Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

i rr masyaror«??*« nm december it. fTMytetás M 1. oldalról) Az árváltozások megítélé­sénél figyelembe kell vermi, hogy a lakosság minden aktív kereső rétegénél a jövedel­mek gyorsabban nőnék, mint ■z árak, vagyis a reáljövede­lem és a reálbér is emelke­dik, A jövő évben a lakosság «gy főre jutó reáljövedelme 9,8 ssr-AaaJj&dtaal, valóságos fo­gyasztása pedig 8 százalékkal lesz magasabb, mim 1970-ben, a munkások és alkalmazottak t egy keresőre jutó reálbére 2,5—3 százalékkal nő. A nyugdijak folyamatosan te automatikusan évente 2 szá- zaléikkiaí nőnek, ami vásár­lóértékük megóváséit szol- gátja. Szigorítjuk az árak elleorírzését Az árak bizonyos mozgása a jövőben sem lesz elkerül­hető. Az ár ugyanis a társa­dalmilag szükséges ráfordí­tásokkal összhangban álló költségviszonyokat kifejező kategória, ezért nagy szere­pe van a hatékonyabb gaz­dálkodás feltételeinek meg­teremtésében, a népgazdaság aktuális és távlati egyensú­lyának erősítésében. Az ár­emelkedések nálunk általá­ban a költségek növekedésé­vel vannak összefüggésben. Az indokolatlan áremelé­sek esetén megvizsgáljuk az okokat es intézkedéseket te­szünk. Ilyen összefüggésben — többek között — szigorít­juk és operatívvá tesszük az áruellenőrzést. Mindezen felül tudni kel], hogy az állami költségvetés már 1970-ben is több száz millió forintos ter­het vállalt magára terven fe­lül a viszonylagos árstabili­tás biztosítására. Ilyen jelle­gű beavatkozástól a jövőben Bem zárkózunk el, de társa­dalmi összefogást is várunk az áremelési törekvések fé­kezésében és a pénzügyi ter­hek viselésében, elsősorban a vállalatok részéről. Mérsékel­ni kell az egyes termékek költségeit a gazdálkodás ja­vításával, a termelékenység növelésével és a műszaki színvonal emelésével. Tudomásul kell vennünk azt a tényt is, hogy a nem­zetközi piacokon áremelkedé­si irányzat érvényesül. A külkereskedelem jelentős sze­repe következtében ennek belső árainkra gyakorolt ha­tásaitól csak bizonyos határig zárkózhatunk el, mert külön­ben fékeznénk a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szá­munkra egyébként nagyon előnyös bővítését. A termelői szféra anyag­ellátásában tovább javuió helyzettel számolunk. Az energiahordozók és az építő­anyagok iránti magas igé­nyek következtében azonban az ellátás e két termékcso­portban továbbra is feszült A belföldi fogyasztók ellá­tása azt igényli, hogy a jövő évben a termékforgalmat sza­bályozó intézkedések köre át­menetileg szélesedjen. A 4. ötéves tervidőszak egészében viszont a kötöttségek fokoza­tos feloldására törekszünk. A szór1 a! ista szektor beru­házásainak összege jövőre mintegy 90 milliárd forint, 5—6 százalékkal több lehet ez az évinél, ennyire van anya­gi-műszaki fedezet. Az álla­mi és vállalati forrásokból rendelkezésre álló beruházá­si kereslet viszont ennél va­lamivel nagyobb, ezért az igé­nyeket nem lehet maradék­talanul kielégíteni. A terve­zettet meghaladó, a kínálatot nagymértékben túllépő fize­tőképes kereslet kielégítése még inkább szétaprózná meg­lévő anyagi lehetőségeinket és tovább növelné az amúgy is számottevő befejezetlen be­ruházási állományt, ezért be­ruházási hitelt is csak az előirányzott mértékben nyújt­hatunk. A beruházások összetétele alig változik. A beruházások rendeltetésében azonban szer­kezeti átalakulás mégy vég­be. Az átlagosnál gyorsabban nőnek az építőanyagipar, a könnyűipar, az építőipar fej­lesztését szolgáló beruházások és a lakásépítés A szerkeze­ti változás elsősorban a la­kosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy jelentőségű. Nagyarányú támogatás az építőiparnak A beruházási nehézségek enyhítése végett több intéz­kedést teszünk. Nagyobb anyagi erőkkel támogatjuk az építőipar és az építőanyag­ipar fejlesztését, ösztönözzük a beruházási javak kínálatá­nak bővítését. Módosítottuk a beruházási vásárlóerő szabá­lyozását is. Mindez mérsék­li a beruházási árszínvonal emelkedésének az elmúlt években tapasztalt irányza­tát is. A beruházási tevékenység folytán tovább gyarapszik a nemzeti vagyon. A jövő év­ben 71 200 új lakás épül, eb­ből 27 200 állami erőből. Több nagy beruházás feje­ződik be; működésbe lép a Borsodi Vegyikombinát PVC 2. üzeme; elkészül az évi 2500 lakás kapacitású debre­ceni házépítő kombinát. Az élelmiszeripar tárolási gond­jait enyhíti a dunakeszi és békéscsabai hűtőház üzembe­lépése. A népgazdaság külkereske­delmi egyensúlyának biztosí­tására jövőre erőfeszítések szükségesek. Importkorláto­zó Intézkedéseket nem kez­deményezünk és a nemzet­közi munkamegosztásba való bekapcsolódás formái bővül­nek. Nyersanyag-behozata­lunk állandó növelése vé­gett fejlesztési célú élőszállí­tásokat tervezünk a Szovjet­unióba és ugyanilyen céllal támogatjuk az ipari együtt­működési a fejlődő országok- kdi. A lövő évi népgazdasági terv célja kifejezésre jut­nak az állami költségvetés előirányzataiban is. A költ­ségvetés összesen 193 mil­liárd forintot oszt el. A ki­adások 2 milliárd forinttal meghaladják a bevételeket, az államháztartás tehát defi­cites. A deficites költségveté­si gazdálkodás kialakulása — úgy látszik — nem egy-két éves probléma, ezzel több év­re számolni kell. A gazdaságirányítási re- ferm bevezetése óta a költ­ségvetési gazdálkodás számá­ra az okozott elsősorban ne­hézséget, hogy a korábbi be­ruházási döntésekből szárma­zó állami pénzügyi kötele­zettségek nem voltak olyan mértékben mérsékelhetők, ami teljesen megfelelt volna a vállalatok és az állam kö­zötti jövedelem-felosztás új arányainak. 1968. óta több olyan kedvező gazdasági ten­dencia alakult ki, amelyek harmonikusabb fejlődést eredményeztek. Ezek pénz­ügyi konzekvenciái — más oldalról — költségvetési problémákat Is okoztak. A 3. ö.éves terv éveiben az előző ötéves tervidőszak átlagát meghaladó ütemben nőttok a társadalmi közös fogyasztás költségvetési terhei, gyorsab­ban javult a lakosság egész­ségügyi. szociális és kulturá­lis ellátása. Az 1971. évi állami költ­ségvetés hiányának megíté­léseikor is több aktuális kö­rülményt és tényezőt kell fi­gyelembe venni, mivel ez az év az óléves terv első éve. A tervező szerveikre több ol­dalról Is óriási nyomás ne­hezedett, hogy minél előbb kezdhessék meg egyes fej­lesz' ési programok megvaló­sítását. Az ebből eredő fel­halmozási terhek — páro­sulva nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban azokkal a változásokkal, amelyek a népgazdaság távlati fejlődé­sének lehetőségeit nagymér­tékben növelik. de , most költségvetési többletkiadást okoznak — a tervidőszak egészét tekintve Is igen ma­gasak. A fejlesztés eredmé­nyei azonban csak fokozato­san jelentkeznek majd. Felmerül a kérdés, hogy addig miből fedezzük a hi­ányt? Az állami beruházá­sok egy részét a bankokban elhelyezett tartós megtakarí­tásokból finanszírozzuk. Tud­ni kell azonban, hogy ez az. átcsoportosítás korlátozza a vállalatoknak nyújtható be­ruházási hiteleket megteremteni a kütségreiés egyensúlyát A lakosság adó- és más befizetései a pénzbevételek emelkedésével arányosan nő­nek. Szükségesnek tartjuk, hogy az adóügyi szervek pon osabban állapítsák meg; a ma fiánk ísi parosötc, ' kiske­reskedők és á szabadfoglal­kozásúak adóköteles jövedel­mét, és következetesebben adóztassák a nagyobb sze­mélyi jövedelemmel rendel­kezőiket. Az állami bevétele­ken belül nem jelentős ugyan a lakossági adóbefi­zetés. viszont fontos társa­dalmi kérdés, hogy a sze­mélyi jövedelmek a végzett munkával, annak társadalmi hasznosságával összhangban legyenek. A kiugróan magas jövedelmeket ugyanis — ha kiemelkedően jó munka nél­kül keletkeztek — a mi tár­sadalmunk nem ismeri el. Azonban az adópolitika csak együk eszköze a személyi jö­vedelmek befolyásolásának és alapvető törekvéseinket változatlanul a jövedelempo­litika útján valósítjuk meg. Az állami költségvetés ki­adásainak több, mint egyhar- mada 63,8 milliárd forint a társadalom közös fogyasztásait szolgálja. Ez az összeg 7,4 szá­zalékkal magasabb, minit az előző évi és hozzájárul né­pünk anyagi jólétének és élet­körülményeinek javításához. A társadalmi közös fogyasz­tás 32 százaléka olyan pénz­ben! juttatás, amellyel főként az öregekről és a többgyer­mekes családokról való gon­doskodás valósul meg. A ki­adások többi részét az állam egészségügyi, szociális, kultu­rális és kommunális ellátás formájában nyújtja a lakos­ságnak. Ez év februárjában a párt Központi Bizottsága két fon­tos határozatot hozott; a nők és az ifjúság helyzetéről. A határozatok — a politikai teendők mellett — megjelöl­ték azokat a gazdasági fel­adatokat Is, amelyek n kor­mányzatra, a tanácsi és a gazdasági vezetőkre hárulnak. A nőik gazdasági, szociális helyzetének javítása végett az elmúlt ^vekben több nag’ jelentőségű Intézkedés tör­tént. Bevezettük a gyermek­gondozási segélyt. amelyet 1971-ben 180 000 anya vesz igénybe. Tovább bővítjük a bölcsődei és óvodai hálózatot A központi intézkedéseken túlmenően a nők élet- és munkakörülményeinek javí­nek és megfelelnek a fej­lesztési programok célkitű­zéseinek. Ezen túl azonban újabb támogatású igényeiket nem fogadhatunk él. A vállalati tartalékalapok éven kén i feltöltési kötele­zettsége magasabb lesz, de ugyanakkor a felhasználás lehetőségeit is szélesítjük. Különösen azért, hogy a dol­gozók személyi jövedelme véletlenszerű, átmeneti mér­séklődését saját döntési kö­rükben elháríthassák. Az állami vállalatok, a kisipari és az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek együtt, közel 1G0 rtlilliórd forintot, az előző évinél 18 százalékkal többet fizetnek be a köl fségv"tés- be. A növekedés gyorsabb a termelés és a forgalom bővü­lésének üteménél. Innen származik a költségve'és összbevételeinek több mipt 80 százaléka. A mezőgazda­sági termelőszövetkezetek befizetései 23 százalékkal ha­ladják meg az előző évit. Ez ö^rzhang’K'm von a foülendü- íő tet-mclés folvtart a közös gazdaságok jövedelmeinek növekedésével, a kenyérga­bona adókedvezményének megszűntetésével, a városi- községi ho7,zái árulás beve- zetéséwl. az irvirí ős a Szöl- pál'iatő t.evőkP-nvsá«? bővülé­sével. Az adórendszer job­ban figyelembe veszi a ter- meiő^rrV\r<?dcezétek egymástól eltérő hnlvre^ét. és a v£?a'*tt munkától független különb­ségek kiegyenlítésére tm-ek- sziik. A befizetések emelke­dése ellenére a közös gaz­daságok — a ‘érv szerint — jeleptősen tovább növelhetik a tagok és az alku'rnftzottak iövedrimét. gvarapíthatják a közös vagyont. táeát a vállalatok is elősegít­hetik a munka ésszerűbb mégsza-veziéaével, a bérezés? ben megnyilvánuló hátrá­nyos megkülönböztetés fel­számolásával.;' A kwtskede- lerfl; á'Szolid!tatáitok jobb, a tényleges1 lgénvj«cet kielégítő hálózatának megteremtése és jól megszervezett üzemelteté­se szintén hozzájárul a dol­gozó nők helyzetének meg­könnyítéséhez. Az ifjúságról szóló pártha­tározat feladatunkká tette, hogy a jó munkafeltételeit biztosítása mellett az eddigi­nél nagyobb gondot fordít­sunk az ifjúság művelődési, szórakozási, sportolási lehe­tőségeinek javítására. A közművelődés — a rádió és a televízió, valamint a sport támogatása a következő évben is tovább növekszik és mintegy 14 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. En­nek jelentős rcsze az ifjúság érdekeit szolgálja. Az állami költségvetés 1071-ben 10 millió forintot biztosít a határozat alapján létesített ifjúságpolitikai alap számára. Javasoljuk a ta­nácsoknak, a vállalatoknak, a szövetkezeteiknek, lehető­ségeik szerint támogassák ezeket a célokat és alapokat az ifjúság helyileg jelentkező Igényelnek minél jobb kielé­gítése végett. Az általános műveltség to­vábbi növelésében meghatá­rozó szerepe vati a közokta­tásnak. Az alsó és a középfo­kú oktatási hálózat fejleszté­sére a költségvetés 1071-ben 430 millió forinttal többet irányoz elő mint az előző évben. A tanácsok többletbe­vételeikből 1976-ben közel 90 millió forinttal növelték oktatási Intézményeik költ­ségvetését. Remélhetőleg 1071-ben is segíteni fogják a gyorsabb fejlődést. Szeretném a tanácsok fi­gyelmét külön is felhívni ar­ra, hogy a költségvetési elő­irányzatok végleges jóváha­gyása során fordítsanak nagv flgyelmet az oktatási intézmé­nyek elsősorban az általános iskolák anyagi ellátottságá­nak tovább javítására. To­vább kell javítani a hátrányos helyzetű munkás- és paraszt­származású tanulók oktatást körülményeit Az 1971. évi költségvetés tudományos kutatásra 8 szá zalékkal nagyobb összege' irányoz elő. mint a megelőző évben. Ezzel is jobb feltétele­ket kívánunk teremteni a tu­dománypolitikai irányelvek gyakorlati megvalósításához. A társadalmi közős szük­ségletek jobb kielégítését — a költségvetésben, biztosított nem jelentéktelen fejlesztése­ken túl — a rendel kezesre álló anyagi eszközök haté­konyabb felhasználása útján Is elő kerti mozdítaná. Vala­mennyi területen ás mind­annyiunknak törökoúrvüBik kell a gazdaságosabb szerve­zési módszerek alkalmazásúi­ra. A bérnövelés alapja a hatékonyság Az 1971. évi állami költség- vetés új vonása a tanácsok részére átengedett bevételek körének bővítése és az állami támogatás öt évre történő meghatározása, ami összhang­ban vara a szocialista állam­rendszer fejlesztésére irá­nyuló szándékainkkal. 1971-től a tanácsok bevéte­lét képezi válarneiihyi válla­lat il 1 ettnényadója, és a vál­lalatok aSzkOZIekötési járulé­kának meghatározott hányada is. Uj bevételi forrás a városi és községi hozzájárulás, amely a leggyorsabban nö­vekvő bevételi elem lesz. A tanácsi költségvetési rend­szer lehetővé teszi, hogy a tanácsi pénzalapok: a költ­ségvetés és,a fejlesztési alap arányosan alakuljon a terü­let egész gazdaságának fejlő­désével, s egybera segítse az ellátási színvonalban mutat­kozó területi aránytalanságok fokoztdos méTséliléséí. Ezért a tanácsok figyelme és érdek­lődése heim korlátozható saját intézményeik és vállalataik tevékenységére. A mostantól érvényesülő pénzügyi rend­szerben a tanácsok csaknem azonos módon érdekeltek a területükön működő minden­féle Vállalat és szövetkezet munkájának eredményességé­ben és fejlődésében. A gazdasági fejlettségben te a tanácsok feladatainak pénz­ügyi szükségletében megyén­ként számottevő eltéréseik vannak, Ezért továbbra is nagy a jelentősége az állami hozzájá­rulás kiegyenlítő szerepének, annak dacára, hogy az álla­mi támogatós részaránya az átengedett és saját bevételek erős növeiése miatt — a har­madik ötéves terv átlagával szemben — 32 százalékról 12 százalékra csökken. A megyei tanácsokra hárul az a féladat, hogy hasonló/ módon szabá­lyozzak a városok és községek gazdálkodását, teremtsék meg ott is az előbbre tekintő ter­vezés és a gazdasági önkor­mányzat lehetőségét, hogy a városok és a községek önálló­sága növekedjék a lakosság el­látását, jobb életkörülményé­it szolgáló döntésekben. A következő öt évre szóié társadalmi-gazdaságpolitikai célkitűzéseket már ez év szeptemberében ismertettük. A gazdasági fejlődés alapve­tő követelményeként jelöl­tük meg a társadalmi munka hatékonyságának nagyarányú növelését. Folyamatosan nyil­vánosságra hoztuk a január elsejétől érvényes szabályozó­kat is. A ténylegesen elérhető gyakorlati eredmények most már főként azon múlnak, ho­gyan dolgozunk, miképpen használjuk ki a lehetősége­ket. A gazdasági feladatok sike­res megvalósítását, a munka hatékonyságának növelését és a műszaki fejlődést az állam messzemenően segíti. A bárszabályozás rendszeré­ben kifejezésre jut, hogy a bérszínvonal növelése alap­jában csak a termelékenység emelésével, a jövedelmezőség javításával valósítható meg. Az élőmunka vállalati terhei­nek növekedése az eddiginél takarékosabb létszámgazdál­kodásra ösztönöz. Az állami visszatérítésnek szakágazati normatívák alapján való oda­ítélése és a gazdaságos export­ra való ösztönzés más mód­szerei előmozdítják a műszaki haladás meggyorsítását, a progresszív tevékenységek, ágazatok, vállalatok gyorsabb fejlődését, mert a korszerűbb termékek exportlehetőségéi bővítik és fékezik az elavult, nem gazdaságos cikkek kivi­telét. Az új vámtételekben la érvényesülnek a műszaki fej­lesztés szempontjai. A fejlesztési tevékenység lé­nyeges javítása megköveteli azt,. hogy javuljon a befekte­tett eszközök felhasználása, csökkenjen megtérülési ide­je. Ezért a hitelpolitikai irányelvek is magasabb köve­telményeket állítanak a gaz­dálkodó szervek elé. ílilpM-edvezitiPtiy a Tonlosalib beruházásoknak Ugyanakkor Jelentős hi­telkedvezményeket kapnak a népgazdaság számára legfon­tosabb beruházások. Ilyenek: az építőipar és a hozzá kap­csolódó ipari létesítmények bővítése, a közúti járműgyár­tás, az alumíniumipar, a szá­mítástechnikai gépek és al­katrészek gyártásának és al­kalmazásának fejlesztése, a ruházati ipar rekonstrukciója; továbbá a nagyüzemi szarvas- marha- és sertéstartást szol­gáló létesítmények építése. A lakosság jobb ellátását ered­ményező szolgáltató-javító te­vékenység és a hiánycikkek körét szűkítő beruházások ugyancsak kedvező elbírálás­ra kerülnek. A támogatások rendszere mind következetesebben irá­nyul a gazdasági hatékonyság javítására. Ezzel tudatosan visszaszorítjuk az eredményes gazdálkodás helyett manipu­lációs úton elérhető jövede­lemszerzés lehetőségeit. A vállalatoknak és szövetkeze­teknek számolniuk kell azzal, hogy a gazdaságtalan tevé­kenység jelenlegi támogatási lehetőségei évről évre csök­kennek. A feladatok végrehajtásá­ban fontos szerep hárul a ve­zetőkre. Ők azok, akik a sza­bályozórendszer által közve­tített népgazdasági célokat, a terv gazdaságpolitikai el­képzeléseit és a piaci impul­zusokat a gazdálkodásban ér­vényesítik. Mi reális igénynek tekintjük, hogy a gazdasági vezetők minden szinten kez­deményező és magas színvo­nalú irányító munkát folytas­sanak. Tanuljanak, vezesse­nek, neveljenek és szervezze­nek: önállóan és alkotó mó­don dolgozva járuljanak hoz­zá terveink minél jobb meg­valósításához. A termelőmunkával, a gaz­dálkodással szemben támasz­tott minőségi követelmények, meggyőződésem szerint, meg­alapozottak és teljesíthetők. Számítani lehet azonban arra, hogy egyes vállalatok, egyes vezetők a könnyebb megoldást választva kívánnak boldogul­ni, úgy, hogy nagyobb igé­nyénekéi lépnek fel állami kedvezmények és mentessé­gek iránt, vagy az árak eme­lésével próbálnak magasabb nyereséget elérni. Azonban tartós és valóságos eredmé­nyeket csak a munka minősé­gének megjavítása hoz. Ez megkívánja, hogy a gazdasági életben szabadabb utat enged­jünk a tevékenységek éssze­rűbb kombinációjának, a versenynek, a jó kezdeménye­zéseknek, az önálló felelő* döntéseknek. A modem technológiai el­járások és termelési módsze­rek szélesebb körű alkalma­zása megköveteli a hazai é* a nemzetközi műszaki ered­mények minél gyorsabb gya­korlati alkalmazását, a fej­lesztések megvalósítási ide­jének lerövidítését. Ezért a kormány nagy figyelmet for­dít a beruházások gyors kivi­telezésére és üzembe helyezé­sére, a befejezetlen beruházá­sok állományának csökkenté­sére. Ez különösen az építő­iparra hárít nagy feladatokat A hatékony gazdálkodás nagymértékbein függ a vál­tozó körülményekhez való gyors és eredményes alkal­mazkodástól. gazdaságos ter­melési profittól és a korszerű munkaszervezettől. Az irá­nyítás minden szintjén ezért intenzívebben kell alkalmazni a szervezés, vezetés és ellen­őrzés tudományos módszereit, többek között a számítás­technikát. A korszerű vállalati vezetés előfeltétele a vállalati belső mechanizmus átgondolt rend­szerének kialakítása, az üze­mi demokrácia kibontakoz­tatása is. (Folytatás a 3. oldalon) A kiállás egyuarmaila a fogyasztási szolgálja A költségvetés egyensúlyát néhány év alatt fokozatosan meg kell teremtenünk. Ebbe az irányba kivárnunk lépni a szabályozórendszer január elsején életbe lépő módosítá­sával Is. A társadalmi tiszta jövedelemből a költségvetés az eddigieknél átlagosan 2— 3 százalékpon tál többet von el. Emellett törekedni kell a tartóé megoldásra, a társa­dalmi tiszta jövedelem gyor­sabb növelésére. A szabályozók módosítása kövétkfeztében némileg vál­toznak a jövedelemképződés arányai, a jövedelmek el­osztása, a Vállalati érdekel ségi alapok nagysága és megoszlása. A vállalati alap­képzés szabályai módosul­nak. A fejlesztési alap nye­reségből való növelésének lehetősége a gazdálkodószer­veknél az első évben, egy­szeri alkalommal mérsék­lődik. A további években a fejlesztési alap ismét erőtel­jesebben nőhet, mivel jó­részt a nyereség alakulásá­tól függ. Kisebb mértékben változik a fejlesz ési alapok, elhelyezkedése a különböző ágazatokhoz tartozó vállala­tok között, elsősorban az eszköáigényesebb térti letek javára Mindez a jövőbeni fejlesztési lehetőségek szem­pontjából népgazdasági ér­dek. A költségvetés elsősor­ban a központi nagyberuhá­zásokat és a lakosság ellátá­sát szolgáló infrastrukturális létesítmények megvalósítá­sát finanszírozza. azonban jelentős mértékben — 10 milliárd forinttal — tárno­ka ' ja azoknak a beruházá­sodnak kivitelezését is. nm&- iyekben a vállalatok dönte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom