Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
Utazás a hold körül Van, ahol még ma is azt mondják: van egy kétnyilas szőlőm. Másutt a földet a nagyon öregek még hajlamosaik láncban mérni. Régi, történelmi emlékeket idéznek ezek az elnevezések, vagy mondjuk úgy: mértékegységek. A hold azonban már közelebbi kort idéz mégpedig az Osztrák—Magyar Monarchia időszakát. Ferenc József ugyanis a bécsi ölt tette az egész birodalom kötelező mértékegységévé, és a joch — azaz a hold lett a kataszteri nyilvántartás, a telekkönyvek alapja. Bonyodalmas dolog ez a hold, bármennyire is egyszerűnek látszik. Az öl ugyanis nem osztható, nem szorozható a tizes számrendszer szabályai szerint. Röviden: elavult. És a dolog érdekessége: a volt monarchia országai közül éppen Ausztria volt az, amely elsőnek áttért a hektárszámításra. .k Egy kis számtanára r Ritka az olyan kormány- rendelet, amely képleteket is közöl. Márpedig az áttérést előíró ilyen volt. Ezek a képletek az átszámítást segítik. Nézzük tehát, és elevenítsük fel régi iskolai emlékeinket. Egy négyzetméter egyenlő 0,27 négyszögöllel. Egy hektár egyenlő 1,73 ka- tasztrális holddal. Vagy a másik oldalról nézve: egy hold egyenlő 0,57 hektárral. Egykét konkrét megyei példa talán közelebb hozza a világos megértést. A Balkányi Állami Gazdaság területe holdban 5639 volt. A hektárban kifejezett terület 3245. A megye feszes területe holdban kifér jezve 1 millió 91 ezer 591. Hektárban viszont 628 ezer 211. Mint látható, a területet kifejező számok nagyságrendje csökken. De nézzük a példákat tovább, ezúttal a háztáji területek világában. A háztáji terület alsó határa 800 négyszögöl. Ez négyzet- méterben fejezhető ki a legjobban, hiszen kisebb egy hektárnál. így a 800 négyszögöles háztájit ezután 3000 négyzetméteresnek nevezik. A felső határ — ami egy hold, vagyis 1600 négyszögöl, következésképpen hamarosan úgy vonul be a köztudatba, mint 6000 négyzetméter. Ez olyan terület, amely mondjuk egy 200-szor 30 méteres parcellának felel meg. Amint látható, ezeknél a számításoknál mindig kerekít a rendelet. Ez a kerekítés azonban az állampolgárnak hasznos. Mert ha valaki papírt és ceruzát vesz a kezébe, az rögvest rájön, hogy a 600 négyzetméter több mint az 1600 négyszögöl volt. Fontos azonban tudni egyet: ha valakinek a zártkertben 1600 négyszögöl földet hagytak vissza, az nem jelenthet be pótlólagos igényt, nem követelhet 246 plusz négyzetmétert. A másik fontos tudnivaló: a tsz-ek maguk döntik el, mikor térnek át a háztáji területek négyzetméteres számítására. Az áttérések megkezdődlek Amint térképünk is mutatja, a hektárrendszer bevezetése már folyik hazánkban. A jelmagyarázatból kitűnik, mikor kerül sor Szabolcs-Szat- márra. Eszerint, nálunk két szakaszban zajlik le ez a rendkívül munkaigényes feladat 1971 és 1972 folyamán végezni kell az átszámításokkal. A térkép világosabb és sötét mezője nem fejez tó mást, csupán azt, hogy a végrehajtás két, csaknem egyenlő. részben zajlik. Az áttérésre a területeket a megye saját hatáskörében, a lehetőségektől függően jelölte ki. így 1971-ben a teljes kisvárdai, vásárosnaményi és nyírbátori járás kerül sorra, ehhez kapcsolódik Nyíregyháza belterülete, valamint 50 ezer tételnyi munka a megnőtt nyíregyházi járásból. 1972-ben — éppen az árvíz miatt később — a mátészalkai és fehérgyarmati, valamint a nagyíkállói járás a soros, valamint azok a területek, amelyeket 1971-ben a nyíregyházi járásban nem számítottak át. Az áttérésekkel egyidőben hajtják végre a zártkertek rendezését, sok községről új térkép is készül A munka nagyságára jellemző, hogy 1971-ben a megyed földhiva'alnak 200 000 tétéit kell feldolgoznia, illetve a gépek segítségével átszámolnia. A számításokkal párhuzamosan a földtulajdoni adatokat is rendezik. Mi a haszna és célja? Sokakban vetődik fel nyilván a kérdés: mi Szükség van arra, hogy országosan több mint tízmillió adatot dolgozzanak fel, számoljanak lényegében évekig. Első pillanatra nem egy esetben kérdéses, hogy van-e gyakorlati eredménye ennek a hatalmas erőfeszítésnek? De egy rövid érvelés azt hiszem nagyon meggyőzően igazolja: nemcsak hasznos mindez, de szinte o m követelmény, ami elől kitérni súlyos hiba lenne. Először is vegyünk egy látszólag hivatali oldalt. A gazdaságirányítás rendszere mind több és több olyan adatot kíván meg, amely alapja a tervszerű, okos előrelátó munkának. Ezeket az adatokat csupán gépékkel lehet feldolgozná. Nyilvánvaló, hogy a bonyodalmas öl-hold számításnál lényegesen egyszerűbb a méterrendszer, amin a hek- társzámítás is alapszák. Gépesíteni akarjuk a földnyilvántartást is. Az elektronikus gépek alkalmazásának is egyik előfeltétele az olyan számítás amely világos áttekintést ad. A nemzetközi összehasonlítások esetében is sok bonyodalmat okozott a maradi holdrendszer. Ha például azt akartuk tudni, hogy milyenéle a termésátlagaink más országokhoz viszonyítva, akkor a holdankén/ti termés mennyiségét meg kellett szorozni 1,7376-tial. Vegyünk egy példát. Ha valakinek egy holdon amolyan gyenge-közepes termése volt, mondjuk 11 mázsa búza, a hektárban történő számítás esetén ez úgy alakul: egy hektár termése 20 mázsa. Ezt a számot már könnyebb ösz- szehasonlítani a világ más országainak eredményeivel, nem kell osztani, szorozná, mégpedig viszonylag nagy pontossággal. Lényegesen könnyebb más viszonyszámolc áttekintése is. Talán érdekes megemlíteni, hogy a hektárszámítás ma általánosnak mondható világszerte, bár vannak nagy országok, Nagy- Britamnia, Kanada és az Egyesült Államok, ahol még mindig ragaszkodnak régi mértékegységeikhez. Ismeretes ugyanakkor, hogy horribilis összegekért tartanak fenn olyan számítóközpontokat, amelyek minden nemzetközi célra szánt közlést „lefordítanak" hektárra Nean véletlen, hogy az avult módszerek gaadaságtalamsága miatt pl. Angliában megkezdték a tizes számrendszerre való áttérést a pénz és távolság- számításban egyaránt, bár ez a folyamat ott rendkívül lassú. Mibe kerül ‘í A területátszámitást a megyékben a földhivatalok végzik, munkájukhoz a segítséget a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számítóközpontjától kapják. A roppant feladat emberek ezreit mozgósítja, geodétákat, matematikusokat, mérnököket és adminisztrátorokat. A számításnxKlemizálás mint látható állami feladat, és annak minden költségét az állam vállalja. A tulajdonnal rendelkezőknek egy fillérjébe sem kerül az, hogy területeit méterrendszerre teszik át Ugyanakkor gondoskodtak arról is, hogy mindenki minden változásról értesüljön. Az átszámítások adatait minden községben kifüggesztik és az új telekkönyvi kivonatot mindenki kézhez is kapja. Azokban a megyékben, ahol a munka már befejeződött — Gsomgrád, Szolnok, Hajdű- Bihar, Fejér, Vas és Komárom — a lakosság megelégedéssel nyugtázta a munkát. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy a gazdaságok, de az állampolgárok is megszokják: korszerűen kell számolni. A megye több gazdaságában elmondták — főleg állami gazdaságokban —, hogy ők már' régen hektárral számolnak, főleg házi használatra, hiszen egy korszerű nagyüzem nem kaphat áttekintést a régi mértékegység felhasználásával. Ez értb&tó, hiszen azt hiszem, mindenkit megmosolyognának manapság, ha egy icce bort kérne, vagy pin ítél mérne liter helyett Mi lesz a* aranykoronával ? Végezetül kell szólni arról is, ami leginkább felmerült aggályként: má lesz az aranykorona-értékkel? Mint ismeretes, ez a mértékegység »»ifi mindent kifejez, többék között a föld eszmei értékét; minőségét, vagyis mondhatjuk / ügy: eddig egy hold aranykorona-értéke döntő volt egy-egy gazdaság vagy földterület lehetőségeinek megítélésekor. Nos, az átszámítások során az aranykorona-értéket is átszámítják; mégpedig egy rendeletben előírt táblázat szerint Itt azonban nagyon csínján bánnak a kér elütéssel lévén szó kényes értékekről Csupán * tizedespontok után van lehetőség arra, hogy az összeget minimálisan korrigálják. Amint az elmondottakból kiviláglik: a földterület átszámítása sokoldalú, kínos pontosságot követelő munka. Lényege az, hogy soha rta sértse senki érdekét, szolgálja az egyszerűbb megoldásokat, adjon világos áttekintést hazánk földterületeiről. Az egyént érintő rendelkezései az ember érdekét és előnyét célozzák, nem károsítanak senkit Úgy vélem, az áttérést érdemes jó szívvel fogadni, a munka végrehajtóit segíteni. Persze nem árt egy kissé a számtant is gyakorolni, hiszen beletelik egy kis idő, amikor mindenki úgy tudja mint a vízfolyás: 100 négyzetméter egy ár, 100 ár egy hektár, 100 hektár egy négyzetkilométer, egy hektár egyenlő 1,73 holddal, egy hold pedig 0,57 hektár. Első pillanatra nem könnyű, de biztos, hogy mamii fogA méteirendszerre va’ó áttérés es a gépi adatfeldolgozás bevezet*1*« a földnyilvántartásba1961 1970 1971 <97'-
