Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

WW. nevémüer í. KELET -M A f? V A RORB5! * O T. oldat Biszku Béla felszólalása Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára felszólalása ele­jén tolmácsolta pártunk Központi Bizottsága üdvöz­letét és Kádár Játios elvtárs jókívánságait á megyei párt- értekezlet résztvevőinek, Szabólcs-Szatmár megye kommunistáinak és dolgozói­nak. Biszku elvtárs elöljáró­ban hangsúlyozta, hogy A fnagyéi pártbizottságnak a2 elmúlt négyéves munkáról szóló, s a faládátokat mégha* tarozó beszámolóival egyetért. A beszámoló és az itt el­hangzottak tükrözik a megye párttagságának nézetét, véle­ményét politikánkról, s egy­beesik azzal az országos vi­tával, amely ezekben a he­tekben a kongresszusi irány­elvek nyilvánosságra hozata­la után folyik, s amely jojó­ban előkészíti a X. párt­kongresszus munkáját is, maid a többi között ezeket mondotta: Csak a megtermelt javakat tehet elosztani — A beszámoló gondosan szóit a megye előreháladásártak • étékeléséről. Ebből is. a gyakorlati éleiből is világo­san kitűnik, hogy a gazdál­kodás, az ipar, a mezőgaz­daság, a közlekedés nagyón jelentős fejlődésen ment ké­résztől. Természetesen sok minden hiányzik még ma is. Högvan értékeljük a megye elmaradottságát? Mit mond­junk az igényekről, amelyek mind nagyobbak ebben a megyében is? Van mit csinál­ni itt is. igaz, De elvtársak, az is igaz. hogy ha akár a legutóbbi pártértekézléten AzV mondtuk volna: 1970-ban 15 ezer forinton felül . lesz á térrh él Őszö vetkezetek átlagos egv főre jutó jövedelme — beszéljünk őszintén —% nem pordoliuk volna, hogy ez valóra válik, hogy ezt el fog­juk tudni érni. 'A másik, a miben jelentős előrelépés történt: az ú.i munkahelyek létesítése a nrrsyében. Itt, s különösen ’Nytrégyházán az i^ar felfutóit. Jő volt halla­ni a rzép s ámókról. de eb­itől az Is kövptké'ett. hogv e kommunális ellátás nem tartóit, ezzel lénéSt. és sok 1 Unt’-n hiányzik, sok min den keilen“. Erről a kérdés tol beszélt Bíró plvtárs stól lak á más irányú gondokról ptétf ne^én-'an hóev milye­nek a feladatok Meg ke' rnortdahi, hoév mindén prob lémát- sem azonnal de éré' a köv-tknző ötéveí térv SÓ rín seni tudunk mégö'd-«' A nemzet/ jövedelmet sókka: k* nvvebb el ásítani. mint megtermelni. Pedig minde­nekelőtt termelni kell ah­hoz, hogy legyen mit elosz­tani. s ebben nemcsak a ve­zetőknek. hanem a munká­soknak. a parasztembereknek is nagyon nagy felelőssége van. Biszku elvtárs ezt követően aiTÓl szólt, hogv a mi rend­szerünk, a szocialista rend­szer mindent megtesz az em­berért, az ország fejlődésé­ért. Példának hozta fel erre az idei Tisza—Szamos közi árvizet, ahol sok ezer ember hajiéit nélkül maradt. —■ Más rendszerben ezek az ehrberék földönfütójtk.a. lettek volna Itt pedig no­vember közepéig bekö!t8zhéfj. nek több mint négyezer háZ-' ba a tulajdonosaik, s a töb­bieket ts tető alá hozzák még ebben az évben. Két év múl­va az itt dolgozó termelőszö­vetkezetek gazdaságilag ts teljesen rendbe jönnek. Ezt csdk a szocialista társadalom tudja megtenni. De ehhez hozzá keli járulni az embe­rek jó munkájával, a terme­léssel, másképp a javakat nem lehet előteremteni. A Központi Bizottság is csak akkor segíthet egy-egy te­rület fejlődésének gyorsításá­ban., ha az ország fegyelme­zetten .dolgozik. Engedjék meg, hogy itt szóljak a mun­kafegyelemről. Amikör arról van szó, hogy fegyelmezett termelés, nagyobb követel­mény, egyesek azt hiszik, hogy ezt a kormány fogja megoldani. Higgyék el az elvtársak. hogy dolgozunk, dé semmikénnen nem helyes az a szemlélet, amely min­denre felülről várja csupán a megoldást. Azt megmondani, hogy elő­ször meg kell teremteni a forrásokat és csak utána le­het gondolkodni az elosztás­ról. ezt mi-ntha kevesen vál­lalnák. Pedig ezt kell vállal ni, ez a helyes politikai és elvi álláspont. Fegyelmet, jó rftünkát követelni nem min­dig népszerű dolog, de az el­osztáshoz ez elengedhetetlen Hosszú távon nem azt be­csülik. aki f üt-fát ígér, ha­nem azt, aki kemény és szi­gorú bolt, de megvolt az ér­telme. mert az a jobb mun­kában, az eredményekben je­lentkezik. Ez az alapja az életszínvonal további emelé­sének is. Hallottunk olyan iávaslátot és vitáztunk is rajta —, hogy jó lenne pél­dául. ha a következő évek­ben. a negyedik ötéves tér* időszakában egy nagyobb arányú béremelést tudnánk végrehajtani. Természetesen 'ó dolog lenne De ezt élőn megígérni felelőtlenség. Eh hep meg kell teremteni a to* rákokat, a feltéteteket, s ha izok megvannak, nincs áka ■ dálya a munkások magasabb bérének. A Központi Bizottság tit­kára ezután a pártban folyó vitáról szólt. Hangsúlyozta, hqgy az irányelvekkel kap­csolatban felelősségteljesen foglaltak állást a kommu­nisták és a társadalmi szer­vek. A javaslatokat a Köz­ponti Bizottság csoportosítot­ta, s a X. kongresszus beszá­molója foglalkozni fog e kérdésekkel. A Központi Bi­zottság a helyzetet az irány­elvekben értékelte. amit most a következtetések levo­nása követ, azután ión a feladat, meghatározása a kö­vetkező négvéves időszakra. — Mind a három feladat nehéz, de annak a meghatá­rozása a legnehezebb — foly­tatta Biszku elvtárs —. mire vegye a pórt az irányt. A párt kon gresszusl irányelve meghatározta, hogy folytatni keli a szocializmus felépíté­sét magasabb szinten. Ez a meghatározás azt telenti. hoffv teliesítenünk kell azt az Ötéves tervet, amit a par­lament »1 fogadott, és a mély­nek a fő irányvrmnlát a kongresszus megerősíti. A társadalom tudati állenn+ának a feil'-K-ufoo a gazdálkodás színvonalának feilesztése. a tudomanvos-teehnikai forra­dalom kibontakozásában tett lenesek — mind magasabb szintet ielentgpoij a? elkö­vetkező négy évben elsősor­ban a párt vezető szerepé­nek a fejlesztését, az állami élet fejlesztését. a gazdasá­gi munka fejlesztését és az ideológiai, kulturális terüle­ten ieleritkerő íaénveket akartuk megoldani, érielem- szeWíen ezek a kérdések ve­zethetnek el a szocializmus teljes felépítéséhez magasabb szinten. 4 z MSZM P pofi ti kai vonala sín hit A pártmunka kérdéseiről szólva a felszólaló elmondta: — Politikánk helyesnek ítéltetett meg a pártban most folyó, viták során. .Po-. ‘litíkai vonalunk stabilitású­ra a jövőben, is feltétlenül törekednünk kell, ami a munkáshatalom fejlődését, rendszerünk további fejlődé­sét- is érinti. E politika star bilizálásának megvannak a feltételei.' Nem akarok rész­letekbe bocsátkozni, de 1956 után pártunkban a Közpon­ti Bizottság irányításával e°v új politikai iskola alakult ki a korábbival szemben. Mi jellemzi ezt a politikai isko­lát? Az, hogy a pártszerve­zetek nagyobb önállósággal és felelősséggel dolgoznak. Ne várják tehát a pártszer­vek, pártszervezetek a fel­adatok, a problémák megol­dását felülről, hanem pró­bálják azokat megoldani sa­ját hatáskörükben. Hallgas­suk még az emberek véle­ményét és mindig az adott érdekből: a munkásosztály érdekéből kiindulva dönt* sunk. Törekedjünk az embe­rek iskoláztatására, ügy ne­veljük a kádereket, hogy megfelelő vezető garnitúrá­val rendelkezzen országunk. Ma elmondhatjuk, hogy már rendelkezünk ilyen vezetők­kel, ami éppen ennek az is­kolának a következménye. — Arra kell azonban tö­rekedni, hogy azok a negatív kísérő jelenségek, amelyek részben ötvenhat előttről megmaradtak, részben ötven. hat után keletkeztek — a hatalom megerősödése kö­vetkezményeképpen állan­dóan kiújuló ez a veszély — eltűnjenek. Szükség van ar­ra, hogy jobban nézzük meg például, kinek a kezébe ad­juk a hatalmat. Gyakran előfordul, hogy egy ember ! -orvos helven megfe­lelően dolgozik, de egy ma­gasabb funkcióban már visz- szaél a hatalommal. Az a cél. hogy minél kevesebb ilyen ember legyen, hogy demokratikus vélemény le­gyen a pártban, Biszku Béla elvtárs ezt követően hangsúlyozta, hogy -ok a felvetődő új kérdés napjainkban, s így folytatta — Az új kérdésekre új vá aszokat kell adnunk. Var nak, akik azt mondják, hős bevezettük áz új irányítás rendszert a gazdasági élet­ben, s ennek következtében lazult a rendszerünk. Vála­szolni kell ezekre áz aggá­lyokra, Vagy vádakra, még pedig a tényekkel. Megfele­lően kell e kérdésekre vá­laszolni. nem szabad egy kérdésnél sem megmereved­ni, s úgy tenni, mintha azo kát nem vennénk észre. — A politikai stabilitás megőrzése érdekében az el­következő években meg kell erősíteni a politikai célkitű­zések végrehajtását és an­nak ellenőrzését. Ez eddig viszonylag gyenge pontja volt pártmunkánknak a Köz ponti Bizottságtól kezdve egészen az alapszervezetekig. Ezért kapjuk a legtöbb kri­tikát. Az elhatározott el­veink végrehajtására tehát sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk. — Pártunk ma egységes, s meg kell őriznünk, fejlesz tenünk kell ezt az egységet — folytatta a Központi Bi­zottság titkára. —• Több do­log is erősítheti ezt az egy­séget. Az egyik legfontosabb tennivalónk, hogy munkás- politikát folytassunk, amely egyúttal a parasztság érdé keit is szolgálja. Szeretnék néhány szóban arról szólni, miben van ma véleményel­térés, s hogyan próbáljuk azt megoldani. Különböző vélemények vannak az új gazdaságirányítási rendszer értelmezésében, végrehajtá­sában Központi Bizottsá­gunk álláspontja — amit az élet igazol — hogy új gazda­ságirányítási rendszerünk bevált, ezt erősíteni, fejlesz­teni kell Hallottunk ellen­ben olyan véleményeket, hogy csak a gazdasági té­nyezőket kell figyelembe venni, a társadalmi-politikai tényezőket nem. A közpon­ti Bizottság álláspontja, hogy társadalmi rendszerünk ér­dekében dolgozunk. Tovább- ra is fejleszteni kell az ál­lam gazdasági-szervező mun­káját, az ideológiai-kulturá­lis funkcióit is, s gondoskodni kell., az ország védeimezésé- rőí, közbiztonságáról.’1' Fejlesztjük az állam gazdasági- szer vező funkcióját — Az állam gazdasági­szervező funkcióit nem visszafejleszteni, hanem to­vábbfejleszteni kell. Ezt sem­miféle gazdasági szabályozó nem pótolja. Nem szabad idegenkedni attól, hogy be kell avatkozni, ha eltérnek tőle. Biszku Béla elvtárs fel­szólalása többi részében a pártélet különböző kérdései­ről szólt, majd hangsúlyozta: — Az eddigi pártvita meg­mutatta, hogy a X. kong­resszus jó légkörben ül ösz- sze, s meg tudja oldani fel­adatát. A szabolcsi pártérte­kezlet beszámolója így emlí­tette: sínen van a mi poli­tikánk. Ezt a politikát foly­tatjuk magasabb szinten a következő négy esztendőben, s közelebb jutunk a szo­cializmus teljes felépítésé­hez. Ebben a munkában na­gyon sok a ténrtiVáíónk. Er­re a feladatra alaposan fel kell készülnünk. A Központi Bizottság ■ titkára végezetül elismerés­sel adózott a Szabolcs-Szat- már megyei kommunisták­nak, dolgozóknak az árvíz idején és azóta végzett mun­kájukért-, Elmondta: a párt és a kormány segített, de a legfőbb dolog, hogy volt kik­nek segíteni, kikkel együtt dolgozni Azok az emberek, akik e nagy feladatot vál­lalták, derekasan megoldot­ták tennivalóikat, — Az emberek a rend­szerrel együtt fejlődtek és fejlődnek Az a meggyőző­désünk, hogy a párttagokkal, a munkásosztállyal a pa­rasztsággal és a különböző rétegekkel összefogva, torzí­tás nélkül — ez nem könnyű dolog — végre fogjuk hajtá- nj a X kongresszus politi­kai 'vonalát és határozatait Nem lesz szégyelnivalója an­nak, aki elkötelezi magát e ■'.atározatok mellett, mert dolgozó nép ügyét szolgál - a, a szocialista haza javát ogjá szolgálni — fejezte be nagy tetszéssel fogadott fel­szólalását Biszku Béla, a wairthrí« Rí zotfeáiz titkára. Miklós János, főművezető MÁV, Záhony Felszólalását azzal kezdte, hogy a záho­nyi körzet­ben 700 kom­munista és több ezer dolgozó nagy félelősséggel tanulmá­nyozta a X. pártkong­resszus irányelveit, s a tag­gyűléseken, pártértekezlete­ken a párttagság 25 százaléka mondott, véleményt e fontos dokumentumról. Elmondta, hogy nem „kozmetikázták” a felszólalásokat, őszintén, nyíl­tan beszéltek a gondokról, amelyek e körzetet érintik. Ez nem kevés, hiszen Zá­hony fontos szárazföldi kikö­tőnk, itt bonyolódik le a KGST országaiba irányuló forgalom jelentős része, s a tőkésországokba irányuló exportszállítások is innen in­dulnak keletről nyugat felé. Évente 12 millió tonna átra­kásáról keli gondoskodni, s ez a negyedik ötéves tervben még több lesz. Szóvá tette, hogy ez csak fokozott gépesí­téssel oldható meg, melynek a programja folyamatban van. Ez azonban még nem min­den, mert új átrakó pályaud­varokat kell építeni, s ez von­tatottan halad, mert kevés a kivitelező kapacitás. Ezzel párhuzamosan kell gondos­kodni a munkások munka- és életkörülményeinek további javításáról, mert-kevés a szo­ciális, egészségügyi létesít­mény, ami van, az is elavult vagy már szűk. s ezek is okai annak, hogy a munkások kö­zül sokan eltávoznak. Jelen­leg is több mint 250 munkás­ra lenne szükségük. Éppen ezért a gépes 'tés mellett a leg­fontosabb feladat a munká­sok élet- és munkakörül me­nyeinek a gyors javítása. Szólt arról, hogy az utóbbi időben javult ugyan Záhony község élelmiszer-, zöldség­gyümölcs stb. ellátása, a<; fel­ről rendszeresen gondoskodni kell a jövőben is Márkus Józsefué, a nyíregyházi ruhagyár dolgozója Felszólalásá­ban a XX. pártkong­resszus meg­valósuló has tározatairól szóit a nyír­egyházi kül­dött, majd a továbbiak­ban a ruha­gyár fejlesz­téséről beszélt, s a dolgozó nők gondjairól szólt. Ezek két téma köré csoportosul­nak: egyrészt emberileg kell védeni, segíteni a lányokat, asszonyokat, másrészt mun- kakédvezményekkel is támo­gatni kell törekvésüket, hogy tanulhassanak, részt vehes­senek a közéletben, egyre gyorsabb ütemben küzdhes- sék le azokat az előítéleteket, amelyek ma még a női egyenjogúság kibontakozását gátolják. f Ezek nemcsak elvi kérdése­ket jelentenek — hangsú­lyozta —, hanem a minden- papok problémáit is. Köny- nyebbé kellene tenni a nők „második műszakként” em­lített munkáját: a bevásár­lást. a család, a gyermekek között végzett napi teendő­ket. Javítani kellené a szol­gáltatást, jó lenne, ha mi­nél több gyermeket lehetne elhelyezni bölcsődékben, óvo­dákban, s a kereskedelem is hozzájárulna a dolgozó, a munkába járó nők gondjai­nak enyhítéséhez. De addig, amíg az üzletek nagy ré­szének nyitvatartási ideje nem alkalmazkodik a mun­kába járás idejéhez, amíg ál­landó panaszok hangzanak el a kenvér-, a tej-, a hús- és a hentesáru-ellátás gyengesé­gei miatt, amíg az olcsó, ke­resett áruféleségek hamar eltűnnek a boltokból - ko­rántsem lehet azt mondani, hogy a legpraktikusabb mó­don segítik a nők második műszakját. Felszólalásának befejező részében a pártmunka egyes kérdéseiről beszélt. A párt- szervezeteknek bátorítani kell a dolgozókat! mondjanak bátran véleményt politikai - ideológiai kérdéseikben. A kommunistáknak kell olyan légkört teremteni az üzemek­ben. hogy bátran mondhassa­nak bírálatot, s a bírálónak ne legyen bántódása emiatt. A hibák feltárásával nem károkat okozunk. hanem jobb eredményeik elé répát gítjük. Nagy Károlyné dr., a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Intézetének megyei igazgatója A pártérte- kezleí elé terjesztett beszámoló két témájá­hoz szólt hozzá: szo­ciálpoliti­kai kérdé­sekkel fog­lalkozott, majd a nők helyzetének javításáról beszélt. Jelenleg megyénk la­kosságának 98.5 százaléka ré­szesül a társadalombiztosítási juttatásokból, s ez magasabb az országos átlagnál. Megyénk­ben egy-egy biztosított évente átlagosan 6 ezer forint társa­dalombiztosítási juttatásban részesül. Az eredmények mögött azonban sok gond is meghú­zódik. Szabolcs-Szatmárban azok az összegeit, amelyek az átlagbérekhez igazodnak jó­val kevesebbek, mint, más, fej­lettebb megyéknél. Ez a hát­rány legszembetűnőbb a kifi­zetett nyugdíjaknál: az ala­csony átlagbérek miatt á sza­bolcsi nyugdíjasok eleve ki­sebb összeggel indulnak, mint az ipari megyék dolgozói. Csökkenti az átlagot a sok (Folytatás a 8. oldalon) A szünetben Biszku Béla elvtárs Faggyas Jenő tarpa' ts». .ulökkel tlencs Tiborné barabási agrármérnök kp' he» széliét. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom