Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

KXVIl. EVFOLIAM. 255. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. OKTÓBER 30, PÉNTEK ™wmm '.«panama LAPUNK TARTALMÁBÓL! A pihenés bére, a nyugdíj (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Világ­takarékossági nap Szerte a világon — így ha­zánkban is — megkülönböz­tetett figyelem irányul októ­ber utolsó napjaiban az em­berek egyik nemes tulajdon­ságára, a takarékosságra. Szűk emberöltönyi idővel ezelőtt, 1924. október végén az első takarékpénztár megala­kulásának századik évfordu­lóján Milánóban döntött úgy B Takarékpénztárak Nemzet­közi Kongresszusa, hogy ok tóber 30-át a takarékpénztá­rak és az ésszerű takarékos­ság ünnepévé avatják. Az a jószándék vezette a kezde­ményezőket, hogy ezáltal is segítsék a családokat, a leg­különfélébb területen dolgo­zókat a kiegyensúlyozottabb élet, a beoszt óbb gazdálkodás megvalósításához. Azonban míg a kapitaliz­mus létbizonytalanságának ki­tett kisemberek, alacsony fi­zetésű munkások, a váratlan gazdasági megrázkódtatások elleni védekezésül, addig a szocializmust építő szabad emberek még teljesebb bol­dogulásuk zálogául tették és teszik félre jövedelmük egy részét. Míg ott a félelem, a kiszolgáltatottság sarkallja a dolgozó embert szigorú taka­rékosságra, nálunk a megter­melt javak igazságos szétosz­tása, az állandóan javuló élet- körülmények teszik lehetővé, hogy nagyobb beruházásokra, vásárlásokra takarékbetétbe helyezik pillanatnyilag nélkü­lözhető pénzeszközeiket. Jól példázza ezt Szabolcs- Ezatrnár megye dolgozóinak megtakarítása. Annak ellené­re, hogy szőkébb hazánkban bőségesebben étkeznek, szeb­ben öltözködnek, kulturáltab­ban élnek, szórakoznak áz emberek, mint a múltban, s ezerszámra építenek jól be- xendeziett, új lakásokat, a megye betétállománya meg­közelíti az 1 milliárd 300 mil­lió forintot. Csupán 1970. első három negyedévében közel 220 millióval gyarapodott a betétállomány megyénkben. Külön öröm, hogy a lakosság bankjainál a betétben elhe­lyezett százmilliók mintegy 60 százaléka a dolgozó paraszt­ságé, tsz-tagoké. Azoké az embereké, akik a nagyüzemi gazdálkodás keretében talál­ták meg boldogulásuk útját. Egyrészt azért emelkedik ál­landó jelleggel a megye betét­állománya, mert van miből félretenni, másrészt álla­munk szavatol a betétkönyv­ben elhelyezett összegekért, s számottevő kamatot fizet ér­te Megnőtt a bizalom a taka­rékpénztárak, a közel fél- milliárdot kezelő postahiva­talok, valamint a takarékszö­vetkezetek iránt. Napról nap­ra gyarapszik a megfontoltan költekező, beosztóbban élő családok száma. Fokozódik a törekvés, a hajlam a takaré­koskodásra, az iskolai tanulók körében is. A félretett pénz jelentős hányadát megyénk dolgozói a lakásviszonyok javítására for­dítják. Több ezer rádió, tele­vízió, háztartási gép, tartós fogyasztási cikk kerül a csa­ládokhoz az összegyűjtött fo­rintokból. Évente ezrek hasz­nálják fel megtakarított pén­zük egy részét nyaralásra, külföldi társasutazásra. Mind többen látják, érdemes taka- fákosan gazdálkodni. Magyar—szovjet barátsági gy&xíés a nyíregyházi gépjavítóban Csütörtökön délután ma­gyar—szovjet barátsági nagy­gyűlést rendeztek Nyíregyhá­zán, a mezőgazdasági gépja­vító vállalat kultúrtermében. Kellner Ferencné, a Hazafias Népfront városi titkára mon­dott ünnepi beszédet. Részt vett és felszólalt a nagygyű­lésen Pável Alexejevics Nyikolájev, a történelemtu­dományok doktora, a lenin- grádi egyetem professzora, aki néhány napja vendége megyénknek. A professzor, aki részt vett hazánk és köz­vetlenül Nyíregyháza felsza­badításáért vívott harcokban, frontétLményeiről tartott be­számolót. Cseterki Lajos Chilébe utazott A chilei kormány meghí­vására Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának ve­zetésével magyar kormány- küldöttség utazott Chilébe, dr. Salvador Allendenek, a Chilei Köztársaság elnöki tisztségébe való beiktatásával kapcsolatos ünnepségekre. A küldöttség tagja dr. Szabó Károly, a Külügyminisztéri­um csoportfőnöke és Császár Ferenc, a chilei magvar nagy­követség ideiglenes ügyvivő­je. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, jelen volt a budapesti chilei nagykövetség ideiglenes ügy­vivője. •• ................. INTDK-kormányküldötf§ég érkezett Budapestre Csütörtök délután Buda­pestre érkezett a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége, amely részt vesz a magyar—német gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködést bi­zottság IX. ülésszakán. A delegációt Wolfgang Rauch- fuss, az NDK minisztertaná­csának elnökhelyettese ve­zeti. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Gyenes András külügymi­niszter-helyettes, ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. Az együttműködési bizott­ság ma kezdi meg munkáját. Áttekintik az előző ülésszak óta elért eredményeket. Je­lentéseket hallgatnak meg az elektrotechnikai, az elektro­nikai iparban, a gépiparban, a könnyűiparban és az épí­tőiparban kibontakozó együtt­működésről. Tárgyalnak az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás teljesítésének helyzetéről és az 1971—75 évi hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészületei­ről. Megnyitották a szovjet kulturális napokat Szabolcsban Csütörtökön délután a nyíregyházi Krúdy moziban került sor a szovjet kultúra napjai Szabolcs-Szatmár me­gyei rendezvénysorozatának ünnepélyes megnyitójára. Az ünnepségen Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott beszédet. Ez­zel együtt nyílt meg a film­színház csarnokában rende­zett bélyegkiállítás is. Ezen a magyar bélyegeken kívül be­mutatják a Szovjetunió Kár- pátontúli területének leg­szebb bélyegeit. Az esemé­nyen részt vettek a párt-, ál­lami és társadalmi szervek képviselői. Megjelent dr. Steiner László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetségének főtitkára. dr. Wurm Ferenc, a posta vezér­igazgató-helyettese, több szovjet bélyeggyűjtő. Az ünnepélyes megnyitók után bemutatták a Fehér robbantás című új szovjet filmet Amikor azt mondjuk, a jö­vőben is töretlen szorgalom­mal kell takarékoskodnia minden embernek, családnak, nem az önmegtartóztató, spó­rolásra, kuporgatásra gondo­lunk. Egyre javuló életkörül­ményeink mellett, rohamosan növekednek az igények is. Ezek kielégítésére teremt fe­dezetet a takarékpénztárnál rendszeresen elhelyezett min­den forint, s azok, akik éle­tükből száműzik a könnyelmű költekezést, a meggondolatlan pénzfecsérlést, nemcsak csa­NésYSZázmlüiGS fejlesztés it év alall megyénk kisipari szövetkezeteiken Erőteljesen javítani a ter­melés hatékonyságát, növel­ni a foglalkoztatottak számát és emelni az exporttevékeny- séget: ezekben lehet összesű­ríteni az 1975-ig terjedő fej­lesztési és termelési terv lé­nyegét — állapította meg leg­utóbbi ülésén a KISZÖV ve­zetősége, miközben a sza- bolcs-szatmárl kisipari szö­vetkezetek negyedik 5 éves tervét tűzte napirendre. Ennek érdekében minde­nekelőtt erőteljesebben szük­séges folytatniuk szövetkeze­teinknek a termelés és a gyártmányfejlesztést. Te­kintettel arra, hogy a sza­bolcsi szövetkezetek jelentős része jelenleg kedvezőtlen körülmények között végzi munkáját, jelentős számú új üzemépület megvalósítására van szükség. Megyénk kisipari szövetke­zetei a negyedik 5 éves terv­ben — éppen az említett cé­lok elérése végett — 400 mil­liós fejlesztést akarnak meg­valósítani. A megyei tanács a beruházási-fejlesztési prog­ram teljesítését az öt év alatt 37,5 millió forintos állami tá­mogatással segíti. Miután a saját erő,s az állami támoga­tás együt< ) összege is kevés­nek bizonyulna a legfonto­sabb beruházások megvaló­sítására, újabb forrásként szö­vetkezeteink számottevő hi­telt akarnak igénybe venni, de további támogatást is re­mélnek terveik teljesítésében. A könnyűipari ágazatba tar­tozó szövetkezetek már a kö­zeli napokban benyújtják hi­teligényüket, hogy a tervidő­szak kezdetén nyomban hoz­záláthassanak a fejlesztések gyakorlati kivitelezéséhez. Kiemelt figyelmet fordíta­nak szövetkezeteink is az építőipari kapacitás növelé­sére. Mint ismeretes, a ktsz- eknek megyénkben 1975-ig 3600 lakást kell megépíte­niük, ebből másfél ezret kö­zép- és nagyblokkos techno­lógiával. A jelenlegi gépi el­látottság mindezt nem teszi lehetővé, tehát e téren is nagyarányú fejlesztés válik szükségessé. Közvetlenül érinti a lakos­ságot, hogy a szolgáltatási te­vékenység további bővítését 107 milliós fejlesztéssel akar­ják megoldani. Hálózatbőví­tést elsősorban a távol eső településeken terveznek. Miután a negyedik 5 éves tervben lényegesen nagyobb fejlesztéseket hajtanak vég­re kisipari szövetkezeteink — a harmadik 5 éves terv 144 milliójával szemben 400 mil­liót — ennek kedvein hatása több tekintetben érezhetővé válik. Amíg például 1970-ben várhatóan 516, addig öt évvel később már 955 milliós ter­melési értékű készterméket állítanak elő a Szabolcs szat­mári ktsz-ek. a javítás-szol­gáltatás is a duplájára nő (eléri az évi 135 milliót), nr'g az építőipari termelés 2S7 millióról 390 millióra emel­kedik. LegjoLSísn a teljes termelés változása mulatja meg az 1975-ig elvégzendő fejlesztések jelentőségét Amíg 1970-ben megyénk kis­ipari szövetkezetei megköze­lítően 920 milliós értéket ál­lítanak elő, addig ez a szám a tervciklus utolsó esztende­jében — 1975-ben — megha­ladja az 1 milliárd 600 mil­liót. A negyedik 5 éves terv­ben egyébként ktsz-eink ösz- szesen 6 milliárd 300 milliós termelési értéket akarnak előállítani, csaknem 3 mil- liárddal többet, mint a har­madik 5 éves tervben. Ez alatt az időszak alatt újabb munkaalkalmakat is teremtenek a foglalkoztatási gondok enyhítésére az idei 10 300-zal szemben 1975-ben már megközelítően 13 ez_r ember dolgozik megyénk szö­vetkezeti iparában. A földekről jelentjük A le«foní«sabb leladat a kenyérgabona elvetése A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályán elmondták: jelenleg a közös gazdaságoknak minden erőt a mezei munkák befe­jezésére kell fordítani, azok közül is elsősorban a vetés­re, főleg a kenyérgabona el­vetésére. Egy hete még azt írtuk, hogy talán már nem vetnek több rozst. Másként tör­tént. A felmérés a követke­ző napokról a rozsvetések felgyorsulását ábrázolja. Az 1970. október 16 és 26 kö­zötti napokban újabb tízezer holdon vetették el a rozst. A kedvező időjárás jó feltételeket támasztott hoz­zá. Ezzel már ötvenezer hol­don vetették el a gabonát. Sajnos, ez még mindig a tervezett rozsvetésnek csak 89 százaléka. Búzából még többet ve­tettek el: huszonháromezer holdat e napok alatt. Mégis a hatvanezer holdnyi bevetett búzaterülettel az őszi búzának is csak 72 szá­zalékánál tartunk. Tehát ládjuk sorsát helyezik szilár­dabb alapra, hanem fegyel­mezettebb, értékesebb embe­rekké válnak munkahelyükön is, társaik és az egész nép javára. Bojtos István, az OTP megyei igazgatója még háromnegyede sem volt elvetve október 26-ig. Már­pedig köztudomású, hogy a búzavetés most már nem a tervlebontásos gazdaság­irányítási rendszer előírása, hanem a gazdaságok saját terve, de egyben társadalmi kötelesség. Legalább akkora területen kell kenyérnekvalót vetni idén ősszel is me­gyénkben, mint tavaly tör­tént. Kiderült, éppen a nyír­egyházi járásban legnagyobb a vetés elmaradása. A búza­földnek tervezett terület tel­jesítményéből a megyeszék­helyt övező nagy járásban az egész megyei elmaradás 52 százaléka, tehát több minta fele van. Az október 26-án el nem vetett 13 120 hold bú­zaföld nagyrészt még vetés alá sincsen szántva. Ez ar­ra utal. hogy nem a két hét­tel ezelőtt még meglévő ve­tőmagproblémák okozzák az elmaradást. Két hete még lehetett arról beszélni; hol a magnaKvaló? Ma már minden vetőmagigény ren­delkezésre áll És ennek el­lenére a nyíregyházi járá­son kívül hasonló problémák mutatkoznak a vásárosna- ményi, nagykállói járásban, sőt Nyíregyháza város közös gazdaságainál is. A vetést most már minden vezető, szakember, illetékes elsőrendű mezőgazdasági fel­adatnak tekinti. Főleg a ke­nyérgabona az, amelynek fontossági sorrendben meg kell előznie minden mást. Nem minden közös gazdaság áll egyformán, a különbsé­gek igen nagyok. Vannak, akik már befejezték és van­nak lermelöszövetkezijtek, ahol az elmaradás sokszoro­sa az átlagnak. Semmi aka­dálya nincs annak, hogy ahol már vetőgépnek nincs dolga, átmenjen oda, ahol még szükség van rá. A lé­nyeg az, hogy ahol már be­fejezték a vetést, ne vágják, amíg megkeresik őket, je­lentkezzenek önként az el­maradtak megsegítésére. Szép példája ennek a na?y- cserkeszi Kossuth Termelő- szövetkezet, ahol — miután befejezték a vetést — fel­ajánlották gépeiket, segítsé­güket azoknak, akiknek szükségük van rá. Vagy pél­dául a nyírteleki Zöld Mező Termelőszövetkezet, ahol szintén befejezték a vetést: hajlandók bérmunkában bár­melyik szükségét látó szom­szédot megsegíteni. Bár minél több ilyenről adhatnánk hírt a közeli na­pokban és örömmel jelenthet­nénk a földekről, hogy — szin­te az almaszürettel és burgo­nyaszedéssel egyidőben — a kenyérgabona vetése is befe­jeződött. Lesz még munka akkor is elég a földeken, ku­koricatöréssel, forgószedéssel és a cukorrépa betakarítási munkáival. GN3 n&G fMOUZTÄRJAt, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom