Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

dlCtóDer 's. KELET-MAGYARORSZAG 9. oMa! Jegyzetek: Tsz-ek és a IV ötéves terv Fiatalok a törzsgárdában Máshová is hívták — Az átlagéletkor 24 év Ne legyen át járóliáz Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság negyedik öt­éves tervét. A jövőben megfelelő színvonalú és ja­vuló minőségű termékeikkel kell hozzájárulni a lakosság, az ipar, a külkereskedelem igényeinek . kielégítéséhez. A termelés növelése, a minőség javítása elsősorban az inten­zív fejlesztés útján történ­het. A célok megvalósításá­hoz elengedhetetlen, hogy a megye tsz-ei jól használják ki sajátos erőforrásaikat, gazdasági és szervezési intéz­kedésekkel növeljék a mun­ka termelékenységét. A feleslegesen erőltetett, sablonszerű gazdálkodással szemben, mindjobban a sza­kosítási feladatok jó kihasz­nálása kerül előtérbe. A me­gye mezőgazdasági üzemei máris sajátos, a jövedelmező­ség tekintetében leghaszno­sabb feladatokat tűznek ki cé­lul. Tiszaszalkán, a közös gazdaságban így fogalmazzák a holnapot: több jó minőségű takarmánytermasztés, hasz­nosabb állattenyésztés. Nyír­vasváriban : gyümölcs, szarvasmarha-tenyésztés; a Ha e sorok írójának arra kellene szavazni, hogy me­lyik az utóbbi évtized leg- öalszeremcsésebb szabolcsi üzeme, szinte gondolkodás nélkül a METRIPOND szat­mári gyáregységét választa­ná. Hogy miért — arra is egyszerű a válasz, s rövi­den így lehetne összegezni: itt semmi sem volt állandó, csak az átmenetnek nevezhe­tő időszak. Kezdetben — amíg fehér- gyarmati vegyesnek hívták őket — nem volt távlat Áz­tam, hogy átvette őket a Nyírbátori VÍV, már távlat lett volna, de akkor az anyag hiányzott. Amikor a Hódmezővásárhelyi METRI- POND-dal kötöttek házassá­got. akkor már biztosnak látszott a kis üzem jövője és anyag is volt, lehetett volna dolgozni. Mégis közbejött va­lami, éspedig a vezetési hiányosságok. Mikorra ezen változtattak és szépen indult a termelés — éppen megér­kezett a víz, s azóta az okoz­za az átmenetiség minden nehézségét. Az árvíz miatt vissza kel­lett adniuk az exportterme­lést az anyagyárnak. Ez 5 millió. A tavalyi 13 millió helyett az idén csaik 10,5 Feleki László; Az orvos csóválta a fejét. Nincs figyelemre méltóbb mozdulat, mint amikor egy belgyógyász vizsgálat közben csóválja a fejét. Ez a fej­mozdulat azzal a megnyug­tató érzéssel töltheti el a beteget, hogy orvosa érti a dolgát, nem afféle szeren­csétlen flótás, aki nem talál semmit sem. — A diasztolés nyomás egy kicsit magas — mondta az orvos. A beteg bólintott, mint aki már maga is gyanakodott a dologra az utóbbi időben. — Kerülje a nitráttartalmú ételeket — folytatta az or­vos —, majd meglátjuk, ho­gyan tudjuk befolyásolni az alsó nyomást; A beteg elhúzta a száját. Rádöbbent, hogy itt hibázta el az életét, nem kerülte a nitráttartaímú ételeket. — Milyen ételekre tetszik gondolni ? — Az állati fehérjékre, el- •ősorban a fekete húsokra, nyíregyházi Ságvári Tsz-ben: sok és jó minőségű zöldség­féle Nyíregyháza városnak, s magas szintű, intenzív sertéstenyésztés és hizlalás. Figyelmet érdemel az a tö- rakvés is, hogy — a jövedel­mezőség szem előtt tartásá­val — gyorsabban akarják változtatni termelésszerke­zetüket a tsz-ek. Fokozzák a számukra hasznos gazdasági együttműködést egymással és különböző vállalatokkal. Az ár- és támogatási rend­szer. valamint egyéb szabá­lyozók jelentik a jövőben is az állami közreműködést. Ezért a helyi adottságok gondos számbavétele, a köz- gazdasági szabályozók isme­rete, az ahhoz való igazodás a tervmunka alapvető fel­adata. Kívánatos, hogy a gazdaságok készítsék el — az új ötéves terv irányelvei alapján — a távlati fejlesz­tési tervüket. A jövedelme­zőség lehetőségei re vonatko­zólag határozzák meg a jö­vő feladatait. A közös gazdaságok ter­melésének gyorsabb növelé­se, szakosítása mellett ki kell aknázni a háztáji gazdasá­millió lesz az évi termelés — lényegesen gazdaságtalanabb termékekből. A termék visszaadására szükség volt, mert itt most ütemes termelésről nem is lehet beszélni (ez a gyáregy­ség vezetőinek véleménye). A 100—110 fős dolgozói lét­számból naponta sokan hiá­nyoznak. Végignéztük az au­gusztusi és szeptemberi lét­számjelentést. A legkevesebb hiányzás 18 volt, a legtöbb 33, s e két hónapban lénye­gében e két érték között hullámzott azoknak a száma, akik egy-egy napra kiestek a termelésből. Ez teljesen érthető, s az is, hogy szeptemberben egy­re több volt a hiányzás, a csúcsértéket is ekkor érte el a grafikon. Sok dolgo­zónak most épül a háza, és segíteni kell, hogy a hideg idő beálltáig elkészüljön, (összesen 44 dolgozó szen­vedett árvízkárt — épület­ben.) Meat kezdődött az építkezések hajrája, egyre érezhetőbben közeledik a hideg idő — s a gyárban egyelőre nem is lehet azzal számolni, hogy egyenleteseb­bé váljék a termelés. És ez a jövő nyárig alig­a marhahúsra, a kolbászfé­lékre. Ezeket kerülje. A beteg elgondolkozva ment az utcán, s azon töp­rengett, hogy milyein állás­pontot foglaljon el életének e teljesen új szakaszával szemben. Minden ember éle­tében elkövetkezik az a rette­gett pillanat, amikor valami­ről le kell mondania, s hir­telen ott találja magát a mártírok életútján. Diétáznia kell tehát. Le kell mondania az állati fehérjékről, elsősor­ban a fekete fehérjékről, ami viccnek is rossz, hát még diétának. Tilos a marhapör­költ, a kolbász — kedvenc ételei. De hát az egészség az első. összeszorított fogak­kal, férfiasán diétázik ezen­túl. Igen ám. de már az első r pon súlyos akadályok me­rültek fel. Amikor az üzemi ebédet éppen gulyás alkotta, s égő arccal elhárította ma­gától, a közfigyelem feléje fordult: gok termelési és áruértékesí­tési lehetőségeit is. A tsz-ek, szakszövetkezetek nyújtsanak segítséget a háztáji üzemág termelésének — főleg állatte­nyésztése — fejlődéséhez. A terv céljaiban nemcsak a közös és a háztáji, hanem a szakcsoportok, kisegítő gaz­daságok, tehát az egész falu erőforrásaival, lehetőségei­vel számolni kell. Jó lehetőségnek kínálko- zik, hogy a mezőgazdasági üzemek bízzák meg területi szövetségeiket a közös törek­vések összehangolására. Szervezzenek vitákat. tisz­tázzák a következő évek leg­fontosabb feladatait. Elengedhetetlenül fontos, hogy minderről a tagság is tudjon, sőt minél többet tud­jon. Ez annál is inkább dön­tő Szabolcs-Szatmárban, mi­vel a negyedik ötéves terv indulása az átlagosnál rosz- szabb feltételek mellett tör­ténik a mezőgazdaságban. S végső fokon a tsz-tagság egyetértése, megfelelő mun­kája hozhatja meg a kívánt eredményt. Asztalos Bálint ha várható. Nagyjából akkor­ra készül él a legtöbb épü­let, akkorra javítják ki a rongálódásokat, s még azokat a házakat is be kell fejezni, amelyek most lényegében csak beköltözhetővé válnak. (És még mennyi munka lesz velük!) Ez az olyan árvízkár, amit szinte lehetetlen lenne fel­mérni — és mégis van. Most csupán azon igyekeznek az üzemben, hogy minél gyor­sabban túl legyenek ezen a még mindig átmeneti álla­poton, s kezdődhessen a most már szigorúan terv­szerű termelés. És erre minden remény megvan. Nemcsak az, hogy a dolgozók egyre inkább hoz­zászoknak a mérlegkészítés követelte pontossághoz, ha­nem a körülmények is javul­nak, a munkafeltételek is jobbak lesznek. Október el­sején indult például egy 30 milliós beruházásuk, ami egy 1000 négyzetméteres üzemcsarnokkal kezdődik, s a szociális létesítményekkel fejeződik be. Mire mindez elkészül, ta­lán az átmeneti korszak is véget ér. Kun István <— Mi az, gyomorbajos vagy? — Eltiltotta az orvos? — Kérjél helyette tejbe- grizt! A jóindulatú gúny elborí­totta, a szánalom önérzetét sértette. Van, aki kérkedik a betegségével, órákig tud beszélni róla. ö letagadta volna. De a köhögést, a sze­relmet és a diétát nem lehet letagadni. Erőtlenül védeke­zett. Ekkor elhalmozták jó tanácsokkal, vele érző meg­jegyzésekkel. Hogy az orvo­sok nem értenek hozzá. Egyik kartársának volt egy ismerőse, aki belehalt a dié­tába. Egy másik azt fejte­gette, hogy egy 42 éves férfi már nem változtathat az ét­rendjén. Akinek a szervezete évtizedeken keresztül meg­szokta a marhahúst, attól nem lehet elvonni, mert vég­zetes hatása lehet. Egy is­merőse az elvonókúrába pusztult bele. Volt. aki kedé­lyesen fogta fel a dolgot: — Nem kell törődni az or­vosokkal! Jóféle csülök, utá­na fél lityi bor, az kell a magyar embernek, attól gyó­gyul meg! Hiába magyarázta neki, hogy egy kicsit magas a di­asztolés nyomása, az csak le­gyintett és azt mondta, disz­nótor való arra, nem diéta. Minden gyárnál, vállalat­nál és termelőüzemnél meg lehet találni a dolgozók kö­zött a törzsgárda tagjait, azokat a munkásokat, akik hosszú éveken, évtizedeken át kitartottak munkahelyük mellett, nem vándoroltak egyik helyről a másikra. Ma már az ilyen, régi munkások között vannak fiatalok is, akik a tanulóévek után an­nál az üzemnél maradtak, amelyiknél ismerkedni kezd­tek a szakma fortélyaival. Éveik számával, megbízható­ságukkal már ők is tör Ri­góknak számítanak. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Nyíregyháza. „Becsapva érezném magamat.,.“ A legidősebb, Urbán László hibafelvételiző. 29 évével. Ti­zenhárom esztendeje dolgo­zik a gépjavítónál, 1957-ben géplakatos tanulóként került ide. Szavai megfontoltak. — Alig múltam tizenhat éves, amikor tanulóként a vállalathoz kerültem. A ta­nulóévekben a vezetők és a régi szakmunkások segítettek át a kezdet nehézségein. Már ekkor láttam, hogy itt törőd­nek a dolgozókkal. Ezt fi­gyelembe véve határoztam, el, hogy maradok a vizsga után. mert máshová is hív­tak. Az akkori jó közösségi szellem ma is él az üzem dolgozói között. Szocialista brigádot alakítottunk, jó eredményeket értünk el. Urbán Lászlót a pártve­zetőség javaslatára marógép­tanfolyamra küldték, mert bíztak tudásában, munkájá­ban. A tanfolyam után hi­bafelvételiző lett. Most is továbbképzi magát: a me­zőgazdasági technikum gépé­szeti tagozatán harmadik osztályba jár, A technikum elvégzése után felsőfokra szeretne jelentkezni. Arról, hogy elmenne-e a gépjavítótól, csak azért, mert máshol többet fizetné­nek, hallani sem akar. — Itt tanultam, itt nőttem fel a szakmában, a sok se­gítséget elfeledni egyik nap­ról a másikra nem lehet. Ké­pezhetem magam, minden­ben segitenek. Becsapva érezném magamat, ha el­mennék... Ádámszky háromezerje Ádámszky István együtt kezdte Urbánnal a szakmát. Egy éve annak, hogy műve­zető lett, szinte lépésről lé­pésre tette meg odáig az utat. 28 éves, egy gyereke Hogyan lehet így betartani az orvos utasításait? — ke­sergett magában. Egyre job­ban érezte a diéta társadal­mi korlátáit. A közvélemény ellene volt. Ez a harc, ez a feszültség, ez az izgalom jobban árt, mint egy mázsa nitrát — gondolta. Álmában kacér szarvasmarhák tán­coltak előtte, kis melltartó­ban és csipkés nadrágban. Verejtékezve ébredt fel. Med­dig bírom ezt még? — tette fel a végzetes kérdést. Egyre világosabban bontakozott ki előtte, hogy szervezete már kívánja a nitrátot. pörkölt, kolbász, vagy más alakban. Válaszút előtt áll: egészség vagy boldogság? A becsület és dicsőség még tartotta benne a lelket, de egyre kínosabb, egyre gyöt- relmesebb volt számára a le­mondás. Aztán kétségei tá­madtak. A7 orvos is téved­het, de lehet, hogy idegen hatalom ügynöke. Ö pedig közben nevetségessé teszi magát a diétával, a nevetsé­gesség öl, tehát káros. És különben Is, miért él az em­ber, ha már mindent meg kell vonnia magától. Úgy é’-^vie. hogv a nélkülözések - tő' iártányi ereje sincs. Egy napon az étkezőben az asztalra csapott és meget­te a töltött káposztát Dia­van. Az általa vezetett üzemrészben dolgozók átla­gos életkora 24 év. — Fiatal vagyok és ilyen korban nehéz vezető pozíciót betölteni, hiszen a szakmai rutin nélkülözhetetlen a munkában. Fiatalokkal dol­gozni nehézséget jelent. Nincs mindig ott a régi szak­munkás, aki jó tanácsot ad-- na. Ennek ellenére mégis jól dolgozunk, ezt mások is elismerik. Szocialista brigá­dunk is mindig az elsők kö­zött van a termelésben. Ádámszky István sok mozgalom indítója a gépja­vítónál. Irányításával társa­dalmi munkában most válla­lati üdülőt építenek Sóstón. Ö is technikumban tanul, le­velező tagozaton. Fizetése háromezer forint. Családi házra gyűjt, ki akarja cse­rélni az egyszobást kétszo­básra. A munkahelyen jó brigá­dok összekovácsolása a cél­ja. „Ismernek, meg becsülnek“ — Tizenhárom éve dolgo­zok itt. Nem akarok elmen­ni innen, nekem az üzem a második otthonom. Azt sze­A Tisza menti Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge elnöksége október 6-án tartotta soron lévő ülését, a nyíregyházi Ságvári Termelő- szövetkezetben. Több előter­jesztés ismertetését Sípos Béla, szövetségi titkár tartot­ta. Ezek közé tartozott a tsz-ek belső ellenőrzésének és a mezőgazdasági termeltető, illetve feldolgozó vállalatok­kal való kapcsolat kérdése. A gazdaságok belső ellenőr­zésének helyzetéről elmondta a szövetségi titkár, hogy a te­rületi Írod!» igyekezett haté­kony segítséget adni. Az el­lenőrző bizottságok elnökei részére tanácskozásokat szer­veztek, megvitatták az ellen­őrzéssel kapcsolatos legfonto­sabb feladatokat. Javul a tag­ság és vezetőség kölcsönös bi­zalma, szilárdult a fegyelem. A termelő gazdaságok és az érdekelt vállalatok kapcsola­tában főleg a még „rázós” kérdésekkel foglalkozott a dalmámorát csak fokozta a pohár sör. ..Hogy engem egy orvos egrecíroztasson, olyan nincs, nem is volt, de nem is lesz a sifonérban...” — dú­dolta. Estére elromlott a jóked­ve. Nyomást kezdett érezni a gyomrában, majd bűntudat g. ötörte. Elbukott, mint Lu­cifer. Hódolat helyett bírál­ta, sőt felülbírálta az orvost. Biztosan megártott neki a tiltott gyümölcs. Most mi lesz. Valljon be mindent tö­redelmesen az orvosnak? így talán megkönnyebbül, és új életet kezdhet. De mégiscsak szégyen. Raszkolnyikovnak sem volt könnyű dolga. A lelkiismeretfurdalástól nem tudott elaludni. Egyre fogyott, szemei alatt mély ka­rikák sötétlettek, keze, lába reszketett. Ez nem megy így tovább — gondolta. Határo­zott: nem gyötrődik tovább, feltár mindent az orvos előtt. Jöjjön, aminek jönnie kell. Végre ott állt az orvos előtt. Az megkérdezte: — Nos. mi újság? Betar­totta a. diétát? — Be! — válaszolta azzal a gyorsasággal, amely a vil­lámszerű elhatározásokat jellemzi. — Látja? — mondta az orvos. — Mennyivel jobban néz ki! retném segíteni, hogy jó kol­lektívánk legyen, megszűn­jön a vállalatnál az átjáró­ház. Suta Mihály az eltöltött évekkel még nem annyira régi munkás de mint vezetői mondják, szorgalmas és itt akar az üzemben dolgozni. Munkatársaihoz hasonlóan tanulóként kezdte hat évvel ezelőtt. Csengerújfaluból ke­rült Nyíregyházára. — Szokatlan volt a városi világ, de ugyanez mondható a szakmára is. Nagyon kel­lett a segítség, amelyet az idősebb munkásoktól kap­tam. Két éve szocialista bri- g'ádtag vagyok. A munka mellett most érettségizni sze­retnék. Albérletben lakik kis öcs- csével, aki szintén tanuló, szakmunkásképző iskolába jár. így esténként együtt ta­nulnak. Egyszerű válaszok a ter­vekről : — Húszéves vagyok. Van időm bőven, hogy tanuljak, képezzem magam. Ezen a munkahelyen ismernek, megbecsülnek. Fizetésem 2009 forint, de emellett a sok se­gítség. amit kapok, tovább­képzésemben megfizethetet­len. A vándorlást fejetlen^ ségnek tartom. Bagoly Dániel szövetség titkára. Utalt arra, hogy például a dohányipar — különböző nehézségekre hi­vatkozva — ragaszkodik a korábbi szerződéses módsze­reihez. Igen lassan és csak minimális mértékben enged a termelő gazdaságok kérései­nek rendezésében. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy a szö­vetség területén két év alatt mintegy 12 százalékkal csök­kent a dohánytermelés terü­lete. Cukorrépából, az igény­nek megfelelően kívánatos a terület növelése. A termelő gazdaságok részéről azonban, a termeléssel járó nagyará­nyú és nehéz kézi munka miatt inkább területi csökke­nés tapasztalható. Feltétlenül szükséges az ipar részéről se­gíteni a cukórrépatermelés és betakarítás gépesítését. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat ugyancsak túlzottan ragaszkodik az általa ajánlott feltételekhez. A konzerv­gyáraknak, mint gazdaságilag erősebb és bizonyos tekintet­ben monopolhelyzetben lévő vállalatoknak ugyancsak ke­resni kell a még jobb kapcso­latok kialakításának lehetősé­geit. Mint ahogy az állatfor­galmi és húsipari megyei vál­lalat új vezetése is próbál közelebb kerülni a tsz-ekhez, állattenyésztő vidékhez; az eddigi kifogásokra igyekszik megfelelőbben reagálni. A tejipari vállalat keresi a termelő gazdaságokkal a jobb összhangot. Ennek ellenére még idén is számos esetben előfordult, hogy nem szállítot­ta el a begyűjtött tejet kellő időben. Az ebből származó minőségi eltéréseket a terme­lő gazdaságokra próbálta há­rítani. A baromfi árutermelés te­rén ez évben a legtöbb gon­dot a naposbaromfi-ellátás akadozása jelentette. Az ille­tékes vállalat a tsz-ek és a háztáji gazdaságok megren­deléseire nem tudott kellően felkészülni, az igényeket ne­hézkesen elégítette ki. Befejezésül ismertette a szövetségi titkár, hogy a ter­melőegységek képviseletében a szövetség részéről a felvá­sárló, feldolgozó vállalatok­kal a tárgyalások tovább folynak, a kölcsönös érdek-; kielégítettség céljából. Mérleggyár balszerencsékkel Diéta Érdekütközések — veszteséggel Ülést tar lőtt a Tisza menti TESZÖV elnöksége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom