Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
f. oMsS KELET-M AGYARORSZÄG 1970. október 8. Korunk mezőgazdasága V eszteségmentes m űtrágy atá rolás A műtrágyákat tárolás alatt jelentős károsodás érheti. A többször megismételt vizsgálatok szerint a szabadban tárolt műtrágyák hatóanyagtartalmának S—20 százaléka kárba vész. Ezenkívül az is kárnak számít, hogy összetapadhatnak. megcsomósodhatnak, mert a kiszórás előtti szétverésük vagy megtörésük emeli a műtrágyázás költségét. Ezért fontos, hogy a műtrágyákat megfelelő módon tároljuk a felhasználásig. csézett, más néven granulált legyen a műtrágya, és ne por alakű, amely könnyen összeáll, megcsomósodik. Ez az igény viszont jelentős többletfeladatot okoz a műtrágyagyáraknak. ü • •• * ■ • A iovo ut/o a folyékony műtrágya Különös gondot okoz a folyékony műtrágyák tárolása. Már 1842-ben kísérleteztek folyékony műtrágyákkal, de csak az utóbbi évtizedekben kezdték ezeket' nagyobb mértékben felhasználni. Előnyük, hogy egyszerűen gravitációval vagy szivattyúval továbbíthatók és sokkal gyorsabban kiszórhatok, mint a szilárd műtrágyák. Ezenkívül olcsóbbak is. Ezért ma már egyes országokban a felhasznált nitrogénműtrágya-mennyiség több mint egvhanmadát folyékonyan adagolják, leggyakrabban 20—44 százalék nitrogént tartalmazó vizes ammóniaoldat formájában. Emellett használják — jelenleg ugyan még ritkábban — a nagy nyomású ammóniagázt, a cseppfolyós ammóniát is. Ennek nitrogén tartalma 82,5 százalék és így ma ez a legtöményebb nitrogénműtrágya. Ezeken kívül foglalkoznak a kevert, tehát többféle hatóanyagot tartalmazó folyékony műtrágyák előállításával és felhasználásával is. A folyékony műtrágyák használatához azonban megfelelő tároló- és elosztótele- pék kellenek, ahol erre a célra felállított tartályokban tárolják a műtrágyaoldatokat. A tartályok többnyire gömb alakúak, és több ezer köbméter űrtartalmúak is lehetnek. Ahol viszont különböző összetételű folyékony műtrá^vákat tárolnak. előn.yösebbnek bizonyulnak a kisebb, hengeres tartályok. A tartályokat rendszerint folytacélból vagy rozsdamentes acélból készítik, mert a vizsgálatok szerint ezek állnak ellen legjobban a mű- trágyaoldatok korróziós hatásának. De készítettek már rugalmas műanyag fóliából is 3000 literes folyékony műtrágyatárolókat. Hazánkban az első A cseppfolyós ammónia- tárolóiknál a korrózióveszélyen kívül figyelembe kell venni azt is, hogy ennek a nagy nitrogéntartalmú műtrágyának a nyomása 20 Celsius-fok hőmérsékleten 7,7 atmoszféra. A tartályoknak tehát a nagy nyomást is állniuk kell. Hazánkban is építettek már cseppfolyós ammóniatároló telepet az Ongai Állami Gazdaságban. Ez az egyik alaplétesítmény a folyékony műtrágyák hazai üzemi alkalmazásához. A tárolótelep tartályaiból a folyékony műtrágyát tartálykocsival szállítják a műtrágyaoldatok kijuttatására alkalmas gépekhez. Ezeknek a gépeknek egyik fő része ugyancsak egy tartály, amely, be a tartálykocsiból átszi- vaUyúzhntó a folyékony műtrágya. Innen elosztószerkezeten át gumitömlőkbe kerül a műtrágyaoldat. A gumitömlők a gépek talajművelő szerszámai — a kapatestek, a tárcsalemezek — alá, tehát 8—10 cm mélyen a talajba vezetik a folyékony műtrágyát, hogy el ne illanhasson. A folyékony műtrágyák alkalmazásánál feltétlen figyelembe kell venni azt, hogy robbanást okozhatnak és a velük dolgozó embereik egészségére is károsak lehetnek. ha nem tartják be az elővigyázatossági rendszabályokat. Ezek közül a legfontosabbak: használatuk közben dohányozni, nyílt lángot használni tilos, gázálarcot, gumikesztyűt, védő- szemüveget kell viselni és az esetleg bőrre kerülő folyékony műtrágyaoldatot erős vízsugárral azonnal le kell mosni. K. I. Szilárd műtrágyák A szilárd, tehát por alakú vagy szemcsézett műtrágyák akkor károsodnak legkevésbé, ha azokat műtrágyatárolásra épített raktárakban helyezik el. Mivel erre legtöbbször nincs lehetőség, a szakemberek egyéb, köny- myebben megoldható és ugyanakkor lehetőleg minél kevesebb veszteséggel járó tárolási módokat keresnek. A műtrágyák ömlesztett tárolása esetén javasolják, hogy műanyagfólia-palástok- kal fedjék be, mert ez jelentős védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Hasonlóképpen óvhatok meg a zsákqit műtrágyák is. Az így csomagolt műtrágyák szállítása, rakodása, felhasználása viszont nehézkesebb, mint az ömlesztetté, ezért bármennyire csökken a műanyag zsákok ára, a műtrágyák jelentős részét továbbra is ömlesztve fogják szállítani, tárolni. Várható tehát, hogy a műanyag zsákos csomagolás és tárolás helyett a szabadban, a levegő kiszivatásával légmentesen záródó műanyag fólia alatti tárolás fog elterjedni a jövőben. Ennél a tárolási módnál is fontos, hogy szemGépek az almáskertben Az almaszedéshez ember kell, s ha van, gép. Szedés, elszállítás. Ez most a legnagyobb gond a Balkányi Állami Gazdaság almáskertjében is. Ahogy szabadulnak édes terhűktől a fák. úgy szaporodnak lenn a tele ládák. Nagy a termés, kevés az ember. .. A központi javítóműhely irodájának asztalán Gonda Tibor főmérnök rajzol és számol: — Egy tehergépkocsihoz négy ember. Van hat, tehát összesen huszonnégy. És a kiszolgálás. Igen, ez adta az ötletet. Mi lenne, ha a ládákat gépi erővel raknák fel a pótkocsik platójára? Itt vannak ugyan az MTZ—50-esek az FMK magasemelőkkel, de ezek a gép hátuljára a traktorvezető mögé vannak felszerelve A vezető nyaka, dereka megmered, ha ezt csinálja órák hosszat. — Van három UE—28- asunk, amelyeket felszereltünk már saját készítésű emelővillákkal de ezek csak húsz-harminc centire emelik meg a ládát. Maradtak tehát az MTZ—50-esek. Ötletekben nincs hiány a központi javítóműhelyben. S akadnak jó néhányan, akik szeretik a barkácsolást, az efféle ezermesterséget. Nem volt nehéz dolga a főmér- aöknek, amikor elmondta, hogy mit akar. . . — Két gépünk már dolgozik. Szakítottunk a gyári előírással és konstrukciós változtatást hajtottunk végre. Az eredetileg hátúira rendszeresített magasemelőket a traktorok elejére szereltük, elláttuk a berendezést hidraulikával. összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítménnyel dolgoznak így az MTZ—50-esek És nem fárad el a traktoros. — Már felméréseket is végeztünk. Egy pótkocsit ezzel a módszerrel négy-hat perc alatt megrakunk. Teljesen géppel, nem nehéz fizikai munkával. Amit eddig nem győztünk huszonnégy rakodómunkással, most elvégzi a két gép. A naponta leszedett mennyiséget azonnal el tudjuk szállítani. Gyorsul a tempó a gazdaság almáskertjében. A na pókban már újabb erőátcso portosítást is végrehajtottak szinte minden ember az almaszedésnél dolgozik. A központi javítóműhelyben De dig újabb erőfeszítést tesz ; kollektíva; elkészültek < harmadik MTZ—50-es emelővillájának felszereléséhez szükséges alkatrészek. Ha szükség lenne rá, ezt is felszerelik. Az idő is sürget, s minden idejében el szállított alma több pénzt ér... — tá — Százezer hold kukorica vár betakarításra A megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat tájékoztatása szerint folytatódik a megyében az őszi kapások betakarítása. Szeptember utolsó napjaiban kezdődött a nagy olajtartalmú napraforgófajták cséplése. Ez a kezdési idő, a korábbi évek átlagidejéhez képest, mintegy kéthetes késést mutat. A megyét sújtotta árvíz után körülbelül 16 ezer hold napraforgó betakarításának kell eleget tenni. A termés a betakarítás kezdeti időszakában magas víztartalmú (20— 22 százalék), ezért csak mesterséges szárítás után raktározható. A felvásárló vállalat a betakarított napraforgót, a víztartalomtól függetlenül átveszi, s egyidejűleg nyolc telepén végzi a szárítást. A betakarításra váró területen — az első tapasztalatok szerint — 6—7 mázsa holdanként! napraforgó átlagtermés várható a megyében. A kukorica törése október elején még csak a háztáji gazdaságokban kezdődött szórványosan. A megyében 110 ezer hold kukorica vár betakarításra. A vállalat dolgozói ezekben a napokban keresik fel a termelő gazdaságokat, s megállapodnak a törés, illetve a beszállítás ütemében. így kívánják biztosítani, hogy mind a csövesen betakarított, mind pedig a kombájnolt kukorica átvétele a szárítótelepekre megfelelő ütemű legyen; a kukorica beszállítását a megyében december közepéig mindenütt biztosíthassák. Erre annál inkább szükség van, mert a felmérések szerint az idei kukorica, a napraforgóhoz hasonlóan, ugyancsak magas víztartalmú (körülbelül 38 százalék). Górékban vagy más tárolóhelyen természetes állapotában, veszély nélkül nem tárolható. A vállalat szárítási kapacitása kukoricából napi 50 vagon teljesítmény. Ezer mázsával több, mint az elmúlt évben volt. (ab) Július hónapban lombtalan meggyfák Aki ebben az évben, július hónapban Tiszalök felé utazott, a vonat ablakából olyan meggyfákat láthatott, amelyeken gyümölcs még volt, de levél már nem. Augusztus és szeptember hónapban megyénk határain kívül Is voltak olyan meggyfák, amelyek az őszi lombszint, illetve a lombhul- luö állapotát mutatták. Ha az ilyen meggyfákat közelebbről megnéztük és a lombleveleket vizsgáltuk, akkor az alábbi tünet tárult a vizsgálódó szeme elé: A levél színén 1—3 mm nagyságú, kör alakú, viagy szögletes foltokat láthat, a másod- és harmadrendű erek által határolva. A foltok színe a barnától bíborvörösig váltó. A levélfoltok tonáki részén sárgásfehér apró kiemeute- dések, illetve azokból előtörő beszáradt szaporítóképletek (konidiumtömegek) láthatók. A fertőzött levelek lassan sárgulnak és júliusban* augusztusban lehullanak. A beteg levelek neufi lyukadtak ki. (Tehát nem lehet összetéveszteni a csonthéjasok levél- likasztó betegségével, Clac- terospórium carpophilum). Az ismertetett tünet a ci- lindrospóriumos betegség, amelyet a Cylindrospórium padi, újabb megállapítás szerint Blumeriella jaapii gomba okoz. Ami a kórokozó gomba életmódját illeti, a talajra hullott fertőzött levelekben telel át, gomibafonáltöniköik- kel (hyphatönkök). Ezek már nyár végétől kezdenek kialakulni, sötét színűek, pontala- kúak, a levél tonáki részién gyengén kiemelkednek. A gombafonáltönkök (hypha- tönkök) csak azokon a leveleken fejlődnek ki, amelyek színükkel fekszenek a földön. Tavasszal, április közepén (9—15 között) jelennek mea az áttételt lombon a szaporítóképletek (conidi úrnők), amelyeknek terjesztésében a víznek, szélnek egyaránt szerepe van, és megindul az elsődleges fertőzés. A fertőzéshez a 21 C° hőmérséklet a legkedvezőbb (15 C° alatt és 27 C° felett a fertőzés megakad). A kórokozó csak a leveleket támadja meg, azok tonáki részén keresztül fertőz. A tünetek a levélen a fertőzéstől számítva 10—12 nap múlva jelentkeznek. A vízcsepp és a kedvező hőmérséklet, újabb fertőzést tesz lehetővé. Az újabb fertőzések indították meg a lombszíneződést és lombhullást a nyár végi időszakban. Az említett betegség először a faiskolákban vált veszedelmessé és úgy is tartották nyilván. Az utóbhi évtizedben Szabolcs-Szatmárban immár másodszor jelentkezett a termőfák kórokozójaként. A meggyen kívül a saj- meggy és a cseresznye levelein is megjelenik. A mandula, kajszi, szilva levelei sem kerülik el a fertőzést, de itt a beteg foltok kiesnek. Mielőtt a folt kiesne a levél fonákán lévő szaporítóképletek segítik a felismerést és a megkülönböztetést a levéli ikasztó betegségtől. A beteg levelek korai lomb- hullása következtében, úgy az említett gyümölcsfajok alanyai, mint a faiskolai oltványok, s a kiültetett és termő fák növekedése megáll, fejlődésükben visszamaradnak, a faiskolai nevelést meghosszabbítják, termő fáknál csökkentik a termést. A gazdasági kár csak úgy előzhető meg, ha gondot fordítunk a kórokozók leküzdésére. Az idei nagymérvű fertőzés indokolja, hogy a lehullott levél minél rövidebb időn belül, lehetőleg azonnal a földbe kerüljön, mivel a földben lévő lombon a szaporítóképletek nem tudnak kifejlődni. A mechanikai védekezés mellett nem nélkülözhető a kémiai védekezés sem. A monília, a levéilikasztó elleni vegyszeres védekezés egyúttal a dlindrosipórozis ellen is védelmet nyújt. Különösen az első permetezés idejének eltalálása fontos, amely április 9-e körül, 1—2 lombleveles korban időszerű. A védekezést 8—10 nap múlva meg kell ismételni és legalább 4 alkalommal kihagyások nélkül végrehajtani. Természietesen a kórokozó számára kedvező időjárás esetén további védekezésre lehet szükség, megelőzés céljából. A jelenleg forgalomban lévő növényvédő szerek közül rügypattanáskor 1 százalékos bordódé, 0,3 százalékos réz- oxiklorid, téli higitású mész- kénlé hatásos a primer fertőzés megakadályozására. Rügy- fakadás után 0,3 százalékos Orthocid 80, 0,3 százalékos Merpan 50 WP, 0,05 százalékos Delan Sp 30, 0,2 százalékos Zineb 80 használata ajánlható a későbbi fertőzések leküzdésére június közeliéig. Olyan évjáratban mint az idei, a védekezést tovább is kell folytatni augusztusig. Az újabb megfigyelések azt igazolják hogy az őszi lomb- hullás előtti 1,5 százalékos sárgaméreggel történő permetezés — amely leimosásszerű és a földön lévő leveleket is éri — jó hatású és megköny- nyíti a következő évi védekezést. Ezért felhívjuk a meggy-, cseresznyeültetvényekkel rendelkezők figyelmét, hogy az őszi sárgaimérges permetezést minél előbb végezzék el. Jandek Ernő tanár, Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gyümölcstermesztési tanszék Szakkönyvtárunk A tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezetben déli ..ebédhez” sorakoznak a sertések. A szövetkezet még az idén 120 darab hízott hússertést ad le az államnak. Elek Emil felvétele A kutya tenyésztése, tartása és kiképzése Napról napra gyarapodik a kutya iránt érdeklődők népes tábora a rajongó amatőrtől és kutyatartótól kezdve a sportbarát szaporítok és szakavatott tenyésztőkig, akik vallják: elszakíihatatlanok a kapcsolatok mindkét fél: az ember, másfelől a kutya oldaláról. Ennek szem előtt tartásával került újabb kiadásra a hazai könyvpiacon két év alatt elfogyott könyv, amelyről elmondhatjuk, hogy minden olyan tudnivalót tartalmaz, amelyre nemcsak a kutyabarátnak, vagy kutyatartónak van szüksége, hanem a szakember, a tenyésztő is megtalálja benne azt az ismeretanyagot és szaktudást, amely eligazítja abban a szövevóryes kapcsoiatvilágban, amely közte és kutyája között kialakult. vagy még inkább, amelyet neki is kell formálnia. A gazdag ábraanyaggal illusztrált könyv a MEOE tenyésztési és törzskönyvezési előírásait, valamint a kutya tartására vonatkozó legújabb rendelkezéseket is tartalmazza. (Mezőgazdasági Kiadó).
