Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

' t óWí! KELET-M ACV A RORKZ A© Í9T6 oltfdber f. (Folytatás az 1, oldalro!) A műszaki, a kozgazdas&gi és más tudományágak képvi­selőinek összpontosított erő­feszítésed; — a dolgozóik' ön­Tisztelt országgyűlés! Kormányunk nézete szerint gazdasági tevékenységünk egyik gyenge terűiét« a be­ruházási szítéra. Az építő- és építőanyag- ipar kapacitása még mindig elmarad a jelenlegi szükség­lettől. Ez az elmaradás a be­ruházások megvalósítását lé­nyegesen hátráltatja. A most következő öt évben a beruhá­zások folyamatos és jelentős növekedése mellett szinte fordulatszerű változás szüksé­ges az építőipari kivitelezés hatékonysága érdekében. A népgazdasági egyensúly, a fejlesztési tervek, a struktu­rális változtatások megvalósí­tása szempontjából ez rend­kívül fontos. A beruházások hatékonysá­ga alapvető javításának'egyik feltétele, hogy az építési te­vékenység kevesebb objek­tumra koncentrálódjon. Beruházásainknak mennyi­ségileg és strukturálisan össz­hangban kell lenniök a meg­valósítás anyagi-műszaki fel­tételeivel. Ennek érdekében határozottabban kell folytat­nunk egyfelől a termelőkapa­citások gyors fejlesztését, másfelől a túlburiánzó beru­házási kereslet í “zését. Törekedni kell a régi üze­mek rekonstrukciójára, gép­parkjának korszerű gépekkel való felújítására, arra, hogy a vállalati beruházásoknál is minél modernebb gépeket és korszerű technológiai folya­matokat alkalmazzanak. Tisztelt képviselő- elvtár­sak! Az ötéves tervbeh foglalt reális célkitűzések is mutat­ják, hogy népgazdaságunk mindinkább az intenzív fej­lődés szakaszába lép. A kö­vetkező esztendők, az elmúlt 2—3 esztendővel együtt, egy sajátos „átváltási időszaknak” tekinthetők.- Az égjük 'fejlő­dési szakaszból a másikba való átváltás nem történik látványosan ,.egy csapásra”. Bizonyos átmenetre, né­hány esztendőre van szüksé­günk, míg fokozatosán át­válthatunk az eddigiről az újabb erőteljes műszaki- technikai haladás, a termelé­kenység és a jövedelmezőség fokozása, a szakképzettség dinamikus fejlesztése és a ha­tékony beruházási politika — ezek az intenzív gazdasági fejlődés fő esdközei. Népgazdaságunk fejleszté­sének egyik alapvető felada­ta a termelés struktúrájának alakítása. Rendkívül felelős­ségteljes tennivaló ez, hiszen a gazdasági szerkezet hosszú évekre kihatóan meghatároz­za a termelés és a fogyasztás irányát, lehetőségeit, nagyban befolyásolja a társadalmi munka hatékonyságát. Ugyan­is a termelés különböző ágai­ban a munka termelékenysége eltér egymástól. így nem mindegy, hogy a munkaerőt hol foglalkoztatjuk. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Araikor a kormány nevében elfogadásra ajánlom a ne­gyedik ötéves tervet, bejelen­tem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kormány ez ‘év máju­sában már foglalkozott a nép­gazdaság hosszú távú, 15 éves tervezésének helyzetével. Most készülnek az ágazati tervek, a különböző központi számítások. Azt szeretnénk elérni, hogy az országunk szo­cialista építése előtt álló leg­főbb feladatok mielőbb hosz- szú időre szóló tervkoncepció­ban fogalmazódjanak meg. Ugv véljük, hogy a hosszú tá­vú terv és a középlejáratú terv kapcsolatát megoldottuk. Ötéves tervünk eé.l.ini össz­hangtan vannak a, bosszú tá­vú terv eddig kialakult kon­cepcióival. Meggyőződésem, hogy 42 új ötéitos tervben foglalt fel­adatokat képesek leszünk tudatos, fegyelmezett, hozzá­értő munkájával és .felhalmo­zódott tapasztalataival együtt újabb, nagy lendületet adhat­nak. a termelékenység emelé­séhez. Alapos elemzesek során ju­tóttunk arra az elhatározás­ra, hogy a szerkezeti átalakí­tások folyamatában most el­sősorban az energiaellátá­sunkban hajtunk végre lé­nyegbevágó változtatásokat, gyorsított ütemben fejlesztjük az alumíniumipart és a vegy­ipart. nagy erőt fordítunk az . úgynevezett olefinprogram megvalósítására; az átlagot meghaladóan bővítjük a köz­úti járművek gyártását és a számítástechnikát. Az ipari struktúra javításának sorába tartozik még a könnyűiparon belül, a ruházati ipar nagy­arányú fejlesztése, korszerű­sítése, átalakítása is. A me­zőgazdaságon belüli szerkezeti átalakítást a hústermelés erő­teljes fokozására irányuló erőfeszítéseink jelzik. A termelési struktúra át- alakítása, javítása, a gazdasá­gi élet állandó folyamata. Ezért nem véletlen, hogy évek óta ismételtein szóba kerül. A gazdasági élet változása, az életkörülmények fejlődése a termelés elé állandóan új fel­adatokat állít, bővülő és új igényekkel lép fel. és fordít- . va, a növekvő termelés új meg új szükségletet hoz létre. Az ország adottságait, a lehe­tőségeket figyel am be véve keLl eldönteni, hogy melyik szük­ségletet hogyan, milyen mér­tékben és milyen módon elé­gítjük ki. Mindenekelőtt biz­tosítani kell az alapvető szük­ségletek kielégítését. Ezek közé tartozik az ener­giaellátás korszerűsítése és javítása, valamint a gazdaság kérriizálása. Ezek ma ná­lunk minden fejlesztési el­képzelés és nagy strukturális átalakítás elsőrendű feltételei. Szem előtt tartva a világ­ban végbemenő változásokat, mi is azt a tudományosan he­lyesnek bizonyított utat vá­lasztjuk. hogy az energiaellá­tásban a szénbányászat, mel­lett,' 'gyorsan 'növekvó-mérték- beh a szénhidrogénekre ala­pozzuk az energiaforrást. Egye­bek között gondoskodni kell. nem kisszámú dolgozó ember — bányászok — áthelyezésé­ről, esetleg átképzéséről, ’ter­melőeszközök, állóalapok új­szerű felhasználásáról, nagy, milliárdos nagyságrendű be­ruházásokat kell eszközölni, bővíteni kell a nemzetközi gazdasági együttműködést stb. Megközelítőéin azonos nagy­ságrendű feladat a kemizálás végrehajtása is. Ez idáig elsősorban a mű­trágyagyártás és a gyógy- szeri par növelését szorgal­maztuk, a jövőben pedig ezek mellett a műszál és a műanyagok termelését szor­galmazzuk. A nemrégiben megkötött szovjet—magyar olefinegyez­mény hosszabb távon, 1985-dg meghatározza a fejlesztés irá­nyát. a vegyipar szerkezeti átalakításának útját. Ez a fejlesztés kihat a kő­olaj- és a földgáziparra, va­lamint az energiaellátásra is. megvalósítani, hiszen annak fontos feltétele; a politikai helyzet kedvező. Pártunk ki­próbált politikája megfelelő­en biztosítja tervünk valóra váltását. Az utóbbi esztendőkben so­kat fáradoztunk azon, hogy a vezetést nagymértékben kor­szerűsítsük, napjaink fokozott követelményeihez, népgazda­ságunk fejlettségéhez igazít­suk, az elért műszaki-techni­kai színvonalunkhoz alkal- mazkodóbbá tegyük. A műszaki tudományos fej­lődéssel párhuzamosan nőnek a szervezeti követelmények is. A kormány nagyon körülte­kintően, gondosán megvizs­gálja egyes vezető szervek fel­építését, s amennyiben szük­séges, a hatékonyabb irányító tevékenység érdekében szer­vezeti módosításokat is végre- hajt. Anélkül, hogy elsietnénk ezt a fontos tennivalót, és el­hamarkodott intézkedéseket tépnénk, tudatosan törek­szünk a korszerűbb szerveze­tek kialakítására, jobb admi­nisztrációra és egyúttal a fe­lesleges adminisztrációs mun­ka kikapcsolására. Tisztelt országgyűlés! Ezek után a negyedik öt- eves terv teljesítésének nemzetközi feltételeire kí­vánok röviden utalni. Népgazdaságunk fejleszté­sét elősegíti, hogy egyre szo­rosabbra fűzzük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal. Bízunk benne, hogy a KGST fejlődése hozzájárul gazdasági kapcsolataink bő­vítéséhez. A külkereskedelmi forgalom hagyományos for­máján túlmenő gazdasági együttműködésben rejlő tar­talékokat szeretnénk még jobban feltárni és kihasznál­ni. Jobban akarunk élni a gazdasási életre szélesebben kiterjedő integrációval, amelynek előnyei kézenfek- vőck. minden résztvevő or­szág számára. Ezért a ma­gyar Kormány nevében ez év májusában a KGST varsói ülésszakán kifejtettem, hogy támogatjuk azokat a javasla­tokat, amelyek hosszú távra az érdekelt KOST-prszágok gazda ságnolitikájának foko­zottabb összehangolására vo­natkoznak és elősegítik a kiválasztott iparágakban a világszínvonal elérésit bizto­sító gyorsabb műszaki fejlő­dést. Az igen tisztelt országgyű­lés előtt, olyan népgazdasági terv fekszik, amelyet leg­fontosabb kereskedelmi part­nereinkkel — a KGST-orszá- K okkal — egyeztettünk. Ez a terv megalapozottságának egyik igen komoly biztosíté­ka és egyben teljesítésének előfeltétele. A tervkoordináci­ós tárgyalások alapján kö­tött államközi egyezmények biztosítják az elengedhetet­lenül szükséges import- és exportforgalmat. A gazdasági Külpolitikai elveinknek is teljesen megfelel,' hogy aktí­vabban részt vegyünk a gazdasági problémákkal fog­lalkozó nemzetközi szerveze­tekben és bővítsük nemzet­közi gazdasági együttműkö­désünket. A tisztelt ország­gyűlés és országunk közvéle­ménye előtt ismert, hogy gazdasági kapcsolataink szé­lesítése érdekében számos kezdeményező lépést teltünk, tárgyalásokat folytatunk Vé- leménvünk szerint a kölcsö­nös előnyök alapján kiépített sokoldalú gazdasági kapcso­latok hasznosan járulhatnak hozzá további fejlődésünk­höz. Oi'szágépitő munkánkat el­lentmondásos. feszültségek­től terhes nemzetközi körül­mények között folytattuk, mégis úgy látjuk, hogy a kül­politikai helvzet alakulása a jövőt illetően reménytkel- tő vonásokat is tartalmaz. A nemzetközi helyzet, eseményei meggyőzően tanúsítják, hogy a világ fejlődésében egyre inkább a szocializmus és a haladás erőinek szerepe a meghatározó. A szocialista vi­lágrendszer számottevő ered­ményeket ért el az elmúlt időszakban politikai, gazda­sági és katonai téren egy­aránt. A szocialista országok tovább erősítették akcióegy- ségükett fejlődött a Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok politikai és katonai egvüttműködése. A szocialista közösség egy­ségének megszilárdításáért folytatott tevékenységből a Magyar Népköztársaság kor­mánya aktívan kiveszi ré­szét. Ennek eredményeként tovább erősödött hazánk és a többi szocialista ország po­litikai. gazdasági és kulturá­lis egvüttműködése. A Szovjetunió és az euró­pai szocialista országok kö­vetkezetes külpolitikai te- vékenvséPe elősegítette az európai feszültség viszonyla­gos enyhülését és megértette a feltételeket az európai biz­tonsági konferencia összehí­vására. Mind az európai biztonság, mind a? általános nemzet­közi viszonyok tekintetében jelentős esemény a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság között, nemrégi­ben aláírt szerződés. Szocia­lista és kapitalista országok­együttmukodesnek meg a tervezettnél is gyorsabb bő­vülése a kívánatos. Különös jelentőseget tu­lajdonítunk a magya.-r- szov­jet gazdasági együttműködés­nek. Tapasztalataink alap­ján a Szovjetunióval folyta­tott külkereskedelmi forgal­munk — mely 5 év alatt az előző időszakhoz képest több mint 50 százalékkal emelkedik — nvte tovább bővíthető, ha növekszik az árukínálatunk és ha még in­kább javul a piaci munkánk. Külkereskedelmünk egyen­súlyának biztosításához a külkereskedelmi tevékeny­ség javítására' és kiterjeszté­sére van szükség. Ehhez a mainál jobban kell ismer­nünk az export minden te­rületén a külföldi vevők igényeit. követelményeit, s a számukra megfelelő cik­kekkel kell jelentkeznünk a piacon. Javítani kell a ke­reskedők munkáját: az el­adásoknál és a vásárlások­nál a piaci lehetőségeket jobban ki kell használni, na­gyobb rugalmassággal, a kedvezőbb feltétetek gondo­sabb felkutatásával. Céltu­datos importpolitikáva! is erőteljesebben kell hatni a belföldi termelésre, a gyárt­mányösszetétel alakulására, korszerűsítésére. Kereskedelmi forgalmunk bővítése nerccsak a szocialis­ta, hanem a tőkés- és a fej­lődő országokkal is kívána­tos. Különösen ha ezekkel az országokkal a termelési koo­peráció terén kedvező felté­tetek jönnek létre. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban az eddiginél jobban törekszünk a soikolda- lúságra, az újabb és újabb lehetőségek feltárására. Egye­bek között célszerű a fejlet­tebb országoktól nagyobb szómban átvenni olyan ta­lálmányokat, eljárásokat, amelyeket ott már kikísérle­teztek és a gyakorlatban hasznosítottak. ban egyaránt nagy jelentősé­get tulajdonítanak ennek a szerződésnek. A két fél tár­gyalásait a Magyar Népköz­társaság kormánya is nagy figyelemmel kísérte. A többi európai szocialista országgal együtt részt vettünk a szer­ződés előkészítését célzó kon­zul táci ókban. Közös értéke­lésünket a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének legutóbbi, augusztus 20-i moszkvai üíósén juttat­tuk kifejezésre. Ey a szerző­dés egyaránt megfelel a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság érdekei­nek, megfelel az európai szo­cialista és kapitalista orszá­gok, valamint az európai és általában a nemzetközi bé­ke és biztonság érdekei­nek. Az Odera—Neisse-határ, a két Németország határai el­ismerésével, a vitás kérdé­sekkel kapcsolatban az erő­szak alkalmazásáról való le­mondással, az európai reali­tások tiszteletben tartásával a Német Szövetség; Köztár­saság jelentős lépést tesz elő­re a-/ európai biztonság kér­déseinek rendezése útján. A Német Szövetségi Köz­társaságnak, a Brandt-kor- mánynak az európai realitá­sok elismerése terén tett lé­pései megkönnyítik a Német Szövetségi Köztársaság vi­szonyának rendezését minden európai szocialista ország­gal. Várakozással tekint az eu­rópai közvélemény a szerző­dés ratifikálása elé. Bízunk abban, hogy a szovjet—nyu­gatnémet szerződés sikeres létrejötte után a Német Szö­vetségi Köztársaság rendezni tudja viszonyát a Lengyel NépknMársasáegal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­sággal és a Német Demok­ratikus Köztársasággal is. Ami bennünket illet, üd­vözlünk minden javaslatot, amely a Magvar Népköztár­saság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság viszonyának javftását szolgálja, s magunk is készítünk ilyen javaslato­kat, A Varsói Szerződés tagál­lamainak az európai bizton­sági értekezlet összehívása ügyeben tett kezdeményeaé- seit a népek kedvezően fo gadták, s egyetlen kormán^ sem utasította el. Az euró­pai államok többsége kívá­natosnak tartia az európai biztonsági értekezlet megtar­tását. Jelentős a közeledés az értekezlet napirendjét il­letően is. Noha egyes impe­rialista vezető körök hol A szocialista országok to­vábbra is kezdemény ezően lépnek fel az európai bizton­sági értekezlet ügyében. Bi­zonyítja ezt a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testületének e7 év augusztus 20-án Moszkvában tarlóit ülése, valamint a Varsói Szerződés tagállamai külügy­minisztereinek budapesti ér­tekezletén elfogadott memo­randum. A szocialista közös­ség összehangolt külpolitiká­jának keretében Magyaror­szág is aktívan részt vállal az curónai biztonság megszi­lárdításáért folytatott harc­ban. Nemcsak reménytkeltő, hanem mélységes aggoda­lomra és éberségünk foko­zására okot adó események is vannak a nemzetközi élet­ben. Különösen Indokínában és a Közel-Keleten feszült a helyzet. Az amerikai imperializmus folytatja barbár agresszióját a szabadságáért küzdő hős vietnami nép ellen, sőt bűnös cselekményeit kiterjesztette egész Indokinára, Fegyvere­sen beavatkozik Kambodzsa belügveibe és folyamatos tá­madásokat intéz a társadal­mi haladásért küzdő laoszi nép ellen. Az Egyesült Ál­lamok vezetői már többször bejelentették, hogy kivonják csapataikat Indokína térsé­géből. Ennek ellenére fokoz­zák katonai erőfeszítéseiket. A ..vietnami zálás” képmuta­tó programja nem szolgál más célt, mint azt, hogy csendesítsék a világ közvéle­ményében kialakult Arrteri- ka-ellenes érzelmeket es le­szereljék az amerikai nép egyre erősödő felháborodá­sát. Az utóbbi időben hiztató jelei mutatkoztak, a párizsi tárgyalások hatékonyabbá válásának. Előrehaladás csak abban az esetben képzelhe­tő el. ha az Egyesült Álla­mok kormánya komolyan fi­gyelembe veszi a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kormánynak a politikai ren­dezésre vonatkozó javaslata­it. A magyar nép szolidáris a hazája szabadságáért és füg­getlenségéért küzdő hős vi­Tisztelt országgyűlés! Szeptember közepén meg­nyílt és folytatja munkáját az ENSZ XXV. közgyűlése. Ez az ülésszak nevezetes idő­pontban zajlik; az idén, októ­ber 24-én lesz 25 esztendeje annak, hogy megalakult az Egyesült Nemzetek Szerveze­te. A Magyar Népköztársaság kormánya nagy jelentőséget tulajdonit az ENSZ létezésé­nek. Véleményünk szerint a világszervezet potenciálisan alkalmas arra, hogy közremű­ködjék korunk nemzetközi problémáinak békés eszkö­zökkel történő megoldásában. Az ENSZ működésében még sok a kívánnivaló, ennek az imperialista hatalmak és szö­vetségeseik aknamunkája az oka. Kormányunk a jubileumi ülésszakot is fel kívánja hasz­nálni arra, hogy külpolitikánk alapelveinek megfelelően tá­mogassunk minden olyan ja­vaslatot és kezdeményezést, amely elősegítheti napjaink legégetőbb nemzetközi prob­lémáinak megoldását. Kiemel­kedő jelentőséget tulajdoní­tunk annak a javaslatnak, amelyet a Szovjetunió korjjiá- nya a nemzetközi bélre és biztonság kérdésében tavaly terjesztett be, s azon leszünk, hogy az ENSZ megfelelő ha­tározatot hozzon. Újból kifejeaésre kívánjuk juttatni, hogy támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberi. a közel-keleti hely­set békés nendeaésén* lrá ­nyiltgn, hol burkolt formában igyekeznek akadályokat gör­díteni az európai biztonsági értekezlet útjába, meggyőző­désünk. hogy kísérleteik ku­darcot vallanak. einarm neppel, az indokínai térség valamennyi megtáma­dott országának népével, A közel-keleti konfliktus­sal kapcsolatban kormányunk már többször határozottan állást foglalt, elítélte az iz­raeli agressziót, a tevületrab- ló ü>;\vé -eket és hitet tett a haladó arab népek igazsá­gos ügye mellett. Mint a szo­cialista közösség más orszá­gai, a Magyar Népköztársa­ság is erőfeszítéseket tett azért, hogy a világ békéjét fenyegető agressziót, a né­pek jogos é‘'(.tekéit figyelem­be véve, politikai eszközök­kel megszüntessék. Az utóbbi napok során az egész világ békeszerető köz­véleményét foglalkoztatta a közel-keleti válság kiéleződé­se, az amerikai—izraeli in­tervenció új veszélye. Az új veszélyeik alapvetően abból adódnak, hogy sem az Egye­sült Államok, sem Izrael kor­mánya nem hajlandó végre­hajtani a közel-keleti helyzet rendezésére 1967 novemberé­ben az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa által elfogadott és az Egyesült Államok állal is megszavazott határozatot. Az elmúlt napokban a konfliktus kiszélesedésének a veszélye nagymértékben megnőtt. A Szovjetunió, az Egyesült Arab Köztársaság és a vele szövet­séges arab országok együtt­működése elősegítette, hogy az ésszerű megegyezések tör­jenek előre. Az összes érde­kelt arab képviselők meg­egyezése alapján. megállapo­dás jött létre a Jordániái vi­szonyok rendezésére. Remél­jük, hogy a megállapodás alá­írói érvényesíteni tudják aka­ratukat és ezzel elősegítik, hogy az általános rendezés érdekében tovább lehessen folytatni a nemzetközi tár­gyalásokat. Mély megrendüléssel fo­gadtuk Nasszer elnök hirtelen halálának hírét. Az Egyesült Arab Köztársaság, az arab nép hős fia, .kiváló antiimpe­rialista harcos távozott el örökre. Osztozunk az egyipto­mi nép nagy gyászában. Bí­zunk benne, hogy az a politi­ka, amelynek megvalósításá­ért Nasszer elnök oly odaadó- an fáradozott, s élete utolsó percéig harcolt, 'győzelmet arat. nyúló határozatának végre­hajtását, az általános és tel­jes leszerelés megvalósításá­nak gondolatát, a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását, s követeljük az úgynevezett ENSZ-csapatok Dél-Koreából való kivonását, valamint a „Korea egyesítésé­re és újjáépítésére alakult ENSZ-bizoltság” azonnali fel­oszlatását. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikai feladatait becsü­lettel teljesíti. Államunk a többi szocialista országgal együtt jelentősen hozzájárul a világ békéjének megőrzésé­hez, a szocialista építőmunka számára kedvező békés nem­zetközi feltételek biztosításá­hoz. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány következetes, töretlen vonalú politikát folytat. Ugyanezt mondhatjuk el gaz­daságpolitikánkról. Tevékenységünkkel a dol­gozó tömegek egyetértenek, támogatják azt és elképzelé­seink megvalósítására törek­szenek. Meggyőződéseim, hogy az új ötéves terv végrehajtá­sával lényegesen előbbre ju­tunk a szocializmus építésé­ben. A képviselők nagy tapssal fogadták Fock Jenő beszédét. Az országgyűlés ma foly­tatja tanácskozását. fokozni keli a beruházásuk hatékonyságát Pártunk kipróbált politikája megfelelően biztosítja tervünk valóra váltását A szocialista országok tovább erősítették akcióegységüket Hazánk aktív részt válla! az európai biztonság megszilárdításában Államunk hozzá árul a világ békéjének megőrzéséhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom