Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

I*W. deeemßer tt. KELET-MAGYARORSZAO I m* Előtérben az állattenyésztés Az éle!miszer-gazdaság szabályzói a IV. Sieves tervben A mezőgazdaság tervszerű befolyásolása már a harma­dik ötéves tervben is a külön­böző " közgazdasá gi sza bályzók alkalmazásán keresztül ér­vényesült. A komplex szabá­lyozó rendszerben az adópoli­tikától a beruházási ártámo­gatáson át a termelési ösz­tönzőkig minden benne volt. Ez a módszer lényegét te­kintve a IV. ötéves tervben is fennmarad. A terv tör­vényerőre emelése után (el­fogadta az országgyűlés) a kormány jóváhagyta az élel­miszer-gazdaság szabályzó rendszerét is. A következő öt esztendőben a mezőgazdasági felvásárlási árak számottevően nem vál­toznak. A termeléspoii tikai szempontból szükséges árin­tézkedéseket a kormány meg­tette ez év elején, amikor emelte a vágómarha, a tej, a vágósertés, vágójuh és át­menetileg a vágóbaromfi fel- vásárlási árát. A tervidőszak­ban a mezőgazdasági termelés általános fejlődése azonos lesz az előző cikluséval, vagyis öt év alatt mintegy 15—16 százalékkal növekszik. Eddig a növénytermelés fej­lődött gyorsabban, most ezt a szerepet az állattenyésztés­nek kell átvenni. Például a vágóállat-termelést mintegy £5 szá kai kívánjuk nö­velni a terv utolsó évére. A közgazdasági szabályzók is eszerint alakulnak. Jelentő­sebb támogatást kap az állat- tenyésztés, illetve a közvetle­nül azt szolgáló beruházások, mint a növénytermesztés. Cé­lunk, hogy a megnövekedett igényeket hús és húskészít­ményekből is fokozatosan ki-' elégítsük, vagyis a tervidő­szak végére a fogyasztási piacon szeretnénk megterem­teni a kereslet és kínálat egyensúlyát. Több fogyasztási cikket akarunk külföldiről is behozni, aminek jelentős ré­szét állatért, állati termékért kapjuk, más szóval növel­nünk kell kivitelünket. Ezek indokolják az állattenyésztés gyorsabb fejlesztését. Továbbra is kap támogatást a növénytermelést közvetle­nül segítő néhány beruházás, de azok csökkennek az előző évekhez képest. Például 70 százalékról 50 százalékra csökken a csonthéjasok és bogyós gyümölcsök, valamint a Tokaj hegyaljai szőlők re­konstrukciójának támogatása. Az eddigi 50 százalékról 30 százalékra csökkent a gyü­mölcsösök, szőlők járulékos beruházásainak támogatása. Viszont bővül a támogatási kör- a szántóföldi és kertésze­ti termények szárítását és porítását szolgáló létesítmé­nyek 30 százalékos dotálásá­val. Megszűnik a dohánypaj­ta- halastóépitós, a hajtató és palántanevelő eddigi 50 szá­zalékos, a csemegeszőlő és egyéb gyümölcstelepítéseik, valamint a tyúkfélék épüle­teinek ed'digi 30 százalékos támogatása. Ezekkel szemben változat­lanul 50 százalékos mariad a két legnagyobb hústömeget szolgáltató állatfaj — a szarvasmarha és sertés — épületeinek ártámogatása. Ugyancsak ebbe a kategóriá­ba tartozik a száz vagonnál nagyobb hűtőtárolók, az ön­tözőtelepek létesítése és re­konstrukciója, a szilárd bur­kolatú üzemi utak és víztá­rolók létesítése. Harminc- százalékos beruházási ártámo­gatást élveznék a juh-, puly­ka- és libatartás épületei, va­lamint a 30 vagonnál nagyobb terménytárolók. Az 1970-es áremelés nem egyformán tette jövedelme­zővé a sertéshizlalást minden gazdaságban. Azokon a helye­ken, ahol a korábbi években épített, korszerűtlen ólakban kényszerülnek hizlalni a ser­téseket, továbhra sem jövé­delmező ez az ágazat. A kö­vetkező időben, de különösen a tervidőszak első éveiben nem mondhatunk le arról a jelentős mennyiségű hízott ^értésről, ami ezekből az el­avult, korszerűtlen hizlaldák­ból kerül ki. Ezért a kor­mány úgy döntött, hogy a többletköltség miatt az ilyen ólakból nevelt hízók árát ér­tékesítési prémiummal növe­li. így azok a gazdaságok, ahol 1968 január elseje előtt „épült ólakban hizlalnak ser­tést, 1971. január elseje után minden kilogramm vágósertés értékesítése után két forint értékesítési prémiumot kap­nak. Hosszú lenne részletesen felsorolni a támogatások minden formáját. Az általá­nos támogatáson belül a ked­vezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetke­zetek külön jelentős támoga­tásban részesülnek. Viszont szükséges leírni, hogy a szarvasmarha-tenyésztés tá­mogatása az épületek ártámo­gatásán túl milyen jelentős összeggel szerepel továbbra is a kormányhatározatban. To­vábbra is megkapják az üzemek a közös tulajdonuk­ban lévő tehenek, élve szüle­tett borjai után ellésenkénit a 2000 forintot Az előhasi üszők élve született borjai után pedig a 4500 forintot. Ha nő a közösben lévő át­lagos tehénlétszárn, darabon­ként 5000 forint állami tá­mogatás illeti meg a szövet­kezetei Azonban ha később az állomány csökken, az ál­lami támogatást vissza kell fizetni. A háztáji, kisegítő és egyé­ni gazdaságok, valamint a szakszövetkezetek tagjai a sa­ját tenyésztésből származó, vagy vásárolt vemhes uszo tenyésztésbe állításakor, ha kötelezettséget vállalnak az első elléstől számított négy évi tartásra, darabonként 8000 forint állami támogatást kapnak. Ez a néhány adat is jól dokumentálja: komiányunk milyen fontosnak tartja az állattenyésztés fejlesztését a IV. ötéves tervben és ehhez a megkülönböztetett támogatást is megadja, (csb) íj őszi búzafaj iákat ismert el a mezőgazdasági íajtaminősíto lanács Pénteken a MÉM-ben dr. Gergely István miniszterhe­lyettes elnökletével ülést tar­tott az Országos Mezőgazda- sági Fajtaminősítő Tanács. Az ülésnek ezúttal különös jelentőséget adott, hogy a szakemberek új őszi búzafaj­ták meghonosításáról hoztak határozatot. A hazai termő- terület 80 százalékán ter­mesztett Bezosztája—1 mellé most újabb szovjet nemesíté- sű fajtákat vettek fel. Ilyen az Avrora, a Kavkaz és a Jubilejnaja—50, amelyeknek közös tulajdonsága: termés- eredményük igen jó, gépi be­takarításra alkalmasak és ami nagyon lényeges — el­lenállnak a különféle növé­nyi betegségeknek. A szak­emberek hangsúlyozták; az új fajtákra azért is szükség van, mert lehetővé teszik az ország különböző éghajlati és talajviszonyai között a táj - Iák differenciálását, az adott­ságok lehető legjobb kihasz­nálását. A tanácsülésen ezen­kívül még új gyümölcsfélék, talsarmám y növények megho­nosításáról hoztak határoza­tot. Az ülésen összesítettek az elmúlt 10 évben meghonosí­tásra engedélyezett fajtákat. 1960 óla (feszesen 383 nö­vényfajtát minősítettek, ezek közül 160 szántóföldi nö­vény, 92 zöldség, 68 gyü­mölcs és 14 féle szőlő talál­ható. Megállapították azon­ban azt is, hogy néhány zöldségféle, valamint gyógy- és fűszernövény is „hiány­cikk” a természetben. Ezek kinemesítésére, illetve kül­földről való behozatalára __a következő években, különös gondot kell fordítani. A tiszai halászat A magyarság egyik ősfog­lalkozásának, a halászatnak néprajza régóta foglalkoztat­ja e tudományág művelőit. Mar Herman Ottó úttörő jel­legű összefoglalót készített a halásznemzedékek régi szo­kásairól. hagyományairól, s azóta is a különböző népraj­zi tanulmányok tuca.jai lát­tak. napvilágot. A halászat szempontjából különösen jelentős volt a Ti­sza ahol az „élő folyó” mel­lett számos holtág szolgálta­tott mesés bőséggel halat a Tiszától lakóinak. Az eddig napvilágot látott néprajzi ta­nulmányok elsősorban a ha­lászatnak a különböző társa­dalmi korokban elfoglalt he­lyét. szerepét, jogi helyzetét elemeztek, felrajzolták a ha­lásztársadalom változó élet- és munkakörülményeit, mun­kaeszközeit. A Tisza vidékén lévő mú­zeumok, különösen a szolno­ki. á karcagi, a túrkevei, a tiszaföldvári, néprajzi kuta­tómunka során sok, új ada­lékkal gazdagította a Tisza halászvilágáról szóló ismere­teinket. Megismertetik a mai kor emberével a régi halász­eszközök rendkívül gazdag, változatos tárházát. A leg­több régi halászszerszámot a régen annyira jellemző kis­halászok hagyták örökségül. Ezek közül legjellegzeteseb­bek a kece és a boné. Már a XV.—XVI. századból szár­mazó történeti adatok is szá­mon tartják az úgynevezett bonésokat és kecéseket. Ezek a V-alakú fakeretre szerelt hálók voltak a bérlő viszo­nyok kishalászainak fő szer­számai. A varsák, vejszék ugyancsak a régi kishalászok szerszámai közé tartoztak. Ök használták az ötletes megoldású puttyogatós hor­got. Ennek az a lényege, hogy a halász egy fadarab­bal ütögeti a vizet, s a csa­létek bekapására ösztökéli a harcsát. A néprajzosok megállapí­tották, hogy a nagy halászat­nak legkomolyabb szerszámai a eégék voltak, amelyeket nemes halak fogására hasz­náltak Azonban a vizával és a tokkal együtt a lecsapolás óta szinte hírmondó nélkül eltűnt a tiszai halászéletbő’ Érdekes, hogy hazánkban a Már 1971-ben járnak Nemrég épített néhány raktárépületet mátészalkai te­lepén' a Hajdú—Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyicikk Nagykereskedelmi Vállalat. Mint a karácsony előtti forgalom megmutatta, szükség is volt rá. Tizenhárom gépkocsi naponta húsz vagon árut hord szét az ünnepek előtti csúcs- forgalomban a környék falusi bolthálózatába. Itt egy bog­lya cukor, amott az ajándéktárgyak asztagai magasodnak, a dobozok százait rakják az emelővillás targoncák gyorsan a gépkocsikra, hogy minél hamarabb fordulhassanak. Kuk­ta István telepvezető és Viga Gyuláné főraktáros elmondták, hogy a telep idei éves tervét már november 23-án teljesí­tette. A további időben még negyvenmillió forinttal remé­lik túlhaladni a közel háromszázmillió forintra tervezett idei átmenő áruforgalmat. Változott a vevők ízlése is: je­lentősen megnőtt az igény a szép használati cikkek iránt, amiket nyilván ajándéknak szánnak a vásárlók. Képün­kön Kovács Éva adminisztrátor számlázza a főraktárosnővel az új típusú autosziíon-készülékeket. Hammel József felvétele „Szóljatok szép szavak“ Many számú jelentkezés a városi-járási bemutatódra A rendező bizottság must dolgosa fel azt a több tu­cat jelentkezést, amely Sza- bolcs-Szatmár legkülönbö­zőbb területéről érkezett a Szóljatok szép szavak elne­vezésű művészeti bemutató­ra; Az elsők között küldte nevezését a két nyíregyházi szakmunkásképző iskola iro­dalmi színpada. Tunyogma- tolcsról, Hodászról a község fiataljainak együttesei je­lentkeztek. Kisváráéról a vasas művelődési otthon küldte be részvételi szándé­kát bizonyító levelét, a me­gyeszékhely két nagy ipari üzeme, a konzervgyár, és a gumigyár fiataljai is színpad­ra lépnek. A középiskolák csaknem teljes létszámvnaj bemutatkoznak, a tanárképző két csoporttá) is jelentkezett. A Szóljatok szép szavaik já­rási bemutatójának tagja lesz az össz-szövetkezeti együttes is 'Nagy-kallóból. Vásárcwna- ményból a fogyasztási szö­vetkezet patronálta együttes lép színpadra. A jelentkezések összegező - se után bonyolítják le a já­rások és városok .saját be­mutatóikat, amelyekre január 31-ig sort kell keríteni. Az itt kiemelkedő teljesítményt nyújtók vesznek részt a feb­ruári megyei bemutatón, ahonnan a területi, majd az országos vetélkedőkre juthat­nak a legjobbak Gyerek az éjszakában Akiket nem vár, nem keres senki Ködös, hideg mostanában már az este. El is fogynak a járókelők az utcákról. Aki ki- kényszerül, az is siet, hiszen a csípős idő mindenre jó, csak a sétára nem. & mégis, Nyíregyházán a késő esti órákban is találni olyanokat az utcákon, akikr#k már ré­gen ágyban lenne a helyük. Ezek a gyerekek, akik őri­zetlenül kóborolnak az utcá­kon, lemásznak a kiásott ár­kokba, kapuk alól ijesztgetik az embereket. Átfagyottan Az időpont úgy fél tíz kö­rül. Az antikvárium előtt a kapumélyedésbe húzódva 19 év körüli fiú. Arca lilás a hidegtől. Karján szatyor. Az alján még van egy kis szo- tyola. A fiúcska számol. — Mit művelsz itt még ilyenkor? —• Számolom a bevételt. Otthon azt mondták, hogy a fele az enyém. Itt árulok, de szoktam a Gorkij előtt is. Kiderül, hogy a fiúcskát Ott­honról küldik ki árulni. A szülők a tűzhelyen pörkölik a naprát, a gyerek árul. Tud­nagyobb vizeken használt halfogó eszközök zöme ti­szai származású. így a duna- hálónak nevezett nagy kerítő­hálók szülőhazája a Tisza­fái éppúgy, mint a balatoni halászok által használt szer­számé, a gyalomé. A régi idők emlékeit őrző .halászszerszámok közül ma már csak néhánnyal zsák­mányolnak. Emlékeit a mú­zeumok néprajzi tárai, a kü­lönféle tanulmányok, leírások őrzik. A Tiszatájon egyre in­kább bért hódítanak a nagy­üzemi halászszerszámok, a mesterséges, íóraidszerű hal­tenyésztés munkaeszközei A néprajztudomány művelői azonban még további kutató­munkára vállalkoztak, hogy teljességében feltárják a Ti- sza-völgyi nép sok évszázados ősi foglalkozásának, mester­ségének eddig még ismeret­ien formáit és újat’- adalé kokkal sazdartfcí'- • hgi» szat néprajzát ja, hogy mikor lehet N' kell mondani, hogy „pörkölt a ” mag, pörkölt a mag...' Mert van, amikor nem tanácsos. Mondjuk, ha rendőr van a közelben. — És milyen volt. a mai bolt? — Kétszázat árultam. Eb­ből egy százas az enyém. Igaz, háromkor jöttem ki délután. — Fázol? —• Nagyon. Az ablakban Tíz is elmúlt a Szarvas ut­cán. A gyermekvédő ablaka nyitva. Hogy szellőzzön a hálóterem. De az ablakban van valaki. Egy fiú, aki rám kiabál: — Csókolom bácsi! Van egy cigarettája? — Van. De minek az? — Adjon egyet. Itt nem kapok. — Megfázol az ablakban, hideg van! — Megszoktam a hideget. Otthon se volt jobb. Itt meg legalább látok ilyenkor is valakit, aki ad egy slukkot. — Hány éves vagy? — Tizenkettő. Otthon nagy volt a zűr mindig, azért hoz­ta': ide. Tessék már adni egy cigit! Amikor látja, hogy nem vagyok hajlandó, akkor nem éppen válogatottan szép ki­fejezésekkel küld el. Még utánam is kiabálja, hogy mind rondák a felnőttek, mert már vagy egy órája áll az ablakban, de senkitől nem sikerült kapni egy cigarettát. Indiánok A társaságot a Szabadság téren találom. Öten vannak. A legidősebb 11 éves. A mo­ziból jöttek — mondják, és most eljátsszák az indián fil­met. Az időpont itt is tíz után. A városi tanács előtti árokban egy másik este ki­lenc tájban háborút játszik egy szintén alig kamaszodó csapat. Ugyanazok, akik elő­ző napon még indiánok vol- talc. Most nem hajlandók j nyilatkozni. Amikor kérde­zősködni kezdek, elpucolnak. | Hová?' Haza? te-, tudja. ’ Csc-Ilen genek á szórakozó­helyek környékén, a város utcáin. Döbbenetes, hogy ez senkinek nem tűnik fel, Palika az Omnia előtt áll elém. Egy kis pénzt kér. — Minek az neked? Anyám küldött el. Azt mondta, hogy haza ne men­jek, amíg egy ötvenest nem szedek össze. — És mennyi hi ja van ? — Tizenkét forint. Úgy öt­kor küldött el otthonról. Ak­kor jött az a bácsi. Ilyenkor mindig elküld. — Iskolába jársz? — Hatodikba. — És mikor tanulsz? — Amikor hazamegyek. Meg semmikor. — És nem szégyellsz .kol­dulni? Nem válaszol. Nézem a gyereket. Kopott kis kabát, inge nyaka rojtos. Hiába faggatom. Megvárja, amíg eltűnök a szeme elől. Aztán elindul, végig az Is­kola utcán, majdnem futva. ★ A gyermekek róják az ut­cákat és készülnek az életre. De milyenre? Bürget Lajos BECSES EREKLYÉRE BUKKANTAK Szekszárdon. Előkerült Viktor Hugo dedi­kált, — eredeti kiadású bűn­ügyi regénye. A Párizsban 1877-ban megjelent 318 olda­las fűzött könyvet 1882 janu­árjában a firenzei De Gubc r- natis ajándékozta barátjának, a szekszárdi Augusz Imrének, s így került Tolna megye székhelyére. Ezzel egyidőben előkerült Liszt Ferencnek, szintén Párizsban 1852-ben megjelent, Chopinről írt 206 oldalas francia nyelvű köny­ve is, amelyet Augusz báró­nőnek, szekszárdi vendéglátó háziasszonyának dedikált a nagy zeneköltő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom