Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
i rr masyaror«??*« nm december it. fTMytetás M 1. oldalról) Az árváltozások megítélésénél figyelembe kell vermi, hogy a lakosság minden aktív kereső rétegénél a jövedelmek gyorsabban nőnék, mint ■z árak, vagyis a reáljövedelem és a reálbér is emelkedik, A jövő évben a lakosság «gy főre jutó reáljövedelme 9,8 ssr-AaaJj&dtaal, valóságos fogyasztása pedig 8 százalékkal lesz magasabb, mim 1970-ben, a munkások és alkalmazottak t egy keresőre jutó reálbére 2,5—3 százalékkal nő. A nyugdijak folyamatosan te automatikusan évente 2 szá- zaléikkiaí nőnek, ami vásárlóértékük megóváséit szol- gátja. Szigorítjuk az árak elleorírzését Az árak bizonyos mozgása a jövőben sem lesz elkerülhető. Az ár ugyanis a társadalmilag szükséges ráfordításokkal összhangban álló költségviszonyokat kifejező kategória, ezért nagy szerepe van a hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtésében, a népgazdaság aktuális és távlati egyensúlyának erősítésében. Az áremelkedések nálunk általában a költségek növekedésével vannak összefüggésben. Az indokolatlan áremelések esetén megvizsgáljuk az okokat es intézkedéseket teszünk. Ilyen összefüggésben — többek között — szigorítjuk és operatívvá tesszük az áruellenőrzést. Mindezen felül tudni kel], hogy az állami költségvetés már 1970-ben is több száz millió forintos terhet vállalt magára terven felül a viszonylagos árstabilitás biztosítására. Ilyen jellegű beavatkozástól a jövőben Bem zárkózunk el, de társadalmi összefogást is várunk az áremelési törekvések fékezésében és a pénzügyi terhek viselésében, elsősorban a vállalatok részéről. Mérsékelni kell az egyes termékek költségeit a gazdálkodás javításával, a termelékenység növelésével és a műszaki színvonal emelésével. Tudomásul kell vennünk azt a tényt is, hogy a nemzetközi piacokon áremelkedési irányzat érvényesül. A külkereskedelem jelentős szerepe következtében ennek belső árainkra gyakorolt hatásaitól csak bizonyos határig zárkózhatunk el, mert különben fékeznénk a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számunkra egyébként nagyon előnyös bővítését. A termelői szféra anyagellátásában tovább javuió helyzettel számolunk. Az energiahordozók és az építőanyagok iránti magas igények következtében azonban az ellátás e két termékcsoportban továbbra is feszült A belföldi fogyasztók ellátása azt igényli, hogy a jövő évben a termékforgalmat szabályozó intézkedések köre átmenetileg szélesedjen. A 4. ötéves tervidőszak egészében viszont a kötöttségek fokozatos feloldására törekszünk. A szór1 a! ista szektor beruházásainak összege jövőre mintegy 90 milliárd forint, 5—6 százalékkal több lehet ez az évinél, ennyire van anyagi-műszaki fedezet. Az állami és vállalati forrásokból rendelkezésre álló beruházási kereslet viszont ennél valamivel nagyobb, ezért az igényeket nem lehet maradéktalanul kielégíteni. A tervezettet meghaladó, a kínálatot nagymértékben túllépő fizetőképes kereslet kielégítése még inkább szétaprózná meglévő anyagi lehetőségeinket és tovább növelné az amúgy is számottevő befejezetlen beruházási állományt, ezért beruházási hitelt is csak az előirányzott mértékben nyújthatunk. A beruházások összetétele alig változik. A beruházások rendeltetésében azonban szerkezeti átalakulás mégy végbe. Az átlagosnál gyorsabban nőnek az építőanyagipar, a könnyűipar, az építőipar fejlesztését szolgáló beruházások és a lakásépítés A szerkezeti változás elsősorban a lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy jelentőségű. Nagyarányú támogatás az építőiparnak A beruházási nehézségek enyhítése végett több intézkedést teszünk. Nagyobb anyagi erőkkel támogatjuk az építőipar és az építőanyagipar fejlesztését, ösztönözzük a beruházási javak kínálatának bővítését. Módosítottuk a beruházási vásárlóerő szabályozását is. Mindez mérsékli a beruházási árszínvonal emelkedésének az elmúlt években tapasztalt irányzatát is. A beruházási tevékenység folytán tovább gyarapszik a nemzeti vagyon. A jövő évben 71 200 új lakás épül, ebből 27 200 állami erőből. Több nagy beruházás fejeződik be; működésbe lép a Borsodi Vegyikombinát PVC 2. üzeme; elkészül az évi 2500 lakás kapacitású debreceni házépítő kombinát. Az élelmiszeripar tárolási gondjait enyhíti a dunakeszi és békéscsabai hűtőház üzembelépése. A népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának biztosítására jövőre erőfeszítések szükségesek. Importkorlátozó Intézkedéseket nem kezdeményezünk és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás formái bővülnek. Nyersanyag-behozatalunk állandó növelése végett fejlesztési célú élőszállításokat tervezünk a Szovjetunióba és ugyanilyen céllal támogatjuk az ipari együttműködési a fejlődő országok- kdi. A lövő évi népgazdasági terv célja kifejezésre jutnak az állami költségvetés előirányzataiban is. A költségvetés összesen 193 milliárd forintot oszt el. A kiadások 2 milliárd forinttal meghaladják a bevételeket, az államháztartás tehát deficites. A deficites költségvetési gazdálkodás kialakulása — úgy látszik — nem egy-két éves probléma, ezzel több évre számolni kell. A gazdaságirányítási re- ferm bevezetése óta a költségvetési gazdálkodás számára az okozott elsősorban nehézséget, hogy a korábbi beruházási döntésekből származó állami pénzügyi kötelezettségek nem voltak olyan mértékben mérsékelhetők, ami teljesen megfelelt volna a vállalatok és az állam közötti jövedelem-felosztás új arányainak. 1968. óta több olyan kedvező gazdasági tendencia alakult ki, amelyek harmonikusabb fejlődést eredményeztek. Ezek pénzügyi konzekvenciái — más oldalról — költségvetési problémákat Is okoztak. A 3. ö.éves terv éveiben az előző ötéves tervidőszak átlagát meghaladó ütemben nőttok a társadalmi közös fogyasztás költségvetési terhei, gyorsabban javult a lakosság egészségügyi. szociális és kulturális ellátása. Az 1971. évi állami költségvetés hiányának megítéléseikor is több aktuális körülményt és tényezőt kell figyelembe venni, mivel ez az év az óléves terv első éve. A tervező szerveikre több oldalról Is óriási nyomás nehezedett, hogy minél előbb kezdhessék meg egyes fejlesz' ési programok megvalósítását. Az ebből eredő felhalmozási terhek — párosulva nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban azokkal a változásokkal, amelyek a népgazdaság távlati fejlődésének lehetőségeit nagymértékben növelik. de , most költségvetési többletkiadást okoznak — a tervidőszak egészét tekintve Is igen magasak. A fejlesztés eredményei azonban csak fokozatosan jelentkeznek majd. Felmerül a kérdés, hogy addig miből fedezzük a hiányt? Az állami beruházások egy részét a bankokban elhelyezett tartós megtakarításokból finanszírozzuk. Tudni kell azonban, hogy ez az. átcsoportosítás korlátozza a vállalatoknak nyújtható beruházási hiteleket megteremteni a kütségreiés egyensúlyát A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nőnek. Szükségesnek tartjuk, hogy az adóügyi szervek pon osabban állapítsák meg; a ma fiánk ísi parosötc, ' kiskereskedők és á szabadfoglalkozásúak adóköteles jövedelmét, és következetesebben adóztassák a nagyobb személyi jövedelemmel rendelkezőiket. Az állami bevételeken belül nem jelentős ugyan a lakossági adóbefizetés. viszont fontos társadalmi kérdés, hogy a személyi jövedelmek a végzett munkával, annak társadalmi hasznosságával összhangban legyenek. A kiugróan magas jövedelmeket ugyanis — ha kiemelkedően jó munka nélkül keletkeztek — a mi társadalmunk nem ismeri el. Azonban az adópolitika csak együk eszköze a személyi jövedelmek befolyásolásának és alapvető törekvéseinket változatlanul a jövedelempolitika útján valósítjuk meg. Az állami költségvetés kiadásainak több, mint egyhar- mada 63,8 milliárd forint a társadalom közös fogyasztásait szolgálja. Ez az összeg 7,4 százalékkal magasabb, minit az előző évi és hozzájárul népünk anyagi jólétének és életkörülményeinek javításához. A társadalmi közös fogyasztás 32 százaléka olyan pénzben! juttatás, amellyel főként az öregekről és a többgyermekes családokról való gondoskodás valósul meg. A kiadások többi részét az állam egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátás formájában nyújtja a lakosságnak. Ez év februárjában a párt Központi Bizottsága két fontos határozatot hozott; a nők és az ifjúság helyzetéről. A határozatok — a politikai teendők mellett — megjelölték azokat a gazdasági feladatokat Is, amelyek n kormányzatra, a tanácsi és a gazdasági vezetőkre hárulnak. A nőik gazdasági, szociális helyzetének javítása végett az elmúlt ^vekben több nag’ jelentőségű Intézkedés történt. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt. amelyet 1971-ben 180 000 anya vesz igénybe. Tovább bővítjük a bölcsődei és óvodai hálózatot A központi intézkedéseken túlmenően a nők élet- és munkakörülményeinek javínek és megfelelnek a fejlesztési programok célkitűzéseinek. Ezen túl azonban újabb támogatású igényeiket nem fogadhatunk él. A vállalati tartalékalapok éven kén i feltöltési kötelezettsége magasabb lesz, de ugyanakkor a felhasználás lehetőségeit is szélesítjük. Különösen azért, hogy a dolgozók személyi jövedelme véletlenszerű, átmeneti mérséklődését saját döntési körükben elháríthassák. Az állami vállalatok, a kisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek együtt, közel 1G0 rtlilliórd forintot, az előző évinél 18 százalékkal többet fizetnek be a köl fségv"tés- be. A növekedés gyorsabb a termelés és a forgalom bővülésének üteménél. Innen származik a költségve'és összbevételeinek több mipt 80 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései 23 százalékkal haladják meg az előző évit. Ez ö^rzhang’K'm von a foülendü- íő tet-mclés folvtart a közös gazdaságok jövedelmeinek növekedésével, a kenyérgabona adókedvezményének megszűntetésével, a városi- községi ho7,zái árulás beve- zetéséwl. az irvirí ős a Szöl- pál'iatő t.evőkP-nvsá«? bővülésével. Az adórendszer jobban figyelembe veszi a ter- meiő^rrV\r<?dcezétek egymástól eltérő hnlvre^ét. és a v£?a'*tt munkától független különbségek kiegyenlítésére tm-ek- sziik. A befizetések emelkedése ellenére a közös gazdaságok — a ‘érv szerint — jeleptősen tovább növelhetik a tagok és az alku'rnftzottak iövedrimét. gvarapíthatják a közös vagyont. táeát a vállalatok is elősegíthetik a munka ésszerűbb mégsza-veziéaével, a bérezés? ben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés felszámolásával.;' A kwtskede- lerfl; á'Szolid!tatáitok jobb, a tényleges1 lgénvj«cet kielégítő hálózatának megteremtése és jól megszervezett üzemeltetése szintén hozzájárul a dolgozó nők helyzetének megkönnyítéséhez. Az ifjúságról szóló párthatározat feladatunkká tette, hogy a jó munkafeltételeit biztosítása mellett az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségeinek javítására. A közművelődés — a rádió és a televízió, valamint a sport támogatása a következő évben is tovább növekszik és mintegy 14 százalékkal haladja meg az előző évit. Ennek jelentős rcsze az ifjúság érdekeit szolgálja. Az állami költségvetés 1071-ben 10 millió forintot biztosít a határozat alapján létesített ifjúságpolitikai alap számára. Javasoljuk a tanácsoknak, a vállalatoknak, a szövetkezeteiknek, lehetőségeik szerint támogassák ezeket a célokat és alapokat az ifjúság helyileg jelentkező Igényelnek minél jobb kielégítése végett. Az általános műveltség további növelésében meghatározó szerepe vati a közoktatásnak. Az alsó és a középfokú oktatási hálózat fejlesztésére a költségvetés 1071-ben 430 millió forinttal többet irányoz elő mint az előző évben. A tanácsok többletbevételeikből 1976-ben közel 90 millió forinttal növelték oktatási Intézményeik költségvetését. Remélhetőleg 1071-ben is segíteni fogják a gyorsabb fejlődést. Szeretném a tanácsok figyelmét külön is felhívni arra, hogy a költségvetési előirányzatok végleges jóváhagyása során fordítsanak nagv flgyelmet az oktatási intézmények elsősorban az általános iskolák anyagi ellátottságának tovább javítására. Tovább kell javítani a hátrányos helyzetű munkás- és parasztszármazású tanulók oktatást körülményeit Az 1971. évi költségvetés tudományos kutatásra 8 szá zalékkal nagyobb összege' irányoz elő. mint a megelőző évben. Ezzel is jobb feltételeket kívánunk teremteni a tudománypolitikai irányelvek gyakorlati megvalósításához. A társadalmi közős szükségletek jobb kielégítését — a költségvetésben, biztosított nem jelentéktelen fejlesztéseken túl — a rendel kezesre álló anyagi eszközök hatékonyabb felhasználása útján Is elő kerti mozdítaná. Valamennyi területen ás mindannyiunknak törökoúrvüBik kell a gazdaságosabb szervezési módszerek alkalmazásúira. A bérnövelés alapja a hatékonyság Az 1971. évi állami költség- vetés új vonása a tanácsok részére átengedett bevételek körének bővítése és az állami támogatás öt évre történő meghatározása, ami összhangban vara a szocialista államrendszer fejlesztésére irányuló szándékainkkal. 1971-től a tanácsok bevételét képezi válarneiihyi vállalat il 1 ettnényadója, és a vállalatok aSzkOZIekötési járulékának meghatározott hányada is. Uj bevételi forrás a városi és községi hozzájárulás, amely a leggyorsabban növekvő bevételi elem lesz. A tanácsi költségvetési rendszer lehetővé teszi, hogy a tanácsi pénzalapok: a költségvetés és,a fejlesztési alap arányosan alakuljon a terület egész gazdaságának fejlődésével, s egybera segítse az ellátási színvonalban mutatkozó területi aránytalanságok fokoztdos méTséliléséí. Ezért a tanácsok figyelme és érdeklődése heim korlátozható saját intézményeik és vállalataik tevékenységére. A mostantól érvényesülő pénzügyi rendszerben a tanácsok csaknem azonos módon érdekeltek a területükön működő mindenféle Vállalat és szövetkezet munkájának eredményességében és fejlődésében. A gazdasági fejlettségben te a tanácsok feladatainak pénzügyi szükségletében megyénként számottevő eltéréseik vannak, Ezért továbbra is nagy a jelentősége az állami hozzájárulás kiegyenlítő szerepének, annak dacára, hogy az állami támogatós részaránya az átengedett és saját bevételek erős növeiése miatt — a harmadik ötéves terv átlagával szemben — 32 százalékról 12 százalékra csökken. A megyei tanácsokra hárul az a féladat, hogy hasonló/ módon szabályozzak a városok és községek gazdálkodását, teremtsék meg ott is az előbbre tekintő tervezés és a gazdasági önkormányzat lehetőségét, hogy a városok és a községek önállósága növekedjék a lakosság ellátását, jobb életkörülményéit szolgáló döntésekben. A következő öt évre szóié társadalmi-gazdaságpolitikai célkitűzéseket már ez év szeptemberében ismertettük. A gazdasági fejlődés alapvető követelményeként jelöltük meg a társadalmi munka hatékonyságának nagyarányú növelését. Folyamatosan nyilvánosságra hoztuk a január elsejétől érvényes szabályozókat is. A ténylegesen elérhető gyakorlati eredmények most már főként azon múlnak, hogyan dolgozunk, miképpen használjuk ki a lehetőségeket. A gazdasági feladatok sikeres megvalósítását, a munka hatékonyságának növelését és a műszaki fejlődést az állam messzemenően segíti. A bárszabályozás rendszerében kifejezésre jut, hogy a bérszínvonal növelése alapjában csak a termelékenység emelésével, a jövedelmezőség javításával valósítható meg. Az élőmunka vállalati terheinek növekedése az eddiginél takarékosabb létszámgazdálkodásra ösztönöz. Az állami visszatérítésnek szakágazati normatívák alapján való odaítélése és a gazdaságos exportra való ösztönzés más módszerei előmozdítják a műszaki haladás meggyorsítását, a progresszív tevékenységek, ágazatok, vállalatok gyorsabb fejlődését, mert a korszerűbb termékek exportlehetőségéi bővítik és fékezik az elavult, nem gazdaságos cikkek kivitelét. Az új vámtételekben la érvényesülnek a műszaki fejlesztés szempontjai. A fejlesztési tevékenység lényeges javítása megköveteli azt,. hogy javuljon a befektetett eszközök felhasználása, csökkenjen megtérülési ideje. Ezért a hitelpolitikai irányelvek is magasabb követelményeket állítanak a gazdálkodó szervek elé. ílilpM-edvezitiPtiy a Tonlosalib beruházásoknak Ugyanakkor Jelentős hitelkedvezményeket kapnak a népgazdaság számára legfontosabb beruházások. Ilyenek: az építőipar és a hozzá kapcsolódó ipari létesítmények bővítése, a közúti járműgyártás, az alumíniumipar, a számítástechnikai gépek és alkatrészek gyártásának és alkalmazásának fejlesztése, a ruházati ipar rekonstrukciója; továbbá a nagyüzemi szarvas- marha- és sertéstartást szolgáló létesítmények építése. A lakosság jobb ellátását eredményező szolgáltató-javító tevékenység és a hiánycikkek körét szűkítő beruházások ugyancsak kedvező elbírálásra kerülnek. A támogatások rendszere mind következetesebben irányul a gazdasági hatékonyság javítására. Ezzel tudatosan visszaszorítjuk az eredményes gazdálkodás helyett manipulációs úton elérhető jövedelemszerzés lehetőségeit. A vállalatoknak és szövetkezeteknek számolniuk kell azzal, hogy a gazdaságtalan tevékenység jelenlegi támogatási lehetőségei évről évre csökkennek. A feladatok végrehajtásában fontos szerep hárul a vezetőkre. Ők azok, akik a szabályozórendszer által közvetített népgazdasági célokat, a terv gazdaságpolitikai elképzeléseit és a piaci impulzusokat a gazdálkodásban érvényesítik. Mi reális igénynek tekintjük, hogy a gazdasági vezetők minden szinten kezdeményező és magas színvonalú irányító munkát folytassanak. Tanuljanak, vezessenek, neveljenek és szervezzenek: önállóan és alkotó módon dolgozva járuljanak hozzá terveink minél jobb megvalósításához. A termelőmunkával, a gazdálkodással szemben támasztott minőségi követelmények, meggyőződésem szerint, megalapozottak és teljesíthetők. Számítani lehet azonban arra, hogy egyes vállalatok, egyes vezetők a könnyebb megoldást választva kívánnak boldogulni, úgy, hogy nagyobb igényénekéi lépnek fel állami kedvezmények és mentességek iránt, vagy az árak emelésével próbálnak magasabb nyereséget elérni. Azonban tartós és valóságos eredményeket csak a munka minőségének megjavítása hoz. Ez megkívánja, hogy a gazdasági életben szabadabb utat engedjünk a tevékenységek ésszerűbb kombinációjának, a versenynek, a jó kezdeményezéseknek, az önálló felelő* döntéseknek. A modem technológiai eljárások és termelési módszerek szélesebb körű alkalmazása megköveteli a hazai é* a nemzetközi műszaki eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a fejlesztések megvalósítási idejének lerövidítését. Ezért a kormány nagy figyelmet fordít a beruházások gyors kivitelezésére és üzembe helyezésére, a befejezetlen beruházások állományának csökkentésére. Ez különösen az építőiparra hárít nagy feladatokat A hatékony gazdálkodás nagymértékbein függ a változó körülményekhez való gyors és eredményes alkalmazkodástól. gazdaságos termelési profittól és a korszerű munkaszervezettől. Az irányítás minden szintjén ezért intenzívebben kell alkalmazni a szervezés, vezetés és ellenőrzés tudományos módszereit, többek között a számítástechnikát. A korszerű vállalati vezetés előfeltétele a vállalati belső mechanizmus átgondolt rendszerének kialakítása, az üzemi demokrácia kibontakoztatása is. (Folytatás a 3. oldalon) A kiállás egyuarmaila a fogyasztási szolgálja A költségvetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell teremtenünk. Ebbe az irányba kivárnunk lépni a szabályozórendszer január elsején életbe lépő módosításával Is. A társadalmi tiszta jövedelemből a költségvetés az eddigieknél átlagosan 2— 3 százalékpon tál többet von el. Emellett törekedni kell a tartóé megoldásra, a társadalmi tiszta jövedelem gyorsabb növelésére. A szabályozók módosítása kövétkfeztében némileg változnak a jövedelemképződés arányai, a jövedelmek elosztása, a Vállalati érdekel ségi alapok nagysága és megoszlása. A vállalati alapképzés szabályai módosulnak. A fejlesztési alap nyereségből való növelésének lehetősége a gazdálkodószerveknél az első évben, egyszeri alkalommal mérséklődik. A további években a fejlesztési alap ismét erőteljesebben nőhet, mivel jórészt a nyereség alakulásától függ. Kisebb mértékben változik a fejlesz ési alapok, elhelyezkedése a különböző ágazatokhoz tartozó vállalatok között, elsősorban az eszköáigényesebb térti letek javára Mindez a jövőbeni fejlesztési lehetőségek szempontjából népgazdasági érdek. A költségvetés elsősorban a központi nagyberuházásokat és a lakosság ellátását szolgáló infrastrukturális létesítmények megvalósítását finanszírozza. azonban jelentős mértékben — 10 milliárd forinttal — tárnoka ' ja azoknak a beruházásodnak kivitelezését is. nm&- iyekben a vállalatok dönte-
