Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

■t. sTÍRf! xw w maovARrmem«* TWO. óVtáfcér SO. Élénkülő német diplomácia: Folytatódnak az NDK—NSZK Külpolitikai széljegyzet: Gapitoiiumi választások tárgyalások A varsói turgbeszélésekeü Scheel képviseli az ÍNSZK-I Az NDK kormányának saj­tóhivatala csütörtökön a kö­vetkező nyilatkozatot tette közzé: ..Az NDK kormánya és az NSZK kormánya között megegyezés született arra vo­natkozóan, hogy hivatalos úton eszmecserét folytatnak olyan kérdésekről, amelyek rendezése a feszültség enyhí­tését szolgálná Európa köze­pén és amelyek mindkét ál­lam érdeklődésére számot tar­tanak!’ Mint Bonnban és Berlinben egyidejűleg közölték, a két kormány között megállapodás jött létre, hivatalos eszme­csere folytatására. Mint von Wechmar, a bon­ni, kormány helyettes szóvivő­je közölte, később történik megállapodás arról, hogy a találkozó mikor és hol jön létre. Ami a szintet illeti, semmi esetre sem a kormány­fők találkozásáról van szó, hanem „közepes” szintről. A megállapodásra csütörtö­kön délben Bonnban került sor. Előzetes telefonbeszélge­tés után szerdán Bonnba ér­kezett Herbert Bertsch, a berlini minisztertanács mel­lett működő sajtóhivatal he­lyettes vezetője, munkatársá­nak. Rolf Muth-nak a kísére­tében. Az NDK kormányának két megbízottja Ehmke-vel, a kancellári hivatal miniszteré­vel tanácskozott, majd Brandt kancellár is fogadta őket. A két látogató csütörtök délben utazott vissza Berlinbe, mi­után megfogalmazták a talál­kozóról szóló hivatalos kom­münikét. Az eszmecsere létrejöttére vonatkozó megállapodást bonni megfigyelők mint a „gondolkodási szünet” végét értékelik. A bonni kormány csütörtö­ki ülésén elfogadta Walter Scheel külügyminiszter elő­terjesztését a Varsóban foly­tatandó lengyel—nyugatné­met tárgyalások vezetésére. A bonni kormány lehetőséget iát a lengyel—nyugatnémet viszony új alapokra helyezé­sére, a két nép közötti kibé­külésre, s az európai enyhü­léshez való hozzájárulásra — mondotta a minisztertanács után a bonni kormány szóvi­vője. A varsói tárgyalások menet­rendjét a helyszínen fogják tisztázni. Scheel november 2- án érkezik Párizsból a len­gyel fővárosba. Ha lehetséges 6-án visszatér Bonnba, hogy részt vegyen a Bundestag kül­politikai vitáján. Ha azonban jelenléte Varsóban szükséges, lemond a bonni utazásról. Feltételezik, hogy a tárgyalá­sok a november 9-én kezdődő héten is folytatódnak. A csü­törtöki kabinetülésen Schiller gazdaságügyi miniszter is beszámolt budapesti látogatá­sáról. Tanácskozik a DÍVSZ kongresszusa Victor Agbaji-Buckpor, sierra-leonei küldött elnökle­tével csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Székházában folytatta tanácskozását a Demokratikus Ifjúsági Yi- lágszövetség VIII. kongresz- szusa. A délelőtti plenáris ülé­sen felszólalók a korábban beterjesztett dokumentu­mokhoz tiszteli | és^fqoptel% két. — A vita során fejtette ki véleményét Alfonso Van- Dunem (Angola), Günther Janh (NDK), Luis Moya (Chile), Jarvis Tyner (USA), Nicolcioiu Vasiéi (román), Ngo Nuy Du (VDK), Ahmed el Az- hari (Palesztina), Ivan Panev (Bulgária), Purebjav (Mon­gólia), valamint Milutin Vukasinovic (Jugoszlávia). Gromiko Berlinből az NSZK-ba utazik Gromiko szovjet külügy­miniszter — mint ezt Ber­linben hivatalosan bejelen­tették — csütörtökön, a Né­met Demokratikus Köztár­saság fővárosában tárgyalt Walter Ulbrichttal, az NSZEP KB első titkárával, az NDK államtanácsa elnö kével, Willi Sloph-fal, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagjával, az NDK mi­tt Friedrich EberUel, Hermann Mátémnál, Albert Norden- nel, Paul Wernerrel, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagjaival, valamint Otto W inzert el, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának tagjá­val, az NDK külügyminiszte­rével. Szovjet részről részt vett a megbeszélésen Abraszi- mov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió berlini nagykövete is. A szívélyes baráti lé | ír­ben megtartott tanácskozáson az európai biztonság megszi­lárdításának kérdéseiről és á feleket kölcsönösen érdeklő problémákról volt szó. Gro­miko ma az NSZK-ba láto­gat. Hármas arai» csúcs — negyedszer ★ A DÍVSZ VÍII. kongresszu­sán részt vevő küldöttek egy csoportja csütörtökön Salgó­tarjánba látogatott. A vendé­gek tiszteletére a Karancs- szálló mozaiktermébe:; foga dást adott a KISZ Nógrád megyei Bizottsága. A város megtekintése után a Salgó­tarjáni József Attila Műve­lődési Központban ifjúsági nagygyűlést rendeztek. November 3-án ül össze Ka­iróban Egyiptom, Líbia, és Szudán államfőinek soron kö­vetkező, negyedik csúcstalál­kozója — jelentették be csü­törtökön az egyiptomi fővá­rosban. Anvar Saadat, az EAK elnöke a hármas csúcs előkészítéseként üzenetet in­tézett Kadhafi líbiai és Ni­meri szudáni államfőhöz. Kairói közlés szerint minden előkészületet megtettek a jö­vő hét keddjén kezdődő csúcs­értekezletre. Legutóbb ez év májusában, Khartoumban tar­tottak hasonló megbeszélést a három szövetséges ország államfői. A kairói megbeszélésen át­tekintik az arab világ hely­zetét, tanulmányozzák a kö­zel-keleti bóketárgyalások és ezzel összefüggésben a tűz­szünet kérdését, s megvizs­gálják az Egyesült Államok arabellenes, Izrael mellett el­kötelezett politikáját. MOSZKVA Koszigin szovjet kormányfő csütörtökön fogadta Marines- cu moszkvai román nagykö­vetet és barati megbeszélést folytatott vele. RAWALPINDI Marian Spychalsiki lengyel államfő és felesége, valamint 24 tagú kísérete csütörtökön Rawalpindi!» érkezett, ahol Jahja Khan pakisztáni elnök meghívására ötnapos hivata­los látogatáson vesz részt. NEW YORK Andrijan Nyikolaj- Vi­taíij Szevasztyjanov .szovjet űrhajósok csütörtökön befe­jezték tíznapos egyesült ál­lamokbeli látogatásukat, amelynek utolsó állomása New Y'ork volt. Az űrhajósok az Amerikai Űrhajózási Hi­vatal meghívására érkeztek az Egyesült Államokba és, ellá­togattak Washingtonba. New Yorkba. Houstonba, Los An­gelesbe, San Franciseóba. VARSÓ Cyrus Eaton n erikái nagyiparos, neves közéleti személyiség, szerdán Kengyel- Országba érkezett. QUITO Quitóhan és Guayaquilban szerdán nagyszabású nyomo­zás kezdődött Cesar Rohn Sandoval tábomoiknak, az ecuadori légierő kedden haj­nalban elrabolt főparancsno­kának felkutatására. A nyo­mozás mindeddig nem veze­tett eredményre, csak lehető­vé tette a merénylet további részleteinek‘ tisztázása t. BUDAPEST Dr. Gerhardt Schröder, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi gyűlése kül­ügyi bizottságának elnöke, fe­lesége és dr. Hermann Jung, a külügyi bizottság titkára kí­séretében csütörtökön Bu­dapestre érkezett. MOSZKVA Moszkvában csütörtökön együttműködési szerződést ír­tak alá a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája és a Svéd Műszaki Tudományos Akadémia között. A szerződő felek egyebek között meg­egyeztek abban, hogy 1971- ben Svédországban szimpo- ziont hívnak össze, amely­nek egyik témája a Balti-ten­ger szennyeződése. 16. Anderson egyetértőén bólintott: — Igaza van. Ez jó terep lehet a j \ ánok számára... Tudja, kit gyanúsítanék el­sősorban? A főnöküket, Sha- want. Túlságosan szolgálat- kész... — Ó, az teljesen kizárt do­log! — mondta Ross. — Ez­zel az eggyel nem értek egyet... Én is azt hiszem, hogy valaki dolgozik itt a japánoknak, de semmiképpen sem Shawan .. Már évek óta itt van... Szerintem, ha nem lenne itt, a klub talán már nem is működne. Nagyobb angolbarát, mint én magam — nevetett az őrnagy —, és rendkívül használható! — ö fogadja fel a szolgá­kat, igaz? — szólt közbe An­derson kapitány. — Igen... ö itt a főnök... Rendkívül vigyáz, hogy sen­kit se csapjanak be a szám­lával, és szinte becsületbeli kötelességének tekinti, hogy mindig legyen elég skót whisky a raktárban. Másról kezdtek beszélgetni, de Ross őrnagynak mintha bogarat tettek volna a fülé­be. Az őrnagy hirtelen visz- szatért az eredeti témára: — Tegyünk egy próbát. Meghívom vacsorára néhány barátomat. Jól ki fogom vá­logatni őket, és előre meg­mondom nekik, hogy vacso­ra közben beszélgessenek olyasmiről, amiről egy lelki- ismeretes tiszt ejf/é bként nem beszél. Persze, csak lég­ből kapott dolgokról. Aztán majd figyelni fogjuk a pin­céreket, és meglátjuk, lesz-e olyan közöttük, aki gyanú­san viselkedik. Játsszuk el, jó? — Nekem mondja, őr­nagy? — kérdezte Anderson. Ezt csak ön játszhatna el, hi­szen ön ismer itt mindenkit. Ross őrnagy úgy is tett, ahogyan Andersonnak taeg- ígérte. Még aznap este kihir­dette, hogy rövidesen szüle­tésnapja lesz és jó néhány barátját meghívja vacsorára. Shawant odarendelte az asz­talához, s részletesen megbe­szélte vele a vacsora fogásait, az Italokat. — Azt szeretném, ha a ba­rátaim évek múlva is em­lékeznének erre a vacsorára •— mondta Shawannak, aki­ről nem lehetett megállapí­tani, hogy kínai-e vagy ja­pán. Shawan meghajolt, udva­riasan mosolygott és azt fe­lelte, hogy mindent megtesz, amit csak tud, hogy így le­gyen. Három nap múlva került sor Ross őrnagy születésnapi ünnepségére. E'fiször a bár­ban vendégelte meg a bará­tait, mégpedig olyan jól, hogy amikor aztán különte­rembe vonultak, miridany­nyian igen jókedvűek és beszédesek lettek, sokkalta inkább, mint rendesen. Kü­lönben ez a beszélgetés már vacsora közben megin­dult, s annak hallatán, ami­ről a tisztek között szó volt, az őrnagyot bizonyára meg­ütötte volna a guta, ha nem tudja, hogy csupa légből kapott valótlanság. — Be kell vallanom, hogy az a negyven szabad fran­cia század éppen a legjobb­kor érkezik... — mondta az egyik, kissé italos tiszt, jó hangosan. — Négy nappal ezelőtt indultak el Tricoma- les-ból úgyhogy minden perc­ben várhatjuk őket... — Kedves öregem —- ki­áltotta egy másik —, sok­kal nyugodtabb leszek, ha az a huszonkilenc francia gépesített egység itt lesz! Úgy hallom, a hónap vége felé érkeznek. Az asztal másik végén valaki így felelt: — Nos, mint hű skót ha­zafi, én csak azt mondha­tom: tartsátok meg maga­toknak a fiaitokat. Én a magam részéről nem tudok nyugodtan aludni addig, Utolso szakaszába lépett a választási hadjárat az Egye­sült Államokban. November 3-án kerül sor a teljes kép­viselőháznak, a szenátus egy- harmadának és 35 állam kormányzójának megválasz­tására. Ezeket a?, időközi vá­lasztásokat két év választja el a legutóbbi — és ugyan­csak 2 év a soron következő, 1972 évi elnökválasztástól. Bár ez a választás jelentősé­gében elmarad az elnökvá­lasztásétól. mégis fontos kö­vetkeztetésekre ad alkalmat. Ha ugyanis a republikánu­sok előre történek, úgy ez kétségtelenül megszilárdíta­ná Nixon elnök helyzetét a Fehér Házban, sőt bizonyos értelemben megkönnyítené a a republikánus elnök újra­választásának lehetőségét. Ha ellenben a demokraták megtartják többségüket a Capitoliumban — a szenátus­ban és a kép\ .’iöh; -ban. ez kétségtelenül megnehezítené a jelenlegi adminisztráció helyzetét. Milyen poggyásszal indul a republikánus párt a mostani választásokba. két évvel hatalomra kerülése után? Nézzük csak. melyek voltak Nixon 1968-as választási had­járatának fő problémái. íme az a kis lista, amelyet az ak­kor még csak leendő elnök állított össze: „Elhúzódó vál­ság Vietnamban”, „Az ameri­kai dollár válsága — a foko­zódó infláció”, „Bűnözési válság”. „A lakáshelyzet. a természet szennyeződése, az oktatás növekvő válsága, stb”. Ezeknek a bajoknak — legalábbis részleges — megoldására tett ígéretet Nixon. S ha egyenként vizs­gáljuk a problémákat, megál­lapíthatjuk. hogy azok egyike sem került le a napirendről. Sőt egy ik ü k - másikuk még élesedett is. Itt van mindenekelőtt a vietnami háború. Ka bizo­nyos idővel ezelőtt még úgy tekintették ezt a háborút, mint az előző adminisztráció örökségét, úgy az agresszió­nak Kambodzsára történő kiterjesztésével a délkelet- ázsiai háború egyértelműen „Nixon háborújává” vált. A kambodzsai kaland nyomán az országban eluralkodó bi­zonytalanság és fejvesztett- ség barométere lett a Walls street! tőzsdepánik, amely Kennedy elnök 1963-ban tör­tént meggyilkolása óta a leg­nagyobb méretű volt. Számos törvényhozó érzi a lakosság azon rétegének nyomását, amely a fegyverkezési haj­sza és a Pentagon pazarlásá­nak beszüntetését követeli. Az elégedetlenség jelentős tőkés rétegekre is kiterjed. Számukra sem közömbös ugyanis, hogy a múlt év jú­amíg skót csapataink meg nem érkeznek! — Hát arra nem kell soká várnod — válaszolta szom­szédja. — Az öreg Archie Macfarlane mondta ma, hogy hat vagy hét zászló­aljat küldenek a honfitár­saidból. Nem tudom melyik ezredből, de november má­sodik hetében biztosan itt lesznek... — Hallottátok, az „amik” mire készülnek? Nagy közöt­tük a mozgolódás! — kiál­totta közbe ismét valaki, s félszemmel Anderson kapi­tányra pislogott. — Csak legalább több bo- forcunk lenne .. A másfél tucatból csak tizenkettőt le­het használni... A többi rossz. Miközben ez az „indiszkrét” beszélgetés folyt, Ar» lerson kapitány két szót írt egy pa­pírdarabkára, amelyet egy használt borítékról tépett le. A papírdarabkát összehajto­gatta, aztán az üzenetet egy pincérrel a házigazdához, Ross őrnagyhoz küldte. Ross kibontotta a papírt és ezt olvasta: „Figyelje Sha­want!” (Folytatjuk) busától feltartóztathatatlanul csökkent az ipari termelés í'.sszvolumen.e. A munkanél­küliek száma az év derekán elérte az összmunkaerők 4,8 százalékát (5 év óta a iég­ni ogrsabb szint), 1 millióval növekedett az. előző év azo­nos időszakához viszonyítva. A munkanélküliség összesen. 3.7. millió embert érintett. A kormány minden erőfeszíté­se ellenére növeltszik az infláció. Az infláció okai között joggal említik a viet­nami háborút, a hatalmas katonai kiadásokat, a szövet­ségi költség—üés. nemkülön­ben a fizetési mérleg deficit- lét. Az infláció minden ck- előtt a dolgozókat sújtja. Az élelmiszeráraik egy év alatt 8.7, az egyéb áruk és szol­gáltatások ára 6 százalékkal emelkedtek. A bűnözési hul­lám nem csökkent, hanem emelkedett, s ez ugyancsak növeli a republikánusak nép­szerűtlenségét az amerikai kispolgárok, a Nixon által oly gyakran idézett „csendes többség” körében. A republikánus kormány a választási hadjárat során a demokrata többségű kong­resszusra akarja áthárítani a felelősséget a jelenlegi hely­zet nehézségeiért Korteseik felhívják a választókat hur­coljanak FuLlbright demok­rata szenátor és a vele azo­nos gondolkodásúak ellen, akik fellépnek a ka­landor külpolitikai vo­nalvezetéssel szemben. A kormány bírálóinak hely­zete azonban — a már is­mertetett okok következtében — most erősödőben van. Á demokrata párt vezetői mind nagyobb támogatásra találnak azokban az üzleti körökben, amelyeknek érdekeit sérti az infláció, a visszaesés erősödé­sének réme, a dollár helyze­tének meggyengülése. A* olyan veszélyek, mint a gaz­dasági helyzet szüntelen rom­lása. amely a profit csökke­néséhez vezethet, arra kény­szeríti az üzleti köröket, nogy elgondolkozzanak: ne álljanak-e ismét a demokrata párt mellé. A legélesebb harc a sze­nátusi többségért várható. A republikánus adminisztráció­nak elég csak 7 helyet elven- nia a demokratáktól, s akkor a jelenlegi 43-ról 50-re növel­hetnék szenátorainak számát. Ez pedig a kongresszus felső- házában pontosan a szavaza­tok felét jelentené. Minthogy egyenlő szavazat esetén, au eljárási rendszer következ­ményeképpen, a döntés jó­ga az Egyesült Államok al­elnökiét illeti, ez többségét jelentene a számára. Egyes megfigyelők szerint a repub­likánusoknak lehetőségük van a hét szükséges hely el­nyeréséhez. A képviselőházi többség megszerzéséhez a republiká­nusoknak 29 helyet kellene pótlólag megszerezniök. A megfigyelők többsége azt várja, hogy a demokraták megőrzik többségüket a kép­viselőházban. Heves harc várható * kormányzóvá] asztásokon. Különösen nagy jelentőség» lesz az ország legnagyobb államaiban folytatott válasz­tási harc eredményeinek — így New Yorkban, ahol a republikánusok mérsékelt szárnyának vezetője. Nelson Rockefeller, továbbá Kalifor­niában, ahol az ultrakonzer­vatív Rónáid Reagan küzd újraválasztásáért. E válasz­tások jelentőségét lemérhet­jük azon, hogy a fajüldöző Wallace-nak az előző ala ba­rnái kormányzóválasztáson aratott győzelme ugródeszká­ul szolgál arra. hogy 1972- ben ismét megkísérelje a bekapcsolódást az elnökvá­lasztási harcba. Az elkövetkezendő hetek viharosnak ígérkeznek a* Egyesült Államokban. A* 1970-es időközi választásokon eldől: marad-e a jelenlegi helyzet, amelyet republiká­nus adminisztráció és de­mokrata párti törvényhozás jellemez. Az eredmény az amerikai bel- és külpolitika további fejlődése tekinteté­ben na«” ielentőségű lehet Gáti István Szabó László—Sólyom /ózsef:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom