Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
1 oTflal KELET-MAGYARORSZAO 1971. Január Mi Korunk mezőgazdasága A szakember a burgonyáról Van kiút a nehézséaekk&i Selektron B2 (EDTE) és a 0,4 százalékos trietanil-amin. Mindkettő keverhető _a burgonyabogár elleni védekező szereikhez. Virágzás előtt és után 8—12 nappal két ízben alkalmazzuk. A többlethozam ezáltal 20—30 százalékkal nő, sőt a kóros hajtásképzödés még nagyüzemi termelési viszonyok között is mintegy 40—60 százalékkal csökken. Leszámítva a betakarítás költségeit, burgonyaholdanként 2500—3000 forint többletbevételhez juthat a gazdaság. Érdeklődőknek szívesen adunk részletesebb tájékoztatást. — Talán, mintegy ösz- szegezésként arról szólna még a szakember, hogy beszélhetünk-e burgonyaválságról, azaz ráfizetéses termelésről? — A kérdés feltevése véleményem szerint túl erős és nem is helyes. Inkább arról van szó, hogy a termelő gazdaságok nem veszik kellő mértékben figyelembe es nem igényelik a tudományos kísérletek és ténymegállapítások eredményeit. — Tovább menve, az uj gazdaságirányítási rendszer ható tényezőiéiként a tsz-ek nagyobb önállóságúikat erez- : ve bátrabban kezdeményeznek. Ez persze nem baj. De közben olyan dolgokról is lemondanak, melyek a mai és szüntelen fejlődő körülmények között bizonyos több törődést igényelne. Ha ezt biztosítanák, nem kellene kérdőjeleket keresni, mint jelen esetben úgy mondjam: a hurgcmyBkéííÖésrfcHögyan.- le* hét ugyanis ott jövedelmezo-beW*lnk -áhől még ma is kapával vágják ki a sorokat és kézzel szedik fel a burgonyát?! S bizony, egyebek közt ilyen vonatkozásban számos gaadasa^ hagyja magát. — Állítom: van kiútja a burgonyaproblémának. Az elmondott elemzésekhez, tanácsokhoz, javaslatokhoz kívánkozik még három elemi, de fontosságában nagyon elo- revaló feltétel megtartása: vetésekhez kellő mnnősegu gumó, megfelelő téli tárolás és élőhajtatásos korai vetés. Csak a két utóbbira egy friss Példa. Tavaly, ahol jól tárolt— és persze kielégítő minőségű —, kellően előhaj- tatott vetőgumót korán ültették a csapadékos időjárásban elhatalmasodott burgonya vész-fertőzés ellenére is kielégítő, sőt igen jó terméshozamot értek él. nem fizettek rá a termelésre. Asztalos Bálint Szakkönyvtárunk A jgyümöícsíák metszése képekben A legutóbbi tíz évben elsősorban az üzemi almagyü mölcsösökben mentek végbe forradalmi változások. Vad alanyú magas fák helyett mindenfelé alacsony, a földről is elérhető termőkaros orsókat neveltek és külföldi minta után kezdtek a sövénygyümölcsösök is tért hódítani. A nagyüzemi tapasztalatok már leszűrődtek, és célszerű, hogy nyilvánosságot kapjanak: átmenjenek a köztudatba, Időszerű tehát Jeszenszky professzor munkájának új kiadása. A gyümölcsfák ápolási és nevelési munkái közül a metszés kívánja a legtöbb rutint és szakértelmet. Aki rosszul metsz, inkább árt. mint használ vele. A szerző könyvében azt mutatja be. miként alakíthatjuk, nevelhetjük céljainknak legmegfelelőbben fáinkat, hogy idejében termőre forduljanak, sokat. egyenletesen és jól teremjenek, megfelelően fejlődjenek. A sokféle és bonyolult metszési eljárást a könyv az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért pontokba foglalva, sok fényképpel szemléltetve rögzíti. Legaprólékosabban az almafa metszését mutatja be, a többi gyümölcsféle metszésében a megfelelő pontban leírtakra hivatkozik, és csak az eltéréseket részletezi. PINCE HELYETT BORSILŐ. Uj tárolási lehetőség kihasználásával kísérleteznek a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Sav- és lúgálló, különleges vasbetonból építettek bor- silókat, amelyek egyenként 300 hektoliter bor tárolására alkalmasak. Az eddigi számítások szerint az új megoldás 0» százalékkal olcsóbb a hagyományos tárolási módnál. (MTI lDM> — Ko*«k Albert téW. — A szovjet mezőgazdasága 1971-ben Mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottsága júliusi plénumán előterjesztették a mezőgazdasági termelés intenzív fellendítésének a legközelebbi öt évre szóló programját. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésszakán szintén behatóan megvizsgálták a mezőgazdaság 1971. évi fejlesztésének problémáit. Természetesen az új ötéves terv első évének népgazdasági tervezetében jelentős helyet kaptak ezek a kérdések. A sajtó széleskörűen kommentálta az idei mezőgazda- sági év előzetes eredményeit. Gabonafélékből, gyapotból és más mezőgazdasági termékekből is jó a termés. A mező- gazdasági termelés volumene eléri a 84 milliárd rubel ösz- szeget. Mit ad tehát az országnak a szovjet falu 1971-ben? Az éves terv szerint a mezőgazdasági termelés volumenét 88,6 milliárd rubelre kell emelni, vagyis a múlt évhez viszonyítva 5,5 százalékkal. Várható, hogy jelentősen növekszik á gabonafélék, a cukorrépa, a gyapot terméshozama. a hústermelés, a tejtermelés, és főképp a zöldségtermelés. Az állam a terv szerint és terven felül (felemelt felvásárlási árakon) 75 millió tonna gabonát, több mint 77 millió tonna cukorrépát. 6 millió 200 ezer tonna nyers gyapotot, mintegy 25 millió tonna burgonyát és zöldséget, továbbá több mint 13 millió tonna húst, 43 millió tonna tejet és egyéb terméket szándékszik felvásárolni a mezőgazdaságtól. Ezt a jelentős termés- és terméknövekedést 1971-ben úgy érik el, hogy növelik a kolhozok és az állami gazdaságok műszaki felszereltségét, több műtrágyát biztosítanak, javítják a földek kihasználását, bővítik az öntözött területeket, növelik a földművelés kultúráját és emelik az állattenyésztés produktivitását. A mezőgazdaság fejlesztésére 1971-ben 13 milliárd rubelt, vagyis 12,2 százalékkal többet fordítanak, mint a múlt évben. A szovjet ipar ez évben 316 500 traktort, 168 500 teherautót, 99 00# kombájnt és több, mint 5* millió tonna műtrágyát szállít. Jelentősen növelik a mezőgazdaság energia-ellátottságát is. Ezek az adatok a szovjet ipar állandóan növekvő lehetőségeit és azt bizonyítják, hogy az ipar igenis képes biztosítani a tudományos és műszaki fejlődést a mező- gazdaságban. A mezőgazdaságnak szükséges fontosat))» erőgépek gyártása tekintetében a Szovjetunió ma már az első helyen áll a világon. A földtekén dübörgő traktorok közül minden negyedül szovjet gyár kapuján gördült ki. Gteb Szpiridonov APN A nyíregyházi ke’tétőben hetenként három alkalommal 140 ezer naposcsibe lát napvilágot. Innen kerülnek ki a nevelő' gazdaságokba. Képünkön: Balogh Jánosné, Melnik Katalin, Szakáll Sándorné és Czirják Ilona szállításra készíti elő a csibéket. Worn mól A műtrágya alkalmazásának gazdaságosabb módszerei A műtrágyatermelésnek és a mezőgazdaság műtrágyaellátásának nagyarányú növekedése szükségessé teszi a a trágyaszerek választékának növelését, a szállítási és kiszórási problémák megoldását. Érdekes eredményeket értek el ezen a téren a Német Demokratikus Köztársaságban. A probléma ott komoly, hiszen az NDK mező- gazdasági üzemei már most több, mint 7,5 normál munkaórát fordítanál! 1 hektár mezőgazdasági haszonterület műtrágyázására, és ez a gond a jövőben még csak fokozódni fog. Ugyanez vonatkozik a szállítóeszközök terhelésére is. A nehézségek kiküszöbölésének egyik leg járhatóbb útja a koncentrált trágyák gyártása. A jelenlegi műtrágyákban viszonylag kevés a hatóanyag, nagy részüket haszontalanul szállítják ki a földekre. Ha sikerül elérni, hogy kevesebb hordozó-, ballasztanyagra lesz szükség a műtrágyákban, jelentősen, csökkenni fog a trágyák kiszórásához szükséges munkaidő és szállítási kapacitás. Másik megoldásként a folyékony nitrogénműtrágyák szélesebb körű alkalmazása kínálkozik. Ezeket már egyre nagyobb mennyiségben használják a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban. Előnyük nem nagyobb hatékonyságukban, hanem olcsóbb, egyszerűbb előállításukban, a tárolásukkal, talajba juttatásukkal kapcsolatos. Cseppfolyós nitrogén- műtrágyának leginkább nagy nyomás alatt cseppfolyósított ammóniagázt használnak fel, melynek nitrogéntartalma kb. 82 %. A koncentrált nitrogénműtrágyák előállításának másik lehetősége a 46 %-os karba- mid gyártása. A karbamid olcsón előállítható, repülőgépes trágyázásra is alkalmas. Nagy nitrogéntartalma, vízben való jó oldhatósága és semleges kémhatása miatt különösen alkalmas a permettrágyázás- ra is. A koncentrált floszfortrágyákban mutatkozó sziiiiség- let 34—49 % a foszforpentoxid tartalmú kettős szuperfoszfát gyártásával elégíthető ki. Ennél is nagyobb koncentráció érhető el 50—70 % foszforsav tartalmú kondenzált foszforvegyületek alkalmazásával. A műtrágyák szállítási és kiszórási költségeinek a csökkentése tehát a ballaszt- mentes, vagy kevés ballaszttal terhelt összetett műtrágyák gyártásával érhető e<L Ilyen műtrágyák az erre a célra koncentrált egyszerű trágyák összekeverésével, vagy pedig az egyes tápanyagoknak a vegyi gyártásfolyamat során történő megfelelő összetársításával nyerhetők. A IV. trágyázástani világ- kongresszuson elhangzott közlések szerint az összetett műtrágyák termelése Francia- országban az egész műtrágya- gyártás 33 %-át, Nyu.ea'-Németországban 30 %-át, Norvégiában, Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban pedig több mint 50 %-át t^ szá ki. Ezt feltétlen figyelembe kell venni. — A burgonyahozamok növelését illetően, kísérleteink alapján azt mondhatom el, hogy általában szükséges különösen a barna nyírségi talajok rendszeres, de mérsékelt mészellátása. Ez holdanként 50 mázsáig lehet optimális. A meszezést lehetőleg ne a burgonya alá adjuk közvetlen. — Továbbá a vetőburgonya hozamát és minőségét igen nagymértékben növeli az istállótrágya, s általában a szerves trágyák, megfelelő mennyiségű műtrágyákkal kiegészítve. Az istállótrágyát azonban nem tavasszal, hanem az előző év nyárutóján ajánlatos alászántani. — Tapasztalat szerint zavart okoz a termelő gazdaságoknál a műtrágyahasználat mennyisége. Van vagy lehet- e erre vonatkozó általánosítható recept? — Természetesen, az elért vagy elérhető terméshozamok befolyásolják a jövedelmezőséget. Ebben pedig mind nagyobb szerepe van a rendelkezésre álló műtrá- gya kellő hasznosításának. *— Tapasztalataink szerint, a Nyírség viszonyai között a legnagyobb volumenűnek számító gülbaba burgonya legjobb eredményt holdanként 60—70 kiló nitrogén és 30—40 kiló foszfor hatóanyagú műtrágya (2:1 arány körül), a kisvárdai rózsa 90—100 kiló nitrogén és 30—40 kiló foszfor hatóanyag mellett ad. Sí’1.»»ffcÄ illetve Kaliumtarfalmát, azt javasoljuk: holdjára számítva 40 kiló kálium hatóanyagnál (1 mázsa kálisó) ne alkalmazzanak többet. — Persze, kimondottan általánosítható műtrágyarecept nincs és nem is lehet. De kérésre, kellő talajvizsgálat után, kutatási eredményeink alapján szívesen adunk kedvezőnek tekinthető műtrá- gyázási receptet. — E kérdéssel kapcsolatban szeretném még megjegyezni azt is, hogy a hozamok növelésének egyik olcsó és könnyen járható útjának bizonyul a lombtrágyázás is. Már második évben állja a próbát az egyik lomibtrágyázó eljárásunk, melynél olyan ve- ^yületeket viszünk a burgonya lombjára, ami képes „komplexkötésbe vinni” a talajból a növénybe jutó, károsan ható elemeket. Vagyis: sikerül kedvező anyagcsere- fenntartást kialakítani. Ilyen vegyületek a 0,2 százalékos Volt időszak, amikor Szabolcs „aranyának” nevezték a burgonyát. Okkal. Néhány év óta azonban fokozatosan csökken a területe. Sőt, arról beszélnek egyes gazdaságokban — bár meglehetősen jó burgonyatermelési adottságaik vannak —, hogy ráfizetéses. Valós probléma lenne ez a megyében? Mit tud minderről az avatott tudomány, mit igazolnak a célszerű kísérletek? E kérdéskomplexummal kerestük fel Kisvárdán, a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetben dr. Béres Józsefet, alti mint tudományos munkatárs, eddigi tevékenysége alapján méltán tekinthető választ adó szakreferensnek. — A kérdés oka nem mindjárt a mában és nem is a közvetlen tegnapban keresendő. Azért kezdem így, mert, hogy úgy mondjam, kutatási témámat az ötvenes évek közepén a gyakorlat kínálta fel számomra. Abban az időben a vetőmagfelügyelőség vetőburgonya-szaporítások kórta- mi bírálatát mintegy 20 ezer holdon bízta rám. Már e munka során felfigyeltem a burgonyaleromlás olyan jelenségeire, amit csupán levél- tetvek terjesztette vírusokkal és a magas hőmérsékleti időjárással magyarázni nem lehetett. — Abban az időben szinte általános volt, hogy a burgonya átlagtermések holdanként 20—40 mázsa „szélsőség” közt ingadoztak. Aminek egyik, megállapított közvetlen oka a i;oséz .minőségű vetőgumó -Aalt? nűfeil| -a talajod leromlott kémiai állapota. — Ml ebből a gyakorlati termelés számára hasznosítható tapasztalat? / — Leszűrve a gyakorlat számára hasznosítható tapasztalatokat, elmondhatom, hogy a nitrogén- és a foszfor- műtrágya érvényesüléséhez igen fontosnak bizonyul a talaj által könnyen felvehető mész, magnézium, kálium aránya. Ezek összhangja 4:1:0,2 körüli egyenérték viszonyná 1 mutatkozik legkedvezőbbnek. Például, ha a könnyen felvehető magnéziumból 33 milligramm van jelen, akkor megfelelő nitrogén- és foszforellátás mellett a terméshozam úgy lehet maximális — más tényezőktől eltekintve most — ha a mészből 230, káliumból 10 milligramm felvehető mennyiség van jelen. Ebből pedig kiderül,- hogy szabolcsi talajainkban viszonylag nagy a mészhiány.
