Kelet-Magyarország, 1971. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

A>T\. január It.

nrr.rr magyarotwa«

9. oldal

Biszku Béla elvtárs Nyíregy házán

óvoda. Hiányoznak a városban az ifjúsági kulturális intézmények, szórakozóhelyek, sportlétesítmények. Ma még nagyon sok a gond a közlekedésben, állandó probléma a fontos élelmiszerek minősége, a szolgáltatás hiánya. Még a piacról, az árakról is esett szó.

A városa tanács elnöke a feilesztési elképzelésről szólt. Elmondta, hogy a dinamikus fejlődéssel új eondok járnak. A munkaerőkérdés lassan megoldás eWt áll. a lakosság száma állandóan és nagymértékben növekszik. Ez ter- méisze lesen köve+kezm én vekkel jár: gond iáink is nagyobbak. Ma már igen szók a város ker°sked°lmi hálózata, kevés a diákotthon, az°gész- eZcTö<*v-j lé+esftménv. a közintézmény Az utak. a közműf orfjl o.+.ofc Jq r> ** >r%ra rányú fejlesztésre szorulni.

Szinte nem vök olvan területe a városnak, amiről ne besréifiok volna ezen a dél- eűőttön. Fok szó esett még az el1á*ásré1. ezzel VarmsO- la+han a városi tsz-ék. szak- szövetkezetek feladatáról, holnanjáról.

Biszku Béla elvtárs mindent feljegyzett Javasolta, hogy a megye és a város vezetői dolgozzanak ki közös álláspontot Nyíregyháza gondjainak megoldására.

számok előzetes ismeretében (a végleges adatok a III. ötéves tervről márciusban lesznek ismertek) a ‘avalyi év sok nehézsége ellenére is a vártnál jobban alakult népgazdaságunk helyzete. A megszerzett többletjövedelemből — anyagi lehetőségeinktől függően — természetesen ovábbi támogatásban részesül a szabolcsi megye- székhely.

Okos

javaslatok

A beszélgetés során sok értékes javaslat is született. A végrehajtó bizottság egyik tagja javasolta például, hogv hívják össze a városi vezetők az üzemek, vállalatok gazdasági és pártvezetődt: ennek eredményeként megépíthetnek egy óvodát. Egy másik iavaslat szerint a jobb ellátáshoz a termelőszövetkezetek. esetleg állami gazdaságok "ársvlásával lehet eljutni . Említették, hogy a jobb munkafegyelemmel a dolgozó a városért is többet tesz, hisz "ti nagyobb üzemi nyereségből több jut a nyíregyházi létesítmények fejlesztésére. A fiatalok lákás- helvze'ének javítására is volt elgondolás: építeni kellene egv á+meneti’eg lakható börMzat. am "Ívben a fiafal házaink kis isTdvSr mellet gvűithtnek maidani nagyobb otthonukra. Volt egy olvan felvetés is. hogy az ifjúsági klubok együtt épüljenek az új lakótelepekkel, az áruházakkal, más létesítményekkel.

És még sorolhatnánk, mennyi probléma, terv, elképzelés vetődött fel. amely felett már a jelenlévők között is megindult a. vita.

Biszku elvtárs hozzászólását azzal kezdte: jó, hogy e kérdésekről ezen a fórumun együttesen szóltak. Elmondta, hogy az országos

A termelés nagy szerepe

— De nem csupán a területi fejlesztésről kell beszélnünk — folytatta — hanem a termelési tervekről , is. Ezek a legfontosabb alapjai a városfejlesztési elképzelések megvalósulásának is. Innen jön a pénz. A pártszerveknek, szervezeteknek nagyfokú segítséget kell adniuk az üz°mi tervek kidolgozásához. Ezeket a termelési terveket vitassák meg a munkások, — együtt a termelési és fogyasztási oü- dalá\ — s amennyiben lehetséges. 5 nyre előre kössék meg a kollektív szerződéseket.

Bisziku elvtárs elmondta, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Többet elosztani csak akkor lehet ha többet termelünk, így van ez a város fejlesztési elképzeléseivel is. Jóllehet — mondta — több kell "ne, mint amire jelenleg pénz van, a nagvobb ütem alanja a megtermelt nemzeti iövedelem. Ezt kell megbeszélni az emberekkel, a lakossággal. El kell mondani — amikor megvan a városi tanács vb és a megyei tanács által elfogadott nyíregyházi 5 éves feilesztési terv, — hogy ezt lehetséges túltel lesítenl. ehhez kell kérni a lakosság segítségét.

Élni a helyi lehetőségekkel

— A realitásokból kell kiindulni — folytatta a KB titkára — mert a város, a megye, de az ország anyagi lehe ősegei is végesek. Nem lehet mindent felülről várni, holott rengeteg olyan dolog van. amit helyben is el kell tudni in ózni. Itt essen a délelőttön is többször visz- szatértek arra: van-e lehetőség a kapott összegek növelésére? Azt válaszolhatom, hogy amennyiben a termelés a kívánt módon növekszik: igen. Ehhez persze sok mindenre szükség van. Említették itt a munkafegyelmet. Ezen a területen valóban előre kell lépni, s ehhez nem elég csak az öntudatra ap- pellálni. Egyszerre kell alkalmazni a felvilágosító az anyagi ösztönző, a fegyelmező eszközöket. El kell oszlatnunk egy téves nézetet az üzemi demokratizmussal kap- csola ban. Meg kell vitatni a

termelési feladatokat — ezt mi meg is követeljük, — de a termelési folyamatban már nincs demokrácia. Ott utasítás van. Amit kiadnak utasításban, azt mindenki köteles végrehajtani. méghozzá jó minőségben Nálunk ezt sokan félreértik. Ebben bizony egységes álláspontot kell kialakítaniuk a vállalati gazdasági, párt, szakszervezeti és KISZ- vezetőségek nek.

Azzal folytatta a beszélgetést Biszku elvtárs. hogy a számlát könnyű benyújtani, könnyebb mint megtermelni hozzá a javakat. De élet- színvonalat emelni, arról vitatkozni csak akikor ] ehet. ha megvan az alap. Csak ió munka után lehet kérni, követelni. Elmond a, hogy az árak is a munkahelyeken — a gyárban, a tsz-ben — kezdődnek. Ha ott olcsóbban állítanák elő termékeket, azt olcsóbban lehet eladni.

Ismertette, hogy a Központi Bizo.tiság nagy figyelemmel kíséri az ország dolgait. Továbbra sem tervez látványos ár-, bérintézkedéseket, de amennyiben megteremtődnek a feltételek, segíti a feszültségek feloldását. Száll arról, hogy ez évben felülvizsgálják egész iskola- rendszerünket. Erre nagy szükség van, hiszen az iskolák többsége ma még nem készít fel az életre, a termelőmunkára. „Ne tanítsunk felesleges dolgokat sem az általános iskolában, sem a szakmunkásképzőben, sem a középiskolákban. Hogy feloldjuk az iskolák iránti társadalmi igény és a jelenlegi gyakorlat között ellentmondásokat, ahhoz változtatni kell a tervezésen, s nagyobb önállóságot kell adni az iskoláknak is.”

zaiékokban ismertetni, hogy mennyiben valósultak meg itt az 5 évvel ezelőtti tervek. De olyan nagy kérdésekben jelen ős a változás, mint a munkaerő foglakoztatása Nyíregyházán már 37 ezer ember dolgozik, s a még meg lévő munkaerő-feleslegnek is munkát akarunk teremteni. A város utcáiban végigmenve azonnal szembetűnik az építkezés, a közművesítés Uj városrészek iöttek létre, olyan nagy jelentőségű intézmény épül meg, mint a tanárképző főiskola.

— De amint az délelőtt is szóba került, égető szükség van még sok mindenre. Kollégiumra. óvodára, lakásra és másra — e területen is lényeges változást hoz maid a következő 5 év. S, hogy még több legven. ehhez a város noleárai nak összefogására van szükség. Áttekintettük a beszélgetés során a gondokat, a lehetőségeket, s elmondhatom, felelős gazda módiára gondolkodik a jövő alakításán a város és a megye vezetése. Sok minden lesz, s még sok mind°nt akarunk. Ehhez sok pénz kellene, Hadd mondiam it* is meg: több pénzt a jelenleginél e pillanatban aiánlani Nyíregyháza fejlesztésére nem tudunk de ami itt a városban történni fog. az sem kis do- 1o£J. 7 er-er inpKb 9—

10 ezer kereső 5 év alatt— a gondok mellet* sem keli szégyenkezni a városnak, hogy nem meev el őr" nagy ütemben. Igaz az egyik gond hozza a másikat de ezek a gondok már jó gondok. a megoldásokért dolgozni

mindannyiunk számára megrá lehettünk az árvíz okozta

nehézségeken, az rendszerünk nagy eredménye. „Ha nincs Magyarországon munkáshatalom, nincs újjáépült Fehérgyarmat nincsenek új szamosközi falvak, s az it- *eni emberek nem tud ak volna boldogulni.”

A továbbiakban a X. pártkongresszus határozatairól, társadalmunk helyzetéről szólt. Elmondta a többi között, hogy a kongresszus irányvonala helyes, s ezt az irányvonalat rendszeresen meg kell tanácskozni, ellenőrizni kell az ország dolgozóival. majd így folytatta;

Politikánk

megvalósításáért

Szamosköz

r • • r * m íj

újjáépült

Délután a Honvéd utcai III. kerületi pártházban folytatódod; Biszku Béla elvtárs nyíregyházi programja. A zsúfolásig megtelt terem hallgatósága nevében Németh Miklós, a kerületi pártszervezet titkára köszön ötté a KB titkárát, a választókerület országgyűlési képviselőjét. Biszku eJvtárs ezután tájékoztatót adott választóinak. Bevezetőben elmondta, szívesen, örömmel jött ebbe a régi munkáskreületbe, amelynek üzemeit korábbi látogatásai során már megismerte.

Nyíregyháza

változásai

— Az itt magasodó üzemek, az i teni fejlődés is képet ad arról, — mondotta — hogy milyen nagv utat tett meg 10 év alatt ez a város. Erről, s a további tennivalókról beszélgettünk ma délelőtt a megyei és a városi vezető testületekkel. Nem célom száA megye eredményeiről szólva elmondta városunk képviselője, hogy a legnagyobb sikerek között tarthatjuk számon az árvíz okozta nehézségek leküzdését. Személyes élményt hozott fel:*

— Jártam a Szamosiközben többször is, s láttam a kétségbeesett embereket tavaly májusban Ha akkor azt mondták volna, hogy télre o thomuk lesz, nemis hitték volna eb Most szép házakban laknak, új gondjaik jelentkeznek. Helyes, hogy a megye vezetése ezután sem hagyják e vidék lakóit magukra, hogy új munkalehetőségeket teremtenek a szamosközi embereknek lakóhelyükhöz közel az ipar létesítésével, s például az állattenyésztés fejlesztésével a mezőgazdaságban.

Biszku elvtárs ezt követően arról szólt, hogy gyorsan úr-'

— Mi a legfontosabb társadalmi kérdéseket ragad uk meg a kong: essz oson.

Amennyiben végrehajtjuk a határozatokat, nagyot lép *iő országunk a fpjlődjsben. Sokat kell ezekért dolgozni. Aa életszínvonal emeléséért — s ezt mindenkor hangsúlyozzuk — többet kell tenni a munkahelyeken Végre kell hajtani azt a politikát, amit a kongresszuson elhatároztunk. amit népünk magáénak tart. E munkában nagyon sok múlik a vezetőkön: hogy naponta megértessék a tömegekkel, szót értsenek az embereikkel. Nagyon fontos a szocialista demokratizmus fejlesz 'ése. Az, hogy a vezető emberek hogvan élnek hatalmukkal, kihasználják-e a lehetőséget, amit a nép rájuk bízott. Politikánk állandósága abban van, hogy munkánk eredményeit, de gondjait is megosztjuk a néppel. Oda kell figyelni, hogy az emberek mit mondanak. A politikánk része, hogy felelős emberek — az alapszerveztti pár-titkártól kezdve, valamennyi funkció viselőiéig — állandóan tartsák a kapcsolatot a dolgozókkal. figyelmesen, udvariasan bánianak velük. Nem udvarolni kell az embereknek, s különösen nem a lóeósoknak. De arra igenis szükség van. hogy az emberek állandóan érezzék: fi- gy"lnek a szavukra.

Bisziku élvtárs ismertette a nemzetközi helyzet legfontosabb összefüggéseit. Szólt a vie mami. a közel-keleti helyzetről, kitért a lengyel- országi eseményekre, az európai biztonság kérdéseire. Hangsúlyozta a Szovjetunió, a szocialista országok ét hazánk békéért folyó küzf delmének jelentőségét. Elmondta: ennek a harcnak az eredménye, hogy nyugodtan, megfelelő külső és belső körülmények között foly athatjuk a szocialista társadalom építését, kezdhetünk új ötéves tervünk megvalósításához Befejezésül kérte a jelenlévőket, a város, a megye minden do’gozóját. segítsék a kongresszusi ha á- rozatok megvalósítását, politikánk végrehajtását. így előre megy egész társadalmunk ügye, s hozzájárulunk ahhoz is. hogy hazánk kivívja a haladó világ megbecsülését.

Kopka János

Násznagy voltam

Mint azt közöltük, csütörtökön Nyíregyházára látogatott Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a város országgyűlési képviselője. A megyei párt- és tanácsi vezetők társaságában részt vett a nyíregyházi városi pártvégrehajtóbizottság kibővített ülésén, s este a III. kerületi pártházban tájékoztatta választókerületének polgárait időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről.

★

A csütörtök délelőtti program a városi párt-vb kibővített ülésével kezdődött, amely« a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vettek a megyei vezetők, s a városi tanács függetlenített vezetői is. Biszku elvtárs mindjárt elöljáróban kifejezte. örül annak, hogy lehetősége van erre a köbe1.len eszmecserére, amelynek nyomán még jobban megismerheti a nyíregyháziak erőfeszítéseit, s az elkövetkező 5 esztendőre vonatkozó elképzeléseit.

A városi pártbizottság első titkára adott először tömör helyzetképet. Elmondta:

megélénkült a város politikai, gazdasági élete. A vezetőségválasztó taggyűlések, a X. kongresszusra való készülődés igen nagyfokú aktivitást, érdeklődést váltott ki a város 5 ezer kommunistája és sok ezer párton kívüli dolgozója között.

— Egyik nagy feladatunk ezt ébren tartani — mondta a városi első titkár, s számokat, adatokat sorakoztatott a munkaverseny folytatásáról. Közölte, hogy a párttagok felvetett kérdésedre a pártfórumokon kapnak választ konkrétan és írásban a városi párt-végrehajtóbizottságtól, illetve az alapszervezetektől.

Szó esett a beszélgetésen a pártmunka új módszereiről, amelynek igazodni kell a gazdaságirányítás új rendszere követelményeihez. Nem hallgatták él, hogy sok helyen ez még nem könnyű. Sorolták a gondokat a munkaerő-gazdálkodásnál. a műszaki fejlesztésnél, a munkafegyelemnél, s őszintén felvet tték: a tájékoztatást is meg kell javítani, hogy a dolgozók sokkal többet tudjanak saját üzemük, munkahelyük dolgairól.

Ezek a problémák adják ez elkövetkező években a városi pártmunka gerincét.

A fejlődés gondjai

Nyíregyháza fejlődése

programját vitatva sorra kerültek feszítő, égető gondok is Az például, hogy a rohamos építkezés ellenére is kevés a lakás, különösen az új lakótelepeken kevés az

Örömmel fogadtam a szíves meghívást. Egy falusi lakó; alom!? Biztosan csordultig lesz romantikával, soha nem feledhető „népi színekkel”. (Azért írtam idézőjelet, mert az ilyesmi ma már nr dinkább eltűnő fogalom). És lyesmiben részt nem venni. egyszerűen lehetetlen.

Eljött a lakodalom napja. Gyűlt a meghívottak népes tábora a menyasszonyi háznál. A másik sereg meg a vőlegényéknél, hogy majd eb öjjenek a menyasszonyért és egységes násznéphaddr alakulva elmenjünk az eskü vére.

ízlésesen terített asztalo kon finomabbná’ finomabb kalácsok, hideg húsok. No meg persze, ital ilyen, olyan, amolyan sz'^ben (nem ismeretlen ám falun sem az •eszencia), bar, tiszta pálinka.

Kinek mihez van gusztusa.

Tiszta fehérben a menyasszony. Fején divatosan, nem feltűnő, de csuda jól illő mirtuszkoszorú. Násznagyi rangomnak megfelelően húztam ki magam az asztalfőn, a menyasszony melletti Időnként — egyéb násznagyi ismeretek hiányában — kér- tem-bíztattam a tisztelt vem- iégekét: egyenek, igyanak,

van mit. Készítsék elő jól magukat az esküvői útra. De nent ez a „készítés” biztatás léikül is.

Megjött a vőlegény, a maja népével, vendégseregével. Délceg, hetyke legény. Ifjú mozdonyvezető Olyasmi látszott akkori tekintetében bizton indítja el házaséleté ‘ is.

ök hozták a zenészeket, akik a hosszú sor végén nem kímélték száraz fájukat.

Simán ment minden. Semmi zökkenő, sikertelen színez- getés. Csak bizony, a menyasszony anyja nem tarthatta vissza könnyeit. Még az apa is többször a szeméhez nyúlt. Dehát ez az adott pillanatban olyan természetesen hatott. Elvették a féltve, vigyázó gonddal nevelt gyermeket, a nagylányt. S még egy kevés időzés, a vőlegény és vendégeinek kínálása. Eljátszott a banda néhány — a helyzethez illő dalt —, aztán kezdett kiigazodni a menet. A fiatalok, meg a dalolást kedvelő idősebbék (különösen akik a hangjukat sem szégyellhetik) már az udvaron elkezdték a szokásos lakodalmi indulót: Elvágtam az ujjam, jaj de fáj... A bőgő hangja messze elhallatszott.

A násznagy kollégával, pertu Tyukody Józseffel vezettük a menetet. Jobb kezünkben piros borral töltött butéUa, kabátzsebünkben pohár. De milyen tartás és lépés kell elöl!? Dicsőséges hadvezérnek lehet ilyen érzése. Ekkora jóakaratú, díszes sereg élén haladni nem lehet akárhogy. Szinte szug- gerálóan hatott: ügyelni

nemcsak a tartásra, lépésre, nézésre, de még arra is, miképpen tartódjon a butélia. (Aminek tartalma az anya- könyvvezető munkájára lesz „pecsét”.) A nótázás, a hegedűszó utcára csalogatja, megállítja a kíváncsiskodókat. Hát nézzék is meg, mert megnézhetik ezt a lakodalmi menetet. (De mindjárt elöl a násznagy uramékat!)

Előre kiszámított és a násznagyok tudtára adatott minden. Az ünnepi hivatalos szobában már várt ránk az anyakönyvvezető, vállán szépen átvetett széles, címeres nemzeti színű szalaggal. A hivatalos eljárást megelőzően rövid, takaros beszédet mondott. Végül sor került a tanúk, vagyis a násznagyok hitelesítő aláírására is. Nagyszerű ilyet tenni! Teljes mértékben áthatja az embert valami különös, egyéb kifejezés híján: magasztos érzés.

Mint amilyet valami óriás fontosságú sikeres nagy tett, vagy felfedezés tudhat kiváltani...

Kézfogások, osók, sok-sok szerencse kívánás az új párnak. Közben — pecsételésképpen — kiürült, a mi buté- liánk is.

Hazafelé, most már a vőlegény, azaz az új férj házához, útközben még egyszer meg kellett állnunk. Most már párban voltak, s legyen erről egy minden bizonnyal hosszú időre való emlék. A fényképésznek adtak munkát. (Talán az unokák is elismeréssel szólnak majd e munkáról?)

Felesleges elsorolni a vacsorái étkek sorát. Helyette inkább azt, hogy végtére mind többen kezdtük nézni az asztaltól való szabadulás módját. Ami a násznagyoknak azért is látszott nehéznek, mivel most is az asztalfőn a helyük, az ifjú pár két oldalán. ök egyébként sem látszottak sokat törődni azzal, ugyan mi kerül még az ssz, ;1 ------------------- 1 ■ -T

tálra? Inkább egymáson

függött tekintetük, egymást biztatták evésre. (Titokban azon is töprenghettek, hogyan ízlik a szó: férjem, feleségem. Nem illik ilyesmit azon melegében tudakolni.)

Vacsora után féjre kerültek az asztalok, székek. Helyet tágítottunk táncmulatságra. Násznagyi teendőm nagyjában véget ért. Most már mindenki azzal törődött, akiben csak picurka szikra is gyúlhat a vigalom iránt, jól és kellemesen mulassa ki magát. Húzta a zenekar a talp alá valót időseknek, fiataloknak. Megvirradt reggelig.

Nem volt hát szalmakőtéllel utcaátkötés Nrsangos öltöztetés, hamu-, búzaszó is, pénzért árult menyasszony- tánc... Sem egyéb régről erőltetett romantika. Enne1 e’le- nére is jól sikerültnek emlékezetesnek tartom első ■'ásznagyságomati

Asztalos Bálint