Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

1 <Ma2 Szülök fóruma: > Mit olvasson a gyerek ? Az utóbbi évtizedben szaporodnak azok a vizsgá­latok, amelyek az olvasás és a nem olvasás Okait elem­zik Ezeknek a kutatásoknak köszönhető az is, hogy né­hány évé megszületett az Olvasó népért mozgalom, A felmérések kiderítették ugyanis, hogy nem is vagyunk annyira olvasó nemzet, mint azt előtte hittük. Mind ti mennyiséget, mind a milyenséget tekintve rengeteg a pótolnivaló, mégpedig az újabb adatgyűjtések szerint nem csupán a felnőtték, hanem a fiatalabb nemzedék, az ifjúság körében is. A fiatalok olvasási fogyatékossá gai pedig néhány vonatkozásban a szüld! ház magatar­tásával, a családi neveléssel függenek össze, s ezért nem érdektelen ezekről a dolgokról bővebben is szólni. A szülők körében at egyik legtöbbet vitatott kér­dés, hogy mennyit olvasson a gyerek. Pontosabban: mennyit olvashat a diák annak veszélye nélkül, hogj rovására menne a tanulásnak. Nos, érré eléggé egyér­telmű választ adnak az eddigi vizsgálatok, hiszen egy bt hangzóan azt állapítják meg, hogy a rendszeresen so kát olvasók között van a legtöbb jó tanuló. Érdeme megemlíteni például az egyik budapesti statisztikát amely azt mutatja, hogy a jelesek körülbelül kétszer annyit olvasnak, mint az elégtelenek. Igaz, vannak a ki­válók között is keveset olvasók, s a gyengék között 1? könyvet falók, de ezek oly kicsi százalékot képviselnek, hogy ezek inkább csak az adatgyűjtés hitelességét bi­zonyítják. Okosan teszik tehát a szülők, ha a tanulásra hi­vatkozva nem tiltják el gyerekeiket az olvasástól. Be­avatkozásra csak akkor van ok, ha a tanulást teljesen olvasással cseréli fel a gyerek — bár akkor is széles körben kell megvizsgálni a hanyatlás okait, mert egyál- • talán nem biztos, hogy csak az olvasás vonja el a gye­rek figyelmét az iskolai kötelességektől. Sőt, az esetek többségében éppenséggel ösztönöz­ni kell a szülőknek az olvasást, mert a könyvek jelen­tősen hozzájárulnak a gyerekek érzelmi életének, szép érzékének, értelmi képességeinek fejlesztéséhez. S mi­ként késztethetik több olvasásra őket? Elsősorban úgy. hogy kezük ügyébe adják á könyveket. A statisztikák azt is kimutatják, hogy nem csu­pán a tanulás és az olvasás között van szoros kapcso­lat, hanem az olvasás és a családi könyvtárak, könyves polcok, valamint az ifjúsági könyvtárlátogatások között is. A magas fokú irodalmi érdeklődők ugyanig elsősor­ban azok közül Kerülnek ki, akiknek a szülei viszony­lag sok könyvvel rendelkeznek, tehát ha a szülők ma­guk is szeretnek olvasni. Ez pedig a példamutatás je­lentőségére hívja fel a figyelmét. Érdekes, hogy azok. a dolgozók középiskolájába »járó budapesti diákok (többségükben 15—20 évesek) akiknek szülei több mint 500 könyvvel rendelkeznek, 02 százalékban magas iro­dalmi érdeklődésűek. De az 50—100 könyves szülők gyerekeinek i* csaknem 60 százaléka , magas és köze­pes szintű irodalmi érdeklődésű. Ugyanakkor a csupán 10 könyvvel, vagy annál kevesebbel bíró szülők gyere­kei teszik ki a gyenge irodalmi érdeklődésű, keveset olvasó fiatalok 65 százalékát. ’ A gyerekek érdeke tehát. Hogy a szülök áldoz­zanak könyvre, mert az olvasást csak könyvekkel lehet megszerettetni, s ahol ez hiányzik, ahol nincs a diák közelében olvasnivaló, ott általában ki sem alakul az olvasási igény. Enélkül a könyvtárakat, sém nagyón lá­togatják. Márpedig az iskolai és a közkönyvtárak rend­kívül fontos szerepet töltenek be a fiatalok olvasóvá érlelésében. A sokat és rendszeresen olvasók között például kétszer annyian vannak a könyvtári tagok, mint a csupán saját erőből könyveket vásárlók. S ez magyarázható azzal is, hogy aki egyszer megszerette a könyvet, nem elégszik meg csák a sajátjaival, de ma­gyarázható mással is. Azzal például, hogy a könyvtárak ki tudják elégíteni a legegyénibb igényeket ts, a sok könyv szinte kínálja magát, hogy kinyissák és beleol­vassanak. S ez áz első lépés az olvasóvá váláshoz. Nem mindegy persze, hogy mit olvasnak a fia­talok: olyan könyveket-e, amelyek egész személyiségü­ket fejlesztik, avagy olyanokat, amelyek csak idejüket kötik le, kalandvágyukat, izgaloméhségüket elégítik ki. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy a fiatalok több­sége egyoldalúan csak a szépirodalmat szereti. Viszony­lag kevés tudományc» és műszaki ismeretterjesztő könyvet olvasnak. A szépirodalmon belül pedig mintegy egyharmad részben a könnyű műfajt — a bestsellert a lektűrt — kedvelik. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a szü­lői, vagy kellő szakismeret hiányában a tanári befolyá­solás egyáltalán nem felesleges még a középiskolás korban sem. Érdekes képet kapunk akkor is, ha azt vizsgál­juk, hogy kikét olvasnak újabban a fiatalok. Jókai szi­lárdan őrzi előkelő helyét, mintegy jelezve az ifjúság romantika Iránti igényének továbbélését. Az alsó so­rokban egy évtizede a kritikai realisták — Móricz, Mik­száth, Tolsztoj — álltak még, ám mostanában beékelő­dött közéjük a könnyű műfaj íBerkesi) és a ponyva (Rejtő Jenő) is. S ebben kétségtelenül szerepe van könyvkiadásunknak, hiszen az utóbbi években elszapo­rodtak a csupán „szórakoztató” könyvek, sőt a ponyvák is. Ara az iskola és a szülői ház irodalmi ízlésformáló gyakorlatának a gyengeségeit Is látni kell ebben a je­lenségben. Az iskoláknak és a szülőknek szorosabban együtt kellene működniük a fiatalok olvasásénak jobb rányitásáért. Helyes lenne, ha ezt a témát mind az ál­talános, mind pedig a' középiskolákban a szülői érte­keztetek napirendjére tűznék. Mert az olvasó ifjúság — tehát a fiatalok értelmi és érzelmi gazdagodása t- nem csupán az olvasott könyvek számától, hanem milyensé­gétől függ. Tóth László KÄLBT-MA6YARÖRÄBA® 1Ő70. október Sí. GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED I vízssimés 1. Megfejtendő. B Tova. 1. Edit beceneve. 8. Eleven, lété- xik. 8. béke, oroszul. 11. Nagy magyar költő. 12. öserdel fo­lyondár. 14. Előkelő. Ismert ide­gen szóval. 1«. Tojásokat költő tyűk. 18. Kicsinyítő képző. 20. Nitrogén és szilícium vegyjele. 21. Vírsodor. 22. TagadószG. 24. Talpon van. Só, Forma. 37. Bur- gon.vafajla. 28. Sétány. 29. Az angliai sziget északi részén élő nép. Függőleges: 1. Római 5 és 5*2. 2. Kiejtett mássalhangzó. 3. K helyre. 4. Mély tárgy? 5. Hedvig fteceiteVe. 8. Megfejtendő, ló. Korunk tö­megpusztító betegsége, ti. Név­elővel, háziállat. 13. Nem. több nyugati nyelvben. 14. Elemérke. 13. Képklá’lítás. 17. Némán tear.M! io EEL.A, 21. ilyen lám­pa is van. S3. Karmol. 24. Alk. 38. Kupagyőztesek Kupája. 27. Kiejtett mássalhangzó. Megfejtendő: A Nyírségi Ősz utolsó hetének kiemelkedő ren­dezvénye volt Nyíregyházán a . .. vízszintes 1, függ. 6. Múlt, heti megfejtés: MESSZE van a nyír egy ha 21 ka­szárnya Könyvjutalom: Szitha András Kemeese. Fenlgll Katalin Nyír­vasvári és Pusztai! Tibor Nyír­egyháza. Krecsmáry László: Találd ki ! " ,.OUí;>'j7iU y£;0 Ollója van, de mégsem szabó, nincsen rajta se nadrág, se zakó, Ollójával posztót soha nem vág — mi is ez a furcsaság, ha nem.,, orpy) 2. Tűkkel tűzdelt tűpárna, s az a furcsa benne: nem ül a varródobozban, hanem folyton menné, s Cirmos helyett az egeret is meg tudja fogni — ugye, milyen érdekes? Mondd meg gyorsan, hogy mi? (»38) 3, Az én órám Olyan vekker, hogy felhúzni soha nem kell. mégis ébreszt minden reggel pontosan — nincsen neki mutatója, ?e kereke, se rugója, nincsen neki felhúzója — tolla van! Tordon ^kos; Rossz idő Káesa, kacsa, ő is issza: pogácsa, ázva-fózva szomszédasszony. botorkál. ne bántsa tengertóban a rossz időt. álldogál. mert a szegény Szívesebben lyukas dézsát otthon lenne, hord a fején. kályha mellett előbb az ő melegedne, nyakába ám ehelyett dől a víz, csak sarát dagapt utána ne halljak há zubog a sok többé panasr tócsába. hogyha esik Ne saaputjé fúj a sz& ne is szidja. akkor se, ha his? a leyet itt a tél. Hars Sári: Cenci, a tolvaj Mikor Péter estefelé kitette a. szetnetesvödröt, laba mel­lett, az ajtórésen besurrant a konyhába erjy sovány, ázott bundájú, rőt színű macska. Kitessékelték, ám egy szem­pillantás múlva beugrott a nyitott ablakon. Felszegte a lejét, a jelenlevőkre nézett és többször egymás után ezt hangoztatta: — Máj! — Máj Itincsen — nevette cl magát Anya — talán meg­elégednél valami mással is?! — fein megfelezem vele a vacsorámat! — ajánlotta rög­tön Péter —, hiszen éhes, sze­gény. Majd ha jóllakik, el­megy. .4 vendég kapott llát egy tányér meleg tejet, Péter egy fél szelet vajas kenyeret is lett mellé. Anya pedig még egy darabka kolbásszal Is megtoldotta a lakomát. A macska kétszer sem kérette magát, jóétvággyal nekilátott a pompás vacsorának. A vé­gén megtörölte a bajuszát, odadörgölődzött Péter láb­szárához, dorombolt egy kicsit majd tlszíelelluaóan távozott. Másnap azonban megint beugrott az ablakón és meg­ismételte előző esti követelé­sét: — Máj! ts ez így ment, napról nap­ra. Amim elérkezett a vacsó- raidó, mintha ébresztőórája lenne, percnyi pontossággal megjelent az ablakban a cica borzas feje. — Édesanyám, tartsuk meg, jó? — ajánlotta vagy tíz nap múlva Péter. — Minek kóbo­roljon, mikor nekünk is jól jönne egy macska.! Aztán, mivel Anya bele­egyezett, a kisfiú puha ron­gyokkal kibélelt égy kosarat, beletette a. cicát és azt mond­ta: — Ezentúl nem kell csava­rognod. itt laksz, nálunk, ér­ted, Cenci? Azért adott ilyen szép ne­vet a cicának, mert a szom­szédék macskáit. is C-betüs nevekkel látták el: Cili, Cir­mos, ttb., így hát bizonyos- tűik látszott: a cicák az egész A BC-böl a C-betűt tartják á légtöbbre. Cenci azonban ne­hezen vette tudomásul, hogy most már végérvényesen Pé­terek macskája lett és annak megfelelően kell viselkednie. Esténként háztetőkön énekelt, s Csák hajnal félé tért vissza, lógó bajusszal, megmart fül­lel és karmolások nyomaival. Egyik alkonyaikor meg a szájában áttetsző papírba burkolt, elegáns kis csomagot hozott. Lábával, fogával, ügye­sen kibontotta és jóízűen fa latozni kezdte a benne levő, hosszúkás szelet sajtot. Alig­hogy az utolsó morzsákkal végzett, kopogíatótt az ajtón az udvar végében lakó, ma­gányos öregasszony, Örzse néni. Rögtön panaszkodni kezdett: —■ Borzasztó, milyenek ma­napság az emberek! Egy kis sajtot vettem vacsorára a Közértben és kitettem hüsre, az ablakpárkányra. Most meg, mire be akartam vinni, nyomtalanul eltűnt. Hát hal­lottak már ilyet?! Péter bűntudatosan lehaj­totta a fejét. Anya sóhajtott és gyorsan valami másról kezdett beszélni és mikor örzse néni elment, azt mond­ta Péternek: — Itt van, kisfiam, ez a fedeles kosár. Holnap, mikor hazajössz az iskolából, szé­pen beleteszed a Cencit, rá­csukod a fedelet, hogy ne lás­sa az utat és kiviszed a falu végére. Nem hozhat szégyen­be minket az egész világ előtt! Ott, a kiserdőnél el­eresztheted. Péter bánkódott egy sort, de azért mflsnqp úgy tett, ahogyan Anya mondta. Am hiába volt a fedeles kosár, az (Méretlen út, Cenci a vacso­ránál oly pontosan megjeleni niintha a legjobb térkép és irgnytü után igazodott volna B's é következő napon megint önellátónak csapón fel. Ezút­tal egy pontyot hozott a szá­jában, Csák móSt nérn papír­ba csomagolva. Nemsokára pedig hangos szóváltás hal­latszott az utca túlfeléről. A halárus veszekedett a felesé­gevei: — Nem megmondtam, hogy csak egyenként engedd be a vevőket és mindegyik útin tárd be az ajtót? Te meg nyit­va hagytad. Pedig valaki ál­landóan lopkodja a halakat a medencéből. Csak egyszer jöj­jek rá, ki az, majd ellátom a bajáit Anya megint elővetté ft fe­deles kosarat: — Most már messzebbre kell elvinned, fiam! Hogy többé ne találjon haza. — Csak még egy kis türel­mi időt adjál, Anya — kö­nyörgő ti Péter - majd én megnövelem. Tudod, Généi még fiatal. A tanító néni is mondta. hogy mindenki le­szokhat a rossz szokásairól, csak erős akarat kell hozzá. Cencinek ugyan nem volt valami erős akarata — annál inkább Péternek. Maga elé állította a macskát és a kö­vetkező beszédet intézte hoz­zá: — Ide figyelj, te ingyanélő, naplopó, tolva), huligán! AM nem dolgozik, az ne is egyék. Ezentúl dolgoznod kell. Te lessel nálunk az éjjeliőr! Azzal fogta a macskát és be­zárta az udvari lomkamrába, oliol akadt még pók, égér... Hiába dorombolt, sündörgölt azután Cenci, Péter nem fele­zett vele többé sem kolbászt, sem vajas kenyeret, sem mást. Hanem minden este bezárta, felváltva, hol a kamrába, hói a. pincébe, hol a padlásra. Ha arra jártok, Péterek há­za táján, nézzetek be hozzá­juk. Nem ismertek rá Ceilci­te, olyan rendes házimácska lelt belőle. Mostanában külö­nösen tiszteletrcméltóan visel­kedik. Csavargás, tolvajlás ét éjszakai háztetőn mászkáld* helyett — egerészni tanítja nemrég született, három ser­dülő kiscicáját. Herke Rózsa; Eső után Nézzétek csak gyerekek, Elszálltak a fellegek, fű, fa, virág levele Esőcseppel van tele, - A sok kis csepp ring. ragyöfe Úgy köszöntik a napot. Nézzétek csak gyerekek, Fürdenek a verebek: — Csipp, a hasunk jó vizes, Csipp, az arcunk üde lesz, Ut közepén pici tó, Verebeknek éppen jó. Szüts László: Áll a lengő hinta Csillagöcska elszaladt, lefutott az égről, mint egy lankás, mélytüzű, vadvirágos rőtről. Hold udvara népteien. ill a lengő hinta, sili&góéeka fiteáSládt nem táléi már viasza Kicsi kémény füstölög-. Vajon merre járhat? Hol sírja eJ körtíiyeit szíve fájdaj^nának? A Dubravecz Attilái Búgöcsiga 8 ,iVZ> jtuOÜ. \tÜ .0- '• t •' •• '... .. Pö«gö forgó színes dóbóz Konyha kövén hova fórógsz Csiga blga búgó csiga Forgatod a házad? Perdítsed csak fémszoknyádat! Nézd! A babák megcsodálnak Csiga­biga Eúgó- csiga! Énekel a Jir rt á • Z a d

Next

/
Oldalképek
Tartalom