Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
ram. december K. RELFT-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET • oldat Művelődés — a brigádokban A kiscsoportos népművelés útjai, gondjai megyénkben Sok szó esik mosianábati megyénk művelődési munkásainak körében is a kiscsoportos népművelésről. Egyesek esküsznek rá, ez ma a legtöbbet nyújtó művelődési forma, közvetlen és cselekvő élmény és ismeretszerzés, rugalmasan alkalmazható az árnyalt, sokféle érdeklődésű, műveltségű, ízlésű embereit önművelésében és a kollektív kulturálódásban. S még van egy hallatlan előnye: a „sejteknél” — brigádokban, munkacsoportokban. műhelykollektívában, laborban, stb. — alapozhatja meg a tartalmas szórakozást. Ismeretszerzési- Helybe hozza a kultúrát, azokat is elgondolkodásra készteti, akik kevésbé igényesek műveltségüket illetően. A harmadik követelmény Minden tudás „kövének ’ természetesem nem tartják a kiscsoportos formákat, azok sem, akik a legjobb hívei. De a hazai és a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik: életképesek, elterjedőben vannak, a passzív ismeret- szerzés helyett — amely megelégszik a „befogadással” — aktív művelődésre nevelni az embert. Megyénkben is vannak csírái, sőt szépen fejlődő hajtásai is ennek a népművelési formának, főként a klubok, egyes szakkörök élnek ezzel a lehetőséggel. Közös filmnézés, filmviták. könwankéók. írókkal, művészekkel beszélgetések, célszerűen megtervezett kirándulások, helyi pályázatok, képzőművészeti kamaratárlatok, házi hangvercemvek és még számos tartalommal ébresztenek és elégítenek ki igén veket. De még nem foglalják el az őket megillető helyet a hagyományos népművelési ágak, formák sorában Ami még nagyobb gond. kevés helyen honosodtak meg a munkahelyi kollektívákban, brigádokban, köztük a szocialista címért dolgozó brigádokban, ahol bocsánatos „bűnnek” tartják, ha az ismert. harmadik követelmény, a tanulás, művelődés legfeljebb egv-egy közös mozilátogatásban, vagy a szegedi szabadtéri játékok megteikinté- sében merül ki. H úszezer embert érint Szabolcsban 1200 szociális, ta és ezért a címért dolgozó ipari és mezőgazdasági brigádban több mint 20 ezer embert érint ez Nincsenek kialakult modellek, csak javaslatok, egyéni „receptek” vannak arra. hogyan lehetne megbirkózni a legnehezebbnek látszó követelménnyel, a tanulással, a művelődéssel. Vannak — igaz egyre kevesebb helyen — esti általános iskolák, szaktanfolyamok, is- meretterjeszi.) szabadegyetemi sorozatok. Sajnos, ezek nem mindig a brigádok, munkacsoportok munka- és szabad idejéhez, az emberek érdeklődéséhez, végzettségé hez szabottak. Egv megközelítőleg pont«.« vizsgálódás szerint — a szocialista brigádok tagjainak alig 4—5 százaléka egészíti ki tudását, esti iskolákban és kötöttebb tanfolyamokon. A zöme nem művelődik, nem olvas könyvet, nem rendelkezik alapokkal ahhoz, hogy élvezni tudja a művészi alkotásokat, esetleg véleményt is mondjon róluk. Egyes üzemekben, intézményeiknél csupán a szakmai továbbképzés, a munka- és balesetvédelmi előadások, filmvetítések jelentik a kulturálódási Néhol ingyenes idegen nyelvű tanfolyamokkal kísérleteznek. különösen, ahol sok a műszaki dolgozó. Külön-külön szinte valamennyi kezdő lépést helyeselni lehet. Olykor egy-egy speciális szakkörből, klubból, tanfolyamból is kialakulhat egy szélesebb kitekintésre alkalmat adó művelődési forma. De mennyivel jobb szervezeti keretet, készen „kapott” kollektívát nyúitanak v népművelőnek a brigádok, különösen a szocialista brigádok Lehet-e ezt úgy végezni. hogy ne legyen erőlteted. beállított, ne kényszerítsék alibi összejövetelekre a brigádtagokat, s ne váljék formálissá, tartalmatlanná a kiscsoportos népművelésnek ez a korszerűvé csak korszerű tartalommal tehető módja Elmenni a munkahelyig Ez a probléma csak részben oldha ó meg brigádon, munkahelyen belüli emberekkel. Hisz, majdhogynem azon múlik minden, van-e olyan hajlamú és — szinte hobbyját ebben kiélő — munkatárs a brigádban, vagy az üzemben, vállalatnál, aki az egészet mozgatja, folyton úiabb és újabb ötletekkel jön, nem keseredik el. ha eleinte kevesen érdeklődnek a nagv fáradtságai. gonddal „kiizzadt” rendezvényre. Ilyen szenvedélyes. ön- kéntes népművelő sok van a m°-gv<iben. de nincs annyi, hosv inason minden szőri a- lista brigádba. műhelybe, üzemrészbe, munkac'opor ba. Ahol pedig a nagyobb gyárak. vállalatok, intézmények függetlenített népművelőt, kuiíúrfelelőst alkalmaznak, ott többnyire a nagyobb, összmumkahelyi kulturális feladatok foglalkozatják őket, nem jutnak el a sejtekig. a brigádokig. Hogyan lehetne mégis elkezdeni az alapozást a brigádoknál? Talán úgy, ha a népművelés hivatásos munkatársai mennének el a munkahelyi kollektívákhoz megadni az indítást, segítem ötletekkel, nénművelési eszközökkel. kívülről is jobban közel vinni a kultúrát a termelés alapegységeiben dolgozó emberekhez. Nemcsak a művelődési házak, hanem a könyvtárak és a legkülönbözőbb művelődési intézmények munkatársai léphetnének kapcsolatba egy-egy munkahely szocialista brigádjaival. Megyénkben csaknem 6000 értelmiségi él — pedagógusok, műszakiak, egészségügyiek, jogászok. közgazdászok —, ha csak minden tizedik vállalna részt a szocialista brigádok műveléséből. máris közelebb lennénk a szocialista emberre jellemző sokoldalú műveltség megalapozásához. Megtanítani a/, önművelésre A munkások művelődésének. tudjuk, sok más serkentő és fékező motívuma van még. de nem hagyhatjuk szó nélkül a szocialista brigádok művelődésének dolgát. Jobban kellene segíteni, s itt lehetne mevn’arwrni a kiscsoportos népművelést is. Nem arról van szó, hogy ezzel a formával állandóan közös művelődésre kényszerít-, -;ék bárhol is az embereket. Vannak olyan ismerfc't'é'riesz- tési alkalmak, amikor a kollektívában az egyénre is nagyobb hatást tesz az adott művészi, vagy más élmény. De a kiscsoportos formák éppen arra is hivatottak, hogy megtanítsák az emberi a számára helyes önművelődésre. A szocialista brigádok taglalnál sem az d baj a kulturális vállalásokkal. hogy kevés a közös film-. mozi-, múzeum-, hangversenylátogatás, hanem az otthoni önművelés kevés. Arra akartuk felhívni a figyelmet — amikor a szabolcsi népművelők a kiscsoportos formákkal kísérleteznek. véleményt cserélnék —, ne feledkezzenek meg az alapveő termelési egységekről — főként a szocialista címért dolgozó brigádokról, amelyek műhelyei lehetnék a modem és mindenütt terjedő kisebb csoportokban folyó kulturális nevelésnek. Páll Géz: megmondanád, hol siklott ki ez a mai napod. Valami történt veled, az biztos... — Semmi — mondta a férfi. — Az lehetetlen... ügy is kitalálom, azt hiszem már nyomon vagyok — Ne fáradj — mondta a férfi — nem őrt ént semmi. — Na és? — Semmi és. Nem történt semmi ennyi az egész. — Ennyi? — Hát nem elég ez? Nem elég baj? — mondta a férfi — Ezt nem értem — mondta a nő. — Nincs semmi és ez a bai? — Igen. kérlek, ez a baj. _ Jó, ha ez a baj, valamit akkor is csak érzel. — Nem érzék semmit — mondta a férfi — így ahog« itt vagyok semmi nem tör tént velem egész nap. és ner ér?'1 lemmit — Szóval azt akarod mon dán ez a semmi a baj. — Ugyan kérlek... te ezt úg' em érted — mondta a térfi. — Már hogyne érteném — mondta a nő. Nem vagyok ém hülye, hogy ne értsem. De ha egyszer nincs semmi, se itt. se ott, se máshol, akkor mit kell ér enem? — Nem megmondtam — válaszolt a férfi. — Most azt akarod, hogy olyan dolgot magvarázzak, aminek sjrnmi értelme. Ezt vagv megérti valaki, vagy nem. — Vagv nem — mondta a nő. — Engedelmeddel ezt nem értem, s nem is akarom érteni. — Ezt tudtam —. mondta a férfi Elnyomta a cigarettát, s lehunyta a szemét Érezte hogy az asszony valahol a sötétben a tekintetét keresi El akart kerülni minién találkozást. — Szóval azt akarod mondani hogy az a semmi amit nem érzel.. az nem hagv aludni — Valahogy így — mond ta a F“rfi. — Mégis, mit akarsz ezzel mondani? — Semmit... — mondta a férfi. Az asszony kiugrott az ágyból, a sötétben nekiment a karosszéknek, kitapogatta, és beleült. Legalább negyedórát ült ott szótlanul, s onnan figyelt. — Alszol már? — kérdezte végül. — Ugyan, kérlek... — mondta a férfi. — Feküdj le. mert megfázol. A nő szót fogadott, bebúj az ágyba. Amikor felmetoge detL oldalt fordult, és a kö nyökére támaszkodott. — Csak azt szeretném tud ni. miért lett ez neked egyszerre ilyen fontos ? — Micsoda? — kérdezte a férfi . v — Hát az a semmi... — Kezdjem most neked elölről, hogy az a legfontosabb... Az asszony hallgatott. a könvöklés kifárasztotta Nem is törődöt már a válasszal Almos lett és leké ■"’'■'»tétlenül aludni kívánt. Hanyatt feküdt, és utoljára az ablak ra nézett. — Hainalodik... — mondta az asszony — Tudsz valami jobbat?----------------- .... ■ i ---- —t t Az Estcrházy-gyűjlemény remekei a Szépművészeti Múzeumban Raffaello Santi: Esterházy Madonna. Részlet. Goya ■ Leány korsóval. A Budapesti Szépművészeti Múzeum a közepes közgyűjtemények közé tartozik. Abban viszont, hogy anyagában minnen korszak, stílus, jelentősebb iskola és mester — ha csak mutatóban is — képviselve van. a nagyok közül is csak néhány versenyezhet vele. Éppen ezzel a teljességgel szerezte nemzetközi jó hírét. A Muzeum Régi Képtárának karakterét meghatározó sokrétűség törzsanyagára, az Esterházy-gyűjteményre vezethető vissza, amely éppen száz eve, 1870 decemberében került köztulajdonba. Ekkor adta el ugyanis a pénzügyi gondokkal küzdő hercegi család a magyar államnak európai hírű gyűjteményét: 637 festményt, 3535 rajzot és több mint félszázezer metszetet. Becsületükre szolgált a méltányos ár: a párizsi Louvre szakembere szerint értékének az egyharmadáért, más külföldi vevők magasabb ajánlataival szemben, 1 200 000 aranyforintért váltak meg a család 200 év óta gyűjtött remekeu^-. Es tér húz« Miklós nádor, s fia Pál herceg Fraknó várába gyűjtötte a képtár elsőit. Haydn mecénása, „Fénves” Mi xixOS. ..tündérbirodalmában”, a fertődi kastélyban külön szárnyépületet, „Képes palotát” emeltetett a gyűjteménynek. ö szerezte meg a róla elnevezett, híres Raffaello Madonnát, amelyet a művészettudomány nagy becsben tart. mert befejezetlen, s így betekintést nyújt a nagy mester műhelytitkaiba. A főként muzsikát, udvari bálokat, zenés mulatságot szerető nagy mecénás másodrangúnak tartotta a gyűjteményt; < igazi megalapozója unokája Miklós nádor, akinek ügynökei beutazták Európát, hogy képtárfejlesztő céljának eleget tegyenek; minden kor, stílus és mester műveit egy begyújtsák. Ő vásárolta meg a családi gyűjtemény zömét, köztük Goreggio híres Szoptatós Madonnáját, amelyet Goethe még Nápolyban látott A múlt század elején kora másik híres műgyűjtőjétől, Kaunitz hercegtől megvásárolta annak bécsi palotáját, s itt állította ki gyűjteményét, amely 1815-től a nagyközönség előtt is nvit- va volt. s mintegy ötven esztendőn át Bécs egyik nevezetességének számított. Termeit a világ minden tájáról felkeresték a császárváros látogatói. Fia, Pál herceg pótolta a gyűjtemény legnagyobb hiányosságát, 22 spanyol festmény megvásárlásával. Kilenc évvel később megvásárolta az európai hírű gyűjteményt a magyar állam, s a képtár 1906-ban végleges helyére, az akkor épült Szép- művészeti Múzeumba került. Remekművei — amelyeket ma már lehetetlen volna megszerezni — a további fejlesztés alapjai maradtak mindmáig. Méltán emlékezett meg tehát az intézmény az alapítókról, a márványterembe gyűjtvén az állandó kiállításon szereplő remekművek ja vát. A reneszánsz mesterei nek: a velencei Crivellinek, i Mediciek udvari festőjének, firenzei óhirlandaiónak, a milánói Boltraffiónak (kinél Madonnáját jóidéig mestere, Leonardo művének hitték), a parmai Correggio, s a velencei érett reneszánsz szenvedélyes ecsetű mestere, Tintoretto, valamint honfitársai, a főúri pompa festője, Veronese,^ s a lagúnák városában működő genovai mester, Bernardo Strozzi vásznait. Múzeumunk méltán világhíres spanyol gyűjteményének „sztárjai”: Murillo. Ribe a és Zurbaran. Goya Víz- tordó lánya és Köszörűs^ 822-ben még az utolsó nagv .panyol mester életében kerültek az Esterházy-gyűjte- ménybe ami a forradalmai festő művészetének korai elismeréséről vall, — egyben m magyar főúri gyűjtők jó szemét, ízlését dicséri. A gyűjtemény szám szerint legnagyobb, 17. századi, németalföldi anyagából kiemelkedik a „nagy hollandus”, Rembrandt, öreg rabbinusa és a délen, Flandriában alkotó Van Dyck, — Rubens tanítványa — ifjúkori remek kettős arcmása. A német reneszánszot Dürer kortársa, a protestáns szász fejedelem udvari festője Lucas Cranach. valamint a klasszicizmus egvkor nagyrabecsült mestere Anton Raphael Mengs Szent Család-ja képviseli amelyen a művész — önmagát és családját örökítette meg. A jubileumi kiállítás méltó évadzárója a Szépművészeti Muzeum idei rendezvényeinek Hozza kapcsolódik majd 1971 első tárlata, amely az Eszterházy-gyűjtemény legszebb grafikáit tária majd közszemlére. Artner Tivadai Andrássy Lajos; Banális ? Csodát ne várj! Teremts magadnak és tiéd. S tiéd vele az alkotói láz is, e soha meg nem vásárolható kén... Igaz-e égy? — Te mondhatod: banális.
