Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
XXVII ßVFOLlAM 288. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. DECEMBER 9. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL; Beruházási rekord (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (5. oldal) Nemzetközi labdarúgó- mérkőzések (7.■ oldal) Folyamai osságot a mezőgazdasági termelésbe Steinte már sistereg a ceruza, bemelegszik a szorzógép; szájnosdopoddcal teleirt papírlapok borítják az asztalt a tsz-veaetés legbelső mű- helyszobáiban. Egyhónapos a mezőgazdaság és az állam ka pcsolatait újra rendező kormányhatározat, sorozatban jelennek meg a végrehajtási rendeletéit. Szerte az országban számolgatják, milyen hatást várhatunk, mire' ösztönöz az intézkedések összefüggő csokra. Ne kerülgessük a torró kását, mondjuk meg, hogy a számolás végeredményeit látva az első hatás sokfelé az elkedvetlenedas volt. A mezőgazdaság, közelebbről a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete jövőre valamicskével feszítettebb lesz. Éveken át megszoktuk, hogy az új és új kormányhatározatok a lehetőségekbe valami pluszt adtak. A mostani nagyjából azonos a tavalyival, sőt a terhek egy kissé országos átlagban is növekednek. Mivel azonban a változások egyik lényeges vonása a fokozódó differenciálás, helyenként igen tarka a kép. A gyengébb szövetkezetek pluszt kapnak, a magasabb jövedelmi és földadókulcsokba tartozó szövetkezeteknél azonban az elvonás összege jelentősen is emelkedhet. Ezek a tünetek szültek helyenként aggodalmat. Mielőtt válaszolnánk ezeknek a mezőgazdasági vezetőknek, akik talán némileg elkedvetlenedtek, megkérjük őket, hogy csupán a napilapokban megjelent információk alapján fussanak végig az állami vállalatok és az ipar ösztönzési rendszerén. Látni fogják, hogy a helyzet ott is azonos, bizonyos pontokon még feszítettebb. Nincsen szó arról, hogy a mezőgazdaság ellen hatnia bármiféle tényező. Arról van szó, hogy előtérbe kerültek bizonyos egyéb feladatok — lakásépítés, szolgáltatások, stb. — és ezért a termelőszektorokat általában a hatékonyság fokozására ösztönzik. Tehát arra. hogy a meglévő álló- és forgóalapokat, fizikai és szellemi kapacitást használják ki jobban, ne széliében terjeszkedjenek, hanem fölfelé nyújtózkodjanak. Ezért semmi meghökkentő nincs abban, ha most azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság legfontosabb feladata: a termelés folyamatosságának biztosítása. Súlyos hibát követ el az, aki nehezen összedolgozott számoszlopaiból levónt következtetések alapján csökkenti a műtrágyaadagokat, eladja a növendékállatokat, leállítja az építkezéseket. Ez az, ami ellen ösztönözni kivan az állam. Igaz, nehéz esztendőnk van az idén. a termelés folyamatosságának biztosítása nem könnyű. De aki az elért színvonaltól visz- szalép. az esetleg a csökkenés* konzerválja, az idei gyenge termés után „bebiztosít”, jövőre is egv leífeliebb közepes termést. Abból a közepesbő’ pedig valóban nehezen fogrí fizetni a jó szövetkezet a progresszív adókat. Az ösztönzés további fő Irányai is jól felismerhetők. Fokozni a hozamokat, az állattan vesztés fejlődési ütemét úgy serkenteni, hogy az meghaladja a növénytermesztés fejlődését. Erre biztatnak a atahil árak, a szilárd takarBefejeződtek a lengyel—NSZK tárgyalások Brandt kancellár és Cyrankiewicz miniszterelnök sajtóértekezlete Közös közleményt adtak ki a megbeszélésekről Márkus Gyula, az MTI var. sói tudósítója jelenti: Varsóban, a lengyel minisztertanács épületében kedden délelőtt 10 órakor folytatódtak Józef Cyrankiewicz miniszterelnök és Willy Brandt kancellár hétfőn délelőtt megkezdett hivatalos tárgyalásai. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok és az európai helyzet időszerű kérdései szerepeltek. A tárgyalásokon különös figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés bővítésére és elmélyítésére, az ifjúsági szervezetek kapcsolatainak kiépítésére, a kulturális csere kibontakozására. Brandt kancellár elmondotta, hogy az európai problémák áttekintésénél egyebek között érintették Nyugat-Ber- lin ügyét. Ezután Brandt kancellár és Cyrankiewicz miniszterelnök együttes sajtóértekezletei tartott. Ezen Willy Brandt megismételte, hogy a december 7-én aláírt lengyel—nyugatnémet szerződés megteremti az alapot a két ország kapcsolatainak megjavításához és kibontakoztatásához. A szövetségi kormány — mondotta Brandt — erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szerződés mellett mind a parlamentben. mint a társadalomban nagy többséget szerezzen. Meggyőződésem. hogy erre még van lehetőség. Felelőségem tudatában kijelenthetem az NSZK összes pártja előtt, hogy Varsó kész a kapcsolatok normalizálására. — Még hosszú út áll előttünk, de most már könnyebb lesz a dolgunk — emelte ki végül a kancellár. Cyrankiewicz miniszterelnök, aki éveken át újságíró-, ként dolgozott, bevezetőben kifejtette, hogy újságíró kollégájának, Willy Brandtnak a vendégeként vesz részt a sajtóértekezleten, majd aláhúzta. hogy a nyugatnémet kormányfő nyilatkozatával teljesen egyetért. A kapcsolataink normalizálásához vezető út nem lesz könnyű. Még le kell küzde- nünk a múlt sok súlyos örökségét., akadályát. A másik német állammal. az NDK-val, az Odera—Neisse- határ véglegességének elismerése alapján már 20 éve fejlesztjük sokoldalú együttműködésünket. Most ezen az alapon a másik német állammal. az NSZK-val is megnyílt az út kapcsolataink rendezéséhez. Összeüli a Legfelsőbb Tanács Moszkvában Wladyslaw Gorfnílka. a,L3ME KE első .titkára fo* gadta Will? Brandt nyűge; német kancellárt. Képünkön: Gomulka és Cyrankiewicz miniszterelnök a párt KB hivatali helyiségében Brandt kancellárral. A lengyel mirüszteretnö/k kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a lengyel—nyugatnémet egyezményt a két kormány időbelileg összehangoltan nrtífikáltatja. „A moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződést előbb írták alá. Felesleges lenne versenyezni azért, hogy a varsói megállapodást a moszkvai előtt ratifikálják.” A tárgyalásokról és Brandt kancellár varsói látogatásáról közös közleményt adtak ki. A közös közlemény bevezetőben elmondja, hogy Brandt kancellár decembe: 6—8-ig Józef Cyrankiewicz miniszterelnök meghívásán tartózkodott Varsóban, ahol Lengyel Népköztársaság és r Német Szövetségi Köztáraasá. kormányfője és küHigymimisz tere aláírta a kétoldalú kap csőlátók normalizálásának alapjairól szóló államköz szerződést. Kiemeli, hogy Willy Brandt találkozott és tárgyalásokat folytatott Wladyslaw Gomulkávsl, a LE.MP KB első titkárával és Józef Cyrankiewicz-csel. A tárgyalások tárgyszerű légkörben zajlottak le, hasznosnak és gyümölcsözőnek bizonyultak — húzza alá a közlemény. A két fél megállapodott abban, hogy nyomban a szerződés életbe lépése után a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatot teremt egymással. A felek egyetértenek abban, hogy szerződésüknek nagy jelentősége van nemcsak a két állam, hanem az európai enyhülés szempontjából is. (Folytatás a 2. oldalon) Húréi József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Kedden délelőtt a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának decemberi ülésszaka. Az év utolsó parlamenti ülésszaka fontos kérdésekben hivatott dönteni: napirendjén szerepel a jövő évi népgazdasági terv, valamint a, költségvetés, továbbá a vízügyi kerettörvény megvitatása. A terv és költségvetés tervezetét már eddig is behatóan megtárgyalták a Legfelső Tanára állandó bizottságaiban, valamint a minisztertanácsban. Ennek a „döntés érlelési időszaknak” során a bizottságokban helyet foglaló képviselők és a kormány tagjai különös figyelmet fordítottak az SZKP Központi Bizottsága 1970. júliusi plénuma mezőgazdasági jellegű határozatainak megvalósítására, a beruházások megjavír tására, továbbá számos javaslat hangzott e1 a közszükségleti cikkek gyártásának növeléseit, A terv Os költségvetés tervezetét megvitatta, s fő vonalaiban jóváhagyta a parlamenti ülésszak előestéjén az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A két tervezetet a további alapos megvitatás és kellő módosítások után a Legfelső Tanács fogja végső formába önteni. A parlamenti ülésszak napirendjén szerepel a vízügyi kerettörvény-tervezet megvitatása is. A szovjet dem okra tik ua gyakorlatnak megfelelően a törvénytervezetet, amelyet neves tudósok és szakemberek közreműködésével dolgoztak ki, már, hónapokkal ezelőtt a sajtóban közzétették, s országos vitára bocsátották. Az állampolgárok és kollektívák több ezer javaslatának és módosító indítványának összegezése után a parlamenti állandó bizottságok újból megvizsgálták a tervezetet, s a kellő változtatásokkal terjesztették a legfelső törvényhozó testület elé. Az ülésszak napirendjének elfogadása után a Legfelső Tanács két háza együttes ülésre jött össze, s ezen Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettese, a szovjet állami terv bizottság elnöke ismertette a szovjet népgazdaság 1971. évi fejlesztésének állami tervét. Ezután Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter ismertette az 1971. évi költségvetési tervezetet A Legfelső Tanács ütésének munkájában részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők. Az ülésszak Nazar Mat- csanovot, az Üzbég Legfelső Tanács elnökségének elnökét megválasztotta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettesévé. Kongresszusi versenysikerek a Tisza menti tsz-ekben A X. pártkongresszus ülésszaka befejeződött, de nincs vége a tiszteletére meghirdetett kongresszusi versenynek. A gyáraknál, üzemeknél általában az év végi eredményekkel zárják a versenyt, a terrneiőszövetke- zeteknél pedig csak a jövő év februárjában, a zárszámadások után. A Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok még az év elején csatlakoztak a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet versenyfelhívásához. A verseny kezdetén nem voltak rózsásak a körülmények. a feltételek. Késett a tavasz, aztán jött az árvíz és bár a szövetséghez tartozó gazdaságokat inkább csak belvízkár érte, ennek ellenére 62 tsz és 3 szakszövetkezet csatlakozott a mozgalomhoz. A végleges értékelés előtt azonban a szövetség időközönként tájékozódik a verseny állásáról. Vannak rész- eredmények, mert egyes munkafázisok lezárultak és voltak különversenvak. melyeket a nagy verseny részeként hirdettek meg a közös gazdaságok. Cukorrépatermelési versenyt kezdeményezett például a pátrohai Zöld Mező. melyhez 35 tsz csatlakozott és ko~>bá.inosok versenyét a kemecsei Uj Barázda. Az őszi mezőgazdasági munkák — mélyszántás, őszi vetés, betakarítás — végzésére pedig a nyíregyházi Dózsa Tsz hívta versenyre a többi közös gazdaságokat. A nagyobb munkákat a tsz-ek elvégezték. Kiemelkedő szerep jutott ebből a termelőszövetkezeteikben működő szocialista brigádoknak. Három évvel ezelőtt csak 99 brigád dolgozott a területi szövetség területén, tavaly már 200. idén pedig újabbak alakultak Pátröhán 5, Kis- várdán 3, amihez igen sok köze van a kongresszusi munkavensenynek. Igen szép eredményeiket ért el a versenyben a kisvárdai Rákóczi Tsz, ahol a vállalt 18 mázsa helyett őszi búzából 20, a rozsból 11 mázsa helyett 12,5, cukorrépából 250 helyett 291 mázsás holdanként! átlagtermést ért el. Ennek megfelelően teljesítette túl az árbevételi tervé, : gabonából 853 ezer helyett 1 millió 174 ezer, burgonyából 4 137 000 helyett>4 232 000, — de 120 vagonnal vetőmagot is tárolnak — és almából is több mint 1 millióval értek el magasabb bevételt a tervezettnél. B. J. mányhelyzet, a beruházási támogatások, a kocalétszámot védő állami intézkedések stb. Talán a baromfi az egyetlen terület, ahol a tendencia nem egyértelmű. A baromfikapacitás fokozására nem kedvezőek a körülmények, itt inkább a meglévő beruházások jó kihasználása, legfeljebb a saját feldolgozás irányába mutató tapogatózás az ésszerű. Az állattenyésztés - beruházásaira ösztönöz a közgazda- sági környezet, de nem egészen az eddig megszokott módon. Az 50 százalékos állami támogatás automatikus a szarvasmarha- és sertésférőhelyek bővítésére, de nem jár minden körülmények között. Az állam látni akarja, hogy a téesznek csakugyan megvan a saját anyagi ereje, mégpedig nemcsak az építkezésekhez, de a felszereléshez és a benépesítéshez is. Megkívánja, hogy a beruházás új férőhelyeket eredményezzen és biztosítékokat kíván arra is, hogy a felhasznált pénz valóban rövidesen húst tennél majd a népgazdaságnak. Ez végeredményben közös cél, hiszen a téesznek is érdeke, hogy az építkezés ne nyúljon el a végtelenségig és a kész istállóban legyen állat is. Az egész légkör azonban óvatosságra int. Tarthatatlan, hogy a mezőgazdaság, ahol a bizonytalansági tényező egyébként is nagyobb az átlagosnál, irreálisan túlzott kockázatokat vállaljon egyes gazdasági döntéseknél, főként a beruházásoknál. Lám az idei tapasztalat is megmutatta a mezőgazdaságban, hogy itt fixre tervezni nem lehet. És megmutatta az idei év azt is, hogyha megfeledkezünk az embereikről, akkor esetleg elveszíthetjük az embereket. Nem csupán a beruházáshoz szükséges tehát a biztonságos anyagi fedezet, de a személyi részesedéshez is. A téeszekben ezek számára a jövőben nagyobb biztonsági tartalékokra van és lesz szükség. A mezőgazdaságra eddig — különösen az utóbbi években — robbanó tempójú fejlesztés, beruházás volt a jellemző bizonytalansági tényezők árán is. ügy ,tűnik, hogy most a „fontolva haladás” időszaka következik. Legalábbis a gazdaságok jelentős csoportjaiban. Fontolva haladunk talán, de változatlanul előre. A passzív védelembe vonulásra, a lendület elvesztésére, a kezdeményező kedv feladására semmi, de semmi nem ösztönöz a némileg megváltozott közgazdasági környezetben sem. FSIdeáki Béla VUÄ6 PRO IETÁR1 AI, EG YBS ö IJ ETEK!
