Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

t. <*** KÉT BT MAGYARORS7AO T971. Január S». (Folytatta M 1. oldalról) gal kialakult széleskörű kap­csolatok igen előnyösek a magyar ipar, a mezőgazda­ság, a műszaki fejlesztés szá­mára. E kapcsolatok révén biztosítjuk alapanyag-ellátá­sunk döntő részét, s azt, hogy számos fontos termékünket gazdaságos, nagy szériákban gyárthassuk. A külkereskede­lemben, a termelés szakosítá­sában az ipari kooperációban a Szovjetunió és a KGST más tagállamai alkotják leg­biztosabb bázisunkat Emellett arra törekszünk, hogy más országokkal is bő­vítsük gazdasági kapcsola­tainkat, újabb és újabb for­mákban építsük ki gazdasági együttműködésünket. A kooperáció sok megje­lenési formája ismeretes. Van azonban egy lényeges is­mérve, éspedig az, hogy bár­milyen formáról is legyen szó, ezek mindegyike túl­megy a szokásos kereskedel­mi árucserén és modernebb fejlettebb formája a gazdasá­gi kapcsolatoknak. A kooperációs lehetőségek köre egyre bővül. Mind töb­ben kezdik felismerni, hogy a fejlődés elsősorban csak a kapcsolatok szélesítése útján lehetséges. Mi ezt felismertük és al­kalmazzuk is. Jelenleg 34 kö­zös vállalkozásban veszünk részt,, gyógyszergyártás, gén­gyártás, könnyűipar, stb. te­rületen, Közös vállalkozá­sunk van gyógyszeripari te­rületen Ausztriával, az NSZK-val, Angliával. Gép­ipari területen Franciaország­gal. Mexikóval, stb. Példaként szeretném meg­említeni az EURCO néven megalakult magyar—francia vegyes vállalatot, amely a napokban kezdte meg műkö­dését A közös vállalatokon kívül a kooperáció kiterjed a li­cencvásárlás területére is. Az utolsó három évben kb. 80 darab licencet vásároltunk alumínium félkész és készter­mékek. Diesel-motor, számí­tógép. stb. gyártására és a jármű'par fejlesztésére. ügy vélem, hogy a magyar —finn relációban a kooperá­ció területén még nem tár­tuk fel a kínálkozó lehetősé­geket. Jóllehet a jelenleg is érvé- r.ves hosszú lejáratú árucse­re-forgalmi egyezményünk egyik cikkelye utal az ipari­műszak kooperáció elősegí­tésére, sőt ennek alapján lé­tesült egy öt évre szóló gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás is), mégis úgy érezzük, hogy kevés amit eddig tettünk. Eddigi tapasztalataink pe­dig nagyon jók. Itt csak utalni szeretnék arra, hogy Magyarország egyik jelentős papíripari be­ruházása Lábatlanon koope­ráció kereté bén történik. Szeretném határozottan ki­jelenteni: a magyar kormány támogatja és segíti a két ország vállalatai között létesí­tendő termelési, kutatási és kereskedelmi együttműködé­seket, amelyek mindkét fél érdekeit szolgálják és tartós kapcsolatokait biztosítanak. Őszinte óhajunk, hogy mi­előbb kedvező fejlődést ta­pasztaljunk és mindkét fél éljen azokkal a lehetőségek­kel, amelyeket a már kimun­kált egyezmények biztosíta­nak. Ezután beszélt azokról a fejleményekről, amelyek az utóbbi években Magyarorszá­gon végbementek, s amelyek ma döntően meghatározzák országunk gazdasági fejlődé­sét, majd ismertette a gaz­daságirányítás reform;ának bevezetését, eredményeit. Fock Jenő ezután így foly­tatta: Fejlődésünk eddigi ered­ményeire támaszkodva, most magasabb szinten folytatjuk a szocializmus1 építését Ma­gyarországon. Feladataink tervszerű megvalósításának feltételei adottak. Eddigi eredményeinkre és vívmá­nyainkra nem különben a testvéri szocialista országok­kal kiépített és szüntelenül fejlődő együttműködésünkre támaszkodva meg tudjuk ol­dani feladatainkat. Engedjék meg, hogy gaz­daságirányítási rendszerünk egyik fontos, a külkereske­delemmel is kapcsolatos jel­lemzőjéről bővebben szóljak. Konkrétan a vállalatok ön­állóságára, széles, önálló kül­kereskedelmi joggal is fel­ruházott tevékenységére gon­dolok. Reformunk minden se­gítséget megad az arra igényt tartó vállalatoknak, hogy mi­Focfc Jenő miniszterelnök szerdán egész napos vidéki körútra indul Péter János külügyminiszter és Áme Ber­ner finn kereskedelemügyi miniszter társaságában. Mi­niszterelnökünk két jelentő­sebb helységet látogat meg: Hyvinkäeälet és Tamperét. Az előbbiben a Kone rész­vénytársaság litfgyárának megtekintése a látogatás cél­ja. Ebben az üzem bah éven­te körülbelül háromezer Infi közül el, a termelés csak­nem háromnegyed részét ex­portálják. Az országjárás ♦ A magát zsidóvédelmi li­gának nevező cionista bandá­hoz tartozó fékeveszett suhan- cok újabb bűntettet követtek el. x Mint a Daily World, az amerikai kommunisták lap­ja keddi számában közli, fel­gyújtották azt az épületet, ahol a lap szerkesztősége van. Röviddel a gyújtogatás előtt egy ismeretlen személy, aki a zsidóvédelmi liga tagjának nevezte magát, felhívta a szerkesztőséget és megfenye­gette a lapot. A Daily World n& eredményesebb nem­zetközi gazdasági együttmű­ködést folytassanak külföldi partnereikkel. Örömmel vennénk, ha a vállalatok felismernék ezeket a lehetőségeket és minél na­gyobb mértékben élnének azokkal, amelyek kihaszná­lását a magyar kormány a maga részéről támogatja. Szerény eredményeket — mint már említettem — ugyan elkönyvelhetünk, ez azonban még csak a kezde­tet jelentheti. Megítélésünk szerint kívánatos lenne, ha a két ország vállalatai között az eddiginél nagyobb léptek­kel haladna előre ez a te­vékenység. Erre a feltételek adottak — fejezte be beszé­dét a magyar miniszterelnök. Felszólalt az ülésen Matti­la külkereskedelmi miniszter is, aki méltatta a Finn—Ma­gyar- Kereskedelemfejlesztési Társaság eddigi tevékenysé­gét és' sok sikert kívánt to­vábbi munkájához. Miniszterelnökünk felesége a nap folyamán külön prog­ramon vett részt: délelőtt Martti Ingman budapesti finn nagykövet feleségének és Ró­nai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete feleségének tár­saságában felkereste a finn főváros egyik nevezetes lát­nivalóját, az „Arabia” cse­répedénygyárat, amely a ha­sonló üzemek között a legna­gyobb egész Európában. Dél­után a finn miniszterelnök feleségének társaságában a finn formatervezési központ­ba látogatott éL másik állomása Tampere, amely testvérvárosa Miskolci­nak. Fock Jenő és a kísére­tében lévő személyiségek lá­togatást tesznek a támperei tanácsnál, amely ebéden lé,+- ja vendégül a magyar d^*e- gációt. Városukat is bemutat­ják a látogatóknak, akik ez­után megtekintik az ■ egyik helybeli nagyvállalatot, a Tampejja , részvénytársaságot. A vállalat vezetősége foga­dást ad a magyar delegáció tiszteletére. Miniszterelnö­künk és kísérete szerdán az esti órákban érkezik majd vissza Helsinkibe. emlékeztet arra, hogy a liga huligánjai korábban terrorista akciókat hajtottak végre az Egyesült Államokban működő szovjet intézmények, az EAK ENSZ-képviselete, valamint több haladó amerikai szerve­zet ellen. A huligánok újabb bűntet­te ezúttal sem volt elegendő ahhoz, hogy a hatóságok haté­kony intézkedéseket foganato­sítsanak a liga vezetőivel szemben, akiknek a nevét egyébként jól ismerik. Cienrsfa provokáció New Yorkban MiniíZÍ erein ük önlt mai programja Pédgsrnif befelezte egyiptomi látogatását Egyhetes hivatalos látoga­tását befejezve kedden Kairó­ból hazaindult Moszkvába Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke. Mint is­meretes, Anvar Szadatnak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének meghívására részt vett az asszuáni vízi erőmű felavatásának ünnepségein. Nyikolaj Podgornájjal együtt elutaztak az EAK-ban látogatást tett szovjet kül­döttség tagjai is. A kairói nemzetközi repü­lőtéren, amelyet a Szovjet­unió és az EAK zászlói dí­szítettek, Anvar Szadat el­nök, Husszein El-Safei és Ali Szabri alelnökök, Mahmud Favzi miniszterelnök az Arab Szocialista Unió Legfel ső Végrehajtó Bizottságának tagjai és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták a vendégeket. Kairóban közös közleményt adtak ki N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke január 13-tól lö-ig tett hivatalos lá­togatásáról. N. V. Podgornij meghívt* Anvar Szadatot hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba. Anvar Szadat köszönettel el­fogadta a meghívást, amely­nek időpontját a későbbiek során tisztázzák. ★ Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke — kedden hazaérkezett Moszkvába. íiosarloin fogadta 8elirríd«i*t Az Interparlamentáris Unió szovjet csoportja kedden vil- lásreggelit adott Gerhard Schröder, a Bundestag kül­ügyi bizottságának elnöke, a nyugatnémet CDU elnökhe­lyettese tiszteletére. A villásreggelin Alekszej Sítyikov, az Interparlamentá­ris Unió szovjet csoportjának elnöke mondott beszédet.. Megjegyezte, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa kész szoros kapcsolatokat fenntar­tani az NSZK parlamenti képviselőivel. Gerhard Schröder ugyan­csak felszólalt a villásreggelim és állást 'foglalt az NSZK és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének és kultu­rális kapcsolatainak fejlesz­tése, a két ország parlamenti képviselői szoros kapcsolatai­nak megteremtése mellett. Alekszej Koszigin. a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Gerhard Sehrőderl. a Bundestag külügyi bizottsá­gának elnökét, a Keresztény- demokrata Unió elnökhelyet­tesét. A találkozót Schröder kérte. Mint hivatalosan közölték a találkozón érintették a Szovjetunió és az NSZK kap­csolatainak több időszerű kérdését. Újra feszült a helyzet Írországban Észak-Írország több nagyvárosában ismét kiújultak az összetűzések, Belfastban kö­vekkel, palackokkal ha jigálták nyilakkal lövöldözték az angolokat, akik gumigolyókat lőttek ki a tüntető tömegre és később páncélkocsikat vonultattak fel. (Kelet-Magyarorszag telefoto# James Qu ehester -Clark észak-írországi miniszterel­nöknek Reginaid Maudling brit belügyminiszterrel foly­tatott megbeszélései után kiadott közlemény hangoztat­ja, hogy a brit és az északír kormány elhatározta, teljes határozottsággal fellépnek az Észak-Lmrsz ágban kirobbant zavargások megfékezéséért Chichester-Clairk miniszter­elnök Belfastba való vissza­érkezésekor újságíróknak nyi­latkozott és elmondotta, hogy — bár Maudling brit belügy­miniszterrel folytatott 90 perces megbeszélései során nem vitatták meg a kérdést — nem zárja ki teljesen a rendkívüli bíráskodás beve­zetésének lehetőségét A mi­niszterelnök kijelentése meg­lepetésként hatott — mutat rá a UP1. Mindeddig ugyanis cáfolták az új rend­kívüli intézkedések beveze­tésének hírét A törvényen kívül helyezett ír republikánus hadsereg, amelyet azzal vádolnak, hogy közreműködött a jelenlegi zavargások kinobbamtásában és annak szításában, attól tart, hogy a közeljövőben hajszát indítanak vezetői ei­len. Szamos Rudolf: ICáin to 3. — Vért! Vért alá ja! — kiabált eszelősen embereire a százados. — Honnan? — dörmögött »7 őrmester. Az udvar végében hajnalt köszöntő rikkantással kuko­rékolt a kakas. Perenze a homlokához kapott: — Vannak itt tyúkoki Hozzon ide néhányat! — hörögte szinte rekedten és előkotorta rugós bőrkését- Az őrmester hoz .a a tyúkokat, fogta azok lábát, míg a szá­zados lenyiszálta fejüket és a spriccelő tyűkvérrél behintet­te a legendás hírű banditaio- rály, Giu’iano Immár kihűlt ‘tetemét. A levágott tyúkokat a százados a földszinti fo­lyosóra, a konyha bejárója elé hajigáita és az utolsó nyomában maga is az ámbi­tus zömök dór oszlopához támolvgott, öklendezve. .. Reggel ha tkor érkezett Rómába a hír. D’Antonio rendőrfőnök maga telefonál­ta meg Scelba belügyminisz­ternek, akinek nyolckor már a miniszterelnök, De Gasperi személyesen gratulált. Né­hány perccel a gratuláció után a belügyminiszter sajtó- konferencián közölte az új­ságírókkal: „Az elmúlt éj­szaka Luca ezredes arra a meggyőződésre jutott, hogy eljött Giuliano, a bandita el­fogásának ideje, s ennek megfelelően intézkedett. A bandita, abból a castelvetra- nói házból, amelyben rejtő­zött, megkísérelte a szökést. Hogy elfogását megakadá­lyozza, fegyvert használt. Hosszas üldözés után végül is kialakult tűzharcban életét vesztette...” ...A jelentéktelen kisvárost már már a kora délelőtti órákban az , újságírók és a fotóriporterék százai özön- lötték eL Perenze még a reg­geli órákban intézkedett, hogy a szokásos agnoszkálás Céljából a helyszínre szállít­sák Giuliano édesanyját és nővérét. Az elsők között meg­érkezett fotóriportereknek alkalmuk volt megörökíteni azt az ősbarbár jelenetet, amikor De Maria házának udvarán az anya a kövekről nyalta fel fia vérét és hiszté­riás jelenetek között átkozta el magzata gyilkosát... A hazugság füstje terült a város fölé. Perenze az újság­írók érkezésére levetette tyúkvéres uniformisát és gá­laruhában, mint a köztársa­ság hőse fogadta a sajtótu­dósítókat. Ezúttal fantáziája meglepően élénknek bizo­nyult. — Uraim, — kezdte a rög­tönzött sajtókonferencián beszámolóját — jól nézzenek meg! Önök előtt áll ugyanis az az ember, aki tűzharcban, szemtői-szemben semmisítet­te meg Giulianót, a banditát, Önök jól tudják, ez az alak évek óta rettegésben tartotta Nyugat-Szicíliát., Az előzmé­nyekhez tartozik, és ezt Is el kell mondanom, hogy Luca ezredes végül is értesült Giuliano castelvetranói buj­kálásáról. A bandita ebben a városban arra várt, hogy a közelben lévő repülőtérről idegen ügynökök segítségével Tuniszba szökhessen. A nagy kérdés a főparancsnok szá­mára az volt, hogyan lehetne a rejtőző farkast barlangjá­ból előcsalogatni. Szerencsé­re, ml is alaposan ismertük Giulianót, akiről jól tudtuk, hogy esztelen vérszomja mel­lett a másik nagy szenvedé­lye a hiúság. Főleg a nagy külföldi magazinoknak adott nyilatkozataiból állapítottuk meg: ez a bandita rendkívül hiú valaki és szereplési vá­gyának különösen nem tud ellenállni, ha filmről van szó. Nem azért mondom, de Luca ezredesnek szellemes ötlete támadt. Ennek nyomán egy teherautót reklámplakátok­kal, filmfelvevő berendezések­kel és hangszórókkal szerel­tünk fel és az autó alkonyat- tájt Gastelvetrano utcáit jár­ta. Engem ért az a megtisztel­tetés h gy e vállalkozás ve­zetője lehettem. Autónkkal azt híreszteltük, hogy doku­mentumfilmet akarunk ké­szíteni a városról, lakóiról, » szokásokról, és természetesen a Szicüia szabadságáért küz­dő Glulianóról... Uraim, mondanom sem kell, a trükk bevált. Tegnap este hosszas várakozás után, pontban haj­nali három óra tizenöt perc­kor Renzi csendőr őrmester két géppisztolyos férfit pil­lantott meg, amint azok a gyéren világított Via Gaggi- nin filmfelvevőnek álcázott teherautónk felé közeledtek. Renzi társaságában a bátor Catalano tiszthelyettes, ahogy előzetesen megmagya­ráztam embereimnek, feltar­tóztatta a két fegyverest, és ezalatt Renzi őrmester a visszavonulás útját állta el. Én is a helyszín közeiében voltam és a gyér világítás el­lenére az egyik alakban nyomban felismertem Giuli­anót, a banditát. Egyik em­beremmel ekkor az utca túl­oldaláról óvatosan lopakod­tam a Catalanóval vitatkozó fegyveresek felé. Nem azért mondom, de én már napok óta sejtettem, hogy a bandita valahol De Maria házában rejtőzhet. A csendőröm fülé­be súgtam: tartóztassák még egy kicsit a két férfit, majd igazoltassák... Én ezalatt * De Maria házához siettem é® legnagyobb meglepetésemre a nyitva levő kapun könnyen bejutottam és az udvar ár- nyába húzódva várakoztam» Alig álltam leshelyemen né­hány percig, amikor géppisz­tolysorozatok kattogását hallottam. Már-már azt hit­tem, hogy a tűzharcban csendőreim végeztek a ban­ditákkal, amikor döngve -■ ki­vágódott a De Maria ház ka­puja és azon egy fegyveres árny ugrott az udvarba. Aa árnyék bereteszelte maga mögött az ajtót és amíg ezzel foglalkozott. rákiáltottam: „Add meg magad!” Válaszul a rejtekhelyem felé lövések záporoztak. így önvédelem­ből magam is a tüzelés vi­szonzására kényszerültem. As első rövid jól irányzott soro­zatom után az árnyék térd­re rogyott, és az udvar kö­zepéig vonszolta magát Ek­kor újra felszólítottam: Dobd el fegyveredet!... Már hason fetrengett és mégis lőtt. Én is újra rálőttem .. Felkattin­tottam a villanyt és Oda mentem. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom