Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

# «MM ff^TT WT WARTAflrtBWifl 1976 nirvernfiet T. IV. Az államéld, a szocialista demokrácia Az állami, társadalmi és gazdasági szer­vek és az MHSZ-klubok nevelő munkájában erőteljesebben jusson érvényre annak a meg­értetése, hogy szocialista hazánk építésétől a haza védelme elválaszthatatlan feladat A kommunista nevelés során a hazafiság és a proletár nemzetköziség érzésének elmé­lyítésével tovább kell erősíteni a szocialista tábor egységének tudatát a Szovjetunióhoz fűződő barátságot. A IX. kongresszus és a megyei pártérte­kezlet határozatainak végrehajtásaként az állami szervek területén a pártirányítás és el­lenőrzés hatékonysága nőtt. Pártszerveink rendszeresen és sokoldalú­an vizsgáltak, elemezték az állami szervek tevékenységét, munkájuk elvi, politikai kér­déseit. Az állami szervek pártirányítása me­gyénkben megfelel a párt ide vonatkozó elvei­nek; alapvetően az elvi, politikai döntések el­lenőrzésére. a káderpolitikai elvek érvényesí­tésére irányul és a kommunistákon, illetve a pártszervezeteken keresztül történik. A parthatározatok végrehajtásának és a káderpolitikai elvek érvényesítésének ellen­őrzése — számonkérése — a fejlődés ellené­re még nem a követelményeknek megfelelő. A pártszervek erőfeszítése ellenére sem kielégítő egyes hivatali pártszervezetekben a kritikai légkör. Nem folyik következetes elvi harc a hibák, fogyatékosságok ellen. Nem érvényesül mindenütt a kommunista példa- mutatás. Az államigazgatás területén a dolgozók túlnyomó többsége az állam, a nép szolgála­tában becsülettel helytállt. Gondot fordított politikai, szakmai felkészültségének növelésé­re, a lakossággal való kapcsolatának erősíté­sére. Elismerés és köszönet illeti a Hazafias Népfrontot, azt a sok ezer állampolgárt, ta­nácstagot, népi ülnököt, önkéntes rendőrt és tűzoltót, honvédelmi és pártaktívát — akik önkéntes alapon, a szocialista demokráciát megvalósítva rendszeresen segítették, segítik az állami szerveket feladataik ellátásában. Az állami szervekben dolgozó vezetőkegy része a káderpolitikai elvek érvényesítésével, különösen a tervszerű káderutánpótlás felté­teleinek biztosításával, a vezetésre alkalmas káderek időben történő kiválasztásával, neve­lésével, célszerűbb felkészítésével összefüggő feladatát nem megfelelő gondossággal, fele­lősséggel végzi. Á tanácshálózat korszerűsítése megyénkben Pártszerveink kulcsfontosságú fela­datként szorgalmazták, hogy az állami, tár­sadalmi és gazdasági élet különböző területe­in, a helyi politika kialakításában, a lakosság életkörülményeit érintő döntések előkészíté­sében, meghozatalában, a helyi lakosság, a dolgozó tömegek véleménye, jogos érdeke ér­vényre jusson. Egyre több megyénkben Is azoknak a száma, akik'az állami, társadalmi és gazda­sági problémákat — ellentmondásokat — a szocialista erkölcsöt és együttélést sértő meg­nyilvánulásokat különböző fórumokon szóvá teszik, s megszüntetésük érdekében hajlan­dóak cselekvőén is közreműködni. Tapasztalati tény viszont, hogy a lakos­ság egy része, különböző objektív és szub­jektív okok miatt még nem a lehetőségeknek megfelelően él demokratikus jogaival, köte­lességeinek gyakorlásával. A tanácsok az elmúlt években is jelentős tényezői voltak a megyénkben folyó szocia­lista építő és kulturális nevelőmunkának, az állami, társadalmi, gazdasági, szociális, kul­turális, egészségügyi és politikai téren elért eredményeknek. Jól szervezték a párt- és kormányhatá­rozatok, rendeletek végrehajtását, a harma­dik ötéves terv feladatainak megvalósítását. Jelentős társadalmi, politikai szervező munkát fejtettek ki a tsz- és a földtörvény végrehajtásával kapcsolatban. Helytálltak a megyénket sújtotta katasztrofális árvíz ide­jén, jelenleg gondosan, felelősségteljesen szervezik a helyreállítási, újjáépítési munká­latokat. Előreléptek a lakosság ügyeinek intézé­sében, a bürokratikus megnyilvánulások le­küzdésében. Az eredmények mellett fogyatékosságok fs előfordultak, mindenekelőtt a vezetés irá­nyító ellenőrző munkájában, a tervező, koor­dináló és kádermunkában, a hatósági tevé­kenységben. A IX. pártkongresszus határozatának végrehajtása nyomán a tanácsi önállóság és hatáskör növelése, kiszélesítése, a tanácshá­lózat korszerűsítése szemünk előtt bontakozik ki. Lehetővé válik a tanácsok munkájának oly módon való fejlesztése, hogy egyidejűleg erősödjék államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati jellegük. E komplex feladatnak igen fontos eleme a tanácshálózat folyamatban lévő korszerűsí­tése, amely mind a párt-, mind a tanácsi szer­vektől körültekintő politikai, szervező mun­kát igenyel Ebben az első lépéseket me­gyénkben is megtettük. Az átszervezés során megszűnt a csengeri, a baktalórántházi és a tiszalöki járás. Két községünket — Máté­szalkát és Kisvárdát — várossá, 12 közsé­günket nagyközséggé szerveztünk át. Ezáltal a lakosság 32 százaléka él olyan tanácsi műkö­dési területen, amely rendelkezik a szüksé­ges anyagi eszközökkel, a lakosság ügyeinek intézéséhez megfelelő hatáskörrel. A kisebb községekből eddig 125-öt szer­veztünk 48 közös tanácsba. Ez a tanácsi for­ma lehetővé teszi az anyagi eszközök kon­centráltabb felhasználását, a lakosságot érin­tő legfontosabb építésügyi, ipari, kereskedel­mi hatáskörök gyakorlásának leadását, hely­beli intézését. A hatáskörleadás személyi és tárgyi fel­tételeinek biztosítása azonban lassú ütemű, nem tart lépést a tanácsok új szervezeti for­máinak kialakításával. Erősíteni kell valamennyi, de különösen községi tanácsi szinten és egyes ágazatokban a vezetés és az apparátus színvonalát, figye­lemmel a tanácsok megváltozott és megnö­vekedett feladataira, az új tanácsválasztások előkészítésére. Ennek megfelelően kell gon­doskodni a vezetők politikai, szakmai felké­szítésének fokozásáról, szükség esetén a megfelelő kádercseréről. Minden tanácsszinten növelni kell a ve­zetők önállóságát, felelősségét a párt- és kormányhatározatok területükre történő le­bontásában, alkalmazásában, a végrehajtás hatékonyabb szervezésében, számonkérésé­ben, az irányító, ellenőrző munkában. Fokoz­ni kell az igényességet a vezetőknek önma­gukkal, a beosztott vezetőkkel szemben és a testületi munkával kapcsolatban. Törekedni kell a tanácsi munka haté­konyságát növelő munkastílus, munkamód­szer kialakítására, annak tökéletesítésére, a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolatának erősítésére. Fokozott segítséget kell nyújtani a váro­si, a nagyközségi és az új hatáskörrel rendel­kező községi tanácsok testületéi, vezetői ré­szére. hogy megfelelően tudjanak gazdálkod­ni a rájuk bízott eszközökkel, a hatósági jo­gosítványokkal. Biztosítani kell ezáltal az ál­lamigazgatási munkában a szocialista demok­ratikus vonások erősítését, a dolgozók ellen­őrzési tevékenységének fejlesztését, a mun­ka szakszerűségét, a hivatali dolgozók sze­mélyes felelősségének növelését, a bürokrá­cia további csökkentését. Az elmúlt években a szilárd törvényes­ség, a közrend és közbiztonság jól szolgálta megyénkben az állam, a társadalmi rend, a társadalmi tulajdon védelmét, az állampol­gárok jogait és biztonságát. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szer­vek munkájában — a rendőrség, ügyészség, bíróság — a párt politikájának, a jogalkal­mazás jogpolitikai elveinek érvényesülése biztosított volt. A bűnözés alakulásában — hosszabb tá­von és összességében — kismértékű csökke­nés következett be. Biztató jelenség és társadalmi rendünk, a szocialista életviszonyok szilárdságára utal, hogy az állam elleni és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek előfordulása jelentős mértékben csökkent, bár nem szűnt meg. (Minden évben előfordul 10—20 na­gyobb gazdasági bűncselekmény.) Fontos feladatnak tartjuk az üzemek, vállalatok, tsz-ek belső ellenőrzésének to­vábbi javítását, fejlesztését, az ellenőrzés személyi feltételeinek erősítését, színvonalá­nak emelését. Kedvezőtlen, hogy az erőszakos jellegű és jelentős társadalmi veszélyességű cselek­mények — élet elleni szándékos súlyos testi sértések, garázdaság, hatósági közeg elleni erőszak, közlekedési bűntettek — igen magas számarányban fordulnak elő megyénkben. Az elmúlt években bizonyossá vált, hogy a szocialista társadalom fejlődése folyamán a bűnözés objektív és szubjektív okai változ­nak, de nem szűnnek meg. Ezért szükséges, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató szer­vek a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek kö­vetkezetes érvényesítésével és az ide vonatko­zó párthatározatok maradéktalan végrehajtá­sával javítsák munkájuk eredményességét, különösen az állampolgárok élete, testi épsé­ge védelmében a hatékonyabb állami, társa­dalmi megelőzést biztosító módszerek feltárá­sában, kezdeményezésében, a szignalizációs munkában. Az erőszakos jellegű bűncselekmények elleni harc — amelynek előidéző oka az ese­tek többségében szoros kapcsolatban van a túlzott mérvű alkoholfogyasztással, — széles körű társadalmi összefogást, hatékony állami, társadalmi megelőző munkát igényel. S eb­ben minden szervnek, vezetőnek, a munka­helyi kollektíváknak — a megyei párt vb. ide vonatkozó határozatának megfelelően — megvan a feladata. A Politikai Bizottság 1967. június 20-i ha­tározatának végrehajtásaként tovább szélese­dett és hatékonyabbá vált megyénkben a honvédelmi nevelő és felkészítő munka, fej­lődött a lakosság honvédelmi készsége. Pártszerveink többségükben a honvédel­mi nevelés tényleges eszmei irányítóivá tud­tak lenni. Az állami, társadalmi és gazdasági szer­vek helyesen értelmezték pártunk honvédel­mi politikáját és számottevően előreléptek a tartalmi munkában. Megvalósítottuk a lakos­ság körében azt a politikai egyetértést, amely előfeltétele a további sikeres munkának. Egyre jobban elmélyül megyénk lakos­ságának hagyományokból is táplálkozó szocia­lista hazaíisága, internacionalizmusa. Sajátos feladataik elvégzése mellett a honvédelmi nevelőmunkát eredményesen se­gítették. segítik megyénkben a fegyveres tes­tületek, az MHSZ és a KISZ. Tevékenységük, kezdeményezésük jelen­tős hozzájárulás ahhoz, hogy az állami, tár­sadalmi és gazdasági szervek nevelő munká­jában erősödött és tervszerűbbé vált a hon- védelrm készséget közvetve is befolyásoló te­vékenység. Erősíteni kell a pártszervek, de különö­sen a pártszervezetek ellenőrző, irányító te­vékenységét. El kell érni a honvédelmi neve­léssel és felkészítéssel kapcsolatos párthatáro­zatok eddigieknél hatékonyabb végrehajtását. Az eltelt négy év folyamán tovább erő­södött és egészségesen fejlődött a párt me­gyénkben. Vezető, irányító szerepét betöltöt­te, magasabb szinten végezte munkáját, fej­lesztette, tökéletesítette munkastílusát. A párt tevékenységének tartalmát a IX. pártkong­resszus és a megyei pártértekezlet határoza­tainak megvalósítása alkotta. A pártszervek és az alapszervezetek az adott viszo­nyokra megfelelően alkalmazták a párt poli­tikáját. a központi irányelveket. Mind jobban előtérbe került az elvi-po­litikai irányítás. Növekedett az állami, gaz­dasági, tömegszervezeti és mozgalmi szervek önállósága és felelőssége. Alkotóbb, reálisabb együttműködés valósult meg a párt és a többi szerv között. A pártmunkában hatékonyabban érvé­nyesülnek a partéiét lenini normái, a demok­ratikus centralizmus. Növekedett a párttagok száma, emelkedett eszmei-politikai felké­szültségük színvonala. Szilárdult a pártegy­ség, a pártfegyelem, rendszeresebb, tartalma­sabb a párt szervezeti élete, tevékenysége. A párt vezető, irányító szerepe a megyé­ben érvényesül. A pártszervek és szervezetek az adott viszonyokra alkalmazzák, érvénye­sítik a párt politikáját. A párt politika’» kifejezi a nép alapvető érdekeit Ezt könnyebbé és eredményesebbé tette az a körülmény, hogy a párt politikája he­lyes, népszerű, hűen kifejezi a nép alapvető érdekeit. Ezzel magyarázható az is, hogy to­vább nőtt a párt tekintélye és befolyása a dolgozók — különösen a tsz-parasztság — kö­rében. A megye lakossága, a különböző szervek elfogadják, megfelelőnek tartják a párt veze­tését. Igénylik a pártmunka színvonalának további emelését, érdekeik még következete­sebb képviseletét. A megyei pártbizottság; a párt politiká­jának megfelelő elvi, politikai állásfoglalá­saival, a megye fejődése főbb irányának meg­határozásával érvényesítette a párt vezető szerepét. Idejében feltárta a megoldásra váró problémákat és meghatározta azok megoldá­sának módját. A megye politikai életét meg­felelően irányította, kiegyensúlyozott, nyu­godt politikai légkört biztosított. Nagy gondot fordított az elvi, politikai elemzésrt a döntések jó előkészítésére, a Központi Bizottság és szervei, valamint a sa­ját határozatainak megértetésére, végrehajtásá­nak megszervezésére. A figyelmet ráirányí­totta a lényeges kérdésekre, az eredmények értékelése mellett, a hibák és fogyatékossá­gok • megszüntetésére. A megye fejlődését elősegítő jelentős kérdések megoldásának kezdeményezői, aktív résztvevői, az egészséges politikai közhangu­lat formálói a kommunisták voltak. A különböző megyei szervek nagyobb önállósággal és felelősséggel dolgoznak. A megyei pártbizottság elvi, politikai útmuta­tással segíti az állami, gazdasági és társadal­mi szervek munkáját, önállóságuk, felelőssé­gük és kezdeményező készségük további ki­bontakozását. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizott­ság tartalmi munkája és munkamódszere fej­lődött, tartalmazza azokat az elemeket, ame­lyeket az új körülmények és tennivalók igé­nyelnek. A megyei pártbizottság tevékenységét éves program és féléves munkaterv alapján tervszerűen, szervezetten végzi. A IX kongresszus óta a testület ülésein olyan fontos kérdések szerepeltek, mint pl. a párt belső élete; a harmadik ötéves terv me­gyénkre vonatkozó politikai és gazdasági fel­adatai; a gazdasági reform bevezetése; a ká­der és személyzeti munka; a munkásosztály helyzete; a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményei; a tudománypolitikai irányelvek; az ifjúság és a nők helyzete; az építőipar helyzete és feladatai; a megyei pártbizottság osztályainak munkamódszere; a szakszervezetek tevékenysége. A napiren­den szereplő témákban megfelelő határozatok születtek. Az elmúlt négy év alatt megyénk párt­tagságának létszáma egyenletesen fejlődött, javult, minőségi összetétele. Pártszerveink szervezeteink a IX. kongresszus ide vonatkozó határozata alapján eredményesen végezték a pártépítő munkát, érvényesítették az alapve­tő elvi követelményeket. A megye lakosságá­nak 4 százaléka párttag. Minden jelentős in­tézményben. termelési egységben van párt- szervezet Kedvezően alakult a nők és a fiatalabb korosztályhoz tartozók aránya. Az ossz párt­tagságon belül a nők aránya 16,5 százalékra, a 26 éven aluli fiataloké 5 százalékra növe­kedett. A tagfelvételi munka eredményessége mellett nem kívánatos jelenség is tapasztal­ható. A párttagságon belül 6 százalékkal csökkent a fizikai dolgozók aránya. örvendetes viszont az. hogy 1030-ról 1570-re nőtt a műszaki értelmiségiek és 210- ről 344-re az agrármérnökök és agronómusok száma. Pártszervezeteink egy részében még ma sem fordítanak kellő gondot a tagfelvételi munkára és a fizikai dolgozók párttaggá ne­velésére. Egy részükben nem folyik tervsze­rű munka, a spontaneitás érvényesül. Az ön­kéntes jelentkezés elbírálására szorítkoznak. Több pártszervezetben nagy követelménye­ket állítanak a pártba felvételüket kérők elé. Helyenként kedvezőtlenül hatnak az olyan tényezők, mint pl. a pártszervezetek belső életének gyengeségei, a szubjektívizmus, intri­ka, tagdíjfizetés. Pártszerveink és szervezeteink tekintsék folyamatos feladatuknak a pártépítő munkát, a tagfelvételi munka rendszeres értékelését. Tovább kell javítani a kiválasztást, a párt­taggá nevelésben a tervszerűséget. Ebben a törekvésükben támaszkodjanak jobban a tö­megszervezetekre és -mozgalmakra. A párttag­gá nevelésben erősíteni kell a pártcsopor­tok, az ajánlók felelősségét. Hatékonyabban foglalkozzanak az ipari üzemek, tsz-pártszer- vezetek, a fizikai munkások, fiatalok, nők fel­vételével, arányuk javításával. Fokozottabban érvényesítsék a felvételek kritériumaként a Szervezeti Szabályzat elveit, a társadalmi munkát, a közéleti tevékenységet. A tömegszervezetek és a tömegmozgal­mak eredményesen teljesítették a IX. párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet hatá­rozatait. A párt politikájának szellemében növekedett önállóságuk, felelősségük, kezde­ményező készségük. Javult a különböző szer­vek közötti kapcsolat, együttműködés, jobban elhatárolódtak egymástól a feladatok. Egyre inkább azt a munkát vé|.i minden szerv, amely az ő feladata. Párhuzamosság, átfedés a munkában még mindig előfordul, bár ko­rántsem olyan mértékben, mint régen. A szakszervezetek munkájában jelentős fejlődés van. Egyre jobban értik sajátos — „kettős” — feladatukat. Eredményesen dol­goznak feladat- és jogkörük érvényesítése ér­dekében. Nagyobb felelősséggel foglalkoznak a termeléssel, a munka termelékenységét ser­kentő mozgalmakkal, a szakszervezeti -tagok érdekvédelmével, erkölcsi-politikai nevelésé­vel. A következő évék fontos felááata lesz a' szakszervezetekben dolgozó párttagoknak to­vább erősíteni a szakszervezetek vezetését, a párt politikai befolyását. A szakszervezetek­nek javítani kell kapcsolatukat a gazdasági vezetőkkel. Nagyobb segítséget adjanak az üzemek intenzív fejlesztéséhez, a hatékony­ság, a munkatermelékenység növeléséhez. Konkrétabb és eredményekben realizálódó munkát végezzenek a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek további javítása érdeké­ben. Az üzemi demokrácia szélesítése, az egy­személyi felelősség erősítése, az erkölcsi, po­litikai nevelő munka kapjon nagyobb teret munkájában. A KISZ — a párt ifjúsági szervezete — megfelelően dolgozott a párt- és a KISZ-ha- tározatok megvalósításáért az ifjúság köré­ben. A KISZ az eltelt négy év során szerve­zetileg és politikai öntudatban sokat fejlő­dött. A pártot hűen követi, minden politikai akcióban biztosan számíthatunk rá. A ter­melési, politikai, kulturális akciókra mind na­gyobb ifjúsági tömegeket mozgósítanak. Jelentősen fejlődött a pártszervek, szer­vezetek ifjúságpolitikai tevékenysége, a KISZ közvetlen pártirányítása. A KISZ-szervek és szervezetek többsége megfelelően élt ifjúságvédelmi, a párttag­ajánlási jogaival. A KISZ az ifjúság egyre kedveltebb, tekintélyes tömegszervezete. Emelkedett taglétszáma, (35 000 fő) amelyet a következő években — a politikai, kommu­nista jelleg elsődleges fejlesztését szem előtt tartva tovább kell növeni. A párt ifjúságpolitikájának megvalósítá­sában a fejlődés mellett vannak átmeneti gondok, amelyeket a Központi Bizottság 1970. februári határozata alapján a megyei párt- bizottság feltárt, meghatározta az ifjúság ne­velésének feladatait. Valamennyi pártszervezetnek és párttag­nak legyen feladata a párt ifjúságpolitikai állásfoglalásának egyöntetű értelmezése és végrehajtása. A KISZ közvetlen pártirányítá­sának módszereit tovább kell tökéletesíteni, s megbízatásokkal, példamutatással, az önte­vékenység fokozásával tovább kell fejleszte­ni. A munkásőrség pártirányítása, társadal­mi munkája, a vezetés színvonala és mód­szere az elmúlt négy év során jelentősen fej­lődött. A pártszervek, szervezetek segítő, el­lenőrző munkája, gondoskodása érezhetően növelte a munkásőr pártmegbizatás jelentősé­gét és tekintélyét. A megyénket ért árvíz időszakában a munkásőrök százai becsülettel helytálltak az emberi életek mentésében, az árvízvédelem­ben, a helyreállításban és az újjáépítésben. Több mint 340 ezer munkaórában láttak el feladatokat. Alapvető feladat a munkásőrség személyi állományának, harckészültségének folyamatos biztosítása, fokozása, az erkölcsi és fegyelmi helyzet további javítása. V. A párt helyzete és a feladatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom