Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
WTO. november 54. R ELET-M A 6 Y AR0RS2AS T oMal (Folyatás a 6. oldalról) A szocializmus az emberért van; colunk, hogy az emberek jobban, kulturáltabban éljenek, javuljon életük. Elutasítunk mindenfajta álszerénységet, aszkétizmust. De a szocializmus eszméivel, s társadalmunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemének elburjánzásával és a visszás jelenségekkel nem bé- kiilünk meg. Pártunk álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését. a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt el- - kötelezett magatartás tekintélyét. A munkás- osztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az önfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását. A párt művelődéspolitikájának következetes és minden területen való érvényesítése nélkülözhetetlen a szocializmus építésében soron következő feladatok eredményes megoldásához. Tudományos világnézetünk, a marxizmus—leninizmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és közerkölcs elmélyítéséhez, kiterjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és annyira fontos munkán. politikája ma a szocialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb alapelve. A beszámolási időszakiban, külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság. az egymás bélügyeibe való be near, avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai a kapitalista világ számos országával. Tudományos együttműködési, hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzetközi egyezményt kötöttünk Ausztriával. Olaszországgal, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köz társasággal és más országokkal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a béke érdekeinek, az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben képviselt állásfoglalásait az határozza meg teljesen egyértelműen, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. Pártáink és kormányunk arra törekszik, hogy külpolitikánk mindenkor teljesen világos, egyértelmű és következetes legyen. ügy véljük, népünk érdeked és a haladás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számba jöhető tőkés partnerelv szempontjából is a világos helyzet az előnyös, az. ha barát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságot, és állásfoglalásainkkal, mint elvi alapokon nyugvó, szilárd állásponttal- számolhat mindenki. Európa béké’éért és biztonságáért Világos álláspontunk az európai kérdésekben is. A Varsói Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa népeit és valamennyi európai ország kormányát, egy. a kontinens békéjét megszilárdító és védelmező kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ehhez szükséges, hogy valamennyi európai ország ismerje el a realitásokat, a fennálló határokat, a Német Demokratikus Köztársaság létét, Nyugat-Berlim különleges státusát. A Varsói Szerződés országainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A felhívást kiadó szocialista országok, közöttük hazáink, továbbá Finnország és más országok kormányai diplomáciai lépésének eredményeként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk, és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében. Európa bratonságának sajátos problémáját jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén két német állam jött létre. Létrejött az első német munkás-paraszt állam, szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője, és nem utolsósorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei -nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai testvériek, szilárd, internacionalista, elvi és politikai alapokon nyugszanak. Együtt küzdöttünk és együtt küzdünk a jövőben is a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasztaljuk a Néniét Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Európa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hasonlóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések megoldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az ismert kanikrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsósorban az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Nemeit Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Scheel-konmánynak, szem - beszállva saját országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Néme torsiág lakossága életbe vágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocialista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű i-endezésének. A Magyar. Nép- köztársaság elvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatok normalizálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó széles körű gazdasági kapcsolataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést, hivatalos kereskedelmi képviseleteit: működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek vagyunk kapcsolatainkat az NSZK-val ^tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Magyar Népköztársaság azon szándékával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekből. Szüntessék be a vietnami és közel-keleti agressziót Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tipró nyilt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóztámadás, amelyet a minap amerikai légikötelékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egy- •jan az imperialista politika kilátóstalanságá- nak is meggyőző bizonyítéka; az agresszorok bosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús bűntettek sorozatával sem tudták megtörni a vietnami nép, hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módosításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett „békekez- deményezésekkel” próbálja leplezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizsban, sőt, a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indokaiéra. Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kormánynak ki kall vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból; távozzanak Laoszból és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie beavatkozását ezen országait belügyeibe, és tiszteletben kell tartania Indokína valamennyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának es az láda nyarán kormányunk által diplomáciailag elismert dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a politikai rendezésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidárisak vagyunk a vietnami néppel. Indokína népeivel. szabadságharcu ideal és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet Közel-Keleten is. Az USA célja, hogy megakadályozza az arab világ haladását, a régi és új gyarmatosítás módszereivel visszaállítsa a nemzetközi toké pozícióit a világ e térségében. A nemzetközi imperializmus eszközeként s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967-es agresszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadságukért küzdő arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperializmusa és az országban felszított nacionalizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív politikát el kell utasítania mindenkinek, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, éljen Izraelben vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael agresszív háborújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amely a népek nacionalizmusának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is, mint reakciós, antikoimmunista, a nemzetközi imperializmust. szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitizmus egyaránt reakciós irányzat, mindkettő, mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok, és az elnyomott nemzetek szabadságharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják még az agresszióval elrabolt területeket. A közel-keleti helyzet normalizálása csali akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét. Támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát, a politikai rendezést tartjuk szükségesnek és törvényesnek; igazságosnak tartjuk a palesztínai menekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények között élhessenek, dolgozhassanak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszeríteni kell a békés egymás mellett élésre, azt önként nem fogadja el. E cél érdekében a szocialista országok minden más haladó erővel együtt lépnek fel az agresszió erőivel szemben, hogy megakadályozzanak egy új, termonukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati realizálása mentheti meg az emberiséget egy önmegsemmisítő új világháborútói. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szocialista országoknak, a szabadságukért harcoló antiimperialista népeknek, a világ minden haladó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembeállítaniuk az imperializmussal. Erősödött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom A népek sorsára, a világpolitikai események alakulására döntő hatást gyakorol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének eredményes időszakát élte át. Történelmi küldetésének megvalósítását a mozgalomban jelentkező elvi-politikai véleményeltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egység megerősítésének útján, erősödött az imperializmus elleni közös harc. A kommunista világmozgalom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus elveiből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az imperializmus, minden elnyomottat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgálatánál gondolni kell az egyes pártok helyzetében, körülményeiben, feladataiban meglévő nagy különbségekre is. amelyek bonyolultabbá teszik az egységért vívott harcot. Az egység újbóli megteremtésének módja a szilárd elvi politika, az elhajlások elleni következetes harc, az elvtársi nyíltság, az összefogásra irányuló készség. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításában rendkívüli jelentőségű a proletár internacionalizmus eszméje, amely egy évszázada a nemzetközi tőke táma(Folytatás a 8. oldalon) VII. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei. 1’árlunk a nemzetközi inunkástnuzgaíom eínségéért Tisztelt Elvtúrsak! Nemzetközi tevékenységünk és kormányunk külpolitikájának megítélésében pártunkban egység van és ez a politika a magyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista épitömunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség', a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti ellentmondás, amely az első szocialista ország megszületésével átlépte a nemzeti kereteket, ma pedig a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelmévé vált. Objektív jelenség, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támaszává, az imperializmus pedig a reakció, az elnyomás, az ellenforradalom támaszává és központjává vált. A nemzetközi helyzetet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. A beszámolási időszak elmúlt négy éve alatt a haladás erői előre nyomultak. Az imperialisták helyileg támadnak, elérhetnek ideiglenes sikereket. de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy kialakult és megszilárdult a szocialista világrendszer, szétestek a gyarmat- birodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfiitusokkal küzd és tartósan a politikai válság állapotában van. A nemzetközi Imperializmus agresszív természete nem változott, ez állandó konfliktusok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma is , bonyolult. Agressziói nyomán mint most Guineában is, új tűzfészkek keletkeznek. Az emberiség még mindig gondok és megpróbáltatások közepette él. de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus minden erőfeszítése ellenére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszabadító harcnak. Léte kihat az imperializmus politikájára, sőt a kapitalista országok belső és egymás közötti viszonyára Is. A szocialista országok példája a gyakorlatban mutatja be az új társadalmi rend magasabbrendűségét, és reális távlatként tárja a világ elé az emberiség szocialista jövőjét. Az imperializmus fő célja a szocialista világ megsemmisítése. Minthogy számára ez lehetetlen, az imperializmus kénytelen alkalmazkodni a valóságos erőviszonyokhoz, taktikáját időről időre változtatja, hol a durva erőszak, hol a békésnek álcázott és ravasz „fellazítás” eszközéhez nyúl. A Szovjetunióhoz való viszony: választóvíz A szocialista világ fő ereje a Szovjetunió, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelemre vitelévéi elsőként szakította szét az imperializmusnak az égés» világot fojtogató láncát, és megnyitotta az utat minden nép szirmára a szabadság, a szocializmus felé. A Szovjetuniónak, kommunista pártjának elévülhetetlen érdemei vannak a szocializmus, a kommunizmus építésében.. Leggazdagabb tapasztalatai vannak az imperializmus elleni harcban is. A Szovjetunió internacionalizmusa példás; tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió a második világháború tűsében, hallatlan áldozatokat hozva, szétzúzta a fasizmus fő erőit, s ezzel megmentette az emberiséget egy új középkor fenyegető rémétől. A második világháborút követően, megtörve az USA atommonopóliumát, létrehozva saját nukleáris fegyverét, megmentette az emberiséget az imperialisták atomzsarqjá- sától, egy új, modem barbárság sötét árnyékától Mindenki másénál nagyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szerepe, felelőssége és áldozatvállalása az egész emberiség életbe vágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi imperializmus agresszív erőinek fő fékentartója. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt u politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetellenesség minden formáját, mert a szovjetellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, 9 szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, intemaeionaLista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk a beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és fejlesztette politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval es ezt fogja tenni a jövőben is. Mi szívből új és új sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Brezs- nyev elvtárs vezette Központi Bizottságának, a nagy szovjet népnek. Biztosíthatjuk őket. hogy népünk mindig ápolni, erősíteni fogja harci szövetségünket, a szovjet—magyar barátságot. Szoros szövetségben a szocialista országokká! Cz A Magyar Népköztársaság fejlődő és bővülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatban áll valamennyi szocialista országgal. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés szervezetének tagállamaihoz; eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; és támogat minden olyan lépést, amely alkalmas a tagállamok együttműködésének bővítésére és magasabb színvonalra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bővítésére törekszünk a jövőben is minden szocialista országgal, azokkal is, amelyektől nézetkülönbségek választanak el bennünket. Ezzel összefüggésben jelenthetjük a kongresz- szusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézet- eltéréseink ellenére, az utóbbi időben bizonyos mértékig javultak államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal. A haladás és a reakció között folyó világméretű harc fontos területe Ázsia, Afrika és Latin-Amerika. E térségek népeinek imperial istael lenes harca, a gyarmatbirodalmak szétzúzása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg, és előnyösen módosult a világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatainak alakulásában a döntő tényező az, hogy közös érdek az imperializmus megfékezése, visszaszorítása, a haladás előmozdítása. Ez az érdekközösség vezet e széles körű kapcsolatokra, amihez hozzájárul még, hogy ezen államok közül több, a belső rendszerét Illetően, a fejlődés neim kapitalista útját választotta ésá szocializmust nevezi meg céljaként. Partunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és Latiin-Ame- rika független országaival. A JX. kongresszus idején e térség negyven országával álltunk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötvenkét államhoz, fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus eLlen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító mozgalmukkal és mindent megteszünk, hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rendszer nem képes megoldani kibékíthetetlen belső ellentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba. Fokozódik a munkásosztály harca a monopóliumok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politikai célkitűzéseik valóra váltásáért is síkraszállnak. A kapitalista világ országainak munkásosztálya és haladó erői harcukkal a szocialista országok, minden forradalmi erő harcát segítik; az internacionalista szolidaritás kapcsol össze bennünket velük. A békés egymás mellett élés elve alapján Ami. a kapitalista országokkal való állami kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül, hogy korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés
