Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
WTO. október Sfli. KELET-MAGYARORSZAO S. of da! Kongresszusra készülve Mérlegen: öt esztendő jr Életszínvonal — kicsiben és nagyban Az eperjesijei vasúti átrakó korszerűsítéséhez a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz telepén 64 darab vasszerkezetet gyártanak mintegy 14 millió forint értékben. Tóth Sándor és festőbrigádja az első szállítmány festésén dolgozik. Eiék Emu felvétele Betonozás mínusz tíz foknál Nem lesz fagyszabadság az ÉPSZER-nél Mondják, jól élünk. Állítják az ellenkezőjét is. Akárcsak azt, hogy egyenletesen növekedett az életszínvonal, meg azt, hogy nem emelkedett. Több a jövedelem? Nagyobbak az árak is! Ahány ember, annyiféle nézőpont. Hol az igazság, ki állít valót? Hiszen aki egészen jól él, az is azt panaszolja: szeretne, de nem tud még jobban élni... Mit mondjon akkor az, aki valóban csak szerény körülmények között éli mindennapjait? Ahány ember, család, annyi „életszínvonal” ? Igen, ha a nagy egészet molekuláira bontjuk. Az egész, meg a rész is igaz külön-kü- lön. Együtt azonban a való. Mert az életszínvonal: viszonyítás. Hozzátett az élet i A harmadik ötéves tervről szóló törvény IV. fejezete 29. paragrafusának (2) bekezdésében ez áll: „A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 14— 16 százalékkal növekedjék. A parasztság jövedelme — a mezőgazdaság termelési eredményeire támaszkodva — az átlagosnál valamivel nagyobb ütemben emelkedjék.” Az életszni vonal: jövedelmek, életkörülmények bonyolult kölcsönhatásának függvénye. Alakításában része van a bérnek éppúgy, mint az árpolitikának, a szociálpolitikának S így tovább. Jövedelmünk is kétféle. A személyes rendelkezésű jövedelem forrása a munka. A meghatározott rendeltetésű jövedelem pedig — mint amilyen az ingyenes orvosi ellátás, a bölcsődében lévő gyermek költségednek állami fedezete stb. — társadalmi juttatások formájában járul hozzá életszínvonalunkhoz. Tény: a törvény megfogalmazta célhoz alaposan hozzátett az élet. A reáljövedelem a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal nőtt az 1966—1970 közötti években, a reálbérek pedig 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedtek. A parasztság személyes reáljövedelme elérte a munkásokét. Tehát minden rendben? Nagyban igen, hiszen az életszínvonal-politika célkitűzései teljesülnek, összességében minden társadalmi réteg jobban él. Kicsiben már nem ilyen egyértelmű a kép s a társadalmi rétegek életszínvonal-emelkedése ellenére egyénileg nem mindenki él jobban, mint öt esztendeje. Növekedés, gondokkal A reáljövedelmek évi növekedési átlaga a második Este hat óra körül járt az idő. Dühöngött a csúcsforgalom a Nagykörúton. A villamosokon lassan, de érezhetően emelkedett az utasok vérnyomása. Magam is görcsösen igyekeztem egy idegen könyököt eltávolítani az oldalamból. amikor Ilonkát volt munkatársnőmet fedeztem fel a könyök folytatásában. i — Ráér egy kicsit? — kérdezte bevezető nélkül. — Hááát... akad egy kis időm... Ha akarja, leülhetünk egy feketére és elbeszélgethetünk a régiekről. — Nagyon érdekel, hogy mi van a régiekkel, de most i fontosabb dologról van szó. ötéves terv esztendejében, 1961—1965 között 3,7 százalék volt. 1966—1969 között 6,2 százalék. A lakosság főbb jövedelmi forrásokból származó pénzbevétele 1966-ban 98,1 milliárd forintot tett ki, 1969-ben már 126,5 milliárdot. Tengernyi pénz. S hogy van, akinek fazéknyi. másnak csak bögrényi jut belőle? önmagában ez nem lenne baj, hiszen cél volt és maradt, hogy az életszínvonal elsősorban a munkával összefüggő differenciált reálbérek útján emelkedjék. A gond, a baj, az, hogy ma még kevésbé yan így. S ezért, hogy a családok esetében, az egy főre