Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

SSW. novemßef St

«ELET-MAGYARORSZAa

1 <Mé

Idős emberek — falun

A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően nem kis problémát jelenített a . közös munkákban már számba nem jöhető falusi öregeik gondjának-bajának vállalása. Kezdettől fogva jogszabály biztosította részükre is a rendszeres föld járadékot, a háztáji területek Az állam pedig, függetlenül attól, hogy ezek az emberek azelőtt egy fillér önbiztosítást nem fizettek, vállalta rendszeres havi pénzsegélyezésüket, a járadékot.

Mindjobban beigazolódott: mindez kevés azoknak az idős embereknek, akik életük erejét hosszú időn át a munkának szentelték, s majd a szövetkezeti gazdálkodás .rendelkezésére 'dták földjüket. Ám egy ideig a szövetkezeti gazdaságoknak is voltak kezdeti nehézségeik, a tanácsok pedig kevés önálló- tággal, intézkedési körrel rendelkeztek. így erről az oL dalról sem sokait lehetett tenni.

De már sok tekintetben változás következett be. Jelen tősen megnövekedett a helyi hatalmi szerveik, a tanácsok jogköre, önállósága. A tsz-ek többsége is megerősödött. szilárd gazdasági bázist teremtett.'

Mindjobban elterjedt gyakorlat, az idős tsz-tagok részére nyugodt napokat teremteni. Tanácsok adnak épületeket az öregeik klubjainak. Kényelmes bútorokat

szereznek be, nem hiányzik: a rádió, televízió, a sokfajta újság és a képeslap sem. Ahol már idáig jutottak — s ez nem is kevés a megyében —, kellemes napokat töltenek az idős tsz-tagok. Dél. ben változatos ebédekkel látják el óikét — a konyhai szükségleteket általában a tsz-ék adják folyamatosan.

Évek óta terjedő szokás, hogy a közös gazdaságok külön is segítik juttatásokkal munkából! kiöregedett tagjaikat. Télen házhoz szállítják az irtásokból kikerülő tüzelőt, szalmát, takarmányt adnak a háztáji jószág tartására. A háztáji föld művelésével kapcsolatos költségekkel sem terhelik meg a munka- képtelen öregeket. Díjtalanul adják a műtrágyát, a vetőmagot is.

A kállósemjéni tsz-ben az év egyes időszakaiban néhány száz forintot adnak az arra legjobban rászorult öreg tagoknak ajándékképpen. Hód ászon, a Béke Tsz ez év januárjától vezette be: a

havi állami járadékot és az 500 forinton aluli nyugdíjat minden hónap ötödikéig 150—200 forinttal egészíti ki a tsz saját pénztárából. Ez a helyi intézkedés rendszeresen 87 öreg tsz-tagot érint

A veresei! oi Szabadság Tsz most szervezi az arra rászorult öregek segítésének új módszerét. Lényege, hogy a

közős használatban hagyott minden hold háztáji után évi 4200 forint tiszta pénzt fizet a háztáji földet átengedő idős tagoknak. S ez az

összeg már mindenféle levonástól mentes, ügyeimen kívül hagyva a holdan/kéntd mindennemű termelés-ráfordítási költséget. Az idős tsz- tag teljes mértékben érvényesítheti azt az igényét, hogy a 4200 forintot milyen bontásban kívánja1 igénybe venni: havonta, negyed-, félévenként, vagy éppen egy összegben. Az idős tag saját elhatározásából dönti el, hogy szükségének megfelelően — a háztáji járandóság fejében •— milyen és menynyi kukoricát, burgonyát

óhajt vásárolni a közösből. (Ebben is méltányos árra számíthat.)

Ezzel a módszerrel az idős tagolt megszabadulnák a háztáji föld minden gondjától. A tsz vezetői keresik fel az idős tagokat és beszélgetnek el az új módszer adta lehetőségekről. Tekintve, hogy a kölcsönösség és a demokratizmus alapján áll ez a kezdeményezés, minden bizonnyal megtalálja a maga híveit

És ezért — mint minden

olyan helyi kezdeményezést

módszert,, amely tovább köny- nyfti az idős tsz-tagok helyzetét — csak üdvözölni lehet.

Asztalos Bálint

»Kérjük az energiát

vasárnapra is •••

Guniigyári ifjúmunkások helytállása a kongresszusi versenyben

Ünnep után hétköznapok

A városiasodás gondjai Kisvárdán

A havasid várossóinyilvání- tas. Kisvárda nagy ünnepe u lan alaposan megsokasodtak a tanács tennivalói. A hivatalos aktus után a várossá tévés sok gyakorlati kérdését kell megoldani, merőben új helyzetet teremtve.

Közmű, bolthálózat kommunális ellátás, városkép — ezek a főbb témák, amelyben naponta történik valami új. A víz- és csatornamű ügye „egyenesben van", a tervek, összegek nagyreszt rendelkezésre állnak, áz építés egyes reszelt már végzk, Két-há- rom év múlva már teljes üzemet terveznek.

Ne a régit

javítsák

A bolthálózattal azonban mar sokkal több a gond. A regi, szűk, a mai igenyeltnek nem megfelelő hálózat az örökség. A városközpontban új nem is épült. Csak tervek voltak, de azok megvalósítása évről évre, húzódott. Amit az üzemeltető ÁFÉSZ és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat megvalósítana: némi rekonstrukció, a meglévő boltok javítása.

A tanács azonban az idén új lépésre szanta el magát: nem járul hozzá a meglévő üzletek toldozgatásóhoz. A varosban új lakótelepek épülnek, nagy erőfeszítéseket tesznek a városias összkép kialakításáért. Uj áruházakra, szakosított üzletekre, a korszerű kereskedelmi igényeket kielégítő beruházásokra van szükség a városban.

Várható, hogy az ilyen radikális lépés sok gondot vet majd fel, hiszen nehezen képzelhető el, hogy ott, ahol évtizedekig nem sikerült áruházát építeni, most egyszerre könnyen megoldódik. A város tanácsa sem erre számit, ötéves kereskedelemfejlesztési terve mégis új áruházai? • sorara épül. Addig is maga a tanács tesz lépéseket: az új lakótelepen a nagyobb házak földszintjére mindenütt üzleteket építenek. Az átadás után, az eddigiektől eltérően — eladják, s nem minimális összegért bérbe. Olyan kereskedelmi vállalatoknak, vagy szövetkezeteknek, amelyek a legjobb feltételeket ígérik. A befektetés tehát megtérül, sa vételárért ismét üzleteket építenek. Újakat, ahol már korszerű kereskedekni módszereket honosíthatnak meg, s a dolgozók megfelelő szociális ellátásban részesülhetnek.

Versenytárgyalással?

A tanács felkészült versenytárgyalásokra is, hiszen a kereskedelmi és vendéglátásban csal? nagy változások árán .érhetnek el eredményt. A tanácsnál? megfelelő összegek állnak rendelkezésére — nem kívánják ingyen az építkezéseket, bármilyen cég is vállalkozik rá. De saját millióikat csak olyun beruházásokhoz adjak támogatásként, amely megvalósulása után az eUátás és a városiasodás nagyobb követelményednek is eleget tesz.

A kommunális ellátásban is szorít a cipő. Nem működik a művelődési ház, kevés az óvodai, bölcsődei hely, a kulturális élet kialakításáért is nagyon sokat kell tenni. Sokat segíthet törekvéseik megvalósításában a Kisvárdá- ra települő több gyár.

A százliektáros ipartetiile- tan új üzemek épülnek, amelyek közül csak a Villamossal - getalő és Műanyaggyár 600 dolgozót — köztük mintegy 450 nőt — foglalkoztat, de az öntödei vállalat új üzemrészében is újabb 300 dolgozó kap munkaalkalmat. Ezek, s a további üzérnek meghatározóak lesznek a város további fejlődésében.

A vállalatok és a tanács újszerű kapcsolatára mutat az is, hogy az üzemek — a kötelező összegeken túl is — tevékenyen részt vesznek a városiéj lesztósben. Példaként említhető a most Kisvárdára települő műanyaggyár: még nem kezdték meg a termelést, de a következő évre már hatszázezer forintos támogatást utalnak át a tanács számlájára, hogy azt a város kulturális, egészségügyi és szociálpolitikai feladatainak megvalósítására fordítsa. Maga a vállalat 880 ezer forintot költ ilyen célra, már a termelés első esztendejében.

Előírás helyett gazdálkodás

Hasonló kapcsolatot kíván kialakítani a tanács más vállalatokkal, szövetkezetekkel is

Az együttműködés jtlapja: a tanácsnak gazdálkodnia kell az erőforrásokkal is, a maga és a közös javara befolyásolni mindazokat a beruházásokat, amelyek a városban lesznek.

Erre utal például az új szolgáltatóház építésének gondolata is: a tanács olyan mértékben ad támogatásit a különböző szövetkezeteknek, amilyen mértékben azok részt kívánnak venni a szol-« gá! látások körének terjesztésében. Ez a törekvés is természetes, hiszen nyilvánvalóan kevesebb támogatást érdemel a tanácstól a csal? exportra dolgozó szövetkezet, mint az, amelyik naponta tevőlegesen részt vesz a város lakosságának szükséges szolgáltatási tevékenységében.

Újszerű gondok, megnövekedett feladatok jellemzik jelenleg az új város tanácsának munkáját. A mostani befektetések és a következetes végrehajtás azonban jó fejlődést, valóban városiasodást ígér. amelyért érdemes az alapozás időszakában naponta megküzdeni.

Marik Sándor

Ritka eset, hogy egy

KISZ-titkár operatívan beavatkozik a termelési». Holló László, a Nyíregyházi

Palma Gumigyár -ifjúsági titkára —■ mi tagadás, dühében — ehhez a lépéshez folyamodott nemrég.

A történet előzményéhez tartozik, hogy a gumigyári

munkások — túlnyomó részük „huszonéves” — még a nyár közepén, vége felé egy sor vállalást tettek a közelgő, X. pártkongresszus tiszteletére. Egyre-másra aliakul- tak meg a szocialista címre pályázó ifjúsági brigádok a PVC-, a kemping-, a kerék- pártömlő- és a többi üzemrészben. Az elhatározások

között mindenütt kiemelt helyen szerepelt a helytállás a termelésban. ,Sőt: a ltemping- üzentbeliek a' népgazdaság) szempontból is jelentős, exportra készülő gyártmányok mennyisége és minőségié felett vállaltak védnökséget —

ami egyszerűbben azt jedenti: elküldenek minden megrendelt darabot határidőre, nem lesz baj az új termékeknél sem, a minőségért pedig ők „tartják a hátukat”.

Rapszódia a szüvetkenöben

Igen. ám. csakhogy a szép elhatározások után szürke hétköznapok jönnek, ■ torlódnak a bosszúságak is. Egyhamar kiderült, hogy a szövetkenő üzemben dőlhet’ el a vállalások teljesítése, mert — többek között — a kempingüzem is onnan kapja a t érmék ei Id 1 ez szükséges félkész anyagot.

A sző retken őben pedig há- borogtak a dolgozók:

— Egyszer megzúdul az anyag, máskor meg a szemünkkel sem látjuk. Hogyan lehet így vállalást teljesíteni ?

Szó ami szó. a rapszodikus anyagellátás valóban veszélyeztette az ad°tr szó valóra váltását. Ezért döntöttek úgy u fiatalok már agusztus végén ebben az üzemrészben, hogy egy szabad szombaton és vasárnap „kongresszusi műszakot” tartanak A röp- gyűlés után íe is gépelték a levelet a gyár gazdasági vezetőinek:

„Úgy határoztunk. hogy hét végén ünnepi műszakot tartunk, ezért kérjük az energiát, vasárnapra is biz• losítanj."

Mert éppen volt anyag, 35- etn. 40-en. álltak munkába a pihenőnapjukon, hogy ne legyen fennakadás a termelésben.

Persze, a szép sikerrel nem lehetett megváltani a világot. Néhány nap múlva megint anyag nélkül maradta!?

és a brigádvezető, Dandár Istvánná újra csak méltatlankodott a É-lSZ-titkámál: „Anyag nincs, ez nem a mi hibánk, de a vállalás teljesítésének elmaradásáért nekünk kell majd szégyenkeznünk.”

Egy levél Szegedre

.1

*

Amikor már Holló Lászlónak is elfogyott a türelme, levelet írt az anyagot szállító Szegedi Len- és Kender- fonó Vailalat KlSZ-blzottsá- gához, amelyben közölte, hogy dugába dől a gumigyári fiatalok elhatározása, hanem küldik mielőbb az anyagot. Nem titkolja, hogy annál a résznél' egy kicsit erélyesebb stílust használt, amikor jelezte: ez az ügy itt Nyíregyházán nemcsak termelési, hanem politikai kérdés is.

— Épp a napokban szóltak a szövetkenőből minden rendben, majdnem másM ezer méter anyagot kaptak Szegedről, kiváló minőségben !

Október 12-én került sor a gumigyárban a kongressz- szusj vállalások első „menet közbeni” értékelésére. Éltkor vált láthatóvá, mennyit is ér a szőve tkenó és a kemping- üzem fiataljainak igyekezete.

Az előbbiek hatvanezerrel, az utóbbiak 275 ezerrel teljesítették túl a rájuk kiszabott termelési értéltet, Ez a kempingüzem esetében azt jelenti, hogy az előírtnál másfél ezerrel több matracot gyártottak,* aminek a túlnyomó többsége exportra megy, valutát hoz az államnak. November hetedikére nemcsalt köszönő szóval, hanem a jó munkáért járó prémiummal is honorálta a gazdasági vezetés a helytállást. A már említett Dandár- né-brigád tagjai mellett a kempingüzem fiataljainak Bor Jóskának, Tóth Jolánnak, Vidoven Mártának, Szaniszló Erzsébetnek és a tö-bbdelcnels — az igyekezte meghozta tehát az első sikert.

Miért a buzgóság?

Az ünnep, a prémiumosztás után újra munkás hétköznapok jöttek, s a gumigyáriak nem elégednek meg azzal, amit eddig elértek. Az a céljuk, hogy a kmgresz- szusi versenyt tovább folytatlak az esztendő vógiéiü amäkor már a minőség javítására tett ígéretüket is mérhetik, s kitűnik: mit

váltottak valóra a brigádok; mindabból, amit a szocialista cím elnyeréséért ígértek.

Ezek után sokan úgy gondolják : csak azért lelkesed- rtiek ezelk a. fiatalok. meri biztosan jól megfizetik őket. Ha a kellőseteket fék in tjük, azzail bizony aligha di'-se- kednértek a guanigyári ifjú- munkások. Uj gyár.' itt még most alakul sok minden.

— Akkor miért ez a buzz góság?

A mi fiataljaink többsége eddig vagy ingázó, vagy idénymunkás volt. vagy munkahely után futkosott. Itt állandó, biztos murikat találtak, amire építhetnek A jövőben. Ezért tesznek m kötelezőnél is többet — *

gyárért.

Angyal Sándor

A Nyíregyházi Konzervgyárban. 38 brigád vesz részt * szocialista munka versenyben. Képünk: Kovács Anna és Fri- gyik Borbála brigádtagok a karfiol tartósítását végzik.

Hammel József fel^í

A csenge ri küldött

— Mezemé, várják! Mezei_ né. jön-e már? — a rövid beszélgetés alatt legalább háromszor nyitottak ránk hasonló szavakkal. A középkorú asszony sem türelmetlen, sem mérges nem lett, lászott viselkedésén, érezni lehetett szavaiból, hogy közügyekben régen tevékenykedhet már.

Valamikor 1946-ban került kapcsolatba a nőmozgalom. mal Mezei Lászlóné. a csen- geri szegény parasztasszony. Korán férjhez ment, 17 éves korában már asszony volt és még ebben az évben, 1942- ben behívták a férjét katonának, alti csak 1949-ben jött haza a hadifogságból. A mozgalom iránti hajlamot édesapjától is örökölte, aki 1945 óta párttag, de a saját nyomorúsága és tapasztalatai is arra serkentették. hogy a hasonló sorsúakért tevékenykedjen. Dr. Szomjas Lajos államtitkár birtokán dolgoztak a múltban. Heten voltak testvérek, az apa keresete

nem volt élég. így a hat elemi elvégzése után, már 12 éves korában ő is munkába állt.

Korán és nagyon megedzette az élet. 24 éves volt, amikor 1949-ben a férjével elkezdhették új életüket. Férje a Szamos-híd újjáépítésén dolgozott és naint élmunkás 2000 forint jutalmat kapott Bebrics Lajos közlekedés- ügyi minisztertől. Mondhatni, ez lett az induló pépzük. Ebből vásároltak háztáji jószágot. majd feles gyümölcsöst vállaltak és így éldegéltek 1959-ig. Ekkor férjét felvettek vágóhíd- Ó3 hatósági húsboltvezetőnek, azóta is ott dolgozik. Mezeiné pedig 1960- ban tagja lett a csengeti Lenin Termelőszövetkezetnek, ahol jelenleg itatásos borjúnevelő.

Már 1958-tól vezetőségi tagja a nőtanácsnak, de a tsz-be lépése után szaporodott meg igazán a közéleti tevékenysége. Igaz. 1950-t®

már tanácstag, és 1958-tól népi ülnök, majd 1963-tól a tsz pártalapszervezetének vezetőségi tagja, a tsz-nőbizottság vezetője, később tagja az Országos Béketanácsnak, tevékenykedik a termelőszövetkezetek területi szövetségének nőbizottságában, termelőszövetkezeti és fogyasztási szövetkezeti vezetőségi tag. (Úgy hiszem, az illetékesek felülvizsgálhatnák Mezeiné társadalmi munkáját, mivel egészségügyi állapota sem a legjobb. Az árvíz idején és az utána következő nagy munkában kimerült idegileg és kiújult az asztmája is.)

Mégis hogyan győzte eddig mindert? Első helyen a férje megértését, segítségét említi. Ha valahová utaznia kell. még áz útravalót is elkészíti a férje. A lányai már férjhez menteik, csak kettőjükre van otthon gondjuk.

Mi az, amit ezernyi teendője közül leginkább szívén visel?

— Sok apró és nagy panaszát intézem el az asszonyoknak, de legnagyobb ügyem a termedőszövetkezelá asszonyok, lányok jobb foglalkoztatása. Korábban már voltak terveink, de az árvia sok mindent áthúzott. Szoba került egy házi tésztakészítő üzem létesítése, amit termelőszövetkezetünk a helyi fogyasztási szövetkezettel együtt üzemeltetne. Terveztük a termálvíz hajtatóház- bam való felhasználását. Így a kertészeti dolgozók egy részének egész évben lenne munkája és emellett friss zöldséget is termelnének a környék részire. Tanácskoztunk már a háziipari szövetkezettel egy szőnyeggyártó részleg létrehozásáról. Beszélgettünk szabó-varró tanfolyam indításáról és más foglalkoztatási lehetőségekről. Ha nem maradéktalanul is, de ezekből szeretnénk minél többet megvalósítani a következő években.

Ezekkel a gondokkal, gondolatokkal utazik vasárnap a párt X. kongresszusára Mezed Lászlóné küldött.

cs. b;