Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-22 / 299. szám
197#. december 25. KETÉT MAGYARORSZAfi f. Ü<HB Falusi nők Megdrágult percek Munkásvélemények a tiszaszalkai gépjavítóból ÜGY SZOLNAK AZ ÍRÁSOK. az emlékezet: régen a nő csak arra kellett, hogy utódokat szüljön és mindenben kiszolgálja, kövesse urát. Még a közelmúltból, húsz— harminc év távlatából is hasonló esetek közismertek. A napokban egy falusi ismerős asszonnyal beszélgettünk. Elmondta, hogyan mentek el annak idején a mezőre kapálni tarisznya nélkül. Délre várták anyjukat az ebédvi- véssel. S mire érkezett, ők már szinte nem láttak az éhségtől. Az anyának meg kellett menteni a családot, ennivalót keríteni akárhonnan, akármilyet. Csak habart pa- szulyra tellett, mert ahhoz nem kellett zsír. Hogy menynyi munka volt a kenderrel, míg fonal, vászon lett belőle. S a vászonból ing, gatya, szoknya, asztalterítő, kosárruha, törülköző és szinte minden ruhanemű, amire a háznál szükség volt. A nyár, ősz nagy részén át a munkaképes falusi nők törték a kendert, maid dörzsölték a szöszt, ti tolták, fonták télen át Majd csak húsvét táján kerüit sor a fonal vetélésére, szövésére. Arról nem beszélt az ismerős asszony, hogy hány gyereket ástak a határban a földbe, hogy az anya dolgozni tudhasson. Sem arról, hogy amikor nagy lázban nyögött a kicsi, inkább elhívták Gyúró Nagynét, a javasasszonyt, mint az orvost. Ez megelégedett egy-két tojással, kis szalonnával, az orvosnak nem jutott pénz. LAPSZÉLEN így is lehet! Gyakori Jelenség, hogy ha valamelyik élelmiszer vagy ▼eirvléglatósgy séget átépítik, festik, esetleg leltároznak, akár több napra, sőt heteikre, hónapokra is bezárják. Az amúgy is kevés kereskedelmi egységgel rendelkező megye- «zókhely ellátását ez az in- téaíkedés érzékenyen érinti, a meglévő boltegységek túlzsúfoltságát még inkább fokoz- aa_ A vásárló xeodszeriírt bosz- ■zankodik és az ésszerű meg- ■ «Másokat sürgeti. Lapunkban számos levelet " közöltünk már, melyekben olvasóink pesti és más megyebeli példára hivatkoztak, amikor is nem húzták le az felet redőnyeit sem a leltározásnál, sem pedig az átépítésnél A munkálatokat ú,gv szervezték minden esettjein, hogy az a vásárlóikat nem zavarta. Most örömmel foghatunk ■tollat. Megvan ugyanis az „első fecske”, azaz a helyi 4 példa. Nyíregyházán a város központjában, szemünk előtt epíttK át az ÉPSZER Vállalat . dolgozói mintegy kétmillió forintos költséggel a Csemege .' ' Kereskedelmi Vállalat 1. számú üzletét úgy, hogy közben az árusítás nem szünetel Az üzlet vezetői és az építő vállalat együttműködése a vásárlókkal szembeni figyelmességet dicséri. Pedig, mint Madai János üzletvezető elmondotta, az üzlet korszerűsítése, szociális létesítmények építése, a távfűtésbe való bekapcsolás, a raktározás liftrendszerű megoldása nem kis munkát, nem kevés gondot jelentett A Csemege példája tehát bizonyítja (a forgalom csak 20 százalékkal volt keveseb' az elmúlt év bázisához viszonyítva), hogy a megfontolt- , ság. a körültekintő intézkedés elválaszthatatlan érdeke az üzletnek és a vásárlónak egyaránt Az év végi leltározáskor sem záriák be az üzletet. Ugv szervezik meg a munkát (például nappal leltározzák a kirakatokat, a raktárt, éjié pedig a bolt belső részét), hogy a vásárló észre sem fogja venni. íme a követésre méltó pél da. a vásárlók által emlege tett ésszerűség. Nem kell ér te a ..szomszédba” menni. Ugyanakkor mindennél fényesebben bizonyítja: így is lehet kereskedni, a vásárlókat megtartani. Drogos Gyula Nemrég Nyírlövő községben jártam. A tanácselnökkel elmentünk házakhoz. A régi vásznas, fillértelen portákon mai világba való dolgokkal dicsekedhetnek, azokat mutogatták. A padlós, szőnyege® szobaárat, a divatos bútorokat, cserépkáiyhákat, mosógépeket, televízióit, meg sok egyebet. Es nem egy helyen marasztalt a háziasszony azzal a kéréssel: várjuk már meg a feketét... S ahol kisgyerek ■ van, ott áll a kényelmes kocsi készenlétben. A tsz kovácsának felesége jelentéktelennek tetsző foggan- tyúhoz nyúlt, hogy folyjon a házban a kívánt víz. Aztán külön megmutatta a házi könyvtárat, magyarázatként hozzáfűzve: évente átlag félezer forintnál többet költenek könyvekre. A gyerekek érdekében... A NŐK MA MÁR FALUN IS másképpen értékelik önmagukat, mint a felszabadulás előtt. Jobban érvényt kívánnak szerezni emberségüknél!, a kor szerint alakítják környezetüket. Annál is inkább, mert erre mindjobban módot és lehetőséget kapnak. Persze, korántsem minden paradicsom. És nem közvetlen arról van szó, hogy vannak a nagy többséghez képest elenyésző mértekben válások, anyai, női tragédiák. Ezejc természetesen a változott életkörülmények nemidvámatos esetei. A hangsúly a változott körülményt igazoló, élőre mutató jelenségeken van. TöbBgyesült két, ids hatás* menti tsz-ünk, a záhonyi Uj Föld és a zsűrid Kossuth. Az első, közös egyesülési közgyűlést november 21-én tartották, amelyen elfogadták az új alapszabályt, s bár még az 1970. évii zár-számadó közgyűlést külön-külön tartják, 1971-től a Lenin nevét viselő optimálisabb gazdasági keretekkel, jobb feltételekkel működő 3200 holdas tsz kezdi meg működését. Külön-külön nehéz Bár visszafele tekinteni nem nagyon érdemes, annyit mégis szükséges megemlíteni, hogy a szükségszerűség követelte így, mert egyik is. másik is kicsi volt, különböző problémákkal küzdöttek. Kihasználatlan volt a gépi erő, nem volt lehetőség az igád nagyüzemi táblák kialakítására, ez akadályozta az előrelátó tervezést, a beruházásokat, s külön-kül ön kevés volt az anyagi er*ő a fejlődéshez. így adódhatott olyan helyzet, hogy míg Zsurkon istállók nem voltaik, addig Záhony oan ezek ott álltak kihasználatlanul. Ez aikadályozta az állattenyésztés fejlesztését. Nem is szótea a munkaerő-hiányról, amely mindkét tez-t hátrányosan érintette. Csak vázlatosan említettünk néhány gondot, amelynek a megoldására jobb lehetőségek adódnak az egyesítéssel. A részletes terv kidolgozása alapos munkát igényel. Előirányzatok már vannak. Bogár László, a Lenin Tsz elnöke és Pénzes Béla, a párttitkár ezt. körvonalazta. Elmondták, hogy Záhonyban a MÁV szívóhatásával számolni kell a jövőben is, s éppen ezért olyan korszerű gazdaság kialakítására van szükség, amelyben kevés munkaerővel, fokozott gépesítéssel, kemizálással tudják biztosíta- ' ni a növénytermesztés, állat- tenyésztés és gyümölcstermesztés fejlesztését Gépesítés, kemizálás Nézzük a növénytermesztés fejlesztését a jövő évben. Itt beüt között az olyanon, mint a nyírbogát! Rákóczi Tsz párttitkárának a fogalmazása: nők nélkül el sem lehetne képzelni a tsz-t. AmT? Pa- lóczky Bajosaié, nőbizottsági elnök azzal egészít ki, hogy a nők ugyanazon munkáért a férfiakkal egyező térítést kapjanak. Nem vitás, hogy az egyenjogúság alapján ezt mindenütt megérdemlik. Bizonyítás oka többek között lehet az is: a női szocialista brigádok épp úgy megállják a helyüket, elvégzik a rájuk bízott feladatokat, mint a férfiak. Van eredmény abban, hogy nőket is bátran választanak meg vezetőségeikbe. S a tapasztalat szerint több esetben jól állják meg a helyüket. Akad még viszont, ahol az ilyen helyekről mellőzik a nőkéit, hiányoznak a tsz-ve- zetőségből, a különböző bizottságokból, nem számuknak, és valós erejüknél* megfelelően van. képviseletük a helyi tanácsokban, a népfrontbizottságokban és más társadalmi szervekben. TÖBB MUNKAFOLYAMATOT, amit általában a fezekben a nők végeznek, köny- nyíteni, gépesíteni kellene. Az már jó, hogy palántázással nem mindenütt görnyednek hosszú napokon át. De azt teszik még az egyeléseknél, gyomlálásoknál. Várják sok helyen például a burgonyaszedést, válogatást, a cukorrépa művelését, betakarítását könnyítő gépeket. a lehetséges legnagyobb fnikú gépesítésre és kemizálásra gondolnak. 1971-ben már a nagy tsz 250 holdon termel kukoricát, 150-en burgonyát, és 50-en cukorrépát. Ezek munkáit teljesen gépesítik. Á szá last.ak a rmán y-termő területüket 250 holdra növelhetik. gépesítek, és nagy gondot fordítanak az áUattenyésztés fejlesztésére is. A szarvasmarha-állomány létszáma ‘elén .majd a félezret, ebből 60 a tehén és 400 lesz a hízó-, marha. Különös gondot fordíthatnak a sertéstenyésztésre. Évente 600 hízott sertést értékesítenek s 90-es létszámú lesz az anyakoca-álloanál nyuk. A jelenlegi 400-as anyajuhállományt h'OO—700-ra növelik, s pacsenyebárányoikat nevelnek, exportra. Ezenkívül egy hatezres törzsbaromfi- állományt alakítanak ki s emellett évente 35 ezer darab vágóbaromfit nevelnek fel és értékesítenek. Ennek a fejlődésnek az alapját azzal teremtették meg, hogy az^egyesített gazdaságnak nag3robb lehetősége lesz a takarmány termő területeik növelésére. Az említett állományt jövőre már teljesen.a saját termésű takarm;mybo.1 tudják ellátná. Tervet dolgoznak ki a szakmunkásképzésre, különösen az állattenyésztés további fejlesztése érdekében. Koncentrált beruházások Nagyobb lehetőség lesz az erők koncentrálására a beruházások megtervezésében. Egyelőre egy 100 férőhelyes korszerű, önitatós szarvasmarha-istálló építését tervezik, mely 1972-ben fog üzemelni. Ez egyelőre elegendő is, mert a fő feladat a gépesítés, s az amortizációs alapot erre fordítják. Korszerűsítik a gépműhelyt, szakembereket biztosítanak, hogy a gépek főjavítását is saját maguk végezzék el. A különböző gépele vásárlására az egyesített szövetkezet egymilliót fordít, s így megoldják a kalászosok és a kapásnövények gépesítésének a növényápolási és betakarítási munkáit. De ne feledkezzünk meg az emberekről sem. Nézzük, A percek becsülésén is múlik, sikerül-e bizonyítani a csepeli kooperáció helyességét — ez volt az utóbbi év egyik legfontosabb kérdése Tiszaszalkán,' a gépjavító állomáson. Tavaly nem ért el a gépjavító valami rózsás eredményeket, s ennek egyik döntő oka az volt, hogy a csepeli normák szerint csak 42 százalékot tudtak teljesíteni adott időegység alatt. Sok a holt idő Az idén azt tervezték, hogy elérik a 70 százalékot. — Gyakorlatlanok .itt még az emberek — mondja Szűcs Géza párttitkár. — Ráadásul a csepeli normák több évtized alatt alakultak ki. Áttérünk ugyan a teljesítménybérezésre. de ez még kezdetleges és januártól finomítani tervezzük. A munkaidőből eleve csak 7,1 órát tudunk tervezni, a többi holt idő. Ezenkívül is sok kiesik, késköszörülés, szerszám után szaladgálás miatt, úgyhogy számításaim szerint egy műszakból 90—100 percet nem töltemilyen lényeges változásokat jelent az új alapszabály az ö életükben, munkájúikban, megbecslésükben. A két fez párialapszervezetének javaslatára a tsz-tagsűg a közgyűlésen nagy megelégedéssel fogadta és szavazta meg. hogy 1971 január elsejétől áttérnek a készpénzfizetésre. Ezt havonta biztosítják. Megalakult az ifjúsági tanács, amely kidolgozza a termélőszövotke- zeti fiatalok programját, elképzeléseit, javaslatait a közi* gazdaságban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Nagyobb lehetőség nyílik az idősebb emberek fokozottabb megbecsülésére. A tsz-járadékot 100 forinttal kiegészítik, _s megszavazta azt is a közgyűlésem, hogy hűségjutalom címén a 15 és 20 óv eltöltött munka után 2, illetve 3 ezer forintot kapjanak az arra érdemesek. Egész évben munka • / ügy tervezik, hogy 1071 végére a termelt termelési értékük eléri a 20 milliót. Ezért azonban alaposan meg kell dolgozni minden munkaképes taginak s a tsz-vezetőfc már most keresik a lehetőséget, hogy a munkaképes tagoknak, de különösen a nőknek, fiataloknak egész évben munka- alkalmat biztosítsanak. Ezért és Záhony ellátásában való segítés céljából 30 holdas konyhakertészetet alakítanak ki. Jó feltételek vannak ahhoz is, hogy a női munkaerő foglalkoztatása érdekében egy hazitészta-készítő üzemet létesítsenek. Átadás előtt áll a megépített pavilon Záhonyban. amelyben zöldség-gyümölcs félét és baromfihúst értékesítenek, segítve az ellátásban. E két fez egyesülésével csak a lehetőségek nyíltak meg arra, hogy egy közepes és korszerű szövetkezeti gazdaság keretei kialakuljanak. Most majd a vezetőkön és a tii" ■> v. hor!,a*i élne’ ezzel. Ez nem lesz közömbös á népgazdaság, a fez, de Záhony ellátása szempontjából sem. Farkas Kálmán nek produktív munkával dolgozóink. A „csepeli" műhelyben jó a munkafegyelem. Hogy ezek a számok csökkenjenek, ahhoz jobb műszaki feltételekre, több eszközre, főként több szerszámra és mérőeszközre volna szükség. Van anyag- mozgató brigádjuk, de ez kevés, nem tudja megfelelően ellátni a munkát, amiből — Szűcs Géza fogalmazása szerint — örökös civódás varr. — Alkatrészgyártással mi ilyen szinten soha nem foglalkoztunk — mondja a párt- titkár. Itt mindenki maga diktálja magának a tempót, s legfeljebb a jobb kereset az, ami gyorsabb munkára szorít. Sajnos a keresetekben eddig nem kellett „plafont” csinálnunk. — Azelőtt nem kérték számon. mivel töltötte az ember a műszakot — mondja Eördögh János marós. — A teljesítménybér megváltoztatta az embereket. Ha idegen jön a műhelybe, és sok csámborgó embert lát, az nem azért van, mintha lógnának. Ezeknek rendszerint szerszám után kell mászkálniuk, vagy másért. Pontos, szép niunk.it A változásra jellemző, hogy tíz százalékkal nőtt a termelékenység tavaly óta a gépjavítóban, s most — ha 7.1 órát számítunk egy műszakra — minden egyes perc munkakiesés egy forint veszteséget jelent. E forintok — és Szűcs Géza számításai — még nagyon sok tartalékot sejtetnek. — Nagyon idegesítő — mondja Eördögh János. — ha valamit jobban is meg tudnék csinálni, vagy gyorsabban, de nem bírja a gépem, a szerszám, vagy hiányzik valami. A gyors és jó munkához, jó szerszám és jó gép is keli. És még valami. Hogy a műhelyben lévő köszörűgép- sor mennyit állt a két év alatt, az kriminális! A köszörűsök vasat hordtak az udvaron, jneg festették a szomszéd műhelyt, a gépek álltak, mert nem szereztek rájuk munkát S nem mindegy, mit dolgozik a szakmunkás. A gépen sok múlik — ez volt Toldi Albert véleménye is, aló a gépjavító legjobb esztergályosának számít. (Órabére 15,70!) — A pontossághoz ragaszkodnak. — mondja. — Nálunk furcsa volt hogy a csepeliek rajzhű, pontos és ráadásul szép munkát is követelnek. Ez helyes is, de nem volt könnyű megszokni. A normát, a teljesítménybért ő sem tartja megfelelően jónak, akárcsak maróstársa, Toldi Albert véleménye szerint akinek kevesebb az órabére, annak most nem érdemes túlzottan hajtania magát. S a hajtás pénzkérdés, meg a keresethez való viszonyulás kérdése is. „Hogy nekem ilyen jó a keresetem, azt jelenti, hogy nyújtanom is kelt, mert elvárják. Sok nem családost viszont nem érdekel, mennyit keres, mert otthon mindent megkap." Szenms dolga. e Említi, hogy még ma is van 3 műhelyben bizonyos sze •- vezetlenség, bár tavaly so’.- kal több volt. A gépnél dogozó emberek kiszolgál á.-a ahhoz képest jó, ami volt. de egy korszerű üzemhez képest rossz. A munkát odavi- szik, a rajzokat, papírokat megkapjak, de még min dg sokszor ott kell hagyni a/, esztergapadot. — És rossz nálunk a tmk is — mondja. — Addig hajtjuk a gépét, míg forog. A nagy hibát pedig megelőzhetnénk egy kis megelőző ja-, vitással. De így gyakran és sokáig áll a gép, s leromlik a géppark. Jó. hogy ezek a bírálatok most jöttek elő. jelzik ugyanis, hogy megváltoztak a gépjavító gondjai. Az már bizonyosnak látszik, hogy a tavalyi hatmilliós nyereségnek csaknem a kétszeresét „hozzák”, s ebben nagy szerepe volt a Csepeli Szerszámgép- gyárnak dolgozó műhely kollektívájának is. A tavalyi 42 százalékos csepeli műszaknorma hel.vett ugyanis az idén 75 százalék körül les*/, a teljesítés, s ez nagy szó. pedig a gépparkot még saját munkáikkal is letérhették. Újfajta gondok Persze, nagy szerepet játszották a jobb eredményekben a szervezési intézkedések is, s azt hogy az anyagot a megrendelők szerzik be: Általában ütemesebbé, szervezettebbé vált a termelés, s ez látszik a munkán is. Mafmár Eördögh Jánosnak és Toldi Alberínek sem az a tő kérdés, hogy holnap lesz-e munka vagy anyag, hanem amit csinálnak, azt hogyan lehetne jobban, és gyorsabban. Hogy egy perc munka most egy forintot ér Tiszaszalkán — ez sokat elárul az eredményekből. Ilyen körülmények között jövőre még többet érhet, s akkor még több veszteséget okoz az a néhány pere is, amíg a a munkások napjában otthagyják a gépjüket Kun István Asztalos Bálint Egyesült erővel Záhom és Zsnrk gazdaságai az optimális feltételekért , 424-ES AJÁNDÉKBA. A Baktalórántházi Gépjavító Állomás Mazorov szocialista brigádjának ifjú tagjai egy já- tékmozdonyt készítettek ajándékba az ófehértói óvodás gyerekek részére. Vajda Ferenc hegesztő és Góczi István lakatos brigádtagok az utolsó simítást régiók a 424-« mozdonyon. mmtlm
