Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

BVFOLT AM. 2*7. SZÁM ARA: 80 FILLER iám. december i», szombat lAPTTNK TARTALWABflK» W. o"idaJ) CS. oldal) Levél nyomán üdülőhely lehet Tiszadob Megyénk kézilabdasportja (11. oldal) A lottó e-heti nyerőszámai (12. oldal) Az OFSzággy illés elfogadta az 1971. évi állami költségvetést •ii*' Törvény a tanácsok ötéves pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról Pénteken tartotta ez évi utolsó ülésszakát az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Benke Valéria, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta el­hunyt Szabó Pál és Szilágyi Sándor képviselőkről, hangoz­tatta, hogy Szabó Pál négyévtizedes irodalmi és közéleti te­vékenysége elválaszthatatlanul összefonódott a magyar pa­rasztság felemelkedéséért vívott küzdelemmel. 1945 óta meg­szakítás nélkül tagja volt a parlamentnek. Szilágyi Sándor már kora ifjúságában megismerte a dol­gozó ember küzdelmes, nehéz életét. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetében állhatatosan dolgozott a magyar munkás­mozgalomért, népünk felemelkedéséért. Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az el­hunyt képviselők emlékének; az országgyűlés jegyzőkönyv­ben is megörökítette emléküket. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendeletéiről szóló Jelentését — az al­kotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízá­sából Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette az 1971. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1971—75. évi pénz­ügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvényja­vaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás végett meg­kapták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy egy képviselő nyújtott be interpellációt, ennek tárgyát ár. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. Az 1971. évi állami költségvetésrfl és a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési sza­bályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása; Z. Interpelláció. Az elfogadott napirend szerint ezután megkezdődött az 1971. évi állami költségvetésről és a tanács«* 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot Vályi Pét«1 pénzügyminiszter terjesztette elő. rolók, a felhalmozásé pedig 25 százalék, tehát a megelőző éviihez képest nem változik. Az 1970. évi jelentős ered­mények után 1971-ben to­vább javul a fogyasztói piac helyzete. Erre változatlanul megkülönböztetett figyelmet fordítunk. Ehhez szükség van arra, hogy az árualapok nö­velésével összhangban sza­bályozzuk a jövedelem ki­áramlását A fizetőképes ke­reslet továbbra is gyorsan, bár az előző évinél valami­vel mérsékeltebben nő. A lakosság összes pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A szocialista szektorban — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek nélkül — a foglal­koztatottság mintegy 2 száza­lékkal bővül, a nominal át­lagkeresetek pedig 4 száza­lékkal lesznek nagyobbak. Kiegyensúlyozott ellátás várható Vályi Péter pénzügyminiszter expozéja Tisztelt országgyűlés! A* 1971 évi állami költség­vetésről szóló törvényjavas­latot olyan időszakban ter­jesztjük elő, amikor — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának irány- mutatása alapján — a 4. öt­éves terv új feladatainak megvalósítására készülünk. Ehhez az 1970. évi gazdál­kodás eredményei jó kiindu­lóalapot nyújtanak. A most végződő tervidőszakra kitű­zött célokat sikerült teljesí­tenünk, s emellett az ötéves terv végére a népgazdaság fejlődésében több új kedvező vonás bontakozott ki. Az ipa­ri termelés növekedési üteme meggyorsult, a nemzeti jöve­delemhez való hozzájárulása a tervezettnél nagyobb. A társadalmi munka hatékony­ságának javulásában ered­mények mutatkoztak. Az iparban a munka termelé­kenysége. az 1969. évi stag­nálás után, az előirányzott­nál jobban nőtt, mivel lassult a létszám növekedése. A fo­gyasztói piac egyensúlya erősödött, kedvezőbb az áru­ellátás az ipar és a keres­kedelem jobb munkája, a belföldi termelésből és a be­hozatalból származó áruután­pótlás fokozódása következté­ben. Nemzetközi versenyké­pességünk sok területen ja­vuló, ezt bizonyítja az ex­port dinamikus bővülése. A népgazdaság 1970. évi feilődésében azonban kedve­zőtlen jelenségek is mutat­koztak. Ezek nagyrészt a rendkívüli természeti körül­ményekre vezethetők vissza, fékezték nőveke­amelyek dést. A késői kitavaszodás, a ta­vaszi árvíz és a belvíz, majd a nyári szárazság miatt a mezőgazdasági termelés nem érte el az előző évit. Az ár­víz elleni védekezés és a ká­rok helyreállítása más nép- gazdasági ágakban is kiesé­seket és többletköltségeket okozott. Mindezt a gazdál­kodás hatékonyságának álta­lános javulásából származó eredmények eddig még nem tudták teljesen ellensúlyoz­ni. A nemzeti jövedelem ezért a tervezettnél és az előző évinél is kisebb ütemben nőtt. A károk és a kiesések ellenére nem tartottuk szük­ségesnek, hogy változtassunk a fogyasztás és a felhalmozás tervezett egyenletes növeke­dési ütemén. A belföldi fel- használás tervezett növeke­dése ilyen körülmények kö­zött behozatali többlet révén valósult meg. Hasonló tényezők határoz­ták meg az állami költségve­tés bevételeinek és kiadásai­nak alakulását is. A folyó évben a költségvetési gazdál­kodás előreláthatólag a ter­vezettnél nagyobb, 3,5 mil­liárd forint körüli hiánnyal zárul. A hiány kialakulásá­ban jelentős szerepe volt a kedvezőtlen természeti kö­rülmények miatti jövedelem­kiesésnek. Az állam a termé­szeti csapások következmé­nyeit nagy részben magára vállalta, nem engedte, hogy azok a közvetlenül nem súj­tott lakosságot is érintsék. időszak első éve. A jövő év gazdálkodása ennek megfe­lelően mindenekelőtt az or­szággyűlés szeptemberi ülés­szakán elfogadott ötéves nép­gazdasági terv céljainak el-' érését szolgálja. Az 1971. évi népgazdasági terv a gazdasági növekedés ütemének fokozódását irá­nyozza elő. A nemzeti jöve­delem 7 százalékkal, az 1970 évinél többel gyarapszik. Az ipar termelése 6 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása pedig 7 száza­lékkal nő. A mezőgazdaság­ban — az ez évi visszaesés után — megvannak a ter­melés gyorsabb növelésének feltételei, a termelés értéke az 1969. évi magasabb szín­vonalat is 2—3 százalékkal meghaladhatja. A külkeres­kedelmi forgalom az 1970. évinél valószínűleg mérsékel­tebben, de ugyanakkor ki- egyensúlyozottabban fejlődik majd, külkereskedelmi mér­legünk tehát kedvezőbb lesz az ez évinél. A belföldi fel- használás ezért 1971-ben lassúbb ütemben nőhet miint a nemzeti jövedelem. A bel­földi felhasználásom belül a fogyasztás részaránya 75 szá­A termelés erőteljesebb növekedése, a gazdálkodás hatékonyságának a számí­tottnál nagyobb javítása és ezzel összefüggésben a vál­lalati és szövetkezeti jöve­delmek kedvező alakulása módot adhat az átlagbérek ezt meghaladó növelésére is. A parasztság pénzbevételei a bérből és a fizetésből élőké­vel arányosain növekednek. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok közös gazda­ságból származó jövedelmei az átlagosnál gyorsabban bő­vülnek. A kiskereskedelmi áruérté­kesítés közel 10 százalékkal nő élelmiszerekből — az idei gyengébb terméseredmé­nyek ellenére — kiegyensú­lyozott ellátási helyzet várha­tó. Az állattenyésztés jövedel- f mezőségének javítására ho­zott intézkedések eredmé­nyeként is az 1970-ben meg­indult kedvező folyamat foly­tatódik. Különösen a sertés- és a barom fitermelés fokozó­dik, ami az ellátásban Is érezteti majd kedvező hatá­Áz elmúlt esztendő sikeres volt Mindez mit sem von le az élért eredmények értékéből. A nehézségekkel eredménye­sen megbirkóztunk. Az el­múlt esztendő gazdaságilag sikeres volt. Ebben nagy ré­sze volt a X. kongresszus tiszteletére indított lelkes és az eddigieknél jobban szer­vezett, céltudatosabb munka­versenynek. Az árvíz által okozott károk helyreállítását pedig meggyorsította, telje­sebbé tette az a társadalmi összefogás és anyagi segítség, amelyet a lakosság, a válla­latok, a szövetkezetek és a költségvetési intézmények ön­ként vállaltak. A jövő év a 4. ötéves terv­Tanácskozik az országgyűlés. sát. Ruházati cikkeikből a kí­nálat összetételének és vá­lasztékának további javításá­ra biztosítottak a feltételek. Egyéb iparcikkékből általá­ban kielégítő lesz az ellátás; de néhány termékből — így építőanyagokból és személy­gépkocsikból — a kínálat át­lagosnál gyorsabb növelésa sem elegendő az igények tel­jes kielégítésére. A fogyasztá­si cikk-import 1971-ben is nö­vekszik. A belkereskedelem készle­tei 1970-ben jelentősen nőt­tek. A készletgyarapodás várható nagysága 3—4 milli­árd forint; ezenbelül a ru­házati készletek változása * legszámottevőbb. Változatla­nul arra törekszünk, hogy a belföldi termelés elsősorban a kereslet kielégítését és ne a készletek felhalmozódását szolgálja. A keresett áru­cikkekben szükséges készlet- feltől tést — azonban helyes­nek tartjuk és ennék pénz­ügyi feltételeit biztosítjuk. A lakossági fogyasztás szer­kezetében — a korábbi évek nagyjából változatlan ará­nyaival szemben — jelentő« módosulás következett be; csökkent az élelmiszerek és nőtt az iparcikkek beszerzé­sére fordított kiadásók ará­nya. Ennek folytatódásával 1971-ben is számolunk. A magasabb értékű, jobb minő­ségű áruk keresletének foko­zódása révén korszerűbb fo­gyasztási szerkezet alakul ki. Az egy évvel ezelőtti ülés­szak költségvetési vitáját is figyelembe véve, intézkedé­seket tettünk olcsó tömegfo­gyasztási cikkek termelésének és forgalmazásának bővítésé­re, ami mérsékelte az árszint emelkedését. A növekvő fo­gyasztási cikk-import adóter­heit is csökkentettük és ezt az árakban is érvényesítet­tük. Hasonló hatása volt az egyes árucsoportok kereske­delmi haszonkulcsa korláto­zásának is. A fogyasztói árszínvonal 1971- ben is valamelyest nö­vekszik. Ennek egy része azonban a lakbéremelés ha­tása, az emelést a lakosság számára lakbérhozzáiárulás formájában teljes egészében megtérítjük. A lakbéremelés terheit az aktív keresőknek a későbbi jövedelemnöveke­déssel arányosan, azzal össze­kapcsolva kell majd fokoza­tosan magukra vállalmiok 1972- től kezdődően, úgy, hogy jó néhány évig még az állam tehervállalása lesz túlsúlyban. (Folytatás a 2. oldalon) VnXe PR01ETÁRIAI, EGYES Öli ETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom