Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
1 <Ma2 Szülök fóruma: > Mit olvasson a gyerek ? Az utóbbi évtizedben szaporodnak azok a vizsgálatok, amelyek az olvasás és a nem olvasás Okait elemzik Ezeknek a kutatásoknak köszönhető az is, hogy néhány évé megszületett az Olvasó népért mozgalom, A felmérések kiderítették ugyanis, hogy nem is vagyunk annyira olvasó nemzet, mint azt előtte hittük. Mind ti mennyiséget, mind a milyenséget tekintve rengeteg a pótolnivaló, mégpedig az újabb adatgyűjtések szerint nem csupán a felnőtték, hanem a fiatalabb nemzedék, az ifjúság körében is. A fiatalok olvasási fogyatékossá gai pedig néhány vonatkozásban a szüld! ház magatartásával, a családi neveléssel függenek össze, s ezért nem érdektelen ezekről a dolgokról bővebben is szólni. A szülők körében at egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mennyit olvasson a gyerek. Pontosabban: mennyit olvashat a diák annak veszélye nélkül, hogj rovására menne a tanulásnak. Nos, érré eléggé egyértelmű választ adnak az eddigi vizsgálatok, hiszen egy bt hangzóan azt állapítják meg, hogy a rendszeresen so kát olvasók között van a legtöbb jó tanuló. Érdeme megemlíteni például az egyik budapesti statisztikát amely azt mutatja, hogy a jelesek körülbelül kétszer annyit olvasnak, mint az elégtelenek. Igaz, vannak a kiválók között is keveset olvasók, s a gyengék között 1? könyvet falók, de ezek oly kicsi százalékot képviselnek, hogy ezek inkább csak az adatgyűjtés hitelességét bizonyítják. Okosan teszik tehát a szülők, ha a tanulásra hivatkozva nem tiltják el gyerekeiket az olvasástól. Beavatkozásra csak akkor van ok, ha a tanulást teljesen olvasással cseréli fel a gyerek — bár akkor is széles körben kell megvizsgálni a hanyatlás okait, mert egyál- • talán nem biztos, hogy csak az olvasás vonja el a gyerek figyelmét az iskolai kötelességektől. Sőt, az esetek többségében éppenséggel ösztönözni kell a szülőknek az olvasást, mert a könyvek jelentősen hozzájárulnak a gyerekek érzelmi életének, szép érzékének, értelmi képességeinek fejlesztéséhez. S miként késztethetik több olvasásra őket? Elsősorban úgy. hogy kezük ügyébe adják á könyveket. A statisztikák azt is kimutatják, hogy nem csupán a tanulás és az olvasás között van szoros kapcsolat, hanem az olvasás és a családi könyvtárak, könyves polcok, valamint az ifjúsági könyvtárlátogatások között is. A magas fokú irodalmi érdeklődők ugyanig elsősorban azok közül Kerülnek ki, akiknek a szülei viszonylag sok könyvvel rendelkeznek, tehát ha a szülők maguk is szeretnek olvasni. Ez pedig a példamutatás jelentőségére hívja fel a figyelmét. Érdekes, hogy azok. a dolgozók középiskolájába »járó budapesti diákok (többségükben 15—20 évesek) akiknek szülei több mint 500 könyvvel rendelkeznek, 02 százalékban magas irodalmi érdeklődésűek. De az 50—100 könyves szülők gyerekeinek i* csaknem 60 százaléka , magas és közepes szintű irodalmi érdeklődésű. Ugyanakkor a csupán 10 könyvvel, vagy annál kevesebbel bíró szülők gyerekei teszik ki a gyenge irodalmi érdeklődésű, keveset olvasó fiatalok 65 százalékát. ’ A gyerekek érdeke tehát. Hogy a szülök áldozzanak könyvre, mert az olvasást csak könyvekkel lehet megszerettetni, s ahol ez hiányzik, ahol nincs a diák közelében olvasnivaló, ott általában ki sem alakul az olvasási igény. Enélkül a könyvtárakat, sém nagyón látogatják. Márpedig az iskolai és a közkönyvtárak rendkívül fontos szerepet töltenek be a fiatalok olvasóvá érlelésében. A sokat és rendszeresen olvasók között például kétszer annyian vannak a könyvtári tagok, mint a csupán saját erőből könyveket vásárlók. S ez magyarázható azzal is, hogy aki egyszer megszerette a könyvet, nem elégszik meg csák a sajátjaival, de magyarázható mással is. Azzal például, hogy a könyvtárak ki tudják elégíteni a legegyénibb igényeket ts, a sok könyv szinte kínálja magát, hogy kinyissák és beleolvassanak. S ez áz első lépés az olvasóvá váláshoz. Nem mindegy persze, hogy mit olvasnak a fiatalok: olyan könyveket-e, amelyek egész személyiségüket fejlesztik, avagy olyanokat, amelyek csak idejüket kötik le, kalandvágyukat, izgaloméhségüket elégítik ki. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy a fiatalok többsége egyoldalúan csak a szépirodalmat szereti. Viszonylag kevés tudományc» és műszaki ismeretterjesztő könyvet olvasnak. A szépirodalmon belül pedig mintegy egyharmad részben a könnyű műfajt — a bestsellert a lektűrt — kedvelik. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a szülői, vagy kellő szakismeret hiányában a tanári befolyásolás egyáltalán nem felesleges még a középiskolás korban sem. Érdekes képet kapunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, hogy kikét olvasnak újabban a fiatalok. Jókai szilárdan őrzi előkelő helyét, mintegy jelezve az ifjúság romantika Iránti igényének továbbélését. Az alsó sorokban egy évtizede a kritikai realisták — Móricz, Mikszáth, Tolsztoj — álltak még, ám mostanában beékelődött közéjük a könnyű műfaj íBerkesi) és a ponyva (Rejtő Jenő) is. S ebben kétségtelenül szerepe van könyvkiadásunknak, hiszen az utóbbi években elszaporodtak a csupán „szórakoztató” könyvek, sőt a ponyvák is. Ara az iskola és a szülői ház irodalmi ízlésformáló gyakorlatának a gyengeségeit Is látni kell ebben a jelenségben. Az iskoláknak és a szülőknek szorosabban együtt kellene működniük a fiatalok olvasásénak jobb rányitásáért. Helyes lenne, ha ezt a témát mind az általános, mind pedig a' középiskolákban a szülői értekeztetek napirendjére tűznék. Mert az olvasó ifjúság — tehát a fiatalok értelmi és érzelmi gazdagodása t- nem csupán az olvasott könyvek számától, hanem milyenségétől függ. Tóth László KÄLBT-MA6YARÖRÄBA® 1Ő70. október Sí. GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED I vízssimés 1. Megfejtendő. B Tova. 1. Edit beceneve. 8. Eleven, lété- xik. 8. béke, oroszul. 11. Nagy magyar költő. 12. öserdel folyondár. 14. Előkelő. Ismert idegen szóval. 1«. Tojásokat költő tyűk. 18. Kicsinyítő képző. 20. Nitrogén és szilícium vegyjele. 21. Vírsodor. 22. TagadószG. 24. Talpon van. Só, Forma. 37. Bur- gon.vafajla. 28. Sétány. 29. Az angliai sziget északi részén élő nép. Függőleges: 1. Római 5 és 5*2. 2. Kiejtett mássalhangzó. 3. K helyre. 4. Mély tárgy? 5. Hedvig fteceiteVe. 8. Megfejtendő, ló. Korunk tömegpusztító betegsége, ti. Névelővel, háziállat. 13. Nem. több nyugati nyelvben. 14. Elemérke. 13. Képklá’lítás. 17. Némán tear.M! io EEL.A, 21. ilyen lámpa is van. S3. Karmol. 24. Alk. 38. Kupagyőztesek Kupája. 27. Kiejtett mássalhangzó. Megfejtendő: A Nyírségi Ősz utolsó hetének kiemelkedő rendezvénye volt Nyíregyházán a . .. vízszintes 1, függ. 6. Múlt, heti megfejtés: MESSZE van a nyír egy ha 21 kaszárnya Könyvjutalom: Szitha András Kemeese. Fenlgll Katalin Nyírvasvári és Pusztai! Tibor Nyíregyháza. Krecsmáry László: Találd ki ! " ,.OUí;>'j7iU y£;0 Ollója van, de mégsem szabó, nincsen rajta se nadrág, se zakó, Ollójával posztót soha nem vág — mi is ez a furcsaság, ha nem.,, orpy) 2. Tűkkel tűzdelt tűpárna, s az a furcsa benne: nem ül a varródobozban, hanem folyton menné, s Cirmos helyett az egeret is meg tudja fogni — ugye, milyen érdekes? Mondd meg gyorsan, hogy mi? (»38) 3, Az én órám Olyan vekker, hogy felhúzni soha nem kell. mégis ébreszt minden reggel pontosan — nincsen neki mutatója, ?e kereke, se rugója, nincsen neki felhúzója — tolla van! Tordon ^kos; Rossz idő Káesa, kacsa, ő is issza: pogácsa, ázva-fózva szomszédasszony. botorkál. ne bántsa tengertóban a rossz időt. álldogál. mert a szegény Szívesebben lyukas dézsát otthon lenne, hord a fején. kályha mellett előbb az ő melegedne, nyakába ám ehelyett dől a víz, csak sarát dagapt utána ne halljak há zubog a sok többé panasr tócsába. hogyha esik Ne saaputjé fúj a sz& ne is szidja. akkor se, ha his? a leyet itt a tél. Hars Sári: Cenci, a tolvaj Mikor Péter estefelé kitette a. szetnetesvödröt, laba mellett, az ajtórésen besurrant a konyhába erjy sovány, ázott bundájú, rőt színű macska. Kitessékelték, ám egy szempillantás múlva beugrott a nyitott ablakon. Felszegte a lejét, a jelenlevőkre nézett és többször egymás után ezt hangoztatta: — Máj! — Máj Itincsen — nevette cl magát Anya — talán megelégednél valami mással is?! — fein megfelezem vele a vacsorámat! — ajánlotta rögtön Péter —, hiszen éhes, szegény. Majd ha jóllakik, elmegy. .4 vendég kapott llát egy tányér meleg tejet, Péter egy fél szelet vajas kenyeret is lett mellé. Anya pedig még egy darabka kolbásszal Is megtoldotta a lakomát. A macska kétszer sem kérette magát, jóétvággyal nekilátott a pompás vacsorának. A végén megtörölte a bajuszát, odadörgölődzött Péter lábszárához, dorombolt egy kicsit majd tlszíelelluaóan távozott. Másnap azonban megint beugrott az ablakón és megismételte előző esti követelését: — Máj! ts ez így ment, napról napra. Amim elérkezett a vacsó- raidó, mintha ébresztőórája lenne, percnyi pontossággal megjelent az ablakban a cica borzas feje. — Édesanyám, tartsuk meg, jó? — ajánlotta vagy tíz nap múlva Péter. — Minek kóboroljon, mikor nekünk is jól jönne egy macska.! Aztán, mivel Anya beleegyezett, a kisfiú puha rongyokkal kibélelt égy kosarat, beletette a. cicát és azt mondta: — Ezentúl nem kell csavarognod. itt laksz, nálunk, érted, Cenci? Azért adott ilyen szép nevet a cicának, mert a szomszédék macskáit. is C-betüs nevekkel látták el: Cili, Cirmos, ttb., így hát bizonyos- tűik látszott: a cicák az egész A BC-böl a C-betűt tartják á légtöbbre. Cenci azonban nehezen vette tudomásul, hogy most már végérvényesen Péterek macskája lett és annak megfelelően kell viselkednie. Esténként háztetőkön énekelt, s Csák hajnal félé tért vissza, lógó bajusszal, megmart füllel és karmolások nyomaival. Egyik alkonyaikor meg a szájában áttetsző papírba burkolt, elegáns kis csomagot hozott. Lábával, fogával, ügyesen kibontotta és jóízűen fa latozni kezdte a benne levő, hosszúkás szelet sajtot. Alighogy az utolsó morzsákkal végzett, kopogíatótt az ajtón az udvar végében lakó, magányos öregasszony, Örzse néni. Rögtön panaszkodni kezdett: —■ Borzasztó, milyenek manapság az emberek! Egy kis sajtot vettem vacsorára a Közértben és kitettem hüsre, az ablakpárkányra. Most meg, mire be akartam vinni, nyomtalanul eltűnt. Hát hallottak már ilyet?! Péter bűntudatosan lehajtotta a fejét. Anya sóhajtott és gyorsan valami másról kezdett beszélni és mikor örzse néni elment, azt mondta Péternek: — Itt van, kisfiam, ez a fedeles kosár. Holnap, mikor hazajössz az iskolából, szépen beleteszed a Cencit, rácsukod a fedelet, hogy ne lássa az utat és kiviszed a falu végére. Nem hozhat szégyenbe minket az egész világ előtt! Ott, a kiserdőnél eleresztheted. Péter bánkódott egy sort, de azért mflsnqp úgy tett, ahogyan Anya mondta. Am hiába volt a fedeles kosár, az (Méretlen út, Cenci a vacsoránál oly pontosan megjeleni niintha a legjobb térkép és irgnytü után igazodott volna B's é következő napon megint önellátónak csapón fel. Ezúttal egy pontyot hozott a szájában, Csák móSt nérn papírba csomagolva. Nemsokára pedig hangos szóváltás hallatszott az utca túlfeléről. A halárus veszekedett a feleségevei: — Nem megmondtam, hogy csak egyenként engedd be a vevőket és mindegyik útin tárd be az ajtót? Te meg nyitva hagytad. Pedig valaki állandóan lopkodja a halakat a medencéből. Csak egyszer jöjjek rá, ki az, majd ellátom a bajáit Anya megint elővetté ft fedeles kosarat: — Most már messzebbre kell elvinned, fiam! Hogy többé ne találjon haza. — Csak még egy kis türelmi időt adjál, Anya — könyörgő ti Péter - majd én megnövelem. Tudod, Généi még fiatal. A tanító néni is mondta. hogy mindenki leszokhat a rossz szokásairól, csak erős akarat kell hozzá. Cencinek ugyan nem volt valami erős akarata — annál inkább Péternek. Maga elé állította a macskát és a következő beszédet intézte hozzá: — Ide figyelj, te ingyanélő, naplopó, tolva), huligán! AM nem dolgozik, az ne is egyék. Ezentúl dolgoznod kell. Te lessel nálunk az éjjeliőr! Azzal fogta a macskát és bezárta az udvari lomkamrába, oliol akadt még pók, égér... Hiába dorombolt, sündörgölt azután Cenci, Péter nem felezett vele többé sem kolbászt, sem vajas kenyeret, sem mást. Hanem minden este bezárta, felváltva, hol a kamrába, hói a. pincébe, hol a padlásra. Ha arra jártok, Péterek háza táján, nézzetek be hozzájuk. Nem ismertek rá Ceilcite, olyan rendes házimácska lelt belőle. Mostanában különösen tiszteletrcméltóan viselkedik. Csavargás, tolvajlás ét éjszakai háztetőn mászkáld* helyett — egerészni tanítja nemrég született, három serdülő kiscicáját. Herke Rózsa; Eső után Nézzétek csak gyerekek, Elszálltak a fellegek, fű, fa, virág levele Esőcseppel van tele, - A sok kis csepp ring. ragyöfe Úgy köszöntik a napot. Nézzétek csak gyerekek, Fürdenek a verebek: — Csipp, a hasunk jó vizes, Csipp, az arcunk üde lesz, Ut közepén pici tó, Verebeknek éppen jó. Szüts László: Áll a lengő hinta Csillagöcska elszaladt, lefutott az égről, mint egy lankás, mélytüzű, vadvirágos rőtről. Hold udvara népteien. ill a lengő hinta, sili&góéeka fiteáSládt nem táléi már viasza Kicsi kémény füstölög-. Vajon merre járhat? Hol sírja eJ körtíiyeit szíve fájdaj^nának? A Dubravecz Attilái Búgöcsiga 8 ,iVZ> jtuOÜ. \tÜ .0- '• t •' •• '... .. Pö«gö forgó színes dóbóz Konyha kövén hova fórógsz Csiga blga búgó csiga Forgatod a házad? Perdítsed csak fémszoknyádat! Nézd! A babák megcsodálnak Csigabiga Eúgó- csiga! Énekel a Jir rt á • Z a d
