Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

WTO. október Sfli. KELET-MAGYARORSZAO S. of da! Kongresszusra készülve Mérlegen: öt esztendő jr Életszínvonal — kicsiben és nagyban Az eperjesijei vasúti átrakó korszerűsítéséhez a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz telepén 64 darab vasszerkezetet gyártanak mintegy 14 millió forint értékben. Tóth Sándor és festőbrigádja az első szállítmány festésén dolgozik. Eiék Emu felvétele Betonozás mínusz tíz foknál Nem lesz fagyszabadság az ÉPSZER-nél Mondják, jól élünk. Állít­ják az ellenkezőjét is. Akár­csak azt, hogy egyenletesen növekedett az életszínvonal, meg azt, hogy nem emelke­dett. Több a jövedelem? Na­gyobbak az árak is! Ahány ember, annyiféle nézőpont. Hol az igazság, ki állít valót? Hiszen aki egészen jól él, az is azt panaszolja: szeretne, de nem tud még jobban élni... Mit mondjon akkor az, aki valóban csak szerény körül­mények között éli minden­napjait? Ahány ember, csa­lád, annyi „életszínvonal” ? Igen, ha a nagy egészet mo­lekuláira bontjuk. Az egész, meg a rész is igaz külön-kü- lön. Együtt azonban a való. Mert az életszínvonal: vi­szonyítás. Hozzátett az élet i A harmadik ötéves tervről szóló törvény IV. fejezete 29. paragrafusának (2) bekezdésé­ben ez áll: „A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 14— 16 százalékkal növekedjék. A parasztság jövedelme — a mezőgazdaság termelési ered­ményeire támaszkodva — az átlagosnál valamivel nagyobb ütemben emelkedjék.” Az életszni vonal: jövedelmek, életkörülmények bonyolult kölcsönhatásának függvénye. Alakításában része van a bér­nek éppúgy, mint az árpo­litikának, a szociálpolitikának S így tovább. Jövedelmünk is kétféle. A személyes rendel­kezésű jövedelem forrása a munka. A meghatározott ren­deltetésű jövedelem pedig — mint amilyen az ingyenes or­vosi ellátás, a bölcsődében lé­vő gyermek költségednek ál­lami fedezete stb. — társa­dalmi juttatások formájában járul hozzá életszínvonalunk­hoz. Tény: a törvény megfogal­mazta célhoz alaposan hoz­zátett az élet. A reáljövede­lem a tervezett 14—16 száza­lékkal szemben 30—32 száza­lékkal nőtt az 1966—1970 kö­zötti években, a reálbérek pe­dig 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelked­tek. A parasztság személyes reáljövedelme elérte a mun­kásokét. Tehát minden rend­ben? Nagyban igen, hiszen az életszínvonal-politika cél­kitűzései teljesülnek, összes­ségében minden társadalmi réteg jobban él. Kicsiben már nem ilyen egyértelmű a kép s a társadalmi rétegek életszínvonal-emelkedése el­lenére egyénileg nem min­denki él jobban, mint öt esztendeje. Növekedés, gondokkal A reáljövedelmek évi nö­vekedési átlaga a második Este hat óra körül járt az idő. Dühöngött a csúcsforga­lom a Nagykörúton. A villa­mosokon lassan, de érezhe­tően emelkedett az utasok vérnyomása. Magam is gör­csösen igyekeztem egy idegen könyököt eltávolítani az ol­dalamból. amikor Ilonkát volt munkatársnőmet fedez­tem fel a könyök folytatásá­ban. i — Ráér egy kicsit? — kér­dezte bevezető nélkül. — Hááát... akad egy kis időm... Ha akarja, leülhetünk egy feketére és elbeszélget­hetünk a régiekről. — Nagyon érdekel, hogy mi van a régiekkel, de most i fontosabb dologról van szó. ötéves terv esztendejében, 1961—1965 között 3,7 százalék volt. 1966—1969 között 6,2 százalék. A lakosság főbb jö­vedelmi forrásokból származó pénzbevétele 1966-ban 98,1 milliárd forintot tett ki, 1969-ben már 126,5 milliárdot. Tengernyi pénz. S hogy van, akinek fazéknyi. másnak csak bögrényi jut belőle? önma­gában ez nem lenne baj, hi­szen cél volt és maradt, hogy az életszínvonal elsősorban a munkával összefüggő diffe­renciált reálbérek útján emelkedjék. A gond, a baj, az, hogy ma még kevésbé yan így. S ezért, hogy a csa­ládok esetében, az egy főre jutó jövedelmet tekintve — szakszerűen —„nagy a szóró­dás”. Azaz: azonos jövedelem esetén is jól élhet a három­tagú, s szerényen a hattagú család. Vagy: a jobban kere­ső, de szövetkezeti lakásban lakó esztergályos életszínvo­nala mérséklődik, míg gyen­gébb képességű, de olcsó ál­lami bérlakást élvező társáé emelkedik... Furcsa? Igen. Ezért szükséges a munkával összefüggő jövedelemnek na­gyobb súlyt kapnia az élet­színvonal emelésében. Gyors, ötletszerű fölsoro­lás: a harmadik ötéves terv esztendeiben több ízben ke­rült sor bérrendezésre (textil­ipari éjszakai pótlék beveze­tése, egészségügyiek bérének rendezése stb.) Emelték az alacsony nyugdíjakat, ma öt­ven százalékkal több pénzt fizetnek ki nyugdíj címén, mint a második ötéves terv esztendeiben. Bevezetésre ke­rült a 44 órás munkahét Hét­százezer család élvezi a fel­emelt családi pótlékot. Meg­valósult a gyermekgondozási segély. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlag- keresete 1756 forint volt 1965-ben, s 1990 forint 1969- ben.„ Mindez része az élet- színvonalnak. A gondoknak is alkotóeleme. 4 megítélés mércéje Jó dolog, s nagy vívmány, hogy a lakosság 97, százaléka élvezi a társadalombiztosítást, s hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben a nemzeti jövedelem 12 százalékára rúgtak a társadalombiztosítá­si kiadások. Az összes jöve­delmek 75 százalékát teszik ki a munkával összefüggő bevé­telek, s 25 százalékát a társa­dalmi juttatások. Ám a meg­ítélés mércéje torz. Az em­berek döntő többsége termé­szetesnek veszi e juttatáso­kat, s nem tekinti jövedel­mének, életszínvonala részé­nek! Ahogy a 2—3 százalékos reálbér emelkedését sem, amint ezt a vizsgálatok iga­zolják, s ezért, hogy bár 1957, óta egyetlen esztendő sem Azonnal szálljon le velem a villamosról. Meg sem várva a válaszo­mat, lerángatott a kocsiról. — Rövid leszek — nézett a szemem közé komoran. — Segítene nekem? Valakit haj­szolok. — Kit? — kérdeztem kí­váncsian. — Egyelőre nevezzük X- nek. Értnek az X-nek legké­sőbb 40 percen belül a ke­zem közé kell kerülnie, kü­lönben végzetes következmé­nyek várnak rám... — Állok rendelkezésére — támadt fal bennem a lovag a nők hős lelkű védelmezője. Ilonka katonásan rendelke­zett: akadt, amelyben ne emelked­tek volna a reálbérek, a csa­ládok nagy többsége csak a jelentős többletet — új kere­ső, nagyobb prémium, stb. — hajlandó növekedési tényező­ként elismerni. Azt pedig végképp nem, hogy a nemzeti jövedelemből nem csak a fogyasztásra, ha­nem a felhalmozásra fordí­tott hányad is az életszínvo­nal emelkedését szolgálja. Sokszor közvetlenül is, mint például a lakásépítés. (1966— 1969 között évente átlagosan 62 ezer lakás épült.) Azaz: ma még az emberek nagyobb ré­sze tísupán fizetését, a forin­tot tekinti „életsznívonal- nak”. Baj ez? Kibírható. Ke­vésbé, hogy csupán forintok­ra redukált „életszínvonalat” a legtöbben elválasztják attól, amitől elválaszthatatlan: a munkától, a termeléstől, a ja­vak előállításától. Holott csak a több munka, a jobb termék fialhat bukszát vastagító fo­rintokat Miben mérve? Végül is tehát miben le­hetne, kellene mérni Nagyék, Kissék, Kovácsék, Szabóék életszínvonalát? Abban, hogy 1966—1969 közölt a nemzeti jövedelem évi átlagban hét százalékkal emelkedett, s ez a legmagasabb növekedési ütem modern történelmünk során? Abban, hogy 1965-ben 19 or­vos jutott tízezer lakosra, s 1969-ben 22? Vagy abban, hogy a harmadik ötéves terv éveiben a kiskereskedelmi forgalom esztendőnként átla­gosan 8 százalékkal, ezenbelül az Iparcikkeké 9,2 százalékkal emelkedett? Kukkantsunk asztalukra? 1965-ben egy la­kos 97 kg-ot fogyasztott tej­ből és tejtermékből, 1969-ben 111 kg-ot. Tojásból 188 he­lyett 218 darabot Gyümölcs­ből 52,8 kg-ról 68,9 kg-ra nőtt a fogyasztás, egy főre számít­va. Babkávéból 69 dkg-ról 1,20 kg-ta. Nézzük meg, mi készült nekik a gyárakban? 1965-ben 103 ezer, 1969-ben 214 ezer villamos hűtőszek­rény például... írjuk föl, mit látunk konyhájukban, szobá­jukban? 1965-ben ezer lakos­ra 114 mosógép jutott, 1969- ben 158. Hűtőszekrényből 25, illetve 80. Tévéből 82, illetve 155. S még a személygépkocsi is... 1965-ben ezer lakosra tíz autó jutott, 1969-ben 19. Te­hát? Döntse el mindenki maga, alaposan, tárgyilagosan föl­mérve, jobban él-e, mint öt éve. A nagy többség csakis igennel felelhet. S hogy eh­hez az igenhez még egy tá­maszt adjunk: 1950-ben mindössze 300 millió forint volt a takarékban. 1965-ben 20,4 milliárd. S 1909-ben 35,1 milliárd forint... — Igazítsuk össze az órán­kat! Nálam 18 óra 24 perc van. — Nálam 18 óra 36 perc. Valami baj van a hajszálru­góval — mondtam mentege- tődzve. — Nem baj. Állítsa vissza a mutatót. Tíz perccel ez­előtt kapott telefonértesítés szerint X-et 18 óra 10-kor a 4- es körzetben látták utoljá­ra. Onnan már bizonyára to­vábbhaladt. Tehát irány az 5- ös körzet, ami az V. kerü­let bizonyos területét jelenti a Tanács körút környékén. — Gyalog nevy mehetür'" — biccentettem előkelőén és magamhoz intettem egy taxit: — Jó napot! Legyen szíves megmondani, hányas autó­busszal jutunk a Tanács kör­útra ? 18 óra 31. Átfésültük a 8-as körzetet. Eredmény nincs. Ilonka valami köz­A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalatnál ez év első negyedében mint­egy 25 millió forint értékű munkát végeztek el a téliesí­tett munkahelyeken. Jövőre ugyanebben az időszakban már 30 milliót terveztek, s a leghidegebb időszakban is több, mint 90 százalékát fog­lalkoztatják a dolgozóknak. A téliesítéri programnak megfelelően, a feltételek ki­alakítását több munkahelyen máris megkezdték. Nyíregy­házán, a KISZ-lakótelepen 5, egyenként 4 lakásos épü- »létnél már befejezéshez kö­zeledik a felmenő falak épí­tése. Itt a belső falazás és szerelés marad a téli hóna­pokra. Az Öszőlő utcában, illetve a Kemecsei út mentén kialakítandó új településnél is több lakóház alapja ké­szült már el. Itt a felmenő falak építését is téliesítik. A kötőanyagot kalcidurral ke­verik, így mínusz 10 fokos hidegben is dolgozhatnak. Gyors ütemben készítik elő a téliesítésre a demeoseri új, 8 tantermes gimnáziumot. Itt a hidegebb idő beálltával már csak a belső munkák — válaszfalak, szerelések — maradnak hátra. A község e jelentős oktatási intézményé­nek átadását március végére tervezi a vállalat. j Télen is folytatják a munkát a nyíregyházi Északi körút mentén épülő 104 la­kásos. úgynevezett óriásház építésénél. A négyemeletes, 7 szekciós és 130 méter hosszú pontot hívott fel telefonon. Határozott női hang vála­szolt: Itt Sommerné! Jelen­tést kaptam a 11-es körzet­ből'. X-et percekig figyel­ték, de sikerült egérutat nyernie. A 14-es körzet felé menekült. Tíz perc múlva hívjon fel újból. Vétel. Vé­ge. — Vettem. 19 óra 4 perc: Ilonkával elértük a 14-es körzetet. Óva­tosan megközelítjük a 196 759-es italboltot. A helyi­ség előtt egy nő lép Ilonká­hoz és jelenti: — A kijáratot elálltuk! A férjed a boltban van. Még ki tudja mondani a nevét és emlékszik a születési évére. Ilonka bólint. —- Köszönöm! — majd fe­lém fordul. — Most már el­árulhatom, hogy a titokzatos X azonos a férjemmel, Som­épületnél az új technológiá­jú alagútzsalus módszert al­kalmazzák. Az egy hónapja kezdődött építkezésnél két, speciális rendeltetésű, olasz gyártmányú daruval dolgoz­nak. 10 alagút már elkészült, s több mint felét ki is zsa­luzták. Az öntött betonból ké­szülő ház egyik előnye, hogy a zárt folyamat lehetővé te­szi a falak megfelelő hőmér­sékleten való tartását. így a leghidegebb napokban sem szünetel majd a munka. En­nél az építkezésnél már min­den előkészület megtörtént a téliesítésre Terv szerint az óriásház márciusra készül el. A vállalat vezetői több, olyan felújítási munkát is vállaltak, amelyek belső jel­legüknél fogva alkalmasai arra, hogy a téli hónapokban végezzék el. Ilyen előnyökkel jöhet számításba például a nyíregyházi Rozgonyi kollé­gium több millió forint költ­séggel januárban sorra kerü­lő belső felújítása is, A munkahelyek téliesítése egyben a kiadások növekedé­sével jár. Az elmúlt évi ta­pasztalatok mégis azt bizo­nyítják; érdemes téliesíteni az építőiparban. Indokolja ezt az egyre növekvő építő­ipari igény, s nem utolsó­sorban szerepet játszik ez a mun Írások elvándorlásának csökkenésében is. Mert a télen is munkát biztosító épí­tőipari vállalatoknál nyáron is szívesebben dolgoznak az emberek. fai Bélával. Csak eddig res­tellettem bevallani. A hangulatosan piszkos he­lyiségben Somfai Béla a ro­zoga pultnak támaszkodva szürcsölte a szekszárdi ka­dart. Ilonka egyetlen ugrás­sal mellette termett és el­szedte a pénztárcáját. Láza­san kutatott benne. majd megkönnyebbülten sóhajtot­ta: „Még csak 57 forint 20 fillért ivott el. Időben ér­keztünk, mert egyórai be­melegítés után áUalában rá­tér a pálinkára és akkor már nincs hatalom, ami megfé­kezhetné. Rutinos mozdula­tokkal összecsomagolta férjét és indult a kijárathoz. Az ajtóban álldogáló harcias őr­szem irigyen mormolta: — A maga férje már meg­van. Most az enyémet fogjuk megkeresni. Galambos Szilveszter Jegyzet Helytállás — másodállás A kisvárdai városi pártér­tekezleten hallottam, hogy ax Öntödei Vállalat kisvárdai üzemében — a Vulkánban — 22 különböző műszaki beosz­tású vezetőnek van másodál­lása, ugyanakkor a belső szel­lemi kapacitás nincs kihasz­nálva, s hogy sok mi Hits kár származik a selejt miatt, mert nem tudják leszorítani a 10 százalék alá. Ezt a kárt évek óta a szürkeöntüde „produ­kálja”. Szóvá tette az üzemi ’pártszervezet titkára, hogy a temperlágyító üzem megépí­tése régi problémája -a gyárnak. Hiánya miatt a kész­termékeket, satukat az ország másik végébe, Dunántúlra, Salgótarjániba kell szállítani, s ez ellentétes a párt gazda­ságpolitikájával. Igazat be­szélt, ez megoldásra váró és nem is kevés költséget jelen­tő gond. Gondja a tárcának, az üzemnek, a népgazdaság­nak. Megvalósítására azonban csak akkor kerülhet sor. ha a népgazdaság pénztárcája is elbírja. És addig? S úgy éreztem itt meg­nyugvás van. Az üzemi párt- titkár próbálta a lelkiismere­teket ébresztgetni azzal, hogy sorolta, mi minden építhető azokból a milliókból, ami csak úgy elvész, de egy nem szólt arról, miért; nem ott az üzemben hasznosítják azok a műszakiak a szellemi képes­ségüket, energiájukat elsősor­ban. Huszonketten másodállást vállaltak. Igaz is, ők is a pi­acról élnek. Valami azonban mégis nyugtalanít. Ez pedig a helytállás, a felelősségérzet. Nem az egyetlen üzem a Vulkán, ahol a műszakiak, mérnökök, technikusok stb. másodállást vállalnak. Nem is ellenzi senki, sőt rendelet szabályozza, s hozzájárul az üzem, a vállalat vezetője is, ha jónak látja. De: lehet-e és szabad-e ott beszélni a szel­lemi kapacitás kihasználat­lanságáról, arról, hogy tétlen­ségre vannak ítélve műsza­kiak, ahol súlyos gondok meg­oldása várna rájuk. Azt hi­szem ilyen helyeken elsősor­ban ezekre kellene a tehetsé­get, erőt, szellemi kapacitást fordítani, s csak aztán gon­dolni a másodállásokra. A selejtet kellene csökken­teni, a tíz százalék alá szorí­tani, olyan módszeren gondol­kodni, s kidolgozni, amely becsületére válna ennek a műszaki gárdának. Nem, nem kell ezért a má­sodállást feladni, csak egy kicsikét igényesebben, a saját üzemüket jobban szeretve gondolkodni, olyan nézőpon­tot, szemléletet kialakítani, hogy első mégiscsak a saját üzemben való helytállás, s aztán következik a másodál­lás. f. m> (tóth) HAJSZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom