Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

H. r**4 KET.ET-MAGYÄRÖRSZACI Wfli woygmR«1 t. 4000 lakásba kopogtatnak Nyíregyházán — Mit mérnek az össxeirók? — Leltárban a roletta Ivóvíz a városnak Adatfelvétel az új lakbérek megállapításához * Hatszáz állami házban, 4 ezer lakás felmérését kezdik el Nyíregyházán november 15-én az IKV dolgozói. Az új lakbérek megállapításának alapjául szolgáló adatfelvétel során 26 kérdést szegeznek a bérlőnek, és ezzel egy időben kiegészítik, pontosítják azo­kat az adatokat, amelyek az ingatlankezelő rendelkezésére állnak már jelenleg is. A nyíregyházi öt házkezelőség dolgozói saját körzetüket jár­ják végig, mégpedig pontos ütemterv szerint. A lakások bérlői három nappal megér­kezésük előtt értesítést kap­nak, melyik időben jönnek. Az értesítés egyben igazolá­sul is szolgálhat a munkahe­lyen, ahol az összeírás miatti mulasztást igazolt távollét­nek ismerik el. Szükség is van arra. hogy a bérlő, vagy megbízottja az összeírásnál jelen legyen, mert csak eb­bén az esetben vehetők fel az adatok. Sőt mi több: az elkészült felmérő ívet a bér­lőnek alá is kell írnia. Ez alkalommal van lehetősége arra is, hogy esetleges kifo­gását rávezesse a kérdőívre. Ne vegyék zaklatásnak... — Nagyon fontos, hogy a bérlő jelen legyen, és segít­se az adatfelvételt — mond­ja Szatmári István, az In­gatlankezelő igazgatója. Ne vegye ezt senki zaklatásnak, hiszen csak a pontos felmé­rés szolgálhat megbízható alapnak a lakbérek megálla. pításánáL Az összeírással a tervek szerint március 15-re készülünk el. Csak ezt köve­tően végzik a tanácsnál a lakbérövezetek megállapítá. sát, majd a lakbérek Iákal­kulálását, a fennálló rendelke­zések szerint.; Naponta a vá­rosban átlag 50 lakást tudunk számba venni. Ezzel egy- időben azt is nézik a felmé­rők, hogy rendeltetésszerű­en használják-e azokat a bérlők, hiszen találkoztunk olyan esettel, amikor a kony­hában lovat tartottak. A fel­mérés idején elkészítjük a lakások új leltárát. vagyis összeírjuk mindazt, ami a lakásban állami tulajdon, így a leltárba kerül a re­dőny, a kályha, és más fel­szerelés is. Érdeklődnek az összeírok arról is, mennyi a bérlő jövedelme, nyugdíjas-e, hányán laknak a lakásban. Amint látható, mindezek a kérdések hozzájárulnak ah­hoz. hogy reális legyen majd a lakbér, hogy megállapítha­tó legyen a lakbérkiegészítés mérve is. Mi az, ami zsebbe vág ? — Mit mérnek az összeí­rok? Milyen elvek alapján történik az összeírás és az ívek kitöltése — kérdezzük, hiszen ez az, ami Nyíregyhá­zán a 4000 lakásban csak­nem 20 ezer embert érint. — Először is tudni kell, hogy az összeírás és adatfel. vétel az eredeti lakáskiuta­lások alapján megy végbe. Tehát a főbérlőt, vagy ha egy lakásban több főbérlő van, akkor azokat külön-kü. lön kérdezik meg. Külön szerepel az összeíráson a társbérleti viszony is. Van sok olyan lakás, amelynek eredeti főbérlője már régen árkon-bokron túl van, már a harmadik illegális főbérlő lakik a lakásban, ilyenkor feltüntetjük, hogy törvényte­len beköltözésről van szó. Ezt követi a lakás felmé­rése. Az összeírók faltól fal­ig mérnek. Ezt azért hang­súlyozom, mert sokan sze­gélyléctől akarják méretni szobáikat. Kiesik a mérés során a szobák és lakrészek alapterületéből a kéménybe­ugró, a parapet alatti rész. És most — folytatja Szatmá. ri István — engedjen meg egy hosszú felsorolást, hogy mi is számít mérendő terület­nek. Ezt jó előre tisztázni. Nos: négyzetcentimétemyi pon­tossággal a szoba, hálófülke, hall, étkezőfülke, előszoba, előtér. átjáró, zárt, ve~ randa, konyha, főzőfül­ke, éléskamra, kamra, lomkamra, öltöző, garderobe, fürdőszoba, mosdófülke. Kü­lön veszik számba a folyó­vizes, az el nem látott, a WC-vel társított fürdőszobát. Teljes mérettel jön számítás­ba a műterem. A zárt er­kélyt és a loggiát is mér­jük, de ezeknek csak a fél­területe számít be a lakás négyzetméterébe. Fel kell venni az állami ingatlanon épült, a ház mellett létesített nyári konyha adatait is. Ugyanitt azonban hangsú­lyozom, hogy minden he­lyiséget úgy veszünk számba, ahogy az a kiutaláson szere­pel, tehát ha valaki a kony­hában szobát rendezett be. az azért konyhának számít. Fel kell tüntetni az íveken a ke. reső tevékenység céljára használt helyiséget is, tehát orvosi rendelőt, műhelyt. Ter­mészetes, ha valaki mondjuk a pincéjében kereseti célokat szolgáló műhelyt létesített, az ez esetben műhelynek szá­mít. Külön téma: a kényelmi körülmény A lakásfelmérések során az összeírók számos vonatkozás­ban vizsgálják, milyen ké­nyelmi berendezésekkel és körülményekkel rendelkezik a lakás. Tehát a fútésnemeket, a közművesítés szintjét. a melegvíz-ellátottságot, a bel­magasságot, a mellékhelyiség elhelyezkedését, a padozat minőségét külön feljegyzik. Sok olyan lakás is van, ahol ilyen kényelmi és komfortá- bilis dolgokat maguk a bér­lők alakítottak ki. Ezzel kap­csolatban a következőket mondta az IKV igazgatója: — Ha a lakó saját költsé­gén modernizálta lakását, ak­kor ezt hiteles számlákkal kell igazolnia. Ezeket az összeíráskor már produkál­nia is kell. Az ilyen számlá­kat figyelembe fogjuk ven­ni. Ahol hiteles számlát nem tudnak felmutatni, ott sem­milyen összeget nem tudunk akceptálni. , "f Bő két hét tehát és Nyír­egyházán a városban vala­mint az IKV kezelésében lé­vő tanyai házakban megkez. dődik az összeírás, a lakás­felmérés. Mindenkinek érde­ke, hogy jelen legyen ez alkalomkor, és segítse az összeírók nagy és felelősség- teljes munkáját, amely vége­redményben a bérlők jövendő lakbérének teremti meg az alapját. Bürget Lajos Nemzetközi kapcsolat 140 intézménnyel Hat szabolcsi múzeum és nyolc emlékszoba Elmozdul a holtpontról a sóstói szabadtéri múzeum ügye Minden év októberében tartják az UNESCO kezdemé­nyezésére a múzeumi hóna­pot: reprezentatív rendezvé­nyek egész sora követi egy­mást, népszerűsítve a múzeu­mok ismeretterjesztő munká­ját. Megyénkben a Krúdy Gyula emlékszoba átadásával kezdődött az idei program. Tudományos referátumok, múzeumi séták, műemléki ki­rándulások, az új leletek gyűjteményes bemutatása, honismereti pályadíjak kiosz­tása, filmvetítések, képzőmű­vészeti tárlatok, emlékülé­sek, koszorúzások és még szá­mos esemény színhelye Nyír­egyháza és múzeumokkal, emlékszobákkal rendelkező községek. Szabolcs-Szatmárban az utóbbi években az egész me­gyére kiterjedő múzeumi há­lózat jött létre a társadalmi és tömegszervezetek, a lelkes múzeumbarátok és az állam­igazgatási szervek közremű­ködésével. A nyíregyházi Jó­sa András és a nyírbátori Báthori István Múzeumokon kívül Kisvárda. Vaja, Vásá- rosnamény és Tiszavasvári is megnyitotta múzeumát. Több, mint 200 ezer régészeti, nép­rajzi és egyéb tárgy található a szabolcsi múzeumokban. A hat múzeum a tervek szerint tovább szélesíti tevékenységi körét: a Jósa András Múzeum emeleti kiállítótermében a kö­zeljövőben a fővárosi képtá­rak, múzeumok vándoranya- gát is láthatja majd a közön­ség. Emlékházak és emlékszobák létesültek a megye nagy szü­lötteinek tiszteletére: a nyír­egyházi Benczúr és a Krúdy, a tiszacsécsei Móricz, a szat- márcsekei Kölcsey Ferenc, a tunyogmatolcsi Zalka Máté, az aporligeti Fedics Mihály, a tiszaberceli Bessenyei György, a nagykállói Korányi Frigyes emlékszobák és a tarpai Baj- csy-Zsilinszky állandó emlék­kiállítás hazai és idegenfor­galmi látványosság. A tervek szerint Szamuely-emlékszobát is létesítenek a megyeszékhe­lyen a nagy forradalmár szü­lőházában. Évek óta foglalkoznak a megyei múzeumi szakembe­rek és a kulturális szervek a sóstói szabadtéri múzeum lét­rehozásával. Dr. Csallány De­zső, megyei múzeumigazgató elmondta, az idén valószínű­leg elmozdul a holt­pontról a ‘ sóstói skan­zen ügye, A napokban a fővárosban az országos szer­vek a négy vidéki falumúze­um beruházási és egyéb ügyeit tisztázzák. A négy fa­lumúzeum között ott van a már elfogadott nyírségi falu­múzeum is, melyet a Sóstón 8 holdas területen építenek fel. A szabadtéri múzeum egyik szép és tanulságos lát­ványossága lesz a Sóstónak amely a szabolcsi és szatmá, vidék népi műemlékeit, épí­tészeti ritkaságait is maga ban foglalja majd. A 70-es év régészeti szen­zációja — a beregsurányi vandáloirszág IV. századbeli emlékeinek felfedezése, — melyről dr. Csallány Dezső kandidátus ez évben átadja harmadik könyvének kézira­tát az Akadémiai Kiadónak, amely idegen nyelven is meg­jelenteti a tudományos mun­kát. A szabolcsi tudós az európai régészek belgrádi kongresszusán „A vandálok országa a Kárpát-medencé­ben” címmel számol be kuta­tásainak eredményeiről. Ugyancsak szenzációnak szá­mít a szabolcsi bazilika felfe­dezése. A Szabolcs községben lévő református templomnál végzett ásatások során dr. Né­meth Péter aspiránsnak sike­rült megtalálnia a krónikák­ban szereplő, de eddig isme­retlen — a Dunától keletre egyetlen bazilikát. A Jósa András Múzeum a világ 140 hasonló intézményé­vel tart kapcsolatot: Dél- Amerikától Japánig, Ausztrá­liáig minden jelentősebb ki­adványt, évkönyvet megkül­denek a szabolcsi muzeológu­soknak, tudományos kutatók­nak. P. G. Újabb vezeték Kótaj és a megyeszékhely között Egy városnak létkérdés a víz, az elegendő mennyiségű, jó víz Nyíregyházán már 10 ezer köbméter fölé emel­kedett a napi vízfogyasztás, sőt a nyári kánikulai napo­kon elérte a 12 ezer köbmé­tert. Bizonyos, hogy ez a szám tovább emelkedik, vi­szont a gyakori vízszolgálta­tási zavarok azt mutatják, a kótaji víztermelő telep a város pillanatnyi szomjúsá­gát sem képes kifogástalanul oltani. Hamarosan újabb ku­takat helyeznek üzembe, s ezekkel — legalábbis egy idő­re — enyhülnek vízgondja­ink. A nyíregyházi egységes vízmű bővítése a jövő év közepére készül el. közel 41 millió forintos beruházással. Akkor a kótaji kutak terme­lése a jelenlegihez képest megkétszereződik: 16 ezer köbméter vizet szolgáltatnak a városnak. Kilenc újabb mélyfúrású kutat kell ehhez munkába állítani, s ezek Kó­taj körzetében már el is ké­szültek. Mivel időközben .el­készült a több mint 10 ezer méter hosszú, 400 milliméte­res — tehát a meglévőknél nagyobb átmérőjű — távve­zeték is Kótaj és Nyíregyhá­za között, s már a csövek fertőtlenítésén, átmosásán dói; znak. így biztosra ve­hetjük. hogy legkésőbb no­vember i5-ig a részleges üzembe helyezés megtörténik, öt kúttal több termeli a vizet a megyeszékhely ellá­tására. A vízműbővítéssel párhuza­mosan készül az ivóvíz-há­lózat további bővítése is a város területén. Az idén he­lyezték el a csöveket az Uj. a Víz utcában. a Leningrád utcán, a Salétrom közben, a Belső körúton. A Makarenko utcában még dolgoznak. És ígv tovább: Petőfi', Hegyi, Hársfa, Ujszőlő, Fecske, Fürj. Tarpai, Géza utca, a Benczúr és a Szamuely tér, a Rákóczi út (gerincvezeték) vízhálózatának kiépítése, a HAFE és a VAGÉP telepé­nek, valamint a Kossuth ut­ca és a Tanácsköztársaság tér állami tulajdonú házai­nak bekapcsolása a rendszer­be — ez volt az idei terv. s az év hátralévő hónapjai­ban valamennyi helyen be- íelyezik a munkát. 1970 vé­gére Nyíregyháza lakosságá­nak 70 százaléka közműről kapja az egészséges ivóvizet. A víz- és csatornamű vál­lalat már megkötötte a szer­ződést a KEVlEP-pel a K6- tajban furatott további négy kút bekötésére. Ezzel egyidő- ben — a jövő nyárig — épít be a Ganz-MÁVAG a vá­rosi szivattyúgépházba két nagy teljesítményű. másod­percenként 160 liter ka­pacitású átemelő szivattyút, amely az érkező vizet juttat­ja a városi csőhálózatba. Jö­vő nyáron tehát három ve­zetéken 16 ezer köbméter víz érkezik naponta Nyíregyhá­zára. A negyedik ötéves tervben további 10 ezer köbméterrel növelik a városi egységes vízmű vízhozamát, így 1975- ben már 26 ezer köbméter víz érkezik naponta. (k. ej Szabolcsi onkológus ENSZ-ösztöndíja Mege!őzhetc-e a gyomorrák? Kutatják: miért jobb a helyzet megyénkben az országos átlagnál Közeleg a nap, amikor dr. Juhász Lajos megyei onko­lógus főorvos elindul Nyír­egyházáról, hogy az USA- ban és Japánban eltöltött nyolc hónap után érkezzék majd újra haza. A fiatal as-* piráns vezetői javaslatára, helyi és minisztériumi tá­mogatással pályázta meg az ENSZ szakosított szervének, az Egészségügyi Világszer­vezetnek a kutatói ösztöndí­ját — sikerrel. Baltimore és Boston egyetemén 2^2 hó­napot tölt, majd Tokióban, a japán nemzeti rákkutató in­tézetben 4 hónapig tart ta­nulmányútja. Munkatársunk e tanulmányút céljáról ér­deklődött a főorvostól. — Egész pontosan: a gyo­morrák epidemiológiájának a kutatását segíti elő ez az ösztöndíj, aminek elnyeré­séért köszönettel tartozom mindazoknak, akik támogat­tak, segítettek. Valamely betegség, így például a gyo­morrák előfordulását, meg­oszlását egy területen, illet­ve az ezt befolyásoló i*.tve- zők szerepének vizsgálatát fedi az előbbi szakkifejezés. Tehát ebből az is kitűnik, hogy nem a már kifejlődött gyomorrák gyógyításával, ha­nem az azt elősegítő ténye­zők feltárásával kapcsolato­sak vizsgálódásaink. Termé­szetesen az említett befolyá­solási tényezők felfedése vagy a korai felismerés je­lentősen apaszthatja a sú­lyos esetek számát. — Miért éppen a gyomorráéra irányul­nak az önök vizsgálódá­sai itt, Szabolcsban? — Világviszonylatban a rákosok több, mint egyötöde gyomorrákos. Hazánk euró­pai viszonylatban. sajnos, a negyedik helyet foglalja el e tekintetben. Magyaror­szágon belül viszont Sza­bolcsban és Hajdúban az or­szágos átlagnál alacsonyabb a rákos megbetegedések szá. ma. önmagát kínálja a kér­dés: mi lehet ennek a ked­vezőbb helyzetnek az oka? Tehát mintegy pozitív ol­dalról közelítjük a rendkívül izgalmas témát. A két me­gyében — több. mim egy­millió lakosú területen — folytatunk vizsgálatokat a gyomorrák előfordulására vonatkozóan. Kollektív mun­ka ez, részt vesznek benne a Hajdú és a Szabolcs me­gyei onkológiai gondozók munkatársai, később pedig más. szakképzett egészség- ügyi. is bekapcso (••fclftBak a Vizsgálódásba. — Hallhatnánk pala mit közelebbről is e kutatásokról? — A gyomorrák kifejlődé­sében bizonyos demográfiai tényezőknek is fontos szere­pe lehet. Ezért vizsgáljuk például a nem, a kor, a fog­lalkozás, a lakóhely stb. sze­repét. Másfelől az öröklő­dés, a tápanyagok, a táplál­kozási szokások, az élvezeti cikkek, a vércsoport, ideg- rendszeri típusok, de még a talajféleség lehetséges szere­pét is figyelemmel kísérjük. Még közelebbről: mivel a su­gárkezeléstől a gyomorrák. ban nem várható különösebb eredmény, ezért a sebészi út tűnik járhatónak. Bár a nagy erőfeszítések nyomán, sebészi kezeléssel sikerült a gyógyulási százalékot emel­ni, sajnos, gyomorrákos be­tegeink tekintélyes részét még mindig elveszítjük. Emiatt is nyilvánul meg rendkívüli figyelem világ­szerte a korai felismerés és az epidemiológia iránt. Szá­mos irodalmi forrás utal ar­ra, hogy bizonyos tápanya­goknak (füstölt húsok, zsír­ban sült ételek, keményítők, stb.) továbbá a táplálkozás módjának, bizonyos élvezeti cikkek fogyasztásának szere­pe lehet a gyomorrák előfor­dulásában. Saját vizsgálódá­saim során kitűnt, hogy az átlagossal szemben a gyo­morrákosok között nagyobb arányban fordul elő az erő­sen kiegyensúlyozatlan, fék­telen idegrendszerű típushoz tartozó ember, aki akár egy rossz szóra, ellenvélemény­re is rögtön „robban”, hir­telen fe Lcsattan. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a megfi­gyelés nagyobb emberanyag vizsgálata után. is beigazoló­dik-e. Saját munkámnak is ez a sarkalatos pontja. A felmérés, amit már elkezd­tünk, nagy feladat, jelentős időt és személyzetet kíván a kérdőíves és tesztvizsgálat. Örömünkre szolgál, hogy eh­hez már eddig is nagy tá­mogatást kaptunk helyben, s hogy ezt a munkát, amely első próbálkozás ilyen mé­retben hazánkban, az Egész­ségügyi Tanács céltámogatás­ban részesíti. — Megnyugtató, hogy megyénkben alacso­nyabb a rákos megbete­gedés, mint az országos átlag. A korai felisme. rés által hogyan lehet­ne még tovább javíta­ni a helyzetet? — A korai felismerés, kü­lönösen a nők körében egy­re eredményesebb. De ez nem kimondottan gyomor- szűrés! Ráadásul eddig fő­ként a férfiak köréből ke­rültek ki a gyomorrákosok, utóbb a két nem aránya kö­zelebb került. Ahhoz, hogy széles körű, a férfiakra is kiterjedő vizsgálódást foly­tassunk, évenként, kétéven­ként 300 ezer felnőttet kel­lene gyomorszúrő vizsgálat­ban részesíteni megyénkben. Ennek megoldása ma még teljesíthetetlen nemcsak Szabolcsban, hanem világ­szerte. Lehetőségeinkhez ké­pest persze teszünk rendkí­vüli erőfeszítéseket, dé a feL tételek hiányában a kört szűkítjük a 40 éven felü­liekre, mint e tekintetben a legveszélyesebb korúakra és a gyomorpanaszosokra. Nyu­godtan mondhatom: a gyo­morbetegek minden oldalú vizsgálatára megyénkben megvannak a feltételek, mi­vel kellő laboratórium, röntgen, sőt a legjobb gyo­mortükröző és fényképező eszköz, valamint a cytológiai vizsgálat lehetősége is ren­delkezésünkre áll. E vonat­kozásban Szabolcs jobban áll, mint az országos átlag. — Baltimoreban és Bos­tonban az epidemiológiai módszereket, Japánban pe­dig a korai felismerés elis­merten magas színvonalú módját fogom tanulmányoz­ni. Egyebek között azt, mi­ként építik ki a gyomorrák korai felismerésére szúrőhá- lózatukat. miként dolgozik a Kurokawa japán kutató ál­tal tervezett szűrőbusz. Re­mélem, hazatérve közös ja­vunkra tudjuk majd kama­toztatni a tapasztaltakat, s valamelyest előbbre jutunk e szörnyű betegség megelőzé­sében. A. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom