Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

WW. nevémüer í.

KELET -M A f? V A RORB5! * O

T. oldat

Biszku Béla felszólalása

Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalása elején tolmácsolta pártunk Központi Bizottsága üdvözletét és Kádár Játios elvtárs jókívánságait á megyei párt- értekezlet résztvevőinek, Szabólcs-Szatmár megye

kommunistáinak és dolgozóinak. Biszku elvtárs elöljáróban hangsúlyozta, hogy A fnagyéi pártbizottságnak a2 elmúlt négyéves munkáról szóló, s a faládátokat mégha* tarozó beszámolóival egyetért. A beszámoló és az itt elhangzottak tükrözik a megye párttagságának nézetét, véleményét politikánkról, s egybeesik azzal az országos vitával, amely ezekben a hetekben a kongresszusi irányelvek nyilvánosságra hozatala után folyik, s amely jojóban előkészíti a X. pártkongresszus munkáját is, maid a többi között ezeket mondotta:

Csak a megtermelt javakat tehet elosztani

— A beszámoló gondosan szóit a megye előreháladásártak • étékeléséről. Ebből is. a gyakorlati éleiből is világosan kitűnik, hogy a gazdálkodás, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés nagyón jelentős fejlődésen ment kérésztől. Természetesen sok minden hiányzik még ma is. Högvan értékeljük a megye elmaradottságát? Mit mondjunk az igényekről, amelyek mind nagyobbak ebben a megyében is? Van mit csinálni itt is. igaz, De elvtársak, az is igaz. hogy ha akár a legutóbbi pártértekézléten AzV mondtuk volna: 1970-ban 15

ezer forinton felül . lesz á térrh él Őszö vetkezetek átlagos egv főre jutó jövedelme — beszéljünk őszintén —% nem pordoliuk volna, hogy ez valóra válik, hogy ezt el fogjuk tudni érni. 'A másik, a miben jelentős előrelépés történt: az ú.i munkahelyek létesítése a nrrsyében. Itt, s különösen ’Nytrégyházán az i^ar felfutóit. Jő volt hallani a rzép s ámókról. de ebitől az Is kövptké'ett. hogv e kommunális ellátás nem tartóit, ezzel lénéSt. és sok 1 Unt’-n hiányzik, sok min den keilen“. Erről a kérdés tol beszélt Bíró plvtárs stól

lak á más irányú gondokról ptétf ne^én-'an hóev milyenek a feladatok Meg ke' rnortdahi, hoév mindén prob lémát- sem azonnal de éré' a köv-tknző ötéveí térv SÓ rín seni tudunk mégö'd-«'

A nemzet/ jövedelmet sókka: k* nvvebb el ásítani. mint megtermelni. Pedig mindenekelőtt termelni kell ahhoz, hogy legyen mit elosztani. s ebben nemcsak a vezetőknek. hanem a munkásoknak. a parasztembereknek is nagyon nagy felelőssége van.

Biszku elvtárs ezt követően aiTÓl szólt, hogv a mi rendszerünk, a szocialista rendszer mindent megtesz az emberért, az ország fejlődéséért. Példának hozta fel erre az idei Tisza—Szamos közi árvizet, ahol sok ezer ember hajiéit nélkül maradt.

—■ Más rendszerben ezek az ehrberék földönfütójtk.a. lettek volna Itt pedig november közepéig bekö!t8zhéfj. nek több mint négyezer háZ-' ba a tulajdonosaik, s a többieket ts tető alá hozzák még ebben az évben. Két év múlva az itt dolgozó termelőszövetkezetek gazdaságilag ts teljesen rendbe jönnek. Ezt csdk a szocialista társadalom tudja megtenni. De ehhez hozzá keli járulni az emberek jó munkájával, a termeléssel, másképp a javakat nem lehet előteremteni. A Központi Bizottság is csak akkor segíthet egy-egy terület fejlődésének gyorsításában., ha az ország fegyelmezetten .dolgozik. Engedjék meg, hogy itt szóljak a munkafegyelemről. Amikör arról van szó, hogy fegyelmezett termelés, nagyobb követelmény, egyesek azt hiszik, hogy ezt a kormány fogja megoldani. Higgyék el az elvtársak. hogy dolgozunk, dé semmikénnen nem helyes az a szemlélet, amely mindenre felülről várja csupán a megoldást.

Azt megmondani, hogy először meg kell teremteni a forrásokat és csak utána lehet gondolkodni az elosztásról. ezt mi-ntha kevesen vállalnák. Pedig ezt kell vállal ni, ez a helyes politikai és elvi álláspont. Fegyelmet, jó rftünkát követelni nem mindig népszerű dolog, de az elosztáshoz ez elengedhetetlen Hosszú távon nem azt becsülik. aki f üt-fát ígér, hanem azt, aki kemény és szigorú bolt, de megvolt az értelme. mert az a jobb munkában, az eredményekben jelentkezik. Ez az alapja az életszínvonal további emelésének is. Hallottunk olyan iávaslátot és vitáztunk is rajta —, hogy jó lenne például. ha a következő években. a negyedik ötéves tér* időszakában egy nagyobb arányú béremelést tudnánk végrehajtani. Természetesen 'ó dolog lenne De ezt élőn megígérni felelőtlenség. Eh hep meg kell teremteni a to* rákokat, a feltéteteket, s ha izok megvannak, nincs áka ■ dálya a munkások magasabb bérének.

A Központi Bizottság titkára ezután a pártban folyó vitáról szólt. Hangsúlyozta, hqgy az irányelvekkel kapcsolatban felelősségteljesen foglaltak állást a kommunisták és a társadalmi szervek. A javaslatokat a Központi Bizottság csoportosította, s a X. kongresszus beszámolója foglalkozni fog e kérdésekkel. A Központi Bizottság a helyzetet az irányelvekben értékelte. amit most a következtetések levonása követ, azután ión a feladat, meghatározása a következő négvéves időszakra.

— Mind a három feladat

nehéz, de annak a meghatározása a legnehezebb — folytatta Biszku elvtárs —. mire vegye a pórt az irányt. A párt kon gresszusl irányelve meghatározta, hogy folytatni keli a szocializmus felépítését magasabb szinten. Ez a meghatározás azt telenti. hoffv teliesítenünk kell azt az Ötéves tervet, amit a parlament »1 fogadott, és a mélynek a fő irányvrmnlát a kongresszus megerősíti. A társadalom tudati állenn+ának a feil'-K-ufoo a gazdálkodás színvonalának feilesztése. a tudomanvos-teehnikai forradalom kibontakozásában tett lenesek — mind magasabb szintet ielentgpoij a? elkövetkező négy évben elsősorban a párt vezető szerepének a fejlesztését, az állami élet fejlesztését. a gazdasági munka fejlesztését és az ideológiai, kulturális területen ieleritkerő íaénveket

akartuk megoldani, érielem- szeWíen ezek a kérdések vezethetnek el a szocializmus teljes felépítéséhez magasabb szinten.

4 z MSZM P pofi ti kai

vonala sín hit

A pártmunka kérdéseiről

szólva a felszólaló elmondta:

— Politikánk helyesnek

ítéltetett meg a pártban most folyó, viták során. .Po-.

‘litíkai vonalunk stabilitásúra a jövőben, is feltétlenül

törekednünk kell, ami a munkáshatalom fejlődését, rendszerünk további fejlődését- is érinti. E politika star bilizálásának megvannak a feltételei.' Nem akarok részletekbe bocsátkozni, de 1956 után pártunkban a Központi Bizottság irányításával e°v új politikai iskola alakult ki a korábbival szemben. Mi jellemzi ezt a politikai iskolát? Az, hogy a pártszervezetek nagyobb önállósággal és felelősséggel dolgoznak. Ne várják tehát a pártszervek, pártszervezetek a feladatok, a problémák megoldását felülről, hanem próbálják azokat megoldani saját hatáskörükben. Hallgassuk még az emberek véleményét és mindig az adott érdekből: a munkásosztály érdekéből kiindulva dönt* sunk. Törekedjünk az emberek iskoláztatására, ügy neveljük a kádereket, hogy megfelelő vezető garnitúrával rendelkezzen országunk. Ma elmondhatjuk, hogy már rendelkezünk ilyen vezetőkkel, ami éppen ennek az iskolának a következménye.

— Arra kell azonban törekedni, hogy azok a negatív kísérő jelenségek, amelyek részben ötvenhat előttről megmaradtak, részben ötven. hat után keletkeztek — a hatalom megerősödése következményeképpen állandóan kiújuló ez a veszély — eltűnjenek. Szükség van arra, hogy jobban nézzük meg például, kinek a kezébe adjuk a hatalmat. Gyakran előfordul, hogy egy ember

! -orvos helven megfelelően dolgozik, de egy magasabb funkcióban már visz- szaél a hatalommal. Az a cél. hogy minél kevesebb ilyen ember legyen, hogy demokratikus vélemény legyen a pártban,

Biszku Béla elvtárs ezt követően hangsúlyozta, hogy -ok a felvetődő új kérdés napjainkban, s így folytatta

— Az új kérdésekre új vá aszokat kell adnunk. Var nak, akik azt mondják, hős bevezettük áz új irányítás rendszert a gazdasági életben, s ennek következtében lazult a rendszerünk. Válaszolni kell ezekre áz aggályokra, Vagy vádakra, még pedig a tényekkel. Megfelelően kell e kérdésekre válaszolni. nem szabad egy kérdésnél sem megmerevedni, s úgy tenni, mintha azo kát nem vennénk észre.

— A politikai stabilitás megőrzése érdekében az elkövetkező években meg kell erősíteni a politikai célkitűzések végrehajtását és annak ellenőrzését. Ez eddig viszonylag gyenge pontja volt pártmunkánknak a Köz ponti Bizottságtól kezdve egészen az alapszervezetekig. Ezért kapjuk a legtöbb kritikát. Az elhatározott elveink végrehajtására tehát sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk.

— Pártunk ma egységes, s meg kell őriznünk, fejlesz tenünk kell ezt az egységet — folytatta a Központi Bizottság titkára. —• Több dolog is erősítheti ezt az egységet. Az egyik legfontosabb tennivalónk, hogy munkás- politikát folytassunk, amely egyúttal a parasztság érdé keit is szolgálja. Szeretnék néhány szóban arról szólni, miben van ma véleményeltérés, s hogyan próbáljuk azt megoldani. Különböző vélemények vannak az új gazdaságirányítási rendszer értelmezésében, végrehajtásában Központi Bizottságunk álláspontja — amit az élet igazol — hogy új gazdaságirányítási rendszerünk bevált, ezt erősíteni, fejleszteni kell Hallottunk ellenben olyan véleményeket, hogy csak a gazdasági tényezőket kell figyelembe venni, a társadalmi-politikai tényezőket nem. A központi Bizottság álláspontja, hogy társadalmi rendszerünk érdekében dolgozunk. Tovább- ra is fejleszteni kell az állam gazdasági-szervező munkáját, az ideológiai-kulturális funkcióit is, s gondoskodni kell., az ország védeimezésé- rőí, közbiztonságáról.’1'

Fejlesztjük az állam gazdasági- szer vező funkcióját

— Az állam gazdaságiszervező funkcióit nem visszafejleszteni, hanem továbbfejleszteni kell. Ezt semmiféle gazdasági szabályozó nem pótolja. Nem szabad idegenkedni attól, hogy be kell avatkozni, ha eltérnek tőle.

Biszku Béla elvtárs felszólalása többi részében a pártélet különböző kérdéseiről szólt, majd hangsúlyozta:

— Az eddigi pártvita megmutatta, hogy a X. kongresszus jó légkörben ül ösz- sze, s meg tudja oldani feladatát. A szabolcsi pártértekezlet beszámolója így említette: sínen van a mi politikánk. Ezt a politikát folytatjuk magasabb szinten a következő négy esztendőben, s közelebb jutunk a szocializmus teljes felépítéséhez. Ebben a munkában nagyon sok a ténrtiVáíónk. Erre a feladatra alaposan fel kell készülnünk.

A Központi Bizottság ■ titkára végezetül elismeréssel adózott a Szabolcs-Szat- már megyei kommunistáknak, dolgozóknak az árvíz idején és azóta végzett munkájukért-, Elmondta: a párt és a kormány segített, de a legfőbb dolog, hogy volt kiknek segíteni, kikkel együtt dolgozni Azok az emberek, akik e nagy feladatot vállalták, derekasan megoldották tennivalóikat,

— Az emberek a rendszerrel együtt fejlődtek és fejlődnek Az a meggyőződésünk, hogy a párttagokkal, a munkásosztállyal a parasztsággal és a különböző rétegekkel összefogva, torzítás nélkül — ez nem könnyű dolog — végre fogjuk hajtá- nj a X kongresszus politikai 'vonalát és határozatait Nem lesz szégyelnivalója annak, aki elkötelezi magát e ■'.atározatok mellett, mert

dolgozó nép ügyét szolgál - a, a szocialista haza javát ogjá szolgálni — fejezte be nagy tetszéssel fogadott felszólalását Biszku Béla, a wairthrí« Rí zotfeáiz titkára.

Miklós János, főművezető MÁV, Záhony

Felszólalását

azzal kezdte, hogy a záhonyi körzetben 700 kommunista és több ezer dolgozó nagy félelősséggel tanulmányozta a X. pártkongresszus irányelveit, s a taggyűléseken, pártértekezleteken a párttagság 25 százaléka mondott, véleményt e fontos dokumentumról. Elmondta, hogy nem „kozmetikázták” a felszólalásokat, őszintén, nyíltan beszéltek a gondokról, amelyek e körzetet érintik. Ez nem kevés, hiszen Záhony fontos szárazföldi kikötőnk, itt bonyolódik le a KGST országaiba irányuló forgalom jelentős része, s a tőkésországokba irányuló exportszállítások is innen indulnak keletről nyugat felé. Évente 12 millió tonna átrakásáról keli gondoskodni, s ez a negyedik ötéves tervben

még több lesz. Szóvá tette, hogy ez csak fokozott gépesítéssel oldható meg, melynek a programja folyamatban van.

Ez azonban még nem minden, mert új átrakó pályaudvarokat kell építeni, s ez vontatottan halad, mert kevés a kivitelező kapacitás. Ezzel párhuzamosan kell gondoskodni a munkások munka- és életkörülményeinek további javításáról, mert-kevés a szociális, egészségügyi létesítmény, ami van, az is elavult vagy már szűk. s ezek is okai annak, hogy a munkások közül sokan eltávoznak. Jelenleg is több mint 250 munkásra lenne szükségük. Éppen ezért a gépes 'tés mellett a legfontosabb feladat a munkások élet- és munkakörül menyeinek a gyors javítása. Szólt arról, hogy az utóbbi időben javult ugyan Záhony község élelmiszer-, zöldséggyümölcs stb. ellátása, a<; felről rendszeresen gondoskodni kell a jövőben is

Márkus Józsefué, a nyíregyházi ruhagyár dolgozója

Felszólalásában a XX. pártkongresszus megvalósuló has tározatairól szóit a nyíregyházi küldött, majd a továbbiakban a ruhagyár fejlesztéséről beszélt, s a dolgozó nők gondjairól szólt. Ezek két téma köré csoportosulnak: egyrészt emberileg kell védeni, segíteni a lányokat, asszonyokat, másrészt mun- kakédvezményekkel is támogatni kell törekvésüket, hogy tanulhassanak, részt vehessenek a közéletben, egyre gyorsabb ütemben küzdhes- sék le azokat az előítéleteket, amelyek ma még a női egyenjogúság kibontakozását gátolják. f

Ezek nemcsak elvi kérdéseket jelentenek — hangsúlyozta —, hanem a minden- papok problémáit is. Köny- nyebbé kellene tenni a nők „második műszakként” említett munkáját: a bevásárlást. a család, a gyermekek között végzett napi teendőket. Javítani kellené a szolgáltatást, jó lenne, ha minél több gyermeket lehetne elhelyezni bölcsődékben, óvodákban, s a kereskedelem is hozzájárulna a dolgozó, a munkába járó nők gondjainak enyhítéséhez. De addig, amíg az üzletek nagy részének nyitvatartási ideje nem alkalmazkodik a munkába járás idejéhez, amíg állandó panaszok hangzanak el a kenvér-, a tej-, a hús- és a hentesáru-ellátás gyengeségei miatt, amíg az olcsó, keresett áruféleségek hamar eltűnnek a boltokból - korántsem lehet azt mondani, hogy a legpraktikusabb módon segítik a nők második műszakját.

Felszólalásának befejező részében a pártmunka egyes kérdéseiről beszélt. A párt- szervezeteknek bátorítani kell a dolgozókat! mondjanak bátran véleményt politikai - ideológiai kérdéseikben. A kommunistáknak kell olyan légkört teremteni az üzemekben. hogy bátran mondhassanak bírálatot, s a bírálónak ne legyen bántódása emiatt. A hibák feltárásával nem károkat okozunk. hanem jobb eredményeik elé répát gítjük.

Nagy Károlyné dr., a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Intézetének megyei igazgatója

A pártérte- kezleí elé terjesztett beszámoló két témájához szólt hozzá: szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd a nők helyzetének javításáról beszélt. Jelenleg megyénk lakosságának 98.5 százaléka részesül a társadalombiztosítási juttatásokból, s ez magasabb az országos átlagnál. Megyénkben egy-egy biztosított évente

átlagosan 6 ezer forint társadalombiztosítási juttatásban részesül.

Az eredmények mögött azonban sok gond is meghúzódik. Szabolcs-Szatmárban azok az összegeit, amelyek az átlagbérekhez igazodnak jóval kevesebbek, mint, más, fejlettebb megyéknél. Ez a hátrány legszembetűnőbb a kifizetett nyugdíjaknál: az alacsony átlagbérek miatt á szabolcsi nyugdíjasok eleve kisebb összeggel indulnak, mint az ipari megyék dolgozói. Csökkenti az átlagot a sok

(Folytatás a 8. oldalon)

A szünetben Biszku Béla elvtárs Faggyas Jenő tarpa' ts». .ulökkel tlencs Tiborné barabási agrármérnök kp' he» széliét. '