Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

im Január M. Kmvr MACYARnnerárt 8. eMs’ Egységes irányítás az adóügyben (!) Önállóság és az adóiig^ új rendszere Két és fél éve, 1967. július 1-ével hozták létre a Sza- bolcs-Szatmár megyei Válla­lati és Szövetkezeti Adóhiva­talt, ez év január 1-től pedig a Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóságának Sza- bolcs-Szatmár megyei Hivata­la nevet kapta. A névválto­zással együtt a feladatok is bővültek. Mi tette szükséges­sé az átszervezést, erről be­szélgettünk Mártáit Lajos hi­vatalvezetővel, és Csík Lász­lóval, a hivatal mezőgazda- sági osztály vezetőjével. A hivatal alapvető felada­ta nem változott, csak kiszé­lesedett. Mint az elmúlt évek­ben, úgy ezután ifi az elsőd­leges feladat a gazdálkodás pénzügyi ellenőrzése, az ál­lammal szembeni kötelezett­ség teljesítésének vizsgálata, olyan módon, hogy ne sértse a vállalatok önállóságát. Az viszont, hogy a vállalat ele­get tett-e az állammal szem­beni kötelezettségének, hogy a költségvetési juttatásokat jogszabályszerűen vette-e igénybe, hogy a vállalati alapok képzése az előírások szerint történik-e, a hivatal feladata. Ezenkívül ellenőrzé­seink, melyek a számviteli Egészségügyi tanfolyamok Néhány nap csupán, és Nyíregyháza 22 üzemében, szövetkezetében és intézmé­nyében megkezdődnek a téli elsősegélynyújtó tanfolyamok. A sort az UNIYEKSIL vál­lalatnál kezdik, ahol a vasi­pari ktsz-szel közös foglalko­zásokon vesznek részt a dol­gozók. A tsz~ek közül a Vö­rös Csillag és a Ságvári kö­zölte, hogy ebben az évben is szükségesnek tartja dolgo­zói kiképzését a legfontosabb általános tudnivalókra. A 22 helyen mintegy 1000—1200 jelentkezőre számítanak, akik az egyszerű segélynyújtáson kívül a szakterületüknek meg­felelő foglalkozási és üzemi balesetekkel kapcsolatos tud­nivalókat is megismerik. A Magyar Vöröskereszt ál­tal rendezendő tanfolyamok — közül az idén is megtart­ják az anyák iskoláját, az üzemegészségügy i és házi be­tegápolási foglalkozásokat, amelyek elvégzése után a hallgatók igazolást is kapnák. Ezeken a tanfolyamokon a számítások szerint két éá fél ezer résztvevőt várnak. rendre és az okmányfegye­lem megtartására vonatkoz­nak, a vállalatok érdekeit is szolgálják. Az átszervezést az tette szükségessé, hogy a gazdálko­dó egységek adóztatása köz­pontosítva legyen. Korábban a termelőszövetkezetek a já­rási tanácsok pénzügyi osz­tályaihoz tartózták, a vállalati adóhivatalhoz pedig a válla­latok, az OKISZ, a SZÖVOSZ érdekképviseletébe tartozó szövetkezetek, állami szer­vek, intézetek és intézmé­nyek. A múlt évi 2013 kormány- határozat a 24,7Q, a 25/70 koimányszámú remeteietek, továbbá a 22/70 PM rendedet, intézkedik az adóapparátus átszervezéséről. Az intézke­dés következtében a hivatal teendője lett, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek be­ruházásaira adott állami tá­mogatás rendeltetésszerű fel­használásának ellenőrzése, nem rendeltetés szerinti fel­használás esetén pedig a tá­mogatás v issza vonásának kezdeményezése. A költségvetési bonyolítást a Debrecen, Beloiannisz út 4. szám alatt lévő területi Égj korábbi cjöntésnek megfelelően Mándokról a szentendrei skanzenbe köl­töztetik át a görög katolikus fatemplomot. A bontást az idén végzi el az Országos Műemléki Felügyelőség Sza­bolcs megyei főépitésvezető- sége. Már most készülnek a munkára, amely igen nagy szakértelmet követel. A Nép­rajzi Múzeum munkatársai­val együttműködve bontanak majd, minden egyes épülete­lemet gondosan beszámoznak, és az egész folyamatot fény­képezik, illetve filmezik. A bontott anyag telítés után kerül új helyért», ahol az ere­deti állapotnak megfelelően szerelik össze. Elokészühiek a fehérgyar­mati munkára is, amely le­het, hogy még e hó végén, igazgatóság mellett működő adóelszámolási iroda végzi. Az adóelszámolása iroda — az állami vállalatok és szövet­kezetek igénylései alapján — bonyolítja a költségvetési kapcsolatokat, folyósítja a támogatásokat, illetve fogad­ja a befizetéseket. Az átszervezéssel tehát az állami vállalatok és szövet­kezetek revízióját egységes irányítás alá vonták. Ezzel azt kívánták elérni, hogy mindenki azonos elbírálásaié kerüljön, és hogy a vonatko­zó jogszabályok mindenkire egyformán legyenek érvénye­sek. Könnyítés, hogy a ter­melőszövetkezeteknek az ed­digi havi adóbevallást a jövő­ben negyedévenként kell megtenniük. Az adófizetés rendszerében történt változások és az adó­hivatal átszervezése a megye minden gazdálkodó egységét érinti. Éppen ezért a számvi­teli és pénzügyi területeken továbbképzéseket tartottak, illetve tartanak, hogy a kor­mányhatározatból, illetve a végrehajtási utasításból adó­dó változásokra felhívják a számviteli és pénzügyi szak­emberek figyelmét. (balogh) de legkésőbb februárban kezdődik. Ez pedig a fehér- gyarmati templom zsindelye- zése. A műemléki felügyelő­ség budapesti üzemében el­készült a 20 ezer zsindely, az új toronyfedő. Az állványo­zással kezdik, hogy amikor beköszönt a kora tavaszi jó idő, a tetőfedők is végezhes­sék nagy szakértelmet igény­lő munkájukat. A szabolcsi főépitésvezető- ség egyébként újabb meg­bízásokat is kapott Borsot' megyében. A szerencsi, sá­rospataki és diósgyőri mű­emlékhelyreállítási és megó- vásj tevékenységen kívül az idén rájuk hárul a mezőnyá- rádi és kurittyáni régi kolos­torok restaurálása is, vala­mint az Avason lévő fato­rony helyreállítása. Az idén lebontják a mándoki templomot Útépítés 215 millióért Korszerűsítik a t szavas vári és vásárosnaményi utat Százszemélyes munkásszálló Fehérgyarmaton A következő öf esztendőre tervezett példátlan arányú, milliárdos útépítési program megvalósításának első esz­tendeje lesz az 1971-es év a közúti építő vállalat dolgo­zói számára. Már az első év is nagyobb feladatokat tarto­gat, mint a korábbi, vagy csak az előző is. 1969-ben a tervezett 152 milliós munká­val szemben 189 millió fo­rint értékűt végezitek el a megyében 1971-re, a negyedik ötéves terv első esztendejére 215 milliós útépítési tervet tű­zött önmaga elé az útépítő vállalat, Elkészül az idén 26 millió forintos költséggel a Nyű-egyháza—Tiszavasvári úit korszerűsítése, amelyet végig hat méter szélességűre épí­tenek meg. Kijavítják, több kilométeres szakaszokon asz­falttal burkolják a már erő­sen megrongálódott 41-es, nyíregyháza—beregsurányi utat, ismertebb nevén, a vásá- rosnaményi műutat. Korsze­rű burkolatot kap többek kö­zött a Penyige—Rozsály, a Jánkmajtis—Gaosály, a Be- regdaróe—Eéhérgyanmat kö­zötti út. A megye számos helységé­ben épülnek új bekötő utak. így például a Perkedpusztú- ra, a Nádas-bokorba, a Nagykálló-Butykátainyára és a Ludas-tó településre vezető utakat is ebbén az évben ké­szítik el. Több tsz-nek, állami gazdaságnak is megoldódik az útgondja. A tomyospálcai Elákóczi, a kómorói Búzaka­lász, a búji Üj Élet Termelő­szövetkezetekben, a Nvíuma- da/i Állami Gazdaság terüle­tén és még huszonöt gazda­ságban készül mezőgazdasági út, összesen 50 millió forint értékben. Számottevő a terv­ben a községi tanácsok meg­rendelésére végzendő munka is. Három városunk útviszo­nyai tovább javulnak 1971- ben. Nyíregyházán folytatják a nagykörút építését, és be­fejezik a Kossuth utca kor­szerűsítését. Jelentős lesz a Mátészalkán és Kisvárdán sorra kerülő útfelújítás, a városi igényű útépítés. Hiába nagyobb az eddigi­eknél az útépítők ez évi programja, közel 100 millió forint értékű megrendelést közottük gazdaságilag igen fontos munkákat — kellett visszautasítani a tervkészítés néL Ennek oka elsősorban az építőanyag-hiány, de nem sokkal biztatóbbak a kilátá­sok szállt tóesaközök dolgában sem. Miután jövőre várható­an meghaladja a 300 millió forintot az a munka, ami az útépítőkre vár, növelni kell legalább a „haa^ú”, a megyé­ben rendallkezéste álló, út­építéshez alkalmas anyagok kitermeléséi, n ókiául a tar- pai, a barabási kőbán vakban, a Felső -Tisza-vidéki folyam­kavics kiemelőhelyeken. Bár a Szovjetunió meghosszabbí­totta 1971-re is az árvíz után kötött igen előnyös kőszállí­tási szerződést, azt azonban már csak remélni lehet, hogy így lesz 1972-ben is. A közúti építő vállalat több irányú belső intézke­dést tett, hogj#a tervezett munkákat el is végezzék. Olyan magas fokban gépesítik a munkafolyamatokat, hogy a rendelkezésre álló géppark nemcsak a mostani tervidő­szak, hanem a következő öt­éves ten' munkaigényeit is ellátja majd. A helyreállitás- hoz az államtól kapott több tízmilliós gépi segítség szállí­tása folyamatos. Tavasszal megkezdi az üzemelést Fe­hérgyarmaton az aszfaltgyár. Töob henger, nagy teljesít­ményű rakodógép és más útépítő gépi berendezés ér» kezik meg megyénkbe, ame­lyek könnyítik az útépítők nehéz fizikai munkáját. Fehérgyarmaton és Vásá* rosnaményban újabb építés* vezetőséget hoztak létre, s ezzel hatra nőtt a vállalat ki­helyezett építésvezetőségeinek száma a megyében. Fehér­gyarmaton az idén kezdenek hozzá egy százszemélyes, hu­szonöt szobás, étterrnes mun­kásszálló építéséhez. fc> nem utolsósorban: ötszázalék oa jövedelemszint — bér és egyéb anyagi juttatás — nö­vekedést tervezték erre az esztendőre, hogv anyagiakban is megnyilvánuljon a nehea fizikai munkát végző ülepí­tők megbecsülése. (kádár) .......J!. ■.............. . . Exportra: hevesi, börley, szabolcsi fajták SiáTin'lliós beruházás a KyfregyMzi Dohányfermentáló Vállalatnál 1971. január I-től, alapítá­sának 20. évében — 7 év után ismét önállóan gazdálko­dó vállalatként dolgozik a nyíregyházi dohánygyár új nevén: Nyíregyházi; Dohány- termen tálé Vállalat. Az öt megyére kiterjedő, 14 üzemmel és 19 szárítóteleppel működő nagyüzem munkáin, tevékenységi köre nem vál­tozik. Ellenben, — ahogy Hajdú Sándor igazgató mond­ta: — az önálló gazdálkodás, a megnövekedett jogkör nagyobb felelősséget ró a gazdasági vezetőkre, az egész kollektívára. Err^ az esztendőre 600 mil­liós termelési érték előállítá­sút tervezik. 150 ezer mázsa feldolgozott, fermentált nyers dohányt adnak elsősorban — 1200 vagonnal — a hazai iparnak, a cigaretta-, illetve dohánygyáraknak, másrészt pedig — 250—300 vagonnal — exportra, a MONIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat útján. Exportra változatlanul a he­vesi, a börley, valamint a természetes útion fermentált szabolcsi dohány megy. Né­hány szocialista országba a gépi úton fermentált szabol­csi fajtának van nagyobb pia- ca. Az 1971—72-es évre 20 500 holdra kötnek dohánytermel- tetjési szerződést. A termőte­rületet a következő években sem kívánják növelni. Sőt az 'ötéves távlatban ötszáz holddal csökkentik. Az ér­tékkülönbözetet a termésát­lagok növelésével és az érté­kesebb dohányfajták termel­tetésével pótolják. Az idén még túlsúlyban lesz a sza­bolcsi fajta, de a következő 5 évben szerkezeti változás­sal fokozatosan csökkenteni kívánják a szabolcsi dohány termőterületét az értékesebb dohányok, a hevesi., a kerti és a böjrley fajták javára. A, tervidőszak végére mar csak 11 900 holdon termeltetnek szabolcsi le válfajt. Már az idén is hevesiből 600 holddal több, de a másik két fajtából is számottevően nagyobb területre kötnek szerződést, mint az előző év­ben. Ezeknek a dohányoknak nagyobb az értékük jobb a terniésátiaguk és magasabb a felvásárlási áruk, s nem utolsósorban külföldi érté­kesítésre is kapósaobak. A hazai és a külföldi igények egyaránt a nikotinszegény dohánvok felé tolódnak. Ezért a termelők érdeke is, hogy elfogadják a szerkezed áta­lakítás .gondolatát. Nagy pbb önállóságot kap­nak a beváltóüzeniek is. Ny©» reségességi tervet dolgoznak ki részükre, önelszámoló egy­séggé szervezik valamennyiig A vállalat tekintélyes összeg 4 anyagiakat is hajlandó ál­dozni a termelőkkel való szo­rosabb együttműködés, a ter­melőkedv fokozása érdeké­ben. Egyelői*», de már 1971- ben 5 millió forintot szánnak arra, hogy a dohánytermesz­téssel foglalkozó termelőszö­vetkezetekkel — közös beru­házással — szárítótomyokat építsenek, kifejezetten a he­vesi dohány mesterséges szá­rítása céljáira Az előretérvezés része, hogy a vállalat központi gyá­rának, a nyíregyházi fermen­tálóüzemnek a közel 100 milliós beruházással végzet) rekonstrukciója gyakorlatilag az idén befejeződik. A mű­szaki átadás-átvétel 1972- ben lesz, de a próbaüzeme­lést már az idén, az új do­hánnyal megkezdik. <k. e.) Mielőtt az ember belemé­lyedne az örökösödési ügyek tanulmányozásába, először is tisztázni kell, hogy van örök­hagyó és örökös, és amit va­laki jussolt, azt illetőségnek, az öröklés tárgyának kell nevezni. Meg szolgalom. Mi­csoda szó! A hozzá nem ér­tőnek idegenül hangzik. A közjegyző, akitől érdek­lődöm. rám néz a szemüvege fölött csodálkozik — mi ér­dekes van abban, hogy az emberek örökölnek? — Mit? Ezt, azt. Tizenkét éve csinálja. A tiagykendős öregasszonyok, pacskeros öreg mberek köz­jegyző úrnak hívják. „Köz­jegyző úr. kérem...’’ „Ara­nyos, nyugodjon meg, min­den rendben lesz.” — Mégis mif örökölnek? Földe > házat, pénzt, szob­rot, bélyeggyűjteményt, aranyat? ' — Mindent, ami személyi tulajdonban van: ingatlant. Ingóságot, jogot, követelést képefeet. Végrendelete volt, pereskedésre nem került sor. Miből? Hogy miből élik némelyeknek?! Kocsira, ház­ra, telekre. Miből? Legtöbb­ször az örökségből. A házat áruba bocsátják, a bútorokat, ingóságokat széthordják (a rossz szekrény a padlásra kerül, a Uacat a szemét­dombra). Városon fürdetésre mennek. ..Hagyatékot, ágytol- lat, limlomot veszek.” Faiun meg mindent, „ki tudja, mire lesz még jó”. Az örökölt összegeket pedig befektetik: házba, telekbe, kocsiba. így éri meg. azt mondják. — A legkisebb örökség? — Pár száz forint. .Ócska­ságok. limlomok, értéktelen dolgok. Az ilyesmi nem ke­rül hivatalos fórum elé. Végrendeletek. A végren­delet kéféle lehet: közvég­rendelet, amit a közjegyző csinál, és magán végrendelet. Ezt két tanú irienVtében zá­radékolni szokták, ők „mint felkért végrendeleti tanúk bi- zonyítiák. hosv az ál aluk is­mert végrendelkező az ok­iratról kiietentette. hogy az ő végrendelete. és együttes jelenlétükben aláírta”. Szó­ban csak az végrendelkezhet, akinek az élete veszélyben forog. Imi, olvasni nem tu­dó egyének csak közvégren- deleet tehetnek, ugyanúgy a süketek és némák is. A végrendeletnek ez a formá­ja 1960. május elsején lépett életbe — azóta van érvény­ben a PTK —, azelőtt rend­szerint kölcsönös és közös végrendelet volt. A végrendelet olyan szo­morú dolog. Mikos á szóft hallom. rninnirr haldokló. égó szemű, be­cset arcú borostás ör'gem- ber képe jelenik meg. aki csontos kezét friemeli, és íté­letet oszt A házam... a föl­dem.. a tópzégo’m... Szerződések Öröklési szer­ződést már többet kötőitek Ezt azonban főleg magán­ak i v- ■ in rögzítik — ügyvé­dek előtt. — Menjen az Illetékkisza­bási Hivatalba. „F'dfop.adá' 8-tól 12-ig” — mondja a te­lefonba a hivatalnoknő El­megyek, megtudom, hány ezer éven e az örökhagyó, az örökösök számát indexszá­mok jelölik, ezeknek als zá­rnák vannak —• nehéz kike­resni. Megtudom azt is, hányán fizetnek 500 forinton aluli illetéket, és hányán 10 ezer forint felett Periratok. Perérték har­mincötezer forint, tárgyalá­sok szánra négy. „Édesapám, néhai Sz. F. 1968 decembe­rében meghalt. Halála ide­jén házassági kötelékben volt. Házastársa Cs. Anna al­peres. Néhai Sz. F. 1953-ban végrendeletet készített, mely­ben általános örökösévé há­zastársát ette meg. Engem kötelesrész címén az ingat­lannak fele értéke illet, me­lyet egyelőre 35 ezer forint­ban jelölök meg.” ítélet: a járásbíróság a felperes kepe­setének helyt adott. Hagyaték értéke: 65 ezer 800 forint. Tárgyalások szá­ma: 7. Néhai K I.-nek egyet­len gyermeke vagyok. Vég­rendeletében házas ingatlan­nak a tulajdonát képező fél illetőségét, valamint az ösz- szes ingóságát anyámra, az alperesre hagyta Kötelésrész -ímén engem a fele illet. Az alperes 71 éves. öregségi já­radéka van. 15 ezer forint készpénzzel rendelkezik. Kö. elesrész címén fizessen ne­kem 7700 forint tőkét, vala­mint a felmerülő perköltsé­geket.” ítélet: a bíróság a felperes keresetének hely) adott. Tárgyalások száma: öt, pertárgy értéke- 14 660 forint. „Özv. F. G.-né örökhagyónak csak az ingatlanjai kerültek leltározásra, mi felperes örö­kösök a leltárt kifogásoltuk, hogy nem tartalmazza az örökhagyó ingóságait. Az in­góságok az örököstársunknál vannak. Takarékbetétkönyv, 6 pár­na huzat ai, 1 kaszli. 4 szék, 1 asztal,' '1 vájdíing (értéke 80 forint).” A keresetlevél hátlapián 354 forint illetékbélyeg van. Tárgyalások száma: három. „E’iam. V. István B.-i lakos alperes hagyatéki tárgyaláson végrendeletet csatéit az ira­tokhoz, mely végrendelet szerint édesapám vagyoná­nak fele részét alperesre hagyta...” Az anya követ“! a fiátőL Felperes; az anya Alperes.- a lánya. , Felperes, a fiú. Örökhagyók, örököséig; iuss. Vart tárt» A JUSS — Jogot, követelési? — Kölcsönkövetelést, elő­vételi jogot, szolgalmi jogot. A szolgalmi jog azt jelenti, hogy valaki a más földjén lévő kútból merhet, átjárhat az ott vezető úton. Az örök­lés kötődhet személyhez, vagy ingatlanhoz. Nem örök­lődhet a biztosítás, a bemu­tatóra szóló takarékbetét­könyv. „Az a vélelem, hogy akinek a birtokában van a brté könyv, azé Lerontható, de csak perben.” Csavaros dolog ez a jogtudomány. — Hát akkor mégis, mi örökölhető? — Beltelek, házas ingat­lan. zártkertek, végleges hártáii.ként m-*0'o<'vott in­gatlan. tsz-ille'tőség. — Á legnagyobb örökség? — Egymillió forint körüli vagyont örököltek az oldal­ági rokonok egy orvostól. — Mit? — Négyszázezer forint ta­karékbetétet házat, értékes berendezést, szobrokat, védett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom