Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

MT! Január t4. fWTITT W»f5V4*»AW«>r*H S. fMal KOMMENTÁROK: & Az érdekek találkozása Néhány napja értékelte a megyei operatív bizottság a termelőszövetkezetek őszi mélyszántásban kibontakozott egymást segítő mozgalom eredményeit. A szövetkezetek kölcsönös támogatásának kü­lönösen szép példái születtek az árvíz idején és az utána következő helyreállítási idő­szakban. Az őszi mélyszán­tásban való segítség ennek mintegy folytatása volt. Hogy mégis az utóbbit említjük most, annak az oka; az egyik megyei vállalat, .az AGROKER az éves nyeresége terhére felajánlott 10 vagon műtrágyát a mozgalomban részt vevő termelőszövetkezet j utalmazásara. Látszólag a vállalat ezzel az anyagi ösztönzéssel csak a termelőszövetkezeteket se­gíti. Valójában közvetlenül a több, mint 100 ezer forint ér­tékű műtrágya a szövetke­zetekben hoz hasznot. Az ősz­szel felszántott terület több- lettermése is a szövetkezetek tulajdona lesz. Nagyon le­egyszerűsítve a dolgot, ha a szövetkezetek gazdagabbak, több jut nekik gép vásárlásá­ra is. Mintegy 10 ezer holdat szántottak más tsz-bem azok. akik részt vétték ebben a mozgalomban. Az ősszel fel szántott földön ha csak két- három mazsa kukoricával, vagy 10 mázsa cukorrépával növekszik a holdanként! ter­més, máris több milliós be­vételről beszélhetünk. Ilyen összegből pedig sok gépet, műtrágyát vásárolhatnak a szövetkezetek. A népgazda­sági és közvetlen szövetkeze­ti hasznán túl így találkozik a vállalati érdek a szövetkezeti érdekkel. A példa adott. Más válla­latok, akik hasonlóan kap­csolatban állanak a szövetke­zetekkel, mint például a ga- bonafelvásarló, vagy az állat- forgalmi, talán tudnának szintén valami ösztönző ak­ciót szervezni a szövetkeze­teknek. «5 Követendő példa Szabolcs legnagyobb községe: líJFEHERTO Rang már van, csak rossz a „lapjárás A következő öt év tervei át v A nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet sikereiről adtunk már hírt lapunkban. A jó gazdálkodósnak sok összetevője van. Nem lehet leszűkítem! csupán a színvo­nalas vezetésre, a jó termé­szeti és közgazdasági adott­ságok egyik vagy másikára. Hiszen mindezen túl igen fon­tos a tagság szorgalma, szak­képzettsége, tájékozottsága és igy tovább. A Ságvári Termelőszövet­kezetben mar hagyománya van a téli tanfolyamoknak, «hol a tervismertetéstől kezd­ve, szakmai kérdésekig sok mindenről szó esik. Például ilyen témák szerepelnék, a megbeszéléseken: A. tsz-de­mokracia: az alapszabály; ügyrend; a. szocialista bri­gádverseny; a termelőszövet­kezet termetes! rendszere; a jövedelem-elosztás; a társa­dalombiztosítás és így to­vább. Ezt a tél! oktatást a szövetkezetben tsz-akadé­miának nevezték el. Akik rendszeresen látogatják az előadásokat, tájékoztatókat, azokat a szövetkezet átlag 5 forintos órabérrel dotálja. Megéri ? Az eredmények mindennél ékesebben beszél­nek. Több, mint kétszázan járnák tanfolyamra, aminek a haszna a termelésben fog majd megmutatkozni. Ha a tagság ismeri rész­leteiben is a megvalósítandó tervet, a szövetkezet állapo­tát, és még szakmai tovább­képzést is kapnak a végzen­dő munkához;- "nyilván-sok­szorosan megtérül a befekte­tett összeg.•''«•'“Vájon máartef- méiőszövetkezetek'ben. ahol baj van a szakmai, oktatás­sal, tájékoztatással, nem hoz­na-e eredményeket egy ilyen szerény anyagi befektetés? Cs. B. Az ember egy kicsit pesz- szimistává válik, ha egy olyan makacsul egy hely­ben topogó nagyfaluban, mint Ujfehértó, órákig gör­nyed a tervhalmazok felett. Ennyit mindenki tud: a nagyközség 14 445 lakosával Szabolcs-Szatmár megye második legnagyobb lélekszá­mú települése. Megelőzi a már város Mátészalkát és Kisvárdát is. A munkaerő-tar­talék, különösen a női munkaerőé óriási. Kedv, vál­lalkozó szellem kifogyhatat­lan. Ennek a falunak jó ide­je mégsem sikerül semmi. Hadilábon a szerencsével Építkezés. A felszabadulás óta sok új ház épült, de ezek az egyetlen korszerű kőt- szia.es ház kivételével nem felelnék meg a ma! követel­ményeknek. Iskolák. A meglévő tan­termek nágy többsége a ré­gi egyházi iskolák öröksé­ge. egy-egy osztály átlaglét­száma 63—70 fő. Felújításra gondolni sem lehet, hiszen rosszak az ajtók, az ablakok, a tető és a falait. Uj kellene. A harmadik ötéves tervben szerepéit is egy új 8 tanter­mes iskola építése. De csak terv maradt. Kereskedelem. Az üzletek, kettó kivételével korszerűtle­nek, raktárak nincsenek. A külterületeken, különösen .a Béke-telepen, a Százházi és a Mályvás részen még min­dig 30—40 évvél ezelőtti sza­tócsboltok üzemelnek. . Az ÁFÉSZ korszerűsít. ugyan, nemrégen adták át a mo­dem vendéglő-éttermet de kísért . a községi ..lapjárás”. Az ÁFÉSZ-nek kifogyott a ■pénze, jó darabig többre nem futja. Művelődés. A korábbi elret­tentőén rossz v iszonyokhoz képest két évvel ezelőtt úgy látszott, megfordul minden. Ujfehértó a vidék legmoder­nebb művelődési házat kap­ja. Megkapta. De aligha vari benne köszönet. A kivitele­zők (érdemes lenne felsorol­ni, de annyi volt az alvállal­kozó!.!!) a lehelő legrosszabb munkát végezték. Kétezer kellett építeni, hiszen már egyszer elbontották. Azóta is hol ez romlik el. hol az. Je­lenleg a vízmű, a kazán a hibás és még hiányzik a vi­lágítás. Átadási határidő mái sok volt, átadás még nem. Például u konkurrencia Mi lenne a megoldás? Tó­szegi Ferenc, a . községi ta­nács vb-elnöke egy esetet mesél. Antikor a tanács kö­zösen az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalattal egy fű­szer-csemege üzletet 'nyitott a faluban, az .ÁFÉSZ elnöké könyörgött: — Ne tegyék.. Elvonják a vásárlóerőt, csődbe jutunk. Nem vonták el. Az új üzlet­nek van ugyan havonta 4— 500 ezer forint forgalma, de az ÁFÉSZ-üzleteké- sem ” esett. Dinamizmus kell te­hát. valami serkentő, példá­ul a konkurrencia. Ujfehértó nagyközség, a legnagyobb a miegyében, új negyedül. ötéves fejlesztési tervének megvalósításához 60 millió forint kellene. Lesz Vagy nem lesz, meg nem tudják, hátra vannak a terv- egyeztetések és hát itt is van konkurrencia. Csak a közmű- j ^esitésben nincs, a környék községei közösen akarják megoldani ezt a nagyon idő­szerű kérdést. Ez az első­rendű feladat a következő öt év alatt, amelyet a szomszé­dos Hajdú-Bihar megye kez­deményezett azzal, hogy fel­ajánlotta, Hajdúhadház, Tég­A Csöngő utcai Fügéd!-Kiss Áron, nem tartozott; a fci- inandottam közgazdászaseoaiik közé. De azért — amint jó­maga meghatározta — meg­találta a számí tását Hol itt esett le egy kis plusz, holott Már a rendes munkaegység- ertóken felül, mert mindig akadt nemszeretem munka és sürgős tennivaló. Ö vállalko­zott az ilyenekre. Egy kis természetbeni pótlásért — ru­das széna, villa lucerna, sze­kérderék szalma. Meg ami jött. Faros keltett sürgősen a ve- tógepre? Majd elmegy Füge- öi. össze kellene gyűjteni a gépi gereblye után a kaparé- kot, de nincsen rá megfelelő norma? Majd megcsinálja Áron. Csak nyomjátok meg jobban a ceruzát, vagy adja­tok neki valamit, mondta az agronómus. Amikor a háztájiból kel­lett hozni, vagy vinni vala­mi . Hiába mondta ki a köz­gyűlés, hogy minden brigád köteles a hozzá beosztott gya­logosok háztájiját betakarí­tani, nem sokat adtak rá. A világért sem mondták volna, hogy nem mennek, vagy ez, esetleg amaz kívánságuk van, csak akiről tudták, hogy nem szívesen adja a százast, — kevesebbet el sem nagyon fogadtak — annak sohasem értek rá. A szekér nem volt - jó, vosaltatni kellett, _ míg meg nem unta az illető. És vagy betört, vagy másfelé folyamodott. Fügedi-Ki&s Áronnak már Iskolás korában nem azért volt a nyakán a feje, hogy az inge nyaka fél ne csússzon, A fuvardíj amint azt Berták tanító út mondta annak idején — az a kissé szegletes homlokkal, dús szemöldökkel és még dú- sabb hajjal ellátott testrész — hanem azért, hogy használja. — Majd adok ón nektek piiroskaticá't. meg lityiénél, egy-egy fordulóért. A százast nevezte katicának. Csapós Jóskának, meg Ónozó Bertimek említette meg a háztájiból -hazahozandó „cuccok” dolgát. Ök nem al­kudtak előre, csak mindent elfogadtak, ..Bort, pálinkát. éj a többit, ahogyan ki van írva. Nagyon ki lehettek éhezve, amikor szólott nekik Füge- di, mert egyszerre kaptak az alkalmon, sőt azt ajánlot­ták, hogy jó lenne megemlí­teni Topogó Gyulának, meg Csapod: Antinak, mert akkor egy fordulóval otthon lenne a „cucc”. Majd ők közbejár­nak, ajánlották jóakarattal, — Ne azt a féldecis poharat adjad, nem fél emberek ezek — mondta kissé fennhéjázó hangon feleségének, amikor az indulás előtt, égy kis elő­zetes áldomásra került a do­log. A pálinka kozmás is volt, meg az élesztő is jobban ér­zett rajta a keltetnél — fele­sége a kuktára panaszkodott, amit úgy kért kölcsön az al­kalomra, mert ki az isten győzné meg az embert bolti portékával, bizonygatta súgva, de azért fogyott. Sót Ónozó, elég nehéznek találta, ami­kor az asszony a minősege felől érdeklődött. — Nehéz? Kapta fel a fejet Fiigedi. — Me-rne-mart nehezen, ki-ki-kínálják <— válaszolta dadogva a többiek röhögésé közben Csapódd. De csak az állomás előtti bodegáig jutottak el megállás nélkül. A szakosított gazdál­kodást a legfejlettebb tsz sem űzi jobban, mint ezek. Ha reggel szilvával kezdik, egész nap az van, ha barackkal, barack, olykor cseresznye, vagy éppen semmi. — Mit akartok — kérdezte riadtan Fügedí, amikor a szekerek egymás után torpan­tak meg a járda mellett? Lapult ugyan a zsebében egy százas, de arra szánva,- hogy amikor hazafelé jönnek, majd nyelnek érte, vagy két korsóval. — Csak nem gondolod, hegy lemaradunk, tudjuk mi, mi jár, mi nem — válaszolta a többiek felé kacsintva Topo­gó és decijével rendelte meg a kört. Hozzá bambit, hogy az kísérje te... Visszafelé sört Írtak. Ter­mészetesen „béléssel'’ kérve — minden korsóba féldeci szilva — aminek az tett a kö­vetkezménye, hogy a negye­dik kör már fizetetten ma­radt. Elfogyott a százas. Topogó irányításával köz­ben folyt a dicséret. Hogy tényleg nem olyan ez a Fü- gedi, mint amilyennek mond­ják. Le előtte a kalappal, ha mással nem. Mert akinek a vérében van a gavallérság, annak a vérében van, na! — mondták, hogy meghallja. A lerakodásnál nem is en- .gedték dolgozni. — Odarakjuk mi. csalt in­tézd a dolgodat — szabadkoz­tak előzékenyen! A vacsora pompás volt, A főtt tyúk után rántott hús került az asztalra '— bár vas­tagabban volt rajta a prézLi a szokottnál,.— de az asszony szorgalmát sem hagyta szó nélkül Topogó.- Feltűnés nél­kül, mintha csalt magának jegyezné meg. — Ha nekem ilyen felesé gém lenne,, még a helyét is megfújnám, meg így, meg úgy — amit az alkohol má­morával küzdő Fügedi, telje­sen készpénznek vett. Nem volt még ugyan berúgva, de hangja, jóval magasabban járt a szokottnál. — Ne kancsózd itt a bort — parancsolta tüstént felesé­gének — hozz be egy fazék­kal, vagy egy vájlinggal, van itt miből, terem nekem, nem sajnálom én azoktól, akik megdolgoznak érte! Nóta is bizseregtetie a nyelvüket, de a folytatásra kiváncsiabbak voltak. Nem­hiába, mert Áron egyszerre csak elsápadt. Nem az élázás végső jele képpen, hanem egy gondolat végett. Ugyanis az villant át ködfátyolos agyán, hogy tulajdonképpen máris rossz ez az üzlet. — Tudjátok pút — kiáltot­ta váratlanul — menjünk vissza egy cseppet a bode- gába. Komolyan mondta, a szeme sem rebbent. — Asz- szony, adj ide egy százast. Úgyis van egy Ids adóssá­gom, na gyerünk fiúk — in­dítványozta! Amikor a többiek kívül léptek a kisajtón és a ciga­rettagyújtással voltak elfog­lalva, ő váratlanul vissza­osont, a kisajtót íredig be- riglizte maga, után. Szállási László lás, U’ fehértó. Érpatak, Bö- köny és Geszteréd közösen építsenek vízmüvet egy fő gerinc veze telik el. Az elképze­lést az újfehértóiak is el­fogadták, s a közművesítés­nek már készül a beruházási programja. Ezer női munkáskéz Aligha lehel elmondani más Szabolcs megyei köz­ségről: ezer nő vár munka­alkalomra. Arról már volt szó, hogy a munkaerő-tarta­lék óriási, de arról még nem. hogy a remények és a lehe­tőségek minimáüsak. Az el­következő évtizedben. leg­alábbis a jelenlegi tervek szerint ipart Ujfehértó nem leap. Ha a foglalkoztatottság megoldásáért egyáltalán le­het tenni valamit, azt a köz­ségi tanácsnak egyedül kell megtennie. A tanács próbálkozik, tár­gyal, ösztönöz, fizet, de so­vány az eredmény. Legké­zenfekvőbb a ktsz-t fejlesz­teni. anol ma négyszázan dolgoznak. A ládaüzerpben ebből kétszázan. Az új öt­éves tervben szerepel egy műanyagüzem létrehozása is, ahol újabb 200 dolgozó áll­hatna munkába. De még mindig nem a nők. Az ő gondjaik megoldására nagy­szerű tehetőség nyitott volna, akkor, amikor a Debreceni Konzervgyár egy kihelyéze t tisztítótelepet indított 500 női dolgozóval. (A fele már megvolt, ezren várnak to­lásra.) De közbeszólt a Nyíregyházi Konzervgyár, terö'rtjogra hivatkozott, a debreceni visszavonult. t nyíregyházi nyugton ma­radt. Azóta ismét ezren várnak munkára. A tanács mit tehet? is­mét tárgyalni a debreceniek­kel. És dolgozni. Azt mond­ják. ha lesz erő és akarat, iia lesz pénz. öt év múlva sok minden megváltozik Uj fehér- tón. Nagyon szeretnék, ha az egy helyben topogást igazi, dinamikus mozgás váltaná fel Horváth S. Janói KAPTAFAGÉP. A Nyíregyházi Szabolcs Cipő­gyárban a nagy fizikai munkát igénylő folyamatokat gépe­sítik. Zubog Sándor szakmunkás és Tóth Zsuzsa ipari ta­nuló a félmillió forint értékű gép segítségével műszakon­ként 700 pár férő cipő kaptafára húzását végzi el. Ugyanezt a mennyiséget kézi munkával 10 dolgozónak kellene elve- o'PTín'j Elek Emii fclv» Ny üzem az erdőgazdaságukban Az erdőgazdaságokban té­len sem szünetel a munka. Ez a legkedvezőbb időszak a fa­kitermeléshez. Serényen dol­goznak a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdé­szetedben is. A negyedik öt­éves terv első esztendejére, 1971-re előirányzott 189 000 köbméter fakitermelés 35 százalékát a téli hónapokban szeretnék elvégezni. Bár a kivágásnak már a 90—95 szá­zaléka motorfűrésszel tör­ténik, a vágás előkészítésé­hez, gallyazáshoz, rakodáshoz és szállításhoz még sok kéz: munkaerőt használnak. A ra­kodásnak ugyanis még alig 20—25 százalékát gépesítet­tek, ez inkább a rönkök ra­kodására szorítkozik A fákitermeiesoel csaknem mindenütt termelőszövetkeze­ti tagokat is időszaki mun­kához juttatnak. Jól jön ez a közös gazdaságoknak, mert ebben az időben nem tud­nak mindenkit foglalkoztatni. Az idén elsősorban a fehér­gyarmati erdészei területén kapcsolódtak be nagyobb számban szövetkezeti tagok a fakitermelésbe, de sokat fog­lalkoztatnak a baktalóránthú- zi, a ricsikai erdőben is. An­nak ellenére, hogy a tél ke­ményen tartja magát, a mun­ka megfelelő ütemben halad. A dolgozóknak a munkahe­lyeken létesített melegedők­kel és meleg teával teszik el­viselhetővé a hideget, a zord idői árasa . (bőm

Next

/
Oldalképek
Tartalom