Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

!*n. fantrlr SS. Kin FT MAGYARORS**« t. oM*1 KOMMENTÁROK: Jövede'em és népgazdasági haszon A gazdasági reform beve­zetése óta szerteágazóbbá vált. dinamikusabban fejlő­dik a fogyasztási szövetkeze­tek ipari tevékenysége. így ez év végére mintegy ötszörösé­re növekszik ebben az üze' - ágban a termelési érték, és annak nagysága eléri a 2 mil­liárd forintot. A korábbi időszakban a fo­gyasztási szövetkezetek főleg szeszfőzéssel tartósítással és ödítőital-készítéssel foglal­koztak Az utóbbi 3 év so­rán sütőüzemek, húsfeldolgo- Eók, tésztaüzemek, építő­anyag-üzemek, ruházati, fa- és műanyag feldolgozó és sok más egyéb hasznos he­lyiipari üzemet létesítettek az ÁFÉSZ-ek. A fogyasztási szö­vetkezetek kiegészítő jellegű ipari tevékenysége kettős célt szolgál Az egyik a helyileg hasznosítható nyersanyagok, munkaerő, épületek, gépek, szakemberek munkába állítá­sa, azért, hogy bővüljön a szövetkezeti kereskedelem árualapja, javuljon a lakos­ság ellátása. A másik cél, bogy megoldják a falvakban még fellelhető foglalkoztatási gondoltat. E célok teljesülése a szövetkezeti tagság hasznát és a népgazdaság javát egy­aránt szolgálja. Jelenleg az ÁFÉSZ-eknek háromezer kisipari üzeme van. és az utóbbi években néhány középüzem is léte­sült. Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv során a kis- és középüzemek fejlesztése több segítséget kap. A gazdasági verseny fellendítése érdeké­ben nagyobb lesz a jelentő­sége, a lakosság igényére gyorsan és rugalmasan rea­gáló kis- és középüzemek­nek. Különösen fontos sze­rep vár az eddig is dinami­kussá fejlődő szövetkezeti építőanyagipari üzemekre az országos lakásprogram végrehajtásában. Az ÁFÉSZ- üzemek alkalmasak arra, hogy a munkaerő gyors át­csoportosításával néhány ki­egészítő géppel termelési szerkezetüket rugalmasan változtassák és a keletkező új szükségletek kielégítése érdekében termeljenek. Lendületes fejlődés várható a fogyasztási szövetkezetek élelmiszeripari tevékenysé­gében is. A tartósító, a szesz­főzdéi a sütőipari és a hús­ipari üzemek mellé, esetleg itt-ott felsorakozhatnak ki­sebb sörgyárak is. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a szövetkezeteknek a sütőipar fejlesztésére. Az elmúlt 3 év­ben az ÁFÉSZ-ek országosan 25 sütőüzemet létesítettek. Várható, hogy a tagság sür­getésére fogyasztási szövetke­zetek a negyedik ötéves terv­ben, a sütőüzemek egész lán­colatát hozzák majd létre. A fogyasztási szövetkezetek ke­retében mintegy 150 helyi, illetve körzeti pékség üzem­be helyezésére lehet számí­tani. összességében az általános értékesítő és fogyasztási szö­vetkezetek ipari tevékenysé­gének értéke öt év alatt meg­duplázódik és jelenleg évi 2 milliárd forintról várhatóan négymilliárd forintra növek­szik. K. S. Jő MUNKÁVAL A SZOCIALISTA BRIGÁD CÍM ELNYÉRÉSÉÉRT. A közkedvelt lastex női nadrágokból a Nyíregyházi Textilruházati Vállalat konfekcióról,-/1 igében műsza­konként több, mint 100 darabot készítenek. Felvételünk az 1-es szalag dolgozóiról ké­szült, akik jó munkájukkal a Szocialista brigád cím éínyeréséért küzdenek. Elek Emil felv* Gyártelepítés — gondokkal Jó közlekedés, út és lakás is keil Nyirbál urban Leporolják a telekkönyvet r A határ legmozgékonyabb része mindig a belterület és a zártkert. Itt van a legtöbb adás-vétel, csere. öröklés, egyszóval tulajdonváltozás. És itt a leggyakoribb, hogy ezek a változások a gyakor­latban megtörténnek ugyan, de adminisztrálásuk már el­marad. Az illető megvette ugyan a íöldecskét, ki is fi­zette, de az átírásért már sajnált illetéket fizetni. Meg­halt a tulajdonos, utódai szétörökölték a telket, de ugyancsak. takarékossági okokból a hatósági öröklési eljárást nem folytatták le. A telekkönyv dolga az lenne, hogy a tulajdonviszo­nyokat pontosan tükrözze. Az említett okok miatt azonban évtizedek alatt sok különb­ség támadt a valóságos tu­lajdoni viszonyok és ezek leltára, a telekkönyv között. Beporosodott ez a fontos nyilvántartás. A kormány most elhatá­rozta, hogy „leporoltatja" a telekkönyvet, ellenőrizteti, hogy a nyilvántartás meny­nyiben egyezik, vagy meny­nyiben tér el a valóságos helyzettől. A munkát a bel­területen és a zártkertek­ben végzik el. külterületen csak kivételesen, például ta­nyatelkek esetében. Az utolsó randevúba úgy kerültem bele, mint a Pilá­tus a Krédóba. Úgy kezdődött, hogy teg­nap délután két földi gond között kimentem a Városli­getbe. hogy a jószagú iák alatt, kedvenc újságom elol­vasása mellett, megigyam egy csésze feketét. Jólesett ez a kis gondtalanság. A szemem legeltettem a csinos lányo­kon, meg a kert asztalai kö­zött, kötéltáncosnőlcént libe­gő, karcsú felszolgálónőn. Alig egy fél óra múltán egy jóképű fiatalember kért he­lyet az asztalomnál. Sem sokkal később egy esinos. szőke lány lépett le a buszról és a székek között keresgélve tekintett szét. Asz­taltársam felállt, csókkal üd­vözölték egymást, és mintha vtt se lennék, beszélgetni Az egyeztetést a földhiva­talok hivatalból és hivatal­ban végzik. Harminc nappal előbb közhírré teszik ugyan az érdekelt községben, de ahol a nyilvántartás és a birtoklás egyezik, ott a tu­lajdonost külön nem is érte­sítik. Ha azonban eltérés van, akkor a tulajdonost behívat­ják, a helyzetet tisztázzak és rendezik. Alkalom lesz ez arra, hogy a sok elhanyagolt adminiszt­rációt most bepótolják az ér­dekeltek. Ennek különböző lehetőségei lesznek. Aki vásárolta a földet, most bemutathatja az adás-vételi szerződést. Ha ilyen nincs, akkor nyilatkozatot kérhet a volt tulajdonostól, hogy 6 csakugyan megvette a föl­det. Ennek azonban feltétele, hogy az illető földdarab már három esztendő óta a sajátja legyen. Nagyjából ugyanez vonat­kozik az örökségekre. Ha volt végrendelet, azt be kell mutatni. Ha nem volt, akkor most kell lebonyolítani a ha­gyatéki eljárást, de ennek is feltétele hogy az örökös már legalább három esztendő óta a föld valóságos birtokosa legyen. Némileg nehezebb a hely­zet, ha a földdarab telek­könyv szerinti tulajdonosa ismeretlen helyen tartózko­Tovább olvastam az újsá­got, s amikor az ázsiai je­lentésekhez értem, szinte si­ránkozó leányhang ütötte meg a fülemet: — Tulajdonképpen ez az utolsó randevúnk, János. Vé­ge a mindennapos romanti­kának. A szemem sarkából lát­tam, hogy valami bánatos mosoly finom vonása rajzo­lódott az arcára. — Igen — felelt a ■feldo­bott mondatra, meghatottana fiú — ennek is el kellett kö­vetkeznie. .. Coca-Colát, li­liké? A lány bólintott és a kis­asszony eltáncolt az aszta­lunktól. Liliké még szomo­rúbban kezdte: dfik. A mai, valóságos tulaj­donos úgynevezett elbirtoklás útján ez esetben is megszerez­heti a tulajdonát igazoló te­lekkönyvi végzést, azonban ennek feltétele, hogy a föld­résznek már legalább tíz esz­tendeje birtokosa legyen. A birtoklást a tanáccsal, illetve tanúkkal kell igazol­tatni. A földhivatal rendteremté­si eljárása jogokat nem sért­het. Tehát most nem adomá­nyoznak földeket, csupán a valóságos viszonyokat legali­zálják. Ha például az örökö­sök még pereskednek, akkor a földhivatal az ügyhöz hoz­zá sem nyúl. A földhivatal végzését más esetekben vi­szont perrel lehet megtá­madni. ■ Fontos meg tudni, hogy ez a rendelkezés a korábbi jog­szabályokat nem változtatja meg. Ismeretes, hogy nálunk egy magyar állampolgárnak maximálisan 1600 négyszögöl, illetve 6000 négyzetméter személyi földtulajdona lehet. Ennél több akkor sem lehet, ha most a valóságos tulajdo­nában álló földet írnának a nevére, de ezzel a területtel személyi földtulajdona az egy holdat már meghaladná. Ez alól csupán a főhivatású, egyénileg dolgozó parasztok jelentenek kivételt. F. B, — Tulajdonképpen kár. — Miért lenne kár? — ve­tette oda a fiú most már könnyedebben. örüljünk, hogy túlestünk rajta. Most a lányt illette a szó: — De azért... Olyan szép volt ez az egész. — Elismerem, Lili. De hát egyszer mindennek vége van. A helyzet egyértelműnek látszott. Részvétet éreztem a fiatal emberpár iránt, s ösz- szehajtogatva az újságot, csendesen odafordultam: — Bocsássák meg, hogy akaratlanul fültanúja lettem beszélgetésüknek. Kern gon­dolják, hogy elhamarkodot­tan cselekszenek? Ne felejt­sék el: oké szeret, kétszer él. Most minden ideiglenes itt A régi épületben folyik a termelés, az újat most építiik. Ha kész lesz, jöhetnek a gé­pek a pesti üzemékből: csak azután lehet igazán a válla­lat központja Nyírbátor. Ad­dig az Auróra Cipőipari Vál­lalat egyik telepe. Tehát még a név is átmeneti. Emberek viszont itt is ddl- goznaik, s nem is gondok nél­kül. Gond az út, a közleke­dés és a lakás, — de ezzel csak a legfontosabbakat em­lítettük, Albérlet és műszak A gyártás két műszakos az üzemben, reggel hatkor és délután kettőikor kezdődik a műszak. Sokan járnak be a környező községekből, Nyír- béltekről, -pilisről, -lúgosról, EncsencsmL A bejárók egy része nagyon furcsa életet él. Albérletet kell kivennie Nyírbátorban, mert este tízkor — a máso­dik műszak befejeztével — már nincs autóbusz hazafelé. (Kerékpárral messze lenne, motorja nem mindenkinek van.) Tehát este elmegy albér­leti szobájába, alszik egyet, s reggel hétre hazaér a család­jához. Délben indulhat visz- sza, hogy munkakezdésre ott legyen. Ez annyit jelent, hogy őt órát tölt a családdal, már feltéve, hogy Ők éppen ott­hon vannak. Mert a gyerekek iskolába mennek, a házas­társ pedig esetleg munkába. S ehhez járul a késés. „Normális” esetben is gyakori az, ha egy-egy járat közönsé­ge késik, hát még ha esik. egy kis hó. Akkor aztán olyan hiányosak a műszakok az indulásnál, hogy felében­Mindketten tágra nyílt szemmel néztek rám. A fiú talált először magára. — Nem tudom uram, mit akar mondani... — Már megbántam, hogy kinyitottam a számat. — Ho jól értem — mente­getőztem bagólesöm miatt. — önöknek ez az utolsó rande­vújuk. — Igen — felelte a fiú. — Ahogy így nézem önö­ket, magukat még az úris­ten is egymásnak teremtette. Maradjanak egymás mellett, ne váljanak el. Liliké felnevetett. — Egyéves házasok va­gyunk eddig szüléinknél lak­tunk és holnap költözünk az új lakásba. Mondtam még néhány mentegetőző szót és eliszkol- tam. Máskor féken tartom a nyelvemet Safite István harmadában végezhetik a munkát. Szerencsének is tekinthető, hogy a mostani technológia szétszabdalt az üzemben, nincs futószalag, az egyik dolgozó nem függ társának teljesítményétől. Indulhatnak foghíjasán a műszakok. De nem sokáig lesz ez így, hi­szen az új üzemcsarnokban a futószalagok diktálják a tem­pót S akkor mi lesz a közleke­déssel? Megmerült félcipő Tavaly meghívták a köz­ségi tanács vb akkori titká­rát az üzembe, mert tudtak, hogy félcipőben jár. A tit­kár cipői megmerültek, men olyan az út és a járda: csak gumicsizmában ajánlatos köz­lekedni. Ennek az eredménye lett nárom kocsi salak, amit a titkár közbenjárására küld­tek a cipőgyár közelében lé­vő járdákra. A gyalogosoknak azóta sokat javült a helyzet. Nem így az utak. A cipő­gyár maga nagy teherforgal­mat bonyolít le, s az építke­zéshez is szállítják a rengeteg anyagot. A cipőgyár kocsijai egymás után robbannak le, — így kell megfizetni az űt hiányát Mert az út hiányzik, hiszen ami van, az nem számítható közlekedésre alkalmas terü­letnek. Lakás — cipőgyár A cipőgyár legnagyobb gondjai közé tartozik a la­káshelyzet Elkészült a megye kisipari termelőszövetkezeteinek múlt évi számadása arról, hogyan zárták az évet. Minthogy 1970. a harmadik ötéves terv utolsó éve is volt, így az ér­tékelésből az ötéves tervtel­jesítés is kitűnik. Készterméktermelésben 25 százalékos a túlteljesítés, mert a tervezett 1 milliárd 95 millió helyett 1 milliárd 369 millió értéket termeltek a megye ktsz-ei. De túltelje­sítették javító-szolgáltató te­vékenységüket is 4, építőipari tevékenységüket pedig 38 százalékkal. A teljes termelé­si érték túlteljesítése 620 millió, ami 26 százalékos túl­teljesítésnek felel meg 135 százalékkal nőtt a múlt évben a lakosság részére vég­zett építőipari tevékenység ami nyilván összefügg a Sza- wtoskózá ért májusi étvímáL A letelepítés idején ígéretet kaptak, hogy 18 lakást kap­nak. Járulékos beruházásként lakást nem építenek, mert így is nagyon nehéz kihozni a meglévő pénzekből a lete­lepítést, a lakásgondokon va­lahogy mégis segíteni kell. Ennek az eredménye lett a lakások ígérete. Az elgondolások szerint 1969-ben kapott volna a gyár öt lakást, a többit pedig a tavalyi, illetve az idei évben, Ezekre azonban mindmáig nem került sor. A gyár vett két használt házat. Ezdket egyszobás, ideiglenes lakásokká átalakí­tották. Négy szakember köl­tözött be családostul, s egv : b vendégszobának rendeztek be. Ez a szakembereknek csak ideiglenes megoldás. Raj vte kívül vannak olyanok, akik lejöttek Pestről, de albérlet­ben laknak. A lakás körüli sok huzavo­na eredménye a végén az lesz, hogy a vállalat szakem­berei — akikre pedig Nyír­bátorban később végtelenül nagy szükség volna, — nem vállalják a vidéki életet, megpróbálnak Pesten állást szerezni maguknak. Végül is ez érthető az összes emberi vonatkozásában. Az, hogy a nyírbátori ci­pőgyár később milyen válla­lattá fejlődik, az a szakembe­reken is múlik, nagy tapasz­talatokkal rendelkező, a szak­mában jártas dolgozókon. Jő lenne, ha őket ide tudnánk: hozni, könnyítenék a letele­pítés amúgy sem egyszerű gondjait. Ehhez viszont lakások kel­lenek. Kun István Ugyancsak ezzel függ össze* hogy csökkent a közületek részére végzett építőipari munka értéke, de kapacitás- hiány miatt a lakáskarban­tartások értéke is. Jelentősen emelkedett a ktsz-ek kereskedelmi tevé­kenysége is. Késztermékek­ből mintegy negyvenmillió forintal értékesítettek töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Ezen belül a belkeres­kedelemnek 3, a külkereske­delemnek 41 százalékkal ér­tékesítettek többet. Hat szá­zalékkal nőtt a kiskereske­delem felé történő értékesí­tés, aminek kedvező hatását a lakosság érezhette. Ezeknél az áruknál ugyanis kedvez­ményt tudtak biztosítani * nagykereskedelmi árrés visszamaradás ábóL * J* Búcsú Termelési sikerek megyénk kisipari szövetkezeteiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom