Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

i. of da? KELET-MAGYARORSZA» 1970. november M. (Folytatás a 7. oldalról) dásaival szemben vívott harcban született, azóta erősödik, edződik, ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely a munkásosztály ke­zéből ki altarja csavarni ezt a fegyvert. Ma, amikor a kommunista mozgalom az egész világra kiterjed, a megvalósult szocializmus világrendszerré vált. és a testvérpártok na­gyon különböző feltételek között dolgoznak, a proletár internacionalizmus eszméjéhez való hűség fontosabb, mint valaha. A proletár in­ternacionalizmus eszméje valamennyi testvér­párttól megköveteli a marxizmus—leninizmus eszméihez való ragaszkodást, a nemzeti önzés és elzárkózás, a nacionalizmus különböző meg­nyilvánulási formáinak leküzdését, az áldozat­kész szolidaritást. Pártunk és kormányunk, az interna­cionalizmus' elvéből indult ki, amikor — más szocialista országokkal együtt — a testvéri, szövetséges. szocialista Csehszlovákia hala­dó erőinek megsegítésére sietett. Az akkori, veszélyekkel terhes helyzetben az a szán­dék vezérelt bennünket, hogy támogatást nyújtsunk Csehszlovákia dolgozó népének a szocialista vívmányok, a hatalom megvédé­sében. Nem öitző célokat követünk, mi az ese­mények menetében mindvégig csak egyet kívántunk, és kívánunk ma . is, azt, hogy szocialista módon oldódjanak meg a pán és a társadalom kérdései Csehszlo­vákiában. Őszintén örülünk, hogy csehszlo­vák elvtársaink határozottan kézbe vették és intézik ügyeiket, annak, hogy pártjuk és országuk ismét ott van, megbecsült, egyenjogú harcosként a szocializmus nem­zetközi seregében, őszintén nagy sikereket kívánunk a szocialista haza építésében a csehszlovák testvérpártnak, a Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságnak, a test­véri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusa határozatainak alapján, s a testvér­pártok nemzetközi tanácskozásain közösen kialakított állásfoglalásokhoz tartva magát végezte nemzetközi tevékenységét, erősítette internacionalista kapcsolatait. Pártunk képviselői a beszámolási idő­szakban részt vettek a kommunista moz­galom különböző nemzetközi értekezletein: 54 testvérpártól folytattunk kétoldalú meg­beszéléseket. Partunk erejéhez mérten igye­keztünk kapcsolatokat kiépíteni antiimperia- lisla pártokkal, szervezetekkel és mozgal­makkal; s kapcsolat létesült több szocialista pártól is. Ehhez járult az a megtisztelő meg­bízatás, hogy pártunk házigazdája lehetett az 1968-as budapesti konzultatív találkozó­nak és részt vett a kommunista és munkás­pártok 1969. évi moszkvai nemzetközi talál­kozójának előkészítésében. Nemzetközi mozgalmunk kiemelkedő fontosságú nagy eseménye volt a beszámo­lási időszakban, a kommunista és munkás­pártok 1969-es moszkvai tanácskozása, amely jól szolgálta a testvérpártok egységtörekvé­seit, kapcsolataik javulását, az imperializ­mus elleni közös harci platform kialakítá­sát. Pártunk a tanácskozás állásfoglalásait teljes mértékben magáévá tette, és harcol megvalósításukért. Minden testvérpártól internacionalista egységre, a haladás összes erőivel akcióegységre törekszünk az Impe­rialista ellenséggel szemben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhe­tetlen a kommunista és munkáspártok kö­zös, széles körű nemzetközi véleménycseré­je, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatai­nak összegezése, a közös elvi állásfoglalások kialakítása. Jelenleg, amikor a kommunista mozgalomnak nincs nemzetközi szerveze­te. a széles körű, rendszeres nem­zetközi tanácskozások szolgálnak erre megfelelő keretül. Ezért pártunk mindenkor támogatta a kommunista és mun­káspártok-nemzetközi találkozóinak összehívá­sát. és támogatni fogja azt a jövőben is. A Központi Bizottság megítélése sze­rint pártunk nemzetközi tevékenysége, kor­mányunk külpolitikája- az elmúlt négy év­ben eredményes volt. Pártunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy elvi, interna­cionalista politikával biztosítsa népünk szá­mára a szocialista építés nemzetközi felté­teleit, és becsülettel kivegye részét a hala­dásért világméretekben folyó küzdelemből. Ennek érdekében tovább erősítjük a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Varsói Szerződés és a KGST országaihoz, a szocialista világrendszerhez, a testvérpártokhoz fűződő szoros, baráti, in­ternacionalista kapcsolatokat: szolidárisak vagyunk a tőkés országokban harcoló osztály­testvéreinkkel; támogatjuk a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat, fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin - Amerika független országaival; a kapita­lista országokkal a békés egymás mellett élés megvalósítására. normalizált viszony­ra. kölcsönösen előnyös kapcsolatokra tö­rekszünk; védjük építőmunkánk legfőbb fel­tételét, a békét. Magasabb szinten folytatjuk a szocializmus építését Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának végéhez értem. Pártunk eleget téve a társa­dalom eszmei, politikai vezetőjeként reá há­ruló feladatoknak, nagy, és eredményes munkát végzett az elmúlt négy évben. Mun­kásosztályunk. dolgozó népünk odaadó, szor­galmas munkájának, a kommunisták és párt önki vüiiek együttműködésének köszön­hetjük, hogy a'' IX. kongresszus határozatait végrehajtva, újabb lépést tettünk előre a ■eocialista társadalom építésének útján. Most fel kell mérni a megtett utat, és előre kell tekintenünk. Szocialista építőmun­kánk hazai és nemzetközi feltételei adottak. Pártunk a marxizmus—leninizmus elveihez hűen, a munkásosztállyal, a dolgozó nép­pel összeforrva, nemzetközi osztálytestvé­reinkkel együtt küzdve nagy feladatokat ol­dott meg a múltban, és még nagyobb fel­adatok megoldására képes a jövőben. A Központi Bizottság úgy véli, minden feltétel adva van ahhoz, hogy munkánkat az. eddiginél magasabb színvonalon folytas­suk. A legutóbbi négy évben elért eredmé­nyeinkre támaszkodva erősítsük tovább pártunk vezető szerepét, szilárdítsuk a mun­káshatalmat, fejlesszük tovább államéletün­ket, szélesítsük a szocialista demokráciát, erősítsük a marxizmus—leninizmus pozí­cióit, a szocialista közfelfogást és közerköl­csöt, hajtsuk végre népgazdasági terveinket, a IV. ötéves tervet, emeljük tovább népünk életszínvonalát, Ezt követeli pártunk célja, munkásosztályunk, népünk, nemzetünk ér­deke; ez egyben a mi legfontosabb hozzá­járulásunk nemzetközi os ztá iytestv éréi nk harcához. A Központi Bizottság kéri a kongresz- szust. vitassa meg és hagyja jóvá a beszá­molót. a Szervezeti Szabályzat módosítására előterjesztett javaslatokat. A Központi Bi­zottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk eddigi fő irányvonalát és határozatában mondja lei; pártunk és né­pünk társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes fel- felépítésének magasabb szinten való foly­tatása legyen. A Központi Bizottság mélyen meg van győződve arrőf, hogy pártunk X. kongresz- szusa hivatása magaslatán, eredményesen elvégzi azt a munkát, amelyet az egész párt. dolgozó népünk bizalommal vár tőle: kijelöli az előrevezető utat! Éljen a Magyar Szocialista Munkás­párt. és annak X. kongresszusa! Éljen munkásosztályunk, népünk, ha­zánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunizmus, a béke! Kádár János beszédét gyakran szakította félbe a részvevők tetszésnyilvánítása, s a Köz­ponti Bizottság beszámolójának elhangzása után hosszan zúgott a lelkes, ütemes taps. A napirend szerint ezután Brutyó János, a KEB elnöke előterjesztette a Központi El­lenőrző Bizottság beszámolóját Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! Mindenekelőtt azt szeret­ném hangsúlyozni: a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság tapasz­talata is az, hogy pártunk eszmeileg. politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelem szilárd. A párt a lenini elvek szellemében tölti be hivatását. A pártta­gok betartják a Szervezeti Szabályzat előírásait, a kom­munista erkölcs normáit. A. hatalmon lévő párt tag­jainak önkéntes és tudatos fegyelme a proletárdiktatúra védelmének, a szocialista vi­szonyok erősödésének egyik fontos feltétele. Ezért a párt semmiféle engedményt sem tehet a fegyelem tekintetében. A két kongresszus között pártszerveink a tagság 2,9 százalékát vonták felelősségre a pártfegyelem megsértése miatt. Ez az arány a párttag­ság létszámához képest cse­kély. De az már elgondolkoz­tató, hogy ez számszerűleg csaknem 20 000 párttagot je­lentett, akiket felelősségre kellett vonni. Nem is beszélve arról, hogy hány fegyelemsértés marad­hatott büntetlenül, mert nem derült ki, vagy mert szemet hunytak felette. Különösen tanulságos az a tény, hogy több, mint ötezer párttagot el kellett távolítani sorainkból. Mindez arra int bennünket, hogy fordítsunk nagy gondot a párt fegyelmi helyzetére. Szüntelenül küzdeni keli a pártfegyelem további szilárdí­tásáért. éberen őrizve a párt egységét, erkölcsi tisztaságát. Alapelvünk szerint minden párttag, bármelyik pártfóru­mon kifejtheti nézeteit, még akkor is ha azok többé vagy kevésbé eltérnek a párt poli­tikai vonalától. De az ilyen nézetekkel azonnal vitába kell szállni, vissza kell uta­sítani. Az ilyen vitának el­sődleges célja, hogy a hely­telen nézetet képviselő párt­tagot a többség meggyőzze. Ha azonban valaki ismétel­ten a párt politikájával ellen­tétes álláspontot foglal el, és azokhoz ragaszkodik, akkor nem maradhat el a fegyel­mi felelősségre vonás. Azt. hogy valakivel meddig lehet vitatkozni és mikor szükséges felelősségre vonni, elvi szigorral kell megítélni. Ugyancsak elvi szigorral kell differenciálni abban a tekin­tetben is. hogy valaki azért magyarázza-e félre a párt politikáját, mert nem érti. vagy azért, mert tudatosan bomlasztani akar. Kérem a kongresszust, vi­tassa meg és fogadja el írás­ban beterjesztett és szóbeli beszámolónkat a Központi Ellenőrző Bizottság IX. kong­resszus óta végzett munká­járól. Brutyó János nagy tapssal fogadott beszéde után az el­nöklő Fock Jenő bezárta a kongresszus hétfői ülését. A kongresszus kedden reggel folytatja munkáját. Brezsnyev elvtárssal Záhonyban Brezsnyev elvtárs a záhonyi munkások között Hammel József fe'.v. Záhony határállomás, va­sárnap reggel. Megszokott a kép: utasok a várótermek­ben, vonatok jönnek és in­dulnak. A térség átrakómun­kásai most fejezték be az éjszakai műszakot, a pálya­fenntartásnál is véget ért a huszonnégy óra. Kislányok jönnek piros szegfűcsokrokkal, majd meg­érkeznek a megye vezetői, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagjai, A vára­kozók sejtik, hogy vendége­ket várnak a Szovjetunióból, , Szcglűcsokor cs gratuláció Nyolc óra ötvenkét perc, s halkan, lassan begördül a pá­lyaudvar elé a Diesel-moz­dony a zöld hálókocsikkal. Megáll, s megjelenik a vagon ajtajánál Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára. Mosolyog, leszáll a sínek kö­zé, ahol a fogadtatására meg­jelentek várják. Egy helyes, barna kislány köszönti először a magas ran­gú vendéget. Magabiztosan, mosolyogva mondja: ..Öröm­mel üdvözöljük Brezsnyev elvtársat és a szovjet dele­gációt hazánk földjén. Kí­vánom, hogy érezze magát nagyon jól Magyarországon.” A tömör üdvözlés nagy tapsot vált ki, mint ahogy a szegfűcsokor is. amit át­adott a kedves vendégnek. Leonyid Brezsnyev szívélye­sen megköszöni a kedves sza­vakat és a virágot, s megcsó­kolja a kislányt. Orosz Ferenc, a megyei ta­nács vb-elnöke szól ezután: „Szabolcs-Szatmár párt és tanácsi vezetése nevében, kö­szöntjük önt, s a küldöttség tagjait. Hadd mondjam el: minden magyar dolgozó szív­ből örül annak, hogy Brezs­nyev elvtárs részt vesz pár­tunk tizedik kongresszusának munkájában.” Orosz elvtárs ezt köve­tően a szabolcsi embereit ne­vében gratulál a legújabb szovjet űrsikerhez, a Luno- hod eredményéhez. A ven­dég tréfásan közbeszól: — Igen. már a Holdon is van közlekedési eszközünk.! h oszd nő szavak Szauioshözért A beszélgetés azzal folyta­tódik : a megyei vezetők megragadják az alkalmat, hogy személyesen is köszöne­tét mondjanak a szovjet nép­nek azért a nagy segítségért, amit a májusi szamosközi ár­víz idején, s az azt követő új­jáépítés során' kaptak és kap­nak. Brezsnyev elv társ jólesően nyugtázza az elismerést, s komolyan jegyzi meg, hogy a víz nagy ellenség is lehet, arra nagyon kell vigyázni. Ezt követően így szólt: — Kötelességünknek érez­zük, hogy magyar földre lépve először is megköszön­jük pártjuknak, személyesen Kádár János elvtársnak a meghívást, hogy részt vehe­tünk az MSZMP tizedik kongresszusán, a magyar nép, a munkásmozgalom nagy eseményén. Számunkra ez nagy megtiszteltetés, ugyanakkor jó alkalom is arra. hogy kölcsönösen kicse­réljük a szocialista építés gazdag tapasztalatait. Ez na­gyon fontos eszköze párt­jaink további ’ fejlődésének, tevékenysége fellendítésé­nek. A megye vezetőihez for­dulva azzal folytatta az üd­vözlő szavakat a szovjet párt főtitkár, hogy jóleső érzés ez a figyelmesség, amit irán­ta tanúsítanak, majd moso­lyogva megjegyezte: — Ez már hagyomány. Amikor csak átjövünk ezen a határon, így fogadnak. Ki­csit talán el is kényeztetnek. Elindul az emberek felé, akiit spontán verődtek több ezres tömegbe végig az állo­más hosszú épülete előtt. „Zdrasztvujtye!” — köszön hangosan, s néhány munka- ruhás dolgozóval kezet is fog. \ál asz: oroszul — Hogy vannak, hogyan él­nek? — kérdezi az előtte ál­lóktól. — Milyen az ellátás? Az egyik munkás oroszul válaszol: harasó. Van enni­való, van ruha, nincs különö­sebb gond. — És munka is van? — Van bizony. Csak győz­zük munkással, az nincs már elég. — Ez a fontos, hogy mun­ka van, ez a kellemesebb gond — nyugtatja meg a kö­rülötte állókat. S mintha ré­gi, jó ismerősök beszélgetné­nek, úgy folytatja. Arról szól, hogy most beszélgettek a vonaton a küldöttség tag­jai: vannak, akik összeha­sonlítják a szocialista orszá­gokban élő emberek életmód­ját az amerikaiakéval. — Ott öt-hatmillió ember van állandóan munka nél­kül, s ez nemigen fáj az el­nöknek. Az sem ügye a ha­talomnak, hogy nincs a mun­kásnak és a parasztnak szo­ciális ellátása. Kit érdekel ott, hogy tanulnak-e az egy­szerű emberek gyerekei? Vagy ki törődik azzal, hogy nincs joga a négernek, hogy nap mint nap gyilkolják az embereket? Azzal fejezi be, hogy nem lehet összehasonlítani a két életformát, majd megkérdezi a munkásokat: — Egyetértenek önök ez­zel? — Igen! — hangzik a szívből jövő válasz. Egy em­ber azt mondja, szerencsére mi már el is felejtettük azt a világot, A képlett munkásért Brezsnyev elvtars tovább folytatja a gondolatsort. El­mondja, hogy a, mi orszá­gainkban a munkásosztály megerősödött, korszerűbb, okosabb, szakmailag, politi­kailag képzettebb lett. — Arra kell törekednünk — mondotta — hogy ez a fo­lyamat mind teljesebb le­gyen, megállás nélkül folyta­tódjon. Indulnia kell a vonatnak, mert Budapest még messze van. De még a rövidke időt is arra használja fel a ked­ves vendég, hogy további ■munkasikereket, boldogsá­got kívánjon azoknak, akik köszöntötték, figyelmesek voltait küldöttségük iránt. A megye valamennyi lakosá­nak megköszönte, hogy gra­tuláltak neki a Legújabb hold­járó sikeres útja alkalmából es tréfálkozva mondta: ez az emberiség jövője. „Jó, hogy a Holdon is van már közlekedési eszközünk. Igaz, egy kicsit még lassú, de már nem négy, hanem nyolc ke­rékkel halad. Fog az menni majd gyorsabban is...” Befejezésül ezt mondta Leonyid Brezsnyev: — Küldöttségünk nagy megelégedéssel látja Ma­gyarország fejlődését, a szo­cializmus építésének ütemét. Ezt az önök pártjának kong­resszusán is el fogjuk majd mondani. Viszonyunk nagyon jó, igaz barátokhoz méltó. Még egyszer köszönöm a szí­vélyes fogadtatást, a viszont­látásra !” Jó utat! Negyedóra telt el mind­össze, s mégis nagyon sok minden történt a záhonyi határállomáson. Az emberek tapsolnak, jó utat kívánnak, az úttörők piros nyakkendő­ket lobogtatnák. A kong­resszusra utazó szovjet párt­küldöttség tagjai a vonatab­lakban állva köszönik az üd­vözlést, amíg csak látszik a különvonat. Kopka János Brutyó János ismertette a KEB beszámolóját

Next

/
Oldalképek
Tartalom