Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

SST!. tsiTnSr f».

W"T v^nvAnnTie!7<(f

S.

Paragrafus és kötelék

Befellegzett a munkaerő- csábításnak — örvendezik nyíregyházi főkönyvelő ismerősöm. Egy nemrég életbe lépett rendelet néhány, piros tintával erősen aláhúzott sorát mutatja, melyből az derül ki, milyen iájdalmas szankciókat alkalmaznak ezután a létszámszaporításért, s miféle súlyos adótételeket von maga után a magasabb bér Ígérgetése. „Ezután majd mindenki meggondolja, kilépjen-e, vagy maradjon, mert kisebb lesz a munkahelykínálat is, másrészt nem dobálózhatnak úgy a leendő fizetés számaival sem a kikérő üzemek vezetői."

Okkal vonhatjuk kétségbe e szavak helyességét, igazát. Amelyik üzemnek szüksége van jó szakemberre — és hány ilyen munkahely van még Szabolcsban, az országban! — ezután is kapva kap utána. Vagy a másik oldalról: aki elégedetlen pillanatnyi munkahelyével, annak nem kell nagy biztatás, ha megcsillantják előtte a szebb munka, a több jövedelem mézes madzagját. Veszi a munkakönyvét és odébbáll. Kétségtelen, hogy a lé'.szám- és a bérgazdálkodást megszigorító rendelet hatást gyakorol majd az utóbbi időben eióggé elszaporodott fluktuációra, de közelebb jutunk a megoldáshoz, ha a kivezető utat nem elsősorban az adminisztratív intézkedésektől várjuk.

Felesleges bizonygatni annak az előnyét, ha egy munkahelyen jól begyakorolt, a szakma minden csínját-bín- ját értő törzstagok dolgoznak. Ahhoz viszont. hogy egy üzemben ilyen' kollektíva. kovácsolódjék össze, aligha szankciókkal ijesztgető paragrafusok vezetnek el. El- ÍAhé SZ61 éhffék'- egyfelől a vállalatok széles körű önállósága, másrészt a szabad munkavállalás elve is. Inkább arról van szó, hogy a, már felemlített rendelet csw: pán befolyásolni igyekszik az egészséges és célszerű munkaerő-gazdálkodást, »egyáltalán nem állít átlóphetetieii gatat a vándorlás elé. Hiszen például egy több száz, vagy ezer főt foglalkoztató üzemben az adó szempontjából kedvezményezett” bér- fejlesztés kevéske százaléka §8 jelentős összeget tehet ki, emivel ügyesen lehet majd „zongorázni”. S ha ez kevés volna, a jó szemű és előre gondolkodó gazdasági vezető nem riad vissza attól sem, ha egy kitűnő szakember beállításáért magas összeggel csökkenne a nyereség. Érthető ez, mivel egy sokoldalú, nagv tapasztalattal rendelkező munkás, művezető, vagy közgazdász sokkal több nyereséget „hozhat a konyhára”, mint amennyit az ő jövedelme — az összes adóival együtt — kitesz. így már nagyon is jó üzlet lehet a munkaerő-csalogatás.

Nincs tehát ellenszere a vándorlásnak? Számtalan megyei példa igazolja: igenis

van! Csakhogy ezt a ,ízért” nem a gyárkapun kívülről kell remélni, hanem a vállalaton belül lehet előteremteni. A napokban beszélgettem két törzsgárdistával Nyíregyháza egyik vasipari üzemében. (Mellesleg, ez a gyár nem is olyan régen a szakadék szélén állt, az iparfejlesztés megtizedelte az eszközeit, a létszámot.) A művezető azt mondta: „Csalogattak az új vállalathoz is, ígértek nagyobb órabért, szép karriert. Mégis, amikor az addigi igazgatóm behivatott és őszintén elmondta, a sok munkán kívül semmi rózsásat nem tud ígérni, elölről kell kezdenünk mindent, itt maradtam”. A brigádvezető így emlékezett vissza a kritikus napokra: „Szívesen

együtt dolgoznék magával, ismerem a szorgalmát, majd közösen ldeviekélünik a nehéz helyzetből — ezt mondta az igazgatóm és ez nekem többet jelentett, mintha órabéremeiéssel akart volna magához kötni.”

Ezek után elhangozhat falán a legfontosabb kérdés is: mi az. ami együtt tartja a szorgalmas emberek kollektíváját, ami miatt a nehezebb időkben is kitartanak munkahelyük mellett? — Az őszinte szó és a tartós megbecsülés — próbálta összegezni véleményét a két szakember. akit hiába igyekeztek elszakítani megszokott és megszeretett munkahelyüktől. Ez persze sodr mindent magába foglal. Például azt. hogy minden fontosabb kérdésben kikérik a véleményüket; hogy a jutalom- osztásnál szava van a brigádvezetőnek is, aki mégiscsak a - legjobban ismeri az embereit. Természetesen az anyagiaknak is fontos szerep jut az értékes munkáskezek megtartásában. s> hogy ez miként alakul, abban ige« sokat tehetnék a vezetők

döntéseikkel, vállalkozásaikkal, a piac tüzetes feltérképezésével, a dicséretek, elismerések és a fegyelmezéseik következetes alkalmazásával. Ugyancsak az említett vasipari üzem két törzs dolgozója idézte fel azt a szabad szombatot és vasárnapot, amikor önszántukból bent maradtak dolgozni, „házilag” elkészíteni két lánckereket, ami nélkül nem indíthatták volna útra egyik milliós értékű megrendelésüket. „Nem köteleztek rá bennünket, hiányzott a technológiai utasítás is, talán nem is bíztak munkánk sikerében a vezetők. De hétfő reggel letettük az asztalra a két alkatrészt. Igaz, hulla fáradtak voltunk, de jólesett látni, hogy milyen nagy az öröm az egész gyárban.” És a pénz? Ilyen rendkívüli munkáért joggal elvárhatják a dolgozók a százasokat I „Előzetesen pénzről szó sem esett köztünk, nem szabtunk meg semmilyen feltételt. Hihetetlen? Lehet, de mi jól tudtuk, hogy a vállalat nem marad adósunk, mert az nálunk nem szokás.'’ Kaptak is 500—500 forintot, s majd az év végi nyereségnél az a milliós megrendelés is jócskán gyarapította a kiosztható forintokat.

S. hogy tovább folytassuk a törzsgárda kialakítását megalapozó kölcsönös bizalom összetevőit: olykor ez megnyilvánulhat egy egyéni probléma megoldásához nyújtott segítségben — mint történt ez brigádveaetönicnél a .lakás vásárlásakor nyújtott vállalati hitelben. Vagy: erkölcsi el ismeréseiméi, vállalások teljesítésének értékelésénél. stb. Ha a munkás érzi. hogy számítanak rá. kérik a véleményét és segítenek rajta a bajban, állandóan erősödik a kötelék köz- fte és az üzem között, amit tá legszebben csengő csábítás sem tud elszakítani.

A. S.

Tél a majorban

Öt év alatt

1500 téglablokkos lakás

Szabolcsban a következő öt év alatt épülő mintegy húsz- ezernyi lakás közül 10 és fél ezer többszintes lesz, és ezekből 2500 épül majd a korszerű, gyors építést biztosító blokkból. Főleg olyan házak, amelyek saját erőből épülnék, családi házak lesznek, néhány ember társulásából születnek. Nem véletlen, hogy a téglablokkos építkezésire elsőnek a szabolcsi építőipari szövetkezetek reagáltak.

A megyei ktsz-ek nem Ids feladatot vállaltaik magukra akkor, amikor kijelentették: az elvárásnak megfelelően a

IV. ötéves ten' időszakában

3500 lakást építenek. Világos, ezt a hagyományos technológiával teljesíteni nem lehet. A megoldás egyik segítője éppen ez a téglablokk volt. Gyorsabb, olcsóbb minden műszaki előírásnak megfelel, típustervekhez is alkalmazható.

öt év alatt 1300 lakást már ebből készítenek a ktsz- ek. Találkozott a társadalmi érdek a szövetkezetivel, hiszen a korszerű technológia nagyobb termelékenységet biztosít, és a nagyobb termelékenység egyben a sok lakás gyorsabb elkészülését te jelenti.

Minya János agronómussal indultunk körútra a leveleid Dózsa Tsz téli majorjában. Lábunk alatt fröccsent a kásás hó. Milyen az élet. az emberek hangulata a téli majorban? — ezt kerestük.

A gépjavító műhelyben Török Pál műhelyvezetőt találjuk elsőnek. De röviddel az- lUtán többen is megállnak mellettünk szóváltásra. Valahogy furcsán meglepő érzés csapott rám: mind fiatalok.

— Úgy harminc százalék körül állunk a javítási munkákkal, az erőgépeknél. A munkaeszközök javításában még előrébb vagyunk. Ütjük a vasat, hogy a tavaszi munkakezdésekre elkészüljünk a javításokkal. Csak bizony, mint ez már szinte krónikus betegség, baj van az alkatrészellátással. S ami még inkább érthetetlen, ez inkább a hazai gyártmányú gépekre vonatkozik, az UE—

28-asra. DUTRA-ra.

Jókedv„ bizakodás

Csekk József, 19 eves géplakatos: — l forint fizetésemelést kaptam január

1-től. A fizetésrendezés általános. ami jókedvet és munkakészséget ad nekünk. Szívesen dolgozunk itthon, a tsz-ben.

Egyik meglehetősen nagy helyiségben lármázó csipogás és kellemes jó meleg fogad, Baglé Erzsébet és Ma- szali Jolán tájékoztatnak.

— 12 ezer csirkét gondozunk itt. Jolánnál azért van az a táppal téli vödör, hogv mindig ennivalónak kell előttük lenni. Korábban már neveltünk ~ 12'T", ézgr dajab csirkét. Keresetünk hávi 1200 forint. Néküpfc, kielégítő.

' Útközben mondta Minya János agronómus, hogy teljesítménydíjazás van a tsz- ben, amit minden hónapban kifizetnek. Ez nagy lendületet és iratnikakedvet ad a tagságnak.

Király István szalmával rakott szekéren fogja a gyeplőt. Almot hozott az istállóba. A .negyvennyolc férőhelyes lóistállóban rövid idő alatt kilencen vettek körük Ujj József gondozó, seprővel. a kezében: — Mezőőr voltam 11 évig. Azután kerültem lógomdazónak. A kocsisok átlagát kapom. Hát ha ők úgy mondják. M tudnak belőle jönni, én se mondhatok mást.

Busák József: — Három hónapja vagyok itt. Addig fogatna voltam. Az orvos tiltott le a szekérről. Hajnali 3-tól 7-ig majd délután 2 órától 5-ig vagyunk munkában. Kibírjuk.

PéJeresz alatt villamos fűrész duruzsol. Faanyagot készítenék elő az építőbrigád számára.

Odább. a központi irodához közel nótaszó haitik ki a megnyíló ajtón. Dohányt csomóztak. Készítették szállításra. Legalább 60 nő és néhány férfi serénykedett a helyiségben.

* *

ütvén fillérek...

„Bocsáss meg, ha valaha vétettem...” — hangzott a nótafoszlány. Somogyi Jánosnál; mondták itt vezetőnek:

— Munkánk után megélünk. Körülbelül 10 napig tart még el a dffihánymunka... Ellentétre nemigen kell vigyázni. Dal olgatunk... Jobban telik az idő.

Rózsa János útban volt a sertésfiaztatóba — A kocákat a malacokhoz keli zárni — mondta. — Egyhetesek a kicsik. A havi biztos kétezer-ötszázamat nfim cserélném vissza az egyéni sorsért.

De jött a másik gondozó, Orosz József, aki „reklamált”

— Ha tudnak számolni, figyelnének jobban oda. az irodában. — Nekem egy szorzás! hiba miatt rövidülésem van. Miért nem figyelnek oda az ötvenfillérekre?

A szarvasmarha-istállóban 4 emberrel kezeltünk: Ilyés Györggyel, Király Jánossal Lévai Józseffel és Varga Mihállyal. 70 darab jószág gondozásáért felelősek. Nincs semmi baj. „Igen jó. hogy 3 ét' óta í'ejőgép végzi a legnehezebb munkát” — közölte Ilyés György. Keresetünket havi átlagban három, három és fél ezer forintra mondják. S kételkedést osz- latóan jegyezte meg Király

János: — 6 évvel ezelőtt eljártam dolgozni a Dunántúlra, meg Pestre. De jó, hogy hazajöttem. Megtalálom itt is a számításomat.

Nincs

fagyszünet

Lévai József: — Tudunk róla, hogy a múlt óv rossz időjárása ellenére a tavalyinál 1 millióval többet ad h tsz a tagságnak. Mert... tél Van ugyan most, de nem munkaszünet. Sem pénzt, sem jólétet nem várhatunk senki mástól.

Ilyés György: —- Oka van, hogy másodszor is szóljak. Feleségem, a lányom is a közösben dolgozik. Ök a növényápolásban. Megvan a havi 6 ezer forintunk átlagban.

A mérlegház „gazdája". Vad Ferenc e pillanatban nem volt a helyén. Igaz, nem is volt most miért beállítani a hídmérleg karját. Minya János azonban elmondta, hogy téli időben is „nagyüzeme” van a mérlegelésnek. Jön á leszállítás a fairtásból, szalma ide-oda, istállótrágyát hordanak a kijelölt melegágy: helyre. _

Minden átmegy a mérlegen.

\ Téli idő. De él, mozgásban találja mindennap a majort.

Emberek munkája, össze - fogása feledteti a telet.

Asztalos Bálint

Folytatják a külterületek villamosítását

Megyénknek a Nyírbátor— Baktalórántháza—Vasaros- namény vonalától nyugatra eső területéin 29 millió forint értékű hálózatszerelési munkát végez el a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága ebben az esztendőben. A lakosságot közvetlenül érintő, város-, falu-, tanyaviUamosítás- sal összefüggő munkaterveik között a hálózatfejlesztés a legnagyobb volumenű. 16 millió forintot fordítanak arra 1971-ben, hogy javuljon a már villamosított községek energiaszolgáltatása. Ibrámv— Rafcanxaz, valamint Benk— Záhony között épül 20 kilovoltos gerincvezeték, és befejezik Gáva-Vencsellő kisfeszültségű hálózatának rekonstrukcióját. A tiszalöki erőmű területén vezetékren- dezést, és Ujfehértón szintén a biztonságos energiaszolgáltatást, a megfelelő feszültségtartást szolgáló hálózatszerelést végeznek.

Mind több feladatot ad a TITÁSZ-nak:. most már évről

Emberség és hála. Erről szól az alábbi kis történet. Egy kéthónapos korában félárván és „eldobott” csecsemőről ós egy idős, özvegyen maradt, elhagyatott nagymamáról, aki magához vette, felnevelte, embert csinált belőle.

Honnan ez az unokái ós nagymamái kapcsolat? Hiszen vér szerint teljesen idegenek egymástól az „unoka” — Homoki János, a vásáros- naményi dohánybeváltó ifjú felügyelője — és a „nagymama”, a hetvenhét esztendős, özvegy Jurkinya Mihályné,

Ott érnek Pusztadoboson a jő öreg házban, a Kossuth utca 81-ben, ahol Jánost gondozta, ápolta, anyja helyett anyja volt és felnevelte. Amióta János keresőképes — már nyolc éve — ő viseli gondját a nagymamának.

— Azelőtt pedig a fordítottja volt. Nagymama nevelt flel> neki köszönhetem, hogy

Az édes-mostoha

ember lett belőlem — említi a körzeti felügyelő. De hogyan került az idegen házhoz a kéthónapos * csecsemő? Nagymama — Borca néni — bontja ki meleg szavakkal a történetet.

— Ismertük az édesanyját. Itt laktak az utcánkban. Alig volt kéthónapos, amikor itthagyta őket az apja. Jancsi édesanyja meghalt. De mielőtt elbúcsúzott volna végképp, az utolsó szava az volt hozzám: „Borca néném, ha látni fogja Jancsit éhezni, adjon majd neki egy darab kenyeret.” Nem volt a csecsemőnek senkije. Ide vettük magunkhoz a férjemmel. Úgy szerette míg élt, mint a saját gyermekét Talán még jobban, mert azok itthagytak bennünket, két ilyen nagy unokám is él Amerikában, mint János, de még a nevemet sem tudják. Nem gondolnak rám. Jancsikától meg most is kaptam ajándékot, ö gondol rám. Hányán, de hányán mondták a faluban, bolond vagy Boroa, hogy egy idegen pulyával küszködök

Borca néni férje beteg volt, ápolta, ellátta a jószágot, s gondozta a csecsemőt, iskolába vitte, ruházta. Szigorúan fogta. Elvégezte János a nyolc általánost. Levelező úton a felsőfokú öntözési technikumot Szarvason és közben dolgozott a Nyírma- dai Állami Gazdaságban.

— Nagymama mindig résen volt — mondja a fiatalember.

— De az a fő, hogy sikerült, így van kenyér a kezében — szól közbe nagymama.

A Ms egysaoba-komyhés lakásbán rend, tisztaság. A spór alá bekészítve katonás rendben a tüzelő. Ez a Jancsi reszortja. Ha a nagymama beteg — nemrégen az volt — ő gondozza, főz rá. Megeteti az apró jószágot. Kettecsikén élnek. Újságolják, most vágtáit sertést. Több mint 180 kilós volt.

Tizenegy éve kettesben élnek. Jancsi tartja él a nagymamát Ezerhétszázötven forint a fizetése. Szépen beosztja az édes-mostoha.

— Hazaadja Jancsi a pénzt az utolsó fillérig. En teszem félre neki, amire kell. Gondolni kell a jövőjére is. Hátha egyszer meggondolja magát és mégis megnősül — mondja Boroa néni. — Úgy érzem, visszakaptam Jancsikától azt a szere tetet, gondoskodást, amivel életem során elhalmoztam. Hálás vagyok. Jobban, mint a saját gyermekemnek, vagy a Ivét valódi unokáknak.

De Homoki János is bearanyozza az idős, hetvenhét esztendős mostoha, de neki mégis édes nagymama napjait >

— Egy falattal sem málnám meg soha.

Homoki János ember Mt, nem maradt árva.

És a nagymama sem maradt gondviselő nélkül.

ffcrktt Kt*m*n

evre a városi új lakótelepek építése, bővülése. Az elkészült házak bekapcsolása a villa- mosene rgia-el 1 á tásba csupán az.idén 3,3 millió forint értékű munkát igényel Nyíregyházán ós Kisvárdán. A Külterületi települések villamosítása is folytatódik. így például Ibrány Jalapár-ta- nyán, valamint Káimánhá- zán a hálózatbővítéssel sok család jut villanyhoz ebben az esztendőben. Kérdéses még, sor kerül-e azokra a bővítési munkákra, melyekre ugyan már kaptak tervezési megbízatást korábban a tanácsoktól, de a hálózat kiépítése „függvénye” a községfejlesztési alapok nagyságának. Mindenesetre a TITÄSZ nyíregyházi üzemigazgatósága figyelembe vette, és 1971-es terveibe besorolta ezeket a munkákat 6 és fél millió forint összegig. Tehát, ha a tanácsnak lesz rá pénzfedezete, a Bedő~, a Debrő- és a Szélső-bokrokba, valamint Borbányán bővül a kisfeszültségű hálózat. Ugyancsak a megbízásos munkál? között tartják számon a Nyíregyháza, Sóstói út közvilágításának korszerűsítését egymillió forint összeggel, és a kis- vándai Vulkán üzemfejlesztésével összefüggő villamos szerelési munkát, szinten egymilliós. költséggel.

Nem csupán az ipar, egyre több termelőszövetkezet is komsaerűsíti üzemegységeit, s igényt tart a villamos energiára, Eibben az évben a nyír- ibronyi Uj Élet, az anarcsi Uj Élet, a tímára Béke, a nagykóllói Virágzó Föld és a Zöld Mező, a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetek, valamint a tiszavas- vári tsz-társulás üzemegyse - geát, majorjait villamosítják. Hasonló munkáikra kerül sor a BaBcányi Állami Gazdasag abaipusstai üzemegységében, az Ujfehértóa Állami Gazdaság tueernáeíeitepéa, a Ke- mcjcaei Állaim Gazdaság aä- matérciójában és a Gyula tanyai ÁBarm Gazdaság series-