Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

WTfl. november L KBLET-MAGYARORSZA« Í8. oldal A hiányzó negyedik Beszélgetés az iíjúsági érdekvédelemről „Az ifjúságot érintő min­den ügyet tárgyaljanak meg a KIS?,-szervezet képviselö- . jévet, igényeljék az ifjúsági szervezet véleményét, javas­latát és ezeket döntésükké hasznosítsák” — olvashatjuk az 1968-ban megjelent 1016- os kormányrendeletben. Az­óta — ez év februárjában — Született meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt KB If­júsági határozata. amely Ugyancsak a fiatalok érdek- védelmével foglalkozik. A két határozat végrehajtásáról beszélgettünk Győrfi István­nal, a vasszerkezeti és gép­ipari vállalat. Holló László­val. a Nyíregyházi Gumigyár és Késmárki Istvánnal/, a Nyíregyházi Tejipari Vállalat KíSZ-ti tikáraival. Holló László: — Üzemi szinten nálunk tökéletes a négyszög. Minden megbeszé­lésre meghívnak és figyelem­be veszik a javaslataimat is. N m igy van viszont a 17 üzemrészben, de már ott is alakul a dolog. Fiatal a gyár, fiatal a KISZ-szervezet is, nem megy minden egyik napról a másikra. Ebben az évijén — reméljük — min­denütt rendben lesz Azt mondanom sem kell, hogy nemcsak a jogainkat ismer­jük. Becsületesen dolgoznak a fiatalok és őszinték a hi­ba t feltárásában. Nemrégen . kérdőíveket adott a gumigyár KlSZ-szer. vezete minden fiatalnak. Olyan kérdések szerepeltek az íven. hogy milyen a kap­csolata a főnökével. mikor kapott béremelést, szándék­szik-e elmenni az üzemből honnan jár be; mennyit fi­zet albérletért és így to­vább. A válaszokból olyan do’ynk is kiderültek, amire éddig nem kaphattak választ. — Volt olyan üzemrész, ahol sokan beírták: rossz k; rcso'atban vannak a főnö-* kükkel és éíTíiktt el akarnak .^i'petrg' nyilván azt jelén : hogy van valami a ve7-tö viselkedésében Is. ami ftér- iö. Márpedig ha az ille­tő' udja is ezt, feltétlenü" változtat a magatartásán E* ő’ egyébként többek kö- zö*' ízt várjuk, hogy csők­ké- maid a fluktuáció is Késmárki István: — Saj­nos. én nem mondhatok ilyen jót a mi négyszögünkről. A rendelet érvénybe lépésekor megvolt, de az utóbbi időben ellaposodott. Talán össze­függésben van ez azzal, hogy az igazgató elvtárs keveseb­bet er rá. Tudjuk mi. hogy legfontosabb feladatunk a termelés, de éppen azért na gvon fontos' a hangulat is H« több megértést kapnánk biztos vágyóik benrie. többe* tennénk az asztajra is. Szó­vá' ne csak az érdekelje a vezetést: mit ad a fiatal, ha- herrt .hogy milyen á körnv re* mik a problémái. fiataljai is. Rendeztek már kommunista vasárnapot, iombtalanitási hotel. részt vettek az árvizes munkák­ban is. azon tűi, hogy a Wil­li iatukat ért károk h. lyre- allíiásából is kivetlek ré­szüket. Bebizonyították tehát, hogy vannak. De mit kapnak ezért? Győrfi István: — Minden tanácskozáson o.t vagyoK, amit kérek, vagy javaslok a fiatalok érdeklőén, a leg­messzebbmenőkig támogat­ják a vezetők. Persze, ehnez azt is hozzáteszem, lehetet­lent nem kérünk, de amire lehetőség van. azt meg is kapjuk. Az egésznek az okát abban látom, hogy nagyon szeretik a vállalatnál a fia­talokat. Csak egy példát mondok. Nemre« az isdk- ból magas KISZ-kitüntetéssel tért haza egyik fiatalunk. Az igazgató elvtárs olyan boldo­gan lobogtatta végig az üze­men. hogy talán jobban örült neki, mint aki kapta. Nekem is azt mondta: így kell dol­gozni! A VAGÉP KISZ-titkára azt is elmondta, hogy komoly szerepe van a jó együttmű­ködésben a pártszervezetnek és a szakszervezetnek is. A pártösszekötő — Lengyel Sándor — maga is fiatal, na­gyon aktív és sokat segít az ifjúságnak És aztán ott van a választások óta a másik patrónus, a tömegsaervezeti összekötő is. De nemcsak ketten vannak. A politikai oktatásukat a főmérnök tart ja- aki szintén fiatal. Eze­ken a kötetlen beszélgetése­ken pedig még közelebb ke­rülnek egymáshoz a fiatalok és a vezetők. — Úgy látszik én ünnep- rontó vagyok — szólal meg ismét a tejipar KlSZ-titká­ra —, de nekünk a pártszer­vezettel sem megfelelő a kapcsolatunk. Reméljük, a vezetősávvá!• «/hassal ez meg­változik. A régi vezetőség csak akkor keresett meg ben- dünket. ha valamit elmu­lasztottunk. es szóvá tették egy pánttPkári értekezleten. — Nekünk nem rossz, de lehetne ióbb is ”a ' iszonyunk — mondja Holló Dászló. — Engem a vezetőségi ülés­re is meghívnak — szól újra Győrfi István. A beszélgetés ^ során sok doloe’-ól esett még szó. A szakszervezetről, a szakmun­kástanulók fura helyzetéről, arról, hogy csak harmadik évben kerülnek az üzemi szervezetbe és arról is. hogy a résztvevőkön kívül nagyon sok ifiúsági vezetőt nem vesznek komolyan a gazda­sági. de néha még a párt ve­zetők sem. A pártszervezet­nek szava van. a szakszerve­zetnek vétójoga, de mit te­gyen a KISZ-titkór. ha néhol még meg sem hallgatják. A '-ormány- és a pártha­tározat egyformán vonatko­zik mindenkire. A végrehaj­tásban pedig — mint az a be­szélgetésből is kitűnt —, elég sok hiba csúszik. A megoldás az r- ""«toa, hogy a KISZ- szerveznlek vezetői sérttsó—* kémek a városi, vagy a me­gyéi bizottságtól. Csakhogy olyan esgtet is hullottunk már, ahol még a megyei bi­zottság tagját sem fogadta a gazdaságvezető. Ezt pedig nem lehet megengedni. Azoknak a fiataloknak az érdekében, akikre a munká­ban mindig számítani lehet és közülük sokan maguk is a jövő vezetői lesznek. Balogh József Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai üzemé- •en ú.i termékként megkezdték a folvadékállás-mutató gyártá­sát. Gecse Lajos, fiatal esztergályos a szelepház megmunká­lásán dolgozik- Elek Emil felvétele Ingázó nagyüzem Megoldásra váró záhonyi gondok Ahogy fejlődött, úgy sza­porodtak Záhony jelzői. Kin­cses kapu. Európa száraz­földi kikötője. Ráülik, .akár­csak ez: ingázó nagyüzem. Több mint 'ötezeMláromszáz ember dolgozik e térségben Tornyöspálcátó! Záhonyig és Záhonytól Fépyeslitkéig ötven kilométeres körzetben, s ebből négyezer a bejáró­ingázó munkás nyolcvanhá­rom községből Négyezer ingázó munkás. Meghatározza a - teendőket. Móré Imre, a MÁV, záhonyi pártbizottságának titkárhe­lyettese mondja: — Ez- okozza a legtöbb gondot. Ennyi embert kell munkába és hazaszállítani mindennap Különösen ősz- szel-télen szaporodnak a gondok: A dolgozók kerék­párral vagy gyalog jutnak ki az állomásokra, sokan 40 ki­lométeres távolságból járnak be. Sikertelen próbált, ozások Keggel. nur műszakkez­dés előtt fáradtan érkeznek. A vonaton vagy az üzem­ben reggeliznek, az idő mú­lik, késve kezdődik a mun­ka. Sok az üresjárat. Jelez­ték már többször is a MÁV ■ Debreceni Igazgatóságának, segítsenek, állítsanak be autóbuszokat, s ezzel szállít­sák a munkásokat az állo­másokra vagy egyenesen Zá­honyba. Nem sok történt. Újságolják, hogy kevés autóbuszt kaptak. — Ezzel alig kétszáz mun­kás szállítását tyifjúk,, csak biztosítani. Mi kértük az AKÖV illetékes Vezetőit, hogy ahol lehet, igazodjanak a vonat menetrendjéhez. Sajnos nem sok eredménnyel járt. Tiszaszentmártonból és Zsurkról 300 dolgozó jár be. Az autóbusz reggel fél hat kor indűl Ez korai. A mun­ka fél nyolckor kezdődik. Visszafelé 18 óra 43" perckor indul a busz. A műszak vi­szont 19 óra 30-ig tart. így kénytelenek gyalog vagy ke­rékpárral járni a munkások — magyarázza Móré Imre. Ide kívánkozik a kérdés: Vajon a MÁV nem tehetne valamit, hiszen saját mun­kásairól van szó. Gondolunk munkásjáratokra egy-egy olyan körzetből, ahonnan a munkások zöme jár be. Ilyen vonatot is lehetne — kelle­ne! — indítani. De még ne­hezebb azoknak a rokkant, csökkent munkaképességű dolgozóknak a helyzetük, akik a MÁV záhonyi seprű­üzemében dolgoznak. Leg­alább ötvenen vannak. Rend­kívül nehéz körülmények között járnak munkába és haza. Égető probléma és sürgős megoldást igényel. A MÁV-nál dolgozó munkások KONZERV Kétévenként meglátoga­tom külföldre szakadt ha­za it. mert szeretek utaz­ni és aztán egy Ideig szere­ié ott lenni, ahova utaztam. Ezelőtt vagy nyolc évvel, első utamról hoztam hazd két kiló kéttojásos zsengeli- cél, meg két pár melltartói. (Azokat a kupolákat külföl­dön párosával adják, felfűz­ve). Akkor szét téptek a ro­konok és ismerősök, meg va­gyok őrülve,, ha egy vagon­nal hozok akkor is kevés, minden pénzt megadnak ér­te. Aztán hoztam húsz pár melltartót és harminc kiló nyolctojásos zsengelicél. A kutyának se kellett. Ica né­ni azt kérdezte tőlem, meny­nyi tíztojásos zsengelice kell, de friss, hoz nekem a közértből. A melltartókba pedig fiam, — tette hozzá — ültess tyúkot. De izlandi rovarport, négycsillagosat, azt hozhatsz. Azóta nem hozok semmit és azóta van költőpénzem. Most pillanatnyilag egye­dül ülök angolhoni barátom lakásán és nézem a külföldi képeslapokat. (Csak a képe­ket értem.) Neki valahova el kellett mennie, mondta ha megéhezek nyissak kon- zervet. Amelyiket akarom. Nézem a képeslapokat, és közben vakargatom spániel­je fületóvét. A kutya kül­földi születésű, egy szót sem ért magyarul, de azért jól megvagyunk egymással. Ké­peket nézek, és vakargatok. Éhes vegyok. Külföldön állandóan éhes vagyok. Ilyen­kov rendszerint felszedek két-három kilót, ami még nem lenne akkora baj. de itthon képtelen vagyok le­adni. Itt a baj. Éhes vagyok. Letettem az újságot, és körülnéztem va­lami ennivaló után. Ezt a konzervet ismerem, ezt is ettem. na, nézzük csak, ez valami új! Ez „fo­gyasztásra kerül". A spaniel őrült izgalommal ugrál kö­rülöttem Kiborítom az ételt egy lábosba. Nem tudom mi lehet, ilyet még soha nem ettem. A felfedező izgalmát érzem. A kutya őrjöng. Szimpatikus kutya. Feltehe­tően szeret enni. Megmelegítettem és meg­ettük. Ezek a fránya idegen szakácsok Soha nem érez­tem ilyet. ízeket, de jó volt. Élálmosodtam. A kutya mel­lém feküdt, rátette fejét a váltamra, és az arcomba szuszogott. — Hé. álomszuszék — rá­zott fel a barátom — öltözz, elmegyünk a moziba. Egy remek svéd filmet adnak. Ettél valamit? — Ezt a konzervet. Jó volt. Barátom gyanakodva for gáttá az üres dobozt, majd mindem elsöprő, fergeteges kacagásba kezdett. Lerogyott a karosszékbe, térdét csap­kodta és levegő után kap­kodott. — Mi bajod van?. . Éhes voltam. Te mondtad, hogy ehetek amit akarok. . . — Fogjál kezet Roxival. Roxi, adj pacsit a iácsinak — Ne hülyéskedj. — mon­dottam sértődötten —, mi ez a cirkusz?! — Köszönd meg R oxincik a vendéglátást. A konzerv ugyanis az övé. Kutyaele del. . . Deák Gusztáv látják, hogy az ÉRDÉRT tu\ zséri üzeme és a HUNGA- HOFRUCT hfizm házig Szál­lítja autóbuszon a saját munkásait. Sokan kérdezik erre miért nem képes á • MÁV? Ment minden u jo keresel Nem könnyű az inga to- bejáró munkások élete. Vé­dőitalt (teát) még csak kap­nak, de a minimális tisztál­kodási, fürdési-mosakodási igényről sem tudnak gondos­kodni.1 Összél-télen, ha esik az eső, hó. a munkaruha át­ázik. este levetik, s hat em­bernek van egy 50x60-as munkaszekrénye. Ebbe pré­selik be vizesen, s 24 óra múlva ugyanezt veszik fel. Gyakori a megbetegedés emiatt. A MÁV Debreceni Igazgatósága tudja, látja e problémát. Pénzt biztosított ruhaszárítók megépítésére. Terve is készen van, de nincs aki megépítse. A másik gond az étkezte­tés. Az üzemi konyha 600 személy részére épült még 1962-ben. Szűkös, s itt nem lehet megoldani 1200—J 400 személy időbeni étkeztetését. Eperjesiére, Mándokra, Fé- nyeslitkére, Komoróra. Tu- zsérra ponyvás tehergépko­csin szállítják az ebédet. Mi­korra az asztalra kerül, már kihűl, összerázódott, gyenge minőségűvé válik. Ezen le­hetne segíteni. Szükség lenne rá, meg is érné, mert így sokan eltá­voznak Záhonyból. A mun­kások azt mondják : ne ra minden a 3500—4000 forint amit itt keresnek. Inkább ke. ve se Übet keresnek másutt, de több a gondoskodás. És nem e)l éjszakázni sem, mint itt. Jelenleg is 150 forgalmi dn:«ozór6 és 250 fizikai munkásra lenne szükség Zá­honyban A toborzás nem sok eredménnyel jár, mert sokan vannak olyanok, akik egyik héten munkába áll­nak, a másikon m«- ott* hagyják. Több gondoskodást érdemelnek Itt. csak hathatós intézke­dések hozhatnak gyökeres változásokat. Elsősorban a 4000 ingázó-bejáró munkás munka- és életkörülményeit kell megjavítani. Tőlük f'.tg elsősorban a termelés is. Je­lenleg naponta 2006—2.'jOD széles kocsi marad kirakati lan. Erre csak ráfizet a nép­gazdaság. A kongresszusi munkaversenyben most mégis e bejáró-ingázó derékhad vállalta: műszak után is itt maradnak, hogy minél több áru kerüljön Idejében ren­deltetési helyére. Ezek az emberek több gondoskodást érdemelnének. Farkas Kálmán Három község közömén * a Ipar a megye északkeleti részén — Pinceklub a kastélyban — Mozi, színházterem Két ■ község, Gáva és Ven- csellő egyesüli, égy harmati: kát pedig, Balsát a közös ta­nács irányítása alá vonták. Október 26-án tartották meg az ünnepi tanácsülést, ahol már csak a külsőségek vol­tak, ünnepiek. Valamennyi résztvevőt, az új község veze­tőit már hónapokkal ezelőtt és most is egyetlen kérdés foglalkoztatta: milyen legyen az új község, hogyan tudják összehangolni a terveket? És végső soron mit lehet kez­deni a hozománnyal? Vencsellőn a közművesítés már tízéves múltra tekint vissza. Jelenleg a község rész­ben három kilométeres sza­kasz van készen, de a csöve­ket már a község 50 százalé­kában lefektették. Az összes csőhálózat hossza csak ebben a községrészbem a befejezés­kor eléri majd a 14 kilomé­tert. Ugyanakkor Gáva, szinte teljesen közanűve&ítve irta alá az egyesítési okmányt. A víz-, tornyot korábban, talán az egymáshoz tartozás szimbólu­maként is, a két község nem létező határán építették fel. Ide kapcsolják majd a még kiépítésre kerülő vencsellői hálózatot is. A közművesítési programhoz kapcsolódó be­ruházásként végzik el Ven- csellő szennyvíz-, belvízelve­zető csatornahálózatának ki­építését. A terveket már meg­rendelték, melyet még az idén elkészítenek. Amennyire könnyű dolga van az új tanácsnak Gáva és Vencsellő közművesítésével, annál nehezebb ugyanezt megoldani a harmadik, Balsa esetében. Az új közösbe a belépő köz­ségek hoztak mást is. Gáva fejlett kereskedelmi hálóza­tot, Vencsellő pedig kulturá­lis. művelődési centrumot. Vencsellőn nemrég a presz- szóban bevezették a reggeli árusítását, elsősorban a gim­nazisták részére, ahol kakaót és süteményt vásárolhatnak. Ugyanakkor a cipész ktsz reggel kezdő dolgozóinak is jól jött ez'az intézkedés. A másik már a lakosság széle­sebb rétegét érintette: a ke­nyérgyár mellett boltot nyi­tottak, ahol a friss kenyeret, levestésztákat és lisztet is áru tóak. Jó kezdeményezes a ter­melőszövetkezet szolgáltató­tevékenységének szélesítése is. Vencsellőn. így a személygép­kocsik, motorkerékpárok javí­tása méllett a termőiöszövet- liozet fuvarozást is vállaL Közben a két társközség elsíf közös létesítménye is megszü­letett. Egy gázcsere te lepet nyitottak és felépítették a közös gyógyszertárat is. Sok egyéb mellett a leg­kedvezőbb lehetőség az ipar- telepítésre nyílik. Különösen Balsán sok az olyan férfi, aki eljár a községből. A közel nyolcezer lakosú nagyközség­ben egyre inkább gond lesz a foglalkoztatottság, annak el­lenére, hogy cipész ktsz, költ­ségvetési üzem, sütőipari vál­lalat és vegyes ktsz van. A megoldás kézenfekvőnek lát­szik. Bővíteni kell a már meglévő munkahelyeket és újakat kell létesíteni. Ami már csak azért is előnyös, mert a megyének ebben a sarkában jelentősebb ipar nincs. A vencsellői kastély, a ko­rábbi gépállomás épülete vég­re igazi célját fogja szolgálni. A MOKÉP a kastély nagyter­mében szélesvásznú, térhatá­sú filmek vetítésére alkalmas cinemasCop filmszínházat épít. A kastély mintegy 25 holdas parkja a környék egye­dülálló természeti kincse lesz. Itt még ez év elején egy 600 öles területen a vencsellői fiatalok barátságkertet épí­tettek szabadtéri színpaddal, amely előtt táncparkettet é* szökőkutat alakítottak ki. A korszerű belső filmszínházat pedig színházteremként is használhatják. A kastély pin­céjében ifjúsági pinceklubot rendeztek be. Mindezek Vencsellőn épül­tek, de mindhárom község­résznek szólnak. hsj)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom