Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
A kitelepítés, befogadás a lakosság tömeges védelmének fontos módszere Helyi és távolsági védelem a tömegpusztító fegyverekkel szemben Az emberiség történetében lezajlott háborúk egyre nagyobb területre terjedtek ki és mind több emberi áldozatot követeltek. A korszerű tömegpusztító fegyverek és azok célba juttatására szolgáló eszközök ma már lehetővé teszik, hogy a föld bármely részén lévő célpont elérhető. A támadás célpontjai, katonai, ipari, közlekedési, közigazgatási központok lehetnek. Ezek megsemmisítése a harcoló csapatokra, az utánpótlás biztosítására, az állami élet folytonosságára, a nép erkölcsi-politikai egységére, ezen keresztül a háború kimenetelére döntő kihatással lennének. A polgári védelem egyik alapvető feladatát képezi a korszerű háború körülményei között a lakosság védelme, a nukleáris háború túlélési lehetőségeinek biztosítása. Ugyanis ez az állam fennmaradásának egyik legfontosabb tényezője. Ha az ember megmarad, akkor mindent megmentünk, helyreállítunk, de elveszünk, ha az embert nem tudjuk megmenteni. Kitelepítés A lakosság védelme lehet helyi védelem — óvóhelyeken — és lehet távolsági védelem — vagyis a kitelepítés —. A védelmet a tömegek nagy száma, az óvóhelyépítés magas költsége és nem utolsósorban a nukleáris csapás közvetlen kárterületein a rombolás súlyossága miatt nem lehet eredményesen biztosítani, egyedül az óvóhelyek építésével. A védelemben sokkal nagyobb eredmények érhetők el azáltal, ha a lakosságot időben kitelepítik a veszélyes területről a városok körüli övezetbe. Ennek végrehajtásához szükséges, hogy a kitelepítés terveit már békében elkészítsük, a lakosságot a kitelepítés végrehajtására kioktassuk és végül létrehozzuk azokat a szerveket, amelyek a kitelepítést tervezik, előkészítik és a végrehajtás időszakában irányítják a nagy létszámú tömegek gyülekeztetését, városon kívüli területre szállítását. Biztosítják a megváltozott körülmények között az egészségügyi, kereskedelmi igények kielégítését a befogadás Az NSZK-ban megjelent 1970. évi katonapolitikai Fehér Könyv elhamarkodott lépésként és hibás tervezésként nyíltan bírálja az F—104G STARFIGHTER repülőgép és a HS—30 páncélozott csapatszállító jármű szolgálatba állítását. A STARFIGHTER-rel a Fehér Könyv szerint 1970. április l-ig 118 szerencsétlenség történt, amelynek során 105 gép lezuhant és teljesen megsemmisült és 57 pilóta életét vesztette. (1970. szeptember közepéig újabb 6 repülőgép zuhant le és 4 pilóta meghalt). A 795,6 millió DM-ba került HS—30 páncélozott csapat- szállító járműtípus megfelelő csa- patproba nélkül került rendszeresítésre, kis sebessége, elavult konstrukciója következtében nem képes megfelelő módon az M48A2 és a LEOPARD harckocsikkal együttműködni. * A nyugatnémet földi haderő egyik legnagyobb gondját a korszerű fegyverek, felszerelések egyre növekvő előállítási költségei jelentik. Egv M48A2 típusú harckocsi például 600 000 DM-ba, egy LEOPARD 1 100 000 DM-ba került, s az 1975-re tervezett LEOPARD II. harckocsi ára az előzetes számítások szerint minden valószínűség szerint eléri a 2 millió márkát. ★ Az Európában állomásozó amerikai haderőnél egyre gyakrabban fordulnak elő faji ellentéteken alapuló ösz- szetüzések A Pentagon adatai szerint az Európában szolgálatot teljesítő 250 ezer amerikai katona közül 28 ezer azon területén, ahová a kitelepülő lakosságot elhelyezik. A korszerű háború meglepet ésszerű, gyors kibontakozása miatt a lakosság körében sokan a védekezés lehetőségeit borúlátóan ítélik meg. Ennek kétségtelenül nagy szerepe van, de ez nem zárja ki a kitelepítés lehetőségét és fontosságát. A háború kifej lödé- tés bizonyos előkeszületi időszak kell megelőzze, úgynevezett feszültség! időszak, amikor a szemben álló felek keresik a válság megoldásának lehetőségeit. Ezalatt a lakosság kitelepítése. végrehajtható. Nehéz előre látni, avagy meghatározni, hogy milyen hosz- szú lesz a támadás veszélyének az időszaka, mennyi idővel fogunk rendelkezni a csapások előtt a védelmi intézkedések megtételére. Nyilvánvaló. a felkészülésnél a rendelkezésre álló minimális időből kell kiindulni. ezért már békében alaposan fel kell készülni. Befogadás, elhelyezés A támadás veszélyének időszakában a tömegek védelme elsősorban a kitelepítés szükségét veti fel. Emlékezzünk a békés japán városokra, Hirosima. Nagaszaki tragédiájára, ha ismerték volna az ellenük irányíjló támadás nagy veszélyét, b-j időben kitelepült volna a lakosság, az áldozatok száma lényegesen kevesebb lett voltja. J A lakr i'. ^ kitelepítése azonban r . lehet teljes, az üzemek (j gozóinak munkáját a harcod csapatok, de a lakoss. j ellátása sem nélkülözhet'. Az erőművek, üzemek sitt 1,'Vább kell termeljenek, ezért a kitelepített lakosságból az üzemi dolgozóknak műszakonként be kell járni a városba. A családi anyagi szükséglet - kielégítésének alapját a ikívüli időszakban is a r lkából szerzett jövedelem ogja képezni. A befog- lés, elhelyezés te- fületén % mos feladatot kell megoldani A községek lakossága köte'es a tanácsok által meghatározott kitelepült lakosságot fogadni és részükre a kijelölt helyiségeket tartós használatra átengedni, főzési, tisztálkodási, alvási lehetőségeket biztosítani. A befogadó lakosságnak meg kell érteni, hogy a megváltozott körülményeknek nem a kitelepült lakosság, hanem a háború az oka. A kitelepítéssel a községek lakossága megduplázódhat, vagy többszörösére is nőhet. A nagy létszámú tömeget védeni kell a csapások másodlagos hatásai ellen, ehhez szükségóvóhelyeket kell építeni. Ezen munkában a kitelepült lakosság is köteles részt venni. Meg kell oldani ezenkívül számos igazgatási és egyéb ellátási problémát, mint pl. a közszükségleti cikkek. élelmiszerek, ruhanemű árusítása, ivóvíz biztosítása. Az egészségügyi ellátásba be kell vonni a kitelepült orvosokat, gyógyszerészeket, a gyerekek tanításába a kitelepült tanárokat. Biztosítani kell a kitelepült lakosság foglalkoztatását, üzemekben, intézményekben stb. Tapasztalatok az árvíznél A kitelepítésre, a befogadásra történő felkészítésnek békeidőben is komoly jelentőséget ad a katasztrófák elleni védelem. Megyénkben a tavaszi árvíz idején a lakosság gyors kitelepítését és ezt követően az ellátását kellett végrehajtani. Lehetővé vált a tervek és elgondolások gyakorlatban történő ésszerű alkalmazásával a lakosság védelmét a kitelepítéssel biztosítani. A 49 községből, 35 községbe történt 47 ezer ember kitelepítésében, illetve betelepítésében a befogadási szakszolgálat és szervei, a közreműködő rendőri, munkásőri, egészségügyi és élelmezési szervek gyorsan és eredményesen hajtották végre feladataikat. A lakosság megértéssel, meleg szeretettel és segítséggel fogadta a betelepülőket. A polgári védelem rendszerében a kitelepítés-befogadás megtervezése, a befogadási szakszolgálat felkészítése társadalmi érdek. Ez egybeesik minden ember jól felfogott egyéni érdekeivel. Érdeke és kötelessége mindenkinek, hogy háborús körülmények között várható veszélyek elleni védelemre felkészüljön, a rá háruló kötelezettségeit teljesítse. a néger. Az összetűzések méreteire jellemző, hogy Nixon elnöknek a kérdés kivizsgálására különbizottságot kellett kijelölni. A bizottság 1970. szeptemberben kezdte meg munkáját Európában. * Goodpaster tábornok, a NATO európai fegyveres erők főparancsnoka kijelentette, hogy Európában a biztonsági egyensúly a szocialista országok javára tolódott el. A NATO-erők — mondotta a tábornok — lassú, fokozatos gyengülést mulatnak, míg a Varsói Szerződés erőit egyenletes ütemben, fokozott mértékben korszerűsítik. A Varsói Szerződés tagállamainak földi, légi és haditengerészeti erői, a katonai erők nagy koncentrációt képeznek. A f*ATO — folytatta a tábornok — bár még jelentős erőt képvisel, az utóbbi években számos vonatkozásban legyengült és csak ésszerű fejlesztésen alapuló, nagymérvű korszerűsítés után lehet ismét versenyképes. ★ A nyugatnémet szövetségi gyűlés megtárgyalta a polgári védelem helyzetét és jövőbeni fejlesztési tervét. A tárgyalások eredményeként pl. az óvóhelyépités vonatkozásában — az 1970—72-es időszakra — több határozatot is hoztak; 1. Helyreállítják és korszerűsítik a U. világháborúból származó mintegy 1200 fontosabb óvóhelyet, mintegy 1,2 millió fős férőhellyel. 2. Az új óvóhelyek építésénél figyelembe veszik a polgári védelmi rendeltetésű föld alatti garázsokat, metróállomásokat és ezeket viszonylag kis anyagi ráfordítással atom- és sugárbiztos óvóhelyekké képezik ki. (Eddig 9 ilyen létesítmény készült el, további 23 építésé folyamatban van. 3. Az ú) lakóházak építéséné 30 millió DM állami hozzí járulássa. kötelezővé teszik a korszerű követelményeknek megfelelő óvóhelyek építés * Az izraeli hadügy- és tparügyi minisztérium 19G9. elején olyan határozatot hozott, hogy a következő években, az akitor külföldről importált hadfelszerelésnek legalább felét Izraelnek magának keil előállítani. Ennek megvalósítására az elmúlt időszak alatt egyre több magán válla latot vontak be a katonai-ipari komplexumba és állítottak át hadianyag-termelésre. Jelenleg az izraeli hadiipar 90 féle lőszert, 40 féle különböző Ipari Szerelvény- és Gépgyár-r ■ ■■ ■ ■ —" ' ----- ------------Gyorsan fejlődő, új ipari bázis Mátészalkán Kvi százmilliós termelési érték Jő polgári védelmi kikéf zési program — Megkezdik az alegységek továbbképzését Pontosain másfél évtizede, hogy Mátészalkán létrehozták az állami gazdaságok központi javító műhelyét, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár jelenlegi kettes számú gyáregységét. A mintegy félszáz dolgozót. foglalkoztató üzemben mezőgazdasági gépek javítását, motorok felújítását végezték, de később már motoralkatrészeket is készítettek, szerszámgépeket újítottak fel. így alakult ki a kooperációs kapcsolatuk is a jelenlegi anyavállalattal. Az üzem a jelenlegi státusát 1967. január elsejével kapta meg, amikor is véglegesen az Ipari Szerelvény- és Gépgyár egysége lett. Élttől kezdve — sok problémával küzdve — lendületesebb fejlődés vette kezdetét. A következő évben — 1968-ban egy jelentősebb beruházás révén kaptak egy ma fegyvert — trüzte 75 és 1«5 mm-« liivegeket — és mintegy 150 féle repülőgép-alkatrészt gyárt. A 2,92 millió latíosú állam militarista jellegét, a 28,8 százalékos „látható” katonai költségvetés csak részben Igazolja. Szakértők szerint ugyanis a más hatóságok költségvetésében szereplő „burkolt” katonai jellegű összegekkel együtt Izrael az összköltségvetés 16—50 százalékát fordítja katonai célokra. (Tel Aviv csupán külföldi fegyvervásárlásra 1966-ban 140 millió, 1970-ben 6f0 millió dollárt költött, s az 1971-es előirányzata erre a célra 750 millió dollár.) ★ Kartács típusú 105 mm-es lövedékkel folytatnak kísérleteket az USA-haderőben, a tüzérségi tüzelőállások gyalogság elleni közvetlen védelmének biztosítására. Az XM546 típusjelzésű, 12.93 kg súlyú lövedék „töltete” több ezer darab 25 mm hosszú, parányi szarnystabilizátorokkal ellátott acéltű. A lövedék robbanótöltetének indítása pillanatában a lövedékburkolat szétnyílik, s a robbanótöltet, valamint a lövedék forgatásának hatására, a kis légellenállású acéltűk nagy kezdősebességgel, nagy területen, kúp alakban szóródnak széjjel, súiyos, roncsolt sérülést okozva az élő erőkben. Az új lövedék gyújtója alaphelyzetben néhány méteres repülés után indítja a rob- banótóltetet, de késleltetni Is lehet 9 tüzeiőállástól különböző távolságra lévő élő erő megsemmisítése céljából. is korszerű üzemcsarnokát, megkezdődhetett a komplett motorgyártás. Ettől kezdve itt készültek a népszerű MIA, majd a MIA—D típusú gépek, aztán a BL—7-es és 12-es gépek. EZ utóbbiakból már exportra is gyártották: Vietnamnak, Iraknak, és Törökországnak. 1968-ban a gyáregység több, mint tízmillió forint értékű terméket állított élő. A következő évben került sor az első szerelvény jellegű gyártmány letelepítésére. Megkezdték a folyadék és gáznemü anyagok zárócsapjainak gyártását is. Bz jelentősein növelte a termelési értéket, amely éves viszonylatban már elérte a 25 millió forintot. A motorgyártás is fejlődött, teljesen áttértek a Diesel-rendszerű gépeit, a MIA—-D típusú motorok készítésére. Az ez évi teljes termelési érték előreláthatóan 38 millió forint lesz, a gyáregység ossz dolgozói nak száma elérte a háromszázat. A gyorsan fejlődő gyáregység az iparosodó város, Mátészalka vasipari bázisüzeme lett Ennek megfelelően alakul a társadalmi életben betöltött szerepe is. Jelenlegi létszámának mintegy negyven százaléka szakmunkás. A polgári védelmi teendők terén is megnőttek a feladatok. Ezt a törzsgyár megfelelő utasításai alapján Buru József gyáregységvezető es Szűcs Ferenc társadalmi törzs- parancsmók látja el eredményesen. A főmérnök — Ecksmidt József — és a szak- szervezeti bizottság titkára — Gergely István — szinte egybehangzóan vallják, hogy az üzemben a polgári védelem megfelelő, szilárd alapokon nyugszik. Bár vannak, akik még nem értik meg teljesen a jelentőségét, a kiadott utasításokat helyesnek tartják, azokat végrehajtják. A munkához nagy segítséget kapnak a törzsgyártól, megfelelő kiképzési programmal látják el őket, előadókat is biztosítanak. A törzs már ' húszőrá, ; ”'’vamot, az alegységparancsnokok részére is megtartották az időszerű oktatást. Megfelelő program alapján jövőre kezdik meg az alegységek továbbképzését. Á gyáregységben üzemi önvád —Imi alegységek vannak. Az üzem fejlődése a jövőben lehetőséget ad polgári veder ml műszaki alakulatok «ze*>» rezesére. Az árvizes időszakban. önként kapcsolódtak b* a segélyszállítmányok fogadásába, átvételébe, elszállítás sába és szétosztásának munkájába. önkéntes alapon vettek részt a romeltakarítási munkában Nagygécen és Tu- nyogmatolcsom. Egy üzemi tűzesetnél is megmutatkozott a szervezettség. Mire az állami tűzoltóság kivonult, már lokalizálták a tüzet A jövőt illetően még nagyobb feladatok előtt áll a gyáregység. Úgy gazdasági, mint szervezési teendők tekintetében. A negyedik ötéves terv során még nagyobb ütemű lesz a fejlesztés. Terv szerint jövőre már ötvenmillió, 1972. végére pedig 100— 100 milliós termelési értékkel lehet számolni, s a teljes létszám már elérheti a félezer fót A fejlesztés ilyen értelmű növekedése érdekében már a következő évben egy nagyobb arányú letelepítést terveznek. Megkapják az úgynevezett ki» szelepek gyártását, amelynek öntvényeit — a tervek szerint — a kisvárdai vasöntöde állítaná elő. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már folyamatban vannak. Ugyancsak 1972-re tervezik a szociális és kommunális természetű beruházások lebonyolítását. Ezek elkészültével — mosdó, öltöző és egyebek — jelentős alapterületű épületek szabadulnak majd fel a termelés számára. Lehetőség nyílik külön női szociális jellegű helyiségek kialakítására. Ez azért is indokolt, mert jelenleg éppen ezért, ennek hiányában nem tudják növelni a női dolgozók foglalkoztatási arányát. A nők aránya jelenleg csak mintegy 15 százalék, de a fizikaiakat tekintve még kevesebb. A nők arányának növelése a polgári védelmi feladatok ellátása terén is szükséges, indokolt A fejlesztés lehetővé teszi majd, hogy a speciálisan nőknek való polgári védelmi feladatok ellátásába nagyobb számiban vonják be az asszonyokat és lányokat. Nem utolsósorban lényeges szempont a város jelentős női munkaerő-feleslegének foglalkoztatása. szakmunkásokká való nevelése is. A gyáregység jövőbeni feji -sztése ezen a téren is jelentős változásokat ígér az ISG kettes számú gyáregységében. A gyár forgácsolócsarnofka.
