Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
MT! Január t4. fWTITT W»f5V4*»AW«>r*H S. fMal KOMMENTÁROK: & Az érdekek találkozása Néhány napja értékelte a megyei operatív bizottság a termelőszövetkezetek őszi mélyszántásban kibontakozott egymást segítő mozgalom eredményeit. A szövetkezetek kölcsönös támogatásának különösen szép példái születtek az árvíz idején és az utána következő helyreállítási időszakban. Az őszi mélyszántásban való segítség ennek mintegy folytatása volt. Hogy mégis az utóbbit említjük most, annak az oka; az egyik megyei vállalat, .az AGROKER az éves nyeresége terhére felajánlott 10 vagon műtrágyát a mozgalomban részt vevő termelőszövetkezet j utalmazásara. Látszólag a vállalat ezzel az anyagi ösztönzéssel csak a termelőszövetkezeteket segíti. Valójában közvetlenül a több, mint 100 ezer forint értékű műtrágya a szövetkezetekben hoz hasznot. Az őszszel felszántott terület több- lettermése is a szövetkezetek tulajdona lesz. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, ha a szövetkezetek gazdagabbak, több jut nekik gép vásárlására is. Mintegy 10 ezer holdat szántottak más tsz-bem azok. akik részt vétték ebben a mozgalomban. Az ősszel fel szántott földön ha csak két- három mazsa kukoricával, vagy 10 mázsa cukorrépával növekszik a holdanként! termés, máris több milliós bevételről beszélhetünk. Ilyen összegből pedig sok gépet, műtrágyát vásárolhatnak a szövetkezetek. A népgazdasági és közvetlen szövetkezeti hasznán túl így találkozik a vállalati érdek a szövetkezeti érdekkel. A példa adott. Más vállalatok, akik hasonlóan kapcsolatban állanak a szövetkezetekkel, mint például a ga- bonafelvásarló, vagy az állat- forgalmi, talán tudnának szintén valami ösztönző akciót szervezni a szövetkezeteknek. «5 Követendő példa Szabolcs legnagyobb községe: líJFEHERTO Rang már van, csak rossz a „lapjárás A következő öt év tervei át v A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet sikereiről adtunk már hírt lapunkban. A jó gazdálkodósnak sok összetevője van. Nem lehet leszűkítem! csupán a színvonalas vezetésre, a jó természeti és közgazdasági adottságok egyik vagy másikára. Hiszen mindezen túl igen fontos a tagság szorgalma, szakképzettsége, tájékozottsága és igy tovább. A Ságvári Termelőszövetkezetben mar hagyománya van a téli tanfolyamoknak, «hol a tervismertetéstől kezdve, szakmai kérdésekig sok mindenről szó esik. Például ilyen témák szerepelnék, a megbeszéléseken: A. tsz-demokracia: az alapszabály; ügyrend; a. szocialista brigádverseny; a termelőszövetkezet termetes! rendszere; a jövedelem-elosztás; a társadalombiztosítás és így tovább. Ezt a tél! oktatást a szövetkezetben tsz-akadémiának nevezték el. Akik rendszeresen látogatják az előadásokat, tájékoztatókat, azokat a szövetkezet átlag 5 forintos órabérrel dotálja. Megéri ? Az eredmények mindennél ékesebben beszélnek. Több, mint kétszázan járnák tanfolyamra, aminek a haszna a termelésben fog majd megmutatkozni. Ha a tagság ismeri részleteiben is a megvalósítandó tervet, a szövetkezet állapotát, és még szakmai továbbképzést is kapnak a végzendő munkához;- "nyilván-sokszorosan megtérül a befektetett összeg.•''«•'“Vájon máartef- méiőszövetkezetek'ben. ahol baj van a szakmai, oktatással, tájékoztatással, nem hozna-e eredményeket egy ilyen szerény anyagi befektetés? Cs. B. Az ember egy kicsit pesz- szimistává válik, ha egy olyan makacsul egy helyben topogó nagyfaluban, mint Ujfehértó, órákig görnyed a tervhalmazok felett. Ennyit mindenki tud: a nagyközség 14 445 lakosával Szabolcs-Szatmár megye második legnagyobb lélekszámú települése. Megelőzi a már város Mátészalkát és Kisvárdát is. A munkaerő-tartalék, különösen a női munkaerőé óriási. Kedv, vállalkozó szellem kifogyhatatlan. Ennek a falunak jó ideje mégsem sikerül semmi. Hadilábon a szerencsével Építkezés. A felszabadulás óta sok új ház épült, de ezek az egyetlen korszerű kőt- szia.es ház kivételével nem felelnék meg a ma! követelményeknek. Iskolák. A meglévő tantermek nágy többsége a régi egyházi iskolák öröksége. egy-egy osztály átlaglétszáma 63—70 fő. Felújításra gondolni sem lehet, hiszen rosszak az ajtók, az ablakok, a tető és a falait. Uj kellene. A harmadik ötéves tervben szerepéit is egy új 8 tantermes iskola építése. De csak terv maradt. Kereskedelem. Az üzletek, kettó kivételével korszerűtlenek, raktárak nincsenek. A külterületeken, különösen .a Béke-telepen, a Százházi és a Mályvás részen még mindig 30—40 évvél ezelőtti szatócsboltok üzemelnek. . Az ÁFÉSZ korszerűsít. ugyan, nemrégen adták át a modem vendéglő-éttermet de kísért . a községi ..lapjárás”. Az ÁFÉSZ-nek kifogyott a ■pénze, jó darabig többre nem futja. Művelődés. A korábbi elrettentőén rossz v iszonyokhoz képest két évvel ezelőtt úgy látszott, megfordul minden. Ujfehértó a vidék legmodernebb művelődési házat kapja. Megkapta. De aligha vari benne köszönet. A kivitelezők (érdemes lenne felsorolni, de annyi volt az alvállalkozó!.!!) a lehelő legrosszabb munkát végezték. Kétezer kellett építeni, hiszen már egyszer elbontották. Azóta is hol ez romlik el. hol az. Jelenleg a vízmű, a kazán a hibás és még hiányzik a világítás. Átadási határidő mái sok volt, átadás még nem. Például u konkurrencia Mi lenne a megoldás? Tószegi Ferenc, a . községi tanács vb-elnöke egy esetet mesél. Antikor a tanács közösen az iparcikk kiskereskedelmi vállalattal egy fűszer-csemege üzletet 'nyitott a faluban, az .ÁFÉSZ elnöké könyörgött: — Ne tegyék.. Elvonják a vásárlóerőt, csődbe jutunk. Nem vonták el. Az új üzletnek van ugyan havonta 4— 500 ezer forint forgalma, de az ÁFÉSZ-üzleteké- sem ” esett. Dinamizmus kell tehát. valami serkentő, például a konkurrencia. Ujfehértó nagyközség, a legnagyobb a miegyében, új negyedül. ötéves fejlesztési tervének megvalósításához 60 millió forint kellene. Lesz Vagy nem lesz, meg nem tudják, hátra vannak a terv- egyeztetések és hát itt is van konkurrencia. Csak a közmű- j ^esitésben nincs, a környék községei közösen akarják megoldani ezt a nagyon időszerű kérdést. Ez az elsőrendű feladat a következő öt év alatt, amelyet a szomszédos Hajdú-Bihar megye kezdeményezett azzal, hogy felajánlotta, Hajdúhadház, TégA Csöngő utcai Fügéd!-Kiss Áron, nem tartozott; a fci- inandottam közgazdászaseoaiik közé. De azért — amint jómaga meghatározta — megtalálta a számí tását Hol itt esett le egy kis plusz, holott Már a rendes munkaegység- ertóken felül, mert mindig akadt nemszeretem munka és sürgős tennivaló. Ö vállalkozott az ilyenekre. Egy kis természetbeni pótlásért — rudas széna, villa lucerna, szekérderék szalma. Meg ami jött. Faros keltett sürgősen a ve- tógepre? Majd elmegy Füge- öi. össze kellene gyűjteni a gépi gereblye után a kaparé- kot, de nincsen rá megfelelő norma? Majd megcsinálja Áron. Csak nyomjátok meg jobban a ceruzát, vagy adjatok neki valamit, mondta az agronómus. Amikor a háztájiból kellett hozni, vagy vinni valami . Hiába mondta ki a közgyűlés, hogy minden brigád köteles a hozzá beosztott gyalogosok háztájiját betakarítani, nem sokat adtak rá. A világért sem mondták volna, hogy nem mennek, vagy ez, esetleg amaz kívánságuk van, csak akiről tudták, hogy nem szívesen adja a százast, — kevesebbet el sem nagyon fogadtak — annak sohasem értek rá. A szekér nem volt - jó, vosaltatni kellett, _ míg meg nem unta az illető. És vagy betört, vagy másfelé folyamodott. Fügedi-Ki&s Áronnak már Iskolás korában nem azért volt a nyakán a feje, hogy az inge nyaka fél ne csússzon, A fuvardíj amint azt Berták tanító út mondta annak idején — az a kissé szegletes homlokkal, dús szemöldökkel és még dú- sabb hajjal ellátott testrész — hanem azért, hogy használja. — Majd adok ón nektek piiroskaticá't. meg lityiénél, egy-egy fordulóért. A százast nevezte katicának. Csapós Jóskának, meg Ónozó Bertimek említette meg a háztájiból -hazahozandó „cuccok” dolgát. Ök nem alkudtak előre, csak mindent elfogadtak, ..Bort, pálinkát. éj a többit, ahogyan ki van írva. Nagyon ki lehettek éhezve, amikor szólott nekik Füge- di, mert egyszerre kaptak az alkalmon, sőt azt ajánlották, hogy jó lenne megemlíteni Topogó Gyulának, meg Csapod: Antinak, mert akkor egy fordulóval otthon lenne a „cucc”. Majd ők közbejárnak, ajánlották jóakarattal, — Ne azt a féldecis poharat adjad, nem fél emberek ezek — mondta kissé fennhéjázó hangon feleségének, amikor az indulás előtt, égy kis előzetes áldomásra került a dolog. A pálinka kozmás is volt, meg az élesztő is jobban érzett rajta a keltetnél — felesége a kuktára panaszkodott, amit úgy kért kölcsön az alkalomra, mert ki az isten győzné meg az embert bolti portékával, bizonygatta súgva, de azért fogyott. Sót Ónozó, elég nehéznek találta, amikor az asszony a minősege felől érdeklődött. — Nehéz? Kapta fel a fejet Fiigedi. — Me-rne-mart nehezen, ki-ki-kínálják <— válaszolta dadogva a többiek röhögésé közben Csapódd. De csak az állomás előtti bodegáig jutottak el megállás nélkül. A szakosított gazdálkodást a legfejlettebb tsz sem űzi jobban, mint ezek. Ha reggel szilvával kezdik, egész nap az van, ha barackkal, barack, olykor cseresznye, vagy éppen semmi. — Mit akartok — kérdezte riadtan Fügedí, amikor a szekerek egymás után torpantak meg a járda mellett? Lapult ugyan a zsebében egy százas, de arra szánva,- hogy amikor hazafelé jönnek, majd nyelnek érte, vagy két korsóval. — Csak nem gondolod, hegy lemaradunk, tudjuk mi, mi jár, mi nem — válaszolta a többiek felé kacsintva Topogó és decijével rendelte meg a kört. Hozzá bambit, hogy az kísérje te... Visszafelé sört Írtak. Természetesen „béléssel'’ kérve — minden korsóba féldeci szilva — aminek az tett a következménye, hogy a negyedik kör már fizetetten maradt. Elfogyott a százas. Topogó irányításával közben folyt a dicséret. Hogy tényleg nem olyan ez a Fü- gedi, mint amilyennek mondják. Le előtte a kalappal, ha mással nem. Mert akinek a vérében van a gavallérság, annak a vérében van, na! — mondták, hogy meghallja. A lerakodásnál nem is en- .gedték dolgozni. — Odarakjuk mi. csalt intézd a dolgodat — szabadkoztak előzékenyen! A vacsora pompás volt, A főtt tyúk után rántott hús került az asztalra '— bár vastagabban volt rajta a prézLi a szokottnál,.— de az asszony szorgalmát sem hagyta szó nélkül Topogó.- Feltűnés nélkül, mintha csalt magának jegyezné meg. — Ha nekem ilyen felesé gém lenne,, még a helyét is megfújnám, meg így, meg úgy — amit az alkohol mámorával küzdő Fügedi, teljesen készpénznek vett. Nem volt még ugyan berúgva, de hangja, jóval magasabban járt a szokottnál. — Ne kancsózd itt a bort — parancsolta tüstént feleségének — hozz be egy fazékkal, vagy egy vájlinggal, van itt miből, terem nekem, nem sajnálom én azoktól, akik megdolgoznak érte! Nóta is bizseregtetie a nyelvüket, de a folytatásra kiváncsiabbak voltak. Nemhiába, mert Áron egyszerre csak elsápadt. Nem az élázás végső jele képpen, hanem egy gondolat végett. Ugyanis az villant át ködfátyolos agyán, hogy tulajdonképpen máris rossz ez az üzlet. — Tudjátok pút — kiáltotta váratlanul — menjünk vissza egy cseppet a bode- gába. Komolyan mondta, a szeme sem rebbent. — Asz- szony, adj ide egy százast. Úgyis van egy Ids adósságom, na gyerünk fiúk — indítványozta! Amikor a többiek kívül léptek a kisajtón és a cigarettagyújtással voltak elfoglalva, ő váratlanul visszaosont, a kisajtót íredig be- riglizte maga, után. Szállási László lás, U’ fehértó. Érpatak, Bö- köny és Geszteréd közösen építsenek vízmüvet egy fő gerinc veze telik el. Az elképzelést az újfehértóiak is elfogadták, s a közművesítésnek már készül a beruházási programja. Ezer női munkáskéz Aligha lehel elmondani más Szabolcs megyei községről: ezer nő vár munkaalkalomra. Arról már volt szó, hogy a munkaerő-tartalék óriási, de arról még nem. hogy a remények és a lehetőségek minimáüsak. Az elkövetkező évtizedben. legalábbis a jelenlegi tervek szerint ipart Ujfehértó nem leap. Ha a foglalkoztatottság megoldásáért egyáltalán lehet tenni valamit, azt a községi tanácsnak egyedül kell megtennie. A tanács próbálkozik, tárgyal, ösztönöz, fizet, de sovány az eredmény. Legkézenfekvőbb a ktsz-t fejleszteni. anol ma négyszázan dolgoznak. A ládaüzerpben ebből kétszázan. Az új ötéves tervben szerepel egy műanyagüzem létrehozása is, ahol újabb 200 dolgozó állhatna munkába. De még mindig nem a nők. Az ő gondjaik megoldására nagyszerű tehetőség nyitott volna, akkor, amikor a Debreceni Konzervgyár egy kihelyéze t tisztítótelepet indított 500 női dolgozóval. (A fele már megvolt, ezren várnak tolásra.) De közbeszólt a Nyíregyházi Konzervgyár, terö'rtjogra hivatkozott, a debreceni visszavonult. t nyíregyházi nyugton maradt. Azóta ismét ezren várnak munkára. A tanács mit tehet? ismét tárgyalni a debreceniekkel. És dolgozni. Azt mondják. ha lesz erő és akarat, iia lesz pénz. öt év múlva sok minden megváltozik Uj fehér- tón. Nagyon szeretnék, ha az egy helyben topogást igazi, dinamikus mozgás váltaná fel Horváth S. Janói KAPTAFAGÉP. A Nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban a nagy fizikai munkát igénylő folyamatokat gépesítik. Zubog Sándor szakmunkás és Tóth Zsuzsa ipari tanuló a félmillió forint értékű gép segítségével műszakonként 700 pár férő cipő kaptafára húzását végzi el. Ugyanezt a mennyiséget kézi munkával 10 dolgozónak kellene elve- o'PTín'j Elek Emii fclv» Ny üzem az erdőgazdaságukban Az erdőgazdaságokban télen sem szünetel a munka. Ez a legkedvezőbb időszak a fakitermeléshez. Serényen dolgoznak a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészetedben is. A negyedik ötéves terv első esztendejére, 1971-re előirányzott 189 000 köbméter fakitermelés 35 százalékát a téli hónapokban szeretnék elvégezni. Bár a kivágásnak már a 90—95 százaléka motorfűrésszel történik, a vágás előkészítéséhez, gallyazáshoz, rakodáshoz és szállításhoz még sok kéz: munkaerőt használnak. A rakodásnak ugyanis még alig 20—25 százalékát gépesítettek, ez inkább a rönkök rakodására szorítkozik A fákitermeiesoel csaknem mindenütt termelőszövetkezeti tagokat is időszaki munkához juttatnak. Jól jön ez a közös gazdaságoknak, mert ebben az időben nem tudnak mindenkit foglalkoztatni. Az idén elsősorban a fehérgyarmati erdészei területén kapcsolódtak be nagyobb számban szövetkezeti tagok a fakitermelésbe, de sokat foglalkoztatnak a baktalóránthú- zi, a ricsikai erdőben is. Annak ellenére, hogy a tél keményen tartja magát, a munka megfelelő ütemben halad. A dolgozóknak a munkahelyeken létesített melegedőkkel és meleg teával teszik elviselhetővé a hideget, a zord idői árasa . (bőm
