Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
*9tv öWSwr rt, KÜLET-MAGTAKOftSZÍö I. oH«! Kongresszus előtt KÜLÖNÖSEN az utóbbi két Esztendőben fejlődött sokat az üzemekben, termelőszövetkezetekben a gazdasági munka pártirányítása. Kezdetben, amikor a gazdasági mechanizmus reform párt- es gazdasági irányításra kisugárzó hatása gyakorlati életjogot is nyert, őszintén szólva még tartottak az igazgatók, tsz-elnökök, a gazdasági vezetők, hogy mi is lesz ebből. Amikor aztán az üzemi pártszervezetek vezetőit az adott helyzet, az önállóság arra késztette, hogy több, sokoldalúbb segítséget nyújtson ott helyben, s meg is találták ennek a módszereit — ha lassan is —, megnyugodtak a kedélyek. Látta és tapasztalta az igazgató, a mérnök, az agro- nómus, a műszakiak, hogy itt most, az új körülmények között egy új stílusú, elemzőbb es hatékonyabb pártvezetésről van szó. Említhetnénk a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat jó példáját, ahol a párt- és gazdasági vezetők karöltve legalább öt alternatívát dolgoztak ki a vállalat gazdaságos működésére, jövőjének alakítására, a termelékenység növelésére, az ösztönző rendszerek és módszerek tökéletesítésére. Felhozhatnánk a Tiszavasvári Alkaloida példáját, ahol a gazdasági, párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetők pályázatot hirdettek az új üzem technológiájára, s ebben fiatal mérnökök, technikusok tucatja vett részt. Szólhatnánk egy sor termelőszövetkezeti párt- szervezetünkről, ahol éppen a pártvezetés kezdeményezése nyomán bontakozott ki a háztáji gazdaságok intenzívebb segítése, agronómus munkába állítása, takarmányjuttatások. stb.. amelyek tanúsítják: ott ahol a megváltozott körülmények adta lehetőséggel éltek, megtalálták a gazdasági munka újszerű segítésének és ellenőrzésének módját a pártszervezetek. EZ VONATKOZIK a pártirányítás másik oldalára, az ellenőrzésre is. Nem érezték: tehernek, sőt elvárták, hogy e pártvezetőség rendszeresen beszámoltassa a gazdasági vezetőket egy-egy fontosabb feladat, párthatározat végrehajtásának az eredményéről. Persze nem volt ez általános, jellemző, több helyen a gazdasági vezetők nem szívesen ültek asztalhoz, hogy számot adjanak. Lekicsinylőnek érezték a beszámoltatást. Igaz. nem is volt erre párthatározat, amely egyértelműen és világosan tisztázta volna ezt a viszonyt. Az MSZMP KB-nak a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatában már ez az elv egyértelmű és világos. A 29. pont így hangzik: „A pártszervezetek joga és kötelessége működési területükön a párt politikájának érvényesítése, a munka átfogó ellenőrzése, az állami, gazdasági vezetők beszámoltatása.” Ha ezt így a párt X. kongresszusa elfogadia, úgy még tökéletesebbé válik a pártirányítás. Persze ennek a feltételei most értek meg, amikor áz űi választások során még képzettebb, még szélesebb látókörű vezetők, igazi partnerek kerültek a pártfunkciókba, s többet tudnak segíteni a gazdaságii vezetésnek. A ?Z. KONGRESZSZUSRA kiadott irányelvek 40. pontja nem ' véletlenül hangsúlyozza: „Az új körülmények között a pártszervezetek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesítésére, a gazdálkodás céljainak elérésére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dolgozókat.” Hogyan érhető el ez? Milyen munkastílust tesz szükségessé? Elsősorban a reális, időszerű és állandó információt. Sajnos, ez még nem általános, nem élnek vele a pártszervezetek. A párt tagjai, a párton kívüli munkások, tsz-tagok. stb. általában ismerik az országos és lényeges nagy összefüggéseket. Erről megfelelő és alapos tájékoztatást kapnak. Nem ismerik azonban a saját üzemük, tsz-ük leglényegesebb feladatait, jövőjét, stb. Ezért itt kell elsősorban javítani a pártmunkát. A helyi gazdaságpolitikai célokat megismertetni az emberekkel. Tanulmányozni a véleményüket, javaslataikat ösz- szegezni, eljuttatni a párt-, gazdasági vezetőkhöz, hogy ezeket hasznosítsák. Lényeges, hogv a pártvezetés kísérje állandó figyelemmel az üzemben, tsz-ben, stb. folyó munkát, dolgozzanak ki javaslatokat a pártós gazdasági munka megjavítására. Ne a sablonok, a megszokottság nyomja rá bélyegét erre az irányításra, hanem az élet, a munka, az emberek tevékenységének állandó elemzése. Ebből jussanak olyan következtetésekre, amelyek segíthetik a fejlő- dést. MINDEN HATÁROZAT annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez viszont feltételezi az alkotó, előzetes vitát, s az utána kialakuló elvi. szervezeti és cselek vési egységet. Fontos, hogy egy nyelven beszéljenek, csele- kedjének a kommunisták. Az irányelv kiemeli: „Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek a gazdasági munka átfogó ellenőrzése mellett, különös gondot kell fordítaniok a vezető testületekben tevéikeny- kedő kommunisták munkájának összefogására és irányítására.” Az MSZMP vezetési és munkastílusának nagy eredménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését. Most újabb nagy feladat vár pártunkra, a pártszervezetekre. A negyedik ötéves terv végrehajtása, az eddig született, sok és fáradságos munkával elért eredmények továbbnövelése népünk javára és boldogulására. Ez még hatékonyabb pártirányl- tást követel. Farkas Kálmán Kongresszusi vállalás Újjáépítő vasútitiszt-jelöltek Csengerben Szeptemberben bezárták kapuikat az építőtáborok az árvíz sújtotta területen, és a diákok elfoglalták helyüket az iskolapadokban. Ezért feltűnő volt a csengerieknék, hogy október elején több mint 100 fiatalember „megszállta” az egyik új utcasor épülő falait. Az még feltűnőbb volt, hogy néhány fiatalember „aranyzsinórral” ellátott vasutas egyenruhát viselt. Később aztán kiderült, hogy a MÁV Tisztképző Intézet hallgatói érkeztek meg, hogy munkájukkal segítsék az újjáépítést. Ismeretes, hogy 130 vasutascsaládnak döntötte le otthonát a májusi árvíz a Szamosközben. A MÁV vállalta, hogy saját munkaerejével felépít 130 házat Csen- gerben, ha a többi építővállalat és ktsz november végére felépíti a vasutasok házát. A házak felépítésének idejére a vasút ideiglenes építésvezetőséget alapított Csengerben. Az ország különböző részeiről jöttek ide szak- és segédmunkások. Mert kevés a segédmunkás, ezért a MÁV Tisztképző Intézet pártvezetosége felhívással fordult a hallgatókhoz; végezzenek egv hét társadalmi munkát Csengerben. A felhívást valamennyi hallgató (262 fő) elfogadta. Sőt, megállapodtak abban is, hogy az egyhetes társadalmi munka egyben felajánlás is a X. kongresszus tiszteletére. A vasutasfiatalok élet- és munkakörülménye sokban különbözik a nyári táborlakók körülményeitől. Nem sátrakban, hanem — már fűtést igénylő — vasúti kocsikban laknak. Hűsítő italok helyett a hűvös reggeleken forró teát isznak. A vastagabb öltözékben pedig nehezebb a mozgás a falakon. És ami a legnehezebb: a taA nnak ellenére, hogy csak békés célokra vagyok alkalmas, vacsora után a képernyő elé ültem az asszonnyal. A „Gyilkosság a parkban” című remekmű volt műsoron, és ahogy illik, már az első percben gyilkosság történt. Nem akarok nagy feneket keríteni a dohognak, az izgalmas cselekmény során az elvetemült gonosztevő hurokra került, mi pedig kiléptünk az erkélyre, hogy az esti, friss levegőből szippantsunk. — Odanézz! — suttogta a felecégem rémülten. A homályba fúrtam a tekintetemet. Egy sárga, kötött mellényes ember gödröt ásott. — Miért ás ez az ember éjjel) tizenegy órakor? — kérdezte nőm szorosan a karomba csimpaszkodva. — Bűncselekmény történt. Vagy kirabolta a takarék- pénztárt, vagy meggyilkolta a feleségét. nulásból is kizökkennek egy hétre. A kiesést természetesen pótolni kell. Az ütemterv némi módosításra szorul, a diákoknak pedig szabad idejükben, vagy az egyéni tanulás keretében kell „behozni” az elmaradt órákat. Mégis szívesen jöttek valamennyien. (nábrádi) — Csacsiság — mondtam —, mi kis ország vagyunk. Nálunk csak kis bűntények vannak. Holmi zsebtolvajlás a villamoson, vagy áruházban, esetleg sikkasztás a zöldségüzletben. Ez a pasas legfeljebb szerszámot lopott, vagy vídiaacélt. Gyerünk aludni. Csakhogy a mi emberünk egyre mélyebb gödröt ásott és már kezdte betakarni. Bűncselekmény, tiszta sor. Vagy a zsákmányt rejti el, vagy az áldozat holttestét. Hátha mégis ösz- szeveszett a feleségével? Vagy a társbérlőjét ölte meg? A gonosztevő közben felegyenesedett, körülnézett, majd megindult a park szemben levő házának bejárata felé. Nemsokára az Az almákkal telt ládák ezrei érkeznek naponta a Nyíregyházi Almatárolóba. Hammel József felvétel« Eladják, vagy a termelőnél marad? 1500 vagon alma sorsa Értékesítési gondok a belföldi almánál Bár az idei rossz időjálág és a szatmári árvíz hatására a szabolcsi almatermés számítások szerint mintegy 30 százalékkal alulmarad a tavalyinál, mégis értékesítési gondok mutatkoznak a belföldi -alma eladásánál. Ugyanis a kisebb mennyiségű almatermésből is csak kevés, várhatóan 45—50 százaléka éri el az exportminőséget. Ezért a belföldi értékesítésre váró alma mennyisége nemhogy kisebb, hanem még nagyobb is a múlt évinél, hiszen ak- kor 74 száz-alékos volt az exportarány. A gyengébbek gondja nagyobb A nagy mennyiségű belföldi áru inellett is a felvásárlási árak szinte teljesen megegyeznek a tavalyival. Egyedül a II. osztályú almánál van 10 filléres árcsökkenés. Ám ez nem jelenti azt, hogy a hazai piac minden mennyiséget fogadni tud. A Szövetkezetek Értékesítő Központja, a MÉK az AFÉSZ-ekkel és a közös gazdaságokkal kötött szerződések alapján csak 2500 vagon almára szerződött. A termés viszont meghaladja a 3000 vagont. Ugyanakkor a MEK csak 1450 vagon almát tudott eddig eladni. Bíznak ugyan abban, hogy legalább a szerződött meny- nyiséget értékesíteni tudják. A legnagyobb felvásárló viszont, a konzervipar olyan alacsony árakat számit fel, hogy az nem hozza meg a tárolási és szállítási költségeket sem. • A termelők között is megoszlanak az értékesítési gondok. Egyrészt a termés minősége is változó, hiszen a nagyfokúan gépesített gazdaságokban nem ritka most sem a 80 százalékos exportminőség, mint a napkori Kossuth, vagy a nagykállói Zöld Mező Termelészövetkeötödik emelet egyik ablakában hirtelen világosság támadt, A gyilkos hazaérkezett. Ahogy hajnalban kidörzsöl- tem az álmot a szememből, elhatároztam, hogy magam járok a dolog végére. Mindjárt kapunyitás után lesomfordáltam a parkba és megnéztem az ásás nyomát. Majd hanyatt vágódtam a meglepetéstől: frissen ültetett ezüsthárs- csemete nyúlt az ég felé. Most fúrta az ügy az oldalam igazán. Bementem a házmesteréhez, aki egy tizesért elmondta, ama bizonyos ablak mögött Kovács úr lakik, s leírta, milyen magas, milyen a haja, a szeme, hol született és mikor, meg azt, hogy két lánya közül a nazetben. A másik póluson viszont olyan gazdaságok is találhatók, mint a dombrádi Kossuth Tsz, amelyik 30 százalék körüli, vagy a nyírkarászi tsz, amelyik csak 8—10 százalékos arányú exportminőséget tudott elérni a nagyfokú perzselés, varaso- dás és a jégkár miatt. A III. osztályú nem kell Másrészt a felvásárlási csatornák is változóak. Az állami gazdaságok például az országos központjuk kereskedelmi Irodája révén az összes belföldi almát eladták. Azok a gazdaságok, amelyek a HUNGARO- FRUCT-tal szerződtek egyelőre csak abban lehetnek biztosak, hogy az exportminőséget eladják, a többire pedig piacot keres a HUN- GAROFURCT is. A MÉK szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy elsősorban a szerződött mennyiséget vásárolja fel, illetve a szerződéses viszonyban álló gazdaságoktól vásárol. A háztáji gazdaságok termésénél pedig a szövetkezeti felvásárlók a III. osztályú árut már egyáltalán nem veszik át. A kisebb mennyiségű al- matermés és az időközben bővült hűtőkapacitás azt eredményezte, hogy a MÉK a saját nyíregyházi és mátészalkai hűtőtárolóiban — melyek befogadóképessége 4000 vagon — fogadni tudja a várhatóan csak két és fél ezernyi vagon körszedett almát. A fennmaradó helyet Is ki tudják használná, ezért nincs szükségük a termelőszövetkezeti hűtőtárolók bérlésére. Egyébként a nagy mennyiségű belföldi alma hűtőtárolóban való kezelése nem gazdaságos. A termelőszövetkezeteknek sem éri meg a kilogrammonkénti mintegy 80 filléres, 1 forintos hűtési gyobbik tavaly ment férjhez. A hűvös reggeli levegőben a tüdőmet szellőztettem és megvártam Kovács urat az autóbuszmegállónál. Úgy intéztem a felszállást, hogy mellé állhassak. Elmondtam, mit láttam, — Ha már végignézett, elárulom, miért tettem. Háromnapos nagyapa vagyok, tegnap este jöttem Tamásiból, a szülőfalumból, ahol minden utcasort ezüsthárs díszít. Gyorsan nő, uram, edzett, júniustól virágzik és illata páratlan. Boldogságomban tettem, uram, lányomnak fia született. — És miért kellett éjnek idején? — szorítottam meg a kezét. — Azt hiszi, kefét ettem? ...I.opva kell az ilyesmit, nehogy észrevegye a parkőr. Szűts István költség, még ha tavasszal éC is tudják adni a termést. Helyette csak a fagymentes, száraz helyen való tárolás indokolt. Nincs megoldva az ipari feldolgozás Most is visszatér az immár évek óta vajúdó probléma, hogy az alma ipari feldolgozása nincs megoldva. Pedig a lé- és sűrítménykészitmé- nyek most is eladhatók a külföldi piacokon. viszont ehhez nincs elég feldolgozó kapacitás. A több ezer vagon belföldi almánál pedig jelenleg csalt a külkereskedelemre lehet számítani. A HUNGAROFRUCT útnak indított a nyírmeggy esi és nyírbogdányi termelőszövetkezetekből egy-egy mintavagont, amelyekben a belföldi I. osztályú minőségnek megfelelő. gyorsfogyasztásra alkalmas úgynevezett háztartási alma van. Ha ebből nagyobb mennyiséget, országosan körülbelül 2—3000 vagont tudnak értékesíteni, akkor nem les* gond a megtermett alma eladása, hiszen a megmaradt mennyiséget már a hazai piac is fel tudja venni. Lányi Bolond íij telepet kap a faipari vállalat Lakóházak közé beszorítva, a bővítés lehetősége nélkül, kis üzemben dolgozik Nyíregyházán a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat. Termelése viszont évről évre nő, az idén már meghaladja a 30 millió forintot A közei 200 dolgozót foglalkoztató üzem fő profilja az építkezéseknél nélkülözhetetlen nyílászáró szerkezetek; ajtók, ablakok gyártása. Korszerűtlen és mostoha körülmények között dolgoztak, gondot okozott a termelés bővítése, a munkavédelmi előírások betartása. a munkások szociális ellátása. Ezért kezdte meg a vállalat egy új üzemtelep építését a város déli iparnegyedében, a Lujza utcán egy 10 holdas területen. Az új vállalati telep építése első ütemének kivitelezési munkái napokon belül befejeződnek, s november első hetében megkezdik az átköltözést a Vöröshadsereg úti üzemből. A 10—12 millió forintos költséggel létesült telepen több mint 1000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok, a hozzátartozó szociális létesítmények; nőd, férfiöltöző, fürdő — hideg, meleg vízzel, központi fűtéssel — és irodaház készült el. A Vöröshadsereg úti műhelyek is üzemben maradnák mindaddig, míg a negyedik ötéves terv során a vállalat további, második lépcsős fejlesztése meg nem valósul. Éjnek idején
