Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-29 / 254. szám
¥. rtam KÉT.FT-MAGYARORS?Atí Korunk mezőgazdasága A késői vetés agrotechnikájáról A kitüntetett hodászi burgonyatermesztők módszere Ismeretes, hogy a búzavetés hónapja október, legoptimálisabb ennek a hónapnak is az első kétharmada. Elfogadható és nem mondhatjuk azonban kései vetésnek, ami a hónap végéig befejezést nyer. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok többsége az idén is teljesíti őszi gabonavetési tervét októberben. De néhány százaléknyi területet előreláthatólag november első dekád jában vetnek be. Sorolhatnánk az okokat, amit mentségül hoznak fel a késlekedők. Ilyenek: a kapások, elsősorban a kukorica késői érése, az októberi szárazság, munkagép-, alkatrész- és műtrágyahiány. Ezeket jórészt el kell fogadni, van azonban szervezetlenség is. Igen kevés gép megy két műszákban, máshol takarításra alkalmas már a kukorica, de késlekednek vele. Most azonban nem az okokról akarunk szólni, hanem a kései vetésekrőL A novemberi vetésre a kapkodás, az elnagyolás szokott a jellemző lenni. Elkéstünk, hát most már egy a fontos, a holdak számának teljesítése. Az ilyen munka és felfogás bosszulja meg magát legjobban a jövő évi terméshozamokban. Elmondhatjuk, hogy eddig megyénk szövetkezeteiben gondos munkát végeztek, kiválóan előkészítették a talajt. Ebből e minőségből engedni nem 6zabad. Sőt. az a helyes elv. ha a késedelemmel egyenes arányban fokozódik a minőségi követelmény is. A minőségi 9 követelményt nemcsak a talaj-előkészítésre kell kiterjeszteni, hanem a vétőmagra is. Sajnos szinte objektív tény, hogy a vetés végére marad a vetőmagból Is a minőségileg gyengébb fokozatú. A vetőmag- termelő gazdaságok először a legjobb minőséget szállítják, aztán ahogy növekszenek az igények, úgy térnek át alacsonyabb — még elfogadható — fokozatú vetőmagvak szállítására. A felhasználó gazdaságok is elsősorban a jobb vetőmagot vetik először Novemberben azonos minőségű vetőmagból sem elegendő az a mennyiség — holdra. hektárra számítva — ami október elején. A minőségtől függően 10—20 százalékkal novemberben meg kell emelni a vetőmagnormákat. A sietségben néhol a csávázási is kihagyják a késői vetésnél. Erre is sokkal fokozottabb gondot kell fordítani, mint korábban. A talaj jó elmunkálása mellett lényeges, hogy elegendő 'tápanyag álljon rendelkezésére a megkésett magvakból serkenő vetésnek. A korábbi vetések nagyobb gyökér- és külső asszimilációs felülettel rendelkeznek, mint a novemberi vetések. Több idejük és nagyobb táplálékfelvevő felületük van, ezért a kevesebb tápanyagból is megfelelően vegetálnak. Nem így a késői vetés. A teendő kézenfekvő. A novemberi vetéshez több műtrágyát kell adagolni. Mázsában erre recept nincs, a szakemberek ismerik talajukat, annak megfelelően adagoljuk a tápanyagot. November első dekádjában vetett őszi búzából még lehet jó termést várni, a késedelmet azonban ellensúlyozni kell a minőséggel. Több termelőszövetkezetben nem vetettek annyi őszi árpát, amennyit terveztek. Az árpa vetésideje lejárt, most már nem szabad erőltetni. Az őszi árpát azonban takarmánybúzával lehet pótolni. Ahol a rozsból maradt vetetlen. azt is búzával még pótolhatják. A traktorosok és agronó- musok jó munkája a döntő, de ahol a kukoricabetakarítás akadályozza a munkát, ott az egész tagság összefogására van szükség. A gazdaságokban általános, hogy a jó minőségű munkát premizálják. Érdemes azon gondolkozni a szövetkezetek vezetőinek, hogy a nyújtott, vagy két műszakban mennyiségileg és minőségileg is jó munkát végzőket jutalmazza. Természetesen a rossz munkát végzők teljesítményét pedig ne fogadják el. Remélhető, hogy november 7-re megyénkben az őszi vetés befejeződik. De ehhez nagy szervezettségre és nagyon jó minőségű munkára van szükség, (csb) Az idén tartott Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállításon harmadik díjjal jutalmazta a bíráló bizottság a hodászi Béke Tsz bemutatott epoka fajta burgonyáját. Kissé meglepetést jelent ez, mivel a tsz közismerten főleg gyümölcsfélékkel (mindenekelőtt almával) „reprezentált” eddig a szak- vélemény előtt. Az alma melleit Hogyan történt a sikeres burgonyatermesztés, erről beszélgettünk Demeter Imrével, a tsz főagronómusával és Szovátl Sándor növénytermesztési üzemegységvezetővel. Hagyományosan gazdag tsz- nek ismert a hodászi Béke Tsz. Fő ereje a gyümölcstermesztés (almájával már többször nyert díjakat.) Nyolcvan holdon termeltek a múlt évben epoka burgonyát. Étkezés céljára. A vetőmennyiséget lengyel importból biztosítottak, a vetőmagtermeltető és ellátó vállalat útján. Egyébként megjegyzendő, hogy a tsz újabban kétévenként cseréli a burgonya-vetőalapot. A díjnyertes burgonya termőhely földje kötött mezőségi talaj. Előveteménye kalászos — nagyrészt búza volt. Aratást követően mindjárt tarlóhántást végeztek 13—20 centi mélyen. Ezt követően, az őszi mélyszántást megelőzően holdanként két mázsa szuperfoszfát, két és fél mázsa kálisó és egy mázsa pétisó műtrágyakeveréket juttattak a termőhelyre. Az őszi, mélyszántást nove/nber első felében végezték eL Gondos ápolás, növényvédelem Tavasszal tárcsáztak, majd kultivátorral végezték a sornyitást. Utóbbit április első hetében. A sor- és tőtávolságot 65x30 centiméterben állapították meg. A vetőgumókat kézzel rakták a sornyitásokba. A vetés idejéről megemlítendő az a mozzanat, hogy a nyitott sorokba holdjára számítva egy mázsa ammóniát (pétisót) szórtak. Egyébként a sornyitást 25 centi mélyen végezték. A „fej trágyázást”, s a berakást simító munkaeszközzel közvetlen takarták. Ezt egy boronálás is követte. Keléskor újabb boronálást végeztek. Az id Tárás hatását és a növényi kultúra fejlettségét figyelembe véve, az első kapálást május második felében adták. Ez lófogatos ekekapázással történt, míg közvetlen a sorokat, illetve a töveket a tagok kézzel kapálták. A tagok közti területkiadást már a kapálás előtt lebonyolították, hogy mindenki ismerje meg a területét, s azokon — egymással versengve — a lehető legjobb eredményeket érjék el. Tagonként átlag egy hold területet mértek művelésre és betakarításra. Két hét elteltével következett a második fogatos eke- kapázás. Ezzel a soroknak már kis töltést is adtak. Majd ezt követően rövidesen — másfél hét eteltével — gépi vontatású sortöltési munka következett. A tagok ekkor is feljárták területüket, kiszabadították az eltakart töveket, s egyben ismételt gyomtalanítást végeztek. A külső kártevés ellen (burgonyabogár, phitophtóra) háromszor permeteztek. A védekező vegyszert úgy állították össze, hogy egyszerre mindkét feladatnak eleget tegyenek. E műveleteket igen eredményesen kombinálták, jól választották meg az időpontokat 140 mázsa holdanként A szedést, az érésnek megfelelően, szeptember 20-ig befejezték. (Különben is sürgetett a nagymennyiségű gyümölcs betakarítása , és az egyéb őszi munkák.) Kézzel végezték a szedést, a válogatást. Holdanként átlag 140 mázsa hozamot értek el, aminek 70 százaléka étkezési minőségű volt. Mindjárt ősszel el is szállítottak fogyasztásra hatezer mázsát az fmsz és az MÉK közvetítésével. A téli tárolás hodászi módszerét külön is érdemes megemlíteni. A prizmákat minél későbbi ideig tartják csak szalma alatt. Földelést komoly fagyok beálltakor végeznek. így sokáig szellősek a prizmák, nem gyülemlik fel bennük sok felesleges meleg. Télen pedig nem hanyagolják el a prizmák rendszeres (általában hetenkénti) hőmérőzé- sét és naplóban vezetik a mindenkori hőállapotokat. A tsz burgonyatermesztés; sikerét tovább biztosítja, sőt fokozza korszerű gépesítéssel. Már jövőre géppel történik az ültetés, a gyomtalanító vegyszerezés és a betakarítás. Kézi munkaerőre csak minimális igénybevételre lesz szükség, többek között a válogatásnál, tárolásnál. A tervbe vett korszerűsíti stket végezték idén három holdon. E terület holdanként i átlagtermése, ugyancsak epoka fajtából — a rendkívüli rossz időjárás ellenére is — elérte a 160 mázsát! A. B. Rendkívüli búzavetőmag-impori a Szovjetunióból A Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat ralitáraiból már elszállították az ősszel földbe kerülő növényi szaporítóanyagok túlnyomó többségét. A gazdaságokba már csak néhány kisebb tételt indítanak útnak, ezekre késve érkezett a megrendelés. Tormai Károly, a vállalat kereskedelmi igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: idén soron kívüli, expressz búzavetőmag-importra volt szükség. mert a hazai gazdaságokban megtermett szaporítóanyag a rendkívüli időjárás miatt minőségileg sok esetben kifogásolható volt. A vállalat több mint 10 ezer vagon nemesített vetőmag szállítására kötött szerződést a mezőgazdasági nagyüzemekkel. ebből a mennyiségből azonban több mint 2000 vagont különböző minőségi kifogások miatt nem tudtak átvenni és felhasználni. A nehéz helyzetben a vállalat/ szinte napok alatt rendkívüli importszállitásra kötött szerződést. A Szovjetunióból több mint kétezer vagon kiváló minőségű Be- zosztája—I. vetőmag érkezett. A szaporítóanyag utolsó szállítmányát október közepén vették át a határállomáson és nyomban ezután a gazdaságok címére adták fel. Az idei megrendelésekről az igazgató elmondotta: október 20-ig 10 400 vagon búzavetőmagra szóló megrendelés érkezett hozzájuk. Az október 1-ig befutott megrendeléseket már kielégítették. s azok a gazdaságok, amelyek késve, tehát a hónap eleje után jelentették be igényeiket, jelentkezésük után néhány napon belül szintén megkapták a szállítmányokat Mípdont egybevetve a vállalat gabonavetőmag szakemberei szerint a jövő évi kenyér — ami a jó minőségű szaporítóanyagot illeti — kitűnően megalapozott: Az őszi hetekben élénk volt az érdeklődés az őszi árpa iránt, ebből ugyanúgy ki tudták elégíteni az igényeket, mint a rozsból, vagy a triti- caléból. ősszel egész sor takarmánynövény vetőmagja kerül a földbe. Nagyon kapós volt a lucerna, amelyből a tavalyi 28 helyett'40 va- gonnyit rendeltek a gazdaságok. Az őszi keveréktakarmányok vetéséhez szükséges szaporítóanyagból sem volt hiány, 'a vállalat elegendő bükkönyfélét készletezett és a megrendeléseket minden esetben visszaigazolták. A takarmányvetőmagvak iránt megmutatkozó érdeklődés azt bizonyítja, hogv a mezőgazdasági üzemek előrelátóan gondolnak a termésingadozás lehetőségére, és nagyobb területek bevetésével biztosítják az állomány zavartalan ellátását WO. október ». Frissigyümölcs-exportUTŰcbaTi az almának van a legnagyobb szerepe. Amíg 1969-<ben gyümölcstermésünk 25,5 százalékát, addig alimatermésünk 38,1 százalékát tudtuk exportálni. Élelmiszer-gazdaságunk üsz- sz;; exportjából a frissgyü- mölcs-export 13,1 százalékot tett ki, de ezenbelül legjelentősebb szerepe az almának volt. Az alma olyan exportáru, amelynek területegységre jutó devizahozama magas, minimális importráfordítást igényel a termelése, így a fizetési, ezenbelül a külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulása szempontjából is igen jelentős. Különösen vonatkozik ez a megállapításom az elkövetkezendő időkre, hiszen 1975-ben kib 48 ezer— 50 ezer vagon almát fogunk exportálni. Az almának frissgyümölcs- ex pertuinkban betöltött szerepét a következő adatok bizonyítják: 1966—69 között friss- gyümölcs-exportunk 74,7, 77,0, 83,8, 83,5 százalékát az akna adta. Nem ilyen kedvező a kép, ha az almatarmésünkből exportra kerülő alma arányát vizsgáljuk. 1966—69 között az egyes években aknatenmé- sünk 33,5, 27,8, 36,1 38,1 százaléka került expótra. E 4 év átlagában almatermésünk 33,9 százalékát, azaz egyharmadát exportáltuk. 1975-ben alma- termésünk 48 százalékát tervezzük exportálni, tehát közel felét. 1970-ben a szaimosháti almatermő tájegységet ért árvízkár, a szabolcsi almásker- teket és az ország más vidékeit ért jégverés, a sok eső következtében fellépő fuzik- ládium következtében almatermésünk és exportunk sokkal kevesebb lesz, mint a múlt években. Mivel almatenmésünk értékesítésében nagy szerepe van az exportnak (a múlt évben több, mint 31 ezer vagonnal exportáltunk) érdemes megvizsgálni aimaexportunk irányát. Bemutatom a 4 legjelentősebb almafelvevő piac részesedését exportunkból 1966—1969 között: Szovjetunió: 25,2, 36,4, 49,9, 56,9 százalék. Csehszlovákia: 24,7, 32,4, 21,1, 17,9 százalék. Német Demokratikus Köztársaság: 24,6, 17,2, 16,6, 13,6 százalék. Német Szövetségi Köztársaság: 7,1, 4,2, 6,6, 3,3 százalék. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióba irányuló almaexport emelkedése érdemli. 1966-ban még csak 3399 vagonnal, de 1969-ben már 17770 vagonnal exportáltunk a S7AKKÖNYVTÁRUNK Szovjetuniónak. A részesedését feltüntető százalékok emelkedése azt mutatja, hogy a magyar alma fő piaca a Szovjetunió. Éneikül a piac nélkül máris válságba jutott volna almatenmeiésünk. A megnevezett 3 szocialista ország 1966—1969 között — az egyes években — az exportált alma 84,5, 86, 87,6 százalékát vette át. Ha az 1968 és 1969 évi Lengyelországba irányuló almaexportot is hozzáadjuk ezekhez az adatolíhoz, akkor eredményként azt kapjuk, hogy a megnevezett 4 szocialista ország vette át 1968- ban aimaexportunk 89.4 százalékát, 1969-ben pedig 92.6 százalékát. Világos tehát, hogy almánk legjelentősebb piaca a szocialista országok. És ez a jövőben is így marad. A Szovjetunióval kötendő hosszú lejáratú egyezménynek döntő jelentősége lesz az exportra kerülő almánk értékesítése szempontjából. Mi nem tudunk annyi gyümölcsöt termelni, »menynyit a Szovjetunió fel ne tudna venni. Ha a tőkés export eddigi alakulását és várható fejlődését vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy almaexportunk legfeljebb 10 százalékát tudjuk itt elhelyezni. Ezt az arányt viszont a tőkés fizetési mérlegünk javítása érdekében feltétlenül meg kellene tartani. 1975-ben frissgyűmölcs-ter- mésünk 33 százalékát, ezenbelül az almatenmés 48 százalékát tervezzük exportálni. Ekkor — reális becslések szerint — almatenmésünk el fogja érni a 100 ezer vagont, így 1975-ben 48 ezer vagon alma exportjára kerül sor. At ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) megállapítása szerint gyümölcsből az élettanilag szükséges mennyiség egy főre évi 100 kg, ezzel szemben a KGST 120 kg-ban jelöli meg a tényleges szükségletet Ha ezeket figyelembe vesz- szük a hazai, a szovjetunióbeli, a többi szocialista ország szükségleteinek alakulásánál, akkor nem kell félnünk a piachiánytóL Persze az almát nemcsak friss gyümölcsként lehet exportálni, hanem szárítmány- kérat, sűrítményként, lé, esetleg lekvár formájában is. De az ilyen áruk számára is megfelelő piacot kellene kutatni, hogy az alma értékesítésével kapcsolatban soha ne legyen gondunk. Sipos Sándor tanszékvezető tanár Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Régóta nélkülözött könyvet kap kézbe az agronómus, de vele együtt a botanizáló, erdők, mezők, útszélek és domboldalak növényzetét vizsgáló természetkedvelők tábora a Boros Ádám—Haraszti Ede— Vinczefíy Imre: Fű- és heré- félék zsebkönyvével. Bár a hazai szakirodalom eddig sem élhanyagolt területe e témakör, a feldolgozás módja: a növényhatározót és gazdasági felhasználhatóságol együttesen ismertető, zsebkönyv jellegű könyvecske, a mindennapos használat, mondhatni állandó „utitárs” jellegű munka a rét-legelőirodalom új termése. A 79 ábrával illusztrált könyvecskéből megismerheti az olvasó a pázsitfüveket, a savanyúfüveket alkotó szittyófélék, pal- kafélék, bókabuzogányfélék és gyékényfélék családját, valamint a természetes és mesterséges gyepek összetételében jelentős helyet elfoglaló pillangósokat. A könyvben szereplő alaktani kifejezések alfabetikus ismertetése után a fű- és herefélék határozóját közük a szerzők majd leírják a mezőgazdasági szempontból figyelemre méltó fajokat, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre. A zsebkönyv eredményes használatát nagyban elősegíti a növénynevek mutatója. Mezőgazdasági Kiadó. Almaexportunk helyzete és jövője Fű- és herefélék zsebkönyve
