Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
1971 febmSr 17. k** vr *»4r;YARone74ft 9 Mé 3. Pisztolylövés az ülésteremben 1912. JÚNIUS 4-ÉN délelőtt tél tizenegy órakor gróf Tisza István házelnök megnyitotta a képviselőház ülését. Holló Lajos ellenzéki képviselő, az obstrukció jól bevált technikája szerint, a házszabályokhoz kért szót. Mint már annyiszor, ő és annyi más ellenzékben lévő társa arra készült, hogy hosszan beszél mellékes kérdésekről, az időhúzással ameddig lehet, megakadályozza, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatok tárgyalásra, illetőleg elfogadásra kerüljenek. Ezúttal azonban Tisza — egyébként a házszabályokkal ellentétben — nem adta meg Holló képviselőnek a szót. S nem volt hajlandó elnöki kötelességének eleget tenni akkor sem, amikor Eitner Zsig- mond, Holló elvbarátja átadta neki azt a húsz aláírást tartalmazó ívet, amelyen az ellenzék zárt ülés elrendelését kérte. A házszabályok értelmében az elnöknek teljesítenie kellett volna a kérelmet, ehelyett azonban beszélni kezdett. Egyre nagyobb zaj, felháborodás közepette mondott néhány — alig érthető mondatot —, aztán szavazásra tette fel a szóban forgó véderőről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadását az ellenzék az obstrukcióval késleltetni akarta. A kormánypárti képviselők Tisza intésére a megfelelő pillanatban felálltak, s az elnök kijelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadtatott, s azt a főrendi házhoz továbbítják. Tisza hiába utasította rendre egymás után az ellenzékieket, azok tovább tüntettek ellene. Válaszul délután a kéoviselőház elnöke rendőröket vezényelt a terembe. Schmidt és Pavlik rendőrfelügyelő vezetésével a rendőrlegények elállták az egész jobboldali folyosót, és az elnöki irodától az ülésteremig vezető utat is rendőrsorfal szegélyezte. A rendőrök láttára az ellenzéki folyosón óriási kavarodás támadt. S amikor az ellenzék elkeseredésében botrányt rendezett az ülésteremben, a Ház elnökének parancsára a rendőrök berohantak, és kezdték kituszkolni az ellenzékieket. Elsőnek Károlyi Mihályt vezették ki, majd Justh Jánost, Abraham Dezsőt és még másokat. Az egyik függetlenségi képviselő elájult az izgalomtól. A Justh-pártiak látva, hogy tehetetlenek az erőszakkal szemben, valamennyien kivonultak. Tisza István most már nyugodtan beszélhetett a helyreállt csendben, legfeljebb a kormánypárti képviselők tapsa és helyeslése állította meg néha. S hogy meg ne is-_ métlődhessenek olyan tűnte-" tések. amelyek néhány nappal előbb, május 23-án zajlottak, Tisza rendőr-, csendőr- és katonai különítményeket vezényeltetett Budapest legfőbb pontjaira. MÄSNAP, JUNTOS 5-ÉN délelőtt az ellenzéki képviselők az Országház kávéházában gyülekeztek, hogy együtt vonuljanak az Országházhoz Ahogy Tisza megjelent az ülésteremben. a baloldalon megszólaltak a fütyülök, sípok, trombiták, csöngők. A rettenetes hangzavart is túl- Jfiarsogta néhány ellenzék' képviselő: — Gazság! Gazemberek! Gróf Károlyi Mihály felug rótt az első sorban egy székre és öklét rázta Tisza felé: — Közönséges hitvány kutya! Aljas gazember! Nemcsak politikusnak, de embernek is gaz! Zlinszky István a miniszter- elnöki bársonyszékhez futott és Lukács László miniszterelnök arcába kiáltotta: — Te vagy a nagyobb gazember! Huszár Károly szintén a miniszterelnök felé: — Mi van az osztálysorsjáték tolvajlásaival? A miniszterelnök kínosan, feszengve tűrte a sértéseket. Ugyanis nemrégiben leplezte le az ellenzék, hogy Lukács pénzügyminiszter korában különböző panamák részese volt. „Magyarország miniszterelnöke az ország legnagyobb panamistája” — állapították meg az ellenzéki lapok. S mivel a vád igaz volt. Lukács nem törölhette le a becsületén esett sötét foltot. Hívei azzal mentegették, hogy a panamákkal szerzett pénzt Lukács nem a saját, hanem pártjának céljaira fordította, ebből fedezték a munkapárt választási hadjáratainak tetemes kiadásait. TISZA EGY DARABIG még ott üldögélt az elnöki emelvényen, majd látta, hogy itt nem terem számára babér, az ülést meg sem nyitva, távozott. Az altisztekkel azonban idézéseket kézbesíttetett az ellenzéki képviselőknek: jelenjenek meg a mentelmi bizottság előtt- Elsőként gróf, Károlyi Mihály kapta meg az idézést, aki a papírt széttépte, s a földre dobta. Valamennyi idézésnek ez lett a sorsa. Néhány percig tartott ez a jelenet, amikor a baloldali bejárónál megjelent Angyal József háznagy, utána Pavlik, Schmidt és Beniczky rendőrfelügyelő, majd nyomukban száz felfegyverzett rendőr. A rendőrök körülzárták az ellenzéki képviselőket. A kormánypártiak jobbnak látták, ha távoznak az ülésteremből, és a folyosókon várakoznak. S csak azután tértek vissza az ülésterembe, amikor a karhatalom — hiába tiltakoztak tüntetve Károlyi Mihály és társai — kivezette az ellenzéki képviselőket a tisztelt Házból. S utána a kormánypárt zavartalanul megszavazhatta az újabb törvényjavaslatokat, s sújthatta különböző megtorlásokkal az ellenzékieket. Két nap múlva tartották a következő ülésüket a honatyák. A rendőrség ismét megszállta az épületet. Még az ülés kezdete előtt Pavlik rendőrfelügyelő „mély tisztelettel” felszólította a kizárt képviselőket, hogy távozzanak. Azok azonban nem voltak hajlandók önként elhagyni a Házat, s erre ismét ki vezették őket. Az előző napok botrányai megismétlődtek, sípolás, dobolás, trombitálás, kiabálás akadályozta az ülés folytatását. Tisza újra behívta a rendőröket. Amikor másodszor is megjelentek az ülésteremben, a megmaradt ellenzéki képviselők kivonultak. Tisza megnyitotta az ülést s rövid beszédében megbélyegezte az ellenzéket. EKKOR A BALOLDALI ÚJSÁGÍRÓ KARZATRÓL Kovács Gyula párton kívüli függetlenségi képviselő ugrott a terembe. — Van még itt egy ellen zéki! — kiáltotta, és revolveréből háromszor rálőtt az elnöklő Tiszára. Rosszul célzott. Az első golyó a márványburkolatba fúródott, a második az elnöki asztal oldallapjába, a harmadik pedig az előadói emelvény felett a fadeszkába. Tiszát semmiféle sérülés nem érte. A leggyorsabban felocsúdó képviselők Kovács Gyula felé rohantak. Ö azonban, mielőtt még ebben megakadályozhatták volna, halántékához emelte a revolvert, lőtt, majd végigvágódott a padsorok között. A kormánypárti képviselők -őr jöngve ütötték» rúgták a verében fekvő merénylőt.' Mindenki azt hitte, hogy a szerencsétlen képviselő utolsó perceit éli. Amikor aztán szanatóriumba vitték, kiderült, hogy homloksebe súlyos, de nem halálos. Felépülése után bíróság elé állították, de az esküdtszék — amelynek tagjai szintén gyűlölték Tiszát — felmentette. 1912. JÚNIUS 7-ÉN DÖE KENT A PISZTOLY a képv! selőházi ülésteremben. Már nap, a Népszava hasábja:' Ady Endre cikket írt, s ebbe a munkásság mellett kötelez te el magát: „Hogy a Népszr va szállást ad nekem, a haj léktalannak, számomra e köszönnivaló, nagy dolog, d az Idő. az 6 öreg fejével cső dálkozás nélkül bólint r' egyet. Istenítéletes, vágy vagyos harcnak fergetege in dűlt meg, s e nagy harcrr szívvel, hittel s vérrel fölkészült, egységes hadsereg, mely- lyel az én lelkem tarthat, csak egy van, az, amelynek Népszava a zászlója.” Pintér István Következik: Az elsöpört We- kerle-terv. 110 lakás épül idén a szabolcsi pedagógusoknak A harmadik ötéves terv időszakában mintegy 673 pedagógus teremtette meg kényelmes, a modern lakáskultúra igényeinek megfelelő családi otthonát megyénkben kedvező feltételek mellett. A Művelődésügyi Minisztérium a nevelők életfeltételeit nagymértékben javító, a pedagógusok megbecsülését szolgáló lakásakciót az 1971- es évben is folytatja és 110 lakás építését biztosítja pe- iagógusk olcsóiméi Szabolcs- Szatmárban. At épltkettfli szándékozók száma ebben az évben is meghaladta a rendelkezésre álló keretet, a kölcsönben részesülőket körültekintő, lelkiismeretes munkával, a jogosságot messzemenően szem előtt tartva választotta ki a megyei pedagógus lakásépítő bizottság. A közelmúltban 110-en kapták meg az értesítést a kedvezményes kölcsönről. Az idő rövidsége miatt fontos, hogy gyorsan jelentkezzenek és kössék meg a szerződést az OTP-vel. Sinkovics Gyuláné Pá'yadíjas szabolcsi tanú mányok Megt'e!ení a megyei nevelési évkönyv negyedik kötete Negyedik éve jelenteti meg a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya évkönyvben a megyei pedagógiai pályázatokra érkezett legjobb tanulmányokat. A megyében dolgozó pedagógusok nagy többsége fiatal — 5—10 éves gyakorlattal rendelkezik — s ez idő alatt a szakma eljárásait, módszereit még nem tudták jól elsajátítani. Ezért kíván hasznos segítőtárs lenni a megyei pedagógiai évkönyv, melyben a legjobb nevelési eljárásokat, módszereket, az oktató-nevelő munka új vonásait adják közre. A napokban jelent meg az évkönyv negyedik kötete, amely két év legkiemelkedőbb tanulmányait gyűjti össze a nevelés legkülönbözőbb színtereiről. Szakács Ferencné ti- szalöki kollégiumi nevelő húszéves pedagógusi munkájának egy-egy területéről ad képet. Elemzésében főként a tanulói személyiség megismerésének és a gyermeki személyiség kibontakoztatásának tapasztalatait taglalja. Érdekes — sok szülőt érdeklő — problémával foglalkozik tanulmányában Kovács Gyula nyírbátori iskolaigazgató. A nevelés „mellékvágányaival”, a gyermek személyiségében előforduló torzulások okaival, amelyek megoldására A Nyíregyházi Kertészeti Vállalat üvegházaiban tavaszi pompával“virágzik a tűlipán, a jácint, a hortenzia és a szegfű. A virágkertészek a Julianna névnap után a Zsuzsannára és a nemzetközi nőnapra készülnek, így a tél végén virággal kedveskedhetünk az ünnepeiteknek. A tulipánból háromfajta bontotta ki szirmait, amelyből két fajtának a hagymáit Hollandiából importálták. A régi tüzespiros színű brillant stár már az üzletekbe is került, ie 400 szálat a nőnapra készítenek. A két holland fajtából, i máskányiból és a szputnyik- ból 1500 szálat értékesítenek. nincs kialakult eljárás. A megfontolt és tudatosan tervezett terápia hiánya miatt a veszélyeztetésig, esetenként a fiatalkorú bűnözésig sodródnak gyermekek. Szó esik a tanulmányban az elkényeztetett gyermekről: már az óvodás korban, sőt azt megelőzően is helyes lenne tájékozódni a családi nevelés torzító hatásáról, — írja a szerző. Más oldalról közelíti meg a nevelést Juhász Sándorné és Karádi Gyuláné. A gyermek és a könyv, az olvasás kapcsolatát vizsgálták meg az újfehértói általános iskolai diákotthonban. A gyermekek olvasás iránti érdeklődését, motívumait, a műfaj és az olvasott művek mennyiségi és minőségi, tartalmi vonatkozásait, — alapjában az olvasóvá nevelés tennivalóit adják közre. Veres Gyuláné nyíregyházi szakfelügyelő az életkori sajátosságok szerepét tanulmányozta a hetedik osztályos földrajz tanításában. Csermely Tibor Gárdonyi világnézete pályájának második szakaszában írott történelmi regényeivel, Jene József a képzőművészeti alkotások segédanyagainak felhasználásával foglalkozik az évkönyvben. (Pg) A szputnyik nevű tulipánnak különleges színe van, rózsaszín, fehér csíkozásé a virágái- nak szirma. Jácintból négyfajta virít, az anné marié, á bismark, a ping peárle éos a linocce. Ezekhői a virágokból ezer szálat árusítanak. Az előhajtatott hortenzia is bontogatja már szirmait. Ebből a szép virágból jelenleg 30 szál virít, de húsvétig 4500 szál nyit szirmot, amiből bőven jut a nőnapra is. Ugyancsak március 8-ra készül az amárylis, a primula és a szegfű, amely egész télen virágzott. A szegfűből eddig több mint 2000 szól került a virágkedvelőkhöz. Jól fizet a gyógynövény Hazánkban mintegy 30—35 ezer holdon harmincféle gyógynövényt termeltet a HERBARIA. Ebből Szabolcs- Szatmárban évek óta 10—12 féle gyógynövény termelésével foglalkoznak termelőszövetkezeteink és a háztáji gazdaságok. Az elmúl, évben a kedvezőtlen időjárás ellenére is 3 millió 200 ezer forint értékű gyógynövényt termeltek a megye terrr-’őszövetkeZetei és a háztáji gazdaságok. A közös gazdaságokban megtermelt gyógynövények értéke meghaladta a 2 millió forintot, míg a háztájiban a bevétel 1 millión felül volt. Különösen szép jövedelmet biztosított a gyógynövény termelése a biri Táncsics Tsz-nek. amely 300 ezer forintot kapott érte, a nagy halászi Petőfi Tsz ebből származó bevétele elérte a 280 ezer forintot A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz 100 ezer forint értékben termelt értékes gyógynövényeket. A gyógynövények termelése népgazdaságilag is fontos, emellett jövedelmező is. Ebben az évben a HERBÁRIA 5Ö0 hold gyógynövény termelésére kötött szerződést a tsz- ekkel és a háztájival. Különösen jelentős jövedelmet biztosít közülük a borsmenta és a gyapjas gyűszűvirág. A gyapjas gyűszűvirág (digitalis) termeléssel különösen az almatermelő termelőszövetkezetek foglalkoznak szívesen, mivel ennek a gyógynövénynek a talajmflvelése és első vágása az almaszüret előtt történik. A digitálist a háztájiban korlátlanul lehet termelni, melyre a HERBÁRIA megbízásából az AFÉSZ-ek kötnek szerződést. Vetésének éppen most, februárban és márciusban van az ideje. Előadássorozat az üzemegészségügyről Háromhetes program kezdődik az üzemegészségügyről március elsején Mátészalkán. ’A városban üzemegészségügyi kiállításokat rendeznek, előadásokat tartanak, amelyek az ipari üzemek problémáival föglálköznak. Az előadások témái között szerepel a kisgyermekes és terhes anyák Munka Törvénykönyvben biztosított jogainak, kötelességeinek érvényesülése az üzemekben, vállalatoknál. Külön foglalkoznak a munkavédelmi óvó rendszabályok betartásával és az elsősegélynyújtással, míg egy másik előadás "az üzemi munkaártalmak megelőzésének problémáiról szol. Virágzik a tulipán, a jácint és a hortenzia A VÖRÖSKERESZT EREDMÉNYEI Véradás, előadások, mozgalmak Több ezer liter életmentő vér — Százezren a vöröskeresztet előadásokon A Szabolcs-Szatmár megyei Vöröskereszt 363 szervezete és 22 ezer 97 tagja nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza a tavalyi évre. Számos térítés- mentes véradónapot szerveztek, tanfolyamokon tájékoztatták az embereket az egészséges élet feltételeiről. Előadásokat tartottak az alkoholizmus ellen. Emellett az árvíz idején pénzzel és ruhaneművel segítették a károsultakat, de tevékenyen részt vettek a mentési és a helyreállítási munkáknál is. Tavaly 1835 egészségügyi előadást szerveztek, amelyeken orvosok adtak felvilágosító tanácsokat. Több esetben kísérő filmvetítésekkel kapcsolták össze az előadásokat. A lakosság szívesen fogadta az ilyen irányú egészségügyi törekvéseket, amit az 1970. évi több, mint 100 ezer ember -észvétele is bizonyít. Hasznos volt az egészség- ügyi ismeretek tanfolyama is. ahol elsősegélynyújtást, üzem- egészSégtant, anyák iskoláját és házi betegápolást tanultak a résztvevők, szám szerint 10 ezren. A legszebb eredményt a térítésmentes véradómozgalof»ban érték eL 1970-ben 17 ezer 562 fő nyújtotta karját az orvosoknak, több ezer liter életet mentő vért szedtek. A tisztasági versenyben három járás, a mátészalkai, a fehérgyarmati és a vásáros- naményi az árvíz miatt nein tudott részt venni. A nyíregyházi járásban 25 ezer 545 lakóházat értékeltek, ebből 7 ezer 646 felelt meg a követelményeknek, nyerte el a „Tiszta udvar, rendes ház” Címet. Nyíregyházán 963, a kisvárda: járásban 4249. a nagykállói járásban 1109. míg a nyírbátori járásban 4522 lakás felelt meg a tisztasági verseny követelményeinek. Sajnálatos, hogv az elmúlt évben egyetlen községünk sein érte el a ..Tiszta virágos község” címet. Egyre nagyobb szerep jut a Vöröskeresztnek a mezőgazdasági és ipari üzemekben is Számos mezőgazdasági üzemben tartottak eisősegélvnvúit' tanfolvamot és a növényvédő szerek mérgezésének megelő zésével kapcsolatos felv’lágo- si'tó előadásokat. Kitértek ft- idős tsz-ta^ok és hVl’ddBasok vaiamlftt a tafhes nők kwr* nyebb munkakörben való foglalkoztatásának ellenőrzéséra is. Valamennyi általános és középiskolában felvilágosító tanfolyamokat és tisztasági versenyt indítottak. A véradáshoz hasonlóan itt is szép sikereket értek el, 30 ezer fiatal vett részt a foglalkozásokon, ahol fontos egészségügyi ismeretekkel bővítette tudását. Az elmúlt évi tapasztalatokat az idén hasznosítják a Vöröskeresztnél. A felvilágosító munka középpontjában továbbra is az aktív egészségvédelem áll. A felnőtt lakosság és a fiatalság részére számos felvilágosító előadást és tanfolyamot szerveznek az egészséges életfeltételekről. A tanfolyamok száma eléri az 1971- es évben a 350-et, amit szakorvosok tartanak az érdekelteknek. 319 véradónapot terveznek. A Vöröskereszt szorgalmazza a cigánytelepek fokozata« felszámolását, a cigánylakosság munkába állítását, elősegíti a 3—6 év közötti gyerekek óvodai elhelyezését, nyári napközi otthonok létesítését. b. n.