jutó jövedelmet tekintve — szakszerűen —„nagy a szóródás”. Azaz: azonos jövedelem esetén is jól élhet a háromtagú, s szerényen a hattagú család. Vagy: a jobban kereső, de szövetkezeti lakásban lakó esztergályos életszínvonala mérséklődik, míg gyengébb képességű, de olcsó állami bérlakást élvező társáé emelkedik... Furcsa? Igen. Ezért szükséges a munkával összefüggő jövedelemnek nagyobb súlyt kapnia az életszínvonal emelésében. Gyors, ötletszerű fölsorolás: a harmadik ötéves terv esztendeiben több ízben került sor bérrendezésre (textilipari éjszakai pótlék bevezetése, egészségügyiek bérének rendezése stb.) Emelték az alacsony nyugdíjakat, ma ötven százalékkal több pénzt fizetnek ki nyugdíj címén, mint a második ötéves terv esztendeiben. Bevezetésre került a 44 órás munkahét Hétszázezer család élvezi a felemelt családi pótlékot. Megvalósult a gyermekgondozási segély. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlag- keresete 1756 forint volt 1965-ben, s 1990 forint 1969- ben.„ Mindez része az élet- színvonalnak. A gondoknak is alkotóeleme. 4 megítélés mércéje Jó dolog, s nagy vívmány, hogy a lakosság 97, százaléka élvezi a társadalombiztosítást, s hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben a nemzeti jövedelem 12 százalékára rúgtak a társadalombiztosítási kiadások. Az összes jövedelmek 75 százalékát teszik ki a munkával összefüggő bevételek, s 25 százalékát a társadalmi juttatások. Ám a megítélés mércéje torz. Az emberek döntő többsége természetesnek veszi e juttatásokat, s nem tekinti jövedelmének, életszínvonala részének! Ahogy a 2—3 százalékos reálbér emelkedését sem, amint ezt a vizsgálatok igazolják, s ezért, hogy bár 1957, óta egyetlen esztendő sem Azonnal szálljon le velem a villamosról. Meg sem várva a válaszomat, lerángatott a kocsiról. — Rövid leszek — nézett a szemem közé komoran. — Segítene nekem? Valakit hajszolok. — Kit? — kérdeztem kíváncsian. — Egyelőre nevezzük X- nek. Értnek az X-nek legkésőbb 40 percen belül a kezem közé kell kerülnie, különben végzetes következmények várnak rám... — Állok rendelkezésére — támadt fal bennem a lovag a nők hős lelkű védelmezője. Ilonka katonásan rendelkezett: akadt, amelyben ne emelkedtek volna a reálbérek, a családok nagy többsége csak a jelentős többletet — új kereső, nagyobb prémium, stb. — hajlandó növekedési tényezőként elismerni. Azt pedig végképp nem, hogy a nemzeti jövedelemből nem csak a fogyasztásra, hanem a felhalmozásra fordított hányad is az életszínvonal emelkedését szolgálja. Sokszor közvetlenül is, mint például a lakásépítés. (1966— 1969 között évente átlagosan 62 ezer lakás épült.) Azaz: ma még az emberek nagyobb része tísupán fizetését, a forintot tekinti „életsznívonal- nak”. Baj ez? Kibírható. Kevésbé, hogy csupán forintokra redukált „életszínvonalat” a legtöbben elválasztják attól, amitől elválaszthatatlan: a munkától, a termeléstől, a javak előállításától. Holott csak a több munka, a jobb termék fialhat bukszát vastagító forintokat Miben mérve? Végül is tehát miben lehetne, kellene mérni Nagyék, Kissék, Kovácsék, Szabóék életszínvonalát? Abban, hogy 1966—1969 közölt a nemzeti jövedelem évi átlagban hét százalékkal emelkedett, s ez a legmagasabb növekedési ütem modern történelmünk során? Abban, hogy 1965-ben 19 orvos jutott tízezer lakosra, s 1969-ben 22? Vagy abban, hogy a harmadik ötéves terv éveiben a kiskereskedelmi forgalom esztendőnként átlagosan 8 százalékkal, ezenbelül az Iparcikkeké 9,2 százalékkal emelkedett? Kukkantsunk asztalukra? 1965-ben egy lakos 97 kg-ot fogyasztott tejből és tejtermékből, 1969-ben 111 kg-ot. Tojásból 188 helyett 218 darabot Gyümölcsből 52,8 kg-ról 68,9 kg-ra nőtt a fogyasztás, egy főre számítva. Babkávéból 69 dkg-ról 1,20 kg-ta. Nézzük meg, mi készült nekik a gyárakban? 1965-ben 103 ezer, 1969-ben 214 ezer villamos hűtőszekrény például... írjuk föl, mit látunk konyhájukban, szobájukban? 1965-ben ezer lakosra 114 mosógép jutott, 1969- ben 158. Hűtőszekrényből 25, illetve 80. Tévéből 82, illetve 155. S még a személygépkocsi is... 1965-ben ezer lakosra tíz autó jutott, 1969-ben 19. Tehát? Döntse el mindenki maga, alaposan, tárgyilagosan fölmérve, jobban él-e, mint öt éve. A nagy többség csakis igennel felelhet. S hogy ehhez az igenhez még egy támaszt adjunk: 1950-ben mindössze 300 millió forint volt a takarékban. 1965-ben 20,4 milliárd. S 1909-ben 35,1 milliárd forint... — Igazítsuk össze az óránkat! Nálam 18 óra 24 perc van. — Nálam 18 óra 36 perc. Valami baj van a hajszálrugóval — mondtam mentege- tődzve. — Nem baj. Állítsa vissza a mutatót. Tíz perccel ezelőtt kapott telefonértesítés szerint X-et 18 óra 10-kor a 4- es körzetben látták utoljára. Onnan már bizonyára továbbhaladt. Tehát irány az 5- ös körzet, ami az V. kerület bizonyos területét jelenti a Tanács körút környékén. — Gyalog nevy mehetür'" — biccentettem előkelőén és magamhoz intettem egy taxit: — Jó napot! Legyen szíves megmondani, hányas autóbusszal jutunk a Tanács körútra ? 18 óra 31. Átfésültük a 8-as körzetet. Eredmény nincs. Ilonka valami közA Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalatnál ez év első negyedében mintegy 25 millió forint értékű munkát végeztek el a téliesített munkahelyeken. Jövőre ugyanebben az időszakban már 30 milliót terveztek, s a leghidegebb időszakban is több, mint 90 százalékát foglalkoztatják a dolgozóknak. A téliesítéri programnak megfelelően, a feltételek kialakítását több munkahelyen máris megkezdték. Nyíregyházán, a KISZ-lakótelepen 5, egyenként 4 lakásos épü- »létnél már befejezéshez közeledik a felmenő falak építése. Itt a belső falazás és szerelés marad a téli hónapokra. Az Öszőlő utcában, illetve a Kemecsei út mentén kialakítandó új településnél is több lakóház alapja készült már el. Itt a felmenő falak építését is téliesítik. A kötőanyagot kalcidurral keverik, így mínusz 10 fokos hidegben is dolgozhatnak. Gyors ütemben készítik elő a téliesítésre a demeoseri új, 8 tantermes gimnáziumot. Itt a hidegebb idő beálltával már csak a belső munkák — válaszfalak, szerelések — maradnak hátra. A község e jelentős oktatási intézményének átadását március végére tervezi a vállalat. j Télen is folytatják a munkát a nyíregyházi Északi körút mentén épülő 104 lakásos. úgynevezett óriásház építésénél. A négyemeletes, 7 szekciós és 130 méter hosszú pontot hívott fel telefonon. Határozott női hang válaszolt: Itt Sommerné! Jelentést kaptam a 11-es körzetből'. X-et percekig figyelték, de sikerült egérutat nyernie. A 14-es körzet felé menekült. Tíz perc múlva hívjon fel újból. Vétel. Vége. — Vettem. 19 óra 4 perc: Ilonkával elértük a 14-es körzetet. Óvatosan megközelítjük a 196 759-es italboltot. A helyiség előtt egy nő lép Ilonkához és jelenti: — A kijáratot elálltuk! A férjed a boltban van. Még ki tudja mondani a nevét és emlékszik a születési évére. Ilonka bólint. —- Köszönöm! — majd felém fordul. — Most már elárulhatom, hogy a titokzatos X azonos a férjemmel, Somépületnél az új technológiájú alagútzsalus módszert alkalmazzák. Az egy hónapja kezdődött építkezésnél két, speciális rendeltetésű, olasz gyártmányú daruval dolgoznak. 10 alagút már elkészült, s több mint felét ki is zsaluzták. Az öntött betonból készülő ház egyik előnye, hogy a zárt folyamat lehetővé teszi a falak megfelelő hőmérsékleten való tartását. így a leghidegebb napokban sem szünetel majd a munka. Ennél az építkezésnél már minden előkészület megtörtént a téliesítésre Terv szerint az óriásház márciusra készül el. A vállalat vezetői több, olyan felújítási munkát is vállaltak, amelyek belső jellegüknél fogva alkalmasai arra, hogy a téli hónapokban végezzék el. Ilyen előnyökkel jöhet számításba például a nyíregyházi Rozgonyi kollégium több millió forint költséggel januárban sorra kerülő belső felújítása is, A munkahelyek téliesítése egyben a kiadások növekedésével jár. Az elmúlt évi tapasztalatok mégis azt bizonyítják; érdemes téliesíteni az építőiparban. Indokolja ezt az egyre növekvő építőipari igény, s nem utolsósorban szerepet játszik ez a mun Írások elvándorlásának csökkenésében is. Mert a télen is munkát biztosító építőipari vállalatoknál nyáron is szívesebben dolgoznak az emberek. fai Bélával. Csak eddig restellettem bevallani. A hangulatosan piszkos helyiségben Somfai Béla a rozoga pultnak támaszkodva szürcsölte a szekszárdi kadart. Ilonka egyetlen ugrással mellette termett és elszedte a pénztárcáját. Lázasan kutatott benne. majd megkönnyebbülten sóhajtotta: „Még csak 57 forint 20 fillért ivott el. Időben érkeztünk, mert egyórai bemelegítés után áUalában rátér a pálinkára és akkor már nincs hatalom, ami megfékezhetné. Rutinos mozdulatokkal összecsomagolta férjét és indult a kijárathoz. Az ajtóban álldogáló harcias őrszem irigyen mormolta: — A maga férje már megvan. Most az enyémet fogjuk megkeresni. Galambos Szilveszter Jegyzet Helytállás — másodállás A kisvárdai városi pártértekezleten hallottam, hogy ax Öntödei Vállalat kisvárdai üzemében — a Vulkánban — 22 különböző műszaki beosztású vezetőnek van másodállása, ugyanakkor a belső szellemi kapacitás nincs kihasználva, s hogy sok mi Hits kár származik a selejt miatt, mert nem tudják leszorítani a 10 százalék alá. Ezt a kárt évek óta a szürkeöntüde „produkálja”. Szóvá tette az üzemi ’pártszervezet titkára, hogy a temperlágyító üzem megépítése régi problémája -a gyárnak. Hiánya miatt a késztermékeket, satukat az ország másik végébe, Dunántúlra, Salgótarjániba kell szállítani, s ez ellentétes a párt gazdaságpolitikájával. Igazat beszélt, ez megoldásra váró és nem is kevés költséget jelentő gond. Gondja a tárcának, az üzemnek, a népgazdaságnak. Megvalósítására azonban csak akkor kerülhet sor. ha a népgazdaság pénztárcája is elbírja. És addig? S úgy éreztem itt megnyugvás van. Az üzemi párt- titkár próbálta a lelkiismereteket ébresztgetni azzal, hogy sorolta, mi minden építhető azokból a milliókból, ami csak úgy elvész, de egy nem szólt arról, miért; nem ott az üzemben hasznosítják azok a műszakiak a szellemi képességüket, energiájukat elsősorban. Huszonketten másodállást vállaltak. Igaz is, ők is a piacról élnek. Valami azonban mégis nyugtalanít. Ez pedig a helytállás, a felelősségérzet. Nem az egyetlen üzem a Vulkán, ahol a műszakiak, mérnökök, technikusok stb. másodállást vállalnak. Nem is ellenzi senki, sőt rendelet szabályozza, s hozzájárul az üzem, a vállalat vezetője is, ha jónak látja. De: lehet-e és szabad-e ott beszélni a szellemi kapacitás kihasználatlanságáról, arról, hogy tétlenségre vannak ítélve műszakiak, ahol súlyos gondok megoldása várna rájuk. Azt hiszem ilyen helyeken elsősorban ezekre kellene a tehetséget, erőt, szellemi kapacitást fordítani, s csak aztán gondolni a másodállásokra. A selejtet kellene csökkenteni, a tíz százalék alá szorítani, olyan módszeren gondolkodni, s kidolgozni, amely becsületére válna ennek a műszaki gárdának. Nem, nem kell ezért a másodállást feladni, csak egy kicsikét igényesebben, a saját üzemüket jobban szeretve gondolkodni, olyan nézőpontot, szemléletet kialakítani, hogy első mégiscsak a saját üzemben való helytállás, s aztán következik a másodállás. f. m> (tóth) HAJSZA
