Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

m. <&&* a KOMMENTÁR Továbbra is Nas szer útján Amikor fútta* 26-án Nasa­wer. elnök bejelentette, hogy az EAK elfogadja a kompro­misszumos békejavaslatot, a Rogers-tervet, a közel-keleti szakértők nem kételkedtek abban, hogy ezt kővetően sem lehet gyors kibontako­zásra számítani. A kairói ,igen”-t ugyan Ammanból is pozitív válasz követte, de ké­sett Tel Aviv reagálása. Amikor pedig végül is el- , hangzott, feltételeket tartal­mazott: Dajan kikötéseit. Ma már, bizonyos távlatból, egyértelműen látszik, miért igyekezett Időhúzásra az iz­raeli katonai klikk. Klóré lát­ható volt, hogy amennyiben a Rogers-terv kedvező fogad­tatásra talál Kairóban és Ammanban, részben az aorimani udvar és a palesz­tinok, részben pedig Kairó és a radikális arab országok kö­zött kiéleződnek az ellenté­tek. Az izraeli taktika ilyen körülmények között arra irá­nyult, hogy a törvényszerűen elmérgesedő és várható ellen­tétekből hasznot húzzon. A fegyverszünet elfogadása el­lenére Tel Aviv ezért szabo­tálta a tárgyalásokat — egy olyan ürüggyel, az BAK te­rületén feltételezett rakéta­átépítésekkel, amit láthatóan eleinte az Egyesült Államok sem vett komolyan. A da jani taktika a Jordán polgárháború kirobbantásával beért Izrael kétszeresen i* hasznot húzott a gerillák és Husszein összecsapásából A rendezés élutasításának ódi­uma így a palesztinekre, azaz áttételesen az arabokra há­rult. Ilyen körülmények kö­pött Izraelnek módja volt ar­ra is, hogy biztonságára hi- vatfcozva, Golda Meir wash­ingtoni látogatása «órán újabb fegyvereket kérjen — és kapjon — az Egyesült Ál­lamoktól. Az arab világ progresszív szárnya, amely vilá­gosan látja, hogy a Közel-Kelet tartós békéjé­nek alapfettétele a kompro­misszumokon alapuló politi­kai rendezés, azért hangsú­lyozza — az ammani esemé­nyek ellenére is — készségét Jarring missziójának támoga­tására, s ezért tett egyidejű­leg hatékony kezdeményező lépéseket, az ammani belső válság megoldására. A helyzet azonban bonyo­lultabbá vált annak követ­keztében, hogy — közvetlenül a Jordán tűzszünet! egyez­mény aláírását kővetően — Nasszer egyiptomi elnök, a politikai rendezés legkövet­kezetesebb híve, váratlanul meghalt. A Rais halála lehe­tőséget teremtett bizonyos egyiptomi erőknek, — s ezek skálája a nyugatbarát tech­nokratáktól a hadsereg türel­metlen fiatal tisztjeiig terjed, — hogy valamifajta kurzus- változást erőszakoljanak rá az egyiptomi politikára. A fenyegető veszélyeket az egyiptomi vezetők is felmér­ték. Rendkívül határozottan és egyértelműen szögezték le — mind az ASZÚ, mind pedig *■ egyiptomi nemzetgyűlés tanácskozásain, hogy változat­lanul a násszeri utat követik, a násszeri politikát támogat­ják. Ennek jeleként az el­hunyt egyiptomi elnök egyik legközvetlenebb munkatársát, Anvar Szadat eddigi alelnö- köt jelölték az államfői tiszt­ségre. Az EAK határozott állás­foglalása azt jelzi, hogy az egyiptomi nép vezetői ener­gikusan és határozottan húz­ták keresztül — a nép óhajá­nak megfelelően — mind az egyiptomi jobboldal, mind pedig a külső imperialista erők számításait. Nasszer el­nök halála után nem alakult ki légüres tér, politikai vá­kuum sem az EAK-ban, sem pedig az arab világban. Ilyen körülmények között a politi­kai rendezés feltételei válto­zatlanul adottak az arab fél részéről. Nem mondható él ugyanez Izrael vonatkozásában. Elgon­dolkoztatóak azok az izraeli nyilatkozatok, amelyek egyre határozottabban körvonalaz­zák Tel Aviv területi igényeit. Másrészt pedig — mint Golda Meir legutóbbi nyilatkozatá­ból is kiderült — Izrael nem hajlandó a közel-keleti komplexum legégetőbb problémájára, a palesztin kérdésre megnyugtató és ér­demi megoldást keresni. A közel kétmillió menekültet megpróbálják Husszein ki­rályra testálni. A merevedő izraeli álláspontot támasztja alá az amerikai magatartás is. Éppen , most vált ismere­tessé, párhuzamosan Kairó pozitív reagálásával, hogy Washington értelmetlennek és feleslegesnek látja a jelenlegi szakaszban Jarring tevékeny­ségének folytatását, s képvi­selőit is kivonja a New Yorkban folyó négyhatalmi tárgyalásokról Az arab világhan bekövet­kezett eseményekből Izrael és az Egyesült Államok előnyö­ket igyekszik kovácsolni: tu­datosan törekszik a belső arab válsággócok eAmélvité- se révén a politikai rendezés Izrael érdekeinek megfelelő elodázására. önody György Moszkva (MTT>: Georges Pompidou, francia köztársasági elnök Bajkonur- ból jövet Nyikolaj Podgornij- nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének társaságában pénteken délután megérkezett az Ob folyó partján épült nyugat-szibériai „fővárosba”, Novoeaibirszkibe. A trikolorokkal és szovjet zászlókkal fellobogózott re­pülőtéren a város vezetői me­leg szavakkal üdvözölték a francia államfőt. Novoszibirszk utcáin tíz- és tízezrek, francia és szovjet zászlócskákat lobogtatva, kendőt és kalapot lengetve köszöntötték telkesen a Szov­jetunióval baráti kapcsolato­kat fenntartó Francia Köz­társaság elnökét A gépkocsi- karaván megállt a Nagy Hon­védő Háború szibériai kato­náinak emlékművénél, s Pom­pidou elnök koszorút helye­zett el a fasizmus elleni harc hősiességét szimbolizáló szo­bor talapzatánál A novoszibirszld megérke­zés érdekes mozzanatának számít hogy a repülőtéren a francia újságírók valóságos ostrom alá vették Pompidou elnököt. A sajtó képviselői arra voltak kíváncsiak, vajon az elnök jelen volt-e Baj- konurban francia műszerek­kel ellátott mesterséges hol­dak felbocsátásánál, Pompi­dou kitérően azt válaszolta, hogy „ez titok”. A francia delegáció szóvi­vője közölte az újságírókkal, hogy Pompidou elnök és Nyi­kolaj Podgornij szovjet ál­lamfő Novoszibirszkbe jövet a repülőgépen tárgyalt a kö­zel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzetről. Egy, a francia delegációban meglehetősen magas posztot betöltő személy szerint a megbeszélések folyamán a szovjet és a francia nézetek igen közel álltak egymáshoz. Ugyancsak a szóban forgó francia forrás szerint Bajkonurban Pompidou elnök Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgor­nij társaságában tekintette meg a műholdak felbocsátá­sát. Szombaton a francia elnök és kísérete a „tudósok váro­sába” látogat. Uj kormány Bolíviában A kétnapos konfliktus után szerdán hatalomra került, baloldali Juan Jósé Torrez tábornok ellen csütörtökön lázadást kísérelt meg egy La Pazban állomásozó ezred, az „Ingavl”, élén Miguel Ayoroa jobboldali ezredessel. Ayoroa és katonái elbarikádozták magukat La Paz-i körletük­ben és „manifesztumot” bo­csátottak ki amelynek rész­leteit a nyugati hírügynök­ségek csak annyiban ismer­tetik, hogy Ayoroa, aki ötszáz katona fölptt rendelkezik, va-. lamiféle „őszintén naciona­lista” kormányt akar, és a „törvényesség helyreállítá­sát” sürgeti Nem sokkal a lázadás ki­robbanása után Tornáz tá­bornok parancsára katonák vették körül az „Ingavi” ez­red laktanyáját. Torrez ulti­mátumban szólította fel meg. adásra Ayoroát és utasította a Colorados ezredet — az el­nöki palotaőrséget — hogy fegyverezze te a lázadókai erőszakkal is, ha szükséges. Magyar idő szerint pénte­ken reggelig nem érkeztek jelentések összecsapásról. De — mint a Reuter-iroda je­lentette — megfigyelők je­lentéktelennek minősítették az ezredes kísérletéi főként, mert a hadsereg jobboldali tisztjeit már semlegesítették, és mert Torrez mögött áll a fegyveres erők legnagyobb része, a diákság és a munkás­ság. A lázadásra azokban az órákban került sor, amikor már javában folyt az új nép- képviseleti kormány összeál­lítása. Juan Jósé Torrez tábornok pénteken 17 tagú kormányt alakított, amely hét katona­tisztből, három közgazdász­ból, egy tanítóbői, három jo­gászból, két mérnökiből és egy orvosból áll. A Reuter tu­dósítója szerimtt az új kor­mány „baloldali nacionalista” színezetű. Az új kormánynak csapán három olyan tagja van, aki korábban miniszteri tisztséget viselt vagy fontos szerepei játszott az ország közéletében. Óvandó Candia volt elnök kormányának tagjai közül az új kabinetben is helyet foglal Dávid La Fuentie Soto tá­boraik, hadügyminiszter, aki­nek jelentős szerepe volt ab­ban, hogy Torrez tábornok szerdán átvehette a hatalmat. A régi konmányroalk is tagja volt Antonio Sanchez de Lo­za da közgazdász, aki pénz­ügyminiszteri tisztséget töl­tött be és a közelmúltban hi­vatalos küldetésben a Szov­jetunióban járt. Az új kül­ügyminiszter Bmildo Moline Pizarro tábornok, a katonai akadémia tanára. Tudósok a biológiai erőforrások kihasználásairól Madridban a napokban be­fejezte munkáját a Tudomá­nyos Szövetségek Nemzetközi Tanácsának ülésszaka. Ez a szervezet a világ hatvan or­szágának tudósait egyesíti. Az ülésszak eredményeiről Keldis, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának el­nöke nyilatkozott a TASZSZ párizsi tudósítójának. A mostani közgyűlés mun­kájában fontos helyet foglalt el a környező közeg tanul­mányozásának és védelmének kérdése. Az ember állandó kapcsolatban és kölcsönhatás­ban van a természettel. Ezt a kapcsolatot nem lehet el­vontan vizsgálni, elszakadva azoktól a társadalmi, gazda­sági feltételektől, amelyekben egyik vagy másik nép, vagy népcsoport él. A problémák tanulmányozása ezentúl egy különleges állandó nemzet­közi bizottság feladata, ame­lyet az ülésszak határozata alapján hoztak létra Egy másik időszerű kérdés — amelyet az ülésszak fel­vetett a tudományos in­formációk világméretű cseré­jének megszervezése — foly­tatta a szovjet tudós. A tudósok részletesen meg­vitatták a fejlődő országok­nak nyújtott tudományos és műszaki segítség kérdését is. Az ezzel a kérdéssel foglal­kozó nemzetközi bizottság ez ideig főként általánosság­ban vizsgálta ezt a problé­mát. A szovjet tudósok ja­vasolták. hogy a bizottság konkrét indítványokat dol­gozzon ki külön-külön min­den ország számára. A jelenlegi és a jövendő nemzedékek számára lénye­ges jelentőséggel bír a bio­lógiai erőforrások kihaszná­lásának és pótlásának kér­dése. Sok ország tudósai fog­lalkoznak ezzel a problémá­val, köztük a szovjet tudó­sok te. Nagy munka bonta­kozott ki annak a nemzetkö­zi biológiai programnak a keretében, amelyet 1972-ben kell befejezni Végül az ülésszakon meg­vitatták a tudomány fejlő­désének társadalmi következ­ményeit. A tudományos fel­fedezések következményei — mint ismeretes — nemcsak pozitívak, hanem negatívak is lehetnek. A tanácskozáson példákat hoztak fel olyan esetleges negatív jelenségek­re, amelyeket bizonyos fel­fedezések előidézhetnek. Ez­zel kapcsolatban célszerűnek találták egy sor konkrét tu­dományág fejlesztésével ösz­szefüggő következméofek gondos elemzését Az ülésszak végén megala­kultak a tanács új vezető szervei. A tanács elnökévé ismét Ambarcumjan szovjet akadémikust választották. A legközelebbi ülésszakot Hel­sinkiben tartják. Az elnök péntekéin bejelen­tette, hogy engedélyezi négy katolikus és egy protestáns lelkész visszatérését az or­szágba. A haladó nézeteikről Ismert; lelkészek két héttel ezelőtt történt kiutasítása volt az egyik fő oka a diák- és munkástüntetések kirobbaná­sának, aminek elfojtása ürü­gyén jobboldali ka tornád jun­ta próbálta magához ragadni a hatalmat A bolíviai hatóságok pén­teken közölték, hogy Oruro ónbányászarti központban a jobboldali katonai parancs­nok utasítására eldördült sor­tűz 17 munkás és diák életét oltotta ki és több, mint negy­venen megsebesültek. Pénte­ken a bányászok nagy tömeg­ben vettek részt az áldozatok temetésén. A legfrissebb jelentések szerint egy La Paz-i kaszár­nyában továbbra is eibard- kádozva tartja magát az „In- giavi” ezred, amelynek tisztjei szem beszálltak Torrez kor­mányával. Miguel Ayoroa ez­redes, a laktanya parancsno­ka kijelentette, hogy katonái „mindaddig nem teszik le a fegyvert, amíg az országban nem alakul nacionalista, be­csületes, lényegében hazafias és az intézményeket tisztelet­ben tartó kormányzat”. A MAGYAR TÁVIRATI IRODA KÖZLI: Az elmúlt napokban egyes chilei hírközlő szervek rágal­mazó kampányt indítottak a Magyar Népköztársaság ellen. Chile budapesti ügyvivőjének állítólagos jelentésére, illetve a nemlétező chilei katonai attaséra hivatkozva, azt ál­lították, hogy „gerillahadvi­selésre és a munikás-paraszt milícia szervezésére kiképzett 40 magyar szakértő” felké­szült ama, hogy Chiléibe utaz­zon. Az Associated Press tud­ni vél egy másik diplomáciái jelentésről is, amely szerint Chile budapesti ügyvivője kénytelen Bécsbe utazni je­lentéseinek továbbítása céljá- öól mert a magyar hatóságok akadályozzák hírközlési te- V ékenységébein. A rágalomhadjáraitról érte­sülve Hugo Le a Plaza ügyvi­vő levelet intézett dr. Szabó Károlyhoz, a Külügyminisz­térium csoportfőnökéhez es felhatalmazta a Külügymi­nisztériumot annak nyilvá­nosságra hozására. Az alábbiakban közöljük a chiled ügyvivő levelének tel­jes fordítását: Chile nagykövetsége Budapest, 1970. október fl őexcellenciája DR. SZABÓ KAROLY Nagykövet Ür, Külügyminisztérium Budapest Excellencies Cram! A közelmúltban néhány ahited és külföldi távirati irocte közlései sajnálatos incidenst okoztak: ezek szerint alulírott állítólag azt jelentette volna, Magyarországom gerillákat ké­peznek ki azzal a céllal, hogy később Chilébe küldjék őket, továbbá olyasmit, mintha a vezetésemre bízott nagykövetség rendőri ellenőrzés alatt állna. Mindezzel kapcsolatiban kö­telességemnek tartam és van szerencsém önnek az alábbiam kát kifejteni. Amennyiben alulírottnak tudomása lett volna a farai említett tényekről és megbizonyosodott volna róluk; neon tehetett volna egyebet, mint hogy kötelességéhez híven — hivatalos úton tájékoarbassa kormányát. Az a tény, hogy ilyen hivatalos információk nem lé­teznek és soha nem is létezték, automatikusan cáfolja mind­annak hitelességét, amit ezzel kapcsolatban sajnálatos módon közzétettek. Szeretném továbbá egyértelműen leszögezni, hogy an alatt az öt esztendő alatt, amióta tisztségemet Budapesten betöltőm sohasem volt odyam érzésem, mintha a magyar ál­lam bármiféle ellenőrzést gyakorolt volna a chilei nagykö­vetséggel vagy alulírott személyével és családjával szembe» A magyar hatóságok sohasem korlátozták mozgási sza­badságunkat, amely a legteljesebb volt mind az országban, mind a külföldre történő utazásoknál. Nem zavarták sem­milyen formában a chilei képviselet külfölddel történő kap« csolattartásót sem az említett időszakban. Amennyiben Ilyesmi előadódott volna, habozás nélkül javasoltam volna kormányomnak viszonossági alapon ha­sonló intézkedések megtételét. Éppen ellenkezőleg, kötelességemnek tartom kijelenteni; hogy a magyar kormány a chiled nagykövetségnek mind as elhelyezésben, mind a képviselet feladatainak teljesítésébe!!» a lehető legnagyobb kedvezményeket biztosította, A ténye­ket számos, kormányomhoz intézett hivatalos jélentésemfoeo ismételten hangsúlyoztam. Meg kell mondanom továbbá, hogy mindig hálásak le­szünk azért a szívélyes gondosságért, amellyel a magyar h»r tóságok alulírottat és családját elhaiknozták. Kérem Excellancdádal használja fel jelen levelemet ótf módon, ahogyan ön megfelelőnek ítéli, azért, hogy kiküszö* böljük azokat a negatív hatásokai amelyeket az említett közlemények előidéztek a Chile és Magyarország között fennálló jó kapcsolatokban. Fogadja Exoeülemedád mély, őszinte nagyrabecsülésem ki­fejezését. HUGO LEA PLAZA chilei ügyvivő * A Magyar Népköztársaság sas az ügyben szükséges lépés Külügyrnindsztériurna megbe- aefaeá. (MTI) Chilében támad a reakció Santiago de Chilében gyű­lést tartottak a Chilei Népi Egységfront Bizottságainak aktivistái. A gyűlésen beszé­det mondott Salvador Allen- de a népi egységfront tömb­jének jelöltje, aki — mint ismeretes — győzelmet ara­tott a nemrégiben megtartott elnökvá Lasztáson. A választások után kiala­kult helyzetről szólva Allende megállapította: a külföldi és a hazai monopolisták nem te­szik le a fegyvert és próbál­ják megakadályozni a nép többsége által támogatott kormány hatalomra jutását. A népi egységfron bízott ságainak munkájáról Anlceto Rodrigeuz, a Chilei Szocialis­ta Párt főtitkára tartott be­számolót. A front győzelme nem véletlen, — mondotta. A siker oka a baloldali erők egységében keresendő. Chilében — jelenti * TASZSZ — tevékenykednek a terroristák. Bombát rob­bantottak a televízió épületéi ben, az egyetem jogi karán, a kereskedelmi kamarában ée a hitelbankban. A bolíviai eseményekkel kapcsolatban amerikai hiva­talos körökben növekszik aa aggodalom az Egyesült Álla­mok és a laitin-amarikai or­szágok kapcsolatainak pers­pektívája miatt. Véleményük szerint a bolíviai helyzet, va­lamint a Chilében és Peruban tapasztalható Washington- ellenes irányzat „közel-keleti típusú” helyzet kialakulásá­hoz vezethet. Az említett kö­rök nem is titkolják aggo­dalmukat amiatt, hogy a Szovjetunió az elmúlt két év alatt öt latin-amerikai Or­szággal létesített diplomáciai kapcsolatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom