Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

4. oMsS 1CRLÉT-M A<SY ARORSZAO 1971. Január f. ................ ...... ■ —........------------------------------------ ---- ------------ —--------------------— Korunk mezőgazdasága Szovjet tudomány — 1971 A növénynemesltők eredményei A SZOVJETUNIÓBAN a kolhozok és a szovhozok a vetésterület zömén hazai ne­mesítést! gabonafajtákat és hibrideket. termesztenek. Több, mint 400 gabonafajtát — közte 200 őszi és tavaszi búzát — mintegy 350 takar­mányfajtát, 22 féle naprafor­gót, 40 eukorrépafajtát és hibridet, 16 faita gyapotot és sok zöldségfélét tartanak szá­mon. A 75 éves múltra visszate­kintő Össz-szövetségi Növény­termesztési Kutató Intézet igen sokat tett a fajtakutatás és a növénynemesítés terén. A kiváló tudós, Nyikolaj Va­vilov irányításával rövid idő alatt összegyűjtötték és vizs­gálták a világ sok tájáról a növényfajtákat, s ezek alap­ján több, mint 700 fajta és hibrid termesztését honosítot­ták meg. A gabananemesítés központja a Krasznodari Ku­tató Intézet, amelynek élén már 40 éve Pável Lukjanyen- ko, Lenin-díjas akadémikus áll. Ebben az intézetben dol­gozták ki és fejlesztették to­vább a búzanemesítés fő irányait és módszereit, ame­lyek alkalmazásával új, nagy hozamú, kiváló tulajdonsá­gokkal rendelkező fajtákat ne­veltek, mint például a világ­hírű Bezosztaja—1-et. Pávél Lükjanyenko leg­újabb nemesi tésű őszi búzái: az Aurora, a Kaukázus, a Rannyaja—12, a Sztyepnaja— 40. a Ldutetewo»«rrí39...mqpt már kísérleti parcellákon te­rem. Az Aurora, és a Kauká­zus nevű fajták érzéketlenek a gabonarozsdák és a liszt- harmat iránt. 1969-ben egy kirgiziai öntözéses kísérleti gazdaságban ez a két új fajta hektáronként 82,5, illetve 91,7 mázsás termést hozott. IGEN JÓ V ÉLEM ÉN NY EL VANNAK a kolhozok és a szovhozok Vaszilij Remoszló- nak, a Lenin Mezőgazdasági Tudományos Akadémia ren­des tagjának őszi búzáiról is. Különösen dicsérik a külön­böző éghajlati viszonyokhoz kitűnően alkalmazkodó Mi- ronovszkaja—808-at. A jó gazdaságokban ez a fajta 50—80 q-s átlagterméssel fi­zet hektáronként. A Mezőgazdasági Tudomá­nyos Akadémia másik tagja, az ugyancsak Lenin-díjas Fjo­dor Kincsek», az Országos Növénynemesítési és Geneti­kai Intézet munkatársa külö­nösen két őszibúzafajtára le­het büszke. A tavaszi búza nemesítésé­ben igen jó eredményeket ért el a Délkeleti Mezőgazdasági Kutató Intézet, amelynek ne­mesített fajtái — a Szara- tovszkaja—29, a Szaratovsz- kaja—210, a Ljuteszcensz-— 758, a Szaratovszkaja—38, a Meljanopusz—26, — jól be­váltak a Volga mentén, Szi­bériában és Kazahsztán észa­ki részén. A szovjet gabona- termesztés történetében soha nem látott mere4“kben tériéi! el tavaly a kiváló minőségű, rendkívül szárazságtűrő Sza­ratovszkaja—29, amit 18 mil­lió hektáron vetettek. Több új tavaszibúza-fajtá- val kísérleteznek az állami fajtakísérleti gazdaságokban. Most vizsgázik a Szaratovsz­kaja—40, a Szaratovszkaja— 41, a Szaratovszkaja—42, a Kamisinszkaja—68, a Jer­sovszkaja—168, a Milturum— 40 és a Poritriksz—28. A szovjet tudományos kuta­tóintézetek igen nagy mun­kát végeznek a vetőmag­nemesítésben. A nagyobb fel­adatok megoldása érdekében alaposabban kell tanulmá­nyozniuk az immunitás, a ter­méshozam, a termékminőség javítása, a fagy és szárazság­tűrés problémáit, fél kell tár­niuk, hogy miként élhetnek jobban az agrárkultúrák bio­lógiai tulajdonságaival. A NEMESITÉSI MUNKA HATÉKONYSÁGÁNAK eme­lése érdekében a szovjet tu­dósok kidolgozták az 1980-ig szóló kutatási távlati tervet. A Szovjetunióban 20 gabo­nanemesítő központ működik, ezeket a legkorszerűbb fel­szereléssel, melegházakkal látták el, több helyen mester­séges klímaberendezés műkö­dik, amely automatikusan biz­tosítja az előirt, feltételezett klímaviszonyokat. Mindez lehetővé teszi, hogy alaposab­ban vizsgálhassák a mezőgaz­dasági kultúrák genetikai, ne- mesítési és fiziológiai sajá­tosságait és így meggyorsít­hatják a nemesítés folyama­tát A növénynemesítés távlati tervei alapján új, ipigy hoza­mú, fagyálló . őszi búzafajtá­kat kell létrehozni, amelyek­nek nem árt a kemény tél. Olyan intenzív tavaszi búzá­kat is várnak a nemesítöktöl, amelyek nem dőlnek meg, nem támadja meg őket a ga- bonarozsda és más betegség. Az öntözéses gabonatermesz­téssel foglalkozó vidékeken rövid szárú búzahibrideket igényéinek, ezeket citoplaz- más, steril hímnövény egye­bek alapján szeretnék nyerni. Dolgoznak az árpa, és a ki­egyenlített aminósav összeté­telű kukoricahibrid nemesíté­sén is. Több kutatóintézetben kü­lönösen nagy figyelmet szen­telnék arra, hogy a nagy ter- méshoeamú búzafajtáknál növekedjék a keményítő és a siker, valamint a rendkívül értékes aminósav-tartalom. Megállapították például, hogy bizonyos pótolhatatlan aminó- savákka! meghatározott fajta­jelek járnak együtt. Ez új szakaszt nyit a búza-nemesí­tésben. AZ EMLÍTETT NÖVÉNY- NEMES1TÉSI és vetőmagter- xnesztésd feladatok megoldása, az intenzív mezőgazdaságban különösen jól alkalmazható fajták kikísérletezése és elter­jesztése, nagymértékben hoz­zájárul az agrártudomány és a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséhez, a mezőgazdaság tudományos-műszaki fejlesz­téséhez. Pável Szokol. az Akadémia levelező tagja Iván Vaszilenko, az Akadémia tudományos titkára Átadják a tsz-eknek az elit burgonya-vetőgtsmó termesztését 1971-től új szaporítási rendszer Az elmúlt öt évben csak kettő volt olyan, amikor a vetőburgonya termesztése megfelelt a korszerű burgo­nyatermesztés egyik alapsza­bályának: hogy minden két, vagy három évben teljesen új vetőgumókból kell e ve­tést végezni. Az 1967-es év­ben 121 793 mázsa, az 1969- esben 109 840 mázsa vetőgu­mót igényeltek és kaptak a burgonyát termesztő szabol­csi mezőgazdasági nagyüze­mek. Sajnos, a másik három év­ben jóval alatta maradtak az igények: 1966-ban mindösz- sze kilencvenegyezer, 1968- ban már csak hetvenkétezer és 1969-ben csak ötvenkilenc­ezer mázsa vetőgumót kér­tek és kaptak a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­lattól. Korszerűbben! Régi vita alapját, régi hi­ba okát találtuk meg ezzel. Ugyanis rendelés hiányában állandóan szűkül a vetőgu­mó termesztésének területe megyénkben. Míg 1966-ban 5043 holdon termeltek vető­burgonyát, az elmúlt 1970-es évben már csak 2250 holdon, kevesebb mint felén. Na­gyobb baj. hogy ugyanekkor — a termésátlagok nem nö­vekedtek hasonló arányban. Míg 1966-ban az ötezernél több holdon 28,62 mázsa ter­mésátlaggal termelték meg a 144 ezer mázsát, addig 1970- ben a 2250 hóidon ’hl ég műi­dig csak 33 mázsa hetvenöt kilós termésátlagot értek el, jóval kevesebbet annál is, mint amennyit vetőgumóból el lehetne érni. Ez viszont azt bizonyítja, hogy a burgonyatermesztő nagyüzemek — rendszerint közülük kerülnek ki a vető­gumót termelők is — még mindig nem ismerik a kor­szerű termesztési módszere­ket, nem vették át a kutatás új eredményeit, valami baj van a szakértelemmel — akár hiányzik, akár az a baj, hogy nem hagyják érvé­nyesülni. Ugyanis gülbabábó! és kis- várdai rózsából a megfelelő korszerű módszerek alkalma­zásával tartósan és biztonsá­gosan lehetne — jó vetőgu­móval holdanként 100—150 mázsa termést elérni, somo­gyi kifliből 80—120 mázsát, somogyi sárgából, aranyal­mából és Ke. 550-esből 150 nüLzsa fölötti termésátlagot. Kapcsolat a kutatókkal Világos, hogy egész burgo­nyatermesztésünk a vetőgu­mó termelésétől kezdve old­ható meg sikeresen, beleértve a korszerű agrotechnika el­terjedését is. Ezért a leginkább érdekelt szervezetek, a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskola — a burgonyanemesítés tudomá­nyos központja — a Nyír­egyházi Agrotechnikai Kuta­tó Intézet, valamint a Vető­magtermeltető Vállalat 1971- től új alapokra helyezte a vetőburgonya termesztését. A fajtáfenntartó telepeken elő­SZAKKÖNYVTÁRUNK GYÜMÖLCSTAROL AS — Annyi az alma. hogy prizmákban megy tönkre a nyírségi fák alatt. Több va- gonos tételekben etetik az ál­latokkal a zalai gyümölcsö Tárolnánk, de nincs miber és nem is tudjuk hogyan. Ilyen és hasonló hírek, illet­ve kijelentések sarkallták töb bek között a szerzőket is és Kiadót is e mű gyors meg jelen tetősére. Az az elv vezé­relt bennünket, hogy a házi­kerti és üzemi termesztők, to­vábbá a kereskedelmi forgal­mazók olyan hasznos taná - csókát, útbaigazításokat, tud­nivalókat kapjanak kézbe a gyümölcstárolásról, amelyek betartásával nagyot léphetünk előre nehéz munkával reg- termeit értékeink helyes fel­használásában. A gyümölestárolás biológia* és termesztéstechnikai kérdé­seiről a gyümölcs fejlődését a tárolás ’dején meghatáro­zó főbb környezeti tényezőlr­állított „klóitokból” — ez a nemesített, fajtafenntartásra alkalmas szaporítás első lép­csője — csak törzselit és szuperelit szaporítási fokoza­tokat állítják elő a két kuta­tóintézet tábláin. Az elit fokozatot, melyet eddig szintén az intézetek termeltek, ez évtől átadták a Vetőmag Vállalatnak, illetve a vele szerződéses viszony­ban álló huszonöt termelő- szövetkezetnek. (A nagyüze­meket az Országos Vetőmag Felügyelőség észrevételei, ta­pasztalatai után jelölték ki). Az elit vetőgumó átadását újfajta szerződéssel szabá­lyozták. A hozzá szükséges szuperelit átadására több éves szerződést kötöttek a kutató- intézetek a vállalattal. Ezen­kívül a két intézet munka­társai — a nyírségiből dr. Bo­rús József és Szabó Norbert, a keszthelyiből Horváth Sán­dor, Réthy Béla és dr. Sár- váry István — kis könyvecs­kében leírták a vető­burgonya-termelés korszerű technológiáját részletesen. Minden vetőgumó termelésre szerződő termelőszövetkezet megkapta a könyv egy példá­nyát és a szerződésben köte­lezettséget vállalt arra, hogy a benne foglaltakat betartja. 935 holdon elit vetőgumó Egyébként — az elit ter­melőterületeket is beleszá­mítva — huszonöt termelő- egységben 3350 holdra ter­jed ki a vetőgumó szerződéses területe 1971-ben. Ebből 1200 holdon gülbaba, 850 holdon kisvárdai rózsa, 350 holdon aranyalma és 15 holdon so­mogyi korai fajták vetőgu­móinak termesztését vállalták a szerződő gazdaságok. Amennyiben betartják a szerződéshez mellékelt tech­nológiát, a 2415 holdon 128 300 mázsa utántermelt kész gumó nyerhető, a 935 holdnyi elitlermelő területen pedig 46,55 mázsa, ami elég a megfelelő felújításhoz. Külön probléma a háztáji területek korszerű termelése és főleg növényvédelme, mert nálunk itt is jelentős mennyi­ségű burgonya terem. A ház­táji kerttulajdonosoknak je­lentős jövedelemtöbbletet je­lenthet a tömbösítés, amit a tanácsadók már sikerrel ter- , jesztenek. (gnz) A velőlbíirsó agrotechnikája Szabolcs-Szatmár megyé­ben jövedelmező a borsóve­tőmag termelte.ése. Jövője van. Ugyanis nagy tápértéke, kiváló íze miatt szárazon vagy friss főzelékként, üveg­ben, vagy dobozban tartósít­va, szárított, vagy mélyhűtött állapotban. a téli hónapok­ban is ízletes, kiváló táplá­lék. A borsó közepes víz­igényű, nem zsarolja a ta­lajt, gyomirtó hatása van és nitrogéngyűjtő. Környezeti igénye alapján megyénkben is jól, gazdaságosan ter­meszthető. A hideget jól bírja, a tavaszi fagyok nem okoznak különösebb károkat benne, A csírázáshoz sok vi­zet igényel, ami a korai ve­tésnél meg is van a talaj­ban. A talaj igény Gyengén savanyú és lúgos falatokon egyaránt megél. Legiobban díszük azonban a mélyrétegű, meszes, jó víz­gazdálkodású. középkötött, jó erőben lévő vályogtelajon. De szereti a humuszos ho­moktalajokat is. Sovány, vi­lágos homokon va<?v szíven borsómag-termeltetést ne ter­vezzünk. A nagy termés elsődleges követelményei: az őszi mély­szántás és az időben való ve­tés. (Március eleje, március vége. de legkésőbb április eleje.) Legnagyobb termést istállótrágyázott cukorrépa után ad. Általában azonban, országos viszonylatban, őszi kalászos után vetik. Műtrágyaigénye kevesebb, mint a többi növényeké. De 10 százalékos termésvárás esetén legkevesebb 100 kiló 20 százalékos . péjlsót, és 150—200 kiló szuperfoszfátot ajánlunk. Kulcskérdés továbbá a jó minőségű vetőágy és a korai vetés. A vetés Tavaszi munkák: a talaj- nyitást lehetőleg lánctalpas traktorral végezzük. mivel ez nem tipor úgy, mint a gumikerekes. Nagyobb a vonóerő is, és így szélesebb sávban végezhetünk munkát. A vetésnél fontos a csira­szám: alacsony fajtáknál — 30—40 centinél —500—550 ezer csira közepes törzsű fajtáknál — 50—70 centinél — 450—500 ezer csira, magas törzsű fajtáknál — 80—100 centinél — 400—450 ezer da­rab csira. Végül igen magas fajtáknál — 100 centi felett — 350—400 ezer darab csirát találunk. Törzsmagasságcn beiül a nagyobb levelű faj­táknál az alacsonyabb csira­számot, a kisebb levelű faj­táknál magasabb csiraszámot célszerűbb vetni. Sűrű sor­nál mindig a magasabb csi­raszámot vetjük. Az agro­technikai munkák közismer­tek, azonban a vegyszerezés fontosságára feltétlenül ki kell térnünk. Általánosan használt gyomirtószerek: di- kotex, sevtox, aretit, A— 1114-es, krezomit. Hogy me­lyik a jó, melyiket ajánljuk, azt általában csak helyileg lehet elbírálni. Sokan jó eredménnyel vegyszereznek A—1114-gyel, mások esküsznek az aretitra. Szolnok megyében a dikotex a legelterjedtebb. Alapjában mindegy, hogy melyiket használjuk. Csak feltétlenül figyelembe kell venni két tényezőt: a gvomot és a kultúrnövényt. Általá­ban 3—4 leveles állapotban leghatásosabb a borsónál a vegyszeres gyomirtás. Cél; 6000 hold A Vetőmagellátó és Ter­melte'6 Vállalat megyénkben fennállása óta váltakozva 4-től 6 ezer holdig termel borsóvetőmagot. Mivel a borsó termeltetése általában kifizetődő, el szeretnénk ér­ni, hogy újra visszaállítsuk a borsótermelést a helyére és legalább 6 ezer holdig fel­fussunk. Gyakorlatilag en­nek akadálya nincs, his» mindannyiunk által jól is­mert tény, hogy megyénk kiválóan alkalmas vetőmag- termei tetésre. Amennyiben kedvező kö­rülmények közé kerül a bor­só, úgy meg is hálálja azt Általában 4 mázsa termést rossznak, négytől hétig gyengének, héttől tízig köze­pesnek, 10—12-ig jó, 14 fe­lett kiválónak minősítünk. A vállalat fajtaborsó, étkezési borsó és takarmány vetőbor­só előállításával, illetve ter­meltetésével foglalkozik. A* elmúlt — 1970-es — eszten­dő nem a legkedvezőbb volt ugyan a borsómag termelte­tésére, de fajtaborsóból több termelő elérte a 10 mázsás termést, vagy megközelítette. Étkezési borsóból és takar­mányborsóból pedig a 10 mázsán felüli termések több termelőegységnél megvol­tak. Ha a borsót „helyére tes*­szük” az üzemben és nem­csak mint mellékkérdést ke­zeljük, megadjuk néki a termeléshez szükséges táp­anyagot, megkapjuk, amit várunk tőle. Abonyl Rezső Hibrid sertés — világmárka ről, a tárolási módokról és módszerekről, a tárolási be­tegségekről, a különböző gyü­mölcsök tárolásának részleg- kérdéseiről szóló fejezeteket Boros Rezső írta A könyv további részei (a hűtőtároló' építése, hűtés, hűtősének, hű­téstechnikai eszközök: a gyümölestárolás gazdas igos- * sága) a Hungaro Frigó elis­mert szakembereinek tollából való. Világraszóló eredményt ért el a balatonszabadi Novem­ber 7 Termelőszövetkezetben a Kaposvári Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum kuta­tócsoportja: hibrid sertést ál­lítottak elő különböző euró­pai fajták vérvonalából. A szakemberek szerint a KA- HYB-nek (kaposvári hibrid) olyan előnyös tulajdonságai vannak, amelyek a jövő nagyüzemi sertésének sejte­tik a hibridet. Előnyös tulajdonságaikhoz tartozik hogy 2.9—3,2 kg ve­gyes abrakból állít elő 1 kg élősúlyt szemben a 4.80 kg országos átlaggal — márpedig a sertéshizlalás költségeinek a 70 %-át az abraktakar­mány ára teszi ki Fogamzás! készsége 93%-os és átlagban 11—12 kismalaoot hoz világ­ra. 5—5,5 hónapos korában eléri a 90 kg-os baconsúlyt, 6—6,5 hónapos korára pedig a 110 kg-os sonkasertés súlyt A balaton abadi ter­melőszövetkezetben tovább- tenyésztés céljából tenyész- kocákat nevelnek és évente 250 kansüldőt adnak éL Ké­pünkön: A hibrid tenyé&z- sertéat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom