Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

1970. október 8. KELET-MAGTARORSZAO S. oldat Öregek őszi gondja A fővárosból Nyírbátorba letelepített Auróra Cipőipari Vállalat az elmúlt évi ne­hézségek ellenére az idén az első féléves tervet 540 ezer forinttal teljesítette túl. A válla­lat jelenleg 237 dolgozónak biztosít munkalehetőséget, s ezzel egyidőben 150 ipa.ri tanulót is kiképeznek a cipőipari szakmára. ' Elek Emii felvétele A rossz utak helyreállítására Nagyarányú gépesítés a közúti építő vállalatnál A nyugdíjasok néhány hó­napos szabadtéri szórakozá­sának véget vetett a hűvös, szeles idő. Hiába nézegetem a Benczúr, vagy a Besse­nyei teret, hiáha járom kö­rül a Kossuth-szobrot. vagy a városháza árkádjait, már nem találom a békésen pipá­zó öregeket. Visszahúzódtak, és ilyenkor merül fel ben­nem a kérdés: de hová? A falvak utcáin is elfogytak a kerítés mellett beszélgetők, a ház előtti kispadon üldögé­lő öregek. Megyénk városaiban 4000 ipari és hivatali nyugdíjast tartanak ma nyilván. Közsé­geinkben 32 ezer Isz-nyugdí- jas és járadékos él. Számuk mind a városokban, mind a falvakban ugrásszerűen nö­vekedik a következő évek­ben. Leteszik a szerszámot a tízéves munkaviszonnyal ren­del kező szövetkezeti gazdák, százával térnek pihenőre üze­mi dolgozók, tisztviselők. Tíz- és tízezerre nő azok száma Szabolcs-Szatmárban is, akik sok évtizedes munka után új életet kezdenek. Sok nyugdíjassal beszél­tem, mind azt mondta: egy­két hónapig még el lehet vi­selni a tétlenséget, a gondta­lanságot, a felelőtlen sétál- gatást, de később... És itt kezdődik a probléma. Idős emberek ezrei kerülnek vál­ságba, mert nem tudnak mit kezdeni a sok idővel. Igaz, Nyíregyházán, a Dózsa György utcai klub néhányuk- nak ad szórakozási lehetősé­get. Vannak találkozóhelyek, mint a Honvéd utcai párt­ház, ahol kellemesen eltölt­hetnek néhány órát. Van egy-két termelőszövetkezeti napközi — milyen otromba kifejezés e7 is. a gyámolta­lanságot rejti! —, ahol el­üldögélhetnek az öreg tagok. De mindez mi az igényhez és a lehetőséghez képest? Miért ne lehetne például több öregek klubja a vá­rosokban? Az este , ifjúsági klubokban miért ne kaphat­nának délelőtt helyet az idős Szakmunkások, dolgozók? Ha futja egy-egy üzemben 70 ezer forint mikuláscsomagra, biztos akadna forint újságra, sakkra, kártyára is. Elkép­zelhetőnek tartanám, hogy a hét 2—3 délelőttjén a váro­sok mozijaiban csak nyugdí­jasoknak rendeznének film­előadást — nekitk érdekes művekből! —, kedvezménye­sen. Milyen jólesne a mun­kában eifáradtaknak, ha a színházi és hangversenymű­soroknál rájuk is gondolná­nak egy-egy programmal, m'gfelelő időpontban, meg­felelő árakkal. Addig-addig szervezgettük a falusi műve­lődési életet, amíg sikerült bezárni a régi néoköröket, gazdaolvasókat. De vajon mit adtunk helyette? Valahogyan szélesíteni kellene azt a módszert, amely lehetőséget ad az időseknek, hogy dél­előtt és este elkártyázzanak, olvasgassanak. Nem kell ide program, nem kell azzal fá­radni. hogy előadásokkal tér­hettük őket. Helv kell. lehe­tőség, szórakozási alkalom. Nem sok pénzt igényel. Bíz­vást mondhatom kevesebbet, mint egy osztályon aluli fa­lusi futballcsapat finanszíro­zása, Azon is kár vitázni, ki legyen a gazdája. Legyein akár a népfront, akár a tsz, akár a község. Azt hiszem, ez a falusi nyugdíjasokat se nagyon érdekelné. Elképzd- hetőnek vélem azt is, hogy például Nyíregyházán nyíl­jék egy amolyan kávéház- féle helyiség is. Olcsó árak­kal. Tejeskávéval, feketével, újságokkal és uram bocsá’ nyugdíjas pincérek közremű­ködésével. És itt máris eljutottam a kérdés másik oldalához, ami már n • m a -'‘"•akozás terü­letére tartozik. Mert igaz, a nyugdíjas szeret pihenni, ki­kapcsolódni. de őrzi magá­ban az év ti »des reflexet, a munka iránti vágyat. Nos erre se kínálkozik sok lehe­tőség. Pedig... Képzeljük el. hogy egy-egy termelőüzem nyit egy műhelyt: csak nyugdíjasoknak. Akkor men­nek oda, amikor jólesik, ad­dig dolgoznak, amíg kedvük tartja. Megtalálnák itt régi szerszámaikat, kollégáikat, szívhatnák a megszokott üzemi levegőt. És hogy mit csinálnának? Készíthetnének apró használati tárgyakat, se­gíthetnének régi szerszámok felújításában, csinálhatnának emléktárgyakat. Csupán le­lemény és üzemi igény ösz- szehangolása a megoldás kulcsa. A nyugdíjas érezné fontosságát, hasznát. És nem fordulna elő, ami ma nem ritkaság: az egykor nagy ünnepségen búcsúztatott nyugdíjas hónapszámra nem találkozik volt munkatársai­val, mert azok bizony rá se nyitják az ajtót. És ott vannak a bérházak. Sok apró hiba, és szerelő se­hol. Mi lenne, ha egy-egy la­kásszövetkezet kis műhelyt rendezne be, ahol régi szak­munkások javítanának, sze­relnének a lakók nagy örö­mére és könnyebbségére. Mert bizony ilyen téren könnyebb ' a falusi ember­nek. Ott a kert, a kis ház­táji, a jószág. Elserényked­het ott. tavasztól késő őszig. De az üzem. a hivatal volt munkása csak keresgéli az alkalmat, és minduntalan úgy érzi, hogy fölösleges. Nagy figyelemmel nézeget­tem a negyedik ötéves terv törvényjavaslatát. Megkapott az a kifejezés is, amit egy képviselőnő mondott: a terv lakosságközpontú. Nagy fi­gyelemre késztetett az a ha­talmas fejlesztési koncepció, amit a törvény magában hord. És eközben a nyugdí­jasok gondját még égetőbb­nek éreztem. Mert hogy el­juthattunk idáig, a negyedik ötéves tervig, abban nagy szerepük volt azoknak is, akik már nyugdíjba vonul­tak, és akik a következő években teszik le a szerszá­mot. Az ő erőfeszítéseik is ott találhatók abban a tényben, hógy nálunk minden közép­pontjában az ember áll. Mindez talán még élesebben veti fel a kérdést: vajon elég-e az. amit idős embere­inkért teszünk? Köztudott, neim megfelelőek az útviszonyok megyénkben. Sok helyen megrepedezett, beszakadt az útburkolat, ami komoly balesetveszélyt jelent Ezen a helyzeten tovább ron­tott a májusi árvíz: a szatmá­ri területen lévő utak fele tönkrement, amit teljesen új­já kell építeni. Ezek a helyreállítási mun­kák nagy feladatot rónak a közúti építő vállalatra. Szükségszerűvé vált az üzem nagyarányú fejlesztése a IT. ötéves terv időszakában. f Ij aszfaltkeverő üzemek A jelenleg Nyíregyházán működő aszfaltkeverő üzem nem képes útépítő anyaggal ellátni a helyreállítási mun­kákat. A naponta kevert 400—450 tonna aszfalt kevés­nek bizonyult a munkák so­rán, pedig a keverőgépek mellett dolgozó munkások na­pi 10—12 órát is dolgoztak a nyáron. Szükségszerűvé vált, hogy új aszfaltkeverőket he­lyezzenek üzembe, főleg az árvíz sújtotta vidékeken. Ez a három nagy kapacitású, állan­dó jelleggel működő, fedél nélküli üzem a tervek szerint 1972 végére üzemelni fog. Közülük egy Nyíregyházán lesz, a másik kettő Fehér- gyarmaton és Kisvárdán. A keverőgépeket az NSZK-ból importálják. Óránként 50—8Ö tonna aszfalt keverését végzi eL A tervben szerepel a három keverőüzem dolgozóinak szo­ciális ellátása is. Könnyen összerakható faházaikat állíta­nak fel. Emellett hatszemélyes lakókocsik beszerzése is fo­lyamatban van, amik a szál­lást biztosítják a munkások­nak. Az ebédlők és fürdők építése is a jobb munkakörül­mények biztosítását mutatják. A három uj aszfaltkeverő üzembe helyezésével évente 240 ezer tonnával több út­építő anyagot dolgozhatnak be az utak helyreállításánál, mint az elmúlt években. Kavicsbányák és bifumentárolók Az új keverőtelepek alap­anyag-ellátását részben a Ti­szából nyert folyamkavicsból biztosítják. A IV. ötéves terv előirányzata szerint Ti&za- becs és Milota térségében nagy teljesítményű kotrógé­peket állítanak üzembe a folyam kavics bányászására. Ezzel az 1972-re felépült két folyamkavácsbányával főleg a fehérgyarmati keverőüzem alapanyag-ellátása látszik za­vartalannak. Mivel a következő években az árvíz miatt a szatmári ré­szen lesz a legnagyobb út- helyreállítási munka, szüksé­gessé vált, hogy Gyürén és Penyigén új bitumentároló­kat létesítsenek. Ezeknek a feladata lesz a kevert bitu­men szakszerű tárolása és az ellátás biztosítása. Ilyen tá­roló épül most Kisvárdán is, ami a jövő évben már fogad­ja a keverőüzem által feldol­gozott bitument. A gyürei és a penyigei tároló két év múl­va kerül átadásra. A három bitumentároló há­rom kontinerkocsit és három nagy teljesítményű, hőszige­telt, szállító tartálykocsit kap, hogy a kevert útépítő anyaga 160—180 Celcius-fok hőmér­sékletét a szállítás során meg­tartsa, ne hüljön ki. Hat építésvezetőség négy helyett Uj, nagy kapacitású gépek egész sorával töltik fel a közüti vállalat gépparkját az ötéves tervben. A régi út­hengerek mellé újak kerül­nek, főleg a kihelyezett há­rom aszfaltkeverő üzemnél. Ezeknek a gépeknek a vásár­lására 40 millió forintot irá­nyoztak elő. Eddig a vállalatnak négy építésvezetősége volt Sza­bolcsban. A megnőtt felada­tokat a nyíregyházi, az újfe­hértói, a kisvárdai és a máté­szalkai vezetőségek nem bír­ják ellátni, ezért két új épí­tésvezetőséget telepítenek Vá- sárosnaményba és Fehérgyar­matra. Ezzel újabb két ipari üzem biztosít munkalehetősé­get a szatmári lakosságnak. Az ilyen nagyarányú fej­lesztések után bizakodva te­kintünk a következő fél évti­zed elé. B. D. Bürget Lajos /} tárxsyalőteremitíái: Orvosért indult, s elszökött... A7 alább sorakozó közleke­dési balesetek nem nagy ügyek, mondhatni egészen aprók — de az ilyen kicsiny súlyú karamboloknak is nr van a maguk tanulsága. Véss Albert 19 évss nyír- pazvnyi lakos például egy­szerre több tapasztalatot is szerezhetett a balesetéből, legalább azt, hogy gyerekek köz'léb en különösen nagy gonddal kell vezétni, aztán p-dig a kisebb bajt nem kell te‘ űzni egy nagyobbal. Vass Sóstón motorkerék­pározott a gyalogos úton, a híd felé. Két felnőtt és egy gyerek haladt előtte. Vass dudált, amikor a közelükbe ért. A gyerek megijedt. s ijedtében a motorkerékpár elé lépett. Vass elütötte, a gyerek métereket repült a levegő­ben, de szerencsére csak könnyebb?n sérült meg. Vass ekkor közölte az ott lévő felnőttekkel, hogy or­vosért megy, s elhajtott. De nem tért vissza, így a bal­eset bekövetkeztét csak súlyosbította, hógv elmulasz­totta a feltétlenül kötelező segítségnyújtást. Persze, nem sokáig keres­ték, gyorsan előkerült. Olyan gyorsan, hogy még a véré­ben lévő alkohol bizonyíta­ni tudta: ittasan vezetett. (Ezért kapott 6 hónap sza­badságvesztést felfüggesztés­sel és 1500 forint pénzbünte­tést — jogerősen.) Perger Zoltán 31 éves nyír. egyházi lakosnak, az ELEK- TERFÉM Ktsz gépkocsive­zetőjének egy évig a foglal­kozása bánja, hogy saját ká­rából kellett megtanulnia: az elsőbbséget meg kell adni a kerékpárosnak is. Perger egy udvarról haj­tott ki gépkocsival a Derko- vits utcán. Vigyázatlan volt, s elütött egy épp ott haladó kerékpárost. Ha vár egy ti­zed másodpercet, a kerék­pározó férfi nem szere* egy­szerre tíz kisebb sérülést. így aztán a nyíregyházi megyei bíróság Pergert is megbüntette: 3 hónap sza­badságvesztést szabott ki, fel­függesztéssel, 1200 forint pénzbüntetést és egy évre eltiltotta a gépjárművezetés­től. S ez utóbbi azt jelenti, hogy más foglalkozás után kell néznie. Baleset okozása miatt nem­csak a gépjárművek vezető­it lehet megbüntetni: a KRESZ szabályainak meg­tartása vonatkozik a lovas kocsik vezetőire, kerékpáro­sokra. sőt még a gyalogosok­ra is. Horváth Ferenc 22 éves nagykállói lakos kivilágítat- lan kerékpáron közlekedett Kállósemjén és Péterhalom között. Annyira be volt rúg­va. hogy váratlanul áttért az út bal oldalára és összeüt­között egy szemben szabá­lyosan motorkerékpározó fér­fival. Szerencsére mindket­ten csak könnyebben sérül­tek meg. A bíróság Horváthot 3 hó­nap szabadságvesztésre ítélte felfüggesztve és 1000 forint pénzbüntetést szabott ki. így lett igen drága az a liter bor, amit Horváth korábban megivott. Az eset persze figyelmeztet más körülményekre is: a KRESZ nem rendelkezik ar­ról, hogy ittasan még kerék­párra se lehessen ülni. (És lovas kocsira se.) Nem ártana egy ilyen rendelkezés. Ezen­kívül még a mostaninál ha­tásosabban is el lehetne jár­ni a kivilágítatlan jármű­vek vezetőivel szemben. Sok­szor csak a szerencséjüknek köszönhetik, hogy nem éri őket baleset. Tehát az ó ér­dekük lenne. (kun) KOMMENTÁR Egy csokor virág Születésnap, névnap. há­zassági évforduló, temetés el sem képzelhető virágok nél­kül. A virág hozzátartozik életünkhöz, kedves jele a megbecsülésnek, tisztelet- adásnak. Igen ám, csakhogy mit kezdjen a sok falun élő ember, hová forduljon egy- egy csokor virágért, esetleg koszorúért, amikor virágüz­let nincs a községben? Ez a felismerés adta az öt­letet a Tuzséri AFÉSZ-nák, amikor elhatározta, hogy melléküzemági tevékenység­ként koszorúkötő üzemet lé­tesít Ke"eseti lehetőséget biztosít nőknek, ügyes kezű lányoknak, s szolgálja a la­kosság igényeit. És a közös­ség sem fizet rá, hiszen a legközelebbi virágüzlet a körzetben csak Kisvárdán ta­lálható. Most azt tervezik, hogy a jövő évtől kezdve Virágcsokrok készítésével is foglalkoznak. Hogy sikerrel járjon, szerződést kötnek va­lamelyik tsz-szel, amelyik virágtermesztéssel foglalko­zik. S ha ez meglesz, Zá­honyban virágüzletet nyit­nak. Apró figyelmesség, mégis hozzátartozik életünkhöz. Olyan ötlet, amelyet érdemes máshol is megvalósítani. (ík.) Megjegyzés: Közkút és magánautó Nyíregyháza legkülönbö­zőbb pontjain, a közkutak mellett tartósan parkolnak a magánautók. Még ha csak parkolnának! De mossák is őket. A Vécsey utca sarkán csakúgy, mint a Kiss Ernő utcán, a Szarvas utca köze­pén, vagy éppen a Benczúr téren. A közkút csapját pö- cökkel rögzíti a kocsitulaj, majd az ömlő vízsugarat mosószerre] keveri és mossa, mossa kocsiját. Folyik a mosóporos, koszos lé az ut­cán. Keveredik a közkút vi­ze a magánautó porával, el­önt utat, füvet, járdát egy­aránt. Gusztusosnak nem mondható a látvány. Arról már nem is beszélek, hogy akadályozza a vízhordást, bo­nyolítja a forgalmat. Az em­ber elgondolkodik e mosás láttán, és önkéntelenül is azon mereng: vajon akinek futotta az autóra, miért nem futja arra, hogy saját víz­költségére, vagy éppen pénz­tárcája terhére mosassa jár­művét? (b> Uj könyv Tanulmányok a katonai nevelés köréből A néphadsereg nevelési kérdéseivel foglalkozó soro­zat újabb kötete a korábbiak szerkesztési elveinek megfe­lelően a hadsereg parancsno­kainak. kiképzőinek, tudomá­nyos munkatársainak peda­gógiai és pszichológiai tár­gyú tanulmányai mellett ez­úttal elsősorban a szociológiai kutatások kaptak nagjobb hangsúlyt a kötetben. A könyv témaköre rendkívül változatos. Alapvetően érvé­nyesül az a gondolat, hogy a konkrét katonaszociológia! kutatásokkal segíteni kell a vezetés színvonalának eme­lését, a harckészültség foko­zását. A katonaszociológia iránt érdeklődő parancsnokok, ta­nárok, tudományos kutatók, növendékek s a hadsereg éle­tével megismerkedni kívánó polgári olvasók is haszonnal forgathatják a Tanulmányok a katonai nevelés köréből sorozat legújabb kötetét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom