Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

M79. október 2. z ___________ KELFT-MAGYARORS? *ft Dr. Kovács Magdolna Szabolcs-Szatmár megyei képviselő: Lakosságunk törekvései azonosak a terv Szabolcs a lakosság életkörülményeit jellemző ellátottsági mutatók tekinte­tében is az utolsó helyre szo­rul a megyék között. A me­gye lakásállománya 1970. ja­nuár 1-én 25 százalékkal ha­ladta meg az 1949. évit. or­szágosan már 28 százalék­kal — de ezeknek csak 4 Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat 38. és 39. paragrafusa területfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. Szo­rosan összefonódó, nagyon fontos gazdaságpolitikai és társadalompolitikai témák ezek. Az ország valamennyi területének azonos gazdasági színvonalra emelése és a la­kosság egyformán magas színtű ellátottságának bizto­sítása nemcsak a viszonylag mostohább körülmények kö­zött levő területek lakóinak javát szolgálja, hanem orszá­gos érdek is. Nem új ez a cél. A szocia­lista építés éved során je­lentős erőfeszítések történ­tek és számottevő eredmé­nyek születtek e téren. Ma már nincsenek az országban szembetűnő aránytalanságok, nem találhatók olyan sú­lyosan elmaradott területek, mint például Olaszországban, vagy Franciaországban, ahol egyes körzetek lakóinak reál- jövedelme 30—60 százalék­kal tér el más területek jö­vedelemszintjétől. Van azon­ban hazánknak is néhány olyan vidéke, ahol a lakosság reáljövedelme és ellátottsága tartósain elmarad más terü­letekéhez képest. Ilyen minde­nekelőtt Szabolcs-Szatmár megye, hasonlóképpen Bor­sod északi vidéke. Vas és Zala megye őrségi része is. Szabolcsban az egy főre ju­tó reáljövedelem alacso­nyabb, mint az országos át­lag. Ennek közvetlen oka a nem megfelelő foglalkozta­tási színvonal, ami demog­ráfiai és gazdasági helyze­tünkből adódik. Köztudomá­sú, hOigy megyénkben a la­kosság számához viszonyított születésszám országosan a legnagyobb Ezért a termé­szetes szaporodás 2—3-szoro- sa az országos átlagnak. Az életkörülményeik alakulásá­ban döntő tényező, hogy mi­lyen nagy a család, s az adott jövedelemből hányán élnek. Nálunk nagy a család­létszám: száz családra 352 személy jut — míg országo­san csak 309 —, ebből a 15 éven aluliak száma 92 (26 százalék), országosan csak 66 (21 százalék). Ez az egyik fő oka, hogy nálunk kedvezőtlenebb a kereső-el­tartott arány, mint országo­san. A foglalkoztatási színvonal előnytelenül alakult Sza­bolcsban azért is. mert ná­lunk csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, a második ötéves terv évei­ben indult meg és csak a harmadik ötéves terv idősza­kában vett erőteljesebb len­dületet az ipar fejlődése. Emiatt a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő szá­mára a megyén belül nem állt rendelkezésre kellő szá­mú munkahely. Sokan a megyén kívül találtak mun­kaalkalmat. A jövedelem alakulása A jövedelem színvonalának alakulását kedvezőtlenül be­folyásolja, hogy a keresők át­lagos havi munkabére is ala­csonyabb az országos átlagnál, amit az 1969. évi statisztikai felmérés is igazol. Az ala­csonyabb bérszint abból adó­dik, hogy gazdaságilag nem tudunk minden vonalon fel­fejlődni a többi megyéhez. Gazdasági életünkben döntő súlya a mezőgazdaságnak van, amely napjainkban már az iparral azonos jövedelem­szintet tud biztosítani ná­lunk is. Csak ez a jövede­lemszint alacsony. Elsősorban azért, mert kedvezőtlenek az adottságaink, gyenge a talaj minősége, átlagos aranykoro­na-értéke alacsony. A tö­rekvésünk arra irányult, hogy a talaj adottságoknak legjobban megfelelő terme­lési szerkezet kialakításával, korszerű gazdálkodási mód­szerek bevezetésével ennek az ágazatnak az eltartóképes­sége fokozódjon. Az iparosítás feltételei Iparunk még a kialakulás stádiumában van. Régi üzemeink műszaki színvona­la alacsony, eszközellátottsá­ga szegényes, nagy éiőmun- ka-ráf ordítással dolgoznak és többségük kis munikáslét- számot foglalkoztat. A máso­dik ötéves terv időszakában épült fel a konzerv- és a gumigyár, néhány további modem üzem pedig a párt Politikai Bizottságának 1966- ban hozott határozata nyo­mán az utóbbi években épült, s a közeljövőben megkezdi működését. Ezek már eny­híteni fognak az elmondott problémákon. A megye ipa­rának további fejlesztéséhez is biztosítottak a feltételek. A Záhonyon keresztül érke­ző import nyersanyag feldol­gozására még igen sok le­hetőség kínálkozik Korszerű közlekedési hálózat és ener­gia is rendelkezésre áll és ma már nemcsak nagyszá­mú. hanem megfelelő szak- képzettségű munkaerőt is tudunk biztosítani. Borivó Károly Szabolcs-Szafinár me«yei képviselő: T—7??*^ Jobb szervezettséget a mezőgazdaságban Tisztek országgyűlés! Felszólalásomban népgazda ■ sagunk. de mezőgazdasági üzemeink számára is legfon­tosabb mezőgazdasági ágazat­tal: a kenyérgabona-termelés­sel és az ezzel összefüggő né­hány kérdéssel szeretnék fog­lalkozni. Teszem ezt annál is énkább, mert megyénk is je­lentős szerepet tölt be az or­szág kenyérgabona-szükségle­tének megtermelésében, hi­szen a vetésterület 7—8 szá­zaléka megyénkben van és a kenyérgabona-termesztés a gazdaságirányítás új rendsze­rében is kiemelt feladat ma­rad. Továbbá azért, mert ezen az őszön — a betakarítások elhúzódása miatt — rendkívül szervezett, feszített munkára van szükség ahhoz, hogy a kenyérgabona optimális idő­ben, megfelelő területen ke­rüljön elvetésre. Több mezőgazdasági gépet Közismert, hogy a felszaba­dulásunk óta eltelt 25 év so­rán legnehezebb ebben az év­ben volt a kenyérgabona be­takarítása, és talán a legtöbb veszteség is most adódott. Mondhatom, hogy bár igen nagy küzdelemmel, általában megkésve és nem is dicsek­vésre méltó termésátlaggal fe­jeztük be az idei aratást, és az egész nyári mezőgazdasági munkát. Már a nyár elején láttuk, hogy a kenyérgabona fejlődése elmaradt a kívánal­maktól. Láttuk, hogy az ara­tás is nagyon nehéz lesz, amelynek a megkezdése — lé­nyegében a késői kitavaszo­dás következtében — két- három hetet késett. A legtöbb gondot az időjárás okozta, a későn kezdett aratásnak ál­landó természeti kísérő je­lensége volt, hogy nap mint nap hullott az eső. De önkriti­kusan azt is be kell ismer­nünk, hogy ha kellő időben és szakszerűséggel végezzük el a vegyszeres gyomirtást, nem gyomosodtak volna el veté­seink, rövidebb idő alatt, ke­vesebb veszteséggel, jobb mi­nőségben kerülhetett volna a raktárakba a kenyérgabona. Ez az év azonban arra is figyelmeztetett bennünket — termelőszövetkezeti vezetőiket és mindenki mást, akinek munkája összefügg a mező- gazdasággal — hogy a jobb szervezettség mellett, nagyobb technikai felkészültségre is szükség van. Alapvető köve­telmény ez ma a» mezőgazda­ságban. Jelenleg azonban olyan problémáink adódnak, hogy például kevés a kom­bájn, kevés a rendrearató. Ja­vult és fejlődött ugyan a géppark, de még mindig kevés az erő- és munkagép, és kü­lönösen műtrágyaszórKól meg vetőgépből nagy a hi­ány. Javítani a gépalkatrész-ellátást Ezekkel a kérdésekkel ösz- szefüggésben szólnom kell továbbá a mezőgazdasági gép­alkatrész-ellátásról is. Isme­reteim szerint az ország me­zőgazdaságában mintegy 230 féle különböző mezőgazdasági géptípussal dolgoznak. Ebből is következik, hogy nem köny- nyű feladat az alkatrészellátás megszervezése. Megyénkben az AGROKER Vállalat is jó­val több alkatrészt forgalma­zott ebben az évben, mint ta­valy. De mindezekre való te­kintettel sem lehetünk elége­dettek az illetékes szervek munkájával, az ,ellátás meg­szervezésével. Az alkatrész- ellátás fogyatékossága a ke­nyérgabona aratása idején is megnehezítette helyzetünket, és jelentős mértekben késlel­tette a munkát. Bosszantó, hogy sokszor jelentéktelennek tűnő alkatrészért be kell jár­ni az országot, de még a sok utánjárás mellett is hetekig állnak a kombájnok, az erő­vagy a munkagépek. Emiatt aztán gyakori az idegesség és a . kapkodás a mezőgazda- sági üzemekben, meg a szö­vetkezeti gazdaságokban, ami csak tovább hátráltatja a munkát. ÉrtheteUennes. tart­juk, hogy például ezekben a napokban olyan fontos es alapvető alkatrész is hiány­cikk, mint például az ekevas. a kormánylemez. a Szuper Zetor első és hátsó köpenye, a silókombájn és Orkán-ék­szíjak stb. Mindez késlelteti az őszi mezőgazdasági mun­kát, pedig az őszi betakarítás amúgy is későn kezdődött, s így a szokásosnál eleve jóval rövidebb idő áll rendelkezés­re az őszi szántás-vetés elvég­zésére. Kérjük az illetékeseket: — a minisztériumi vezetőket, a termelő és a forgalmazó szer­vek igazgatóit — tegyenek kellő és konkrét intézkedést az alkatrészellátás megjavítá­sára. A törvényjavaslatban előirányzott mezőgazdasági- technikai fejlődés csak abban az esetben képes célját elérni, ha valóságosan megjavul az alkatrészellátás, és zökkenő- mentes lesz. Ez az egyik garanciája a törvényjavaslat harmadik fejezetében elő­irányzott feladatok megvalósí­tásának. Fontos feladat a kenyérgabona termesztése Tisztelt országgyűlés! Ked­ves elvtársak! Szabolcs-Szatmár megyé­ben több mint 150 ezer ka- fcasztrális hold kenyérgabo­nát kell ezen az őszön elvet­ni. Mint említettem is: nagy szervezettséget, fegyelmet százaléka rendelkezik vízve­zetékkel, csatornahálózatba pedig 3 százaléka van bekap­csolva, míg országosan 37 százalék, illetve 24 százalék. A tervjavaslat reális Közüzemi vízellátással te­lepüléseink 13 százaléka, csa­tornahálózattal 9 százaléka rendelkezik — országosan 30, illetve 12 százaléka. A la­kosság számához viszonyított vízcsőhálózat hossza a me­gyében az országos átlag 281 százalékát, a csatornahálózat a 33 százalékát éri el. Ná­lunk száz bölcsődei helyre öttel, száz óvodai helyre 17- tel. egy általános iskolai tanteremre héttel több gyer­mek jut, mint országosan. Rosszabb a szakrendszerű ok­tatásban részt vevők és a képesítés nélküli nevelők aránya is. És ugyanígy so­rolhatnám a példákat az egészségügyi, a szociális és kulturális ellátottság bár­mely területéről. A negyedik ötéves tervja­vaslat gazdasági célkitűzései­nek megvalósulása elősegíti megyénk további gazdasági megerősödését, ami feltétele annak, hogy lakóinak jöve­delme és életszínvonala kö­zelebb kerüljön az ország fejlettebb területeinek la­kókéhoz. Országunk gazdasá­gi erejét bizonyítja, hogy eh­hez a terv jelentős anyagi eszközöket is biztosít és ez­zel reális lehetőséget teremt a területi aránytalanságok további csökkentéséhez. Megyénk lakosságának tö­rekvései azonosak a terv cél­kitűzéseivel, azért a tervet helyesnek, megvalósíthatónak tartom és elfogadom. igényel a vetés időben törté­nő elvégzése, hiszen 2—3 he- s ti késés -máris, van a betaka­rítás minden területén. Me­gyénkben nehezíti a helyze­tei az is, hogy sok őszi ter­més vár betakarításra: köz­tük 27—28 ezer vagon alma 25—27 ezer vagon burgonya, dohány, cukorrépa, naprafor­gó, kukorica, stb. A megyei és a járási vezetők megtár­gyalták a termelőszövetkeze­tekkel a kenyérgabona-vetés­sel kapcsolatos feladatokat. A termelőszövetkezetek veze­tői megígérték, hogy a kedve­zőtlen körülmények ellené­re mindent megtesznek azért, hogy a kenyérgabona időben és megfelelő területen ke­rüljön földbe, s ezzel bizto­sítva legyen az ország ke­nyere. Azonban azt is el keli mondanom, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők nem tartják szerencsésnek külö­nösen ilyen, a mezőgazdasá­got minden területen sújtó gazdasági évben, hogy a bú­zaár mázsánként 30 forinttal csökken, illetve, hogy a jövő évtől kezdve megszűnik az állam számára értékesített kenyérgabona után járó má­zsánként 30 forintos adóked­vezmény. Egy-két esztendő termelési eredményeiből nem lehet az átlagtermések alakulására ál­talános következtetést levon­ni. Ez az év azt igazolja, hogy a mezőgazdasági célkitűzések nem önmaguktól és nem terv- szerűtlenül valósulnak meg. Véleményünk szerint az ér­tékesített kenyérgabona után járó 30 forintos mázsánként! adókedvezményt — legalább a IV. ötéves terv időszaka alatt — a termelőszövetkeze­tek vonatkozásában még fenn kell tartani. Befejezésül: megyénk dol­gozó parasztsága nevében is­mételten ígérhetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a IV. ötéves terv Szabolcs-Szatmár megyére előirányzott célki­tűzéseinek — ezenbelül a kenyérgabona-termesztésnek — végrehajtásáért, sőt túl­teljesítéséért maximális erő­feszítéseket íogünk tenni. A törvényjavaslatot elfoga­dásra ajánlom a tisztelt or­szággyűlésnek, és az abban foglaltakkal teljes mértékben egyetértek. f. e>«af Katonai diszpompával temették el Nasszert Csütörtökön minden eddi­git felülmúlt az egyiptomi nép gyászának megnyilvánulása: vigasztalhatatlamul zokogó, ki­áltozó milliók kísérték utolsó útjára Gamal Abdel Nasszert, az EAK váratlanul elhunyt elnökét. A túlzsúfolt vonatok, autóbuszok hárommillió vidé­kit szállítottak a csaknem öt­milliós Kairóba. A temetési menet útvona­lát már az éjszakai órákban elözönlötte a búcsúzni készülő tömeg. Tíz óra előtt néhány perccel emelkedett a magas­ba az a helikopter, amely az elnöki koporsót a Kubb&h- palotából a forradalmi pa­rancsnoki tanács egykori fő­hadiszállására vitte. Az elnöki koporsót ágyú­talpra helyezték és az EAT' nemzeti lobogójával takarták le. Nasszer államférfiúi nagy­sága és nemzetközi tekintélye jutott kifejezésre abban, hogy temetésén hetven ország ural'kod ói, állam- és kormány­fői, magas szintű kormány- delegációi vettek részt. A Ma­gyar Népköztársaságot Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter és dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete képviselte. A Szovjetunió képviseletében Alekszej Koszigin miniszter- elnök, Zaharov marsall, a honvédelmi miniszter első he­lyettese és Vinogradov kül­ügyminiszter-helyettes vett búcsút az egyiptomi nép és az arab nemzet nagy fiától. Valamennyi szocialista or­szág magas szintű kormány- delegációval képviseltette ma­gát a gyászszertartáson. Az arab államfők sorában ott láttuk Kadhafi líbiai. Nimeri szudáni, Atasszi Szíriái, Bu­medien algériai elnököt és másokat. Husszein jordániai király és Jasszer Aradat jelenléte ön­kéntelenül is Nasszer elnök utolsó politikai művére, a jordániai polgárháborúnak véget vető kairói egyezmény­re emlékeztette az egyiptomi és a külföldi gyászolókat. Az elnöki koporsó lassan, lépésről lépésre haladt, színié úszott a gyászoló tömeg hul- lámzó tengerében. A szinte önkívületi állapotba jutott emberek egymást taposva nyomakodtak előre a fekete lovak által vontatott ágyú­talp felé, hogy megérinthes­sék a vezér, a „Raisz” kopor­sóját. Hosszú órák után ért a gyászmenet a Manshiet Al- Bakry városrészbe, a Nassver nevét viselő új mecsethez. Itt építették fel Nasszer mau­zóleumát, itt helyezték örök nyugalomra az EAK elhunyt elnökét. A mohamedán gyász- szertartást dr. Mohamed Fah- ham, az A1 Azhar mecset nagysejkje vezette. A precesszió kezdetét és végét huszonegy-huszonegy ágyúlövés jelezte, s százegy ágyúlövés moraja kísérte a vonuló koporsót. Nasszer elnök őszinte gyá­szolóit az a tudat hatja át, hogy az elnök szelleme to­vább él és népe tovább halad­hat az általa megkezdett és kijelölt úton. . A Losonczi Pál vezette ma­gyar küldöttség csütörtök este hazaérkezett Kairóból. Minden eszközzel támogatni fogjuk az EflK-ot Koszi»in kairói rádió- és tévébeszéde Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön beszédet mondott a kairói rádióban és televízióban. — Ezekben a szomorú na­pokban, amikor búcsúzunk Gamal Abdel Nasszertől, az arab nép kiváló és felejthe­tetlen fiától, itt vagyunk az önök országában, és önökkel együtt átéljük a veszteség okozta fájdalmat.' Gamal Abdel Nasszer úgy élt és mindenkor úgy is fog élni az emberek emlékezetében, mint népe nemzeti méltósá­gának és becsületének meg­ingathatatlan harcosa. A szovjet nép hű és nagy barátot vesztett el Gamal Abdel Nasszer személyében — mondottá Koszigin és idézte az EAK elhunyt elnö- kéne« szavait: „Mi — hang­súlyozta annak idején Nasz- szer elnök — nagyra érté­keljük ezt" a barátságot, amely a népek és az álla­mok közötti jó viszonv ma­gas rendű példája, annak a példája, hogy az ilyen pozi­tív és következetes barátság miképpen hathat az esemé­nyek és a történelem fejlő­désére”. — Nasszer elnök érdemei­nek elismeréséül, az iránta érzett mélységes tisztelet je­léül küldött bennünket a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának elnöksége, a szovjet kormány és az egész szovjet nép az Egyesült Arab Köztársaságba. A szovjet párt- és állami küldöttséget megbízták azzal is. hogy biz­tosítsa országuk vezetőit és népét: változatlanul a Szov­jetuniónak az az irányvonala, hogy fejleszti a sokoldt.’ i kapcsolatokat az Egyesült Arab Köztársasággal, védel­mezi az arab népek érdekeit igazságos antiimperialista harcukban, erősíti független­ségüket. gazdasági és védel­mi erejüket. — A Szovjetunió mint az arabok barátja, fellép a Kö­zel-Kelet tartós békéjéért, azért, hogy minden nép él­vezze a független létre való elidegeníthetetlen jogát, a béke és a biztonság viszo­nyai között. Senki se kétel­kedjék abban, hogy’ a béke­törekvésünk mellett a jövő­ben is minden eszközzel tá­mogatni fogjuk az EAK-ot és a népük haladó vívmányait védelmező más arab orszá­gokat., — Meggyőződésünk — mon­dotta végezetül a Szovjetunió minisztertanácsának. elnöke —í hogy az elszenvedett veszteség, bármilyen súlyos’is legyen az, nem fogja gyengí­teni az önök sorait, nem teremt olyan légüres teret, amelyre az önök ellenségei számítanak. Nasszer elnök eltávozása még inkább össze­kovácsolja majd az arab or­szágok népeit közös harcuk­ban, — Amikor az utolsó köte­lességünket lerójuk az el­hunyt Nasszer elnök előtt, amikor búcsúzunk tőle, kije­lentjük, hogy mi önökkel va­gyunk. Ez a mi pártunk, a mi népünk akarata. Meggyő­ződésünk, hogy a-/ Egyesült Arab Köztársaság népe min­den megpróbáltatáson át a jobb jövő felé vezető úton halad majd. Önöknek ezen az úton .kivívott sikerei örökítik meg majd a legjobban Ga­mal Abdel Nasszer emlé­két. • • Ülésezett az arab csúcs Azok az arab államfők, akik részt vettek Nasszer elnök te­metésén. csütörtökön délután találkozót tartottak a kairói Hilton-szállóban. Az újabb arab csúcstalálko­zót — mint ismeretes — Ni­meri, szudáni állam- és kor­mányfő kezdeményezte. A tanácskozás részletei egyelőre nem ismeretesek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom