Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
VflÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BCXVIII. ÉVFOLYAM. 16. SZÄM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. JANUAR 30, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL! Nők a törasgárdában (3 oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Házak, ízlések, emberek (5. oldal) Totóíanácsadó (7. Oldal) Megkezdődlek a finn—magyar hivatalos tárgyalások Kekkonen fogadta miniszterelnökünket A finn fővárosban baráti látogatáson tartózkodó Focis Jenő magyar miniszterelnök és Péter János külügyminiszter keddi programjának középpontjában a finn állami vezetőkkel megtartott hivatalos tárgyalások álltak. Illetékes helyről kapott tájékoztatás szerint a hivatalos tárgyalások délelőtt és délután mintegy három és fél órán át tartottak. A szívélyes és őszinte légkörben lefolyt eszmecserén a két kormányfőn kívül részt vettek a külügyminiszterek, valamint a szakértők. Fock Jenő miniszterelnök bevezetőben köszönetét mondott a finn kormánynak a meghívásért és a meleg, baráti fogadtatásért. Hangsúlyozta a vezető államférfiak személyes találkozóinak különleges jelentőségét. Az ilyen látogatások alapvető célja, — mondotta —, hogy megfelelő ösztönzést adjanak mindazoknak, akiknek a hasonló jellegű kapcsolatok ápolásában, fejlesztésében feladatuk van. A finn államférfiak magyarországi látogatásai ebben a vonatkozásban gyümölcsözőek voltak, s a mostani találkozásunktól is hasonló eredményeket várunk, — hangoztatta. A megbeszéléseken egyébként Ahti Karjalainen finn miniszterelnök javaslatára ejőbb a nemzetközi kérdések, majd a kétoldalú kapcsolatok problémakörét vizsgálták meg. A nemzetközi helyzetről tartott eszmecsere homlokterében az európai biztonsági és együttműködési konferencia kérdése állt. Mindkét tárgyalópartner hangsúlyozta: bár a konferencia előkészítése rendkívül bonyolult nemzetközi feltételek közepette folyik, jelenleg jó lehetőségek vannak, hogy elősegítsük a konferencia megvalósulását Fock Jenő miniszterelnök ezzel kapcsolatban ismertette a magyar kartnány pozitív válaszát a finn kormány legutóbbi memorandumában fog- kát ja vastat oktta. Az európai biztonság kérdései mellett a két miniszter- dtndk kifejtette kormánya álláspontját más nemzetközi problémákról, így a délkeletázsiai és a közel-keleti helyzetről is. A tárgyalások második részében a finn és a magyar államférfiak a két ország bilaterális kapcsolataival foglalkoztak. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyarország és Finnország közötti kapcsolatok folyamatosan és egészségesen fejlődnek az élet számos területén, különösen politikai és kulturális vonatkozásban. A gazdasági együttműködésben is figyelemre méltó eredmények születtek, de a tárgyalófeleknek a kérdés alaposabb elemzése után az volt a véleményük, hogy itt a lehetőségek jobb kihasználásával további előrehaladást lehetne elérni, a gazdasági kapcsolatok a jövőben megalapozottab- bak, szélesebb körűek és intenzívebbek lehetnének. Megvannak a lehetőségek az ipari kooperáció és az azzal összefüggő kérdések vájtozatos formáinak fejlesztésére. A két miniszterelnök egyetértett abban, hogy a finn— magyar gazdasági kapcsolatok — és az elmondható más országok vonatkozásában is — szorosan összefüggnek az európai biztonság kérdéseivel, hiszen a különböző társadalmi rendszerű országok közötti szélesebb körű érintkezés elősegítheti a feszültségek leküzdését. Á magyar kormány elnöke a megbeszélések során hangsúlyozottan eláhúzta, hogy a gazdaságirányítás reformjának eredményeként a gazdasági, kereskedelmi x kapcsolatok fejle&etésében megvalósítható lenne a két ország vállalatainak közvetlen érintkezése. Ez természetesen nem nélkülözheti a magas szintű kapcsolatok fenntartását. A tárgyalófelek teljes egyetértésben megállapították, hogy a Hagyományos területeken meglévő jó viszony kedvező hatása egyéb ágazatokban is elősegítheti az ipari kooperáció fejlődését, az áruforgalom kívánatos növekedését, a tudományos-technikai együttműködés szélesítését. Mégállapodtak abban, hogy a kulturális területen kialakult együttműködést Is tovább fejlesztik, elősegítik a kulturális intézmények szorosabb kapcsolatát, tudósok, művészek kölcsönös cseréjét. A nap további hivatalos eseményei közé tartozott, hogy Urho Kekkonen finn köztársasági elnök fogadta Fock Jenő miniszterelnököt és Péter János külügyminisztert, majd a mintegy félórás szívélyes eszmecsere után ebédet adott tiszteletükre az elnöki palotában. n A keddi program befejezéseként a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter részt vett a Finn—Magyar Kereskedelemfejlesztési Társaság ünnepi ülésén. Olavi Salonen, volt miniszter, a társaság elnöke üdvözölte Fock Jenőt aki a megjelent nagyszámú közéleti személyiség — közöttük Karjalainen miniszter- elnök, Leskinen külűgyminisz tér és Mattila külkereskedelmi miniszter — jelenlétében nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a finn—magyar gazdasági együttműködés eredményeiről, továbbfejlesz tésének lehetőségeiről. Fock Jenő előadása a magyar—-íiiin gazdasági kapcsolatokról Fock Jenő miniszterelnök többek között ezt mondta: Kétoldalú kapcsolataink nagy múlttal és komoly hagyományokkal rendelkeznek. Mostani látogatásunk egyik célja természetesen az, hogy megkeressük azokat a területeket, amelyeken kölcsönös egyetértéssel, mindkét nép hasznára tovább léphetünk. Ezen a fórumon azonban elsősorban a gazdasági együttműködés további lehetőségeit kívánom érinteni. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyeknél döntő szerepe van a Békenagygyűlés Budapesten / a Nixon-poliiika elleni harc napján r A Béke-világtanács felhívása alapján kibontakozott nemzetközi tiltakozó akció budapesti eseményeként kedd délután békenagygyűléssel tették emlékezetessé az Egyesült Vegyiműveknél a Nixonpolitika elleni harc napját, amely azt idézi, hogy az USA két évvel ezelőtt hivatalba iktatót* elnöke nemhogy betartotta volna ígéreteit, hanem uralma idején tovább fokozta az amerikai imperialisták kalandorpolitikáját. A gyűlésen ott volt Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára is. Az Országos Béketanács részéről Sebestyén Nándorné titkár beszédében hangsú- 1 lyozta hogy az indokínai népek ellen elkövetett agresz- szióval az Egyesült Államok egyre mélyebbre süllyesztette tekintélyét a világközvélemény és saját népe előtt is. Vietnami hősi helytállásával magára vonta a világ haladó erőinek figyelmét és felbecsülhetetlen szolgálatot tett az egész emberiség érdekében. Washington újabb ka- lándorakciói és további fenyegetései most megint fokozzák a nyugtalanságot világszerte. Világossá vált: Nixon és kormánya erőfeszítései, újabb agresszív lépései azt célozzák, hogy bombákkal és rakétákkal erőltessék rá saját akaratukat a vietnami népre. A szocialista országok és a világ békeszerető erőivel együtt a magyar nép a mostani új helyzetben is minden segítséget megad a vietnami nép jogos önvédelmi harcához. Ezt a segítséget és testvéri szolidaritást juttatta kifejezésre állásfoglalásában a magyar kormány is. A laoszi és kambodzsai nép igazságos ügvét is támogatjuk. Chau Tho Thong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének első titkára, aki a békenagygyűlés másik szónoka volt, egyebek köziött kifejtette: — A vietnami nép — mondta többek között Chau Tho Thong mélységesen szereti a békét, de csak a valódi békét, békét a függetlenségben és a szabadságban. Az ehhez vezető utat. amely megfelel a vietnami nép, az amerikai nép és a világközvélemény óhajának, megjelölte a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának tízpontos átfogó megoldási programja, valamint annak nyolcpontos kiegészítése. A népi felszabadítása fegyveres erők készek tűzszünetet kötni a saigoni hatóságok fegyveres erejével, amint egyezmény iön létre a 7DK ideiglenes forradalmi kormánya és a Thieu —Ky—Khiem nélküli független békés, semleges és demokratikus hatóság közi' ‘X ideiglenes koalíciós kormány létrehozására. A békenagygyűlés résztvevői állásfoglalásban ítélték el a világbékét veszélyeztető Nixon-politikát. s az Országos Béketanács útján tiltakozó táviratot küldtek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez. külkereskedelemnek. Mutatja ezt önmagában az a tény is, hogy nemzeti jövedelmünk közel 40 százaléka realizálódik a külkereskedelmi forgalomban. Országunk nyersanyagokban meglehetősen szegény, szükségletein! jelentős részét importból fe dezzük, s ezekért késztermő kekkel kell fizetnünk. Ezér egyre nagyobb mértékbe részt kívánunk venni a nem zetközi munkamegosztásiján. Úgy is mondhatnám, hoe kevés olyan országa var Európának, amely ily nag’ mértékben lenne érdekelt r nemzetközi gazdasági együtt működésben, mint Magyaron szág. Szocialista népgazdaságunk legnagyobb, legjelentősebb partnere barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió. A szovjet népgazdaság(Folytatás a 2. oldalon) Megtartották megyénkben az első zárszámadó közgyűlést a nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben Kedden délelőtt a járási művelődési, házban került sor a nagykállói Virágzó Föld Tsz zárszámadó közgyűlésére. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Szóm János, a közös gazdaság elnöke számolt be a tagságnak az 1970-ben végzett munkáról. A belvíz, a rendkívüli időjárás, a jég nagyon sok kárt okozott a gazdaságnak. Csak a búzánál a gombakártevők, s más növényeknél a jég — ha a többit nem vesszük figyelembe — 4.5 milliós kárral szerepelnek. A gazdaság a károk és a nehézségek ellenére 9,7 millióval növelte 1969-hez képest a felosztható bruttó jövedelmet, ami igen tiszteletire méltó eredmény. Az 1970-es évet a beruházások évének is lehet tekinteni a nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezetben.. 23,7 millió forintos beruházási érték mellett hatmillióval gyarapították azokat a készleteiket is, amelyek az idei év gazdálkodását javítják majd. A csaknem öteaerholdas gazdaságnak 456 tagja van, s az alkalmazottak száma meghaladja a kétszázat. A tsz- nek nincs olyan tagja, aki nem vett volna részt a közös munkában, s az egy dolgozóra jutó ledolgozott munkanapok átlaga 272 nap. (Ez rendkívül magas.) A tsz-ben dolgozók átlagos életkora 37,9 év. Az eltelt égy év alatt négy évet fiatalodtak. A rendkívül jó 196!)-es esztendő után az elemi károkkal terhes tavalyi évben a jó gazdálkodással sikerült 2,9 millióval nagyobb árbevételt elérni az alapvető termelési ágazatokban. Ezek mellett rendkívül gyorsan fejlesztették a kiegészítő tevékenységeket, különösen az építőbrigádot. Ez a brigád „hozta” a tsz árbevételének a felét, s a 28 milliós termelés háromnegyed részét saját beruházásaik megvalósa’tására fordították. Hatékonyan használják fel Ä zárszámadó közgyűlés résztvevői Szim János elnök beszámolóját hallgatják. Elek Emil felvétele a gazdaságban a rendelkezésre álló munkaerőt. Az egy dolgozóra jutó termelési érték — 92 ezer forint — több, mint a másfélszerese a tsz-ek országos átlagának. Ezután az elnök az egyes ágazatok munkáját elemezte. Külön kiemelte az állattenyésztést, amely tavaly — a tsz történetében először — neim volt veszteséges. Ez azért is rendkívül figyelemre méltó eredmény, mert az állattenyésztésben még csak az idén jelent majd lényeges változást az új sertéstelep tizembe állítása. Az éves munka nyomán — év közben és most a zárszámadáson — 13,5 millió forintot tett ki a tagok jövedelme. Fokozottabban gondoskodnak az idős nyugdíjas tagokról. Szombaton tartották meg az öregek napját, ahol csaknem százezer forinttal járultak hozzá életkörúknényaik javításához. Ismertették a vezetőség iéit azt a javaslatát, hogy a sz- ben 3—5—10 évnél régebb a dolgozókat 1971-től 2—3 ezer forintos hűségjutalomban szesítsék. Ezenkívül ismertette Szita János elnök azokat a ijern- házásokat- is, amelyeket íz idén fejeznek be A sertés: kp mellett üzemi konyha* autószervizt is létesítenek, s 1971-ben a beruházások éráiké 21—23 millió forint lesz. ^ A vezetőség be&mrnolój^ •, után az ellenőrző b*pblsug‘ elnöke ismertette éVes^tóen- tését, majd a gazdaságban folyó szocialista munkát cr- secny eredményeit tették közzé, Bejelentették, hogy a közös gazdaság számos országos és területi termelési verseny- , ben ért el kiváló eredménjft, első lett, vagy helyesést szerzett. ü'» ' ■ A zárszámadó közgycÖés jé hangulatú közös ebéddel éri véget. (ki)
