Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-22 / 299. szám
í tflááf KÉT .RT Wf .\GY AEORRZÄO T970. december 9i. Gyógyítás a Betegben A megye legfiatalabb sorháza 1966-ban kezdte meg gyógyítómunkáját Vásárosnamónyban. A ’20 ágyas kórház belgyógyászati, sebészeti, rvermekgyógyászati, gégészeti és szülészeti osztályokkal, két műtövei, laboratóriummal, rönt- ienszobákkal, s egyedülálló központi sterilizálóval működik. Falai között az eltelt négy év alatt több, mint 30 ezer beteget ápoltak, gyógyítottak. Pásztor János igazgató főorvos elmondta, hogy az öt osztályom a betegek kényelmes, világos, négyi'yas szobákban vannak elhelyezve, s gyógyulásukat a kórház 26 orvosa és 215 fős személyzete biztosítja. A jól felszerelt sebészeti műtőben dr. Hantos János főorvos irányítása mellett nemcsak egyszerű műtéteket végeznek eü, de például komplikált gyomordaganat mellkason keresztüli eltávolítását, vagy különféle veseműtéteket is végeznek. Ottjártamkor egy fiatalember lábszárcsonttörését operálták, ő volt az 5610. beteg, akit a kórházban megoperáltak. A nyíregyházi kórház baleseti osztályának műtéted után a megye kórházai közül itt végzik a legtöbb balesetből származó operációt is. A beregi táj impozáns külsejű kórháza Vásárosnaményban. A kórház jól felszerelt laboratóriumában Fejes Zoltánná mikroszkóp segítségével vérképszámlálást végez. A műtőben dr. Hanyiszkó Pál fiatal sebész szakorvos az 5610. műtétet végzi dr. Erdei Ibolya asszisztálása és Szuják Mária főműtősnő segítségével. Bolygó körüli gyűrűk a kozmoszkan i.iet a kozmoszban! Az utóbbi években a legkii* lönbözőbb foglalkozást^ emberek érdeklődnek iránta: csillagászok, fizikusok. vegyészek, biológusok. építészek. A „No- vosztyi” sajtóiig* nökséti azzal a kéréssel fordult Georgij Pok.ro vszkij professzorhoz, az ismert szovjet tudóshoz: ismertesse e kérdéssel kapcsolatos álláspontjai. Mindenki ismeri a Satu-rítust, melyet széles, lapos gyűrű vesz körül. Ez a bolygó kivételt képez a naprendszerben. Viszonylag gyakran jelenhetnek azonban meg olyan égitestek, amelyeket egy vagy több kör alakú pályán együtt mozgó testek halmazából álló gyűrű vesz körül. Ilyen jellegű gyűrűk többféleképp képződhetnek: hatalmas vulkáni robbanások alkalmával' különböző anyagoknak, a bolygó felszínére való kidobásának következtében, a bolygóhoz túl közel jutott égitest rendkívül erős apály-dagályt okozó erejének megbomlásakor, stb. Érdekes Szergej Vszeh&zv- játs7,kij professzor feltételezése. aki a Jupiter számos fényképfelvételének tanulmányozása alapján úgy véli. hogy most megy végbe egy igen vékony, kör alakú gyűrű formálódása e bolygó körül. Úgy látszik, a jelenségnek olyan erős vulkáni tevékenység az alapja, mely méreteiben messze túlhaladja mindazt, ami a Földön számunkra ismeretes. MESTERSÉGES GYŰRŰK? Egyébként a bolygó körüli gyűrűk megjelenésének okai nemcsak természeti erők lehetnek. E probléma elemzéséből adódik az a feltételezés, hogy a bolygóközi állomásoknak a bolygók mesterség«« égitestjeinek fokoaa-to»- építésekor a jövőből ezeknek az objektumoknak egy kör alakú bolygópálya mentién kell épülniük, amelyen egyidejűleg mozognak. Ezek az állomások fokozatosan egy olyan ív részeivé lesznek, amelyek a bolygópálya mozgásának irányában helyezkednek él, majd olyan teljes gyűrűvé zárulnak pe, amely körülöleli a Földet, vagy más égitestet. Az ilyen bolygó körüli gyűrűk keretem belül megvalósul a teljes súlytalanság állapota, amelyet a legkülönfélébb termelési és tudományos-technikai problémák megoldásában lehet felhasználni. A NAPRENDSZEREN' KÍVÜL... Ma. amikor a tudósok ismerik a naprendszer bolygóin uralkodó viszonyokat, elképzelhetetlen például, hogy a Jupiteren olyan magas fejlettségű lények éljenek, akik képesek arra, hogy bolygó körüli gyűrűt hozzanak létre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamilyen más. a naprendszeren kívül eső csillag- rendszerben elképzelhetetlen olyan gyűrű formájú űrállomás. melyet tudatos lények hoztak létre. Egyebek között lehetséges, hogy olyan csillagokat fedezünk majd fel, melyek bolygó körüli gyűrűk sokaságából álló áthatolhatatlan burokkal vannak körülvéve, melyek különböző szinteken találhatók és átmérőjük is különböző. A jövőben valamikor éppen ezen a módon hozható létre a Nap körül egy olyan burok, amely lehetővé teszi, hogy a Nap teljes fényét felfogjuk és más energiafajtáikká alakítva felhasználjuk. így valósulhat meg az az elgondolás, melyet elsőnek az ismert asat- ronómus, Dawis fejtett ki olyan különleges gömbök létrehozásáról, amelyek minden oldalról körülveszik a csillagokat és teljes mértékben felfogják az általuk kisugárzott energiát. A földi csillagászod* úgy fogják érzékelni ezeket az áthatolhatatlan bolygó körüli gyűrűvel övesett kozmikus testeket, mint hatalmas, teljesen ritka és viszonylag nagyon hideg csillagokat. Nagyon különösnek fog tűnni az ilyen testek szokatlanul kicsiny tömörsége. Ha valahol a kozmosz távoli részeibe« ilyen testeket fedeznének fel, ezek a Dawis-féle gömbök létezésének valószínűségét bizonyítanák, s egyben talán m magasan fejlett élőlények létezését is. (APN> A belgyógyásza« osztály járóbetegei gyakran összeülnek a társalgószobában égj kártyapartira, vagy egy kis új ságolvasásra. Elek Emil képriportja Rádióhul látnok a napkoronából A Nap egy másodperc alatt több energiát sugároz ki, mint amennyit az emberek a civilizáció kezdete óta felhasználtak. A hatalmas égitest mindössze három nap alatt ad annyi meleget és fényt, amennyit bolygónk ösz- szes ia-, szén-, illetve kőolaj- készletének elégetésével nyerhetnénk. Földünkre azonban ezen hatalmas energiameny- nyiségnek csak mintegy két- milliárdszor kisebb hányada jut. Napteleszkópon át szemlélve az égitest széle éles fekete kontúrnak tűnik, mintha a napkéreg meghatározott felülettel rendelkezne. Ez a „felület”/a valóságban átlátszó. fényesen világító, kb. 300 kilométer vastag gáz- réteg — a napfény nagyobb részét kisugárzó fotoszféra. A fotoszféra alján a gáz olyan sűrű, hogy a fény belülről már nem képes áthatolni rajta. A fotoszférát kívülről további két réteg borítja, a kromoszféra, ahol a gázkitörések plazmanyelvei szoktak megjelenni, valamint a kifelé gyengén határolt felső réteg — a napkorona. Földünkről közvetlenül csak ez a három réteg „látható” — az obszervatóriumokban regisztrált látható fény, az infravörös sugárzóc és a kisugárzott rádióhullámok alapján. A mesterséges loldak és az űrrakéták műszerei ezenkívül érzékelik az ultraibolya- és a röntgensugárzást is. A Nap belsejében ’égbemenő folyamatokra csak a fenti külső rétegek megfigyelése alapján következtethetünk. A Nap rádiósugárzását mindössze harminc éve fedezték fel. Ezt követően a tudósok hamarosan észrevették, hogy a Nap rádiósugárzásának növekvő intenzitása a napfoltok méretednek megnövekedésével és nagy erejű naprobbanásokkal ' kapcsolatos. Ä Napban lejátszódó fizikai folyamatok tanulmányozása szempontjából fontos volt a rádióhullámokat kibocsátó nap részek helyzetének meghatározása. Nyikolaj Pa- palekszi szovjet akadémikus mutatta ki először, hogy )a Nap rádiókisugárzásának megfigyelése napfogyatkozás idején adatokat szolgáltathat a sugárforrások elhelyezkedéséről. Kezdeményezésére szovjet fizikusokból álló expedíció is utazott Brazíliába. 1947. május 20-án az expedíciónak sikerült megfigyelni a teljes napfogyatkozást, amelynek eredményeképpen felfedezték, hogy a Nap által a világűrbe kisugárzott rádióhullámok forrása a külső napkorona, a korona legintenzívebb kisugárzó részei pedig megfelelnek a fotoszféra optikailag aktív területeinek. A szovjet tudósok felfedezése segítségével meghatározható a Nap hatása a kozmikus térségbe jutó rádióhullámok terjedésére, ami a mes- .erséges holdakkal és más űrrepülő eszközökkel fenntartandó rádiókapcsolat miatt közvetlen gyakorlati jelentőségű, de hasznosítják ezt a felismerést a földi ionoszféra és térsége — az ekzoszféra vizsgálatánál, valamint a Nap aktivitásának előrejelzését célzó problémák megoldása során is. Skopje harca a földrengések ellen Nagy erejű földrengés pusztította el 1963-ban a jugoszláviai Skopje város egy részé*. A város újjáépítése nagy Ütembein folyik. Az építkezésnél figyelembe veszik, hogy a város rengésveszélye* zónában fekszik és hasonló természeti katasztrófával a jövőben is számolni kell. Japán segítséget is kértek a város újjáépítésével kapcsolatban. Egy japán geofizikus professzor nemrégiben Jugoszláviába érkezett, ahol 16 hónapot fog eltölteni mint tanácsadó. A japán profesz- szor a Jugoszláv Szeizmológiai Intézet munkatársaival és a Skopje újjáépítését vezető építészekkel és városrendezőkkel fog szorosan együttműködni. Japán mérnökök is részt vettek többek között Skopje földrengésbiztos siport- stadionjának megtervezésében. A 100 méter átmérőjű dob alakú építmény tetőszerkezete speciális megerősített acélelemekből készült. A falak a tetőszerkezethez csuklós pántokkal kapcsolódnak. Földrengés esetén a tetőszer- kezet és a rugalmas falak nem omlanak össze. Ugyancsak japán építész tervezte a Skopje, új vasútállomást. Itt acél és feszített beton kombinációi; alikalmaznaik. ,
