Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
I*W. deeemßer tt. KELET-MAGYARORSZAO I m* Előtérben az állattenyésztés Az éle!miszer-gazdaság szabályzói a IV. Sieves tervben A mezőgazdaság tervszerű befolyásolása már a harmadik ötéves tervben is a különböző " közgazdasá gi sza bályzók alkalmazásán keresztül érvényesült. A komplex szabályozó rendszerben az adópolitikától a beruházási ártámogatáson át a termelési ösztönzőkig minden benne volt. Ez a módszer lényegét tekintve a IV. ötéves tervben is fennmarad. A terv törvényerőre emelése után (elfogadta az országgyűlés) a kormány jóváhagyta az élelmiszer-gazdaság szabályzó rendszerét is. A következő öt esztendőben a mezőgazdasági felvásárlási árak számottevően nem változnak. A termeléspoii tikai szempontból szükséges árintézkedéseket a kormány megtette ez év elején, amikor emelte a vágómarha, a tej, a vágósertés, vágójuh és átmenetileg a vágóbaromfi fel- vásárlási árát. A tervidőszakban a mezőgazdasági termelés általános fejlődése azonos lesz az előző cikluséval, vagyis öt év alatt mintegy 15—16 százalékkal növekszik. Eddig a növénytermelés fejlődött gyorsabban, most ezt a szerepet az állattenyésztésnek kell átvenni. Például a vágóállat-termelést mintegy £5 szá kai kívánjuk növelni a terv utolsó évére. A közgazdasági szabályzók is eszerint alakulnak. Jelentősebb támogatást kap az állat- tenyésztés, illetve a közvetlenül azt szolgáló beruházások, mint a növénytermesztés. Célunk, hogy a megnövekedett igényeket hús és húskészítményekből is fokozatosan ki-' elégítsük, vagyis a tervidőszak végére a fogyasztási piacon szeretnénk megteremteni a kereslet és kínálat egyensúlyát. Több fogyasztási cikket akarunk külföldiről is behozni, aminek jelentős részét állatért, állati termékért kapjuk, más szóval növelnünk kell kivitelünket. Ezek indokolják az állattenyésztés gyorsabb fejlesztését. Továbbra is kap támogatást a növénytermelést közvetlenül segítő néhány beruházás, de azok csökkennek az előző évekhez képest. Például 70 százalékról 50 százalékra csökken a csonthéjasok és bogyós gyümölcsök, valamint a Tokaj hegyaljai szőlők rekonstrukciójának támogatása. Az eddigi 50 százalékról 30 százalékra csökkent a gyümölcsösök, szőlők járulékos beruházásainak támogatása. Viszont bővül a támogatási kör- a szántóföldi és kertészeti termények szárítását és porítását szolgáló létesítmények 30 százalékos dotálásával. Megszűnik a dohánypajta- halastóépitós, a hajtató és palántanevelő eddigi 50 százalékos, a csemegeszőlő és egyéb gyümölcstelepítéseik, valamint a tyúkfélék épületeinek ed'digi 30 százalékos támogatása. Ezekkel szemben változatlanul 50 százalékos mariad a két legnagyobb hústömeget szolgáltató állatfaj — a szarvasmarha és sertés — épületeinek ártámogatása. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a száz vagonnál nagyobb hűtőtárolók, az öntözőtelepek létesítése és rekonstrukciója, a szilárd burkolatú üzemi utak és víztárolók létesítése. Harminc- százalékos beruházási ártámogatást élveznék a juh-, pulyka- és libatartás épületei, valamint a 30 vagonnál nagyobb terménytárolók. Az 1970-es áremelés nem egyformán tette jövedelmezővé a sertéshizlalást minden gazdaságban. Azokon a helyeken, ahol a korábbi években épített, korszerűtlen ólakban kényszerülnek hizlalni a sertéseket, továbhra sem jövédelmező ez az ágazat. A következő időben, de különösen a tervidőszak első éveiben nem mondhatunk le arról a jelentős mennyiségű hízott ^értésről, ami ezekből az elavult, korszerűtlen hizlaldákból kerül ki. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a többletköltség miatt az ilyen ólakból nevelt hízók árát értékesítési prémiummal növeli. így azok a gazdaságok, ahol 1968 január elseje előtt „épült ólakban hizlalnak sertést, 1971. január elseje után minden kilogramm vágósertés értékesítése után két forint értékesítési prémiumot kapnak. Hosszú lenne részletesen felsorolni a támogatások minden formáját. Az általános támogatáson belül a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek külön jelentős támogatásban részesülnek. Viszont szükséges leírni, hogy a szarvasmarha-tenyésztés támogatása az épületek ártámogatásán túl milyen jelentős összeggel szerepel továbbra is a kormányhatározatban. Továbbra is megkapják az üzemek a közös tulajdonukban lévő tehenek, élve született borjai után ellésenkénit a 2000 forintot Az előhasi üszők élve született borjai után pedig a 4500 forintot. Ha nő a közösben lévő átlagos tehénlétszárn, darabonként 5000 forint állami támogatás illeti meg a szövetkezetei Azonban ha később az állomány csökken, az állami támogatást vissza kell fizetni. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok, valamint a szakszövetkezetek tagjai a saját tenyésztésből származó, vagy vásárolt vemhes uszo tenyésztésbe állításakor, ha kötelezettséget vállalnak az első elléstől számított négy évi tartásra, darabonként 8000 forint állami támogatást kapnak. Ez a néhány adat is jól dokumentálja: komiányunk milyen fontosnak tartja az állattenyésztés fejlesztését a IV. ötéves tervben és ehhez a megkülönböztetett támogatást is megadja, (csb) íj őszi búzafaj iákat ismert el a mezőgazdasági íajtaminősíto lanács Pénteken a MÉM-ben dr. Gergely István miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott az Országos Mezőgazda- sági Fajtaminősítő Tanács. Az ülésnek ezúttal különös jelentőséget adott, hogy a szakemberek új őszi búzafajták meghonosításáról hoztak határozatot. A hazai termő- terület 80 százalékán termesztett Bezosztája—1 mellé most újabb szovjet nemesíté- sű fajtákat vettek fel. Ilyen az Avrora, a Kavkaz és a Jubilejnaja—50, amelyeknek közös tulajdonsága: termés- eredményük igen jó, gépi betakarításra alkalmasak és ami nagyon lényeges — ellenállnak a különféle növényi betegségeknek. A szakemberek hangsúlyozták; az új fajtákra azért is szükség van, mert lehetővé teszik az ország különböző éghajlati és talajviszonyai között a táj - Iák differenciálását, az adottságok lehető legjobb kihasználását. A tanácsülésen ezenkívül még új gyümölcsfélék, talsarmám y növények meghonosításáról hoztak határozatot. Az ülésen összesítettek az elmúlt 10 évben meghonosításra engedélyezett fajtákat. 1960 óla (feszesen 383 növényfajtát minősítettek, ezek közül 160 szántóföldi növény, 92 zöldség, 68 gyümölcs és 14 féle szőlő található. Megállapították azonban azt is, hogy néhány zöldségféle, valamint gyógy- és fűszernövény is „hiánycikk” a természetben. Ezek kinemesítésére, illetve külföldről való behozatalára __a következő években, különös gondot kell fordítani. A tiszai halászat A magyarság egyik ősfoglalkozásának, a halászatnak néprajza régóta foglalkoztatja e tudományág művelőit. Mar Herman Ottó úttörő jellegű összefoglalót készített a halásznemzedékek régi szokásairól. hagyományairól, s azóta is a különböző néprajzi tanulmányok tuca.jai láttak. napvilágot. A halászat szempontjából különösen jelentős volt a Tisza ahol az „élő folyó” mellett számos holtág szolgáltatott mesés bőséggel halat a Tiszától lakóinak. Az eddig napvilágot látott néprajzi tanulmányok elsősorban a halászatnak a különböző társadalmi korokban elfoglalt helyét. szerepét, jogi helyzetét elemeztek, felrajzolták a halásztársadalom változó élet- és munkakörülményeit, munkaeszközeit. A Tisza vidékén lévő múzeumok, különösen a szolnoki. á karcagi, a túrkevei, a tiszaföldvári, néprajzi kutatómunka során sok, új adalékkal gazdagította a Tisza halászvilágáról szóló ismereteinket. Megismertetik a mai kor emberével a régi halászeszközök rendkívül gazdag, változatos tárházát. A legtöbb régi halászszerszámot a régen annyira jellemző kishalászok hagyták örökségül. Ezek közül legjellegzetesebbek a kece és a boné. Már a XV.—XVI. századból származó történeti adatok is számon tartják az úgynevezett bonésokat és kecéseket. Ezek a V-alakú fakeretre szerelt hálók voltak a bérlő viszonyok kishalászainak fő szerszámai. A varsák, vejszék ugyancsak a régi kishalászok szerszámai közé tartoztak. Ök használták az ötletes megoldású puttyogatós horgot. Ennek az a lényege, hogy a halász egy fadarabbal ütögeti a vizet, s a csalétek bekapására ösztökéli a harcsát. A néprajzosok megállapították, hogy a nagy halászatnak legkomolyabb szerszámai a eégék voltak, amelyeket nemes halak fogására használtak Azonban a vizával és a tokkal együtt a lecsapolás óta szinte hírmondó nélkül eltűnt a tiszai halászéletbő’ Érdekes, hogy hazánkban a Már 1971-ben járnak Nemrég épített néhány raktárépületet mátészalkai telepén' a Hajdú—Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyicikk Nagykereskedelmi Vállalat. Mint a karácsony előtti forgalom megmutatta, szükség is volt rá. Tizenhárom gépkocsi naponta húsz vagon árut hord szét az ünnepek előtti csúcs- forgalomban a környék falusi bolthálózatába. Itt egy boglya cukor, amott az ajándéktárgyak asztagai magasodnak, a dobozok százait rakják az emelővillás targoncák gyorsan a gépkocsikra, hogy minél hamarabb fordulhassanak. Kukta István telepvezető és Viga Gyuláné főraktáros elmondták, hogy a telep idei éves tervét már november 23-án teljesítette. A további időben még negyvenmillió forinttal remélik túlhaladni a közel háromszázmillió forintra tervezett idei átmenő áruforgalmat. Változott a vevők ízlése is: jelentősen megnőtt az igény a szép használati cikkek iránt, amiket nyilván ajándéknak szánnak a vásárlók. Képünkön Kovács Éva adminisztrátor számlázza a főraktárosnővel az új típusú autosziíon-készülékeket. Hammel József felvétele „Szóljatok szép szavak“ Many számú jelentkezés a városi-járási bemutatódra A rendező bizottság must dolgosa fel azt a több tucat jelentkezést, amely Sza- bolcs-Szatmár legkülönbözőbb területéről érkezett a Szóljatok szép szavak elnevezésű művészeti bemutatóra; Az elsők között küldte nevezését a két nyíregyházi szakmunkásképző iskola irodalmi színpada. Tunyogma- tolcsról, Hodászról a község fiataljainak együttesei jelentkeztek. Kisváráéról a vasas művelődési otthon küldte be részvételi szándékát bizonyító levelét, a megyeszékhely két nagy ipari üzeme, a konzervgyár, és a gumigyár fiataljai is színpadra lépnek. A középiskolák csaknem teljes létszámvnaj bemutatkoznak, a tanárképző két csoporttá) is jelentkezett. A Szóljatok szép szavaik járási bemutatójának tagja lesz az össz-szövetkezeti együttes is 'Nagy-kallóból. Vásárcwna- ményból a fogyasztási szövetkezet patronálta együttes lép színpadra. A jelentkezések összegező - se után bonyolítják le a járások és városok .saját bemutatóikat, amelyekre január 31-ig sort kell keríteni. Az itt kiemelkedő teljesítményt nyújtók vesznek részt a februári megyei bemutatón, ahonnan a területi, majd az országos vetélkedőkre juthatnak a legjobbak Gyerek az éjszakában Akiket nem vár, nem keres senki Ködös, hideg mostanában már az este. El is fogynak a járókelők az utcákról. Aki ki- kényszerül, az is siet, hiszen a csípős idő mindenre jó, csak a sétára nem. & mégis, Nyíregyházán a késő esti órákban is találni olyanokat az utcákon, akikr#k már régen ágyban lenne a helyük. Ezek a gyerekek, akik őrizetlenül kóborolnak az utcákon, lemásznak a kiásott árkokba, kapuk alól ijesztgetik az embereket. Átfagyottan Az időpont úgy fél tíz körül. Az antikvárium előtt a kapumélyedésbe húzódva 19 év körüli fiú. Arca lilás a hidegtől. Karján szatyor. Az alján még van egy kis szo- tyola. A fiúcska számol. — Mit művelsz itt még ilyenkor? —• Számolom a bevételt. Otthon azt mondták, hogy a fele az enyém. Itt árulok, de szoktam a Gorkij előtt is. Kiderül, hogy a fiúcskát Otthonról küldik ki árulni. A szülők a tűzhelyen pörkölik a naprát, a gyerek árul. Tudnagyobb vizeken használt halfogó eszközök zöme tiszai származású. így a duna- hálónak nevezett nagy kerítőhálók szülőhazája a Tiszafái éppúgy, mint a balatoni halászok által használt szerszámé, a gyalomé. A régi idők emlékeit őrző .halászszerszámok közül ma már csak néhánnyal zsákmányolnak. Emlékeit a múzeumok néprajzi tárai, a különféle tanulmányok, leírások őrzik. A Tiszatájon egyre inkább bért hódítanak a nagyüzemi halászszerszámok, a mesterséges, íóraidszerű haltenyésztés munkaeszközei A néprajztudomány művelői azonban még további kutatómunkára vállalkoztak, hogy teljességében feltárják a Ti- sza-völgyi nép sok évszázados ősi foglalkozásának, mesterségének eddig még ismeretien formáit és újat’- adalé kokkal sazdartfcí'- • hgi» szat néprajzát ja, hogy mikor lehet N' kell mondani, hogy „pörkölt a ” mag, pörkölt a mag...' Mert van, amikor nem tanácsos. Mondjuk, ha rendőr van a közelben. — És milyen volt. a mai bolt? — Kétszázat árultam. Ebből egy százas az enyém. Igaz, háromkor jöttem ki délután. — Fázol? —• Nagyon. Az ablakban Tíz is elmúlt a Szarvas utcán. A gyermekvédő ablaka nyitva. Hogy szellőzzön a hálóterem. De az ablakban van valaki. Egy fiú, aki rám kiabál: — Csókolom bácsi! Van egy cigarettája? — Van. De minek az? — Adjon egyet. Itt nem kapok. — Megfázol az ablakban, hideg van! — Megszoktam a hideget. Otthon se volt jobb. Itt meg legalább látok ilyenkor is valakit, aki ad egy slukkot. — Hány éves vagy? — Tizenkettő. Otthon nagy volt a zűr mindig, azért hozta': ide. Tessék már adni egy cigit! Amikor látja, hogy nem vagyok hajlandó, akkor nem éppen válogatottan szép kifejezésekkel küld el. Még utánam is kiabálja, hogy mind rondák a felnőttek, mert már vagy egy órája áll az ablakban, de senkitől nem sikerült kapni egy cigarettát. Indiánok A társaságot a Szabadság téren találom. Öten vannak. A legidősebb 11 éves. A moziból jöttek — mondják, és most eljátsszák az indián filmet. Az időpont itt is tíz után. A városi tanács előtti árokban egy másik este kilenc tájban háborút játszik egy szintén alig kamaszodó csapat. Ugyanazok, akik előző napon még indiánok vol- talc. Most nem hajlandók j nyilatkozni. Amikor kérdezősködni kezdek, elpucolnak. | Hová?' Haza? te-, tudja. ’ Csc-Ilen genek á szórakozóhelyek környékén, a város utcáin. Döbbenetes, hogy ez senkinek nem tűnik fel, Palika az Omnia előtt áll elém. Egy kis pénzt kér. — Minek az neked? Anyám küldött el. Azt mondta, hogy haza ne menjek, amíg egy ötvenest nem szedek össze. — És mennyi hi ja van ? — Tizenkét forint. Úgy ötkor küldött el otthonról. Akkor jött az a bácsi. Ilyenkor mindig elküld. — Iskolába jársz? — Hatodikba. — És mikor tanulsz? — Amikor hazamegyek. Meg semmikor. — És nem szégyellsz .koldulni? Nem válaszol. Nézem a gyereket. Kopott kis kabát, inge nyaka rojtos. Hiába faggatom. Megvárja, amíg eltűnök a szeme elől. Aztán elindul, végig az Iskola utcán, majdnem futva. ★ A gyermekek róják az utcákat és készülnek az életre. De milyenre? Bürget Lajos BECSES EREKLYÉRE BUKKANTAK Szekszárdon. Előkerült Viktor Hugo dedikált, — eredeti kiadású bűnügyi regénye. A Párizsban 1877-ban megjelent 318 oldalas fűzött könyvet 1882 januárjában a firenzei De Gubc r- natis ajándékozta barátjának, a szekszárdi Augusz Imrének, s így került Tolna megye székhelyére. Ezzel egyidőben előkerült Liszt Ferencnek, szintén Párizsban 1852-ben megjelent, Chopinről írt 206 oldalas francia nyelvű könyve is, amelyet Augusz bárónőnek, szekszárdi vendéglátó háziasszonyának dedikált a nagy zeneköltő.
