Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
4 óidat KELET-MAGYARORSZAO 1971. január 14. UE—28-AS ÉS SUPER ZETOR SZERELÉSBEN JÁRTAS mezőgazdasági gépszerelőket felveszünk Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZNI: MŰSZAKI ERDÉSZET NYÍREGYHÁZA. Kótajj út li. szám alatt az ERDÉSZETVEZETÖNÉL. (21643 Emeletes 0 „öröklakás" sertéseknek Babtermesztés vetőmagnak Milyen körülmények között legjobb a sertésállomány hústermelése? — Erre a kérdésre keresi a választ évtizedek óta dr. Pátzay József, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Mezőgazdasági Termelésfejlesztési Intézetének főtechnológusa. A mezőgazdasági üzemekben összegyűjtött tapasztalatok alapján új eljárást sikerült kidolgoznia, amely forradalmasíthatja a hagyományos sertéstenyésztést. A Georgikon módszer és az ehhez kapcsolódó sertéshizlaló épülettipus érdeklődést váltott ki a szakemberek •körében. A szabadalom alapján 15 sertéstelep létesítését kezdték meg, melyek férőhelye: 9—15 ezerig variálható. Az elsők között Békés megyében vállalkoztak az új eljárás megvalósítására. Jelenleg három Georgikon típusú telepet építenek. Serlés és a stresszhatások A gazda szeme hizlalja a disznót — mondja egy régi ■közmondás. Bár ez így szóról szóra nem igaz, az azonban bizonyos, hogy az állatait ismerő jó szakemberek hosz- szú tapasztalatok után olyan jelenségeket is észrevesznek, amelyek eddig elkerülték a tenyésztők figvélmót. Dr. Pátzay ^ ;ef először arra lett figyelmes, hogy a sertések költöztetése nagyon megviseli az állományt. Az ezzel járó stresszhatások csökkentik a hústermelést és nagyfokú étvágytalanságot okoznak. A hagyofnánvös tenyésztési eljárások szerint pedig háromszor, négyszer „lakhelyet” változtat a sertés, amíg a kismalacból hízó lesz. Megállapította azt is, hogy a sertésállományt nemcsak a szokásos betegségek veszélyeztetik, a mikroklíma változása is nagymértékben igénybe veszi az állatok alkalmazkodó, védekező képességét, energiáját. Ól rnärklin rendszerrel Az új módszei’ a költözéstől és mikroklíma változtatástól kíméli meg az állatot. A hagyományos sertéstartó épületekben azonban az új «ljárást nem lehet megvalósítani, ezért a kutatóra várt a sertések „öröklakásának” tervezése is. Először a belső berendezést készítette el, amely rnärklin rendszerű, szétszedhető vasvázból áll. Ez rendkívül higiénikus, hiszen nagytakarításkor minden egyes része könnyen fertőtleníthető. Előnye továbbá, hogy az ellető berendezése pár óra alatt átalakítható elő- nevelővé. így az első költözéstől máris megmentették az állatot. Mindehhez korszerű, automatikusan működő etetők és itatok kapcsolódnak. felmeay-e a malac az emeletre? Az első variációban a Georgikon sertéstelepek pavilonrendszerben épülhetnek. Az állatnak csupán egyszer kell lakhelyet cserélni. A keszthelyi szakember legújabban már emeletes ólakat tervezett, amelyet csak a vágósűlv elérése után hagynak el az állatok. Az emeletes épület jóval gazdaságosabb, mint elődje, hiszen felére csökkenti a közművesítés költségeit, s kisebb a területigénye is. Ezt az ötletet azonban majdnem „megtorpedózták” a sertések. A bátortalan jószág ugyanis a lépcsőn még csak fel mer menni, de vissza már nem. Az emeletek közötti közlekedésre így a csúszda és a lépcső sajátos kombinációját kellett kialakítani. Megtérülés — nyolc évvel hamarabb A kényelmes épületekben keveset mozognak az állatok, s ezáltal a kívánatosnál jobban elzsí rosod hatnak. Ez a veszély fenyegetett, de csak addig, míg nem találták meg az alkalmas fajtát. Az agrártudományi főiskola állattenyésztési tanszékének munkatársai olyan sertést nemesítettek, amely a nálunk ismertek gőzül a legkevésbé hajlamos az elzsírosodásra. Az új módszer és az új fajta együttesen kiugró eredményeket produkált máris. Gazdaságosságukat legjobban bizonyítja, hogy a Georgikon- telepek beruházási költsége 6—8 évvel hamarabb megtérül, mint a hagyományos sertéstelepeké. Barta Éva Hazánkban, de főleg megyénkben úgy a zöld-, mint az étkezési szárazbab termesztésének évtizedek óta igen nagy jelentősége van. Régebben a belföldi szükségleteken belül nagy mennyiségű ve ő- és étkezési babot is exportáltunk. A II. világháborút követő évek után bab+ermesztésünk erősen hanyatlott és a mélypontról csak nagyon nehezen tudjuk elmozdítani. Ennek okát a helytelen termesztéstechnológiában kell keresni. Babtermesztésünk a múlthoz hasonlóban a jövőben is csak úgv tesz gazdaságos, ha ter- meséUa,mainkat a mezőgazdaságilag feitett országok szintiére oTPeiiük. A ietezdégi »la. esony termoznmok okai: a nem megfelelő tápanyagellátás. a vetés helytelen kivi ~el "zése, a vízszükséglet kielégítésének hiánya és a betakarítás teién mutatkozó hiányosságok A hibák kiküszöbölésére és a termés megfelelő növelése érdekében a termesztéstechnológiának főleg azokra a kísérleti & gyakorlatiján jól megállt eredményeire mutatunk rá, amelyek a termés alakulására döntő befolyással lehetnek. A bab talajának megfelelő tápanyagellátottsága elsőrendű feltétele a jó termésnek. Mind a kísérleti, mind a gyakorlati adatok szerint a bab termésére a talaj szervesanyag-tartalma nagyobb hatással van. minta szerves anyag nélkül adagolt műtrágyák. Utóbbiaknak csak megfelelő szerves anyag jelenlétében van 'fo-mésfokozó hatásuk. A Kertészeti täte’ Intézet nágjiSzemi ' kísérlete aianián bebizonyította, hogy 200 mázsa szerves trágyával trágyázott talajon 50 mázsával, de legtöbb esetben még ennél is nagyobb arányban növelhetjük a termést. A vetés fontos. Ügy a gyakorlati, mint a kísérleti adatok szerint, a cserepesedésre hajlamos ás a közép- kötött talajokon a 3—4 centi mélységű vetés mutatkozott a legjobbnak, lazább talajokon 4—5 centiméterre mehetünk. Ennél mélyebbre sehol sem indokolt. Nagy figyelmet kell fordítani a csiraszám kivetésére is. Kisebb terme'ű, zömök fajtákból 260—280 ezer holdankén- ti. magasabb termetű fajtáknál 240—260 ezer csiraszám mutatkozik jónak. Nem új dolog: az időbeni öntözéssel a termést megkétszerezhetjük. Ez azonban csak akkor hatásos, illetőleg úgy fokozza a termést, ha a talaj szervesanyag-ellá'.ott- ságáról is megfelelően gondoskodunk. Öntözés szempontjából kritikus idő a bimbóképződés. Ebben az időben már egyszeri öntözéssel Is nagy eredményt érhetünk el. A bab rendkívül érzékeny a túlönt.özésre is. ezért öntözésenként 30—tel milliméter csapadéknál ne öntözzünk többet. A talaj gyommentesítése szintén nagy gond. Amikor a bab beérett, ne halogassuk az aratást, mert ha a bab érett állapotban többször megázA- a hüvelyekben a termés könnyen fertőződik, vágj’ kicsirázák, és így értékéből sokat veszít. Amennyiben esős időjárásban aratjuk a babot, ha száraz, asztugoljuk illegve rakjuk állványra. Az asztag alá 30—40 centi vastagságú szalmaréteget teszünk és fedjük be a tetejét Modernebb, gyorsabb módi." a betakarításnak a speciális babcséplővel való magfejtés. Vagy végezhetjük átalakítót* gumibotos és gumi verőléccel ellátott kombájnokkal is a eséplést. A kár- és kórokozók következtében előálló veszteségeik évről évvé nagyobb terméskiesést okoznak. Igyekszünk ezt már a vetőmagná1 megakadályozni csávázással A tenyészidő alatti legveszedelmesebb betegsége a babnak a baktériumos áaszuly- vész. Feltétlenül védekezni kell ellene 1 százalékos boar- dóilével, de töbsaör megismételve. Szakkönyvtárunk Zöldségfélék növényvédelme Hányszor állunk tanácstalanul u^y-egy növényi betegség vagy kártétel láttán. A bogarakat, hernyókat órák hosszáig nézegetjük, vizsgál - gátjuk, mégsem jövünk rá. hogy melyik kártevővel van dolgunk. De tegyük fel, hogy megismerjük a károsodás okát, akkor is előttünk áll a nagy kérdés: milyen szerrel, milyen töménységben, mikor és hogyan védekezzünk? Könnyebb annak, aki felnyúl a könyvespolcára és segítségül hívja a szakkönyvet — ha van. A zöldségtermesztőknek mindeddig nem volt magyar nyelvű, összefoglaló mű erről a népgazdasági szempontból is rendkívül fon'os témáról. Dicséret illeti tehát a fiatal szerzőket: Beczner Lászlót. Bodor Jánost. Paizs Lász- lónét a bátor kezdeményezésért. Elég csak átlapozni a könyvet, s máris látszik a siker. Maidnem 300 db szakmailag is kifogástalan új felvétel színesíti és egészül ki a jól tagolt, rendszerezett, tömör. d» mégis könnyen érthető stílusban megírt mondanivalót. A külföldi és hazai kutatások. valamint gyakorlati tapaszba1 »tok összegezésével közreadott fejezetrészek ismerete főbb zölds'-'efí,p:nk élettani vírusos, baktériumos és gombás betegségeiről.-------' M-te -> kártételekről a nagyüzemekben éppúgy nélkIdőzhetetlen a korszerűbb gazdálkodáshoz, mint a házi és háztáji kertekben. A nyíregyházi Ságvári Terme1 Sszövelkeze'ben nagyüzemi tojástermelés f ly k. A 13 500 tojótól idén közel 3 és fél millió darab étkezési tojást küldenek piacra. Képünkön: Gyurján Józsefné és Kiss József né ellenőrzi az önműködő Hatókat Józgef felv Perlitkonferencia M agya r o rszágon Ez óv késő tavaszán a KGST-országok nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A balatonfüredi tudományos értekezlet, mely az első ilyen nagyszabású nemzetközi megbeszélése lesz a mi Hegyaljánk igen értékes nyersanyagának, elsősorban a műszaki, építőanyag-ipari, szigetelőanyagként való fel- használás tudósait jutatja előadóasztalhoz. De szót kap a konferencián az egyre jobban terjedő mezőgazdasági felhasználás is, mivel a megfelelő arányban perljttel kevert talajban a magok kelése gyorsabb, egyenletesebb, intenzívebb a fejlődés, dú- sabb a gyökérzet és ezáltal a kis hajszálgyökerek a palán ák kiültetésénél nem szakadnak el, hanem a rajuk tapadó kis perlitszemcsékkel együtt kerülnek az új talajba. ezért több héttel korábban lehet például primőröket termeszteni, Erről beszél majd dr. Papp Klára, a per- lit mezőgazdasági felhasználásának hazai szakembere. Képünkön a tudósnőnék — aki a kertészeti egyetem adjunktusa — egyik érdekes kísérletéről mutatunk be két képet. Cecei paprika tövéről készült mind a kettő. A soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet földjein történt kísérte ele eredményét rögzíti a két felvétel. Az egyik soványabb gyökérzetű perlit nélküli talajon élt és ellenőrzésként ültették a másik tábla mellé, ahol viszont, mint a képen is látható, hatalmas gyökérzetet növesztett a paprikatő. Korunk mezőgazdasága
