közölte levelé­ben Bánkú Béla Benk, Petőfi út 39. szám alatti lakos. FEKETERETEK Lehet hogy szerénytelen­ség megemlíteni, és megkér­dezni, hogy máéit nem lehet a zöldség- és gyümölcsboltok­ban feketeretket kapni? De úgy érzem ez esetben nem primőr, vagy importcikkről van szó, hanem nagyon is szezonális, téli árucikkről. Bár mentségül szolgáljon, fe­hérretek kapható, de vala­hol arról értesültem, hogy a másik fajta egészségesebb, és I véleményem szerint ízlete- sebb is. Korábbi években rendszeresen lehetett kapni a zöldségboltokban, ezért is bátorkodtam megemlíteni és reklamálni hiányát — írja Szakács Tiborné nyíregyházi olvasónk. Az olvasó kérdez lakásügyben Kit terhel a karbantartási kötelezettség és hogyan történik a bérbeszámítás ? Számos levelet kapott szerkesztőségünk, amely­ben olvasóink az új la­kásügyi jogszabályok végrehajtása felől ér­deklődnek. Többen azt kérdezték: — Kit ter­hel a karbantartási kötelezettség és hogyan történik a bérbeszámí­tás? íme az illetékesek­től kapott válaszok: — A lakásbérletről szóló kormányrendelet szerint a bérbeadó köteles gondoskod­ni az épület karbantartásáról, a falak és a közös használa­túi helyiségek hibáinak meg­szüntetéséről, a közterületre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról. A bérlő gondja viszont a lakás burkolatainak, ajtóinak, abla­kainak és berendezéseinek karbantartása; az elektromos vezetékben a fogyasztásmérő­től kezdődően keletkezett hi­bák kijavítása, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréje, to­vábbá az épületben. annak köznonti berendezéseiben, a lakás berendezéseiben oko­zott károk helyreállítása, a lakás tisztán tartása. Nem kö­teles a bérlő a hibát kijaví­tani, ha azt elemi csapás, vagy a bérbeadó mulasztása okozta. — A lakásberendezés fel­újításával, cseréjével kapcso­latos költség 50—50 százaléka a bérbeadót, illetve a bérlőt terheli. Mentesül a bérlő a költségektől, ha a felújítása, csere a bérbeadó mulasztásá­ból vált szükségessé, vagy ha arra az épület felú.i'tásáva! kapcsolatban keiül sor, to­vábbá ha a bérlő a lakásbe­rendezés hí Ksnálatáért külön díjat fizet. Ha viszont a be­rendezést a bérlő hibájából kell felújítani, illetőleg ki­cserélni, akkor a teljes költ­ség őt terheli. A bérbeadó az életveszélyt okozó, továb­bá az épület állagát veszé­lyeztető — általában azonnali beavatkozást igénylő — hi­bák esetében haladéktalanul köteles intézkedni. Ha a bér­beadó, illetőleg a bérlő a kö­telezettségét határidőn belül írásbeli felszólításra Sam tel­jesíti, a másik fél a szüksé­ges munkát helyette és költ­ségére elvégeztetheti. Az életveszély elhárításához nem szükséges az írásbeli felszó­lítás elegendő az egyidejű ér­tesítés. — A rendelet fontos sza­kasza a bérbeadási jogra vo­natkozó rész. Ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzáiáru- lásával emeletráépítéssel, tol­daléképítéssel, műszaki meg­osztással, stb, lakást létesített, HAZÁI KILÁTÓ Tanépítkezés A dunaújvárosi KISZ-bi- .ottság tavasszal kezdi meg .ílSZ-lakásápítési akcióját. A tervezett 45 lakást a 2ö. építőipari vállalat és a helyi építőipari tanintézet ipari ta­nulói építik fel. Az ipari ta­nulók számára tanépítkezés lesz a KISZ-házak felhúzása, amelyet a hagyományos épí­tőanyagok felhasználásával végeznek el. (Fejér megyei Hírlap) Pécsi puli Montrealban Brigitte Danyi Montrealban élő családja értékes ajándékot vitt magával Pécsről a tengeren túl­ra: egy kéthónapos pulikülyköt Schmidt József mestertenyésztő tenyészetéből. A pécsi kutyate­nyészeteknek az országhatárokon túl is híre van. A városban élő tenyésztők fajtiszta kutyakölykei a MA VAD segítségével Kanadán kívül sok más országba eljutnak. (Dunántúli Napló) Cigány festőtehetség Cigány festőtehetséget fe­deztek fel Salgótarjánban, a 64 éves Balás János szemé­lyében. A Magyar Nemzeti Galéria művészettörténész szakemberei szerint alkotásai különböznek a paraszt naív festők és a „vasárnapi’’ fes­tők munkáitól. Balás János ismert és tisztelt alakja a salgótarjáni Pécskő utcai ci­gány lakótelepnek, ö a Pécs- kő-domb bölcse, akit gyak­ran felkeresnek a cigányok, ügyes-bajos gondjaikban, ki­kérve véleményét, tanácsát. A magános férfi régtől fogva szinte remeteéleiet él. (Nógrád megyei Hírlap) Szakszöveg- ^ kutatók • ; £ 10 fiji: V> M »V;,f*T<2 ?? A Miskolci’ Nehézipar! Műszaki Egyetem Idegennyelvi lektorátu­sán létrehozták az órazág ,elsó nyelvészcsoportjai, amely á 'itlu- szaki szaknyelvvel foglalkozik. A szakszövegkutató csoport orosz, angol, francia és német szakszö­vegek alapján vizsgálja, hogy egyes kifejezési módok milyen gyakorisággal fordulnak elő a szaknyelvben, s ennek alapján el akarják érni, hogy a hallgatók, mind a bányász . mind a kohász- és gépészkaron elsősorban a leg­gyakrabban előforduló szakkife­jezéseket sajátítsák el. (Észak-Magyarország) Adóívek Isztambulból A helyi tanács felkérésére Kőhegyi Mihály, a bajai mú­zeum tudományos munka­társa megírja Nagybaracska bronzkorig visszanyúló törté­netét. A helytörténetíró Isz­tambulból megkapta a vi­dékre vonatkozó 1573-as tö­rök adóösszeírás dokumentu­mok másolatát. A névsorban egyetlen magyar nyelvű adó­zó sincs, valamennyien dél- szlávök. A mohácsi vész elő­vagy helyreállított, a költsé­gek 75 százalékát a lakbérbe beszámíthatja. Viszont a tel­jes költséget követelheti, ha a lakás átadásakor észlelt hi­bák, hiányosságok megszün­tetésiéről — a bérbeadó he­lyett — gondoskodott, vagy az átalakítással,- korszerűsí­téssel a lakás alapterületét, komfortfokozatát esetleg a lakószobák számát növelte, továbbá ha állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvíz-szol­gáltató berendezést szerelte­tett fel. Az említett költsé­geket a havi lakbér 75 szá­zalékának megfelelő részle­tekben lehet „lelakni”. A bérlő bér-mérséklést kér­het, ha a tokás műszaki álla­pota különösen kedvezőtlen ha a bérbeadó az ilven irá­nyú kérelmet nvolc na”" belül nem ismeri el. a b*rl" további nyolc m'wi belül a bírósághoz fordulhat. estéjén, 1522-ben viszont ki­zárólag magyarok éltek a faluban, akiket elsöpört a törökdúlás. Az isztambuli dokumentum jelentős a mo­hácsi vész körüli időszak magyar történetírása szem­pontjából is. (Pest megyei Hírlap) Pöttyösből Az év legnagyobb farsangi összejövetelét tartják Vajsz- lón a helyi kultúrházban: a Pöttyösbált. A bálon, — amely nevét az asszonyok ez alkalomra felvett pöttyös kendőitől és a férfiak hasonló mintázatú nyakkendőitől kap­ta — a vendégek között a hagyományt jelképező pöty- työs díszzsebkendőket oszta­nak ki. (Dunántúli Napló) t ácánvadászatért szabadságvesztés Lévai Antal mikebudai kőműves kisiparos sajátkezű- lég készített puskával fá­cánokra vadászott, tömegé­vel pusztította az apró vada­kat. Lévait a bíróság 6 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te... (Pest megyei Hírlap) Új épület a hévízi tónál A hévizi tó fürdőépületei­nek felújítására hirdetett pályázatra 35 munkát küld­tek be a tervezők. A tó für­dőépületeit fokozatosan újít­ják féL A régi cölöpök meg­maradnak, a rajtuk lévő fa épületelemeket sorra kicse­rélik. Az épületeket a par­ton ácsolják össze, és a via színén úsztatják majd a cö­löpökre. Az épületekhez tar­tós vörösfenyőt rendeltek a Szovjetunióból. (Zalai Hírlap) Az egyetem a megyéért A Pécsi Egyetem állam- és jogtudományi kara a Za­la Megyei Tanáccsal szoci­alista szerződést kötött. A szerződés alapján a jogi kar elvégzi a Zala Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak a tanács tevékenységét segítő vizsgálatokat és kuta­tásokat. részt vesz a taná­csi dolgozók szakmai to­vábbképzésében. A végre­hajtó bizottság támogatást nyújt a jogi karnak a me­gyében sorra kerülő állam­igazgatási, szociológiai, gaz­dasági és egyéb felmérések­hez. (Dunántúli Napló) KISZ-tábor Csanyikban A Miskolci Tervező Válla­lat KISZ-fiataljai elkészítet­ték a Bükk festői környeze­tében fekvő Csanyiki-völgy- ben felépítendő KISZ ifjú­sági vezetőképző iskola és tábor terveit. A mintegy hét hektárnyi területen nyolcvan­személyes szálloda rendszerű épületet terveznek, nyolcvan fiatal elhélyezésére pedig négy-négy személyes. fából készült „erdei lak”-ot építe­nek. (Déli Hírlap) Gyorsan elfogták Letartóztatta a rendőrség be­töréses looás miatt Bollä Ferenc 23 éves büntetett előéletű, fog­lalkozás nélküli, iánoshází lakost* Bolla február 9-én éljél be+ört Sümegen a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet 2. számú bo tjá- ba és ellopta az ott talált 215Ü porintot. A betörést még fel sem fedezték, amikor a rendőr ár~r a betörőt az almádi vasútá’lomá- son elfogta. Amikor igazoltat Ak, nem találta személyi igazo'vá- nyát és felettébb gyanússá vált a tömött zsebekben csörgő apró- nénz. Tettét bevalló ta és eköz­ben megtalál'ák a helysz'nen a cáfolhatatlan bizonyítékot: az el­veszett személyi igazolványt is. (Veszprém megyei Napló)

Next

/
Oldalképek
Tartalom