Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

197#. december 25. KETÉT MAGYARORSZAfi f. Ü<HB Falusi nők Megdrágult percek Munkásvélemények a tiszaszalkai gépjavítóból ÜGY SZOLNAK AZ ÍRÁ­SOK. az emlékezet: régen a nő csak arra kellett, hogy utódokat szüljön és minden­ben kiszolgálja, kövesse urát. Még a közelmúltból, húsz— harminc év távlatából is ha­sonló esetek közismertek. A napokban egy falusi is­merős asszonnyal beszélget­tünk. Elmondta, hogyan men­tek el annak idején a mezőre kapálni tarisznya nélkül. Dél­re várták anyjukat az ebédvi- véssel. S mire érkezett, ők már szinte nem láttak az éh­ségtől. Az anyának meg kel­lett menteni a családot, en­nivalót keríteni akárhonnan, akármilyet. Csak habart pa- szulyra tellett, mert ahhoz nem kellett zsír. Hogy meny­nyi munka volt a kenderrel, míg fonal, vászon lett belőle. S a vászonból ing, gatya, szoknya, asztalterítő, kosár­ruha, törülköző és szinte min­den ruhanemű, amire a ház­nál szükség volt. A nyár, ősz nagy részén át a munkaké­pes falusi nők törték a ken­dert, maid dörzsölték a szöszt, ti tolták, fonták télen át Majd csak húsvét táján kerüit sor a fonal vetélésére, szövésére. Arról nem beszélt az is­merős asszony, hogy hány gyereket ástak a határban a földbe, hogy az anya dolgozni tudhasson. Sem arról, hogy amikor nagy lázban nyögött a kicsi, inkább elhívták Gyúró Nagynét, a javasasszonyt, mint az orvost. Ez megelége­dett egy-két tojással, kis szalonnával, az orvosnak nem jutott pénz. LAPSZÉLEN így is lehet! Gyakori Jelenség, hogy ha valamelyik élelmiszer vagy ▼eirvléglatósgy séget átépítik, festik, esetleg leltároznak, akár több napra, sőt heteikre, hónapokra is bezárják. Az amúgy is kevés kereskedelmi egységgel rendelkező megye- «zókhely ellátását ez az in- téaíkedés érzékenyen érinti, a meglévő boltegységek túlzsú­foltságát még inkább fokoz- aa_ A vásárló xeodszeriírt bosz- ■zankodik és az ésszerű meg- ■ «Másokat sürgeti. Lapunkban számos levelet " közöltünk már, melyekben olvasóink pesti és más me­gyebeli példára hivatkoztak, amikor is nem húzták le az felet redőnyeit sem a leltá­rozásnál, sem pedig az átépí­tésnél A munkálatokat ú,gv szervezték minden esettjein, hogy az a vásárlóikat nem za­varta. Most örömmel foghatunk ■tollat. Megvan ugyanis az „első fecske”, azaz a helyi 4 példa. Nyíregyházán a város központjában, szemünk előtt epíttK át az ÉPSZER Vállalat . dolgozói mintegy kétmillió forintos költséggel a Csemege .' ' Kereskedelmi Vállalat 1. szá­mú üzletét úgy, hogy közben az árusítás nem szünetel Az üzlet vezetői és az építő vál­lalat együttműködése a vá­sárlókkal szembeni figyel­mességet dicséri. Pedig, mint Madai János üzletvezető elmondotta, az üzlet korszerűsítése, szociális létesítmények építése, a táv­fűtésbe való bekapcsolás, a raktározás liftrendszerű meg­oldása nem kis munkát, nem kevés gondot jelentett A Csemege példája tehát bizonyítja (a forgalom csak 20 százalékkal volt keveseb' az elmúlt év bázisához viszo­nyítva), hogy a megfontolt- , ság. a körültekintő intézkedés elválaszthatatlan érdeke az üzletnek és a vásárlónak egyaránt Az év végi leltározáskor sem záriák be az üzletet. Ugv szervezik meg a munkát (például nappal leltározzák a kirakatokat, a raktárt, éjié pedig a bolt belső részét), hogy a vásárló észre sem fog­ja venni. íme a követésre méltó pél da. a vásárlók által emlege tett ésszerűség. Nem kell ér te a ..szomszédba” menni. Ugyanakkor mindennél fé­nyesebben bizonyítja: így is lehet kereskedni, a vásárló­kat megtartani. Drogos Gyula Nemrég Nyírlövő község­ben jártam. A tanácselnökkel elmentünk házakhoz. A régi vásznas, fillértelen portákon mai világba való dolgokkal dicsekedhetnek, azokat mu­togatták. A padlós, szőnye­ge® szobaárat, a divatos búto­rokat, cserépkáiyhákat, mo­sógépeket, televízióit, meg sok egyebet. Es nem egy helyen marasztalt a háziasszony az­zal a kéréssel: várjuk már meg a feketét... S ahol kis­gyerek ■ van, ott áll a kényel­mes kocsi készenlétben. A tsz kovácsának felesége je­lentéktelennek tetsző foggan- tyúhoz nyúlt, hogy folyjon a házban a kívánt víz. Aztán külön megmutatta a házi könyvtárat, magyarázatként hozzáfűzve: évente átlag fél­ezer forintnál többet költe­nek könyvekre. A gyerekek érdekében... A NŐK MA MÁR FALUN IS másképpen értékelik ön­magukat, mint a felszabadu­lás előtt. Jobban érvényt kí­vánnak szerezni emberségük­nél!, a kor szerint alakítják környezetüket. Annál is in­kább, mert erre mindjobban módot és lehetőséget kap­nak. Persze, korántsem minden paradicsom. És nem közvet­len arról van szó, hogy van­nak a nagy többséghez képest elenyésző mértekben válások, anyai, női tragédiák. Ezejc természetesen a változott élet­körülmények nemidvámatos esetei. A hangsúly a változott kö­rülményt igazoló, élőre mu­tató jelenségeken van. Töb­Bgyesült két, ids hatás* menti tsz-ünk, a záhonyi Uj Föld és a zsűrid Kossuth. Az első, közös egyesülési köz­gyűlést november 21-én tar­tották, amelyen elfogadták az új alapszabályt, s bár még az 1970. évii zár-számadó köz­gyűlést külön-külön tartják, 1971-től a Lenin nevét viselő optimálisabb gazdasági ke­retekkel, jobb feltételekkel működő 3200 holdas tsz kezdi meg működését. Külön-külön nehéz Bár visszafele tekinteni nem nagyon érdemes, annyit mégis szükséges megemlíteni, hogy a szükségszerűség köve­telte így, mert egyik is. másik is kicsi volt, különböző prob­lémákkal küzdöttek. Kihasz­nálatlan volt a gépi erő, nem volt lehetőség az igád nagy­üzemi táblák kialakítására, ez akadályozta az előrelátó ter­vezést, a beruházásokat, s külön-kül ön kevés volt az anyagi er*ő a fejlődéshez. így adódhatott olyan helyzet, hogy míg Zsurkon istállók nem voltaik, addig Záhony oan ezek ott álltak kihasználatla­nul. Ez aikadályozta az állat­tenyésztés fejlesztését. Nem is szótea a munkaerő-hiányról, amely mindkét tez-t hátrá­nyosan érintette. Csak vázlatosan említet­tünk néhány gondot, amely­nek a megoldására jobb le­hetőségek adódnak az egyesí­téssel. A részletes terv ki­dolgozása alapos munkát igé­nyel. Előirányzatok már van­nak. Bogár László, a Lenin Tsz elnöke és Pénzes Béla, a párttitkár ezt. körvonalazta. Elmondták, hogy Záhonyban a MÁV szívóhatásával szá­molni kell a jövőben is, s ép­pen ezért olyan korszerű gaz­daság kialakítására van szük­ség, amelyben kevés munka­erővel, fokozott gépesítéssel, kemizálással tudják biztosíta- ' ni a növénytermesztés, állat- tenyésztés és gyümölcster­mesztés fejlesztését Gépesítés, kemizálás Nézzük a növénytermesztés fejlesztését a jövő évben. Itt beüt között az olyanon, mint a nyírbogát! Rákóczi Tsz párttitkárának a fogalmazá­sa: nők nélkül el sem lehet­ne képzelni a tsz-t. AmT? Pa- lóczky Bajosaié, nőbizottsági elnök azzal egészít ki, hogy a nők ugyanazon munkáért a férfiakkal egyező térítést kapjanak. Nem vitás, hogy az egyenjogúság alapján ezt mindenütt megérdemlik. Bi­zonyítás oka többek között lehet az is: a női szocialista brigádok épp úgy megállják a helyüket, elvégzik a rájuk bízott feladatokat, mint a férfiak. Van eredmény abban, hogy nőket is bátran választanak meg vezetőségeikbe. S a ta­pasztalat szerint több eset­ben jól állják meg a helyü­ket. Akad még viszont, ahol az ilyen helyekről mellőzik a nőkéit, hiányoznak a tsz-ve- zetőségből, a különböző bi­zottságokból, nem számuk­nak, és valós erejüknél* meg­felelően van. képviseletük a helyi tanácsokban, a nép­frontbizottságokban és más társadalmi szervekben. TÖBB MUNKAFOLYAMA­TOT, amit általában a fez­ekben a nők végeznek, köny- nyíteni, gépesíteni kellene. Az már jó, hogy palántázással nem mindenütt görnyednek hosszú napokon át. De azt te­szik még az egyeléseknél, gyomlálásoknál. Várják sok helyen például a burgonya­szedést, válogatást, a cukor­répa művelését, betakarítását könnyítő gépeket. a lehetséges legnagyobb fnikú gépesítésre és kemizálásra gondolnak. 1971-ben már a nagy tsz 250 holdon termel kukoricát, 150-en burgonyát, és 50-en cukorrépát. Ezek munkáit teljesen gépesítik. Á szá last.ak a rmán y-termő terü­letüket 250 holdra növelhe­tik. gépesítek, és nagy gondot fordítanak az áUattenyésztés fejlesztésére is. A szarvas­marha-állomány létszáma ‘el­én .majd a félezret, ebből 60 a tehén és 400 lesz a hízó-, marha. Különös gondot for­díthatnak a sertéstenyésztés­re. Évente 600 hízott sertést értékesítenek s 90-es létszá­mú lesz az anyakoca-álloanál nyuk. A jelenlegi 400-as anya­juhállományt h'OO—700-ra növelik, s pacsenyebárányoikat nevelnek, exportra. Ezenkívül egy hatezres törzsbaromfi- állományt alakítanak ki s emellett évente 35 ezer darab vágóbaromfit nevelnek fel és értékesítenek. Ennek a fejlődésnek az alapját azzal teremtették meg, hogy az^egyesített gazdaság­nak nag3robb lehetősége lesz a takarmány termő területeik növelésére. Az említett állo­mányt jövőre már teljesen.a saját termésű takarm;mybo.1 tudják ellátná. Tervet dol­goznak ki a szakmunkáskép­zésre, különösen az állatte­nyésztés további fejlesztése érdekében. Koncentrált beruházások Nagyobb lehetőség lesz az erők koncentrálására a beru­házások megtervezésében. Egyelőre egy 100 férőhelyes korszerű, önitatós szarvas­marha-istálló építését terve­zik, mely 1972-ben fog üze­melni. Ez egyelőre elegendő is, mert a fő feladat a gépesí­tés, s az amortizációs alapot erre fordítják. Korszerűsítik a gépműhelyt, szakembereket biztosítanak, hogy a gépek főjavítását is saját maguk végezzék el. A különböző gé­pele vásárlására az egyesített szövetkezet egymilliót fordít, s így megoldják a kalászosok és a kapásnövények gépesíté­sének a növényápolási és be­takarítási munkáit. De ne feledkezzünk meg az emberekről sem. Nézzük, A percek becsülésén is mú­lik, sikerül-e bizonyítani a csepeli kooperáció helyessé­gét — ez volt az utóbbi év egyik legfontosabb kérdése Tiszaszalkán,' a gépjavító ál­lomáson. Tavaly nem ért el a gépjavító valami rózsás ered­ményeket, s ennek egyik dön­tő oka az volt, hogy a csepeli normák szerint csak 42 szá­zalékot tudtak teljesíteni adott időegység alatt. Sok a holt idő Az idén azt tervezték, hogy elérik a 70 százalékot. — Gyakorlatlanok .itt még az emberek — mondja Szűcs Géza párttitkár. — Ráadásul a csepeli normák több évti­zed alatt alakultak ki. Átté­rünk ugyan a teljesítménybé­rezésre. de ez még kezdetle­ges és januártól finomítani tervezzük. A munkaidőből eleve csak 7,1 órát tudunk tervezni, a többi holt idő. Ezenkívül is sok kiesik, kés­köszörülés, szerszám után sza­ladgálás miatt, úgyhogy szá­mításaim szerint egy műszak­ból 90—100 percet nem tölte­milyen lényeges változásokat jelent az új alapszabály az ö életükben, munkájúikban, megbecslésükben. A két fez párialapszervezetének javas­latára a tsz-tagsűg a közgyű­lésen nagy megelégedéssel fogadta és szavazta meg. hogy 1971 január elsejétől áttérnek a készpénzfizetésre. Ezt ha­vonta biztosítják. Megalakult az ifjúsági tanács, amely ki­dolgozza a termélőszövotke- zeti fiatalok programját, el­képzeléseit, javaslatait a kö­zi* gazdaságban dolgozó fia­talok élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása érdekében. Nagyobb lehetőség nyílik az idősebb emberek fokozottabb megbecsülésére. A tsz-járadé­kot 100 forinttal kiegészítik, _s megszavazta azt is a közgyű­lésem, hogy hűségjutalom cí­mén a 15 és 20 óv eltöltött munka után 2, illetve 3 ezer forintot kapjanak az arra ér­demesek. Egész évben munka • / ügy tervezik, hogy 1071 vé­gére a termelt termelési érté­kük eléri a 20 milliót. Ezért azonban alaposan meg kell dolgozni minden munkaképes taginak s a tsz-vezetőfc már most keresik a lehetőséget, hogy a munkaképes tagoknak, de különösen a nőknek, fia­taloknak egész évben munka- alkalmat biztosítsanak. Ezért és Záhony ellátásában való segítés céljából 30 holdas konyhakertészetet alakítanak ki. Jó feltételek vannak ah­hoz is, hogy a női munkaerő foglalkoztatása érdekében egy hazitészta-készítő üzemet lé­tesítsenek. Átadás előtt áll a megépített pavilon Záhony­ban. amelyben zöldség-gyü­mölcs félét és baromfihúst értékesítenek, segítve az ellá­tásban. E két fez egyesülésével csak a lehetőségek nyíltak meg arra, hogy egy közepes és korszerű szövetkezeti gaz­daság keretei kialakuljanak. Most majd a vezetőkön és a tii" ■> v. hor!,a*i élne’ ezzel. Ez nem lesz közömbös á népgazdaság, a fez, de Záhony ellátása szempontjá­ból sem. Farkas Kálmán nek produktív munkával dol­gozóink. A „csepeli" műhelyben jó a munkafegyelem. Hogy ezek a számok csökkenjenek, ahhoz jobb műszaki feltételekre, több eszközre, főként több szerszámra és mérőeszközre volna szükség. Van anyag- mozgató brigádjuk, de ez ke­vés, nem tudja megfelelően ellátni a munkát, amiből — Szűcs Géza fogalmazása sze­rint — örökös civódás varr. — Alkatrészgyártással mi ilyen szinten soha nem fog­lalkoztunk — mondja a párt- titkár. Itt mindenki maga diktálja magának a tempót, s legfeljebb a jobb kereset az, ami gyorsabb munkára szo­rít. Sajnos a keresetekben eddig nem kellett „plafont” csinálnunk. — Azelőtt nem kérték szá­mon. mivel töltötte az ember a műszakot — mondja Eördögh János marós. — A teljesítménybér megváltoz­tatta az embereket. Ha idegen jön a műhelybe, és sok csámborgó embert lát, az nem azért van, mintha lóg­nának. Ezeknek rendszerint szerszám után kell mászkál­niuk, vagy másért. Pontos, szép niunk.it A változásra jellemző, hogy tíz százalékkal nőtt a terme­lékenység tavaly óta a gépja­vítóban, s most — ha 7.1 órát számítunk egy műszakra — minden egyes perc munka­kiesés egy forint veszteséget jelent. E forintok — és Szűcs Géza számításai — még na­gyon sok tartalékot sejtetnek. — Nagyon idegesítő — mondja Eördögh János. — ha valamit jobban is meg tud­nék csinálni, vagy gyorsab­ban, de nem bírja a gépem, a szerszám, vagy hiányzik va­lami. A gyors és jó munká­hoz, jó szerszám és jó gép is keli. És még valami. Hogy a műhelyben lévő köszörűgép- sor mennyit állt a két év alatt, az kriminális! A köszö­rűsök vasat hordtak az ud­varon, jneg festették a szom­széd műhelyt, a gépek álltak, mert nem szereztek rájuk munkát S nem mindegy, mit dolgozik a szakmunkás. A gépen sok múlik — ez volt Toldi Albert véleménye is, aló a gépjavító legjobb esztergályosának számít. (Órabére 15,70!) — A pontossághoz ragasz­kodnak. — mondja. — Ná­lunk furcsa volt hogy a cse­peliek rajzhű, pontos és rá­adásul szép munkát is köve­telnek. Ez helyes is, de nem volt könnyű megszokni. A normát, a teljesítmény­bért ő sem tartja megfelelően jónak, akárcsak maróstársa, Toldi Albert véleménye sze­rint akinek kevesebb az óra­bére, annak most nem érde­mes túlzottan hajtania ma­gát. S a hajtás pénzkérdés, meg a keresethez való viszo­nyulás kérdése is. „Hogy ne­kem ilyen jó a keresetem, azt jelenti, hogy nyújtanom is kelt, mert elvárják. Sok nem családost viszont nem érdekel, mennyit keres, mert otthon mindent megkap." Szenms dolga. e Említi, hogy még ma is van 3 műhelyben bizonyos sze •- vezetlenség, bár tavaly so’.- kal több volt. A gépnél do­gozó emberek kiszolgál á.-a ahhoz képest jó, ami volt. de egy korszerű üzemhez ké­pest rossz. A munkát odavi- szik, a rajzokat, papírokat megkapjak, de még min dg sokszor ott kell hagyni a/, esztergapadot. — És rossz nálunk a tmk is — mondja. — Addig hajt­juk a gépét, míg forog. A nagy hibát pedig megelőz­hetnénk egy kis megelőző ja-, vitással. De így gyakran és sokáig áll a gép, s leromlik a géppark. Jó. hogy ezek a bírálatok most jöttek elő. jelzik ugyanis, hogy megváltoztak a gépjavító gondjai. Az már bi­zonyosnak látszik, hogy a ta­valyi hatmilliós nyereségnek csaknem a kétszeresét „hoz­zák”, s ebben nagy szerepe volt a Csepeli Szerszámgép- gyárnak dolgozó műhely kol­lektívájának is. A tavalyi 42 százalékos csepeli műszaknor­ma hel.vett ugyanis az idén 75 százalék körül les*/, a tel­jesítés, s ez nagy szó. pedig a gépparkot még saját mun­káikkal is letérhették. Újfajta gondok Persze, nagy szerepet ját­szották a jobb eredmények­ben a szervezési intézkedések is, s azt hogy az anyagot a megrendelők szerzik be: Ál­talában ütemesebbé, szerve­zettebbé vált a termelés, s ez látszik a munkán is. Mafmár Eördögh Jánosnak és Toldi Alberínek sem az a tő kér­dés, hogy holnap lesz-e mun­ka vagy anyag, hanem amit csinálnak, azt hogyan lehetne jobban, és gyorsabban. Hogy egy perc munka most egy forintot ér Tiszaszalkán — ez sokat elárul az eredmé­nyekből. Ilyen körülmények között jövőre még többet ér­het, s akkor még több vesz­teséget okoz az a néhány pere is, amíg a a munkások nap­jában otthagyják a gépjü­ket Kun István Asztalos Bálint Egyesült erővel Záhom és Zsnrk gazdaságai az optimális feltételekért , 424-ES AJÁNDÉKBA. A Baktalórántházi Gépjavító Ál­lomás Mazorov szocialista brigádjának ifjú tagjai egy já- tékmozdonyt készítettek ajándékba az ófehértói óvodás gye­rekek részére. Vajda Ferenc hegesztő és Góczi István laka­tos brigádtagok az utolsó simítást régiók a 424-« mozdo­nyon. mmtlm

Next

/
Oldalképek
Tartalom