Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

1971. jamiüf 7, KELET-MAGYARORSZAO 8. olid Mellékállások — háttérrel „Kérem, nálunk nevetséges társadalmi munkáról beszél­ni. Fusiról, vagy legyünk szo- lidabbak, mellékállásról, an­nál inkább. Volt olyan embe­rünk, akinek harminc órát tett ki a napi elfoglaltsága, beleértve a különmunkákat. Kérdem én, ha a nap 24 órá­ból áll, az ilyen ember vagy varázsló, vagy valami más. Nem akarok becsületsértést, mert magára ismer és képes beperelni..." A színhely talán melléltes, az egyik intézmény dolgozója mesélte el a furcsa esetet, alti részt vett abban a vizsgáló­dásban. melyet a mellékállá­sok „lefényképezése” ügyében tartottak. Bőven értéit megle­petések a vállalat gazdasági és pártszervezetének vezetőit, akik el is határozták, nem fogják tűmi, hogy egyesek a főhivatásúkat tekintsék mel­lékes munkának, s a külön­munkákat pedig fölavatásnak. Nehogy elessenek a zsíros fa­latoktól. De más tanulságot is le­vontak ennél az intézmény­nél, a „fusi fénykép” rönt- genszerűen kimutatta a mun­kaszervezés, a munkaerő­gazdálkodás, a béregyenlősdi, az elodázott termelési problé­mák nyűgeit is. Voltak ugyan­is olyan kiváló, nem „pénz­imádó” szakemberek, akiket képzettségüknél jóval ala­csonyabb kvalitást kívánó munkakörben foglalkoztatták, akik szinte „szakmai önvéde­lemből” vállaltak mellékál­lást. Másokat az indokoltnál alacsonyabb bérkategóriák hajtottak a mellékkeresetek vizeire. Úgy érezték — mint kiderült, jogosan — a korsze­rűtlen bérgazdálkodás követ­keztében idegenedtek el mun­kahelyüktől, munkakörüktől. Ezért nyúltak a felkínált mellékes elfoglaltság után. Persze, nemcsak ezt mu­tatták meg a mellékállások mögött meghúzódó tapaszta­latok. Többek között azt, hogy az anyagi megbecsülés a vál­lalaton, gyáron, intézményein belül erkölcsi, érzelmi hatás­aid is van a dolgozókra. A boríték vastagságán olykor nem csupán azt mérik le a dolgozók, hogyan értékelte munkájukat az adott idő­szakban a vezetés. Egyfajta rangsorolást is „beleérez- nek". Olykor joggal, — más­kor ok nélkül. Mondhatjuk, hát, hogy a mellékjövedelmek mértéke, hajszolások erőssége egy ki­csit fénykép a munkahely mikroklímájáról is? Talán, nem tévedünk, ha összefüggést keresünk a látszólag felszíni, „divatos” jelenség a fusi és a mélyebb összetevők között. Hisz a dolgozóik többsége mégiscsak szívesebben adja munkája, tudása pluszát sa­ját munkahelyének. Termé­szetes, onnan akar több anyagi és erkölcsi jövedelmet kapni, mintsem elaprózni energiáját, megosztani ön­magát, melynek a legtöbb esetben a napi munkája lát­ja hátrányát. Száműzzük mindenünnen a mellékest, béb'egezzük meg azokat, akjk másodállást, kü­lönmunkát - Vállalnak? Ez aligha lenne célravezető és igazsági». Találunk olyan szakmákat — fizikai és szel­lemiek egyaránt, —v amelyek szakemberszűkében vannak. A társadalom érdeke is, a pluszmunkára is képesek, kamatoztassak szaktudásukat állandó munkahelyükön túl is. Vannak és lesznek olyan, az átlagosnál nagyobb Kapa­citású emberek is. akik azt a bizonyos tudásfölösleget a legnagyobb igyekezettel sem tudják „elkölteni” saját posztjukon. Mind az egyén­nek, mind a társadalomnak hasznos, ha szélesebb körben — munkaidejükön túl is — folytatják munkájukat. De aligha nyugodhat meg bár­melyik gazdasági és pártszer­vezeti vezető, ha azt látja; a mellékesek hajszolása a benti munka értékét, hitelét rontja, vagy a benti megol­datlan gondok ilyenféle „le­vezetésének” válik SOS jel­zésévé. Sokszor hajlamosak va­gyunk csupán az anyagiassá­got, a kispolgári szerzési vá­gyat, a fusizások erkölcsi ol­dalát ostorozni. És csalt eat. Ezek is fontos rugók, sok embernél egyedül ez»k moz­gatják a testi és a szélleinii kapacitást. De nem mindig tízekben rejlik a lényeg, ha­nem a már említett milrre- klimában, s az oly sokat emle­getett, de még nem minde­nütt kifinomult, — munka jellegéből eredően stagnáló — differenciált bérezésben, ju­talmazásban, erkölcsi megbe­A lap megírta — az illetékes válaszol megjavítottak 1970. december 23-án a Fórum rovatban „Egy hónap­ja kidöntve” címmel megje­lent cikkben jogos bírálattal illették a Vöröshadsereg úti Stúdióépület környéké­nek közvilágítását. A munka helyreállítását késleltette, hogy az árvízi helyreállítási munkákhoz nagy létszámot voltunk kénytelenek kölcsö­nözni. így a meghibásodott lámpatest helyreállításához nem állt rendelkezésünkre munkaerő. Az árvízi munka befejeztével azonban az el­maradt munkáink elvégzésére sor kerülhet, így a panaszolt közvilágítási lámpa megjaví­tása 1970. december 29-e és 1971. január 5-e között meg­történt. TITASZ Vállalat nyíregyházi üzletigazgatósága Uj ABGárnházak Nyiregyházán Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalatnál érdcklőd- türiK: milyen üzletfejlesztés lesz 1971-ben. A víztorony mellett épül fel az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat teljesen mo­dern, a mai igényeket min­denben kielégítő új ABC- áruháaa. 600 négyzetméter alapterüle en folyik az épít­kezés, amely 5 millió forin­tos ráfordítást igényel. Az áruházát július 1-én .adják át. Érdekesség, hogy az élel­miszer-áruházban úgyneve­zett tanbolt is lesz. Ez azért vált szükségessé, hogy a kereskedelmi dolgozók szakszerű utánpótlása bizto­sítva legyen. Az ABC-áruház árusítása, illetve annak be­osztása olyan lesz, hogy sem­miképpen sem zavarja a szakmai képzés az áruház for­galmát, Még ebben az évben hozzákezdenek egy másik ABC-áruház építéséhez. a megyei kórház területén, amely megoldja a kórházi és egyben a Vöröshadsereg útja és a környékbeli utcák 'akóinak vásárlási igényeit. Á bejárat az utcáról törté­nik. azon bar/ a kórházi be­tegedi és az ott lakók vásár­lásai a kórház területére eső részében történik. Ez az úi épülettömb magába foglal egy korszerű várócsarnokot ég egy virágüzletet is. A Szabadság téren lévő fűszer bolt lebontási® kerül. A helyén felépülő többemé, leíes ház földszintjén kap helyet a Szabadság téri új ABC-áruház, amely 800 négvzetméter alapterületen épül fel és beruházási költsége túlhaladja a 6 millió forintot. A Derkovits utcában lévő teremholtot átalakítják ön- kiszolgáló áruházzá. Az Északi körút nagyarányú fejlődése megkövetelte, hogy a Rákóczi utcai élelmi­szerbolt is modern, és mai igényeket kielégítő áruházzá alakuljon át, Ennek a hók­nak a korszerűsítése is még ebben az évijén megtörté­nik. Önkiszolgáló ie'tegű és modern berendezésévé!, hi­giénikus gépeivel a felfoko­zott forgalmat ki fogja elé­gíteni. A Sóstógyógyfürdő terüle­tén, ahová a vidám barkót tervezik, épül egy újszerű, gyors Íviszol eá'ásra alkal­mas élelmiszer-pavilon. F. P. Milyen legyen az Északi Fény Mopresszó A cím egy ma még nem létező nyíregyházi moziról árulkodik. Arról van ugyanis szó, hogy képzeletemet izga­lomba hozta az a terv, amelv szerint az Északi Alközpont­ban nem is olyan sokára fel­épül egy filmszínház és hoz­zá kapcsolódóan egy kis mű­velődési centrum. A kiválasztott helyről — az iskola előtt — most nem vitáznék. Bizonyára megvi­tatták ezt nálam hozzáértőb­bek. A leendő mozi neve is csupán egy játékos ötlet szü­leménye. Az oda tervezett klubbal. könyvtárral meg egyenesen egyetértek. Egy Iz­gat csupán: vajon milyen sor­sa lesz ennek a filmszínház­nak. Mert köztudott, hogv egy új lakótelep kellős köze­pén, ott, ahol csaknem min­denkinek tévéje van, ahol modernebb az életforma, ott, ahol az élet ritmusa gyor­sabb és más tempójú, mint egyebütt, egy hagyományos mozinak nem sok jövőt jóso­lok. Ne gondolja most senki, hogy a tervezett létesítmény ellen beszélek. Sőt. Mellette. Az érdekében. Mert akitor, amikor valami újon töröm a fejem, ez azért van. mert szeretem a mozit, a filmet, ezt a technika-művészet hib­ridet. Nos éppen ez szülte az ötletet amivel talán át lehet hidalni a mozik iránti érdek- lődéslanyhulasi folyamatot. Nem, nem arra az egyszerű dologra gondolok, hogy csak jó filmet kell vetíteni. Tud­juk, már ez is kevés. Itt va­lami formai újításról lehet csak szó. Úgy vélem, Gyet Is lehet találni. Azt . nevezetesen, hogy ez az új mozj legyen egyben presszó is. Olyan nézőtérrel, ahol asztalok mellett lehet ülni, kávét, colét fogyasztva, j ahol gz émSÖr' legálisan ro­pogtatja a Röpít, pogácsát vagy perecet. Egy olyan mo­zit képzelek, ahol rá > le­het gyújtani, ahol az ember nem érzi magát bele kény ­szerítve a széksorok fegyel­mezett rendjébe. Szóval mo- presszót tudnék képzelni az Északiba. Tovább is mennék egy lé­péssel. Elképzelem azt is. hogy ez a mozi nem mindig lenne mozi. Vászna mögött meghúzódhatna egy kis szín­pad, ahol esetenként kis mű­sorok pereghetnének, a jó kabarétól az Irodalmi estig. Kicsit kilépne az egész a ha­gyományos rendből, alkal­mazkodna az emberek igé­nyeihez és újdonságával olya­nokat is vonzana, akik hívei a merész változtatásoknak. No persze tudom, hogy jön­nek a problémák: mit szól a tűzrendészet? Honnan lesz takarító? Milyen legyen a szünetek beosztása? Ki áru­sítson és mit és így tovább. Nos, nem érhet a vád, ho°y későn született az ötlet. Ha­marabb megvolt, mint a mo­zi. Hátha lesz belőle valami? (bürget) Új külföldi játékfilmek a mozik műsorán Több tucat új külföldi já­tékfilmet vásárolt a magyar íilmátyételi bizottság. A be­mutatásra váró alkotásokról tájékoztatták az MTI mun- k itársát. A legújabb csehszlovák filmtermésből hét játékfilmet vettek át. Köztük van Ester Krumbachová színes,, széles­vásznú komédiája: az „Ördög mérnök halála”. Szellemes, kamarajellegű alkotás e«v mérhetetlen átváltban „szen­vedő” mérnökről. „A szent bűnös” ugyancsalt színes, szé­lesvásznú film: musical co­medy. M. Holly rendező al­kotása ..A régtorony”. A szí­nes, szélesvásznú dráma ro­mantikus tátrai környezetben bonyolódó szerelmi történet. Az átvett filmek közül ki­emelkedik a „Családi fészek”, Francois Truffaut alkotóra — ismét -Jean-Pierre T.eaud fő­szereplésével. Színes francia vígjáték az „Aki mindenhez ért.” Sokoldalú hősét Louis de Funes eleveníti meg. Át­vette a • bizottság Bourvil utolsó filmét, ftAz atlanti fal’’-at is, amely könnyed hangnemben feldolgozott há­borús kalandfilm. René Clé- ment rendezésében láthatjuk majd a magyar filmszínhá­zakban „Az eső utasa” című színes francia bűnügyi drá­ma t. Olasz—francia kopnod uk- Cióhan készült a „Naprafor­gó”, a rendezője Vittorio de Slca. Főszereplői; Sophia Lo­ren, Marcello Mastroiynni és Ludmilla Szaveljeva. Az át­vett filmek között' szerepel az „Húsa” cípiű színes ame­rikai társadalmi dráma. Csak ígéret „A tizenhat régi üzem­ben naponta három mű­szakban 950 mázsa ke­nyeret sütnek.” Ezt nyi­latkozta január 4 i la­punkban a sütőipari vállalat igazgatója. Még azt is hozzátette: mi­után az ünnepi, fokozott kenyérellátást megoldot­ták, az elkövetkező he­tekben, hónapokban is űegendő mennyiséget tudnak szállítani az üz­letekbe Nos, a kenyér, már aznap, január 4-én este kifogyott az egész vá­rosban. Sőt, január 5-én sem kapott a vásárló kenyeret, de még pék­süteményt sem. Nem­hogy frisset, még szik­kadtat sem. Eszerint csak a követ­kező hetekre, hónapokra szól az ígéret. A követ­kező napokra nem? (balogh) amelynek főszereplői között találjuk Paul Newmarít, Anthony Perkinst, Joanne Wopdwardot, Laurence Har­vey-t. A „Vidékiek” színes amerikai vígjáték — egy vi­déki házaspár mulatságos tör­ténetét dolgozza fel a kitűnő Jack Lemonnal a főszerepben. A vígjátékdömpingre utal, hogy a bizottság átvette az angolok „Zsákmány” című al­kotását ist amelynek főszere­pében Richard Attenborough és Lee Remi ck mutatkozik be. Az NDK-ban járt küldött­ség hét játékfilmet választott ki. A fantasztikus-tudorrá» nyos filmek kedvelői népes táborának szere/ maid ió szórakozást az NDK—lengyel koprodukcióban készült „Sig­nals” című 70 mii • .méteres, színes alkotás, amely Carlo» Rass „Csillagvadász” című regénye motívumainak fel­használásával készült. Ked­ves derűs alkotás a „Te és én, és a kis Párizs” cimü szí­nes. szélesvásznú NDK film. Lipcsében játszódik és az „első szerelemről’’ szól. Franz Frühmann „A rossz év" című novellája nyomán forgatták „Az elveszett angyal”-t — Ralf Kirsten rendezésében, amely Ernst Barlach .ismert német szobrász élétének utolsó éveit, mesterművének a nácik által való elrablását és a humanista mesternek a fasizmus ellen' fordulását ál­lítja történetének középpont­jába. A legfiatalabb korosz­tálynak szerez majd örömet Walter Beck rend./ lsében a „Csipkerózsika”, az ismert mesejáték újabb színes film- változata. C$ert»erbm nincs új sápáru sí tás Szokatlan panasz érkezett hozzánk. A csengett posta- hivatal, amely a nagyobb hivatalok közé tartozik, nem foglalkozik újságárusítással. Hogy miért? Azzal indokol­ják, hogy a postahivatal öt kézbesítője és maga a hiva­tal nem tud időt szaki ani arra, hogy újságárusítással is foglalkozzon. A volt járási székhelyen —» ahol két napilapnak, a Nép- szabadságnak és a Kelet-Ma* gyarországnak több, mint 1200 előfizetője van — a lakosság nem jut­hat áruspéldányhoz, mert a kézbesítők és a hivaíal nem hajlandó ezzel foglal- lcoznd. Csal< egy példát em­lítünk meg. December hó­napban Csengerben összesen három példány Kelet-Ma- gyarországot adták el, A község lakóinaik pana­sza tehát jogos. Aki nem előfizető, az nem juthat új­sághoz. Az esetre felhívjuk a postaigazgatóság szíves figyelmét. F. P. IGAZOLTATÁS Röviddel 22 óra után az utolsó vendég is eltávozott a kőbányai Vidájnkert vendég­lőből. Egy öttagú társaság — amelynek egyik tagja nő volt — nagv hangoskodással, nó­taszóval haladt végig a Gergely utcán. A szolgálatot teljesítő törzsőrmester figyelmeztette s hangoskodókat. Azok haj­lottak a szóra. így a rend­őr tovább folytatta útját. Még a Szlávi utcáig sem ér amikor újból rázendített a társaság A törzsőrmester visszafordult és ismételten figyelmeztette az egyik pin- celakás nyitott ajtajában or­dítozóka t. — Mit szórakozik velünk ez a... — mondta az egyik férfi. Dzuró Pál — és dur­ván sértegette a rendőrt. — Itt azt csinálunk, amit akarunk, mert itt mi lakunk — sipította a nő. Dzuró fe'ssége Szó szót követett — mi­közben az igazolásra való fel. szólítást is megtagadták- Az­tán az egyik férfi Radios gíU'pád —■ mégis jobbnak látta, ha átadja az igazolvá­nyát. A körzeti megbízott Ra- diccsal a pincelakástól mint­egy 5 méterre levő utcai lámpa alá ment, amikor észrevette, hogy az utca kö­zepén egy magányos férfi nézi az intézkedést. Odahív­ta magához. — Látta, hallotta az itt történteket? — kérdezte a rendőr. — Igen. — Legyen szíves, adja id? a személyi Igazolványát mert felírom tanúnak. Áz adatok feljegyzése után a tanú eltávozott a közeli autóbuszmegállóhoz. A rend­őr pedig hozzáfogott Radics i gázellátásához. Még egy perc sem telhe­tett el. amikor az imént el­távozott. ‘anú segítségért ki­áltott — Meg akarnak verni a tanúskodás miatt — kiáltot­ta, miközben Dzuró Pál és István nevű öccse lécekkel felszerelve lökdöstek. A tá- ir.adóeszközóket minden bi­zonnyal a pincelakásból hoz­ták ki azalatt, amíg a törzs­őrmester igazoltatott. — Hagyják abba! — sza­ladt hozzájuk a körzeti meg­bízott. A felszólításnak eleget íe tettek, de akkor Dzuró vá­ratlanul a rendőrre tá­madt. Az idősebbik szöges léccel csapott feléje, amit a törzsőrmester gumi bottal akart elhárítani. Közben a másik Dzuró elkapta a rend­őr bal csuklóját. hogy a karórája is leszakadt. A támadó szorításából ki­szabadulva a rendőr kényte­len volt hátrálni, hogy a féléié irányuló iiéseket ki­kerülje. Hirtelen a másik két ivócimbora — Radics és Varga Sándor is a táma­dókhoz csatlakozott. .— Most agyonverünk! Ki­nyújtóztatunk ! — kiabálták, s kezdték közrefogni az egyre hátráló rendőrt. Hiába volt minden figyelmeztetés. Göbölös törzsőrmester kény­telen volt fegyveréhez nyúl­ni. Csőre töltött és figyel­meztette a támadókat —■ de ez sem számított. Ekkor ri­asztólövést adott le. Ez az­után még jobban megvadí­totta a kéé Dzurót. — Ide lőtt. az anyád... -- verték a mellüket; és roha­mot indítottak a rendőr el­len. Az újabb riasztóiévác után a fiatalabbik Dzuró egy malteroslécet emelt a rend­őrre. aki a lábára célzott. Aztán a szöges léccel táma­dó másik Dzuró lábára is leadott egy lövést. De més mindig nem hagv *ak fel a támadással. P^dis a két testvér a lábszáron, il­letve combtőnél megsebe­sült. Göbölös törzsőrmester az utolsó töltényt is kilőtte a tárból, amikor végre meg­torpantak a támadók. Varga nyomban kereket oldott a Szlávi utca irányába, amíg a két sérült a lakásuk előtt fenyegette továbbra is a rendőrt. A lövöldözésre a szomszéd házban lakó Novak János önkéntes rendőr is kijött az utcára Értesítette a mentő­ket és a főkapitányságot. A órzsőr mesternek azonban még ezúton is akadt dolga. Radics ugyanis szintén meg akart szökni a Helyszínről, így kellett elfogni. A helyszínre kiszállt bi­zottság megállapította a fegyverhasználat jogosságát, és a rendőr ellen támadókat őrizet bevétel mellett átadta a fővárosi ügyészségnek. Az adott esetben a rendőri :nté7>tedés iskolapéldája a jóindulatnak, a higgadtság­nak, az emberi humanitás nak. Göbölös törzsorm estei — bír túlerővel állt szem- besi a néptelen éjszakában —- a végsőkig elment, hogy az utca rendié* helyreállítsa és vérontás nélkül szerelje le a támadókat. Nem rajta múlott, hogy ez nem sike­rült! Sajnos, a tapasztalat azt igazolja, hogy a rendőrre támadók többsége játékszer­nek, dísznek tekinti a rend­őr fegyverét. Akik így vé­lekednek, saját _ kárukon kénytelenek meggyőződni en­nek ellenkezőiéről. Ha jog­szerű intézkedése közben megtámadják a rendőrt, fegyverével védekezhet. Ez nemcsak joga. hanem tör­vényben biztosított köteles­sége is minden rendőrnek. A jogos fegyverhasználatért nem büntetik, hanem meg­dicsérik a rendőreinket. Ugyanakkor a garázda táma­dókra példás büntetés vár. Göbölös Sándor törzsőr­mestert, a X. kerületi kapi- •ánvság körzeti megb’Z át — aki az elmúlt évek alatt sokszor kapott már magas -lismerést — bátor hely ál­lásáért főkapitányhelyettesi dicséretben és jutalomban részesítették. Srilvási Peren*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom