Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-30 / 255. szám
Í97Ö. október §ö. «ÄtW-iiAerARORSZÄ» f. oMa! Élet a százalékok mögött (1.) A pihenés bére, a nyugdíj Az árvíz után öt hónappal Nemcsak kétszáz ház épül újjá Panyolán A tréfa olykor hatalmas hor’derejű történelmi változások kifejezője. Szokás hazánkat — okkal — a „nyugdíjasok országaiként emlegetni. A tréfálkozáshoz az kellett,- hogy... Történelmi sorsforduló kellett hozzá. 1934—1938 főzött 1,25—1,28 pengő volt a napszámbér a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági munkások járadéka — amennyiben uruk fizette a nyugdíjbiztosítást — 65. életévük betöltése után volt megadható. Havi öt pengő. A férfiaknak. Nők nem részesülhettek benne... Az ipari munkások — 1929 január 1-én életbe lépett — nyugdíjbiztosítása feltételként a 65. életévet, s legkevesebb 400 hét szolgálati időt követelt meg. 1938-ban az Ipari munkások átlagos öregségi járadéka havi 18 pengőre rúgott... A közszolgálati alkalmazottak nyugdíjrendszere tekintett vissza a legnagyobb múltra. Negyvenévi szolgálat után keresetű^ 85—90 százalékát kapták meg nyugdíjként. Tízszer, tizennégyszer annyit, mint a munkások, a magánalkalmazo'ttak... A hárommillió koldus országa volt ez, s nem a nyugdíjasoké. Az új rend a sokféle társadalmi igazságtalanság eltörlése közepette sort kerített a nyugdíjaikra is. 1952 január 1-én lépett életbe az első, átfogó nyugdíjtörvény, amely — hatalmas változás volt ez — kimondta: minden munkaviszonyban állának jár az öregkori ellátás. Igaz, szerény volt a mérce. Átlagos munkabérűik 15 százalékát, valamint az 1945 óta munkában töltött évek után esztendőnként a törzsnyugdíj két százalékát kaphatták meg ellátásként a pihenőre térők. A második nyugdíjtörvény 1954. október 1-én lett hatályos. Újabb lépés élőre: a munkabér átlagának ötven százaléka a törzsnyugdíj, s * nyugdíj Me az özvegyi nyugellátás. 1958-ban kongresszust tartottak a szakszervezetek. Ott a többi között kimondták: .....a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő rendezésével és az 1945 előtt munkában eltöltött időnek a nyugdíjpótlékba való beszámításával növelni kell a különbséget a rövid és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők között’., így került sor az 1958. évi 40. törvény elfogadására, mely különböző módosításokkal máig is érvényben van. A törvény növekvő időalapot — ma, 1970-ben 25 évet — követel meg a teljes nyugdíj megállapíthatóságához. E törvény alapján emelték fel az 1954 előtt megállapított nyugdíjakat legalább havi 500 forintra, később — 1963-ban — az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat, 1966. február 1- én, majd ez év március 1-én újabb emeléseket valósítottak meg... Milyen formái varrnak napjainkban a nyugellátásnak? Saját jogon öregségi, rokkantsági nyugdíjat, vagy .baleseti járadékot élvezhet valaki. Sajátjogú nyugdíjához még családi vagy házastársi pótlék is tartozhat. A hozzátartozók nyugellátása lehet özvegyi vagy szülői nyugdíj, s árvaellátás. Ezeken kívül még járadékok, illetve kivételes eUátás formájában élvezheti valaki az állam adta támogatást. Tekintsünk ki a világba, hogy reálisan értékelhessük hazai eredményeinket s gondjainkat. A világ 92 államában van nyugdíjrendszer, illetve szervezett nyugdíjbiztosítás. A jogosultság alapja erősen különbözik a legtöbb országban. Hazánk a nyugdíj- korhatárt tekintve — ellentétben a közhiedelemmel — jó helyen áll a 92 állam alkotta mezőnyben. A nők 55 éves életkorát 45 ország szabja meg feltételként, 47 ország énnél többet határoz meg. A férfiak 60. életévét 57 ország tekinti feltételnek — mindössze 18 ország van, ahol 55 év, a többi országban magasabb a nyugdíjaztatáshoz szükséges korhatár. Ennél is nagyobbak az eltérések a nyugdíjalap kiszámításában. Van, ahol a nyugdíjat megelőző öt esztendő átlaga, másutt a nyugdíjat megelőző tíz évből a dolgozó kívánsága szerint kiválasztott egymást követő három-öt év, míg több államban a teljes szolgálati idő alkotja a törzs- nyugdíj kiszámításának alapját. Erősen változik az előbbiek szerint meghatározott átlagkereset 60—65 százaléka — pl. Belgium, Románia, Egyesült Államok —, másutt — pl. Franciaországban — csupán húsz százaléka 60 éves korban, s 40 a 65. életév után. Több országban — Szovjetunió, Egyesült Államok, Lengyelország — ún. degresszív kulcsokat alkalmaznak, a kisebb keresetűek a havi átlag nagyobb hányadát kapják, mint a magasabb fizetéssel nyugdíjba mentek. Néhány országban, a meghatározott életkor elérése után akkor is folyósítják az öregségi nyugdíjat, ha valaki fenntartja munkaviszonyát... Még egy lényeges érdekesség: a világon mindössze 15 olyan ország van, ahol tekintettel az árak és bérek emelkedésére, a nyugdíjakat is automatikusan, rendszeresen emelik. A Minisztertanács közelmúltban hozott döntése alapján hazánk most már e 15 ország közé tartozik. öregkőig Szorongás a feleslegesség érzésétől, félelem a betegségtől, az elhagyatottság- tóL Orvosi, pszichológiai, társadalmi problémák bonyolult csoportja, ez az öregkor. Hazánkban — hála a megváltozott életfeltételeknek — fokozatosan emelkedik az átlag életkor. 1949-ben a meghaltak átlagos életkora 47,56 év volt a férfiak, s 52,02 a nők esetében. 1960-ban 60,04, illetve 64,50, 1969-ben pedig 63,08 év a férfiaknál, s 67,83 év a nőiknél. 1930 és 1968 között az ország népessége 18 százalékkal növekedett, a 60 éven felüliek száma viszont megkétszereződött... Az 1949-es nép- számláláskor a népesség 11,6 százaléka volt hatvan év feletti, 1960-ban 13,8, s 1970-ben 16,7 százaiéit:. (1949-ben 1 073 000, 1969-ben 1 719 000 fő.) , Kommentár nélkül is sokatmondó szaldók, '-'örömtel jegeik, s gondokat is hordozók. Hiszen az összlakosság 20 százaléka, minden ötödik állampolgár — mivel a nők 55. életévükben érik el a nyugdíjkorhatárt — nyugdíjas korú! Az ezredfordulóra, számítások szerint 2,5 milliósra nő a nyugdíjas korúak tábora, ez az oi’szág lakosságának 22—22,5 százalékát teszi majd ki! S mi vél — számítások szerint — a 60. életévükben nyugdíjazott férfiak átlagosan 16 évig, az 55. évesen nyugdíjazott nők 23 évig élvezik a nyugdijat, az államnak egyre szélesebbre kell nyitnia a közös bukszát. Azt, amelyet mi töltünk meg több. vagy kevesebb pénzmaggal, s amelyből ennek megfelelően fizethetik a pihenés bérét, a nyugdíjat. Mészáros Ottó A tragikus árvíz idején — három nappal az elöntés után — jártam Panyolán, helyesebben Panvola fölött helikopterrel. Egy hetven-nyolc- van méter átmérőjű száraz terület volt a templom körül, ott szorongott a község egész állatállománya. Az árvíz több, mint egy hétig tartotta magát. A helyzet nagyon reménytelen volt, Sokan lemondtak róla, hogy Panyolán maradjon egy darab állat is. A másfél ezernyi szarvasmarhából öt darab, a több ezer sertésből 160 darab — főként malacok — és 200 darab juh lett az ár martaléika. Ahhoz képest, hogy több, mint egy hétig megközelíthetetlen volt a község, ez az elhullás nem számottevő. Nem maradtak magukra Az állomány jó része ugyan megmaradt, de olyan legyengültem hogy gyors cselekedetre volt szükség. Nem maradtak magukra a painyolaiak. A nyírmadai Uj Élet Termelőszövetkezet helyet adott a sertéseknek. A juhokat a nyíregyházi repülőtérre szállították, legelőre. A szarvas- marha a Nyírmadai Állami Gazdaság tákosi üzemegységében talált otthonra, a csikókat a Hortobágyra vitték. A néhány kisborjas tehénnek, igás lónak és a hízóbi- káknak pedig takarmányt kaptak. Az állatkátoknál sókkal súlyosabb volt a közösség épületednek károsodása. Teljesen tönkrement 208 szarvasmarha-férőhely, erősen megrongálódott a sertésól, a szeszfőzde, a daráló, a raktár, az épülő sütőüzem és összedőlt- két jószággondozói lakás. Az Állami Biztosító erre 500 000 forint kért fizet. . Viszont ezeknek . a helyreállítása 4 500 000 forintba kerül. Természetesen ez új és jobb minőségű lesz, de négymillió plusz terheli a közösséget. A határból egy talpalatnyi szántóföld nem volt, ahol a vetés megmaradt volna. Ilyen körülmények között — plusz az egyéni lakások, értékek jelentősebb hányada odaveszett — nagyon kilátástalan volt a falu jövője. Most néhány héten belül minden ember feje fölött fedél lesz, de mi van a közös gazdasággal? Erre kerestünk választ a szövetkezetben. „Less miből pénzelni“ A közös állataUománnyal együtt helyezték el a háztájit is. A szövetkezet vezetősége előrelátóan gondoskodott arról, hogy a kétségbeesett emberek kilátástalanságát idegenből jött kupecek ne hasz- I nálják ki. Nem engedtek I egyetlen darab jószágot sefn | elkótyavetyélni. Voltak olyan szövetkezetek, ahol a közös állománytól is szabadulni akartak. Sokan súgták az elnökinek Panyolán is: ráfizetéses a legyengült állatokat tartani, csak a takarmányt fogyasztja, hasznot nem hoz. Az elnök erre azt mondta: „Én is tudok számolni, az idei év valójában, ráfizetéses lesz, de az a fontos, hogy jószág maradjon a közösben és a háztájiban is, mert jövőre már lesz takarmány, feljavulnak az állatok, lesz miből pénzelni. Panyola sok segítséget kapott, de jószágot nem nevel helyette senki.” Az érvelés gyökeret vert az emberekben és ha sok gonddal, pillanatnyilag haszon nélkül, de az állatállomány megvan. Nincs kevesebb jószág Panyolán, mint amennyit az árvíz előtt terveztek tartani. Csak a közösében 460 szarvasmarha, 1100 juh és 300 darab sertés van. (A háztájiban legalább 1000 szarvasmarhát tartanak.) Ahol tudtak, vetettek silónak kukoricát. Ez ugyan csak fél termést hozott, de ez is valami. A tagok az egész határban gyűjtögethettek. Valami kis szálas takarmány ösz- saejött nekik is. A lényeg azonban a más megyékből szerződött takarmány. Mindennap érkeznek a vagonok. Szerződésileg újig biztosítva van a szálas és abrak is. Nem dúskálnak a takarmányban, de áttelelnek a jószágok. Január közepéig való takarmány már a községben van. Minden olyan háztáji gazdaságnak, ahol jószág van, az elpusztult háztáji terület helyett 10 mázsa kukoricát és 10 mázsa szálas takarmányt Ezerkétszáz dolgozó és 85 millió forintos termelési érték. Ez a két szám jelenti a fehérgyarmati járás iparát, és ez csak a puszta számokat nézve nem valami jó eredmény. Különösen nem az, ha még ismerjük az egy tőre jutó termelési értéket is. ami 71 800 forintot tesz ki. Hét jelentősebb ipari üzem működik a fehérgyarmati járásban. Ebből három ktsz, a METR1POND Mérleggyár. a téglagyár, a gépjavító állomás és a TÖVALL. Ráadásul ebből a hétből új a téglagyár, a mérleggyár, és ezek munkásai nem kimondottan termelőinunkát végeztek, hanem az építést-szerelést végezték. ami kedvezőtlenül befolyásolta az Ipari termelés mutatóit. És nem utolsósorban az is számít, hogy sok adnak. Legnagyobb gond az alomszalma, Gsak fűrészport tudtak vásárolni, de ebből sincs elég. Az állatok gondozása, tisztán tartása most nagyobb feladat, mint máskor. Megalapozott gazdálkodás Az épületek helyreállítására nehezen kaptak kivitelezőt, de még nehezebben anyagot. A szállításoknál és az építési kapacitásinál is első volt a családi házak építése. Sok ezer kilométer utazás, le- veleziés, alkudozás után most ott tartanak, hogy november 7-re egy nyolcvan férőhelyes híaómarba-istállót és 2 szolgálati lakást átadnak. A 80-as istállót és a szeszfőzdét a Közép-somogyi Tsz Szövetség építi, ami egymilliós segítséget jelent anyagtan és munkában. Egy 108 férőhelyes tehénistállót a baszterc-ci termelőszövetkezet építőibrigádja készíti. November húszra ez is készen lesz. Készen van a daráló, a szeszfőzde decemberre lesz működőképes. Rendbehozták ajuhférőhelyeket, a sertésólot, csupán a sütőüzem marad jövőre. Elmondhat j uk: Panyolán nemcsak a kétszáz lakás épül újjá de jól gondoskodnak a gazdaságuk továbbviteléről, érmék, alapjáról, az állattenyésztésről is. 1970. december 31-én több jószág lesz a pa- nyolai termelőszövetkezetben, mint áz árvíz előtt volt. Az országos segítség mellett ez elsősorban a nem csüggedő vezetőségnek és a jószágszerető, előrelátó tagságnak köszönhető. Cs. 15a szakképzetlen, begyakorlat- lan dolgozó, akik csak néhány évi gyakorlat után tudnak komolyabb eredményt produkálni. Jelentős előrehaladás történt a szolgáltató tevékenység bővítése terén. Uj részleget hozott létre az asztalos és vasipari ktsz Kölesén, Jánkmajtison és Fehérgyarmaton, melyekben tévé, rádió, háztartási gépek javítását végzik. A szatmárcsekei ktsz hasonlóképpen új szolgáltatásokat vezetett be és csak az utóbbi négy évben nyolc szakipari részleget hozott létre. Fejlődés van a ruházati és szolgáltató ktsz-nél, á gépjavító vállalatnál is. A ruházati ktsz-nél például megkétszereződött a dolgozók száma és megháromszorozódott a termelési érték. Fontos szerepe van a járás életében a két építőipari tevékenységgel foglalkozó üzeminek. Sajnos ezeknél az üzemeknél nem lehet fejlődésről beszámolni, mert legjobb szakembereiket jobb munkakörülmények biztosításával és magasabb fizetéssel elcsábítják a termelőszövetkezetek. Kiemelkedő teljesítményű lesz az árvíz óta helyreállított téglagyár termelése. Ebben a negyedévben már 8 millió téglát gyártanak. ta következő év elejétől pedig teljes kapacitással dolgozhatnak. Ugyancsak sok, matt még ingázó munkásnak lesz helye a negyedik ötéves tervben véglegesen elkészülő mérleggyárban, ahol 134 százalékkal tudnak több embert foglalkoztatni és ezzel egy időben csaknem megháromszorozódik a termelés is. Jelenleg 3282 ember jár el más területre dolgozni a gyarmati járásból. Ezenkívül gond a nagy számú női munkaerő foglalkoztatása, melynek megoldására már elkészültek a tervek. Korszerűsíteni és bővíteni fogják a meglévő üzemeket és elsősorban olyan termékek gyártását tervezik, amit a nők is el tudnak végezni. •— Meddig tetszik utazni? — Pátroháiig. De ezzel a Vonattal csak Nyíregyházára, ott át kell szállni. És maga? — Én Nyíregyházára, né- ném. Járt arra mostanában? — A múlt héten, a nagy- vásáron — Látta a várost? Épült három év alatt? — Mindenütt épül. Annyi Ott az új emeletes ház, mint a páva. Maga pesti? — Nyíregyházi vagyok. Csak három év óta nem voltam otthon. A fiatalember — 22—24 éves lehet — nézi az ablakon az őszi mezőt. Sárguló legelők. rozsdabarna fák. rizsét arató emberek tarkasá- ga. — Katona volt? — Nem Rab A néni láthatóan megrebben. A magas, sovány fiú folytatja. — Ne tessék megijedni Nem loptam én, s nem szúrtam meg senkit. És mégis ültem. Három kemény évet. Négy és felet kaptam, de jól dolgoztam, így hát korábban elengedtek. A mama hallgat, a fiú elmegy sörért és két üveggel jön vissza. Az egyiket átadja a néninek. — Ne tessék félteni. van pénzem. Kerestem néhány ezret. A néni nem meri kérdezni, miért ült az útitársa Az néz ki a fülke ablakán, s üvegből iszik. Nagyokat kortyol a friss, hideg kőbányaiból. Aztán, hogy üres. lehúzza az ablakot és kidobja az üveget. — Egy forint ötven az is lelkem — szól a "“ni. — Az is pénz. A férfi nem figyel, nagyokat szív az éles levegőből. — Tetszik tudni, szép nyár volt akkor hatvanhétben. Akkor volt terhes a picivel a feleségem. Elővesz a belsőzsebből egy tárcát, kiválaszt egy képet. — ö az, a Ms Juliiba. Még csak így láttam. Képen, ö is csak így látta az apját. Mikor megtörtént az az átkozott karambol, letartóztattak, s azóta csak most vagyok szabadlábon. — Karambolt csinált? — Azt. Sofőr voltam egy vállalatnál. Szaladtam a kocsival az állomásra, vittem a mázsáikat, hogy minél többet forduljak estig. Előttem ment egy busz. attól nem láttam, s mögüle kilépett egy ember. Mire megállhattam -— pedig majd saétvitte a kövezetét a fék — már elgázoltam szegényt. — S mi lett vele? — Meghalt. Azonnal. Nem akartam elhinni. de sajnos így történt. A fiatalembernek remeg a keze. vizes a homloka. A vonat kattog, kint fasorok. ^ fehéren kígyózik az országút. — Akkor kaptam a börtönt. Szigorított munkahelyen Dolgoztam három évig. mint egy állat. Akkor is. amikor nem kellett volna. Hogy elfelejtsem azt a pillanatot. de nem megy. Az a7 ember mindig előttem van. _ Nézze, most már letelt a büntetés. Várja a felesége, a kislánya. Az embert úgysem lehet feltámasztani... — Sajnos. De kegyetlenül érzem magam, hiába. Tessék elhinni, hogy én súlyosabban büntettem volna magam. Hogy miért nem vezettem akkor figyelmesen...? Kimegy és hoz két új üveget. A nénit kínálja, de az nem kér. Néki nagyon sok az az egy is. — Nem ittam én soha. Munkában még véletlenül sem. A feleségem szokott hozni esténként egy üveg sört. vacsora után szopogattuk el ketten. Ott sem ittam. De most az egyszer hiányzik. Debrecen. A hangosbemon- dó közli, hogy két perc múl. va gyorsvonat indul Hajdú- hadház, Ujfehértó. Nyíregyháza felé. Az ember mereven nézi az állomást. Feláll, lehúzza az ablakot, s mélyet szippant a levegőből. amely kormos, mozdonvfüstös. Már vissza se ül Kimegy, vesz a büfében egy 24 forintos mogyorós teiesokit. s odaadja a néninek. — Ne adja nekem lelkem, vigye a kislánynak. Biztosan nagyon várja az apját. — Viszek neíM is. Bevásároltam Pesten, míg vártam a vonatra. Az egész bőrönd tele van csokival. A fiatalember Ujfehérló- nál leül, de Császárszállásnál már kint áll a peronon. — Ilyen sokat cigarettázik? — kérdi a néni. mire azt válaszolja, hogy nem, csak most. — Tetszik tudni, most, hogy itt vagyok, még inkább eszembe jut az a baleset. Én leültem a három évet, s mehetek. Ha nem gépkocsira, máshova, mert nem szégyellem a munkát. De az életet nem lehet visszaadni. — Gondoljon a kislányára, a feleségére. Ami megtörtént, az megtörtént... — Úgy megyek haza, mint egy idegen. Hogy nézzek annak a kis ártatlannak a szemébe? Az apja megölt egy embert... Fékez a gyors, majd megáll. A fiatalember elköszön a nénitől, s azt mondja, nem kell neki se taxi, se busz. Gyalog megy. legalább kiszellőzik a feje... Kopka János Kevesebb lesz az ingázó űj üzemek, tervek a fehérgyarmati járásban Otthon, megint
